Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ............. 2011-06-11 07:10:37
Csontos Endre -
Egyelőre
Egyelőre még dobog szívem,
néha már nem olyan szelíden,
mint húszévesen, de még dobog;
s benne a megőrzött hit lobog;
emlékezvén az esküvésre,
zsúptetős házunk ereszére,
az anyám csókjára, kezére,
miként tanított jó mértékre,
gyónásra, bocsánatkérésre
s lázadásra - tetteim által -
egyetlen egyszer - a halállal! -
Egyelőre még dobog szívem,
a régi tűz melegét viszem,
miként lobogva gerendára
nézegettem, álomra várva
s kelve reggel, hamuba zárva,
még izzott az akác parázsa -
s a szalmaszálak lobbanása,
venyige szárát rakva rája
s pattogva, sírva és ropogva
tüzet fogott a rárakott fa! -
Egyelőre még dobog szívem,
ki-kihagy s úgy teszek, nem hiszem,
hogy egyszer, bármikor, megállhat
s dobogjanak helyette másak,
ezek a mai, bántott szívek,
kik társukat sem ismerik meg,
áldott hitekkel meg se teltek,
mégis, mégis dobogni mernek,
haragosan csak egyre vernek,
s mindent rosszul, sután kevernek.
Egyelőre még dobog szívem
s agyam ámul a simliseken,
karom erős, forró tenyerem,
egyelőre csak fegyelmezem,
egyelőre borzaszt a bánat,
hogy mindeneket elherdáltak,
egyelőre harag sincs bennem,
mert nekem másmilyen a lelkem!
Bosszúval csak buták csatáznak,
kárára e szegény hazának.
Csontos Endre
Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ............. 2011-06-11 07:10:37
Csontos Endre -
Születésnap
Mikor születtem, kegyetlen tél volt,
az ablakunkig ért a hó:
anyám forró, lázas teste védett,
melegített, mint takaró.
Azóta mindig várom a telet,
tél lett az álmom és hitem;
a világot, mint a hó a földet,
olyan fehérré szépítem!
*
A január tiszta hónap, kemény
és kegyetlen, mint a penge,
a holt vidék, az ember s az állat,
nem várhat bús kegyelemre.
Január tizennégy - születésnap, -
talán túl is a felén már!
Most úgy zeng bennem minden régi év,
mint templom mélyén a zsoltár.
A kis falusi ház, mennyi kedves,
örök-szép emlék tanyája,
az udvar, a csűr, az ólak, kazlak
falusi harmóniája,
az álom-telek, mesélő esték
anyám mellett a fonóban
s az első boldog arra-ébredés,
hogy bokáig érő hó van,
s nekivágni kutyámmal kettesben
a végtelen téli tájnak,
nyulat kergetni, felverni fácánt
s felelgetni a madárnak,
s kalitkát, etetőt készíteni
a pöttömnyi cinegének
s lesni a csűrből, bújva, boldogan,
ha éhesen csipegetnek.
*
Születésnap! - óh, hátra mi van még?
Lázong a mérhető anyag,
a tereken borzong a fájdalom,
szívemhez félelem tapad,
mert nem tudhatom, hogy lesz-e még egy
boldog nap, emlékező nap,
az új-holdak, hulló napok, bolygók
feszülő pályái alatt.
Csontos Endre
Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ............. 2011-06-11 07:10:37
Csontos Endre -
Őszi látomás
Hajnalban feltámadt a szél,
úgy indult, mint a tegnapi
monoton zene, zúgó fák
kavargó álmai
értek el hozzám először.
Valami mégis furcsa volt!
Ahogy kinéztem az ablakon,
mintha búcsúzó báli menet
indulna sárga fogatokon;
lila-zöld fényben lengtek
a hosszú báli ruhák
s a bál királynője előtt,
földig hajoltak a fák,
aranyszínű haja kibomlott,
égett a hajnali fényben,
hajában szalag lobogott;
a lovak fekete sörényét
a megnőtt szél befonta,
a vad paták virágokat
tapostak a porba,
s a menet tovatűnt, néztem
az utolsó fogat után...
Miért hajlik le a szarkaláb?
Még nem ment el a nyár!
Csontos Endre
Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ............. 2011-06-11 07:10:37
Csontos Endre -
Szeretnék élni
Szeretnék élni, lenni még, amíg
a gonoszság is eltakarodik,
karjai letörnek s beteg szemét
pokolba veri a napfényes ég,
a sárba hull s halála lesz a jel,
hogy az új kor szívünkhöz közel.
Szeretnék élni, hinni még, amíg
a hatalom-vágy, az is elbukik,
s él az ember, a virág, az állat,
a közös bolygón, nem csak magának,
önzése nélkül küzdve holnapért,
s ígyen szerezve új, meg új babért!
Szeretnék élni, vágyni még, amíg
az igaz ember megsokasodik
s nem kell béklyó, ütleg, kés, golyó,
nem kell bomba, atommal robbanó,
csak élet kell, virág kell, sok virág
és szerelem kell s örök ifjúság.
Csontos Endre
Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ............. 2011-06-11 07:10:37
Csontos Endre -
Csókolóznék
Csókolóznék ma a szigeten
veled,
vagy akárki mással,
aki szeret,
aki nagyon akar, aki
csak engemet
hordoz szívében, álmaiban...
*
Ma még lehet!
Holnap talán már megöregszem,
egy pillanat alatt,
egy villanás alatt
összeroskad rövid életem,
és nem marad nyom
utánam, csak elemek
őrzik virágban, fában,
és újuló életekben
az emlékemet.
Csontos Endre