Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Most tanultam meg, hogy nem arra kérem Istent, hogy teljesítse azt, amit én elterveztem, hanem hogy segítsen megérteni, mi az értelme annak, amit ő tesz velem. ... Ballán Mária
1957.12.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
Dr. Hegedűs Loránt: Az 1956. évi hótiszta forradalom és igaz
  2015-10-21 22:12:56, szerda
 
  Dr. Hegedűs Loránt beszéde megjelent a 15. Magyarságtudományi Füzetben.

A teljes szöveg itt olvasható:



Dr. Hegedűs Loránt: Az 1956. évi hótiszta forradalom és igaz szabadságharc

A forradalom üdv-világ-magyar történeti jelentősége




Dr.Hegedűs Loránt




Dr.Hegedűs Loránt

Éppen hótisztasága és igazsága révén egyedülálló az 1956-os forradalom a világtörténelmi forradalmak sorában. Minden valóságos forradalom tarthatatlan történelmi helyzetek igazságtalanságából robban ki, és kívánja előbbre vinni, haladás irányába mozdítani az addigi társadalmi viszonyokat. Ez bizonyos értelemben és távlatban többnyire sikerül is, bár ebből a szempontból is előfordul, hogy az új urak a múltból ,,semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek." Az ennél is sokkal nagyobb baj, mely világméretű tragédiával fenyeget és végső embertelen nyomorúság állapotát hozza el, az, hogy akik a forradalmi igazság nevében cselekszenek, ítélnek és hatalmaskodnak, azok sokszor, vérrel és sárral szennyözönvizet ontva, sokmilliós tömegméretű igazságtalanságokat követnek el, azokban tobzódnak, s mindezt egy ideológiai dicsfénybe vonják. Aki ezzel egyet nem ért, sokszor övéivel együtt a kínhalál fia. Gondoljunk a dicsőséges francia, a nagy októberi szocialista és a Pol-Pot vezette kommunista forradalmak megrendítő embertelenségeire. Sok-sok millió igazságtalanság-áldozat soha meg nem érte az ígért igazság legkisebb morzsájának elnyerését sem. Mert a forradalmárok a ,,cél szentesíti az eszközt" elv nevében vallották: ,,ha párszáz-ezer-millió ember elpusztul is az eszme győzelme érdekében, a többi legalább boldog lesz."

-
Ez viszont: ,,túl sokba került" - mint Szolzsenyicin Gulág szigetcsoportjának egyik személyes résztvevője szólt.
-
Viszont gondviselésszerűen, továbbá a történelmi összetevő erők különös koordináta-rendszerében és a magyar nép-nemzet agóniás-Isten-perspektívás évezredes lelki-szellemi meghatározottsága szerint, az 1956. októberi forradalom az igazság robbanása volt szeretetben. Gondviselésszerű volt: embereknél lehetetlen s csak Istennél lehetséges (Máté 19:26). - Történelmi legsajátosabb helyzetben történt: senki sem gondolhatott legtávolabbi sejtelmében sem arra, hogy a kis Magyarország a világ legnagyobb nukleáris hatalmát legyőzheti - ,,erővel és hatalommal", nem pedig az igazság Lelkével s az Ő világtörténelmi érvényre jutásával. Világnézetre való tekintet nélkül mindenki ,,tudta", hogy most az egyetlen aktuális történelmi axióma, élő ige: ,,Nem erővel, nem hatalommal, hanem az én Lelkemmel,azt mondja a seregeknek Ura" (Zakariás 4,6). Önistenítő illúziók, vérgőzös bosszúk, semmiben lebegő remények: az első pillanattól az utolsóig lehetetlenek voltak számunkra. - De az agónia: élet-halálhelyzet robbanása elkerülhetetlen volt. Ha nem robbanunk, biztosan meghalunk; ha robbanunk, ,,talán" életbenmaradunk. És ez a ,,talán" nem a vak véletlen bizonytalanságát jelenti, hanem az Isten-perspektíva több mint szükségszerű bizonyosságát. Az évtizedes ,,annyi balszerencse közt, oly sok viszály után, megfogyva bár, de törve nem" állapotát. Az ennyi eltökélten és végzetesen pusztító erő közt az ,,és mégis élünk" vallomást, a ,,szent nyomorék, riadj!" Trianon feletti biztatását, a ,,Lesz még egyszer ünnep a világon!" apokalipszist túlhaladó reménységét.

-
Ennek az Isten-perspektívának jegyében az 1956. októberi forradalom és szabadságharc csak az Isten előtti emberies felelősség tíz-parancsolatos és hegyi-beszédes szellemében történhetett meg.
-
Nem ,,pénz, paripa, fegyver", - azok legnagyobb mennyiségében és legcsúcstechnológiásabb minőségében sem - voltak isteneink, legfelsőbb haduraink. A ,,Ne legyenek néked idegen isteneid!" - első parancsolat értelmében csak a teremtő és újjáteremtő, önmagát az Igében kijelentő örök Szeretet volt és maradt a mi Istenünk; a Jézus Krisztus Atyja és a ,,mi Atyánk." Míg ,,a minden szabadságot" eltipró idegen tankok végül meg nem jelentek, a rádiós hazug beszéd ellenére, mindenki hathatósan ez első parancsolat értelmében volt a forradalom minőségi embere.
-
A totális diktatúra álistenének mindent hatalom és erőszak által intéző bálványa, mint Dágon a Bibliában, egyetlen szellemi leheletre és erős hegesztő pisztolyos drótkötélkínzásra leomlott. A nem imádható, második parancsolatellenes bálvány szobrát végighúzták a Rákóczi úton, és az Isten szabadságának és szeretetének imádságos szárnyalásai úgy repültek fel az égbe, és úgy ölelték át Istennek trónusát, hogy itt a földön hótisztán ölelte át a munkás a diákot, mint engem is két oldalról karoltak át, az oroszoktól átállt tankon állva. S ők nem is tudták, hogy egy ,,kispap" öleli őket. Csak egy fiatal embert láthattak, de ez az ölelés ,,kilencedik szimfóniás" volt, egyetemes, isteni, jézusi s ezért a legmélyebben emberi. - Egyetlen káromlást nem lehetett hallani, csak egymás bátorítását. - A harmadik parancsolat élt.
-
Isten nevének hiábavaló felvétele, indulati emlegetése helyett legfeljebb imádságos fohász volt hallható: ,,Istenem, hogy én ezt megérhettem!"

- Egy csodálatos örökkévaló szombatnak ünnepélyessége feltámadásos vasárnappá változva áramlott körülöttünk a negyedik parancsolat értelmében.

