Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/14 oldal   Bejegyzések száma: 135 
Szabó Gita : A csend éjszakája
  2021-10-09 09:41:55, szombat
 
 




Szabó Gitta
A csend éjszakája


Szereted-e az esti csendet
amikor minden néma már,
levelet künn a szél se lenget
fák ága közt ha néha jár.
Sötét az éj, árnyéka nincsen,
ragyognak fenn a csillagok,
és osztoznak a fénylő kincsen
a felhő szárnyú angyalok.
Álomport szór a hold az égen
ezüst ruháján harmat ül,
az esti csend is alszik régen
éj sötétjében elmerül.
Csak az idő az, mi nem talál
nyugalmat még egy percre sem,
végtelen időben kőrbe jár
a két mutató csendesen.
Már virrad, éled a nap az égen,
csillagot temetnek nappalok,
és ilyenkor szinte érzem,
egy kicsit én is meghalok.

2011. 10. Október 6

 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Szabó M. Gita: A maradék idő
  2021-09-20 10:28:30, hétfő
 
 




Szabó M. Gita
A maradék idő


Már így 80 felé
lelassul az ember,
lépése is lassú
gyakran meg-megáll,
ilyenkor az emlék
köd fátyolból bújva
mint egy szép szivárvány
néha rátalál.
Már nem kergetik vágyak,
csak úgy csendbe kéne
eltölteni még
a maradék időt,
lassan mint egy patak
pár halk csobbanással
aminek a partján
pár szál ibolya nőtt.
És mint ahogy a szél
halkan szinte némán
öleli az erdőt
és a zöld mezőt,
úgy szeretné csendben
szinte észrevétlen
magához ölelni
a maradék időt..
 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Szabó M. Gita: Bezárult egy ajtó (első változat)
  2021-06-18 10:24:04, péntek
 
 




Szabó M. Gita

Bezárult egy ajtó
(első változat)

.
Heves esőcseppek verték a kis ablakot,
De bent az öreg házban már senki sem lakott.
A bútorokon por lapul, és csend lett már az úr,
A kis szobára sötétség, és némaság borul.
Az asztalon egy lámpa áll, és egyre arra vár,
Hogy a kopott ajtón újra kattanjon a zár.
Hogy belépjen a szobába egy őszes vén apó,
És nyomában egy hajlott hátú kendős vén anyó.
.
A kemencében ott van még egy rőzse köteg,
Oda szokott begyújtani a két kisöreg,
Csak ültek csendben szótlanul, a kezük összeért,
Mind a kettő a másiknak hálás volt ezért.
Ám egy napon nem jött haza, csak vén apó,
A szeme könnytől csillogott. s az arca oly fakó,
A csizmáján még érződött a sáros föld szaga,
És tudta, hogy az anyó többé nem jöhet haza.
.
Még utoljára lámpát gyújtott, és rendet rakott,
Ráncos kezén a petróleum mély szagot hagyott.
De nem bánta, hisz nincs ki mondja-mosson mán kezet,
mert vacsorálni ilyen kézzel tuggya nem lehet.-
Még vissza nézett az ajtóból, minden rendbe már,
A néma csendben fáradt hangon csikordult a zár.
Gyere Bodri- szólt az ebnek, ki a fűben feküdt.
A kertben tarka szép virágok nyíltak mindenütt.
.
Letérdelt az öreg, és egy nagy csokrot szedett,
Majd felállt, és nem bánta, hogy a szeme könnyezett.
Az apó lába fáradtan, és oly lassan haladt,
Már várta egy kis sírhalom a diófa alatt,
Rátette a virágot, és melléje feküdt
Csak a sötétség és némaság honolt mindenütt.
És kitárult egy ajtó, mely a túlvilágra nyit
S az öreg kutya fájdalmasan sokáig vonyít.

1971. február.
 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Szabó M. Gita: Nőnapi elmélkedésem:. Mert nőnek születtem
  2021-03-07 11:17:18, vasárnap
 
 




Szabó M. Gita

Nőnapi elmélkedésem:.
Mert nőnek születtem


Lehettem volna talán férfi,
csábító, markáns, kék szemű,
de nő lettem, kinek az élet
ki tudja miért nem egyszerű.
Férfiként írhattam volna
szerelmes verset, biztatót,
dicsérni benne a szende szépet,
vagy a vadul izgatót.
Öleltem volna a drága hölgyet,
imádtam volna illatát,
lehettem volna Rómeó
ki elcsábít sok Júliát.
Na de nőként?
Ha szembe jönne velem egy férfi
ki nagyon tetszik nekem,
nem mondhatom: pardon bocsánat
mondja elkísérhetem?
Meghívhatom egy gyertyafényes
vacsorára én magát?
Talán jobb ha meg sem várom
az illető válaszát.
Így hát megmaradok nőnek
ha már annak születtem,
mert az idő így is, úgy is
elsuhan majd felettem.

 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Szabó M. Gita: Az utolsó állomás.
  2021-01-19 12:55:08, kedd
 
 




Szabó M. Gita
Az utolsó állomás.


A vonat fékez, megáll
de ránt még egyet,
összekoccannak
a megkopott kocsik
"leszállni végállomás"
hallom, de várok még kicsit.
Várok, kitudja mire még,
talán egy szóra
vagy egy ölelésre
mielőtt végleg beborul az ég.
Kis batyum árván ül a padon
szép lassan magamhoz veszem,
kicsit nehéz
de magammal kell vinnem
benne van az egész életem.
Az utolsó állomáshoz értem
a peron üres,
senki sem fogad,
megérkeztem,
s ha volt érdemem bűnöm
az nélkülem
a vonaton marad.

