Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/15 oldal   Bejegyzések száma: 140 
Egy eltévedt porszem
  2022-11-07 10:37:21, hétfő
 
 




Egy eltévedt porszem


Talán egy porszem hullott a szemembe,
ne hidd hogy sírok, csupán csak könnyezem.
érintésed még itt van a kezembe',
és elbúcsúzunk mosollyal könnyeden.
.
Talán a porszem mit felkavart a szél,
apró virágát fakasztja szememnek.
néma az ajkam, hozzád már nem beszél,
csupán a fájó könnycseppek üzennek.
.
Talán egy porszem, egy apró kis bogár,
ne hidd hogy sírok csupán könnyem pereg,
kezed még érzem bár lépted messze jár,
fázom a szélben, a testem megremeg.
.
Talán a porszem csalt könnyet szemembe,
apró virága harmatként gyöngyözött
lehulló szirma megbújik szívembe',
ahová fájón, végleg beköltözött.

Szabó M. Gita
 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Kerestelek
  2022-09-27 10:35:56, kedd
 
 




Kerestelek


Kerestelek,
ott ahol a harmat
igaz gyöngyöt rejt
a fodrozódó
patak partjain,
ahol a szó
még nem zavarja
a csendet,
az ébredő hajnal is
lágyan elsuhan
a tova úszó
hullámok karjain.
Kerestelek,
ott ahol a szél zúg
halkan susogva
emléket mesél,
ahol a madárdal
ébreszti a reggelt,
hangjára szétteríti
szőnyegét a rét,
ahol minden mi él
új csodát remél,
ott kerestelek.

Szabó M. Gita
 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Az ajándék.
  2022-09-27 10:10:14, kedd
 
 




Az ajándék.

.
A boltban kevesen voltak, négy vagy öt vásárló sétált a gondolák között.
Judit még egyszer végig gondolta, megvett-e mindent, ami a mai vacsorához kell.
Ma jön fel hozzá először Péter.
Szeretett főzni, de most nem akarta elkápráztatni a férfit a tudományával.
Elindult a pénztár felé, de visszafordult, az almának csodás illata volt. A pulthoz lépett, és levett három szemet.
Gyorsan végzett, senki sem volt a kasszánál.
Ahogy kilépett a boltból, egy hat év körüli kisfiút pillantott meg, a korlát mellett állt.
Ami megragadta a tekintetét, az a kisfiú gyönyörű barna szeme volt.
Judit rámosolygott, és az a csodás szem kedves mosollyal nézett vissza rá.
Közelebb lépett hozzá.
- Hogy hívnak? - kérdezte.
A fiú nem válaszolt, csak a szeméből tűnt el a mosoly.
A lány, hogy megnyerje a bizalmát, a kosarába nyúlt és kivette a legszebb almát.
A fiú felé nyújtotta. Ő először tétovázott, majd lassan megemelte a kezét, és elvette.
Kedvesen biccentett a fejével.
Ekkor egy férfi jött ki a boltból, és a fiú mellé lépett. Először az almára nézett, majd a lányra.
A fiúcska különös mozdulatokat tett a kezével. A férfi bólintott, és hasonló kézjeleket mutatott.
Judit csak állt, és nézte azt a különös táncot, amit a kezek lejtettek.
A fiú süketnéma, tört rá a felismerés. A lányt teljesen lebénította a látvány, és akkor sem mozdult, mikor a férfi egy fejbiccentéssel elköszönt, megfogta a fiú kezét és elindultak.
Alig mentek pár lépést, a kisfiú visszafordult és elindult a lány felé. Megállt előtte, és két kezét Judit felé nyújtotta.
Leguggolt hozzá. Ekkor az a zsebébe nyúlt, és kivett valamit onnan. Megfogta Judit kezét és a tenyerébe tette azt, amit a kis keze rejtett. Összecsukta a lány kezét, majd cuppanó csókot nyomott mindkét arcára.
Megfordult és nevetve elszaladt. A saroknál még visszafordult, és két kezével egy szívet rajzolt a levegőbe.
Miután eltűntek a szeme elől, Judit lassan kinyitotta a kezét. Egy kis színes üveggolyó volt benne.
A vacsora kellemesen telt el. Péter beszédes hangulatban volt, de Judit szinte semmire nem emlékezett abból, amit a férfi mondott. Gondolatai a kisfiúnál voltak.
Hálás volt Péternek, hogy nem akart ott maradni éjszakára, és időben elment.
Gyorsan lezuhanyozott és lefeküdt. Fáradt volt, hamar elaludt.
Már éjfél is elmúlt, amikor felriadt álmából. Még a fülébe csengett a hang...
- Köszönöm az almát! Szeretlek!
- Szívesen - válaszolta csendben.
Ám ahogy kissé magához tért, akkor jött rá, hogy álmodott.
A redőny lazára volt engedve, és a fák ágai hullámzó tánccal engedték bevilágítani az utcai lámpák fényét.
Valami megcsillant a fésülködő asztalon. Felkelt és papucs nélkül a kis asztalhoz ment.
Leült a székre.
Az asztalon a kis üveggolyó vibráló fénye visszaverődött a tükrön.
Csak nézte és várt...
Várta, hogy megszólaljon az a csodás csillogó, színes kis üveggolyó.

