Belépés
sacimama.blog.xfree.hu
Fordulj el a rossztól és tégy jót, keresd a békét és azt kövesd!" Zsolt 33,15 Németh Jenőné Saci
1952.06.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
A józanság mámora - az éberség kezdete
  2016-08-29 21:41:50, hétfő
 
  Ima...dialógus...kapcsolat...alázat: tudom ki az Isten és tudom, ki vagyok én. Tudom, hol a helyem a teremtett világban...Jelenlét...észlelés...várakozás...bizalom. Akarom Isten akaratát...akarom Őt magát, mert szeretetében elolvadok, átlényegülök...Nincsenek kérdéseim: Ő maga a válasz mindenre. Ima. A józanság mámora.

Dióssy Iván
 
 
0 komment , kategória:  - Dióssy Iván  
Attól függ, kinek a kezében van...
  2016-05-09 17:46:16, hétfő
 
 
Link



Urunk Mennybemenetelének ünnepén Jézus két mondata adja elmélkedésünk alapját, miként azt az Evangéliumban hallhattuk:
,,Én elküldöm nektek Atyám megígért ajándékát. Maradjatok a városban, míg erő nem tölt el benneteket a magasságból."

Jézus világosan, érthetően fogalmaz és néha felmerül bennem a gyanú, hogy néhányan mintha nem lennénk teljesen beszámíthatóak. Rendszerint máshol, másban keressük a megoldásokat életünk égető kérdéseire. Önként hagyjuk magunkat átverni, megvezetni. Olyanok mögé állunk, akik azt mondogatják, amit szeretnénk hallani, ami csiklandozza érzékeinket és nem az igazságot. Dunát lehetne rekeszteni manapság az önjelölt megváltókból, akik tudják a tutit, a magabiztosság látszatával fogalmazzák meg programjaikat, rendszerint a római katolikus egyház bírálatára alapozva. Pedig tudhatnánk, hogy amint nincs gyógyszer a vádló lelkiismeretre, nem léteznek próféták sem, egyedül Krisztus. Jézus elküldte a létező legnagyobb ajándékot, amit teremtmény kaphat: a Szentlelket, vagyis saját Lelkét. Ettől a pillanattól kezdve már Ő él abban, aki Őt befogadja. Nem erőlteti magát senkire, aki nem igényli Őt, azt békén hagyja. ,,Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek, azoknak, akik hisznek az ő nevében." (Jn 1,12)

Nekünk, akik már tapasztalatból beszélünk - nem elméleti alapokról -, mindez természetes. Viszont sokan közülünk még az Úrral való személyes találkozáson innen vannak. Ők vagy elhiszik nekünk, vagy még futnak néhány kört az életben, elbuknak még néhányszor, de ők is meg fogják tapasztalni Isten végtelenül irgalmas szeretetét.

Amikor erő tölt el bennünket a magasságból, az annak a jele, hogy nyitott szívünkbe belépett az Isten Szentlelke által. Krisztus mennybemenetele után az egyház hitének pneumatikusnak, karizmatikusnak kell lennie. Lelkinek, mai szóval spirituálisnak. Nem feltétlenül a megújulási mozgalomra gondolok, amely a 60-as évektől elterjedt az egész világon, katolikus és protestáns testvéreink között is. Lelki értelemben az egyház kezdetektől fogva karizmatikus. Elsősorban a nagy szerzetesrendek és alapítóik. Mit jelent a spiritualitás? Sokan írtak már erről sokfélét.

Én spiritualitáson azt értem, hogy engedem szabadon áramolni életem minden területén a Lelket. Tudatosan, szabadon elfogadom sugallatait. Ezek a sugallatok a tér - idő dimenzióban realizálódnak, tehát anyaghoz, személyekhez kötöttek. A kegyelem a természetesre épít, nem lóg csak úgy a levegőben.

Találtam egy ismeretlen szerző által írt szellemes kis írást, amely nagyon érthető módon, kissé humorosan fogalmazza meg, amiről beszélek.