2017. március 19.
 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Szabó M. Gita : Csillagom lettél
  2021-01-15 12:10:03, péntek
 
 




Szabó M. Gita

Csillagom lettél


Hiába mondtam
nem hitted el
hogy várnak ránk
a csillagok,
csak nevettél
s lám azóta
a te csillagod is
ott ragyog.
Egyedül járok
az esti csendben,
eső illatot
hoz a szél,
a távolban
valahol búsan
egy magányos
tücsök zenél.

 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Szabó M. Gita: Az én kis mobilom
  2021-01-01 16:26:46, péntek
 
 




Szabó M. Gita
Az én kis mobilom


Jó dolog a telefon, és bevallom szeretem
Használom is, néha hívom valamelyik gyerekem.
Kis mobil a istenadta, elég szép a dallama,
És aki hív, meglepődne, ha engemet hallana.
A fenébe, mosogatok, csupa víz most a kezem,
Várj egy kicsit, megtörölöm, és azonnal felveszem.

De mikorra odaérek, és azt mondom : itt vagyok!
Addigra már réges-régen a hívó is itt hagyott.
Zuhanyozom, vagy éppen egy fontos helyen csücsülök,
Épp úgy mint Te, én is akkor minden másra fütyülök.
Megszólal! Ó hogy az a! De én vagyok a hibás,
Azért mobil, vinni kéne magammal az nem vitás.

Vásárolok, s amint vettem, a szalagra felteszem,
Naná, hogy pont akkor csörög, abbahagyom, felveszem.
Az Utazási irodától ajánlanak egy utat,
Azt sem látom, a pénztárnál a kijelző mit mutat.
Kösz, nem kérem, mondom Neki, nem küldöm a fenébe,
Közben amit gondolok, az nem férne a zsebébe.

Őszibarack evés, ugye az nem egyszerű dolog,
Ha jó érett, és a leve a kezemen lecsorog.
Már gondolod, hogy mi történt, ugye nem kell mondani?
A táskámban a mobilom hangját lehet hallani.
Szidom szegényt, pedig tudom, hogy ő erről nem tehet
Előkotrom, úgy gondolom, hogy fontos hívás lehet.

"Azt hiszem, melléütöttem, a Nagy Pistát keresem"-
mondja egy hang, s én úgy érzem, hiányzik egy kerekem,
Mi a fenének veszem fel, ragad táska telefon,
Olyat mondok, hogy csodálom, nem szakad le a plafon.
Egyik este, mikor már az álom éppen rám terült,
Fáradt testem megnyugtatni oly csodásan sikerült
.
Jól hallom? Jól, igen! Mondja: csing, csiling, giling, galang
Olyan lármát csap, mint délben a szegedi nagyharang.
Kiugrom, és nekimegyek falnak, széknek, szekrénynek,
Az állólámpát nekilököm a szobai repkénynek.
Odaérek! Egy mozdulat, és végleg kikapcsolom,
És az ízes magyar nyelvet folyékonyan raccsolom.

 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Én megbocsájtom
  2020-12-15 10:47:21, kedd
 
 




Én megbocsájtom


Tolvaj lettél,
magaddal vitted
az ölelést,
a hangodat,
üres lett minden
nincs már semmi
csak a szomorú
alkonyat.
Megloptál
és én megbocsájtom,
de belül tudod
fáj nagyon,
hogy visszahozd
arra már nincs remény,
és soha nem lesz
alkalom.
2016 december 13.
Szabó M. Gita
 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Újabb epizód szomszédom életéből
  2020-12-09 10:27:33, szerda
 
 




Újabb epizód szomszédom életéből


A szomszédom kicsit lökött,
meséltem már róla,
mikor a kétágú létra
elindult alóla.
Ráesett, és fura hangok
hagyták el a száját,
megütötte, jól emlékszem
a hátsó fertályát.

Úgy látszik, az esetet már
rég elfelejtette,
a kétágút ma délután
a fa alá tette.
Dióverő hosszú póznát
markolt vékony karja,
gondolom, a diót azzal
majd verni akarja.

Fel is hágott frissen gyorsan
de a bot megingott,
a kétágú gonosz "jószág"
jobbra-balra ringott.
Azt hiszem, hogy ekkor jutott
a szomszéd eszébe,
hogy féltett férfiassága
jut ismét veszélybe.

A póznát gyors mozdulattal
a földre letette,
ám az egész manővert már
a fene megette.
Mint mikor a magasugró
átviszi a lécet,
úgy repült a szomszédom is,
láttam az egészet.

Útközben csak káromkodott,
a szenteket szidta,
azt hittem a létrájára többet
nem megy vissza.
De tévedtem, mert mint Toldi
felkapta a rudat,
és fölfelé már a létrán
tette meg az utat

Szabó Gitta

 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Szabó M. Gita: A maradék idő
  2020-11-12 08:38:09, csütörtök
 
 




Szabó M. Gita
A maradék idő


Már így nyolcvanon túl
lelassul az ember,
lépése is lassú
gyakran meg-megáll,
ilyenkor az emlék
köd fátyolból bújva
mint egy szép szivárvány
néha rátalál.
Már nem kergetik vágyak,
csak úgy csendbe kéne
eltölteni még
a maradék időt,
lassan mint egy patak
pár halk csobbanással
aminek a partján
pár szál ibolya nőtt.
És mint ahogy a szél
halkan szinte némán
öleli az erdőt
és a zöld mezőt,
úgy szeretné csendben
szinte észrevétlen
magához ölelni
a maradék időt..

 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
     1/14 oldal   Bejegyzések száma: 135 
2021.11 2021. December 2022.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 2 db bejegyzés
e év: 396 db bejegyzés
Összes: 10916 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 297
  • e Hét: 297
  • e Hónap: 4701
  • e Év: 338552
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.