Szabó M Gita
 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Szabó M. Gita: NYÍLÓ ÉRTELMEM
  2022-03-06 10:50:24, vasárnap
 
 




Szabó M. Gita

NYÍLÓ ÉRTELMEM

.
Egyre többször hallottam azt a szót, hogy háború.
Nem értettem, miért olyan búskomorak a felnőttek.
Kicsit beborul dörög, villámlik, háborog, de mindig elmúlik,és kisüt a nap.
Lehet, hogy ilyen időjárás miatt költöztünk be a faluba.
Nem vittünk mást, csak az ágyneműt, és a ruháinkat.
Én maradni akartam Juliska nénéméknél, de a szüleim nem egyeztek bele.
Egy nagy emeletes ház előtt állt meg az autó.
A szuterénba volt berendezve nekünk lakás.
Onnan csigalépcső vitt fel a lakásokba.
Egy fiatal pár lakott a házban, azért kellett oda menni, hogy ne legyenek egyedül.
A családjuk külföldre menekült.
Irénke nagyon aranyos volt.
Minden nap befonta a hajam.
A régi ruháiból szép kis ruhákat vart nekem.
Nem sokáig volt zavartalan az életünk.
Légiriadó! Légiriadó! - mondta a rádióI
lyenkor a szemközti ház óvóhelyére mentünk.
Közel volt a vasútállomás, azt bombázták.
Közeledett a karácsony.
Egyre több időt töltöttünk a pincében, mint a szabad ég alatt.
Egyik nap katonák jöttek le a lépcsőn.
Körülnéztek, de senkit nem bántottak.
Az egyik odajött hozzám, felemelt, és adott két puszit.
Egy óra múlva visszajött, a kezében egy kis játék zongora volt, és pár szem szaloncukor.
Mosolyogva adta oda nekem.
Ez lett a féltett kincsem.
Egy újabb nagy légitámadás után idegen katonák törték ránk az ajtót.
A férfiakra fegyvert fogtak, az asszonyok kezéről lehúzták a karikagyűrűt, a nyakukból levették a láncot.
Anyám előrelátó volt, és a gyűrűket a kötényem zsebébe tette.
Mindenki szorongatta a kincsét, én is az enyémet.
Az egyik katona oda jött hozzám, és kitépte a kezemből a zongorát.
Sírva kértem, adja vissza, de ő félre lökött.
Akkor tanultam meg gyűlölni.
 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Szabó M. Gita: Románc
  2022-02-04 10:17:17, péntek
 
 




Szabó M. Gita
Románc


Két megfáradt kezeddel ölelj magadhoz,
Ne bánd azt, hogy nászra nem csábít az ágy.
Rég elmúlt a szerelem, hát ne szabadkozz,
Hogy nem tombol benned már ifjúi vágy.

Az életünk tavasza, volt futó felhő,
A nyugtalan nyarunk, már rég elszaladt.
Az őszinte őszünk, mint igazi delnő,
Pár röpke idővel még tovább maradt.

Csend, és a két karod öleli vállam,
Legyél takaróm, majd ha eljön a tél.
Reményeim sok apró szikráját nálam,
Még őrizd, hogy ne vigye messzire a szél.

A kezemet simulva öledbe rejtem.
Ujjaid a hátamon vad táncot járnak.
Két huncutul csillanó szemedből sejtem,
Hogy parazsát szítod a hamvadó nyárnak.

A gondolatokból már, nem maradt semmi.
Az esti homályban feléled a vágy.
Úgy szeretnék ma éjjel az álmod lenni,
Míg halk szerenáddal elringat az ágy.

2011 december 19
 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Szabó Gita : A csend éjszakája
  2021-10-09 09:41:55, szombat
 
 




Szabó Gitta
A csend éjszakája


Szereted-e az esti csendet
amikor minden néma már,
levelet künn a szél se lenget
fák ága közt ha néha jár.
Sötét az éj, árnyéka nincsen,
ragyognak fenn a csillagok,
és osztoznak a fénylő kincsen
a felhő szárnyú angyalok.
Álomport szór a hold az égen
ezüst ruháján harmat ül,
az esti csend is alszik régen
éj sötétjében elmerül.
Csak az idő az, mi nem talál
nyugalmat még egy percre sem,
végtelen időben kőrbe jár
a két mutató csendesen.
Már virrad, éled a nap az égen,
csillagot temetnek nappalok,
és ilyenkor szinte érzem,
egy kicsit én is meghalok.

