Regisztráció  Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 48 
Hepp Béla: Téli hajnal
  2018-02-20 10:49:26, kedd
 
 





Hepp Béla:

Téli hajnal



Látod a hajnali csend se repít már
vissza, valóból az álomvilágba,
csak forgolódom. Az éjszaka hívtál,
vagy tavasz-álmodó énem kívánta.

Hallgatom, lassuló álmaid ívén
lélegzeted elakad, hogy törik meg,
nézlek, Te édesen alszol, amíg én
itt rekedtem, oda már nem követlek.

Lassan kimászom az ágyból, zavarni
senki utolsó álmát nem kívánom,
nehéz az éj, nyugalomba takarni
nem jön az enyhet adó puha álom.

Állok az ablak hideg keretében,
kint nyugalomba meredten, a fákon
itt maradt levelek árnyait nézem.
Este kint jártam, egy elmosott lábnyom

szélein csillanni látszik egy csepp hold...
és most egy másik kis fénypont tűnik fel,
elveszítem, az előbb pedig ott volt...
legyintek, nem láttál semmit, öregszel,

s aztán az utcai lámpára nézek,
sárga izzója alatt puha árnyak
hullanak egyre, kavargó, csepp részek
összekapaszkodó körtáncot járnak,

és mint a függönyt, ha súlya lehúzza
jönnek, csak egyre szakadnak a pelyhek,
lebbenő táncuk egy légi medúza,
s elfedik lassan az utcát, a kertet...

Csöndesen lépsz mellém - Miért nem alszol?-
kérded, miközben én magamhoz vonlak,
hangod szívemben, mint apró harang szól.
Látod milyen szép? Hófehér lesz ez a holnap.



 
 
0 komment , kategória:  Tél  
Február - Jégbontó hava
  2018-02-11 11:33:17, vasárnap
 
 





Abradan
Február - Jégbontó hava



Árja szalad a forrásnak, a lét bodzabokra
napfény-trillákat zeng a növő tavasz-ébredő szelekben,
az erdő mélyén a tölgyek lombot fogannak, apró
gyermekarcok nevetik ki a tél martalóc önző képmását
a tarló avítt lélek-göröngyei között, elvonul a haragos,
öreg tél, elvonulnak a fagyos szentek is,
rebbenőn ébred a táj, keresi az elveszett képeit, kincseit, mézízű vonzalmában is szelíd és játékos, pajkosan cserfes mint az első igaz, északi szelek szárnyán érkező, üde tavaszi lehellet...











Csak úgy, az életért

Szeretek élni.
Néha persze rajtam is eluralkodik
a vad, kétségbeesett,
elviselhetetlennek
tűnő szomorúság,
de ha már túl vagyok rajta, tudom,
hogy pusztán létezni, életben lenni
nagyszerű dolog.

Agatha Christie






 
 
0 komment , kategória:  Tél  
Fodor Ákos : Tél
  2018-02-08 08:23:09, csütörtök
 
 





Fodor Ákos : Tél


meg-meglódulnak
s torlódnak perceim. Be-
fagy folyó évem









 
 
0 komment , kategória:  Tél  
Csanád Béla : Félig világos
  2018-02-07 11:22:56, szerda
 
 





Csanád Béla : Félig világos



Félig világos téli este van,
a hold csak épp a felhőkön keresztül
küldi titokzatosan fényeit.
Ez az idő az, amikor az ember
oly szívesen mereng el életén,
nézi a tájat, fák kontúrjait,
a házak elmosódó sorfalát,
és önmagára gondol, életére,
- míg kint szelíden szálldogál a hó -
az életére gondol, amely mint a táj
egyszerre fényes és homályos,
egyszerre látható és láthatatlan.



 
 
0 komment , kategória:  Tél  
Szuhanics Albert: Február jeges szele
  2018-02-02 10:43:45, péntek
 
 





Szuhanics Albert
Február jeges szele



Dermesztő hideged
csontig hat február.
Hiába hiteget
a csábos napsugár.
Jég csillan a fényben,
sziporkázik a hó.

Sarki szél kezében
ostor leng... csattogó...
Korbácsolja testem
észak éles szele.
Nem véd meg most engem
ruhám több rétege.

Arcomba havat hord,
karmaival has'gat.
Úgy ül győzelmi tort,
fát, bokrokat szaggat.
Békülj meg február,
látod ajkam lila.

