Regisztráció  Belépés
cserhat3.blog.xfree.hu
" Nem az a fontos a külsőd mit takar, hanem az, hogy a bensőd miről árulkodik, mert a lélek elől nem lehet szép külsőbe bújni!" Lovag Bornemisza Attila
1956.06.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 60 
Ihász-Kovács Éva: Alkony előtti pogány ima
  2017-03-19 15:37:57, vasárnap
 
  Széthúzva az ég függönyét,
a napot nézem - ég-e még.
A szél zenéjét hallgatom,
és előtör lelkemből száz atom.
S most búcsúzom, mert meglehet,
Hogy nemsokára elmegyek.
Elég lesz egy-két lobbanás.
Csak anyag vagyok semmi más.
Nem jelzi voltam semmisem.
S nem is emleget senki sem.
Egy füstoszlop mely szétoszol,
Bár élet volt valamikor,
világit, s majd sötét üszök,
Nem hallom - zenél a tücsök?
- az ötszáz év a föld alatt-.
Pillanat csak lobbanás a füstoszlop ég felé ível'*
Nem találkozom senkivel.
A lét, amelyben csalódni kell,
egy atomrészben fölivel.
És sziporkázva szórja szét
a magasságnak függönyét.
- Érdemes volna élni még.
Csodálni mit mutat az ég.
Virágra-fenyőágra lelni.
És mindenáron megfelelni.
Nem is sejtettem, hogy csak ennyi
Igyekeztem szépen szeretni.
Minden teremtményt, fényeket
A földet melyből vétetett
Testem - lelkem, s az árvaság.
Kísért hazáig senki más.
Jó volna tudni lényegét,
Hogy Isteni képem él e még
S a lét csodáit hallani
Magam embernek vallani.
Ám az időm már télre jár,
Hiába izzik künn a nyár,
S börtön a test, s mi kéne még?
Ezer dolog, tavasz vidék,
Forrás szomjamat oltani
Fogja le szemem valaki.
Elalszom végleg este lenn
Hiába szólnék - lét legyen,
S fel sem ébredni - hej, világ
Imádtam Létem igazát...

(Ez a rendesen beirt utolsó versei között talált poémája!)



 
 
0 komment , kategória:  Ihász-Kovács Éva Író, Költő,   
Dáma Lovag Ihász-Kovács Éva
  2017-03-16 15:21:21, csütörtök
 
 



Dáma Lovag Ihász-Kovács Éva költőnő lovagavatás utáni képe
 
 
0 komment , kategória:  Ihász-Kovács Éva Író, Költő,   
Ihász –Kovács Éva: Úton
  2017-02-10 14:54:13, péntek
 
  Mióta így, a sokdioptriás
magányban élek, s fájni kezd a nyárvég,
nem érzem már, hogy Hozzád eltalálnék
kopogva sem... A százszor megcsodált

mezőről indulok, mint bárki más,
ha késve is, mert árnyékára vár még,
a félve vállalt életért-halálért,
mégis megyek. Egem viszem tovább.

Egem viszem. Az összetört eget,
amerre még előttem emberek
nem láttak élőt, ott a nagy-nagy ÉJNEK

vigyázva hátat fordítok, mikor
sehol se lesz az ismerős fasor,
a biztos útról hirtelen letérek.

(A szerző a Magyar Kultúra Lovagja,
Quasimodo -díjas)
Ihász-Kovács Éva a kortárs irodalom egyik legszebb szonettjét írta!



 
 
0 komment , kategória:  Ihász-Kovács Éva Író, Költő,   
Ihász-Kovács Éva: A frész színű rózsa éneke
  2016-12-29 17:29:17, csütörtök
 
  - részlet a rózsák zsolozsmájából -

És suttogott szívemnek a
frész színű rózsa
Én a szeretet vagyok
szépen ragyog a nap szirmaimban
álmodban megfestem holnapod
és felszikrázik létezésem a mában
kiálltam és megvártam a teremtést
hogy orcádra simítsam a fényt
szivárvány-szirmaimmal
és elhozom Néked a reményt
s Tiéd lesz a legnagyobb boldogság
Remélj tehát hogy felgyúl a nap
s lángbetűivel ír majd s sugarával
s rávall hogy szívedig ér fel
az a szép patakos dallam
Mert ez van a dalban
a szirom-suttogásban
a nászban a rózsaszirom
vetületében s hiába zúgnak
viharok szelek hó csaták
hiába a világ
gyász-hóesése
legyen szívedben béke
s alkoss a megmaradásnak
s nem kell hiába várnod
Penelopéja
Nem héja de Sólyom követ majd
és ideér Odüsszeuszod
az akiért piros
álmaid szövögetted
s fehér gyolcsodban tiszta maradtál