Egy tojás-labda az én kezemben kb. 19 dollárt ér. Tom Brady kezében Kb. 100 milliót. Attól függ, kinek a kezében van.

Egy teniszütő az én kezemben nem ér semmit. Ha a teniszütőt Roger Federer fogja, akkor megnyeri az US Open-t. Attól függ, kinek a kezében van.

Egy bot az én kezemben arra jó,hogy elkergessem a kutyákat. Egy bot Mózes kezében kettéválasztja a hatalmas Vörös-tengert. Attól függ, kinek a kezében van.

Egy parittya az én kezemben: gyermekjáték, verebekre vadászhatok. Egy parittya az ifjú Dávid kezében hatalmas fegyver, legyőzte vele Góliátot. Attól függ, kinek a kezében van.

Két hal és öt kenyér az én kezemben egy halas szendvics, a tízóraim. Két hal és öt kenyér Jézus kezében: jóllakat ezreket. Attól függ, kinek a kezében van.

Szögekkel a kezemben elkészíthetek egy madáretetőt. A szögek Jézus kezében,megváltást hoznak az egész világnak. Attól függ, kinek a kezében van.

Tedd le törődöttségeidet, félelmeidet, aggodalmaidat, reményeidet, álmaidat, családodat és kapcsolataidat az Isten kezébe, hiszen tudod: Attól függ, kinek a kezében van.

Saját szavainkkal, példáinkkal is folytathatjuk. Amíg azt gondoltam, hogy az életem az én kezemben van és azt nekem kell irányítanom, addig tragédiák és gondok sorozata jellemezte életemet. Állandó összeférhetetlenségi problémák a munkahelyeken, feszült gyermek - szülő viszony, kihűlt, érzelmileg haldokló házastársi kapcsolat. Önmagamba fordulás, növekvő és egyre rendszeresebb alkohol fogyasztás és más pótcselekvések alkalmazása. Amikor ebbe teljesen belefáradtam, megadtam magamat, feltettem a kezemet és Istenhez fordultam: ,,Istenem, neked ajánlom magam, formálj engem tetszésed szerint, és tégy velem akaratod szerint. Vedd le rólam énem béklyóit, hogy jobban végrehajthassam akaratodat. Szabadíts meg bajaimtól, hogy a felettük aratott győzelem a Te Hatalmadról, a Te Szeretetedről, a Te akaratod szerinti életről tegyen tanúbizonyságot azok előtt, akiket ehhez hozzásegíthetek. Hadd teljesítsem mindig a Te akaratodat!"

Nem sokkal később már személyesebb hangot is kaptam a Lélektől: ,,Teremtőm, készen állok mindenestől - a bennem levő jóval és rosszal együtt - a Tiéd lenni. Kérlek, szabadíts meg minden olyan jellemhibámtól, amely útjában áll annak, hogy Neked és embertársaimnak hasznára legyek. Adj nekem erőt, hogy kilépve innen akaratod szerint cselekedhessem. Ámen."

Készen állunk mindenestől - a bennünk lévő jóval és rosszal együtt - Istené lenni?

Még nem?

Nem baj. Annyit kell csak megjegyezned, hogy Ő minden pillanatban készen áll, hogy belépjen az életedbe. De neked kell engedélyt adnod, hogy Ő átalakíthasson, átformálhasson nyitott, szabad, értelmes és boldog emberré.

Istennek választ csak személyesen adhatunk. A kérésünket fogalmazzuk meg pontosan, egyértelműen, miként az előbb idézett imában. ,,Készen állok mindenestől a Tiéd lenni". Ezek után pedig Ő válaszol a szentségekben: a keresztségben beavat minket az egyház közösségébe, a bérmáláskor megerősít, a szentgyónásban megbocsátja bűneinket - feltéve, hogy megbántuk azokat -, az eukarisztiában valóságos testét és vérét adja, a házasság szentségében egységbe hozza a két testet és lelket, a papi rend szentségében pásztorokat, szolgálattevőket küld, a betegek kenetében pedig Jézus azonosul a magára maradt szenvedővel és megerősíti azt.