Ne legyek végre már
a fagyhalál fia!
Enyhüljék a kemény
orkánok ereje.
Kezdődjék új remény,
s olvadás ideje!
Csorduljék az eresz,
napsugár melegíts.
S hogyha nagyon szeretsz,
új tavaszba repíts!



 
 
0 komment , kategória:  Tél  
Sipos Gyula: Varjak télen
  2018-02-02 10:01:06, péntek
 
 





Sipos Gyula: Varjak télen



Rendetlen rend ez. Megfoghatatlan.
Szállnak a varjak.
Nincs parancsszó az ilyen csapatban,
nincs V-alakzat.
Szétszórod őket? Egybekering.
Bölcsebb törvényű ez a sereg.
Együtt repül s külön maga mind.
És túlél mindeneket.






 
 
0 komment , kategória:  Tél  
Szabó T. Anna : Február
  2018-02-02 09:15:28, péntek
 
 





Szabó T. Anna : Február



Hallod, hogy pendül az ég? Jön a szél!
Zsendül a földben a nedv, fut a vér,
bizsereg a magban a lomb meg a fény -
túl vagyunk lassan a tél nehezén.

Olvad a hó, fenn fordul a nap,
kiböködi a hideg csillagokat,
döccen a vén Föld rossz kerekén -
túl vagyunk mégis a tél nehezén.

Jaj, milyen évszak! Hosszú, sötét.
Óvtuk az otthon csöpp melegét.
Biccen az új ág, zsenge remény:
túl vagyunk, úgy-e, a tél nehezén?

Jön, jön a szél, friss föld szaga száll,
létre gyötörte magát a halál,
nincs lehetetlen, van te meg én -
túl vagyunk, látod, a tél nehezén.




 
 
0 komment , kategória:  Tél  
Somlyó Zoltán : A hó meg én
  2018-01-26 13:09:27, péntek
 
 





Somlyó Zoltán : A hó meg én



Pelyhek, pelyhek: könnyű néktek!
Sohse fáztok, sohse égtek.
Mindig lejjebb szálltok;
könnyű néktek szállnotok.

Pelyhek, pelyhek, csöndvitézek!
Minden arcba belenéztek.
Csókoltok, ha kell a csók
s olvasztanak lágy kacsók.

Pelyhek, pelyhek, fehér könnyek!
Ölelői asszonyölnek,
csak reám ne szálljatok!
Álljatok meg! Álljatok!

Pehely vagyok én magam is,
fejem hazug, lábam hamis.
Én is szállok lefele
s nem gondolok már vele...


 
 
0 komment , kategória:  Tél  
Fekete István: Tél
  2018-01-25 11:23:35, csütörtök
 
 





Fekete István

TÉL



Cinkék járnak szívem ablakára,

a madárkákat régen etetem.

De most már néha gondolkodni kezdek:

meddig tart vajon az élelem?

Meddig tart kint a tél, bent a meleg,

szívem mikor fog elsötétülni,

s vágyaim utolsó, szép madara

mikor fog búsan elröpülni?...



 
 
0 komment , kategória:  Tél  
ESZENYI MATULA ISTVÁN: Nyugalom
  2018-01-23 10:12:51, kedd
 
 





Nyugalom

ESZENYI MATULA ISTVÁN
2016. JANUÁR 22.



Milyen csendes ez
az este.
Csak a szú percen
néha meg a fában,
a tetőt tartó,
füstös, ezeréves
gerendákban.
Nagyokat hunyorint
a kormos falú lámpa,
setétet űz, valami
messzi, messzi más,
idegen világba.

Enyhét eresztve,
nyögősen pattog a
vén repedt kemence.
Padkáján jólesőn
gubbaszt anyó, s
a régről álmodik
magában.
Megül a csend.

Csak a néma, holt
lelkek járnak haza
észrevétlen,
még élőt látni s
szeretni,
az apró szobában.

A faluból ide hallik
a misét mondó,
kongó, tiszta harangszó.
Nehézzé lesz a
csillagtalan ég,
idelent váratlant sóhajt,
majd morcossá vál a szél.
Angyal rázza meg a szárnyát.
...és pelyhelni kezd,
az első, sűrű, karácsonyi hó.
 
 
0 komment , kategória:  Tél  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 48 
2018.01 2018. Február 2018.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 3 db bejegyzés
e hónap: 93 db bejegyzés
e év: 213 db bejegyzés
Összes: 7165 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1239
  • e Hét: 9339
  • e Hónap: 35791
  • e Év: 80648
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.