Regisztráció  Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
x
  2013-10-16 16:53:46, szerda
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ..........2013-1 0-07 13:25:25

Csobánka Zsuzsa - hogy a csillagos eget ne felejtsem


megkönnyezik az éjszakák
a lugas hámló bőrét, szél hordja
szét álmukat. rovod az aszfaltot,
mélyen gyűrűzik meggypiros
szerpentin, torkod mente.
mikor koccintottunk, harangoztak.

negédes fürtbe markolt, uram, kiscseléd
lába közt piros kukoricacsutka. szüreteli
az üszköt arcomról, bársonyosom
járja csürhét, sikongatnak az asszonyok.

resti, csarnok, talponálló.
kimért a cukrozott lőre,
előre köszön a csapos, már tölt is,
borszagunk egymással telik be.
kezedre műanyag palack horpad,
karika helye ujjamra, cinegére.

kiscseléd tengerit hántják,
sűrül a vér, a szomjat oltó.
sárgás bőre fordul a ruhahúsból ki,
felsír az asszony, lánytemető.

ahol most állok, onnan messzire ellátni.
dereng a város, rebegnek fényei.
a budai hegyekig egész, tornyok, cizellák,
mocorog bennem valami apróság, gombocska.
kút fölé hajoltam, arcod pirkadt benne, fényeit
úsztattam, csóvás szemed, papírmasét.

parazsat táncol, uram. kiscseléd kezit
el nem eresztem. nyöszörög az úr, madarat
röptet. markolom, gyűröm selymed. térdébe
kapaszkodom, hogy el ne dőljön.


egy madár ül a vállamon. méhemből
csipeget, nehéz, nehéz, röptében tartja
vállam. ne hagyd, kincsem, szárnyad
szegni, vájd vállamba karmaid. hallom,
fülemnél ott pozsog irtózatos madár szíve.
ha elröpülne egy napon, most már eldőlnék nélküle.
 
 
0 komment , kategória:  Csobánka Zsuzsa 1.  
x
  2011-12-15 18:33:54, csütörtök
 
  Csobánka Zsuzsa
Nincs kijárat

Az ajtókeret vérzik, és még csak az első,
ami utánad van. Korbács hever a padlón,
rátekeredett a pók, tudod,
hálójából nem talál kiutat. És csak nézed.

Tudod, a késeket mivel fenték.
Éjjelenként forgolódott mind,
akibe később mártottad,
nem hagy nyugodni.

A második küszöbben fényes ércek,
törik vas-, ezüst- és aranyszerszám,
nincsen ami fényem fogja,
mint vizes kövön a szappan, csúszkál.

Tudod, a hamuból hogy lesz gyémánt,
palást levetett hajamból, puha,
igazgyöngyöt kotorászok,
a kagylóhús megint hideg.

Negyedjére édenkerted, hűs liget
és rovátkolt fák, a moha közt
a lét sivatag, szomjazza, de harmadnapra
bűvésztrükk a feltámadás. Tudom.

Az ég alja véres, miközben széthasítják.
Nevetséges pénzérme a nap, úgy ragyog.
Képzelhetsz mellé csillagokat,
a hold párja, tudd, én vagyok.

A hatodik ajtót koboldok nyitják,
harsonáikkal ringatnak el, ne féljek,
csöndes, fehér tóba, sikolysima víztükör,
könnyeim hordják.

A hetedik ajtó mögött a nők.
Riadt arcuk már-már éles,
az utolsó kép, amit rögzített a blende,
mielőtt látni akartak.

A hetedik ajtó tükör.


 
 
0 komment , kategória:  Csobánka Zsuzsa 1.  
x
  2011-11-17 15:08:34, csütörtök
 
  Csobánka Zsuzsa
Kojot

Egy férfi áll a ház előtt esőben.
Árnyék az utca, ahogy a teste megfeszül.
Kapucni alatt az arc odvas, az eső meleg.
Néhány levél részegen zörög felette,
külön utakon jártak,
mikor a többi hullott.
Ők kapaszkodtak,
és most kétségbe vannak esve.

