Regisztráció  Belépés
pircsi09.blog.xfree.hu
"Érkezz sírva, majd gyakorold a nevetést s mosollyal távozz" /Fodor Ákos/ Papp Irén
1936.09.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Hintás kislány
  2016-02-19 11:23:55, péntek
 
 


Kohut Katalin:
...... ......Hintás kislány


Fekete kötélen lóg
a világ-hinta.
Ébred a játszótér,
a gyerekek korokat,
vallásokat játszanak.
A kapu felett a szél
egykedvűen fütyül.
A kislány a hintából
bizalmatlanul mered,
nem tudja, hogy élete játék.
Kapufához csomózott
kötelét az egyik báb
kioldja és önálló életet él.

Leszakad a hinta,
feneketlen hínárba
pottyan a kislány,
a játszótér báván áll,
dermedten csodálva
a féktelen ünnepi sereget.

Aztán a the end:
istálló-házban
kiolvasott könyvek,
darabokra hullt biblia,
újságpapírt fúj dühös szél,
nincs több ébredő játszótér.

2016. február 17.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Tavaszi ének
  2016-01-20 20:08:16, szerda
 
 
Kohut Katalin:
...... ..........Tavaszi ének


A zöld fűben fekszik elnémult hegedű,
tavaszi szél penget, fényt vet rá a derű,
Gólya mondja: klap-klap, gyertek jó madarak,
énekeljünk, csip-csip, a vidámság ragad!


A zöld fűben fekszik elnémult hegedű,
nem nyikorog többé és poros küllemű.
Gólya mondja: klap-klap, a tavasz lángot kap,
ünnepeljünk, csip-csip, szívünkben felvirrad!

2016. január 19.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
De jó így
  2014-11-26 07:23:03, szerda
 
  Fotó: Rozgonyi Ágnes Anya gyermekével
...... ........... .........


Kohut Katalin:
...... ...........De jó így...



Pulyának pulya - mondta anjukom,
mikor fogadtam gyermekeimet.
Rám hárult egyedül a
kettős szülői felelősség,
én lettem a gondoskodó,
s egyben a családfenntartó.
Mikor az apró kezecskéket
megérintettem vigyázva,
nehogy megszorítsam véletlenül,
már jól tudtam,
tőlem függ a lányaim sorsa,
kötelességem méltó az anyasághoz:
embert kell vigyáznom,
meghagyva saját személyiségében.
Játékosan tanulták meg
a becsületet, a példázatokat,
életmesékből, dalokból
ismerték meg a nagybetűs életet,
nyelvi, zenei játékokból
az élet próbáinak elviselését.
A szeretetük erőssé,
határozottá tett engem,
megingathatatlanná.
Az angyal! - szólítottak a hátam mögött,
s nem tudták, két csöpp emberke
felelőssége lenyomatát
viseltem, mint egyetlen
értük dolgozó ember,
kinek soha nem volt más
segítsége, csak számtalan akadály.
Kiolvastam számtalan könyvet,
felkészültem gyermek fejjel
a gyermekek fogadására,
akár a házasságra.
A többi bennem volt,
tanítói hajlamomat kamatoztattam,
azt hiszem, jó útravalót hagytam.
Örök az anyaság, ők kislányaim
maradnak még nagymama korukban is.
Soha nem múló aggódás és törődés
kezdődött a születésükkel.
Egyik közös énekük így szólt:
,,- Én három éves vagyok. - Én másfél éves.
- A z én nevem Betti. - Az enyém Gitti.
- Az idősebb én vagyok. - A dundibb én,
de nem veszekszünk szent a béke köztünk már idén.
Mi egy ágyban alszunk, úgy pihenünk.
- Én az ujjam szopom. - Én cumizok,
az uzsonnán testvérin megosztozunk,
mi ketten összetartozunk.
-Kéz a kézben járva
egy boldog nyárra várva, jó, jó, jó,
tarka réten ketten
szállunk önfeledten, jó, jó, jó.
- Megvédem bárki ellen is, akárki bántja,
mert nincs a földön
nála jobb kis hugikácska,
de jó így ketten színes álmot szőni
és az égig nagyra nőni,
jó, jó, jó, de jó így jó, jó, jó!"

2014. november 17.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Leírtak ismét
  2014-11-24 11:54:29, hétfő
 
  ...... ........... .....


Kohut Katalin:
...... ........ Leírtak ismét..



Szívem kifeszítve ismét a világ-keresztre,
árnyak fekete serege születésem óta emberként.
Hiába írok igazat, s hiába figyelmezek szépségre,
leírtak ismét a szerkesztők volt emberként.