Alaptalan volt tehát a tanítványok félelme, amikor Jézus felemelkedett a felhőben. Soha ilyen közel nem volt hozzánk. Így szólt: ,,És íme én veletek vagyok a világ végezetéig".

Dióssy Iván
 
 
0 komment , kategória:  - Dióssy Iván  
Felkelek...
  2016-03-06 13:28:41, vasárnap
 
 
Link




Oly sokszor hallottuk, mi templomba járó emberek a tékozló fiúról szóló példabeszédet, hogy néhányunkban felmerülhet a kérdés: mi újat lehet erről mondani? Ezért jó, ha elfogadjuk; a Biblia kimeríthetetlen, élő vízforrás, amelyben a Szentlélek munkálkodik.

Ezen a vasárnapon egy olyan nézőpont alapján fejteném ki az írást, ami elég ritka katolikus templomokban, de a probléma elég gyakori mindennapi életünkben. Tehát beszélnünk kell róla. Miért félünk sokszor az Istentől? Igen gyakran olyan képzetekkel élünk, melyek még az egyszerű imádkozást is lehetetlenné képesek tenni, nemhogy meghitt, bizalomra épülő, bensőséges kapcsolatot az Atyával.

Ezek a beteg mintázatok, melyek még idős korunkban is mozgatnak bennünket, az apával való kapcsolatunkban gyökereznek. Elsősorban édesapánkra gondolok, de életünk során más apapótlékokkal is élünk. Tekintélyes emberekkel, személyekkel helyettesítjük be apa - kapcsolatunkat, ha valamilyen okból azt sérelem érte.

A gyermek szorongva éli meg első találkozásait édesapjával. Hiszen olyan hatalmas! Félelmetesen nagy kezei vannak, és erősen tud szorítani velük. A hangja is sokkal mélyebb, szigorúbb, mint édesanyánké. Szeretjük őt, természetesen, de azért jobb lenne mennél előbb anyu karjaiba visszaszaladni. Ő olyan csendes, elfogadó biztonságot tud adni. Azután szépen felcseperedünk, szeretjük és tiszteljük édesapánkat, de egyfajta ősszorongás mindig megmarad kapcsolatunkban. Ehhez nem is kell egy édesapának durvának, túl szigorúnak lennie. Thészeusz a híres görög mitológiai hős kisfiú korában elvesztette édesapját.

Anyukájától megtudta, hogy még meg sem született, amikor ellenségei miatt el kellett menekülnie a faluból, mert királyi származása miatt halálra keresték. Kardját és saruját egy hatalmas szikla alá rejtette, és azt mondta feleségének: ,,Ha megnő a fiú, próbálja meg felemelni. Aki fel tudja emelni, méltó Athén királyságára." Felnőtt Thészeusz és amikor elérkezett az idő, egyetlen mozdulattal elhengerítette a sziklát. Megtalálta apja kardját és saruját, fölvette és elindult, hogy találkozzon vele. Akkor már Athén királya volt Aigeusz, de minden felől ellenség szorongatta, nem is tudott kimozdulni palotájából. Thészeusz legyőzte minden ellenségét, felszabadította apja birodalmát és egy napon ott állt apja előtt. Thészeusz szíve hevesen vert.

Szeretett volna azonnal édesapja nyakába ugrani, elmesélni, hogy anyuka hűséges volt évtizedeken át, és most is várja.
De a király végignézett a fián, hűvösen üdvözölte, és bár neki is hevesen vert a szíve, uralkodott magán és megőrizte méltóságát. Thészeusz lelkében akkor elpattant egy vékonyka aranyszál és soha többé nem lehetett megreparálni.
Egy életen át hordozta ezt a lelki sebet, anélkül, hogy tudatában lett volna. Hatalmas hőse lett apja birodalmának, de valamit örökre elveszített.