-
Megszűnt minden generációs távolság, együtt volt az apa és anya gyermekével, a nagyapa és nagymama unokájával. Mint Petőfi ,,A vén zászlótartó" versében apjára felnézett, úgy nézett fel most az édesapa forradalmár ifjú fiára és leányára, akik nem félték a halált, s ezt egyáltalán nem könnyelműségből, hanemönfeláldozásból cselekedték. Önfeláldozó kitárulkozás volt az övéké a halált hozó fegyverek előtt. A tisztelt szülők tisztelték srácaikat, egy fordítva is igaz ötödik parancsolat szerint.
-
Önfeláldozó és nem pusztított halottai voltak e forradalomnak. Százalékarányosan forradalmár halottak és nem ellenségeik feküdtek legalább 90 százalékig az utcákon, majd a temetők sorozatkoporsóiban, akik a ,,Ne ölj!" - ,,de halj meg, ha kell, a szabadságért" igazság emberei voltak.
-
Nem lehetett látni egyetlen tisztátalan tekintetet, mozdulatot a tömegben a hetedik parancsolat szerint a fiatalok közt akkor sem, ha egymásra borultak vagy összeszorította őket a lelkes sokadalom, mert mindenki testestől-lelkestől átszellemült volt, és mindenki érezte: egy új korszaknak Isten kegyelméből elérkező napját érte meg ezekben az áldott és szent órákban.
-
A kirakatok, ha betörtek is, a lövésektől és légnyomástól törtek be, de nem hiányzott egyetlen pralinészem, egyetlen arany fülbevaló, egyetlen sportfelszerelési cikk sem. Pedig ez utóbbiért mit nem adtak volna máskor a pesti ,,srácok". Máskor talán egymáson gázoltak volna át érte, a sport által szerezhető hazai dicsőség jegyében, de a ,,Ne lopj!" parancs tiszteletben tartásával.
-
Hamis tanúbizonyság egyáltalán nem hangzott el e szent és tiszta forradalom októberében. Senki nem hibáztatott és átkozódott, mindenki mindent megértett és mindent megbocsátott - a múltból, a jövőért.
-
Senki sem kívánta azt, ami a felebarátjáé; mindenki kívánta a haza és a másik ember javát.
-
Végig jelen voltam e napok eseményeiben, végig őrzöm hiteles emléküket, felejthetetlenül. Majd megrendülten temettem koporsónként kettesben fekvő, aztán kiemelt, végsőparcellákba vitt halottakat. Örökre fénylik mindnyájuk fölött a Krisztus-Ige: ,,Légy hív mindhalálig és néked adom az életnek koronáját." (Jelenések 2:10.v.)

A most felsorolandó Tíz parancsolat mindegyike Istentől adott üdvtörténeti zsinórmértéke volt tehát az 1956-os forradalomnak. Ez a Tíz parancsolat, a Bibliában a következőképpen olvasható:

1. És szólá Isten mindezeket az igéket, mondván:
2. Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Égyiptomnak földéről, a szolgálat házából.
3. Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.
4. Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, amelyek fenn az égben, vagy amelyek alant a földön, vagy amelyek a vizekben a föld alatt vannak.
5. Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, aki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyedíziglen, akik engem gyűlölnek.

1. De irgalmasságot cselekszem ezeríziglen azokkal, akik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják.
2. Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, aki az ő nevét hiába felveszi.
3. Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt.
4. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat;
5. De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, aki a te kapuidon belől van;
6. Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedigmegnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.
7. Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon aföldön, amelyet az Úr a te Istened ád te néked.
8. Ne ölj.
9. Ne paráználkodjál.
10. Ne lopj.
11. Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot.
12. Ne kívánd a te felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a te fele barátodé. (2 Mózes 20:1-17.) Ez a Tíz parancsolat a lehető legradikálisabb elmélyítést

kapta az Úr Jézus Krisztus Hegyi beszédének újszövetségi kijelentésében. Eszerint a parancsolatok érvénye nem büntetőjogi határuk áthágásával lép rendőrség-technikailag érvénybe, hanem az emberi lélek legmélyének legelső rezdülése esetén már hatályos lesz. Az első méltatlan szó, a legelső tisztátalan tekintet, a gyűlölet kezdő rezdülése már vétek Isten, az ember és az ő világa ellen. Mindez az atomkorszakban különösen nem életidegen idealizmus, hanem életmegőrző realizmus. Ezért a Tíz parancsolatot radikalizáló jézusi Hegyi beszéd tartalmaz egy feltétlen parancsot: ,,Amit akartok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképpen cselekedjetek," (Máté 7,12) - mondja Jézus aranyszabálya. - Ezután a Hegyi beszéd legbenső lelki felszólító módban elmélyíti az egész Tíz parancsolatot, mint fent leírtuk (Máté 5,13-7,29). - Végül kijelentő módban biztosít arról, hogy akik így élnek, üldözések ellenére is mindörökké boldogok lesznek. (Máté 5,1-12.)

- Mert örök lelki-szellemi erőkkel így lesz boldog, (csak így!) a kiszaggatott szívnyi Magyarország, a magyar történelemben. Csak így marad meg a világtörténelem a mai apokalipszisben. És így emelkedik mindenségünk az üdvtörténeti Isten Országáig, - ha forradalma mindig hótiszta és szabadságharca mindig igaz lesz, mint ezt 1956. évi dicsőséges történelmi eseménycsodánk tanúsítja. Ekkor szellemi-lelki-erkölcsi magasrendű minőségével beteljesíti üdvtörténeti akaratát az élő Istennek, aki a szénvilág helyébe gyémántvilágot akar teremteni.



Link
 
 
0 komment , kategória:  dr.Hegedűs Loránt beszédei  
Hegedűs Loránt püspök síremlékének avatása
  2014-09-01 18:50:46, hétfő
 
  VIDEÓ : Hegedűs Loránt püspök síremlékének avatása


Link


Fényképek:


Link















NYUGODJON BÉKÉBEN !!!!!!!


Honlap Dr.Hegedűs Loránt Püspök Úr beszédeiből :


Link




 
 
0 komment , kategória:  dr.Hegedűs Loránt beszédei  
Istentisztelet és szoboravatás-Dr. Hegedűs Loránt püspök
  2014-01-29 11:05:10, szerda
 
  VIDEÓ : 2014. január 26. Mellszobrot avattak Dr. Hegedűs Loránt püspök emlékére


Link

A Himnusz megírásának emlékére tartott ünnepi istentisztelet után felavatták id. Hegedűs Loránt, lelkipásztor, teológus, a Dunamelléki Református Egyházkerület nyugalmazott püspökének mellszobrát vasárnap, a Hazatérés Templomának előterében. A Horthy szobor mögött balra. A szobrot Babusa János készítette. A Hazatérés Temploma elég sok szoboravatást élt már meg: A tavaly november elején avatott bronz Horthy-szobor gipsz verzióját már 2007-ben, szintén ifj. Hegedűs Loránt vezényletével már felavatták. De ugyanakkor felavatták Kossuth Lajos, Wass Albert és Szabó Dezső mellszobrát is. A 2013 elején elhunyt Hegedűs Loránt 1930. november 11-én született Hajdúnánáson. Édesapja dr. Hegedűs Géza jogász, édesanyja Szabó Magdolna gyógypedagógus, fia ifj. Hegedűs Loránt, a MIÉP egykori alelnöke. Hajdúnánáson érettségizett. 1949-54 között teológiát tanult Budapesten. Segédlelkészként szolgált Ravasz László püspök alatt a budapesti Kálvin téri gyülekezetben 1956. január 1-től 1958. szeptember 30-ig. 1956-ban a teológusokkal együtt ő is az október 23-i felvonulás részese volt. A Rádiónál először elesett forradalmi mártírok tiszteletére, az ifjak kérésére ő húzta meg a Kálvin téri templom harangját, amit a környező templomok harangjai követtek. Az október 25-i véres csütörtökön a munkásokkal és a diákokkal együtt vonult ő is fegyvertelenül a Parlament elé.






Honlap Dr.Hegedűs Loránt Püspök Úr beszédeiről :


Link
 
 
0 komment , kategória:  dr.Hegedűs Loránt beszédei  
Kitüntették dr. Hegedűs Lorántot
  2013-05-12 06:38:31, vasárnap
 
  A Magyarok Világszövetsége dr. Hegedűs Loránt református püspök részére posztumusz "A Magyar Nemzetért Aranyérmet" adott át. Az N1TV felvétele.