Várj tehát és csodáld szirmaimat
ez a szín a szerelmet jelenti
s édes zokogásod ez a benti
örömös könnyre fakad
kövesd őt s kövesd magad
s míg szirmaim szállnak a szélben
megtalálod keresett Ithakádat
Te is észrevétlen
Megbékélve csodáltam a rózsát
s a metszőolló kezemből lehanyatlott



 
 
0 komment , kategória:  Ihász-Kovács Éva Író, Költő,   
Előszó
  2016-12-01 17:37:51, csütörtök
 
  Ihász-Kovács Éva életrajzi könyvéhez

Kell-e egy költőnek prózában is megírni élete történetét? Hiszen benne van az a versekben, széthintve száz és ezer felé; összerakható az életművéből. A vers ugyanis kiszolgáltatja a létrehozóját, mindent elmond róla. Bármiről ír a költő, egyben magáról is vall. Amikor nem a tematikájával, akkor az eszköztárával. A jelzőivel, a metaforáival, a gondolatait és indulatait láttató képeivel. Mégis jó, hogy számvetés született most. Olyan prózai vallomás, amilyet csak költő képes ilyen szépen és pontosan megírni. Ihász-Kovács Éva pályáját féltő figyelemmel kísértem mindig is. Pályakezdő korában olyan helyzetben voltam, hogy én is segíthettem egy kicsit neki elindulni a rögös úton. És most én is büszke lehetek rá, büszke lehetek Ihász-Kovács Éva költőre, mert kitérők nélkül, magabiztosan ment végig a Parnasszusra felvivő, rögös úton. Szeretem költészetét, számos verse segített élni engem is. Szeretem önzetlenségét, hiszen mint a Batsányi-Cserhát Művészkör főtitkára, és mint lapkészítő fáradhatatlanul tevékenykedik most is, nem rivalizálva a pályatársaival, hanem bátorítva, támogatva őket. És főleg ezért szeretem: "Testvéreim ők, a hajnali munkába menők: a vállukra - szíjra - erősített táska, zsíroskenyér-harapása is enyém." Igen, Akinek a nemzet nem egyfajta elvont fogalmat jelent, hanem dolgukat tisztességgel tevő közemberek testvéri közösségét, az testvérem nekem is. Legyen tanulságos, felemelő olvasmány életének regénye.

Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, műfordító



 
 
0 komment , kategória:  Ihász-Kovács Éva Író, Költő,   
Ihász-Kovács Éva: A honleány dala
  2016-10-05 14:47:45, szerda
 
  Nézd a hazát már
hol a szépség
hol vannak a márciusi ífjak
a jó szó a tett
mikor lesz kivirágzó
Nézd a zászlót
szomorúan lobog a szélben
mily észrevétlen gyűrődések
kétségeinkből fakadnak
mert vaknak kellene lennünk ahhoz
hogy semmit sem lássunk
Leásunk lélek-mélybe olykor
s a haszonlelés függvényei közt
öntelt szíveket találunk
és magunkba zárjuk a szót is
micsoda egoizmus
és himnuszt énekelve bár hitetlen
fővel érezzük az egyesült ország
soha-napját
Kiárusítják hazánkat
s elönt az árvíz
már nem támadnak új Wesselényik
inkább a tv-t nézik minthogy
előkészüljenek a haza védelmére
A béke nevét már ki sem bontják
Pandora szelencéinkből kifogy a remény
értelmetlen zűrzavaros korban élünk
páran maradtunk tisztán
Te meg én
s még néhány hazafi akik
honorárium nélkül is szolgálják a népet
s mire felébred az ország
felébred a magyar szó
szétfoszlik a zászló
s kifosztják magtárainkat
a nékünk alamizsnát osztók
és köntösünkre sorsot vetének
Ezért ez ének
Gondoljátok meg magyar Vérek
kedves Mieink
hogy a Kain - Ábel harc
minket is
sorra kivégez
eltűnünk elmúlunk keserveinken
s nem emel értünk senki pohár
Májusban írom e szentenciát
jelenlét az orgonavirágzás
üdítő korszakában
ebben a megveszekedett korban
amikor senki nem orvosol
Téged szép hazám
apró szigetem
Magyarország
Akinek sorsát bánom
s csak álom hozhatja el
a megdicsőült korszakot
Így üzen a költő
TESTVÉREK MAGYAROK




 
 
0 komment , kategória:  Ihász-Kovács Éva Író, Költő,   
Ihász-Kovács Éva: Egy szent álom története Szűz Máriáról
  2016-09-12 17:58:37, hétfő
 
  (Bornemisza Attila: Mária c. könyvéhez)