A prérifarkas kigombolja kabátját,
az arca még mindig vaksötét.
Vadszagára gyűlik köré bogárka és a szél,
szívós állat, hát még sarokban,
ezt duruzsolja, és viszi messze.

Valaha nagyvad lehetett,
aki óvatlan volt, és elejtették,
hős, ha vannak még ilyenek.
(Bizonyíték erre, bárcsak lenne kivétel.)
Mohó ragadozó, aki emberre sose támad.
A hűség mintaképe, egynejű keverékállat.
Ha ember lenne,
kétségbeesne, de így csak
ravaszul felszagol az esőbe,
méri a veszélyt.

Szomorúság van a levegőben,
az a néhány lepke levél,
nincs nagyobb büntetés számukra,
minthogy élniük kell a télben.
A fa nedve nem kering,
és nem adnak fogódzót a szárak,
magukra hagyják őket.
Legalább méltóság lett volna bennük,
mint a többiekben.

Az ugató kutya lezárja sisakját,
felsorakoztak, alatta tücsök ciripel,
rendben a hadak -
vezényszóra vonít fel a félvér.
Mintha rengetegen tennék, olyan.
Nincs rettenetesebb annál,
minthogy ez nem igaz.



 
 
0 komment , kategória:  Csobánka Zsuzsa 1.  
x
  2011-11-13 10:56:26, vasárnap
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ......... 2011-05-18 06:23:59

Csobánka Zsuzsa -

Üvegtest

Ne bóklássz bennem éjszaka,
zsidóban fájdalom, méltatlan hozzád.
Hiába a vacogó magány, hiába forró a csalitos,
nem hűt le, hogy tilosban jársz.

A véletlenekben lehet bízni,
össze nem hoz, nem köt.
Én éjjelente alszom, kerítést ugrok
vagy kikerülöm a járdát.

Ne ácsorogj ott, az ablakom másra nyílik.
Az üvegre más lehel, más betűket rajzolok a párába,
krikszkrakszokat, ákombákomokat,
ismeretlen, mi lett belőlem, csodálkozz.

Te az ablak alatt, bocsáss meg érte,
kicsi, összetöppedt, rég nem rágott gitt,
lassan újra kell cserélni,
ne inogjon az üveglap,

vagy az ablakot tokostól hulladéknak hívni,
egyremegy, beláttam és szépnek, hidd el, te is,
nem az ablakszemen múlt, ahogy hullik,
talán inkább az íriszem változott.


 
 
0 komment , kategória:  Csobánka Zsuzsa 1.  
x
  2011-11-13 10:44:52, vasárnap
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ......... 2011-05-18 06:23:59

Csobánka Zsuzsa -

Cédrus

Kevély hold ez is, büszke szív, én istenem,
a lámpagyújtogató hol marad?
Nem cirógat, nem vár, nincs, mit veszítsen,
az üvegen túl a fákat összekaristolja a nap.

Nyugszik, míg én megragadnám,
engedje bejárnom az életvonalat,
nyirkos tenyerem, vesztett frigyládám.
Háttal csitít, közben néma marad.

Lángoló erdő mögé bújik.
Utánaeredek.
Lángoló erdőnek kell lenni,
magas fáknak kósza hegyek.

Az erdőn túl majd becsukódik.
Hínáros hajnal, jó istenem,
melengeti, ha rázkódik,
hűtögeti, ha rándulna még görcsös kezem.

Hasas burákat körbetáncol, én istenem, jó istenem,
s már markomban ring, míg gyönyörködöm -
hogyan kúszik fel törzsön lombba, csúszdázik szelem -,
s lelik bennem fészküket karcoshangú madarak.



