Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Ignotus Pál: Utóhang II.
  2015-02-06 06:33:59, péntek
 
  Ignotus Pál:

Utóhang II.


Az utókort hát hadd tudassam,
Ha lesz még rá egy percenet,
Hogy így küzdtem ki, nyögve, lassan,
Én fegyház-büntetésemet.

Mert ha egyszer pokol volt,
csodás, hogy akkor mit fogad
Már lelked mint megoldót,
Mint purgatóriumodat.

Elnyve és tépázva
Kínvallatásos éjeken
Vác, Illava fegyháza
Már kéjálmom van énnekem:

Hogy ott majd személytelenül
Elvegyülhetek más rabokkal,
Tompán eseménytelenül,
Reám nehezedő robotban.

Legyőzve minden ingert,
mely hol csábít, hol fojtogat,
Bevallottam hát mindent,
Kivéve csak az igazat.

S megkönnyebülve akaródzott
Kiáltanom hármas vivátot,
Mikor a bíróság lesózott
Reám tizenöt évi Vácot.

De hasztalan, nem jött vigasznak
A várvavárt robot.
Tépő magánnyal fojtogatnak
Megbélyegzett rabot;

Elmúlt per, nincs könyv, nincs dohányzás
Gyümölcs, hús, fogkefe, -
Lötty, marharépa, pimpós rántás,
Ez a rab élete.

Új rab sétára sem mehet
S tilos napközben lefeküdni
S magánzárkást a döglelet
Gőzével önti el a ,,kübli".

Jaj hasztalan lettem fegyenc,
Vác fázó, éhező fegyence,
S szerény, mint egy csihés lelenc,
A rabruha itt nem jelent
Sem a törzskönyvszám névtelent,
Sorsom nem enyhült egy szemet se,
Tovább tapos a balszerencse,

Tovább faggatnak nyúzva, hogy
Barátaimat följelentsem...
Mint üldött vad, ha lába rogy,
A szívem olykor már kihagy
S hol hűl a szív, tompul az agy -
Nincs csoda már, ami megmentsen:
A vég betelik a fegyencen.

Másnak még majd tavaszodik,
De nem a mi sorsunk telébe',
Csak kínoknak nézünk elébe,
Minden reményünk hazudik,

És átlépünk a huszadik
Századnak második felébe.

Váci fegyház Mz. 1950. Szilveszter
 
 
0 komment , kategória:  Ignotus Pál  
Ignotus Pál: Utóhang I.
  2015-02-05 08:23:57, csütörtök
 
  Ignotus Pál:

Utóhang I.


Ha már nagyon rossz egyszer
S havonként éveket öregszel
Csodás, hogy akkor már mi jó:
A föld alatt kanyargó
Vak pincesor után a Markó
Már rekreáció.

Már tágasabb odud van,
Honnan a poros pinceudvar
Egén mégis csak láthatod
Naponta délidőben
A rácsok közt emelkedőben
Elsiető napot,

S figyelhetsz hím-galambot
Kergetni szerelmi kalandot
Ritmusra duzzasztván begyét
A tulsó ablakpárkány
Lapján csuszongva, majd meg szárnyán
Követve kedvesét.

Heverve szalmazsákon
Lapozhatod a szovjet-zsargonban
írt könyvtári könyveket,
Sőt Hamlet dán királyfit
S Berend Iván s Copperfield Dávid
S a három Lear király s a két
Goriot leány történetét
Is újra élheted.

Nem kell már a klozetra
Kikéredzkedned, s cigaretta,
Sőt fogkefe is jut neked,
Kaphatsz ily kedvezményeket,
Ha jó viseleteddel
Feledteted rendőrtiszteddel
Mit ő vétett neked.

Mert ha meggyőzöd végül,
Hogy belőled erőszak nélkül
Szedett ki hamis vallomást
S hogy igaz a hamisság,
Melynek papiros piramissát
A szeme látomást

Kínodban hordtad össze,
Hogy legyen neki mivel kösse
A kezedre a kötelet,
Akkor remélheted, hogy
Szíve felenged, dühe megfogy
S jobban bánik veled.