Egy napon Knosszoszba vitte útja, ahol Ariadné királylány segítségével legyőzte a vérszomjas Minotaurusz. Meg is kérte a lány kezét, aki boldogan mondott igent. Hajóra szálltak, hogy Athénba menjenek és boldogan éljenek. Kikötöttek Naxos szigetén pihenni, ivóvizet vételezni.
Ott éjszakáztak és Ariadné mély, boldog álomba merült. Mikor reggel fölkelt, egyedül találta magát. Thészeusz otthagyta őt, akit pedig őszintén szeretett. Így ért véget ez a szomorú történet, amelyből láthatjuk, milyen későbbi tragédiák okozója lehet apakomplexusunk. Thészeusz Ariadnén bosszulta meg apja szeretni való képtelenségét, noha ezt nem tudatosan tette. Egyszerűen megtörtént vele.

Életünket át meg átszövik ilyen és ehhez hasonló történetek, és sokszor nem is tudunk róla. Amikor Istenhez nem merünk gyermeki bizalommal közeledni, pontosan megismétlődik bennünk rég letűnt korok embereinek sorsa. A Mennyei Atya nem ilyen apa.

Amikor kisebbik fia elhatározza, hogy kikéri jogos részét örökségének, szó nélkül kiadja. Nem kezd apai intelmek özönéhez, hogy vigyázz ám magadra fiacskám, nehogy rossz nőkre, alkoholra, szenvedélyekre költsd! Szó nélkül megadja fiának azt, ami jár neki. Ebben a viszonyban a jog érvényesül. Szó nincs szeretetről, legalább is a fiú részéről. Mert ha lenne, nem élne jogaival édesapjával szemben. Meg is hökkent ez a fiú, ekkor először. Hát nem akar az öreg lebeszélni róla? Meg sem próbál marasztalni?

Nem, mert Isten szabadnak teremtette az embert és senki emberfiának nincs joga ezt a szabadságot megsérteni. Még Isten sem sérti meg. Ez a mindent felülmúló szeretet legragyogóbb példája. Egy szerzetes pap ismerősöm mondta nekem egyszer: ,,Nyolcvan éves elmúltam, amikor meggyóntam, hogy valaha, bárkit is rá akartam beszélni a jóra".

Első hallásra furcsa, idegen ez a gondolat. Pedig igaz. Akkor is a belegázolunk a másik szabadságába, ha a jóra akarjuk rábeszélni őt. Majd ő eldönti, hogy a jót vagy a rosszat választja. Ezt tette a tékozló fiú apja is.

Tudta ő nagyon jól, milyen sors vár a fiára, de azt is tudta, hogy szenvedések, kudarcok, fájdalmak nélkül nem lehet felnőtté válni. Sok mai szülőtől mennyire idegen ez a gondolat, akik úgymond mindent meg akarnak adni gyermekeiknek, aztán csodálkoznak, hogy félresikerül az életük. Elindul tehát a fiú és annak rendje és módja szerint el is veri a vagyonát. Megtapasztalja, milyen az élet a sertések vályúja mellett, vagyis abban az igénytelen moslékban, amit ma is kínál a világ.

A Szentírásból nem derül ki, mennyi ideig volt távol, csak annyit tudunk meg, hogy az apja minden nap várta. Hiszen azt olvashatjuk, hogy amikor meglátta messziről eléje sietett. A fiú elkeseredik, és őszintén megbánja, amit tett. Elhatározza, hogy hazamegy, és bocsánatot kér. El is indul.

Menet közben mondogatja magánban a betanult szöveget: ,,Atyám, bocsáss meg...stb". El is gondolkodott azon, mi várhat rá. Biztos a büntetés, de hát megérdemlem. Bármilyen büntetés jogos. Bárcsak újra kezdhetném. Hazaér és azt látja, hogy apja tárt karokkal siet eléje. A fiú letérdel és mondja a gyónás jól ismert szövegét, de ekkor lepődik meg másodszor. Apja meg sem hallgatja, hanem átöleli és megcsókolja.