A kitüntetést a püspök gyermekei, Hegedűs Zsuzsanna és Hegedűs Loránt, - édesanyjuk, főtiszteletű dr. Hegedűs Lorántné jelenlétében - vették át.

A néhai református püspököt egykori szóvivője, Pápai Szabó György református lelkipásztor méltatta.

Videó : Magyar Nemzetért Aranyérem a magyarok püspökének


Link


Honlap Dr.Hegedűs Loránt Püspök Úr beszédeiről :


Link




 
 
0 komment , kategória:  dr.Hegedűs Loránt beszédei  
A Magyar Nemzetért Aranyérem - Dr. Hegedűs Loránt méltatása
  2013-04-30 07:27:01, kedd
 
  Pénteken, 2013. április 26-án, a Magyarok Világszövetségének székházában, több száz érdeklődő jelenlétében Patrubány Miklós elnök átadta a Dr. Hegedűs Loránt református püspök részére posztumusz odaítélt A Magyar Nemzetért Aranyérmet.

A kitüntetést a püspök gyermekei, Hegedűs Zsuzsanna és ifj. Hegedűs Loránt, mindketten református lelkészek, édesanyjuk, főtiszteletű Dr. Hegedűs Lorántné Zsuzsanna jelenlétében meghatottan vették át.

A néhai református püspököt egykori munkatársa, Pápai Szabó György református lelkipásztor, a HONLEVÉL újság felelős szerkesztője méltatta. Alább közzétesszük a laudáció teljes szövegét.


Laudáció Dr. Hegedűs Loránt püspök, egyetemi tanárnak (1930-2013)

a Magyarok Világszövetsége ,,A Magyar Nemzetért Aranyérem" posztumusz kitüntetése alkalmával

MVSZ-Magyarok Háza, 2013. április 26.


Egy legendáris emberre emlékezünk ma. A 20. sz. második felének, a 21. sz. első évtizedének egyik legnagyobb magyarjára, aki életével, utolsó leheletéig nemzetét szolgálta a legnagyobb hűséggel és alázattal. S bár Hajdúnánás és Nagykőrös díszpolgára volt, több hazai és külföldi egyetem tanára, rendszeres és nagyra becsült előadója, dunamelléki püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, - életében semmilyen kitüntetést nem kapott, sem az elsinkófált ún. rendszerváltás előtt, sem utána. Ez is jelzi persze megvesztegethetetlenségét, erkölcsi függetlenségét és nagyságát. Sajnos, manapság már oda jutottunk, hogy mindenki gyanús szinte, aki a politikai hatalomtól ilyen-olyan magas kitüntetést kap... Ő életében - a közelmúltban - egyetlen kitüntetést kapott és fogadott el, az MVSZ akkor legmagasabb kitüntetését, A Magyar Nemzetért Ezüstérmet. Most, amikor megkapja az azóta alapított még magasabb kitüntetést, A Magyar Nemzetért Aranyérmet, - már nem lehet velünk. De én érzem, tudom, hogy most is velünk van, itt van köztünk, ahogy halála óta még fokozottabban érzem és hallom életemben a jelenlétét, vigyázó, bölcs, intő szavát. Tiszteljük, szeressük őt, s életművét vigyük tovább, őrizzük meg.

Csodálatosan gazdag életéről lehetetlen beszámolni 8-10 percben. Olvasható az számos könyvben, folyóiratban, az Interneten, a halála után kiadott Emlékfüzetben. Mint legnagyobb költő-ideálja, Ady, ő is életében az Értől az Óceánig jutott, Hajdúnánástól a ragyogó csillagokig, a halhatatlanságig. Egész életében hirdette a magyar nép lelki megújulásának, Krisztushoz térésének szükségességét. Legyünk újra az Isten népe, mert csak így maradhatunk meg a népek országútján népnek, nemzetnek. Újjá kell születnünk, ,,míg tart a ma", mert a Halál Népéből csak így lehetünk az Élet Népévé. Ezért válhatott ő a "magyarok püspökévé" - s ismert volt sokszor hangoztatott jelmondata: ,,Ceterum censeo Hungariam esse salvandam!" - ,,Egyébként azt tanácsolom, hogy Magyarországot meg kell menteni!" Ezért ő meg is tett mindent, s ezért lett ,,persona non grata" a magyarság ellenségeinek szemében, szeretett Családjával együtt. E küldetéses sorsvállalás tekintetében Hegedűs Loránt az egyetlen, igazi utódja Ravasz László ugyancsak egyetemes, s 1956 örökfényű igazságot felvállaló hitvalló, üdvtörténeti jelentőségű teológiájának.

Az utolsó polihisztorok közé tartozott, ízig-vérig humanista volt, erasmusi nagyság, aki valóban a Magyar Nemzetért, annak felemelkedéséért, lelki-erkölcsi újjászületéséért élt és dolgozott, küzdött és imádkozott egy életen át.

1. Ízig-vérig magyar ember, hajdú vérének rendíthetetlensége és hajlíthatatlan elkötelezettsége a magyar népe iránt közismert volt.

2. Lelkészként, igehirdetőként is nemzetét szolgálta. Nem félt a kétkezi munkától, a szegénységtől, a hátratételtől. Szolgált, de nem kiszolgált, mint sok elődje és utódja az egyházban. Püspökként is egyszerű ember és lelkipásztor maradt. Az egyetemes krisztusi erkölcs szolgálója volt, s nem hajtott térdet ilyen-olyan pártérdekeknek.

3. Nemzetközi szinten is kiemelkedő teológus volt, tudós igehirdető. A ,,kiszolgálás" becstelen teológiája után újra az európai és magyar reformáció örök krisztusi és erkölcsi értékeit emelte zászlóként a magasba, s visszatért a 16. századi kálvini-reformátori teológia hitvalló, egyetemes krisztusi, üdvtörténeti örökségéhez.

4. Teológiai-nemzetpolitikai radikalizmusa nemzetféltéséből eredt, hisz látta, hogy milyen sötét erők törnek szeretett magyar népe életére. Komolyan hitte, hogy az egyháznak kiáltó szónak kell lennie a pusztában, fel kell emelnie a szavát saját nemzetéért. S ha kell -az ún. kálvini ellenállási jog alapján - szembe kell szállnia a gonoszság halálos erőivel. S az életnek győznie kell a halál felett. A magyarságnak - mint Krisztus elhívott és kiválasztott népének - az Életet kell választania a Halál helyett. Az Élet pedig maga Krisztus. ,,Ő az út, az igazság és az élet" - olvassuk János evangéliumában (Jn 14:6).

Küldetéses-váteszi ember volt, ember az embertelenségben, prófétikus nemzetpolitikus és Isten Igéjének apostola és hirdetője. Emellett nagybetűs Ember, mély hitvalló lelkiséggel és hittel, egyszerűséggel, természetes vidámsággal, empátiával és lelki finomsággal.

Életében 44 könyve jelent meg. Már betegágyán írta meg négykötetes, hatalmas Ady-monográfiáját, ami a legteljesebb Ady-szintézis. E négy kötetet élete főművének tekinthetjük, s boldog volt, hogy nagy művét, régi álmát, ha betegen is, de Isten kegyelméből megírhatta, megvalósíthatta.

Egész életében felemelte prófétai szavát a magyarság fogyása, a művi abortusz, az egy gyermekes családmodell, az egykézés ellen. Hirdette, hogy azé az ország, aki teleszüli azt gyermekkel. Kiállt a sok gyermeket vállaló családok mellett, ösztökélte a fiatalokat, hogy vállalják a házasság szent kötelékét, s abban minél több gyermeket.