Mindazok, akik elolvassák szűz Máriáról szóló elmélkedésemet, szinkron-szeretetbe kerülnek,
Mélyről jövő, hathatós alkotásokkal, azzal az erővel és leheletfinom érzülettel,
Aminővel az író világraszóló témájában, új színekben tárja elénk.
Szinte előttünk a kép. Mária, a szépséges, piruló szűz,
aki a piros lent fonja a templom alkotócsarnokában,
hamvas arcán apró mosoly, kis gödröcskéi kivirulnak
És álmodozik, imádkozik, s alkot. Ő a kiszemelt, az élő Csoda,
A Teremtés magasfoku Szimfóniája, mert a lét Ura Őt szemelte ki a nagy szerepre,
A Megváltó fogadására. Egyedül Ő alkalmas erre a templomi szűz,
A kegyelemtől-megszentelt, a Lány, aki, ím, élénktárja lelkének minden rezzenetét,
Álmai szelíd valóit... Arcán a pír valódi, akár szép lelke rezdülése, akár éjfonata,
Kék tóga, köpeny zárja a sejtést: hófehér ruhái redőit. Mária lányok lesütik pilláikat,
Úgy beszél, zeng hozzánk szeme, az a beszédes, egy-egy hallgatás hosszú pillanatában.
Így, ahogy bemutatja, elregéli, megláttatja velünk az igazi szüzesség szimbólumát,
A pillanatot, ahogy csak Ő, egyedű Ő rajong, szép tekintetét a sugaras égre emelve.
Liliomok nyílnak nyomában, ahogy indul, mezei virágokért a rétre,
Ahogyan aztán csokorba köti a lelke szépségét-feltáró, virágokat, ahogy befelé indul,
Be a templom rejtekébe, hogy szeretett vázáiba rendezgesse a rét harmatos kincseit,
Ahogy letérdel, és imáit mondja, miközben a tárgyak is megelevenednek,
ahogy érzi, hogy az egyedüli, ő,
Akit kiszemeltek, Ő az elhívatott, mert erre csak Egy születik s ez Ő egyedül, Ő.
Meglátjuk benne a Lét Csodáját, amit eddig még alig-alig, vagy csak foltokban láttunk,
A teremtés üde Csodáját. Aki méltó lened a Megváltó befogadására. Arra,
Akire várakoztunk, mert a várakozás csodáit is érezteti velünk.
Az Úr megalkotta Máriát égből, hajnalból, éjszakából, csipkebokor-tüskés szent lángból
S véle a megváltás szinonimáját hozza magával a gyönyörű, ám szerény Teremtés, igen,
Ő valóban maga a Teremtés szent éneke s lelke rejtett zugában már érlelődik a csipkeszép tudat,
Ő az igazi, a méltó, a Tisztaságnak anyja, a hajnali, szép rózsa,
Aki felülemelkedik minden földi rútságon,
csak a szépet, a magasztost árasztja felénk. S ez így szép,
Ebben a megvilágításban helyénvaló, leköti az olvasó figyelmét,
aki elárasztja földöntúli boldogsággal a lelkünk, a szép, a jó, a Magasztos.
Szempilláin csillagok rezegnek, s lépdel, szökell, mezei, drága csokorral...
Kék átalvetőjén arany medalion, övén ott szikráznak, mind a csillagok...
Olvassuk tehát Máriát oly tisztasággal, oly megáldón, ahogy látjuk a Teremtés legszebbikét,
a Megváltó Édesanyját, Máriát. A templomi Szüzet, a legizgalmasabb,
legszebb pillanatfelvételeit, úgy ahogy a kétezeréves, szépséges Egyházunk is láttatja,
de ezt is kiragadva, ezt a csodás momentumot, melyet ez idáig még nem láttunk,
Aranyköntösben.
S így igaz. Így is mennyire szép, szinte látom magam előtt Őt, Máriát,
Ahogy madarak és sugarak dicsfényt fonnak köréje s szép csodálatos arcán a meglepetés,
A halk mosoly, az öröm játszik. Igen. Máriát így kell megénekelni, ahogy álmodjuk,
ilyen magasra emelt piadesztán,
Ilyen álomvilágban, lelkünk szárnyas oltáraira emelve. Ilyen szeretettel,
Ilyen álomlátással, ilyen Csodával. A világmindenség legszebb lányaként,
Asszonyaként, s az Ég Királynőjeként...

