Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
x
  2013-03-17 07:54:44, vasárnap
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ......... 2011-05-18 06:23:59


Csehy Zoltán -
Generálbasszus


Ki akarja látni, amit este látott?
A melodrámába hervadó virágot
ebben a korban nem szárogatják
verskötetekben, de nem is szkennelik
digitális atlaszokba. Basznak rá.

Le a lépcsőn, aztán levegőre,
a zajos lift, a rácsozat,
rajta angyalka, rózsa,
akárcsak az alvó test vállán,
örök értelmek világossága,
s az öregasszony gyanús szeme, aki
fogai közt már csúsztatja ki a szót,
a lila szót, de visszafogja magát mégis,
túl férfias hozzá, meg ki tudja,
a szatyorban kopasztott kappan,
sőt leves, részeire hullva, mint a szétszerelt
vasárnap, oda kell érnie,
a zenekarba, hogy felcsendüljön a nyitány,
hogy húzza, vonja,
a vénasszonyt viszi magával belül,
a húsleves marad.

A kéz újra az ágyon, a pucér testnek
nem idegen, bár szívesen folyna le, hosszabbodna
végtelenné és osonna ki, a nyitott
ajtón át a lépcsőházig, az öregasszonyon túlra,
a tegnapi tüntetés maradványain túlra,
a felszedett kövezeten, kiégett kukán túlra,
a fenséges, neoromantikus
zenekari árokba, mely nem ismer forradalmat,
ebbe a becipzározatlan
ülepbe, hogy kedvére kotorásszon.







 
 
0 komment , kategória:  Csehy Zoltán 1.  
x
  2013-03-14 08:05:32, csütörtök
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ......... 2011-05-18 06:23:59


Csehy Zoltán -


És fülelt


És fülelt,
Don Ottavio beugrására fülelt,
csobbant a víz, de nem, nem lehet, ilyen nincs,
ez kérem bérletes, ifjúsági előadás, itt nincs ekkora
il mio tesoro intanto,
itt egészen kicsi van é szürke, hétköznapi, jelentéktelen,
kipontozott, hiányjeles, tompa és nyűttszvetter-foszló,
mint évtizede már, itt csak a bűnhődésre játszanak,
ez a tradíció lényege,
itt nem ugranak hídról,
nincs vokális bungee jumping,
nincs is megfelelő kötél hozzá,
itt nincs is neme semminek, vagy ha van is,
csak azért, hogy kerüljük a félreértéseket,
a felesleges metaforákat,
és ekkor látta, hogy megindult egy növény,
egy folyondár, mégpedig a sarkából,
a sebezhető sarkából,
és belül benövi teste tereit, viszonylag gyorsan, hogy
ne legyen idő félni, és ami furcsa,
virágba borul, majd
úgy is marad, hangulatosan kihelyezve,
tépetlen-tisztán,
mintha kártyavárra futna, aztán a vöndörláncra,
hogy többé ne húzhass vizet, mert
innentől kezdve már csak a szépség itat,
megitat rendesen, amikor csak akarod,
il mio tesoro intanto,
és aztán nagy hirtelen megáll benned a vödör,
és nem húz több vizet,
csupa virág vagy, belülre tolult giccs,
s ha beszélsz, a folyondár látványosan kikúszik a szádon,
jobb, ilyenkor sokkal jobb, ha nem is szólsz,
csak nézed, nézed az arcát, és elkíséred
az öltözőjébe, hogy megmutasd a virágot,
mely a szádon keresztül burjánzik,
hogy erőnek erejével visszafogd a vödröt,
és ne engedd le többé soha, soha a kobaltkék vízbe.



 
 
2 komment , kategória:  Csehy Zoltán 1.  
x
  2013-03-11 06:32:20, hétfő
 
  Csehy Zoltán -
A SYBARITICUM







Sybariticum mindig szerepelt az ételek között,

halléből állt és ritka olajokból, azt tartották, Sybaris

lakói találták fel pár hónappal a pusztulás előtt.

Hogy része volt-e a pusztulásban, nem tudom.

Elénk is tétetett, akárhol ettünk is, a császár,

Heliogabalus kedvelte, ott volt a gyöngyökkel

kevert rizs, az onyxos lencse, a babba hintett

borostyánkő, a masztixos-mentás bor mellett,

s illatát a csombormenta sem nyomta el.

Nem császár ő: szakács, cukrász, illatszerész.