Élete, életműve Isten drága ajándéka volt a magyarságnak, református népünknek. Hirdette, hogy a Haza szolgálata ma a legnagyobb Isten-szolgálat. Felülmúlhatatlan nemzetféltéséért, magyarságszolgálatáért nevezték őt a "magyarok püspökének", a ,,nemzet élő lelkiismeretének". Magyar apostolnak adta közénk az Isten, mert minden gondolatát, cselekedetét a haza üdve, a magyarság megmaradása irányította. Igaz, tiszta ember, Krisztus hű tanítványa volt, Ember és Magyar. Ellenei szemében ez volt a legnagyobb bűne, hajlíthatatlan magyarsága, hazaszeretete. Tiszta szívvel, egyenes derékkal állhat az Örök Bíró elé. Tanítását, szellemi örökségét ránk bízta, azt megőriznünk, tovább adnunk a jövő magyar nemzedékeinek erkölcsi kötelességünk.

Méltó életéhez méltó volt halála. Életére, munkásságára rá illenek a református zseni, Szabó Dezső sorai, aki mellett örökre megpihent: ,,...Dús eső voltam, gazdag májusi. Széthulltam és már semmi sem vagyok. Magyar vetések, magyar lombok nektek ajándékoztam szét magamat..."

Legyen áldott emlékezete!


Pápai Szabó György


Életrajza:

Hegedűs Loránt Hajdúnánáson született 1930-ban. A teológiai tanulmányait Budapesten végezte. Ravasz László püspök Bp-Kálvin téri segédlelkészeként 1956-ban szívvel-lélekkel áll a forradalom ügye mellé. Annak elbukása után ezért vidékre száműzik. Több helyen is segédlelkész, majd 1963-ban a bukovinai székely református telepesek lelkésze lesz Hidason, ahol két évtizeden keresztül szolgál a legnagyobb szeretettől körülvéve. Az elmondhatatlan nehézségek ellenére hűséggel teljesíti szolgálatát. Gyülekezetet, parókiát épít, harangot villamosít, templomot renovál. Emellett pedig folyton folyvást tanul, több világnyelven olvas, képezi magát. Tudós pap, jeles igehirdető, lelkigondozója a rábízott nyájnak.

A rendszer enyhültével végre megengedik bázeli doktorálását, s külföldi tanulmányait (Bázel, Princeton). 1983-ban a Bp.-Szabadság téri Gyülekezet meghívja és megválasztja lelkipásztorának. Már püspöksége alatt választja meg lelkipásztorának a Bp.-Kálvin téri egyházközség. Mindkét gyülekezetben emlékezetesek nagyhatású igehirdetései.

A rendszerváltás időszakának egyházkormányzója volt. 1991-től két ciklusban töltötte be a dunamelléki egyházkerület püspöki tisztét, egy ciklusban a Zsinat lelkész-elnöki tisztét. A Lónyay Utcai Református Gimnáziumot visszaszerző, újraindító, a Károli Gáspár Református Egyetemet megalapító püspök-elnök elévülhetetlen szerepet játszott a dunamelléki és országos református iskoláink visszaszerzésében, újraindításában az óvodáktól, az általános iskoláktól a gimnáziumokon át el egészen a főiskolákig, a teológiákig. Rengeteget tett az újrainduló református iskolarendszer infrastruktúrájának, működési feltételeinek kialakításáért. Szívügye volt a református Bethesda Kórház visszaszerzése és a magyar egészségügy szolgálatába való mielőbbi beállítása, infrastruktúrájának kialakítása. Kezdeményezője és ügyvezető elnöke volt a magyar református egység kialakítását célzó Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának, tiszteletbeli elnöke a református világtalálkozók lebonyolítására létrejött Magyar Reformátusok Világszövetségének. A Magyarok Világszövetsége Védnöki Testületének a tagja, a Magyar Útkörök tiszteletbeli elnöke is volt. A 2000 júniusában-júliusában megtartott, egyszeri és megismételhetetlenül nagyszabású és felemelő Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának az ő egyházkerülete, Dunamellék volt a szervezője és házigazdája. A 2001-ben alapított Ravasz László Egyesület elnöki tisztét is betöltötte.


MVSZ Sajtószolgálat

7862/120428


Honlap Dr.Hegedűs Loránt Püspök Úr beszédeiről


Link




 
 
0 komment , kategória:  dr.Hegedűs Loránt beszédei  
In memoriam Dr. Hegedűs Lóránt püspök (1930 – 2013)
  2013-02-17 15:56:14, vasárnap
 
  Bakay Kornél emlékbeszéde 2013. feburár 16-án a budapesti Nemzeti Sírkertben


Tisztelt gyászoló magyarok !

Mindazok számára, akik átérzik és vállalják a magyarságukat, a holtában is halhatatlan nagy halottunk temetési napja nemzeti gyászt jelent. ,,Nagy vendég van most indulóban" (Ady Endre). A hivatalos Magyarország azonban nem nagyon kíván tudomást venni arról, ki volt Hegedűs Loránt református püspök. ,,A vak megszokás és a süket hivatal elhozza ugyan a koszorúit" (Sinka István), de nem az ő pótolhatatlan veszteségük a nagy halott.
A tehetség, a nagy tálentum nemcsak isteni adomány, de provokáció is az erkölcs és a szellem javaiban koldus tömegemberek számára (Almássy György). Szinte felülmúlhatatlan jelenség volt Ő. A legmagasabb rendű magyar szellemiség, egészen eredeti zseni, profétikus filózófus, aki Savonarola-i indulattal, ,,ítéletnapi erővel" (ahogy hajdani mestere Ravasz László mondotta) hirdette az örök ősjelenség, az anyagtól független szellem értékeit: a szépséget, a jóságot, a szeretetet, az igazságot. Mert nem az az igaz, amelyet a tekintély állít, hanem az a tekintély, aki az igazságot állítja.

Ravasz László püspök segédlelkészeként élte át és volt részese az 1956-os forradalmunknak a Kálvin-téri gyülekezetben. Temette a hősi halottakat, megkondította a harangokat. Kezdettől vallotta: ,,Légy hív mindhalálig." (Jelenések könyve 2:10.). Számára a haza (a patria) szeretete, Magyarország és a magyarság féltését jelentette. Ez a patriótizmus nem azonos az agresszív nacionalizmussal, de igenis jelenti azt, hogy mindannyian felismerjük: a magyarság történeti megsemmisítése folyik. A magyarság hazája, a Kárpát-medence a világtörténelem legnagyobb ütközőpontján fekszik s a magyarság egyedül álló kis nép. Idegen erők, idegen érdekek uralják szellemileg az országot, s ahogy az általa annyira szeretett költő-vátesz, Ady Endre mondotta: ,,Hős fajunk döglik." S egyre fogy. Az Antall-kormány idején döbbent rá, hogy álnemzetiek a nem-baloldali kormányok, hiszen megszavazták az abortusz-törvényt!

A magyarság, országának földjén, soha sem élhette a maga életét. Ez ellen emelte fel a szavát, ez ellen írta műveit, akárcsak Szabó Dezső, akivel egy akaraton volt abban, hogy ,,már csak egy Isten menthet meg minket", s bár mi elhagytuk az Istent, de az Isten nem hagyott el minket, mert ,,roppant nagy a magyarságküldetés", mert ,,történelmi faj vagyunk!" Ezért ,,minden magyar felelős minden magyarért!"
Ha lesz oly kor, hogy a népek előtt
A nemzet és haza összeomolt
S nem lesz haza, csak világ - a magyaroknak
Lesz hazája.... (Ady)

1994. júniusában a Gellért-hegyi Szabó Dezső emlékműnél a MIÉP-pel azonosulva, hirdette meg nemzeti radikalizmusát, csatlakozva Ady Endréhez: ,,kis nemzetnek még lélegzetet vennie is radikálisan kell."
Érthető, hogy az 56-os forradalmárnak üldözött lett az élete. 1958-tól 1983-ig vidékre száműzték a ,,hígfejű törpék", a ,,Tökmag Jankók" (Ady) , de
Nem lehet az rossz valaki,
Akit annyian űztek, téptek.

