Regisztráció  Belépés
skorpiolilike.blog.xfree.hu
"A szeretet és a bizalom elválaszthatatlanok! Egyik sem létezik a másik nélkül." Pné Marika
2016.01.12
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Semmi másban nem hiszek,
  2013-05-24 16:40:06, péntek
 
 



Amerikában ismét divat verset olvasni egy kosztümös, romantikus filmnek köszönhetően. Az angol költő, John Keats életéről szóló, Fényes csillag című alkotást az akció- és katasztrófafilmek dömpingje ellenére


Az angol romantikus költő, John Keats életéről szóló film, a Fényes csillag (Bright Star) már befejeződött, de a néző nem mozdul. Végignézi a stáblistát, csak azért, hogy közben a főszereplő, Ben Whishaw előadásában meghallgathassa a halhatatlan remekművet, az Óda a csalogányhoz című verset, és azon kapja magát, hogy az akció- és katasztrófafilm, illetve a perverzitást és torz kapcsolatokat előtérbe helyező művészfilm korában mennyire vágyik az igényes, szép, kosztümös alkotásokra, a nemes lelkű hősökre, a tiszta érzelmekre.

"Semmi másban nem hiszek, csak a szív érzelmeinek szentségében és a képzelet igazában" - írja Keats egyik levelében. A Fényes csillag e gondolat köré építkezik. Az új-zélandi rendezőnő, Jane Campion, aki többek között a Zongoralecke (Holly Hunter, Harvey Keitel) című cannes-i nagydíjas filmjével és a Henry James-adaptációval, az Egy hölgy arcképével (Nicole Kidman) nem ismeretlen a filmrajongók körében, új alkotásában is ragyogóan ötvözi a vizuális szépséget, a gyönyörű nyelvezetet és a kitűnő színészi játékot.

Az angol romantikus költőtriász, Byron-Shelley-Keats talán legeredetibb és legmodernebb alakjának, John Keatsnek az utolsó éveiről szóló film egy 1997-ben kiadott életrajz alapján készült. 1818-ban a 23 éves költő barátjával, mentorával és patrónusával, az ugyancsak poéta Charles Brownnal Skóciába utazik, hogy a költészetet tanulmányozza, s feltöltekezve még többet írjon. Keats bátyjának halálos betegsége, a tüdőbaj azonban visszahozza őket Angliába, és a december már a London közelében levő Hampstead Heath nevű kis faluban éri a költőpárost. Itt Keats szinte akarata ellenére beleszeret a szomszéd özvegyasszony 18 éves lányába, Fanny Brawne-ba. A szellemes, művészetek iránt fogékony Fanny ilyen sorokkal bűvöli el a költőt: "Minden, ami szép, öröm lesz örökké". A fellángolás tragikus, nagy szerelemmé érik, és Keats rövid életének legtermékenyebb korszakát eredményezi. Többek között ebben az időben született a Szent Ágnes-este, a La Belle Dame sans Merci, a nagy ódák, a dantei látomás alapján készült Hyperion bukása és számos Fannyhoz írt szonett, mint a film címadója, a Fényes csillag is.

Alig két évvel Hampstead Heath-be érkezése után, 1820-ban Keatsen az előrehaladott
tüdőbaj jelei mutatkoznak, Fanny-val való eljegyzését felbontja, és megkezdi
"posztumusz létét". Abban a reményben, hogy a melegebb éghajlat segít az eluralkodó kóron,
barátai Olaszországba küldik a költőt. 1820. november 20-án érkezik Rómába,
1821. február 21-én hal meg. Fanny Brawne élete végéig megőrzi Keats hozzá írt leveleit,
halála után az irodalomtörténeti dokumentumokat gyermekei publikálják, 1872-ben.
Jane Campion rendező egy hagyományos, szenvedélyes, romantikus kapcsolatot mesél
el úgy, hogy annak összes kelléke - reménytelen szerelem, szenvedés, tragikus költői sors:
szegénység, tüdőbaj, korai halál - jelen van, de a közhelynek még az árnyéka sem vetül
az alkotásra. Minden pillantás, mosoly, sóhaj, könny, mozdulat hiteles. Nagyszerűek a
részleteken elidőző közeli képek, a kézszorítások, a kifejező pillantások, sokatmondó a
helyszín, gyönyörűek a lepkék, a virágerdők.