Amire számított, elmarad. ,,Úgy-e megmondtam neked, hogy ne menj el? De te nem hallgatsz szegény apádra. Szégyelld magad! Büntetésből a béresek között fogsz kulizni. Nem érdemelsz bocsánatot. Micsoda szégyent hoztál öreg édesapád fejére!"


Ehelyett megöleli és megcsókolja. Sarut húz a lábára és beborítja köntösével. Ez abban a korban az örököst illette meg. Tehát visszafogadta. Ki érti ezt?Bizony kevesen. Miként viselkedhetne másként az Isten, akiről azt olvassuk János apostolnál, hagy maga a Szeretet? Tud a szeretet más lenni, mint a tékozló fiú apja? A Szeretet nem, de mi igen. Pedig ez a kereszténység lényege, ha tetszik, ha nem. Sőt, még tovább is megy, hiszen Jézus a Hegyi Beszédben lelkünkre kötötte az ellenség-szeretet parancsát is.

Ha a saját gyermekünket nem tudjuk helyesen szeretni, hogy szerethetnénk ellenségeinket?

A Mennyei Atya szeretete mindenkire pontosan úgy sugárzik, mint a példabeszédben szereplő fiúra. A Szeretet nem tud takaréklángon égni. Velünk is pontosan ilyen módon irgalmas és megbocsátó az Isten. Próbáljuk ezt hinni! Végére hagytam még egy gondolatot, ami ha lehet, még nehezebbé teszi ezt a helyzetet.

Nem elég ugyanis nekünk szeretni másokat, el is kell tudnunk fogadni ezt a felénk irányuló szeretetet. Nem a majomszeretetet, azt nem kell elfogadni. Hanem azt, amikor valaki igazán őszintén fölajánlja segítségét, bármiben.

Nekünk azonnal azon kezd járni az eszünk, hogy hogyan tudnánk viszonozni. Mint valami rosszéletű kalmár, azonnal kiszámítjuk a segítség értékét, oszt, szoroz. De csúnya dolog ez!

Így állunk néha Istennel is. Elfogadjuk megbocsátó irgalmasságát, és azon fondorkodunk, hogy visszafizetjük neki. Nehogy adósai maradjunk! A szándék mögött jóakarat van, csak még nem ismerjük az igaz Istent. Valamiféle torz istenképpel rendelkezünk.

Mert hogyan tudná visszafizetni a teremtmény Teremtőjének az Ő jóságát? Egyetlen módon. Ha mi is szeretjük azokat, akiket Ő szeret.

Akikért Ő egyszülött Fiát adta, hogy el ne vesszünk, hanem örök életünk legyen. Vagyis mindenkit. Minden embertársunkat szeretnünk kell, függetlenül attól, hogy kicsoda - micsoda. Mert amikor elkezdünk cselekedeteinkkel is szeretni valakit, maga a Mennyei Atya kezd el szeretni bennünk, általunk.

Dióssy Iván




 
 
0 komment , kategória:  - Dióssy Iván  
A "kereső emberek" korát éljük
  2015-11-28 22:17:23, szombat
 
  Ádvent I. vasárnap
A "kereső emberek" korát éljük. Sokan keresik a siker, a továbbjutás, a pozíciók, az anyagi gyarapodás, az önmegvalósítás lehetőségeit, és sorolhatnánk. Vannak, akik Istent is "keresik". Zarándoklatok, lelkigyakorlatok százain vesznek részt, miközben múlnak az évtizedek. Sokan azért "keresik", hogy ne kelljen megtalálni. Nem az elköteleződéstől, a ráhagyatkozás kockázatától félünk-e?

Attól, hogy döntenünk kell végre, hol is állunk.

Ádvent van.

Az Úr elindult felénk.

Őt várjuk.

Menjünk ki eléje az ádventi éjszakába, lelki Via Appiánkra, és fogadjuk el ölelését, bíztató derűjét és mondjuk Neki végre, hogy IGEN!