S Ő dacolt a rosszakkal, a gonoszokkal. Eltűrte, elszenvedte, hogy a doktorátusát itthon nem engedélyezték. S az, akinek művei, kivált a Költő-vátesz Ady négy hatalmas kötete, vagy a Nyitás a végtelenre, vagy a Jézus és Európa, önmagában is akadémikusságot kellett volna eredményezzen, a ,,pokolian üres szíveket" meg sem érintette. De ő megmutatta a képességeit. Baselben 1979-ben németül írta meg disszertációját és nagy sikerrel meg is védte. 1986-ban sikert aratott Princeton-ban A transcendencia fogalma c. művével. Nyilvánvalóvá tette, hogy a tapasztalaton, a világon belüli /metafizikus/ lét (immanen cia) mellett a földi világon túli (transcendens) erők a meghatározók. Ahogyan Szent Pál mondta: ,,A látható dolgokon keresztül vizsgálható a láthatatlanok hasonlósága."
1983 és 1996 között a Szabadság-téri Református Egyházközség lelki pásztoraként nemcsak a hívekért élt, de megkezdte hatalmas harcát a református iskolák feltámasztásáért, illetve a református egyetem létrehozásáért. Elsőként a Lónyay utcai Református Gimnáziumot szerezte vissza, 1990 után még éhségsztrájkot is kilátásba helyezett, ha nem adják vissza az egyháznak. Majd diadalra vitte a Károli Gáspár Református Egyetemet 1993-ban, ahol azonban csak négy évig (1999-2003) lehetett a Filozófiai Tanszék vezetője. ,,Becstelen professzorságok" kirekesztették, elküldték onnan, abból az intézményből, amely döntően az ő gyermeke volt. Már 1996-ban el akarták távolítani. Ha ő marad, mondták a vezetők, nem lesz semmi támogatás. Mi volt a vétke? Hiszen 1991 és 1997 között ő volt a Magyarországi Református Egyházi Zsinat lelkészi elnöke, a Duna melléki Egyházkerület püspöke (2002-ig)? Találkozott II. János Pál pápával (1992-ben), megszervezte a magyar reformátusok világ találkozóját 1938 után először! Mindig bölcs mértéktartás (discretio) jellemezte, de eretnek volt annyiban, hogy Magyar Messiásként állt ki nemzetéért. Tudta jól, hogy megkövezik érte, s nem csak azért, mert ,,nagyra írigy a világ, hegyoromnak támad a szélvész" (Ovidius) s a ,,hegyek ormát sújtja a villám" (Horatius), hanem azért, mert ,,amit a szívünk akar, a nyelvünk azt mondja"! S Ő nyílt szívvel és erős hangon hirdette a nemzet igazát, amely csak radikális és konzervatív lehet. A konzervatív nem maradit, ósdit jelent, hanem az értékek megóvását, megőrzését (F.R. Chateuabriand). Nem elég élni és túlélni, megmaradnunk kell, meg kell mentenünk fajtánkat. Barbár korban élünk (Babits Mihály), s amelyik nemzet nem meri vállalni életigazságáért a halál kockázatát is, az nem szerzi meg a jogát az Élet elnyerésére.
1998-ban a Magyar Út Körök tiszteletbeli örökös elnöke lett. Fia is szerepet vállalt a pártban, amiért nagyon támadták. Mindannyian tudjuk, látjuk, hogy az egyházak rejtve támogatói az ország- hódítóknak. ,,Az üdvös tanítást méltatlan ajakból kellett hallanunk!" (Apponyi Albert). A MIÉP felmorzsolódása után tiszta szívvel fordult a Jobbik felé, vállalta a Magyar Gárda támogatását is. Legutóbb 2012-ben Pápán. Tagja volt a Százak Tanácsának és a magyarok Világszövetsége Védnöki Testületének. Tanított a Bocskai Akadémián, az Atilla Népfőiskolán, a miskolci Nagy Lajos Király Magánegyetemen. Tudta, hogy Adynak igaza van:

Árpád hazájában jaj annak
Aki magyar és nem bitang!

Számunkra kizökkent az idő, ahogyan Shakespeare mondja a Hamlet-ben:
Kizökkent az Idő - ó kárhozat!
Hogy én születtem helyretolni azt!

A támadások természetesen tovább folytak. 1996-tól a budapesti Kálvin-téri Református Egyházközség püspök lelkésze. 2000-ban, majd 2002-ben, a 70. év nyugdíj-korhatára miatt, meghosszabbították kinevezését, ám az Egyetemes Zsinat ügyvezető elnökségéről lemondatták. Az ellene fordulók között volt egy határon túli, neves püspök-társa is, akivel sok jót tett. 2004. novemberében azonban titkos szavazással elűzték a Kálvin-téri templomból is! Ez nagyon fájt a Püspök Úrnak. A legnagyobbjainkkal így bánnak el. Gróf Széchenyi Istvánt is ez a sors érte. Ezt írta naplójában:
,,A leghatalmasabbat is megőrli a sok féreg! Élőkről, élők között nincs igazságos ítélet. Ti, nemzeti testünk rothadt és rothadó képviselői, ám dobjatok rám sarat, amennyit erőtök csak győz, ím kihívlak benneteket, mert tudom, lemossa azt rólam az idő, s titeket felejteni, vagy utálattal fog nevezni Hunnia, mely csak akkor lesz magas, ha ti, gyávák nem vagytok többé!"
Megrázó volt a búcsú. Családunk is ott volt a templomban. Babits Mihály sorai zakatoltak a fejünkben:
Barátaim egyenként elhagytak,
Akikkel jót tettem, megtagadtak,
Akiket szerettem, nem szeretnek,
Akikért ragyogtam, eltemetnek.

A történelmi idő nem változik. Így volt ez már kétezer évvel ezelőtt:
,,Mindenfelől szorongatnak, de össze nem szorítanak...üldöztetést szenvedünk, de elhagyatottak nem vagyunk, földre terítenek, de el nem pusztulunk!" (Szent Pál). Majd a XVI. században Shakespeare Hamlet-je így mondja:

Az Érdem itt koldusnak született,
S a hitvány semmiségre pompa vár
S árulás sújt minden szent Hitet!

Unokáimat is Ő keresztelte. Kezét fejükre tette s azt mondta, János evangéliuma alapján: ,,Szükséges néktek újonnan születnetek, mert ti lesztek nemzetünk jövendőjének feltámasztói." Négy gyermeke és 12 unokája ugyanezt akarja.
Csak ebben bízhatunk! Csak ebben hihetünk. Senki sem halhat meg addig, amíg hívatását be nem töltötte! (Leonardo da Vinci). Ő betöltötte.
Anima requiescat in pace!

