Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 64 
Őri István
  2018-04-22 13:07:41, vasárnap
 
  Őri István

Ne írj, ha nem lehet


Ne írj, ha nem lehet
csak gondolj rám s ez elég
- tudom, hogy megteszed -
mert a gondolat ideér
a gondolat elér
nincs idő nincs messzeség
csak diadal
a gondolat megvígasztal

Ne írj, ha nem lehet
csak gondolj rám mindig kedveset,
szépeket sötétet,
napfényt lépteket
feléd felém. . .
a gondolat elér.
 
 
0 komment , kategória:  Őri István  
Őri István
  2018-03-18 13:09:56, vasárnap
 
  Őri István

Dosszié a szerelemről

Dosszié lett a szerelemből
tele papírfecnikkel, képekkel és álmokkal,
reményekkel, örömökkel, tévedésekkel...
és itt egy fax is az Ő kézírásával:
a legdrágább kincs nekem!...

Amikor megszerettelek,
dossziét nyitottam,
mint a jó hivatalnok,
hogy később is megtaláljak mindent,
ami Rólad szólt,
hogy amikor 20 év múlva
együtt nézzük át az álmokat,
a boldog bizonyosság melege
éltessen minket,
hogy azt mondhassam mindenre,
minduntalan: "Nézd, Kedves! Emlékszel?"
mint egy gyerek,
kinek minden új, amit meglát,
mint egy hálás gyerek,
alázattal,
szerelemmel
fogjam szent kezed,
szolgáljam életed
mindem percét,
mi még hátra van...
lesni mosolyod,
érteni szavad,
s mindened,
mi ki nem mondható gondolat
együtt olvasni a szép mesét,
amit a dosszié mesél,
s nézni egy-egy képet - Téged
emlékezni a régre,
mikor úgy hittem: soha el nem érlek,
s most mégis itt vagy velem,
egyetlenem,
szerelmesem...

A fakó papírok a mi Könyvünk
Rólad szóló drága Evangélium
a sötétségről - mikor nem érhettelek
a teremtésről - mikor először fogtam szép kezed
a vándorlásról, harcokról és győzelmekről - mikor követtelek
a kétségekről és szenvedésről - mikor elvesztettelek
s a Megváltásról - mikor visszatértél, s a két út újra egybe lett.

Nézd, Kedvesem!
Életem!
Mindenem!
milyen szép votál akkor,
s milyen szép vagy most...
kinevetjük az éveket,
mert megnyertük a csatát,
elnyertük az Életet
együtt
örökké
túl az időn...

Minden a miénk, mi létezett
s mi létezni fog,
mert Te minden vagy
a nap érted melegít
a föld érted forog
s a szív megáll,
az elme támolyog,
mert fel nem fogható,
hogy itt vagy velem...
s mégis igaz,
hisz érzem: fogod kezem,
Életem...
Mindenem...
Szerelmesem...

Ne tovább, szavak!
ne tovább, gondolatok!
mert Te velem,
s én Veled
egy és örök vagyok.



 
 
0 komment , kategória:  Őri István  
Őri István
  2018-03-14 09:56:44, szerda
 
  Őri István

Dal az életről

Néha nehéz,
néha könnyebb,
néha mosoly,
néha könnyek,
néha megbocsátás,
néha ítélet,
néha csüggedés,
néha remények.
Az Élet az,
mely nyomomba' jár
ha megállok,
ő is megáll

s vár,
hogy induljak már,
mert nincs idő
ott van mögöttem
a következő,
kit lökdösni,
rúgni kell

és bíztatni,
ha menni nem akar:
"Igyekezz!
Végezd életed hamar!"

Néha ilyen,
néha olyan,
a fő, hogy
ne vedd komolyan
ne hallgass rá,
mondjon, 'mit akar,
hisz nemsoká'
minden jó lesz
a közömbös
-kedves föld
betakar.
 
