Regisztráció  Belépés
skorpiolilike.blog.xfree.hu
"A szeretet és a bizalom elválaszthatatlanok! Egyik sem létezik a másik nélkül." Pné Marika
2016.01.12
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
MIHAI EMINESCU: Esti kürtszó
  2014-10-27 19:53:07, hétfő
 
 
MIHAI EMINESCU: Esti kürtszó

A hold világa alig tűnt föl,
Ezüstösök a hegycsucsok.
Az erdő halkan felsusog
S egy esteli kürt sírva tülköl.

Mindig halkabban, csendesebben,
Mindig távolabb, távolabb...
Halálvágyban szőtt álmokat
Ringatok el sok régi sebben.

Miért hallgat el oly riadtan,
Mikor a lelkem érte küld?
Mondd, fogsz-e sírni, esti kürt,
Majd valamikor énmiattam?...
 
 
0 komment , kategória:  2 - Mihail Eminescu  
MIHAI EMINESCU: Jó éjszakát
  2014-10-27 19:51:43, hétfő
 
 
MIHAI EMINESCU: Jó éjszakát

Ezernyi álmos kis madárka
Fészkén lel altató tanyát,
Elrejti lombok lenge sátra;
Jó éjszakát!

Sóhajt a forrás, néha csobban,
A sötét erdő bólogat -
Virág, fű: szendereg nyugodtan,
Szép álmokat!

Egy hattyú ring a tó vizében,
Nádas-homályba andalog;
Ringassanak álomba szépen
Kis angyalok!

Tündérpompájú éji tájon
Felkél az ezüst holdvilág;
Összhang a föld, egy édes álom...
Jó éjszakát!
 
 
0 komment , kategória:  2 - Mihail Eminescu  
Mihai Eminescu: OLY ZSENGE VAGY
  2014-05-04 17:24:21, vasárnap
 
 

OLY ZSENGE VAGY

Oly zsenge vagy - cseresznyefának
Fehér virága friss galyon,
Mint földre szállt angyalt csodállak,
Ahogy jössz életutamon.

A szőnyeg selyme zsongva zizzen,
Ha hozzáérnek lépteid,
Egész valóddal, óh, be frissen
Suhansz te álmonként el itt.

Ruhád redőiből kifeslesz
Mint szép, sudár márvány-szobor.
Szívem hozzátapad szemedhez,
Hová az üdv és könny sodor.

Óh, én szerelmem boldog álma,
Tündér-arám, ki halk, szelid!
Ne mosolyogj! - derűd kitárja
Még édesebb szépségeid.

Szemem varázsos éjjelével
Örök sötétbe fojthatod,
Kis ajkad suttogó neszével,
Míg átölel hideg karod.

De hirtelen forró szemedre
Egy gondolatod fátyla hull -
Ez a lemondás sötét leple,
És vágyad árnyékká fakul!

Elmégy - s én ebből, jaj, megértem,
Hogy nem követhetlek soha,
Örökre elvesztél te nékem,
Óh, lelkem szent menyasszonya!

Azért, hogy egykor rád találtam,
Halálig kell vezekelnem
Tündöklő álmomért - homályban;
És meddőn tévelyeg kezem.

Jelenj meg emlékembe rejtve -
Madonna-kép, mely rám tekint -
És glóriás fény hull fejedre...
Hová mégy? Mikor jössz megint?

(1961/1968)

Franyó Zoltán fordítása
 
 
0 komment , kategória:  2 - Mihail Eminescu  
Mihai Eminescu: CSERESZNYEFA FEHÉR VIRÁGA
  2014-05-04 17:23:10, vasárnap
 
 



Mihai Eminescu: CSERESZNYEFA FEHÉR VIRÁGA

Cseresznyefa fehér virága
Nem olyan üde, mint ki jössz,
Éltem útján szemközt találva,
Angyal föld emberei közt.

A szőnyegen, mit alig lépdel
Kis lábod, nyomban zene lesz,
S hablábaidtól termeteddel
Álomalakként lengedezsz.