(Szent Korona Rádió)


Link
 
 
0 komment , kategória:  dr.Hegedűs Loránt beszédei  
Rövid beszámoló Dr.Hegedűs Loránt temetéséről
  2013-02-17 15:49:47, vasárnap
 
  Három évig voltam gyülekezeti tagja a Hazatérés Templomának ,
és örök hálával tartozom a sorsnak, hogy közelebbről is megismerhettem
és csodálhattam Dr. Hegedűs Lorántot és fiát, ifj. Hegedűs Lorántot.
Az ottani istentiszteletek nemcsak a hitünket, hanem a hazaszeretetünket,
emberi tartásunkat is erősítették.
Sajnos nem lakunk a fővárosban és egyre nehezebb lett a távolság miatt
a Szabadság téri templomba járni, de az ott hallottak és tanultak örök életre
kihatnak ránk . Példamutatásuk és helytállásuk figyelemre méltó és követendő!

Fájó szívvel kísértük a Püspök urat utolsó útjára tegnap.
Nagyon szerettük és tiszteltük Őt.
Emlékét örökre megőrizzük bánatos szívünkben!

Több ezren jelentünk meg a Püspök Úr temetésén. Akiket örömmel ismertünk fel
a gyászolók között : Vona Gábor, Semjén Zsolt, Varga Mihály, Balczó Zoltán,
Szabó Gábor, Wittner Mária, Gaudi-Nagy Tamás,Morvai Krisztina, Gyöngyösi Márton,
Patrubány Miklós, Siklósi András, ifj. Tompó László, Bene Gábor és még sokan mások.

Csodálatos élmény volt hallani leánya, Zsuzsanna előadásában és a gyászoló Gyülekezet éneklésében Kodály Esti dalát és a Zsoltárt. A Hadd menjek, Uram is kristálytisztán zengett az embertömeg ajkán! Elhangzott a Szózat, a Himnusz, a Székely Himnusz, a Magyar Hiszekegy.

A Gárda és a Nemzeti Őrsereg is jelen volt.

Bölcskei Gusztáv is eljött, és végig kellett hallgatnia azt, hogy miatta lett beteg a Püspök úr, amikor letették hivatalából 2004-ben!!! Remélem meghatódott?!

Mi nem láttuk, de Tőkés Lászlót is felismerték sokan a temetésen.

Fájdalmas volt a búcsú! Nagyon szerettük és tiszteltük Őt!
Dr. Bakay Kornél régész-történész, ny. egyetemi tanár méltatta munkásságát
és több lelkész búcsúztatta. Megható volt mindezt átélni.

Hatalmas ember távozott közülünk. Nagyon jól kiválasztotta Erdei József előadóművész
az Őt megillető, ide illő verset. Csodálatos szavalata szívünk mélyéig hatolt.

Íme, a vers:

ADY ENDRE : Egy harci Jézus-Mária

Néha úgy tör rám pogány módra
Ez a kicsi magyar világ,
Hogy szinte én is elkiáltom
A régi Jézus-Máriát,
A harci Jézus-Máriát.

Mit vétettem és mit akarnak?
Hiszen én mindent elhagyok,
Dalt, életet és dicsőséget.
De az igaz: az én vagyok,
De a magyar: az én vagyok.

Láttam én már delelő csordát
Vizetlen kútnál, szenvedőn.
Kiszáradok, én, bús forrás is,
De ne bántsák a szemfedőm,
Ne érintsék a szemfedőm.

Ne jöjjenek majd vezekelni,
Ne nyögjenek, ha meghalok,
Dögöljenek meg éhen-szomjan,
De az igaz: az én vagyok,
De a magyar: az én vagyok.

Nem kellett, amit fölkínáltam?
Majd jön idő, hogy kellene.
Jézus-Mária, mit is tettem?
Vad csordának kell-e zene?
Óh, pusztába-halt, szent zene.



VIDEÓ : Budapest. 2013 február 16. Dr. Hegedűs Loránt nyugalmazott
református püspök utolsó útján



Link


Emléke legyen áldott, nyugalma csendes!!!!!!!




 
 
0 komment , kategória:  dr.Hegedűs Loránt beszédei  
dr. HEGEDŰS LORÁNT köszöntője MOLNÁR V. JÓZSEF 80. születés.
  2013-01-28 01:04:44, hétfő
 
  dr. HEGEDŰS LORÁNT köszöntője MOLNÁR V. JÓZSEF 80. születésnapján


Link




 
 
0 komment , kategória:  dr.Hegedűs Loránt beszédei  
Honlap Dr.Hegedűs Loránt Püspök Úr beszédeiről
  2013-01-28 00:21:21, hétfő
 
  HONLAP - Dr. Hegedűs Loránt beszédei :


Link






Szombaton, 2013. január 26-án délután, hosszas betegség után elhuny Dr. Hegedűs Loránt nyugalmazott református püspök, a magyarországi református zsinat egykori elnöke, a Magyarok Világszövetsége Védnöki Testületének tagja. A Magyarok Világszövetsége megrendülten búcsúzik a magyar nemzet nagy fiától.

Dr. Hegedűs Loránt a magyar nemzet történelmi személyisége. Brilliáns szellemi képességei mély keresztény lelkülettel és kiemelkedő nemzeti elhivatottsággal párosultak.

Ravasz László püspök segédlelkésze volt az '56-os Magyar Forradalom kitörésekor, amelynek aktív részvevőjévé vált. Emiatt a kommunizmus évtizedei alatt egy vidéki faluba száműzték és mellőzték.

1990 után, a magyar református élet meghatározó karizmatikus vezetőjévé vált. Püspökként, a zsinat elnökeként, egyetemi tanárként hallatlan munkabírással dogozott kifosztott egyházának újjáépítésén.

2000-ben a Magyarok Világszövetségének egyik elnökjelöltje, majd 2004-től haláláig az MVSZ Védnöki Testületének tagja.

Dr. Hegedűs Loránt részletes életrajza egykori munkatársa, a HONLEVÉL felelős szerkesztője, Pápai Szabó György fogalmazásában, legfontosabb beszédeit tartalmazó honlapon olvasható.

MVSZ Sajtószolgálat

7723/130126


Dr. Hegedűs Loránt dunamelléki püspök életrajza

Dr. Hegedűs Loránt lelkipásztori, igehirdetői, tudományos és közéleti, egyházkormányzói tevékenysége ismert idehaza és külföldön egyaránt. Teológusként, önálló gondolkodóként is méltó folytatója (Ravasz-tanítványként) a Ravasz László-i örökségnek. Hazai és külhoni egyetemek állandó és örömmel látott előadója. Professzori ill. pedagógiai tevékenységét is a belső igényesség jellemzi. Tudományos pályáját számos magyar és világnyelven írt könyv és több száz tanulmány és cikk dokumentálja.

Hegedűs Loránt Hajdúnánáson született 1930. november 11.-én Szülei dr. Hegedűs Géza jogász és Szabó Magdolna gyógypedagógus. Hajdúnánáson érettségizik. A teológiát Budapesten végzi 1949-54 között. 1956 január 1-től 1958. szeptember 30-ig Budapest-Kálvin téri segédlelkész, Ravasz László utolsó segédlelkésze.

1956-ban a teológusokkal együtt ő is az október 23-i felvonulás részese; a Rádiónál először elesett forradalmi mártírok tiszteletére, az ifjak kérése szerint ő húzta meg a Kálvin téri templom harangját, amelyet a környező templomok harangjai követtek.