Dióssy Iván
 
 
0 komment , kategória:  - Dióssy Iván  
Krisztus, a Mindenség Királya
  2014-11-22 22:20:06, szombat
 
 

Link

Az Egyház - és ez alatt a közvélemény minden esetben a római katolikus egyházat érti -, kezdetektől fogva kettős, gyűlöletet lehelő szorításban részesül a világ részéről.
Utálnak bennünket kifogásolható, sőt, bűnös életünk miatt. Amiben lehetne némi igazság is, ha őszinte lenne ez a kritika. Erről szó sincs! Ez csak egy képmutató felszín, mert akkor, kérdem én: miért gyilkolják le a szentjeinket? Őket sem képesek elviselni, gyűlölik őket, üldözik, legyilkolják. Ma is.
Az Egyház egyértelmű, prófétai igehirdetése terhére volt, van és lesz is mindig a Föld lakóinak. Idegesítő jelenség, hogy koreszmékkel és divatáramlatokkal szemben kitart az igazság mellett, és nevén nevezi, újra és újra elítéli a bűnt, védi az ártatlan, kiszolgáltatott életet. Védi a magzatot az élet elején és védi az öregeket életük végén, az abortuszt és az euthanáziát törvényerőre emelni akaró közönséges gyilkosokkal szemben. Ezért a világ kezdettől fogva szeretné elhallgattatni a prófétákat. ( A világ hatalmasságainak behódoló hívek és papok példaképek számukra és tenyerükön hordozzák őket és magas kitüntetéseket adnak nekik).

A próféták sorsa más. Először száműzik őket a nyilvánosságból, kigúnyolják őket, rágalmakat terjesztenek róluk, és ha ez nem elég, megölik őket. Az igaz hit melletti állandó bizonyíték a világ végezetéig a vértanúk serege, akiknek a megváltó szeretet hirdetése miatt kellett meghalniuk. A világ nem nyugszik, amíg a hitvallók száját valahogy be nem fogja.

Úgy tűnik, ha megöli őket, ez sikerül is nekik, de hogy, hogy nem, azok hamarosan újra megszólalnak, mintha feltámadtak volna. Példának okáért. Mindszenty bíboros atyánkat elhallgattatták, még a rendszerváltás után is tabu volt, már több mint három évtizede meghalt, de ma, én, itt, ebben a templomban ugyanazt hirdetem, amire tanított. Gépelt, indigóval sokszorosított füzetek formájában járt kézről - kézre tanítása a bolsevik diktatúra alatt. És hirdetem is, amíg élek. Mert nem a kereskedelmi TV - csatornák és politikai pártok alakítják a hitemet és lelkiismeretemet, hanem Jézus Krisztus, a Mindenség Királya. Miközben a sátán és sötét követői megpróbálják elnémítani a keresztény igehirdetést, be akarják tiltani a keresztény szimbólumokat, az Egyház Krisztus sorsában osztozik: vértanúk seregei a Mennybe ragadtatnak, s helyet foglalnak Isten jobbján.

Jézus Krisztus neve a választóvíz. Megfigyeltétek-e, hogy elit értelmiségi körökben Jézus nevét ki sem szabad ejteni? Addig nincs baj, amíg az Egyházzal kapcsolatban langyosan fecserészünk a karitászról, az egyházi zene magasztos szépségéről, az építészeti csodákról, az egyházi oktatás hasznosságáról a társadalomban, de folytathatnám a végtelenségig az üres frázisokat. Ejtsd ki hangosan, jól érthetően Jézus Krisztus nevét! Úgy fognak rád nézni, mint valami egzotikus csodabogárra.

Márpedig én az Ő alattvalója vagyok, nem a világ uraié. Egyetlen felettesem van, Krisztus Király. Ez az igazi szabadság testvérek!
A mai evangéliumot hallgatva az még jobban tudatosulhat bennünk.
Az Úr szava szerint az utolsó ítélet, az én megítélésem szerint, itt és most, a mai, konkrét cselekedeteimben szövődik. A mai nap az utolsó nap ragyogásában áll.
Ez a katolikus, keresztény hit.