Feltalált pár étket is: halból, osztrigából, sáskarákból

hurkatölteléket préselt. A legmívesebb leszboszi strófák

készülnek ennyi gonddal. Porrá zúzott fenyőtobozzal

ízesített bort, s akár a szótádészi versek, oly pikáns

lett az egyveleg. De bárhogy formálta ízeit,

csak ideig-óráig örült, s a végén csalódva, sírva látta be,

Apiciust s Vitelliust legyőzte bár,

Sybaris ízein túl már sosem tehet, így,

pár hónappal a dicstelen pusztulás előtt.









 
 
0 komment , kategória:  Csehy Zoltán 1.  
x
  2013-03-09 16:48:59, szombat
 
  Csehy Zoltán -
Reneszánsz széphistória



Azért is pápa lesz!




Velencében hajdanán

járt egyszer egy sarlatán,

néhány festményt mutatott,

melyen nem épp kukacot

láthatott a nagyérdemű,

tombolt is a pajzán derű.

Nagyobb dolgot, mondhatom,

igaz, meg is toldhatom,

de nem merő képzelet:

nagyobb, mint azt képzeled.

Szóval, ez a sarlatán,

Velencében, hajdanán

felállott a pulpitusra

és ilyen szavakba fogva

dicsérgette ezt a tagot,

azt a fényes olyan nagyot,

melytől pirul minden dáma,

és hogy inkább ne is lássa,

hagyja, rejtsék busa tokba,

nem lankadva, szottyadozva.

Velencében hajdanán

szónokolt egy sarlatán,

szóval, így szólt, így beszélt,

szárnyalt szava szerteszét:

,,az én farkam olyan jószág,

párját nem látta az ország,

hogyha hegyét dugom tokba,

és fogadják vágyakozva,

kereskedőt nemzek véle,

aranyból lesz majd a vére,

de ha félig becsúsztatom,

s daganatát elmúlatom,

hadvezér lesz majd a gyermek,

csatát nyerni lóra termett,

tábornokok közt az első,

ellenséget elrettentő.

Ám ha tövig csusszan célba,

Rómát látja ivadéka,

harang zúg és zeng a zsoltár,

tömjénben izzad az oltár,

tömeg hódol, s tiarája

fénylik, merthogy ő a pápa.

Urak, hölgyek, furcsa dolog,

hogy mire képes e dorong,

pár peták a kupec ára,

pár arany a katonácska,

ám a pápa, kissé drága,

de hát megéri az ára."

Velencében hajdanán

így beszélt a sarlatán,




Vén Pietro, eltöprenge:

,,ó, ha fiam pápa lenne,

arany lenne a bilije,

szólna folyton a Kyrie.."

Ám csak pilledt, szomorkodott,

szürke gondja gondot hozott:

,,Pénzemből nem futja másra,

legfeljebb a katonára."




S este már a pamlagán

döböcskölt a sarlatán,

tábornokot kértek tőle,

félig toccsadt be a lőcse,

s a férj galád cselt vetett rá,

titkon bebújt az ágy alá,

s mikor folyt már, folyt a móka,

Velencében hajdanán

kamatyolt egy sarlatán,

előugrott azon nyomba,

és a sarlatán farát

fogta mint a bibliát,

s jót taszajtott rajta: ,,úgy a'!,

csússzon tövig be a rúdja,"

s hogy jó volt az ügyködés,

jelezte egy halk nyögés,

majd Pietro, mosolyogva,

megvolt erre minden oka,

fennhéjázva így kiáltott

megzengetve a világot:

,,mondtam, asszony, előre,

hogy pápa lesz belőle!"




Velencében, hajdanán,

kacagott a sarlatán.




 
 
1 komment , kategória:  Csehy Zoltán 1.  
x
  2013-02-19 20:42:13, kedd
 
  Csehy Zoltán - Feljárat a Berryman-tanszékre

a 38 éves tanszékvezetőnő, homlokán már a ránc szonettje
egyre erőteljesebb tercinákkal,
csak kétszer volt öngyilkos,
s ha kifogásol, longfellow nyelvén teszi,
látod, ahogy szeméből kilóg az izmos, jól nevelt indián
s metaforákban köszön