Az október 25-i véres csütörtökön munkásokkal-diákokkal együtt, átállt orosz tankokon vonul ő is, fegyvertelenül, gépfegyverek kereszttüzében a Parlament elé. A harcok alatt - a fegyveresek visszatartásával - személyesen akadályozta, életét kockáztatva a templom hadszíntérré válását. Október 28-án a harcok alatt ő prédikált; 31-én délután ő tartott istentiszteletet a Kálvin téren. A református egyháznak a forradalom alatt, ,,Reformáció" címmel megjelent egyetlen lapjában így írt erről az október 31-i napról: ,,A nagy csillaghullás után különös méltósággal ragyog a napfényben tornyunknak csillaga." E kijelentését a visszavonásra való felszólítás után is fenntartja, mint teológiai álláspontot: Az öt világrészt hódító önistenítés vörös csillagának le kell hullnia végérvényese, csak az önfeláldozó isteni szeretet betlehemi csillag ragyoghat örökké. A november 4-i szovjet agresszió után az elesettek temető lelkésze az Újköztemetőben. A mintegy száz koporsóban kettesével fekvő halottakat a hozzátartozók sorban végignézik a lelkésszel; megtalálva halottjukat: ,,Ő az!" - külön koporsóban együtt kísérik a 300-as parcella felé, ,,hol a mártírtetem magát kiforrja csendes földi rögben..." (Arany János)

A forradalmi eseményekben s az egyházi megújulásban vállat szerepe miatt nem sokkal később el kell hagynia Budapestet. Ettől kezdve csak vidéken lelkészkedhet, több helyen (pl.: Komló, Nagykőrös, Monor, Alsónémedi) segédlelkész. Fenyegetések közt élve előbb pincében, majd raktár és TSZ-szobában (hetedmagával) kell laknia. Üres ígérgetésekkel is hiába próbálták megfogni.

Életének meghatározó élménye hidasi lelkipásztorságának 20 éve, ahol egy bukovinai református telepes-gyülekezet lelkigondozója volt. 1963-65 között segédlelkészként szolgált Hidason, majd 1965-ben lelkipásztorának választja meg a gyülekezet. Itt szolgált Budapestre való visszakerüléséig, 1983-ig. Gyülekezete megelevenedik. Egyszobás, romos, sárkályhás parókiáját tíz helységből álló összkomfortos lelkészi-gyülekezeti otthonná építik, imateremmel, népművészeti székely-ágyas, betlehemes, szövőszékes szobával. Templomuk, orgonájuk, villamosított harangjuk teljesen megújult állapotban tanúskodik az életről.

Tudományos kvalitásai és elismertsége ellenére könyvei és cikkei - mint politikailag és egyházpolitikailag megbízhatatlan személynek - évtizedekig nem jelenhettek meg, mint nagyhatású igehirdetőt is röghöz kötöttséggel sújtották. Doktorátusát nem engedélyezték.

A külföldi egyházi segélyszervezetek hivatalos látogatói Hidasra is eljutván azután érdeklődtek, mivel segíthetnék a kis gyülekezetben élő lelkészt és családját. A döntő kérés - meglepetésre így hangzott: ,,Teológiai könyvekkel, melyek a kommunizmusban beszerezhetetlenek. A családról a feketeribizli-termesztésével gondoskodhatunk. De az említett könyvekről nem."

Ettől kezdve érkeztek a könyvek, teológusok, professzorok Hidasra, míg lelkipásztora a legkisebb templom mellett a legnagyobb lelkészi könyvtár (25ezer kötet) pásztora nem lett. Amit a ,,rendszer" rossznak gondolt, azt Isten jóra találta fordítani. Rengeteg kétkezi munka, kőműves segédmunkási, fűtői, kántori, egyházfi tevékenységek ellátása közepette is Hidas az éjszakákon át tartó önépítkezés, a belső feltöltődés, az erőgyűjtés ideje.

Ezek után 1979-ben hívja meg a Baseli Egyetem Theológiai Fakultása a Magyar Tudományos Akadémián keresztül a helsinki egyezmények szellemében félévi kutatómunkára.Itt hetven nap alatt írja meg: 350 oldalas német nyelvű disszertációját ,,Az Istenkérdés szempontjai"-ról (Aspekte der Gottesfrage), filozófiai, természettudományos, biológiai, pszichológiai, futurológiai-történeti és teológiai fejezetekben. A nyolcvanadik napon a szóbeli promóció után a rendszeres teológia doktorává avatják.

Ez után a kommunista rezsim és az azt kiszolgáló egyházi nomenklatúra a külföldi közvélemény hathatós nyomására kénytelen 1983-ban ,,enyhíteni" Hegedűs Loránt ,,büntetésén". Budapestre hívását, a Szabadság téri lelkipásztori állásra való megválasztását (1983 augusztus 15.) elfogadják.

1986-ban az amerikai Princeton Theológiai Szemináriuma hívja meg egy szemeszterre. Itt született meg az angol nyelven írt ,,The Concept of the Transcendence" (A transzcendencia fogalma) című műve, mely később könyv alakban is megjelent. Magyar nyelven megjelent könyvei közül legismertebb talán a NYITÁS A VÉGTELENRE című, melyben Ady Endre, József Attila, Németh László életművével foglakozik, teológiai-esztétikai szempontból.

Teológusként az Ige teológusának tarthatjuk enciklopédikus távlatokkal. Igehirdetései, előadásai, írásai át vannak szőve a nemzet és a haza sorsa iránt érzett felelősséggel, prófétai bátorsággal szól az abortusz, az egyke, az alkoholizmus, az öngyilkosság nemzetpusztító következményeiről. Egyik méltatója, illetve igehirdetéseinek hallgatója írja róla: ,,Ha valaki legalább egyszer hallotta Hegedűs Loránt istentiszteletét, egy életre való útravalót kapott. Lelkipásztornak született hogy világosságot töltsön az emberi fejekbe s föltárja a lélek rejtelmeit. Nem elég eleget hallgatni szavait. Világos korszakelemző és felrázó szavai az égig érnek. Túlzás nélkül mondhatjuk: Személyisége hitbeli életünk iránytűje, meghatározója..."(Tévé-téka, 1994)

Szabadság-téri őszi előadássorozatai országos visszhangot váltottak ki. Különösen is a fővárosi egyetemi értelmiség mutatott nagy érdeklődést Hegedűs Loránt filozófiai, pszichológiai, teológiai, irodalomtörténeti előadásai iránt (Jézus és Freud, Jézus és Dosztojevszkij, Jézus és Einstein stb. stb.).

Újabban megjelent, ismert könyvei: ,,Testvérek menjünk bátran" - igehirdetések, tanulmányok, interjúk - ,,Újrakezdés", ,,Isten és Ember titka" -interjúkötet, valamint az ,,Újkantiánus és értékteológia" , a ,,Kálvin teológiája", és az ,,Isten szuverinitása és az ember felelőssége" című kötetek. Megjelenés előtt áll a ,,Jézus és Európa" című monumentális tanulmánykötete.

A kommunista rezsim összeomlásának küszöbén Hegedűs Loránt nagy hatású tanulmánya (,,Míg tart a ma...") a teológiai tisztánlátás igényével szólt a társadalomban és az egyházban szükségszerű megújulásról és folyamatosságról.

A rendszerváltást követően került sor a református egyházban is az első demokratikus választásokra, az általános tisztújításra (1990.vége-1991. január).

Ennek eredményeként a református egyház első demokratikusan megválasztott püspöke Dunamelléken, olyan irodalmár teológusok és teológus irodalmárok utódaként, mint ifj. Szász Károly, Baksay Sándor, Ravasz lászló...

1991. évi februári (első szabadon megtartott) zsinati választásokon ő lesz a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a következő választási ciklusig, tehát hat évre (1991-1997.)