Ihász-Kovács Éva költő,
A Magyar Kultúra Lovagja

* Ihász-Kovács Éva mára klasszikus költő, Bornemisza Attila édesanyja (volt, három éve ment fel a Mennyországba)




 
 
0 komment , kategória:  Ihász-Kovács Éva Író, Költő,   
Ihász-Kovács Éva: A vendég
  2016-06-16 15:08:05, csütörtök
 
  Talán te vagy a vendég
akit a messze barázdák küldtek
a távol pacsirtaszavával Aki esténként
meggyújtja a fáradt-homlokú csillagokat
Ilyenkor lehajlik az ég hogy
szemem pislákoló mécseivel
nevedet kibetűzzem
Valaki járt itt híredet hozta hogy
megérkezel Ismerős arcú csak a
kézfogása volt idegen
Gyere ülj álmaim meztelen küszöbére
furcsa vendégfogadás ez nincs
egyebem szeletke kenyér még akad
itthon s míg vágyaink friss kávéillata
szálldos gyújtsd meg utolsó fél cigarettád
Most ne szólj ünnepélyes a csend feloldja
a tépett idegek kötelékét s nyugtat mint
az érett asszonyi simogatás
Szemedből látom hosszú utad volt
pihenj le nálam a békesség egyszer
nyoszolyáján tűzre dobok még
néhány szál rőzsét maradék szeretetből
hogy felmelegedj
Vesd le az inged fehérre mosom
a hajnalok lassan csorduló könnyeiben
Majd ha aludtál s kivirágzik a reggel
indulj tovább a távol kolompszava hív
Felejtsd el e szűkszavú pompát
s hogy szó sem esett a küldetésről
ne ijedj meg csak menj
s verd le cipődről elégett szívem
hamuját



 
 
0 komment , kategória:  Ihász-Kovács Éva Író, Költő,   
Ihász-Kovács Éva: Óda-testamentum
  2016-06-02 13:57:19, csütörtök
 
  Bornemisza Attilának

Akár egy nemes ivadék rólad mintázták az eget
Szemedben csillagok laknak
A szíved mindenkié
Utolsó pénzed koldusnak adtad
Fölvirágzik az Értelem
Ami a szíveket áthatja
Óh, nemesi Lélek köszöntelek
Két szép szemedben csillagok
Szíved csak addig virágzik, ameddig én vagyok.
Mint őrangyalod én vigyázok egy pont egy vessző írásjelek
Mióta vagy s felnőttél nekem
túlon - túl is szerettelek
Mert a lelked mint Isten húrja égi gitáron rezeg
Ne kívánd, hogy mindenki így miként Anya - szeressenek
Beléd ágyaztam titkos lelkem angyalokhoz járt sóhaját
Ezért van, hogy bennem a lélek mindig szívedig hatol át
És azt szeretném - látni Téged, ha nem vagy is itt mindig látni
Kevés már az időm kis hercegem
Téged és magam képről látni
Téged szobornak engem képnek
Szaporodnak a régi miértek
Ablakot nyitott Rád a másik
Kívánom, ne tudd meg - ki a rossz
Ki pedig szeret váltig
Szeret a márciusi nap és rég meghalt Édesapád
Ezért köszöntsd hát Tiszadadát, az ő szülőfaluját
A nap most rád ontja sugarát
A felhő nehogy szívedig érjen
A túlsó parton rohan át szeretetem, amíg élek
Addig bitorold nézve, látod,
Megbízol szívekben, mert nem érzed
Ki az ellenség és ki a barát
Élj soká kisfiam száz évig vélem
A nap szeretve süssön Rád
Addig is szeretettel csókol
A te drága jó édesanyád...

A Költőnő utolsó verse




 
 
0 komment , kategória:  Ihász-Kovács Éva Író, Költő,   
Ihász-Kovács Éva: A szent Szűz mennybemenetele
  2016-05-15 07:50:07, vasárnap
 
  Földi létnek elvégezvén
Véget ért a szép
Ária
Hogy egy új szakaszba lépve
Mennybe jusson Szűz Mária
És angyalok jöttek érte
Felhangzott a mennyei dal
Kék általvetőben szállt fel
- Üdvözlégy szép szűz Mária -
énekelte angyalsereg
s a nap sugarazva égett
s most hogy új hazára talált
Fia mellett lebegett fenn
S mi idelenn imát mondunk
Megtűzdelve reményekkel
Égbeszálló szent szűz -értünk
Szólj Fiadhoz - szánjon minket
Bocsássa meg földön - égen
Főbenjáró vétkeinket
Segítse a szegényeket
És mindőnket révbe jutva
S készítse föl lelkeinket
Eljövendő végső útra
Téged kérünk boldogságos
Szűz Mária szólj miértünk
Segítse a magyar népet
Derűs lehessen a létünk
Hozzon békét a magyarnak
Legyen egységes az ország
Emeld hozzánk - nemzetünkhöz -
Te fenséges tiszta orcád



 
 
0 komment , kategória:  Ihász-Kovács Éva Író, Költő,   
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 60 
2017.03 2017. Március 2017.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 36 db bejegyzés
e év: 151 db bejegyzés
Összes: 4214 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 682
  • e Hét: 2179
  • e Hónap: 17691
  • e Év: 43920
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.