A Fényes csillag John Keats és Fanny Brawne kapcsolatát egyenlő felek nagy szerelmének tekinti. A rendező két alig ismert fiatal színészre bízza a főszerepeket. Az angol Ben Whishaw sápatag, sovány, különös, de zsenialitásában vonzó és szenvedélyes Keatse meggyőző. A film igazi szenzációja Fanny Brawne szerepében az ausztrál Abbey Cornish, akit már ma az új Kate Winsletként emlegetnek. Az okos, magabiztos amatőr divattervező, a felvágott nyelvű Fanny, aki "a flörtből csinál vallást", felnő a nagy érzelmekhez, a reménytelen szerelem örömeihez és szenvedéseihez. A külsőre nem túl megnyerő Abbey Cornisht a szerelem megszépíti, erotikussá, vonzóvá varázsolja. A kétség és remény közötti gyötrelme szívbe markoló.

Az akcióhajszoló filmvilágban ritka az a film, amelyik mer kimért tempójú lenni, még ritkább a trágárság korában az, ami mer fennkölt nyelven megszólalni, netán verseket idézni. A Fényes csillag mindezt úgy teszi, hogy egy pillanatig sem válik unalmassá. A művet az idei cannes-i filmfesztiválon mutatták be, és bár kedvező fogadtatásban részesült, a kegyetlen, perverz, mazochista, lehangoló (Lars von Trier, Michael Haneke, Quentin Tarantino) filmek között túlságosan is kilógott a sorból ahhoz, hogy díjazzák. Cannes után megjárta a többi rangos szemlét, s váratlanul nemcsak kritikai elismerést kapott, de közönségsikert is aratott. Természetesen olyat, amilyet egy művészfilm arathat. A bemutató óta újra felfedezték John Keats verseit, megnőtt a kereslet a kötetek iránt, és kiderült: nem is olyan ódivatú verseket olvasni.

A film sikere azt is jelzi, hogy divatok, új hullámok, iskolák, felkapott rendezők jönnek-mennek, de a kosztümös, jól megcsinált romantikus filmekre mindig igényt tart a közönség, mert nem adja fel a tiszta érzelmekbe, az emberi erényekbe vetett hitét. A legendás Gérard Philipe és Gina Lollobrigida nevével fémjelzett Királylány a feleségem vagy a Nyomorultak Jean Gabin főszereplésével éppúgy része a francia filmtörténetnek, mint az újhullámos Truffaut, Godard, Chabrol. Az olasz filmművészet nem lenne teljes Zeffirelli Rómeó és Júliája vagy a Szent Ferenc életét feldolgozó Napfivér, holdnővér nélkül. A Brontë nővérek vagy Dickens, Jane Austen műveit feldolgozó adaptációk az angol és amerikai filmgyártás sikeres darabjai közé tartoznak, és a magyar film is elképzelhetetlen a Baradlay fivérek, Szentirmay Rudolf vagy Kárpáthy Zoltán nélkül.

forras: hetivalasz.hu
 
 
0 komment , kategória:  2 - John Keats   
John Keats „Szépség költője”
  2013-05-24 16:28:35, péntek
 
  John Keats (1795-1821) angol romantikus költő a ,,Szépség költője" polgári családból
származott, 15 éves korában árva lett. 1817-ben jelent meg első verseskötete Versek címen.
1818-ban írta Endymion című szimbolikus elbeszélő költeményét, de értetlen fogadtatásban részesült.
Később megjelent műveit már kedvezőbb fogadtatásban részesítették, de közben súlyos beteg lett. Rómába utazott gyógyulni, ott hunyt el 26 éves korában.





Charles Brownnal Skóciába utazik, hogy a költészetet tanulmányozza, s feltöltekezve még
többet írjon. Keats bátyjának halálos betegsége, a tüdőbaj azonban visszahozza őket
Angliába, és a december már a London közelében levő Hampstead Heath nevű kis faluban
éri a költőpárost. Itt Keats szinte akarata ellenére beleszeret a szomszéd özvegyasszony
18 éves lányába, Fanny Brawne-ba.

A szellemes, művészetek iránt fogékony Fanny ilyen sorokkal bűvöli el a költőt:
"Minden, ami szép, öröm lesz örökké". A fellángolás tragikus, nagy szerelemmé érik, és
Keats rövid életének legtermékenyebb korszakát eredményezi. Többek között ebben az
időben született a Szent Ágnes-este, a La Belle Dame sans Merci, a nagy ódák, a dantei
látomás alapján készült Hyperion bukása és számos Fannyhoz írt szonett



 
 
0 komment , kategória:  2 - John Keats   
John Keats: Szonett a szabadban
  2013-05-23 09:08:43, csütörtök
 
  John Keats: Szonett a szabadban

Kit nagyvárosba zárt a sorsa rég,
oly édes annak, hogyha belelát
a mennybe s oda lehel egy imát,
hol telt mosollyal kék szinű az ég.
A szíve boldogabb lehet-e még,
mint ha hullámzó réteket talált
s olvas, gyepágyon nyujtva derekát,
egy szerelemtől epedő regét.
Ha este otthonába tér, a fül
még sejti a madár dalát, a szem
még rejti a kék, tág eget s örül.
S ő búsul, hogy a nap oly sebesen
száll, mint a tiszta űrön át röpül
egy angyal könnye, hullva csöndesen.