 
0 komment , kategória:  Őri István  
Őri István
  2018-02-12 12:17:51, hétfő
 
  Őri István

Csend

Ne kérdezz semmit,
csak ölelj
s ha én kérdezek,
ne felelj,
csak ölelj,
mert most erre van szükségünk
a hangtalan melegre,
a néma üzenetre,
hogy legyünk szeretve
egymás által,
nagyon,
túl minden határon,
az életig,
a halálig,
a szenvedésig,
a boldogságig,
hogy elfeledjük
a jelent
hogy, kit te szeretsz,
s kit én is,
messze ment.

Életünk elhagyott,
de egymásnak megmaradtunk,
hogy feledjünk,
s szeressünk
nagyon

hát ne kérdezz semmit,
csak ölelj...


 
 
0 komment , kategória:  Őri István  
Őri István
  2018-01-05 12:11:56, péntek
 
  Őri István

Már nem számolom...

már nem számolom
hányszor mondtam
"Uram, irgalmazz!"
már nem számolom
hányszor vált sóhajjá
vagy üvöltéssé
a gondolat
már nem számolom
a perceket
az órákat, az éveket
csak pergetem
mint a bölcs
a fáradt
homokszemeket
és várok
már nem számolom
a boldog perceket
mert boldog percek
nincsenek
már nem számolom
a csillagokat
mert a csillagokat
számbavenni
csak Veled lehet
már nem számolom
az álmatlan éjszakákat
a sűrű, fojtó álmokat
már nem számolom
a megkönnyebbülés hangjait:
"Végre! Itt az est.
Ez a nap is elszaladt!"
már nem számolom
hányszor láttalak
amint jössz felém
már nem számolom
hányszor hívtalak
s nem jöttél

már nem számolom
mi még vissza van
mert azt Te tudod, Uram
de ha tudnám is
akkor sem venném sorba
a napokat
mert a napok nélküled
Kedves
nem léteznek
mint a világ sem
mi csak egy árny
hangzavar
homály
lét
értelem nélkül

már nem számolok semmit
csak várok
Rád
valakire
valamire

várok
 
 
0 komment , kategória:  Őri István  
Őri István
  2017-12-31 18:19:52, vasárnap
 
  Őri István

Dal az életről

Néha nehéz,
néha könnyebb,
néha mosoly,
néha könnyek,
néha megbocsátás,
néha ítélet,
néha csüggedés,
néha remények.
Az Élet az,
mely nyomomba' jár
ha megállok,
ő is megáll

s vár,
hogy induljak már,
mert nincs idő
ott van mögöttem
a következő,
kit lökdösni,
rúgni kell

és biztatni,
ha menni nem akar:
"Igyekezz!
Végezd életed hamar!"

Néha ilyen,
néha olyan,
a fő, hogy
ne vedd komolyan
ne hallgass rá,
mondjon, 'mit akar,
hisz nemsoká'
minden jó lesz
a közömbös
-kedves föld
betakar.
 
 
0 komment , kategória:  Őri István  
Őri István
  2017-11-26 11:41:27, vasárnap
 
  Őri István

Félelem

Egyszer csak elkezdett fázni a Nyár
sapkát vett gyorsan, sálat tett a nyakába
nagykabátba bújt és meleg csizmába
majd kutatva körül nézett:
"Mi történt?
ki jött, ki hozott hideget
sötét didergést, pengő jeget?"
a Nyár nem látott senkit
mégis fázott
szorosabbra húzta magán a kabátot
pedig a levegő illatos volt
virágok nyíltak mindenütt
a fák lombjain átsütött
a meleg nyári nap...
s akkor észrevette
hogy csend van körös-körül
mozdulatlanság
a szél nem énekel
a patak vize megdermedt
két csobbanás között
a tücskök és a madarak
elmentek messzire...
a Nyár kétségbeesve körülnézett
kereste a hangot
a mozgást
a dalt
az Életet
körbefutott a világban
bejárt eget s földet
mindenkit megkérdezett
akivel útközben találkozott:
"Mi történt?
Miért mozdulatlan minden?
Miért fázom?"
A kérdezettek
csak a vállukat vonogatták
s még szorosabbra húzták
magukon a bundát
mert ők is fáztak
s a Nyár csak ment
hét világon át
majd lassan elfáradt
útközben elhagyta a remény
a világ végén
egy zöldellő réten leült
beburkolta magát a kabátjába
és elaludt...
a fákról lassanként
elkezdtek hullni
az első megsárgult levelek...
 