 
 
0 komment , kategória:  Csobánka Zsuzsa 1.  
x
  2011-10-07 16:24:02, péntek
 
  Csobánka Zsuzsa
BÁBEL

Megszólíthatatlan vagy,
ne ints, vissza se kérdezz.
Hajlékaim olyan emberiek,
tele vérrel, mocsokkal is talán,
nem vagyok méltó.
De ha vagy, és én elhiszem,
hogy valakihez beszélek,
lenned kell, lennem nekem.
Hála legalább, ha végképp elcsigáz az éjjel.

Birodalmam széles,
felhôk kergetik.
Méhemben zsibongó sejtek
tágulnak, lüktetnek.
Mélyre ás az Úr, valaki alszik benne.
Mindegy, szôr vagy toll borítja-e a testet,
alatta csupasz.
Csupasz a madár izmos szíve felett,
és csupaszok a belsô szervek is,
készen arra, hogy elhallgassanak.

Uram, magaddal mérsz.
A kezemben nehéz vasak,
ingek simulnak alatta.
Sima a gallér, sima az ingnyak,
simák a karok, a hát
és a tüdô mindkét lebenye felett az anyag.
Imára kulcsolt két erôs kezem így ölel,
enged, fogad.

Lélegezz.
Amit most látsz, elmesélni egy élet kevés lesz.
Add, Uram, ne gyűrjem az ing alatt a testet,
igeneim igenek, a nemek nemek legyenek.
Néma legyek vagy pontos,
de inkább emberi,
hibáimban nélkülözhetetlen.
Olvass, Uram, hadd olvassalak.
 
 
0 komment , kategória:  Csobánka Zsuzsa 1.  
x
  2011-09-06 11:59:48, kedd
 
  Csobánka Zsuzsa -


Morendo
A sós levegőt mélyebbre, mint lehet.
Hogy ne feledje a bőr, feledje el inkább,
hogy ő valaha egyáltalán létezett.
Üljön ki belógatott cérnaszálra, pohár aljára
üljön, mutogassák büszkén, mint kísérletet,
vagy hagyják a polcon, feledkezzenek meg róla.
De legalább hagyják a polcon feledni.
Hadd lássa minden reggel a napfelkeltét.







 
 
0 komment , kategória:  Csobánka Zsuzsa 1.  
Cs Zsuzsa
  2011-06-14 11:02:43, kedd
 
  Csobánka Zsuzsa: Fürdés, Érintők (versek)

Fürdés

Felsikált, mint a padlót, közben azt hajtogatta,
legalább szép vagyok.
Visszakérdeztem volna, mekkorák a himlőhelyei,
ha felfogják az esőt.
Kihűltek a csigák a parkban, jó lenne félrenézni végre,
a murvából nem csipegetni a szemeket.
A fiola kitördel, minden más lett,
végre tudok nevetni.
Persze sajog a gödör az arcon, mélyre ástak.

Belül a nyálkás testek magukra maradnak,
tárva az ablak, szépek a fények is.
Van rongy, itatós, mégse szívja semmi,
talán az anyaggal van a baj, nem oldható.
Mint vasárnap délután az Astoriánál,
egymást tükrözik az ablakszemek.
Egymásra néznek, sorra veszik,
legalább szép vagy, legalább vagyok.
Zsíros testük lassú, gerinctelenek.







Érintők

Eldől,
vagy állva hal meg,
kiszáradt teste nagymező.
Szürkén hajlik át az ér a bőrön,
ki tudja, hányszor fut neki,
hogy ágait, gyűrűit megszámolja.

Eldől,
vagy állva hal meg,
kiszáradt teste nagymező.
A nyári bogarak koppanása a legtávolibb,
de mert önmagába ütközik, sokaság.

Zúg, nekimegy, nem páncélos,
illékony és elhagyatott ízek szedik lábaikat.
Roppantsd magad, súgják a szelek,
valahol újra szürkül majd a horizont,
kifuthatatlan magányod.

A balatoni stégen két alak egyszerre dől le,
elcsigázottak, és egyszerre alszanak el.
Zúg, nekimegy,
egyszerre ébrednek fel.
A gyűrűkbe belezavarodnak, egymást nézik,
hallgatják, újrakezdik.