(Vas István fordítása)
 
 
0 komment , kategória:  2 - John Keats   
John Keats: A magányhoz
  2013-05-23 08:50:50, csütörtök
 
  John Keats: A magányhoz

(1795-1821)


Ó, Magány! ha társaságom te vagy,
ne éljünk a komor épületek
halmaza közt: másszuk meg a hegyet,
- a Természet tornyát -, arasznyinak
tűnnek onnan virágos völgyfalak
s kristály folyójuk; hadd őrizzelek
lombsátorban, hol elijesztenek
méhet gyűszűvirágról gyors vadak.
De bár veled kedvvel kószálok ott,
egy tiszta szellem édes bűvköre,
kinek szava csiszolt ész tüköre,
szívem öröme; s egyet jól tudok:
tán emberfajtánk legfőbb gyönyöre,
ha két rokonlelket rejt otthonod.

(Fordította: Kálnoky László)
 
 
1 komment , kategória:  2 - John Keats   
John Keats: Byronhoz
  2013-05-23 08:49:11, csütörtök
 
  John Keats: Byronhoz
(1795-1821)

Byron! mily édes-bánatos dalod!
Még gyengédebbre hangolod szívem,
akár lágy szánalom nyúlt volna hirtelen
lantjához, oly panaszlón zsongatod,
éltetve mind az átvett hangzatot.
Varázsodat a könnyek árja sem
csökkenti - fények öltözékeiben
dicső sugárba rejted bánatod -
mint aranyhold, ha fellegekbe hág
s két oldalán a fény parázsa ég,
a gyászruhán borostyánszín süt át,
sötét márványban és dereng ekképp.
Dalolj haldokló hattyú, mondd tovább
a kedves-bús, a bűvölő mesét.

(Ford.: Fodor András)
 
 
0 komment , kategória:  2 - John Keats   
John Keats: A reményhez
  2013-05-23 08:48:11, csütörtök
 
  John Keats: A reményhez
(1795-1821)



Ha a bánatommal egymagam vagyok,
s lelkemben nincs, csak a kétség maga,
álmom csillagfénye kihamvadott,
szirmot se hord a lét sivataga,
szép remény, kínálj balzsam-serleget,
ezüst szárnyad bontsd szét fejem felett.

Ha kinn járok, s leszáll az égi est,
fönn holdat rejt a sűrű szövedék,
s a csüggedés bús arccal rámijeszt,
s szaggatja lelkem fényes szövetét,
verd át sugárral a lomb sátorát,
s e rút leselkedőt kergesd tovább.

Ha a reménytelenség, egyszülött
fia a csalódásnak, lelkemet
meglepni kész, s mint felhő rét fölött
sötétlik, s mindjárt rámcsap, eltemet,
ragyogtasd fel, remény, szép arcodat,
s ijeszd el, mint az éjt a virradat.

Ha kedveseim sorsán megriad
szívem, s szorongva gondot gondra szít,
ó, szépszemű! Vidítsd beteg fiad,
hadd nyeljem vigaszod telt kortyait,
szórd körém égben-fogant fényedet,
ezüst szárnyad bontsd szét fejem felett.

Ha szívem szenvedélytől megdobog,
ha kínoz kedvesem kemény szava,
add, hogy hihessem, nem hiú dolog
szonettekben merengni éjszaka,
szép remény, kínálj balzsam-serleget,
ezüst szárnyad bontsd szét fejem felett.

S míg száll majd évre év, add, hgoy honom
becsületét ne feketítse folt,
hadd lássam: híre ép, magas orom,
szabadsága tündöklőbb sose volt.
S ragyogtasd ritka-szép tekinnteted,
tetőt tarts szárnyadból fejem felett.

Nagy szabadság! Mily nagy lehet kopott
köntösében, és királyi fejék
s dús bíborok alatt mily elnyomott.
Csak haldokol, s lehajtja szép fejét.
Ó, jöjj, remény! Lám, szárnyad itt lebeg,
s színig telíti fénnyel az eget.

Mint felhő-csúcsot bolygók fényei
aranyoznak, vidítván a sötét
eget, míg fél-arcát fátyol fedi,
ha lelkem felölti bús köntösét,
vidíts, remény, ha a gond rámszakad,
s nyisd szét fölöttem hószín szárnyadat.

(Fordította:Tóth Judit)
 
 
0 komment , kategória:  2 - John Keats   
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 68 db bejegyzés
e év: 1904 db bejegyzés
Összes: 54654 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 574
  • e Hét: 2023
  • e Hónap: 44105
  • e Év: 743682
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.