 
0 komment , kategória:  Őri István  
Őri István
  2017-11-24 12:20:34, péntek
 
  Őri István

Ne kérdezz semmit...

Csend...
Ne kérdezz semmit, csak ölelj,
s ha én kérdezek, ne felelj, csak ölelj,
mert most erre van szükségünk.
A hangtalan melegre, a néma üzenetre,
hogy legyünk szeretve
egymás által nagyon,
túl minden határon
az életig, a halálig
a szenvedésig, a boldogságig,
hogy elfeledjük a jelent,
hogy kit te szeretsz,
s kit én is, messze ment.
Életünk elhagyott,
de egymásnak megmaradtunk,
hogy feledjünk, s szeressünk nagyon.
Hát ne kérdezz semmit, csak ölelj.
 
 
0 komment , kategória:  Őri István  
Őri István
  2017-11-23 08:11:09, csütörtök
 
  Őri István

Hangtalan szavak

Csitt!
Ne szólj, kedvesem!
ujjam ajkadra teszem,
hogy ne mondj
semmit sem,
mert elég a fény,
s a szemünk,
mi látni enged téged,
és a mozdulat,
mellyel hozzád lépek,
s amikor elérlek,
ajkad lezárom...

Csitt, kedvesem!
ajkam ajkadra teszem,
hogy a hang
ne sodorjon el
tőlem - tőled.
hogy a szó
ne takarjon el
előlem - előled
most a csend beszél
nekem - neked
most valami kezdődik
életem - életed...

Csitt, kedvesem!
csak még egy kicsit.
s amikor ajkunk
már elmondott mindent.
feloldom a zárat.
s feloldod te is.
mert eljött az ideje
a boldog kacagásnak.
a könnyeknek.
a nyárnak...

de addig:
Csitt, kedvesem!
beszélgessünk
szavak nélkül.
szerelmesen.
 
 
0 komment , kategória:  Őri István  
Őri István
  2017-11-20 12:09:34, hétfő
 
  Őri István

Hátha....

Várlak, ha jössz
várlak, ha nem
vártalak tegnap
várlak ma
várlak holnap
várlak örökkön örökké
várlak erényben
várlak a bűnben
várlak, 'milyen vagy
hűtlen-hűségben
várlak a Mennyben
várlak a pokolban
hogy együtt énekeljünk
az angyalokkal
vagy üvöltsünk a kíntól,
mert örökké égünk - Együtt...
várlak, hogy várjuk
a feloldozás üzenetét - Veled...
Várlak... és nem jössz,
szólítalak... és nem felelsz,
kereslek... és nem talállak,
önmagam sötétje fedi el a tájat -
várlak...
várlak...
várlak...
Elnyel a múlt
szaggat a jövő
a jelen elröppen,
Nélküled semmi nincs -
nehéz várni...de kell!
ha nincs is remény,
akkor is
várni kell!
Rád,
mert hátha egyszer feltűnsz
az úton, ahol én is megyek,
hátha szembe jössz velem,
hátha felismerjük egymást
hátha Te is rám vártál
mint én Rád
hátha megállunk
egymással szemben
és azt mondjuk:
"Itt vagyok!"
hátha megfogjuk egymás kezét
és elindulunk egy másik úton,
egyfelé, együtt
hátha megérkezünk valahová
és azt mondjuk:
"Hazaértünk. Menjünk be,
ez a mi otthonunk."
s hátha ott boldogok leszünk
örökkön örökké,mint a mesékben,
mint az imákban
mint az elsuttogott vágyakban
mint a gyötrelem sikolyaiban
mint - az életben
Várlak...
gyere...
próbáljuk meg...
hátha..
 
 
0 komment , kategória:  Őri István  
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 64 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 247 db bejegyzés
e év: 1412 db bejegyzés
Összes: 7980 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1184
  • e Hét: 13419
  • e Hónap: 64476
  • e Év: 364230
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.