Már rám nincsen szüksége a megtisztult világnak,
megváltották sorsuk egyetlen áldozással,
a holnap népei verseket, könyveket írogatnak,
s engem itt hagytak siralmas országban lázasan.

Némán sírok, elhalkult a hegedű, mert zokog,
legalább ő tudja, ismeri fertelmessé lett sorsom.
Ajtómon, ablakomon át féktelenség kopog,
undorodom, csalódom, az iszonyatot hordom.

2014. november 22.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Miért szerettelek
  2014-11-04 21:14:50, kedd
 
  ...... ........


Kohut Katalin:
...... ........Miért szerettelek?



Miért szerettelek, lassan megértettem,
majdnem belehaltam, annyira rettegtem.
Lebegtem mélységnek mérgező szennyében,
nem volt segítségem, oda lett reményem.

Közelített felém végleges elmúlás,
karvalyként mart belém mindegyik szörny-dúlás.
Időtlen messzeségből rigófütty jelzett,
festette jövőmet, aranyhomok pergett,

s mert szerelmem szívemhez hasonló lehet,
jöttél akkor kedves és testem feléledt.
Csipkerózsa-álomból jóság élesztett,
félálomban nemes arcod felderengett.

Szemem a rútságból valóságba nézett,
az emberséged gyöngéden megigézett,
érzéki vágyam, s hevem lágyan ringatott,
szerelmem egyre nőtt, szívem már dalolt.

Csacsogtam Neked kislányos szeméremmel,
óriás lettél, s hitem világgal ért fel,
tervezgettem vígan a boldogabb jövőt,
bizalmam szívedhez egyre csak nőttön nőtt.

Nem akartam tudni megmentő hercegem,
máshoz tartozol, s így magam már nem lelem.
Nélküled úgy érzem, eltaszít az élet,
erőm voltál, érted szerettem a létet.

Miért szerettelek, sokszor megkérdeztem,
senkim sem volt, míg a neved eljegyeztem,
fájdalmas pecsét vagy a szívem közepén,
lemondva is súgom: szeretlek szép remény!

Túl késő volt, hogy jöttél éleszteni engem,
hiába tollal - nem segít már senki sem,
csend válaszol régen, sajog a fájdalom,
a szívem összetört - végére ért dalom.

2014. november 3
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Múlt és jövő
  2014-10-26 19:13:49, vasárnap
 
  ...... ........... ..............


Kohut Katalin:...... ........... ........... ........... ...........Juhász Gyula.
...... ........ Múlt és jövő...... ........... ........... ........... ........... ........Mit akartam


Gyorsan elrepült az idő velem,...... ........... ........... .....Kifelé ballag már a vén diák
tapasztalattá vált az életem,...... ........... ........... .........Az életből és a melódiák
súlya rám nehezül, s ritkán dalol...... ........... .............Gyéren zendülnek ajkán s csendesen,
mimóza-szív, oly' gyakran zakatol...... ........... ...........De azért még pár nóta megterem.

Mesélem már a megtörténteket,...... ........... .............De azért én panasszal nem vagyok,
puszta tényeket, bántó híreket,...... ........... ..............Az Isten napja néha rám ragyog,
az ég serege csendes hallgatóm,...... ........... ...........A csillagok a régi szelídek
megdermedt minden lélek vallatóm...... ........... .........S hozzám hajolnak lassan a szívek.

Mások vádja, gúnya már el nem ér,...... ........... .........Mást nem akartam, Isten a tanúm,
bár az értetlenség még elkísér,...... ........... ........... .....Elhallgat immár a vád és a gúny,
mert tanítottam a boldogságot -...... ........... ........... .....Mivel az értetlenség illetett,
én csak gazdag szegényeket látok...... ........... ..........Mert úgy szerettem a szegényeket.

S a tiszta dal lelkes értője, én...... ........... ........... .......Magyar szegénység hű költője, én,
bizalmam vesztem, csekély a remény,...... ........... .....Kitartok véled, régi jó remény,
hogy vár szép jövő és az igazság...... ........... ............Hogy a jövendő csak nekünk terem
jussunk megkapjuk, elér jogosság...... ........... ............S hogy e jövőt építi énekem!

Hosszú a tél, a fagy kijózanít,...... ........... ........... ........Magyar szegénység: véget ér e tél,
napi kenyér hazudik holtomig...... ........... ........... .........Lesz még itt szőlő és lesz lágy kenyér,
Az ész győz majd az ostobák felett,...... ........... .........Az igazság lesz úr e föld felett
fáj a múlt, s hogy már akkor nem leszek...... ............És az se fáj, hogy én már nem leszek!

2014. október 25.