2011. 10. Október 6

 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Szabó M. Gita: A maradék idő
  2021-09-20 10:28:30, hétfő
 
 




Szabó M. Gita
A maradék idő


Már így 80 felé
lelassul az ember,
lépése is lassú
gyakran meg-megáll,
ilyenkor az emlék
köd fátyolból bújva
mint egy szép szivárvány
néha rátalál.
Már nem kergetik vágyak,
csak úgy csendbe kéne
eltölteni még
a maradék időt,
lassan mint egy patak
pár halk csobbanással
aminek a partján
pár szál ibolya nőtt.
És mint ahogy a szél
halkan szinte némán
öleli az erdőt
és a zöld mezőt,
úgy szeretné csendben
szinte észrevétlen
magához ölelni
a maradék időt..
 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Szabó M. Gita: Bezárult egy ajtó (első változat)
  2021-06-18 10:24:04, péntek
 
 




Szabó M. Gita

Bezárult egy ajtó
(első változat)

.
Heves esőcseppek verték a kis ablakot,
De bent az öreg házban már senki sem lakott.
A bútorokon por lapul, és csend lett már az úr,
A kis szobára sötétség, és némaság borul.
Az asztalon egy lámpa áll, és egyre arra vár,
Hogy a kopott ajtón újra kattanjon a zár.
Hogy belépjen a szobába egy őszes vén apó,
És nyomában egy hajlott hátú kendős vén anyó.
.
A kemencében ott van még egy rőzse köteg,
Oda szokott begyújtani a két kisöreg,
Csak ültek csendben szótlanul, a kezük összeért,
Mind a kettő a másiknak hálás volt ezért.
Ám egy napon nem jött haza, csak vén apó,
A szeme könnytől csillogott. s az arca oly fakó,
A csizmáján még érződött a sáros föld szaga,
És tudta, hogy az anyó többé nem jöhet haza.
.
Még utoljára lámpát gyújtott, és rendet rakott,
Ráncos kezén a petróleum mély szagot hagyott.
De nem bánta, hisz nincs ki mondja-mosson mán kezet,
mert vacsorálni ilyen kézzel tuggya nem lehet.-
Még vissza nézett az ajtóból, minden rendbe már,
A néma csendben fáradt hangon csikordult a zár.
Gyere Bodri- szólt az ebnek, ki a fűben feküdt.
A kertben tarka szép virágok nyíltak mindenütt.
.
Letérdelt az öreg, és egy nagy csokrot szedett,
Majd felállt, és nem bánta, hogy a szeme könnyezett.
Az apó lába fáradtan, és oly lassan haladt,
Már várta egy kis sírhalom a diófa alatt,
Rátette a virágot, és melléje feküdt
Csak a sötétség és némaság honolt mindenütt.
És kitárult egy ajtó, mely a túlvilágra nyit
S az öreg kutya fájdalmasan sokáig vonyít.

1971. február.
 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Szabó M. Gita: Nőnapi elmélkedésem:. Mert nőnek születtem
  2021-03-07 11:17:18, vasárnap
 
 




Szabó M. Gita

Nőnapi elmélkedésem:.
Mert nőnek születtem


Lehettem volna talán férfi,
csábító, markáns, kék szemű,
de nő lettem, kinek az élet
ki tudja miért nem egyszerű.
Férfiként írhattam volna
szerelmes verset, biztatót,
dicsérni benne a szende szépet,
vagy a vadul izgatót.
Öleltem volna a drága hölgyet,
imádtam volna illatát,
lehettem volna Rómeó
ki elcsábít sok Júliát.
Na de nőként?
Ha szembe jönne velem egy férfi
ki nagyon tetszik nekem,
nem mondhatom: pardon bocsánat
mondja elkísérhetem?
Meghívhatom egy gyertyafényes
vacsorára én magát?
Talán jobb ha meg sem várom
az illető válaszát.
Így hát megmaradok nőnek
ha már annak születtem,
mert az idő így is, úgy is
elsuhan majd felettem.

 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Szabó M. Gita: Az utolsó állomás.
  2021-01-19 12:55:08, kedd
 
 




Szabó M. Gita
Az utolsó állomás.


A vonat fékez, megáll
de ránt még egyet,
összekoccannak
a megkopott kocsik
"leszállni végállomás"
hallom, de várok még kicsit.
Várok, kitudja mire még,
talán egy szóra
vagy egy ölelésre
mielőtt végleg beborul az ég.
Kis batyum árván ül a padon
szép lassan magamhoz veszem,
kicsit nehéz
de magammal kell vinnem
benne van az egész életem.
Az utolsó állomáshoz értem
a peron üres,
senki sem fogad,
megérkeztem,
s ha volt érdemem bűnöm
az nélkülem
a vonaton marad.

2017. március 19.
 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
     1/15 oldal   Bejegyzések száma: 140 
2023.01 2023. Február 2023.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 4 db bejegyzés
e hónap: 21 db bejegyzés
e év: 115 db bejegyzés
Összes: 11566 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 498
  • e Hét: 498
  • e Hónap: 4293
  • e Év: 52727
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2023 TVN.HU Kft.