Járhatok egy dohos alagsorban, ahol meglátogathatok egy beteget, vagy utazhatok buszon, vasúton, végezhetem mindennapi munkámat másokkal együtt, másokért, családom, közösségem körében élve. Maga a Mindenség Királya, Jézus Krisztus áll előttem minden emberben. Azt a jót, amit annak az embernek tettem, akivel ma találkoztam, vagy ugyanezt nem tettem, pedig megtehettem volna, Jézusnak teszem vagy nem teszem meg.
A keresztény misztikának ez a teljessége: nem ködös látomások, elérhetetlen magaslatok, energiák, erőterek, ingák és egyéb zavaros ostobaságok, hanem a Tábor - hegyről lejövet a mindennapok konkrétságában megnyilatkozó magatartás.
A katolikus misztika nem más, mint egy kapcsolat.

A hiteles keresztény misztika útját járó Árpádház - i Szent Erzsébet mutatja, aki az ágyába fektetett szegény betegén meglátta a töviskoronás Jézust, és Szent Margit, aki a bűzös sebekkel borított nővértársát megrendítő alázattal és kitartással ápolta, mert tudta, hogy ápoltjában ugyanaz a Jézus Krisztus van jelen, aki a kenyér és bor színe alatt az Oltáriszentségben.
Ha van magyar misztika - márpedig van -, akkor az a kevés-szavú, cselekvő misztika, amely a legmélyebb szemlélődésből fakad és a legmagasabb szemlélődésbe emel.
Ez Názáret lelkisége is.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a szó is tett. A jó és igaz szó: jótett. Szinte mágikus ereje van. Életet tudunk fakasztani egyetlen jó szóval....de ki ne tapasztalta volna, hogy néha valami összeszorítja a szánkat, és nem mondjuk ki azt az életadó szót.

A pokol fogcsikorgatását készítjük ezzel elő, miként akkor is, amikor szánkat gyilkos, rágalmazó, pletykás szóra nyitjuk, engedve a sátánnak, aki a hazugság atyja és gyilkos kezdettől fogva. A kritikával is vigyáznunk kell, hiszen mi nem a kritika, hanem az áldás fiai vagyunk, arra kaptunk meghívást, hogy áldás legyen az örökségünk. Krisztus szeretetének örökkévaló országa itt és most szövődik közöttünk.
Mert minden elmúlik, de a szeretet művel el nem múlnak.
 
 
0 komment , kategória:  - Dióssy Iván  
Hitelesség
  2014-11-22 21:48:28, szombat
 
  Ne felejtsd el! Nincs jogod olyan dolgokról beszélni, amelyeket nem tapasztaltál meg, nem éltél át. Mindent elrontasz, hiteltelen senkivé válsz üres szövegeléseddel. Dumálni mindenki tud. Te éld az Életet, azt ami VAN és meg akar születni, valósággá akar válni benned minden pillanatban. Ezek után adhatsz csak életet, reményt másoknak is.

Dióssy Iván
 
 
0 komment , kategória:  - Dióssy Iván  
Transzcendencia
  2014-11-22 21:38:23, szombat
 
 


Link


Egyetlen realitást ismerek, a transzcendenciát. Nézem Jézust sokáig, szinte megáll az idő, nézem, nézem ,és egyszerre megvilágosodik, hogy ki is Ő valójában. Nem állok föl. Szemlélem tovább. Egyszerre csak megtudom, ki is vagyok én, valójában.

"Most már mehetsz szolgálni! A valóságban mindig megtalálsz. Én vagyok a realitás."

- mondja egy hang bennem.


Dióssy Iván
 
 
0 komment , kategória:  - Dióssy Iván  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 26 db bejegyzés
Összes: 3945 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 539
  • e Hét: 2435
  • e Hónap: 9709
  • e Év: 275730
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.