élmények, struktúrák, mindig előadásra menet
az út peremen Yeats szefirotikus fái,
egészen a kollektív kocsmáig a földtani intézet szállodájától
hosszú, hosszú az irodalomtörténeti út,

szegény H., szegény H. rettegett
pattanásos, szépreményű, komplexusos diákok fordultak el,
s ők kapkodták magukra a trikót, bugyit
még merevedésen innen
a mitikus Hudson partján
vagy az egyetem dísztermében

szóval, megvet a sajtó,
a 68 éves (egy középszerű kritikus megaszott gyönyöre)
viszont szemembe
mondja, te alkoholista állat, az állásodba kerül,
ha eltaknyolsz a jégen s nem halsz az ugrásba bele,
fegyelmi s erkölcsi bizottság elé citálnak,
pihenni küldenek,
időnap előtt nyugdíjaznak
adj bele apait, anyait,

egy emlék: a jégkocka lassan siklott testén,
nem is tudom,
hogy hihettünk annyira a vágyban,
végül maradt a pohár örökös örvénylő mélye,
s a betántorgás az amerikai irodalomtörténetbe,
valami kis, hűvös, árnyas alfejezetbe
kritikusokon, műértőkön, antikváriusokon innen,
de inkább túl


 
 
0 komment , kategória:  Csehy Zoltán 1.  
Csehy Zoltán
  2011-06-19 09:47:42, vasárnap
 
  CSEHY ZOLTÁN versei :

......



...... ........... .....



.Itt a beírt versek címe van.A versei című lap kommentjeiben elolvashatod a verseket!
Kérlek oda a kommentbe, írd be a verset, amit hoztál!...... .............. Előre is köszönöm!


...... ........... .....







CÍMEK...... ........... ........... .......HÁNYADIK KOMMENTBEN TALÁLOD?......KI GYŰJTÖTTE?

A gyűrű______________________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
A Hart Crane-kagyló kiemelése______________________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
A Philip Glass-konstans I.___________________________________(#)- Gizella Lapu
A Philip Glass-konstans II.___________________________________(#)- Gizella Lapu
A Philip Glass-konstans III.___________________________________(#)- Gizella Lapu
A Sybariticum______________________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
A szerenád Don Quiote-ja.______________________(#4)- Juhászné Szunyogh Mária
A tó______________________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Cantus arcticus______________________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Eboracus V.______________________(#3)- Juhászné Szunyogh Mária
Egy Horatius-fordító vázlatfüzetéből____________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
És fülelt.___________________________________(#)- Gizella Lapu
Feljárat a Berryman-tanszékre______________________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Generálbasszus.___________________________________(#)- Gizella Lapu
Heliogabalus______________________(#2)- Juhászné Szunyogh Mária
Koncert Helsinkiben______________________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Mirissimus______________________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Puccini. A hering___________________________________(#)- Gizella Lapu
Puccini. A természetes e.___________________________________(#)- Gizella Lapu
Puccini. Bor és sajt___________________________________(#)- Gizella Lapu
Puccini. Gianni Schicchi______________________(#1)- Juhászné Szunyogh Mária
Reneszánsz széphistória______________________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Sostenuto______________________(#)- Juhászné Szunyogh Mária







Gyűjtők névsora


Juhászné Szunyogh Mária
Gizella Lapu - Ausztráliából
 
 
0 komment , kategória:  Csehy Zoltán 1.  
Cs Zoltán
  2011-02-21 09:29:16, hétfő
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... 2011-03-05 11:06:10

Csehy Zoltán


Puccini. Bor és sajt

,,Tegnap könnyelmű voltam: pénzért mentem az operába."

Sajt és fél liter bor:
egy hete ez a húsmentes vacsora,
menthetetlenül olaszos,
mint egy megíratlan Verdi-operában,
vagy sokkal inkább a megíratlan enyémben.
A Bohéméletet gyakorlom,
bár még zsigerileg nem is tudok róla:
még fogalmam sincs
a vérhabról, mely a sajtfehér szájon
tör majd elő, a borról, mely
visszavezet az eredendő, könnyes jóságba,
az intellektuális sajtmorzsalékról,
mely kellemesen eltelíti gyomrot.
Ó, a függönyök, a színpad,
és a velejéig olasz Egyiptom,
a piramis-nők és a nő-piramisok,
a kérlelhetetlen homok mintha
hirtelen ismeretlen lyukakba
folyna el, és a bőrző dallamokon
milyen sokáig egyensúlyoznak a papok!
Nincs több mentőcsónak, csak áradás,
nincs több e, ő, ó, a, csak á, a, á.