Redők között, lengő alapra
Merészen épülsz, mint szobor:
Lelkem szemeidhez tapadva,
Hol könny és boldogság honol.

Oh, álom-e, mit félve látok?
Menyasszony a mesebeli?
Ne mosolyogj! mert mosolygásod
Édességed még növeli!

Bűbájosságnak éjjelével
Megronthatnád még szemeim,
Észbontó ingerlő beszéddel,
Jégöleléssel éveim! ...

De lám, egyszerre szempilládra
Egy gondolatnak fátyla hull:
És a lemondás sötét árnya,
Mely a vágy sírjára borul.

Elmész! megértettem egészen,
hogy ne kövesselek soha:
Elvesztve vagy örökre nékem,
Oh, én szívem menyasszonya.

És vétkem az, hogy elvesztélek,
És megbocsátni nem birom.
Szögezvén szemeim a fénynek
S a légbe nyújtva két karom.

Előttem lépsz égi alakba' ,
Mint az Örökszűz, ő, a Nagy;
S mindig azt kérdem hajtogatva:
Mikor jössz vissza? merre vagy?

(1885)

(Sándor József fordítása)
 
 
0 komment , kategória:  2 - Mihail Eminescu  
MIHAI EMINESCU: Óh, maradj,
  2014-05-04 17:20:06, vasárnap
 
  ÓH, MARADJ...

"Óh, maradj, maradj te nálam!
Oly nagyon szeretlek én!
Ki értené minden vágyad
Más, ha én nem érteném?

Lombjaim sötét árnyában
Herceg vagy te mindenképp,
Ki vizek mélyébe bámul,
S lelke a szemében ég.

Hangos hullámrebbenésben
S méteres fű hogyha leng -
Én tanítlak: halljad, titkon
Szarvascsorda közeleg.

Látlak, amint bűvöletben
Kél ajkadról halk beszéd
S vizek fénylő tükörébe
Meztelen lábad belép.

Majd erős holdfényen nézed
Felgyúlt tüzeit a tónak;
Éveid perceknek tűnnek
S édes percid századoknak."

Így beszélt hozzám az erdő
S lengő lombja biztatott;
Fittyet vetettem szavára
És nevetve hagytam ott.

Ha ma hozzá visszatérnék,
Mit sem értenék ebből...
Hol vagytok ti gyermekévek,
Erdőstől, mindenestől?

(1939/1950)

(Finta Gerő fordítása)




 
 
0 komment , kategória:  2 - Mihail Eminescu  
Mihai Eminescu: VELENCE
  2014-05-04 17:17:21, vasárnap
 
  VELENCE

Már rág kihúnyt Velence büszke fénye,
Nem zeng a dal, nem hív a báli pompa,
Halottfehéren hull a hold a tompa
Márványfalak s öreg kapuk kövére.

Okeanosz sír csatornákba fogva...
A szép arához árad ifju lénye,
Az élet lelkét oltaná beléje -
Hab-árját zengőn ős falakra dobja.

A város, mint a sírkert csöndje, néma.
A múltból ittfelejtett pap, a vénhedt
Szent Márk, baljósan éjfélt kong felé ma.

Szibülla-hangján mélyről jött igéket
Jelent ki percek ritmusára néha:
"Hiába, gyermek, - a holt föl nem éled! "

(1955/1972)

(Franyó Zoltán fordítása)


 
 
0 komment , kategória:  2 - Mihail Eminescu  
Mihai Eminescu: VELENCEI SZONETT
  2014-05-04 17:15:56, vasárnap
 
 
Mihai Eminescu: VELENCEI SZONETT

Gőgös Velence oly kihalt: a téren
zenétlen csönd, a báli fény kilobbant.
Ódon kapuk lépcsőzetére, roppant
márványokon a hold suhan fehéren.