Szentjánosbogár leskelődik a lombzajban,
nem kotyog a víz, elcsitul.
Életek telnek el, ők köröznek,
ágaik akkor fonódnak össze
szétválaszthatatlanul.



 
 
0 komment , kategória:  Csobánka Zsuzsa 1.  
x
  2011-04-18 15:18:51, hétfő
 
  Csobánka Zsuzsa
Advent

A konyhába lassanként nem merek kimenni.
Ne lássam a kredencet, amin a húst csontoztad,
felejtsem kicsit, hogyan cserélsz vizet az itatótálban.
Hadd hazudjam a könnyített pályát.

A híradóban leépítések, műhiba,
sziesztám előtt még sütőtököt is beraktam sülni,
az olaszok ilyenkor jóízűt, gondolom,
engem labirintus kerget őrületbe ébredés után is.

Ebből csak az következne, nem va gyok olasz.
Ebből tehát nem következik semmi.
Ahhoz, hogy ébredés után rágyújtsak,
előbb pisilni kell, a wc a konyhán túl van.

Nem merek. A konyhában csak magány van.
Didereg a télben, tanul vágyakozni, ott az ablak.
Mutatóujjal képregényt köt a jégvirágból,
egész történet rajzolódik ki, míg ücsörög vaksin.

Csönd van és tél és hó és halál is.
Órák telhettek el - mert közben megindult a világ,
ne fűtenék, kiolvadnak a gondosan
megrajzolt képregény-figurák.

Nincs rá szabály, mely részük csorog le előbb.
Az egyik arctalan, a másik hamarabb tud nem járni.
Az ablak előtt a csöndben és sötétben
szemem láttára bénul meg mind.

Az első grimaszokat vág. De nincs grimasz.
A negyedik a húst csontozza. De üres a deszka.
A harminchatos vizet cserél. De nincs kinek.
Ne legyen gyerekem, hogy ezt megélje.


 
 
0 komment , kategória:  Csobánka Zsuzsa 1.  
x
  2011-04-16 13:55:36, szombat
 
  Csobánka Zsuzsa
A gyerekek várnak. Az életem

Keress hűvös hematitot -
Már magamban beszélek,
a sárgaborsót ma a főzelékhez
nem válogattam.

Míg fő a víz, lassan élesedik ki,
puhulnak a szemek.
Milyen nagyszerű aljas ember tudok lenni.
Már-már megindító.

Visz az út, nyilván nem tehet mást,
én pedig - mint mindig régen -
hitelt keresek a hajnalhoz.
Az élet, hiába, nem ad.

A szavakat kell újraértelmezni,
a közös szótárból kivonatot,
szinonimagyűjtés,
de már a fachok sem a régiek.

Megtörtént, ami megtörténhetett.
Odakeveredtem, ahol valaki
szőnyeget szőtt, rongyos volt és színes,
kiválóan láttam bele madeiramintát.

Egy egész életet. A szőnyeg az olyan,
hogy beszippantja az embert.
Emlékszel, mint a korbács,
a húsodba vág, de visszaállsz a sorba.

És most repeta után, túlevett gyomrom,
próbálok visszaemlékezni arra,
milyen az iskolatej és a kifli,
hogyan várnak napköziben ránk.

Mert ezt biztosan láttam.
Ketten voltak. Persze, hogy ketten.
Egy lány és egy fiú,
sötéthajúak, tintaszeműek,

ikrek talán, és biztosan szoronganak.
A csontjaikat nem látom. A nevük titok.
Szeretném, ha vastag lenne.
A vadállat a szélbe szimatol,

miközben pirkad.
Hogy tudjam, van kijárat, és élni is miből.
A gyerekek várnak.
Az életem.





 
 
0 komment , kategória:  Csobánka Zsuzsa 1.  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 10 db bejegyzés
Összes: 68304 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 6754
  • e Hét: 42277
  • e Hónap: 273421
  • e Év: 1064285
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.