Puccini. A hering

,,Bohémjeink az egész drámában egyebet sem tesznek, mint jót esznek, és még jobbat isznak, itt úgy lehetne őket bemutatni a közönségnek, amint négyen esznek egy heringet és közben száz étel ízét fedezik fel benne."(Ilica levele Ricordinak)

Száz étel íze egy heringben?
Töltött pulykától a citromos langusztáig,
eperhabtól a nápolyi pizzákig,
paradicsomlétől
a pármai sonkáig?
Még tán egy enyhe gyomorrontás
is jut abba a kurva
nagy ficánkolásba, kedves Ilica!
Ahogy a döglött hal
húsa halad a gyomor felé
és beépül a testbe,
- a dallamív mi mást követhetne? -,
úgy válik egyre esélytelenebbé
a tragédia létezése.

Ebből sok jó nem sül ki,
ami mégis kijön,
azt ildomos mellőzni.

Egy hering felzabált teste
hogy hizlal kövérre négy jellemet,
ha a telítődés fogyás, s a fogyás
telítődés, ha a jellem jellemtelenség,
s főként, ha a
hering (már bocsánat) nem is hering?

Puccini. A természetes e.

,,Igazad volt! A Szent Péter-templom nagyharangjának repedt, bizonytalan, zavaros hangja a természetes e-nek felel meg!"

Ó, a természetes e!
A sárból emel föl.
Vethető-e vegetatív nyugalom magasabbra?
A gyűrött türkiz csomagolópapíron
túlra? (Vö. Oscar Wilde: A readingi fegyház balladája)
A sötétséggel vattázott erdőn túlra,
mely még Danténál is bontott zászlókban végződik?
(Vö. Vexilla regis prodeunt)
A kosztól fél milliméterrel magasabb
oltár mögé?
A mögöttes irigység mögé?
A Tosca Te Deumában pergő
kakas ellejtett násztáncán
belülre?
Az évszakok kérlelhetetlen természetességgel
viszik, hurcolják magukkal, (Vö. Eliot kegyetlen áprilisával)
de a természetes e újra, újra, újra eljön,
és szóra bírja, beszélteti a mogorva
tornyot.





 
 
0 komment , kategória:  Csehy Zoltán 1.  
Cs Zoltán
  2010-11-20 05:52:30, szombat
 
  CSEHY ZOLTÁN



A tó





,,Ugyanazt a jelenetet mutatni
be a függöny felhúzása után nem szép."

Pedig annak a jelenetnek az alján
feneketlen tó van,
egy ó betű
kegyetlenül,
rozsdamentes vaskampókkal szétfeszített szája,
a t-n meg következetes sás,
mocsaras, süppeteg part és rapszodikus békák.

Az ember nem szívesen gyalogol
a kottavonalak között, akkor már inkább
a tópart, melyre diszkréten,
valahol a t keresztvonalánál
rávetül egy motorbicikli roncsa,
nem tudni, mi tartja egyben, s hogy miként
öröklődhet át e feldúlatlanul patetikus süppedés.
Nézd a roncsot.
Hangszernek túl sok, szobornak kevés.







Koncert Helsinkiben




Nincs vége ott és akkor,
a szünet éppúgy része:
hogy kiválasztod az italt (pezsgő),
a mignont,
andalogsz a hatalmas asztal mellett,
üvegpalotában,
selyemruhák, gyöngysorok közt,
és kibámulsz a sirályokra,
csak te tudod, mikor törik át az üveget,
mikor költöznek be a hangszerekbe,
az egyik a kürtbe, a másik a trombitába,
páran a lakatlan dobba,
gyengéd szárnyuk miként emeli a basszust,
ügyetlen lábuk hogy lép a zongorán,
míg a szellős terem tollal lesz tele,
az akusztika az
elhalkulás felé vesz irányt,
csak ülsz és kitartóan nézed a madarakat,
végül is, te csaltad ide őket,
és most
telibe látod, ahogy
a legkisebbet
a hárfahúrok közt
halálos áramütés éri.