Juhász Gyula Mit akartam című versének átirata
 
 
2 komment , kategória:  Kohut Katalin  
A csend nem felel
  2014-10-23 08:35:34, csütörtök
 
  ...... .............


Kohut Katalin:
...... ..........A csend nem felel

Ősszel már csendesebb a vihar,
hűvös szél borzolja hajamat,
esőben járom gyalogutam,
fáznak levelek léptem alatt.

Mit üzennek vajh csontszegények?
Jön-e még nyár, lesz-e kikelet?
Eltűntek a fájó remények,
sajog üresség, nincs szeretet.

Bizalmam vékony cérnaszál lett,
elszakad, ha csend és magány les,
nem bírom nélküle a létet.
Némaság dermeszt, zokog az est.

2014. október 21.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Ha én Világ lehetnék
  2012-11-10 18:29:45, szombat
 
  ...... ........... ..........


Kohut Katalin:
...... ........... Ha én a Világ lehetnék

Ha én a Világ lehetnék,
Minden embert megölelnék,
Mennydörgésem akkor szólna,
Ha a gonosz szárnya szállna,

Villámlásom záporozna,
Ha jót bárki megbántana,
Örökké él mind, ki igaz,
Büntetését ülné a gaz,

Örök-bűnhődése lenne,
Nem nézne többé szépekre.
Nem aratna démoni-arc,
Véget érne Földön a harc,

Mit a bűn egykor tönkre tett,
Az lenne az Édeni kert.
Visszakozna a sötétség,
Elpusztul az átkos népség,

Békességet, szeretetet
Megbecsülném én szerfelett.
Az állat is boldog lenne,
Velünk nyugalomra lelne,

Minden, mit természet jelent,
Megérdemli az ígéretet:
Senki soha többé nem árt,
Minden ember igaz barát.

Kezet fog a sárga, néger,
A szürkeség a fehérrel,
Minden fátyla a halálnak
Megszűnik a Világnak,

Nincs több titok, hiú remény,
Az élet lenn főnyeremény,
A Föld eztán miattunk él,
A Földlakó néki zenél.

Hegy, völgy, szikla csak azt zengi:
Szép a Világ, mind szereti,
Kinek szíve hűséges, jó,
Veletek élni csudajó!

...... .....

 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Bíborszárnyú alkonyat
  2012-11-10 18:26:46, szombat
 
  ...... ........... ...........


Kohut Katalin:
...... ..........Bíborszárnyú alkonyat

Repül messze az énekem,
őszfürtössé vált életem
kezdetén halkan dúdolja
nehéz szívem térdre rogyva:

"Bíborszárnyú alkonyat
Altasd el, szép csendesen!
Símogasd a homlokát,
Hogy álmaiban boldogabb legyen!"

"Volt egy álmom,
egyszerű kis álomkép.
Színes volt,mint szép üveggolyó,
Széles volt,mint nagy áradt folyó,
Gyönyörű és csodás,
Az évekkel sajnos eltűnt már."

Naponta egyre daloltam,
ringattam madár-szívem,
szabadság, szeretet ölelt,
igaz érzés mindig meglelt.

Most néha hang-foszlányt hallok,
távoli szívzörejt kapok,
s oly' messze van már a zene,
mint a daloknak a neve.

Játszottam a dallamokkal,
élet így szép tanulsággal,
szívemből indult fénysugár,
mikor szépen szólt a gitár.

Rigófütty szólt a soroknál,
kottázott a sorompóknál,
minden útlezárásomkor
befejeződött egy jobb kor.

Hát simogasd a homlokom,
csókot lehelj rá szép álom,
egyszer elér a boldogság,
a földi vágy, a valóság.



 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Az árkádok alatt
  2012-11-10 18:18:21, szombat
 
  Budai lászló:Árkádok alatt
...... ........


Kohut Katalin:
...... .......Az árkádok alatt

Ott szeretnék sétálgatni,
Abban az időben, korban,
Kis léptekkel lépegetni
Esteli csodás ruhában

A régi árkádok alatt
Hétszínvirágos utakon,
Napernyőm korzóra marad,
S velem tart a jó pajtásom,

Hódoló szemek kísérik
A pompázatos látványt,
A virág, s asszony kinyílik,
S felragyogtatja szivárványt.

Fedett sétányban tűz a Nap,
Fényét ontja légies hölgy,
Kiált egy ifjonc, s vivát kap,
S bólogat ezeréves tölgy.

.

 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2017.03 2017. április 2017.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 2 db bejegyzés
e év: 57 db bejegyzés
Összes: 4799 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 164
  • e Hét: 1576
  • e Hónap: 27014
  • e Év: 139279
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.