Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 61 
Váci Mihály
  2018-04-23 12:26:06, hétfő
 
  Váci Mihály

: Nélküled

Elmúlnak így azt estjeim,
nélküled, csillagom.
Olyan sötét van nélküled
szemem ki sem nyitom.

Olyan nehéz így a szívem,
hogy szinte földre ver,
le-le hullom, de sóhajom
utánad ­ felemel.

Olyan csönd van így nélküled,
hogy szinte hallani,
amit még utoljára
akartál mondani.
 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
Váci Mihály
  2018-04-19 07:06:59, csütörtök
 
  Váci Mihály

Semmi az egész


Várom, hogy visszatérj,
szótlan a szemembe nézz,
mosolyogj szomorún:
- Semmi az egész!

Semmi az egész.
Minden volt - ennyi lett!
Vezess már haza engem.
Szorítsd a kezemet.

Éjjelenként majd néha,
ha erősek leszünk,
amit remélni kellene
- arra emlékezünk.
 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
Váci Mihály
  2018-04-09 09:43:31, hétfő
 
  Váci Mihály


Nehéz a szívünk


Az arcodat ne mutasd szomorúnak.
Ne lássa senki, mi az, amit eltűrt.
Jobban kellene szeretni magunkat,
hiszen mi már nagyon kiérdemeltük.

A szíveink egymásra zúzva hulltak,
eggyé forrasztó sors zuhog felettünk.
Sebeinkért szeretjük már a múltat;
és a jövőt: - lesz mit felemlegetnünk.

Most itt ülünk. Kedves, Te szomorú vagy.
Az arcom nem mutatja, amit eltűrt.
Nehéz a szívünk, mert nem könnyű búnak

ütése alatt ragyog a szerelmünk.
Egymást szeressük már - ne csak magunkat
Hiszen mi már nagyon megérdemeljük.
 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
Váci Mihály
  2018-04-03 08:38:18, kedd
 
  Váci Mihály

A cigánylány


Egy rég elhamvadt nyáron láttam
a cséplések arany porában.
Ment fel a porszínű mennybe,
szalmafelhővel görnyedezve.
Az ostorrá font sugaraktól
a bőre ki-kicsattant olykor.
Ment fel a szőke kazalra,
ő, a szomorú barna.

Szipogva táncolt a törekben,
térdét hűs vödrökkel törette.
A pelyvahordó nyele két
sebbé csókolta tenyerét.

Ha ő vágta fel, mintha élne,
úgy bomlott vállára a kéve.
És irgalomért a kalászos
rozs-szál mind lehajolt a hajához, -
éj-arca körül olyan tűz lett,
mint a czesztohovai Szűznek.
A hajába pergett magoknak
fényei este felragyogtak,
s a kontyára hullt kalász pelyhe
fejét éjjel körülderengte.

Könnyű, szép kicsi melle,
mintha madárka lenne,
az inge alatt félve,
verdesve bújt a szívére.
Ha a férfinép kikacagta,
tenyerét remegőn odakapta.

A szeme kék volt, mintha
belőle vadgerlice inna.
Soká a falombra ha nézett -
a galamb odarakta a fészket.
Ha fáradtan ült le,
a forró szél is kikerülte,
s lábainál, mint a komondor,
lihegett, fulladva a portól.

Ha jól tudom, talán még
utána is ment a faárnyék.
Hazafelé zöld hűvösök
cirógatták a fű között.
A holdat nézte, - mendegélt,
s mennybevitték a jegenyék.

Az egész nem igaz: - álom.
Fekszem és kitalálom,
csak hogy valami fájjon.



 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
Váci Mihály
  2018-04-01 10:17:19, vasárnap
 
  Váci Mihály

Ha érdemes, ha nem

Ma sem volt könnyű élni.
Nem lesz könnyű sosem.
De érdemes volt! - s mindig
érdemes lesz, - hiszem.

Nehéz - s el kell fogadni,
ki szemben áll velünk,
s azokat elviselni
kikkel menetelünk.

Ütésük úgy eltűrni,
hogy meg se tántorodj:
- a túloldal ne lássa,
mint hull szét táborod.

Emelni, vinni vállon,
ki gyenge s már kidől;
s mert rá is jut erődből,
ledöfne - úgy gyűlöl.

Naponként mosolyogni,
kínban, azok között,
kik összefenik szemük
egy jó szavad mögött.

Menni velük - már régen
nem értük! - Csak azért,
mert e sereg iránya
valami célt igért.

Velük és ellenükre,
annyi közt egyedül,
- vívni, mégis azért, mi
csak együtt sikerül:

- mindez ma sem volt könnyű,
- s nem lesz könnyű sosem, -
de törvény s vállalt sors ez,
ha érdemes - ha nem.