 
 
0 komment , kategória:  Csehy Zoltán 1.  
Cs Zoltán
  2010-11-19 05:55:08, péntek
 
  CSEHY ZOLTÁN



Cantus arcticus




Ahogy a jégcsap belenő a térbe,
építkezik, majd olvadáskor gyilkol,
esetleg ártatlanul elcsöpög,
és méri az időt - inkább ez a verzió,
ahogy elcsöpög, csepp-csepp-csepp,
ez itt az ártatlan metronóm,
ehhez van szabva a táj ritmusa (lakatlan finn tájat
képzelj, amelybe apró képeket fagyaszt a látás),
mintha mindig ünnep lenne,
az ünnep emlékezete lenne,
egy hosszan kitartott, lelassított ünnep,
csepp csepp csepp
apró részletekig szervezett kitartás,
c s e p p
a kalácstól a fügéig (ami itt, Finnországban,
ezen a szélességi körön, lássuk be,
szokatlan), a csörömpölő étkészletig,
attól, ahogy a szelőkés
belevág a húsba
egészen az ezüsttel kikanalazott
döbbenetig,
miközben folyton hallod,
miközben folyton hallani, ahogy
egy nagy, hideg madár
átszuszakolja magát
két kottavonal között.







Sostenuto




A csillámpala, a görgetegkő,
a hóbagoly szemérme ez.
Nem hittük, mielőtt átmásztunk ide
az omladozó hídon,
hogy itt ennyi ragyogás lehet
(balra roncstelep vagy gyárépület),
és most mind itt fekszik a vízen,
boldogsággal tölt el, hogy
bármikor megölhetem az idillt.
Futás a kiszolgáltatott hajókig,
a rozsda kiszolgált
étvágyáig, trikó nélkül
simulni hozzá a fekete bazalthoz,
és hagyni, hogy kóstolgasson.

 
 
0 komment , kategória:  Csehy Zoltán 1.  
Cs Zoltán
  2010-01-20 10:58:31, szerda
 
  Csehy Zoltán


EGY HORATIUS-FORDÍTÓ VÁZLATFÜZETÉBŐL




Kőrizs Imrének

(3, 26)




Rég nagykanállal faltam a nőket én!

Harcom sosem volt nyámnyila csüggedés!

Tusában elnyűtt dárda és lant

lógjon e falra akasztva balról




hab szülte Venus temploma oldalán!

Itt csüngjön íj, itt égjen a fáklyacsonk!

Dacos kaput feszítő vasrúd,

erre a szögre akasszanak föl!




Úrnő, ki Ciprust óvod, a boldogot,

s Memphist, ahol trák hó sose hull, te szent,

suhintsa ostorod meg egyszer

végre Chloét is, az engedetlent!





Csehy Zoltán


EGY HORATIUS-FORDÍTÓ VÁZLATFÜZETÉBŐL

(1, 33)




Hagyd már, Albiusom, hagyd a sopánkodást!

Hálátlan Glycerát már ne is emlegesd!

Többé már ne szavalj gyászos elégiát!

Ifjabb, szebb szeretőt akart!




Szép arcú, csupa báj, zsenge Lycoris és

Cyrus bűvöli meg, s Cyrus utálja őt,

mert jégcsap Pholoét vágyja csupán, előbb

hág kecskéket a farkas is,




mint Cyrus Pholoé ágya ölén vigad,

Venus nyers humorát jelzi szeszélye, mely

egymástól idegen lelkeket egybefog

s ércjáromba szorítva tart.




Engem, bár kegyesebb Venus is invitált,

volt rabnőm kötözött láncra, az oly pazar

Myrtalé, hevesebb, mint buja Adria

partját dúlni serény habok.





Csehy Zoltán


EGY HORATIUS-FORDÍTÓ VÁZLATFÜZETÉBŐL

(1, 5)




Melyik parfümözött, nyurga, kikent-kifent

fickó dönt le ma épp, Pyrrha, a hűs lugas

rózsás árnya alá, mondd?

Szőkés fürtjeidet kinek




fogtad kontyba hamis-könnyeden? Esküdet

még megsínyli s az ég visszavetett kegyét!

Kormos tengeri szélvész

táncoltatja a zöldfülűt!




Most még elhiszi, mert, mert, gyönyörűm, naiv,

hogy más szóba se jön, s rendre babusgatod.

Még nem sejti, az álnok

szél mit hoz. Nyomorult, akit




friss fényed megigéz! Templomi szent falon

függ táblám, csupa víz göncöm is ott csöpög

néked áldozatomként,

bősz tengerhabok istene!










 
 
0 komment , kategória:  Csehy Zoltán 1.  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 12 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4322
  • e Hét: 33036
  • e Hónap: 98215
  • e Év: 2265476
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.