Okeanost ríkatja a kanális.
Ő futna örökifjú szenvedéllyel
s menyasszonyát csókjával öntené el,
de a falakra loccsan zúgva máris.

A városon temetők csendje trónol.
Szent Márk, a századokból itt maradt, agg
remete éjfélt kongat a toronyból.

Szibillák nyelvén, mély, bongó szavaknak
ütemén mondja, mit mélázva gondol:
"Fiam, a holtak - holtak is maradnak! "

(1929/1969)

(Dsida Jenő fordítása)
 
 
0 komment , kategória:  2 - Mihail Eminescu  
MIHAI EMINESCU: Melankólia
  2014-05-04 17:14:49, vasárnap
 
  MIHAI EMINESCU: MELANKÓLIA

A felhők közt mintha kapu nyílott volna
s rajt' az Éjkirálynő fehéren vonulna -
Őrizze álmodat ezer csillag-fáklya,
kéklő síri hantod, fényed ezüst fátyla
büszke boltod ölén, a mennyek csarnokán,
hol Úrnőként imád a földi tartomány!
A tájon gazdag-dúsan csillog a zúzmara,
falvakat, rónákat fedez a tél hava;
szikrázik a lég és tűző mészfehéren
fal-romok villognak a messze mezőben.
Temető is virraszt, görbült keresztekkel,
az egyiken éppen szürke kuvik ült el.
A toronyláb roppan, harangja ütődik
s ha felette démon, áttetsző, cikázik,
a szárnya szélével csendítve a fémet:
valami jaj hallik, sikoly, gyászi ének.
A templomrom holtan
áll áhítat-búsan, pusztán, szétomoltan,
törött ablak- s ajtón befüttyentget a szél,
s mintha varázs volna: szentbeszédet beszél.
Belül az oszlopok, az ikón, a falak:
pár szomorú vonás, mosódott árny maradt;
a pap helyett tücsök cirpel litániát,
s hol kántor énekelt, szú sző melódiát.

Hitem újra festi a templom képeit,
lelkembe idézi tündéri regéit.
De jaj, vihar verte, fergeteg taposta,
pár bús vonás csupán, a többit elmosta.
Eltűnt világomat keresem hasztalan,
csak egy rekedt tücsök varázsol untalan;
árva szívemre is hiába nyúl kezem,
azon is mintha szú őrölne szüntelen.
S ha sorsomat nézem: lassú a folyása,
idegen ajaknak rémlő-suttogása,
mintha nem is volnék s sohse lettem volna.
Ki az, aki nékem erről mesét mondna?
Hallgassak majd reá, nevessek egy nagyot
ez idegen mesén... Hisz' rég halott vagyok!

(1934)

(Kibédi Sándor fordítása)
 
 
0 komment , kategória:  2 - Mihail Eminescu  
Mihail Eminescu: Künt őszi szélben
  2013-09-28 18:47:53, szombat
 
  Mihail Eminescu: Künt őszi szélben


Künt őszi szélben hull a lomb remegve,
S nehéz cseppek verődnek ablakodhoz
S te nyűtt levélkéket böngészve gondolsz
Egyetlen órán teljes életedre.

Sok édes semmit tékozolva hordoz
A múltad; ajtód nem nyílt, bárki verte,
De jobb is így a tűznél szenderedve
Mélázni, míg künt nyirkos szél sikoltoz.

Így nézek én is gondjaimra itt benn.
Szívemhez ó-mesék tündére járul
- Körül köd ül, gomolyog mind telibben.

Suhogás zizzen, omlik egy ruhárul.
Padlómra lenge lábak lépte libben,
S szememre két lágy, hűs kezecske zárul.

(Ford.:Dsida Jenő)
 
 
0 komment , kategória:  2 - Mihail Eminescu  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2017.12 2018. Január 2018.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 11 db bejegyzés
e hónap: 290 db bejegyzés
e év: 290 db bejegyzés
Összes: 53042 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3548
  • e Hét: 8182
  • e Hónap: 89741
  • e Év: 89741
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.