Ha megtanultad egyszer,
Hogy elmebajjal nem veszekszel
S az ÁVH paranoiát
Erődtől telhetően
Követed, tényt nem ismerően,
Minden csaláson át

És ha bebizonyítod,
Hogy kém voltál s fasiszta s csíkot
Vágtál munkások bőribül,
Akkor szívükbe zárnak
S mint felderítő munkatársnak
Sorsod tán felderül.

Markó utca, 1950. november
 
 
0 komment , kategória:  Ignotus Pál  
Ignotus Pál: Az Andrássy úti fogda balladája
  2014-09-14 05:36:53, vasárnap
 
  Ignotus Pál:

Az Andrássy úti fogda balladája


Az utókort hadd értesítsem
Ha van még rá egy pillanat,
Ki láttam 10-et, Downing Street-en,
Hogy megismertem 60-at.

Ez intézménynek szemefénye
Zárkáinkban a hygiéne,
Hol nem zavar a tetű, se patkány,
Csak csontunk hasad meg a patkán.

Mert fekhelyünk ez a fapad,
Se madrac rajt', se az alma,
S csak kézkinyujtva és hanyatt
Szabad feküdni rajta.

Sűrű mint pép itt a dohosság
Tán hogy elűzze a poloskát,
cserébe minket fojtogat,
Bennünket, árva foglyokat.

Koszt ehető és kiadósabb
Mint mit egy fukar panziós ad
S az oka tán lélektani;
Hogy nem tud kéjre ajzani.

A falon nincsen rácsunk,
Mert rácshoz nincsen ablakunk;
A földből ki nem látszunk,
Egy pince mélyiben lakunk.

Falból egy villanyégő
Tesz napot éjjé és viszont,
Oly sárga mint a kénkő
S oly szakadatlan ont iszonyt.

Így hát a napivégcél
Hogy sokat legyünk W.C.-n;
Ott ér a napból legalább
Egy vékony résnyi fénynyaláb.

De a fegyveres őr, szimatolva cselem,
Reflektor alá vesz a félre-helyen.

Meglesve minden rezzenésem
És arcom grimaszi
S üvöltenek rám, hogyha késem, -
Ég veled privacy.

Mindig magányosan
És sohsem egyedül
Így élünk itt most számosan
S lesz-e ki menekül?

*

Amint szeliden horkolám
Rámcserdített a porkoláb:
,,Maga most rögtön lódul,
Várja a nyomozó úr."

És szól az egyik nyomozó,
Ki szakasztott mint Gletkin:

,,Ha önből gyorsan foly a szó,
Akkor hamar lehet kinn."

S a másik szól, ki mint vissz-
Gyilkos Madame Tussaud-ból:
,,Már látom makacs vagy pimasz
És nem értesz a szóból.

De most ganéj kezembe vagy
S onnan nem furakodsz ki,
Míg be nem vallod, hogy te vagy
Cherchill és Leo Trocki."

S a gumibunkós permeteg
Megindul a vállamon,
Míg Churchill s Trocki rengeteg
Bűnét nem vállalom.

De hasztalan lettem tory
S trockista egyszemélyben,
Kevés ez a jelenkor
Torquemadák szemében:

"Ne kukoricázzon velünk,
Adatokat követelünk,
Kivált a Labour-szellem
Kórhordozói ellen.

Megkeserüli az olyan
Himpellér, aki kétli,
Hogy kémkiképző tanfolyam
Igazgatója Kéthly."

Így fenyeget az egyik
Éjféltől hajnalhasadásig
És reggel öttől egyig
Így bömböl és dühöng a másik:

"Mért hord a száján lakatot?
S mesékkel minek hiteget?
Azt mondja el ki oktatott
Magyarra angol tiszteket!