 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
Váci Mihály
  2018-03-31 20:29:45, szombat
 
  Váci Mihály

Rólad beszélek mindig

A teremtés sötét barázdái fájnak
énbennem s Te mélyükben percenkint megfogansz

Merengéseim mély kútjából
fellebegsz
lengő
arany
veder
kristályosan és kék illatokkal,
s neved szomjas ajkamhoz ér.

A lombos idő gallyai homlokomba
verődnek, lehajlanak az ágak,
és minden napnak Te vagy a gyümölcse.

És én Terólad beszélek mindig
mindenkinek a lázas esteken,
komoly délutánokon - én csak Rólad beszélek,
mert nem tudom kimondani neved.

 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
Váci Mihály
  2018-03-30 14:21:57, péntek
 
  Váci Mihály

Várakozó

A percek vájta alagútban
tévelygek - a gránit idő
visszhangzik felettem - szememből
képed fény-virága kinő.

Ujjaim közt simogatásod
bársonyredőit morzsolom,
az a cinkos kézszorításod
gyűrűként ég az ujjamon.

Csuklómon fájón fluoreszkálnak
a jöttöd számoló erek,
- két összeérő mutató
átszeli szívemet.
 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
Váci Mihály
  2018-03-28 17:55:05, szerda
 
  Váci Mihály

Zsoltár

Legyen áldott a Te neved,
melytől most is remeg az éj.
Áldott legyen a szégyened,
amelybe elrejteztél.

Magasztaltassék a Te neved,
és arcodon a mályvák,
és első pirulásodat
angyalok zavartan imádják.
Áldassanak örök mámorral
a felujjongó idegek,
és első remegéseid értem
megszenteltessenek.

Kegyelmed, mellyel hozzám voltál,
legyen az égben kedves,
s amivel Te megáldottál engem,
legyen malaszttal teljes.

Szenteltessék meg ajkadon a csók,
fénylőbben, mint az ostya,
és sóhajaid áhítatát
zarándok-sereg áhítozza.
Gyönyörtől felkent arcodat
templomi zászlókra hímezzék.
Imádják ölelésed
kitárt-kar keresztjét.

Testedre hintessék liliom,
s amerről jöttél - pálma.
Csípőidet szentelt olaj
avassa, lehelje ámbra.

Homlokodra glória nyíljon;
galamb lebegjen, hol ledőltél,
hol égfelé fordult az arcod,
a helyet imádja örök tömjén.

Magasztaltassék az idő,
zümmögje zsoltár.
Legyen kápolna e helyen,
épüljön testednek oltár.
Harang remegje majd tovább,
mit bennem elringattál.

 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
Váci Mihály
  2018-03-24 13:11:25, szombat
 
  Váci Mihály

Semmi az egész

Várom, hogy visszatérj,
szótlan szemembe nézz,
mosolyogj szomorún:
- Semmi az egész!

Semmi az egész.
Minden volt - ennyi lett!
Vezess már haza engem.
Szorítsd a kezemet.

Éjjelenként majd néha,
ha erősek leszünk,
amit remélni kellene
- arra emlékezünk.

 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
Váci Mihály
  2018-03-22 15:14:14, csütörtök
 
  Váci Mihály

Búcsúzás

,,Aztán vigyázz! Jó egészséget!"
- Ne aggódj, ne légy ideges! -
Búcsúzunk. Még sokáig nézlek,
s Te még sokáig integetsz.
Szánva, értőn, nevetve néznek,
ránkbólintanak az emberek.

Mennék, - de most minden lépésnek
szívembe botló súlya van.
Milyen is voltál? - visszanézek,
s látod? - Rád intek boldogan.
És bátorító nevetésed
fényével biztatom magam.

Aztán visszafordulok újra,
már kalapom is lengetem,
és legkedvesebb nótám fújva
vidítlak, pedig, - istenem! -
a szememet a könny elfutja,
s lassú kéz szorítja szívem.

Megyek tovább, feljebb a hegyre,
lásd: bírom én, szinte futok.
Hahó! és integetek egyre -
- s valami sósba kóstolok.
Erőltetem arcom nevetve,
pedig belül már zokogok.

De jó, hogy mindezt Te nem látod.
Már messze vagy én drága kis
barna gerlém; - kendő a zászlód:
vigasztal; s kiáltsz, bátorítsz.
- Csak már olyan sokáig állsz ott.
Lehet, hogy közben sírsz Te is?!



 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 61 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 223 db bejegyzés
e év: 1128 db bejegyzés
Összes: 7696 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3483
  • e Hét: 14954
  • e Hónap: 64290
  • e Év: 285084
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.