Oszlopos szerepe van a református egyház megújulásának elindításában, az egyház demokratizálódásában, szervezetei átalakításában, pontosabban a presbiter-zsinati elvekhez való visszaalakításában-reformációjában. Irányítása alatt kezdődik meg az új törvénykönyv kidolgozása, a református egyház ősi iskoláinak visszaszerzése s azok beindítása, a külkapcsolatok és egyéb ökumenikus kapcsolatok átértékelése és új alapokra helyezése, a kommunista ideológiát magán hordozó KBK-ból való kilépés, a református egyház társadalmi-közéleti szerepének kiépítése az új politikai viszonyok közepette.

A református egyház hídfőállásainak kiépítése a demokratikus társadalomban jelenleg is az általa meghatározott megújulás és a folyamatosság szellemében folyik.

Püspök-elnöksége alatt került sor a II.János Pál pápával való debreceni találkozóra (1992), amikor is a római pápa megkoszorúzta a gályarabok debreceni emlékművét, s istentiszteleten vett részt a Nagytemplomban. Ugyancsak az ő irányításával került sor a világ magyar reformátusságának első kézfogására (világtalálkozójára - 1991. június) 1938 óta először. A III.Magyar Református Világtalálkozó 1996-ban volt az egész Kárpát medencére kiterjedően, Erdély-központú rendezéssel, bár az erdélyi központi rendezvényeket követően, Magyarországon is, s első renden a fővárosban nagyszabású rendezvények voltak.

Hegedűs Loránt egyik vezető teoretikusa egyházának, s szellemi irányítása alatt folytak a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) előkészítő munkálatai. Az egyetemes zsinat a világon szétszakítottságban élő magyar reformátusság lelki egységét hivatott helyreállítani, s a református egyháztestek együttmunkálkodását a konzultáció, a reprezentáció és a demonstráció szintjén.1995. áprilisában az MRETZS ügyvezető elnökének választották.

Hegedűs Lorántnak döntő szerepe van abban, hogy református eleinknek szinte négy évszázadon át tartó fáradságos munkálkodása 1993 őszére meghozhatta gyümölcsét. A magyar reformátusság több évszázados álma válhatott végre valóra: létrejött-megalakult az első magyar református egyetem, a KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM. Ennek alapítását az ő döntésre szólító szavára fogadta el az ellenkezések közt élő Zsinat, s közben járására a Parlament. Az egyetem Hittudományi (Teológiai) Karának tiszteletbeli professzoraként most homiletikai gyakorlatot vezet, valamint ő az egyetem vallásfilozófiai előadásainak vezető professzora. A Veszprémi Egyetem címzetes professzoraként évek óta tart előadásokat a veszprémi egyetemi ifjúságnak a természet- és szellemtudományok határkérdéseiről teológiai szempontból.

Hegedűs Loránt felesége dr. Illés Zsuzsa röntgen-szakorvos, négy gyermeke közül kettő (Zsuzsanna és Loránt) református lelkipásztor, kettő (Gyöngyi és Zsolt) orvos.

Hegedűs Loránt egyházának - népben-nemzetben gondolkodó - felelős őrállójaként nagy súlyt helyez a magyarság súlyos sorskérdéseinek megoldására, a világ magyarságának egyetemes érvényű ,,lelkigondozására", a magyarságtudat, s az egyházhoz való tartozás tudatának megőrzésére, az anyanyelv s a magyar kultúra eredményeinek megmaradása bárhol a világon, ahol magyar diaszpóra él. Ezért jószolgálati kőrútjai során szinte az egész világot bejárta, az elszakított területeken élő magyar reformátusságtól kezdve egészen Ausztrália vagy Kanada reformátusaiig.

Az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) Központi Bizottsági tagja (1992-1997). Az összmagyarságért kifejtett tevékenységét 1996-ban Bocskai díjjal ismerték el, amelyet a ,,kincses Kolozsváron" vehetett át. 1998-ban megválasztották a ,,Magyar Út Körök" tiszteletbeli elnökének.

Dr. Hegedűs Lorántot 1996-ban a Budapest-Kálvin téri gyülekezet hívja és választja meg lelkipásztorának. Isten akaratából visszakerül oda, ahonnan elindult, ahonnan ,,kiűzetett". Ugyanebben az esztendőben a dunamelléki egyházkerület nagy arányban (84%) választja meg püspökének újabb hat esztendőre.

A Budapest-Szabadság téri gyülekezet - ahol fia, ifj.Hegedűs Loránt követte őt a lelkipásztori tisztben - a hosszú évek alatt számtalan nemzeti szellemű rendezvény házigazdája volt. A gyülekezet a magyar radikális nemzeti ellenzék szimbolikus jelentőségű bástyája lett.

Dr. Hegedűs Loránt az 1994-es tragikus végeredményű választások után országos kőrútjain tartott előadásaiban munkálta a közéleti felelősség ébresztését, a nép-nemzeti erők összefogását, hirdetve, hogy ,,Magyarországot meg kell menteni!"

Egyetemi tanári kinevezését a Parlamentben vehette át a köztársasági elnöktől 1999-ben. A Károli Gáspár Református Egyetem tanára, ahol vallásfilozófiát tanít. Vendégprofesszorként több hazai és külföldi egyetem előadója, ill. díszdoktora.

A világ keresztyénségének ökumenikus távlatokban való szolgálatát a protestáns princípium jegyében református teológusként és egyházi emberként végzi. Ökumenikus téren közismertek Hans Küng írásairól szóló beszámolói és értékelései egyetemes kitekintéssel. Protestantizmusában ,,pro-testál"; bizonyságot tesz az egyedül igaz Isten: Jézus Krisztus Atyja, az önmagát a világért feláldozó örök Szeretet mellett. És protestál: tiltakozik a XX. században különösen félelmetesen pusztító totalitárius bálványistenek ellen, akár a hatalom és pénz, akár a hazugság és erkölcstelenség, vagy képmutatás álabszolútumai legyenek is azok. Refomátus reformációval visszamutat az isteni ősmintára, feltámadásos resurrectióval a végső isteni célmintát hirdeti. Minden teológiai problémát az Isten-kérdésig radikalizál s az örökkévalóság szempontja alatt lát és láttat. Világtávlatban figyelmeztet, hogy a diktatórikus és libertinus, kényszerű és szabados istentelenség növekvő világában is egy ateizmus utáni korba érkeztünk. Bebizonyosodott, hogy az istentelenség nemhogy megváltást, hanem megoldást sem tudott hozni az emberiségnek. Ez az életmű nem a minden kritika előtti naiv, hanem a minden kritikán túli ateizmus utáni keresztyénséget hirdeti mindenki számára, egyedül Isten dicsőségére.

SOLI DEO GLORIA!

Pápai Szabó György

Budapest, 2000.

Püspökként 2002-ben, Budapest Kálvin téri lelkipásztorként pedig 2004-ben manipulált választásokkal nyugdíjba kényszerítették. A Budapest-Szabadság-téri gyülekezet örökös püspök lelkipásztorává választotta, ahol hetente rendszeresen igeszolgálatokat végez. A Magyar Református Egyetemes Tanácskozó Zsinat ügyvezető elnökeként 2007. októberi cikluszárásig, azóta a Ravasz László Egyesület elnök-püspökeként rendszeres határokon inneni és túli szolgálatai rendjében hirdeti Isten Igéjét. Egyes egyetemeken megbízás szerint, más színhelyeken meghívásokat követően előadásokat tart. Könyveket ír és jelentet meg általában évenként és lehetőség szerint.




Link
 
 
1 komment , kategória:  dr.Hegedűs Loránt beszédei  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 2 db bejegyzés
e hónap: 69 db bejegyzés
e év: 1013 db bejegyzés
Összes: 22461 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4596
  • e Hét: 4596
  • e Hónap: 135859
  • e Év: 1394037
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.