Meg arról beszélj ám sokat
Vagy apróra hasítlak,
Mily kém-utasításokat
Hozták Szakasitsnak?"

S megindul újra-újra
A bunkós fergeteg:
Égő hússal kinyúlva
Már padlón terpedek.

Majd megrugdosnak sportosan,
Kirúgják néhány zápfogam,
Szemem elfeketül...
Megérünk ilyet számosan,
Jó ha kimenekül.

*

S ha már nagyon rossz egyszer,
Csodás, hogy akkor már mi jó:
Mint ópiumos vegyszer
A sóskából egy porció.

Elszáll, míg csüggök ételen
Én lélektani émelyem.
Csontom, mely lüktet hevesen,
Megzsongul forró levesen.

Örülök, hogy a gőzelék
Mit a nagy kondér főz, elég.
S hogy olykor egy kis hús van benne -
Hát még ha kés és villa lenne!

Mint finom csemegére
Lesek a friss kenyérre
S ha van egy ízes alma
Az mennyek birodalma!

... Hosszú kínvallatás után
(Egy délelőtt s egy éjjel)
A közeledő délután-
ra vártam kis reménnyel:

Hogy most aludni volna jó,
Bármily kemény a fekhely,
A kábulatba vontató
S eltompító sebekkel.

De tízpercenként rámdobolnak
Hogy aludnom tilos ma:
,,Úgy kell ilyen makacs fogolynak
Míg meg nincs villanyozva.

S ha attól sem nyíl szeme ki
Hogy irháját lehántják,
Majd becitáljuk mi neki
Anyját, nővérét, bátyját."

Sűrű dohosság fojtogat,
Falon hagy barna foltokat,
Azokra bámulok merőn,
Már utálkozni sincs erőm.

Falból az égő lámpa
Akár a kénkő lángja;
Három nap, három éjjelen
Nem húnyhatom le a szemem.

A lámpa rámvilágít
Ez örök-sárga éjszakán
Míg ütemesen rámnyit
A porkoláb kémablakán.
Nagyon magányosan
És mégsem egyedül
Így élünk most számosan
S senki sem menekül.

Andrássy út 60. 1949. október
 
 
0 komment , kategória:  Ignotus Pál  
Ignotus Pál: HÁROM HETE ...
  2011-06-07 18:43:10, kedd
 
  Ignotus Pál:

HÁROM HETE ...

Három hete tartanak már zár alatt.
Három hete nem láttam már
Fán vagy égen madarat;
Három hete nem láttam már
Napot, uccát, lapot, szemlét,
Babkávét és vizeszsemlét,
Fogkefét és zsilettpengét
S magamat:
Vigyáznak, hogy el ne vágjam
Nyakamat.

Három hete nem nézhetek
Tükörbe;
Nem láthatom hogyan serked
Arcbrömön a sörte;
Nincs tükör e széles házban,
Így vigyáznak, hogy ne lássam
Ha netán egy fogolytársam
Arca meg van gyötörve.

Három hete tartanak már
Zár alatt.
Három hete bámulhatom
A falat;
Mindig a fal kopár meszét
S hallgathatom ismert neszét,
Ha mögöttem egy rabtársam
Kinek arcát, jaj ne lássam,
Elhalad.

Pedig ha ma nézhetnék a
Tükörbe,
Aligha a társam sorsa
Gyötörne,
Arcomon sem túlságosan
Érdekelne a sörte.
Ennyit szólnék a tükörbe
Mindössze: — Ökör te.

Andrássy út 60. 1949 szept. 26
 
 
0 komment , kategória:  Ignotus Pál  
Ignotus Pál: Balsejtelem
  2010-05-27 21:21:56, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Ignotus Pál  
Ignotus Pál: Szóltam-e?
  2010-04-12 19:52:05, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Ignotus Pál  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 223 db bejegyzés
e év: 2484 db bejegyzés
Összes: 28913 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4285
  • e Hét: 4285
  • e Hónap: 119530
  • e Év: 1343735
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.