Regisztráció  Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
x
  2013-12-18 05:22:41, szerda
 
  Béd Józsefné...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........ ...2013-12-17 , 22:13

........



Endrődi Sándor - Szeretet

Oh , ne fukarkodj szíved melegével
S amennyit adhatsz , adj a
szeretetnek !
Az évek - mint egy tüneményes álom
Árnyékcsoportja - gyorsan
el - lebegnek ,
S mit adsz , ha majd csak hűlt hamuja reszket
Egykor vidáman
égő tűzhelyednek ?
Elhidegül az ifjúság , az élet ,
És nem lesz nálad
senkisem szegényebb .

Mert, oh , romok között borongni némán
És emlékezni - gazdagság - e
hát ?
Láthatsz - e mást a legragyogóbb multban ,
Mint földeríthetetlen
éjszakát ?
Nem azt , nem azt látod , mit elvesztettél :
Csak a dúlt édent , a
romot magát ,
S mint hogyha szörnyű terhek súlya nyomna :
Zúzott lélekkel
hullsz a drága romra .

Szeresd , szeresd , ki szivét hozza hozzád
S öleld szívedre , aki hőn
szeret !
Tudod , mi tartja fenn a nagy világot ?
A szeretet , csupán a
szeretet !
Ha ez nem élne , ez nem járna köztünk :
Mi sem járnánk - csak
örvény s rom felett .
A gyűlölet az örök éj maga ,
Villáma van , de nincsen
csillaga .

Szeress , szeress nagyon ! s ha látod is , hogy
Milyen sok álság , bűn van a
világba
Ne csüggedj ! nézz csak fölfelé , a fénybe ,
És törj a porból
tisztább ideálra .
Annak , ki másokért él , amíg élhet ,
A sírban sem
lesz zord az éjszakája :
Úgy látja : mélyén egy - egy csillag ég
S mintha az árnyon át - hajnallanék ...

Link




 
 
0 komment , kategória:  Endrődi Sándor  
x
  2011-11-12 21:00:27, szombat
 
  Kuchta Csilla küldte az IWIW-en...... ........... ..........#7621. . 2013.december 13.

...... .....



Endrődi Sándor. - Fergeteg

.Fekete fellegek nyomulnak előre
Villám-lobogóval, haragos csatára.
Eget érő bércek vasfala megcsattan,
Ahogy a magasság mennyköve csap rája.
Rohanó árnyékok - mindannyi kisértet -
Zajlanak, omlanak, egymásba szakadva;
A rengő levegő megdobban alattuk
S megdobban a föld is a szörnyű zavarba.

Mintha nekivadult paripákat látnék:
Ragyogó tajték hull a fekete árnyból;
Sok ezer paizs döng, - kard, lándzsa csörömpöl,
S az éjből az ágyúk tűznyelve kilángol.
Rikolt a zivatar: "Hajrá! csak előre!"
És messze sirámlik élesszavu füttye;
Megrázza sörényét, szárnyát suhogatja
S a rengeteg éjre szilaj dühvel üt le.

Itélet! Itélet! - Mindenki menekszik,
S jaj mindennek, mit a vész útba talál most.
Döngeti, vagdalja, lerontja, lezúzza,
Mindegy neki: szikla, torony, falu, város.
Felhőszakadásos, rettentő kedvében
Büszke sudarfákat szaggat ki tövestül,
S hullámos ekéjét órjás temetőkert
Síri barázdáin forgatja keresztül.

Hasztalanul kongnak a lármaharangok,
A kikötő partok fáklyái - hiába!
Csak egy urat ismer a tenger a vészben:
A vészt! Hódol neki, kél-száll a csatába;
Reszketve, robogva szakad fel a hullám
S zúgó fodraival messzire fehérlik;
Tajtéka hegyekből ormokká magasul
S inogva, kerengve fölzajlik az égig.

A végtelen ár a végtelen éggel küzd
S feltör a mélységből minden csodaszörnye;
Vitorla, hajóroncs, kormányrudak, árboc, -
Kísérteti táncot járnak körülötte.
Haragos hullámban, zord fellegek árnyán,
Irtózatos arccal száll s pusztít Beliál;
Messze világig: a földön, vízen, égen
Nincs más, csak a romlás, csak a gyász s a halál.

Oh! természet! Örök hatalom! Nem kérdem:
Mi célod a vésszel, a bősz gyűlölettel!
Messzeható terved' hiába kutatnám,
Te tudod legjobban: mi célra törekszel!
Ami bennem tűnő indulatok heve,
Halhatatlan erő tűzlángja te nálad!
Lelkem vésze nem több: habod egy rengése!
Nagy vagy! Egyetlen vagy! Fenséges! Imádlak!

Link





 
 
0 komment , kategória:  Endrődi Sándor  
x
  2011-11-12 20:57:15, szombat
 
 
...... ........... .........



Endrődi Sándor. - Kézimunka

Egyszerű kis kézimunka...
Néhány apró moharózsa.
Olyan üde, ragyogó rajz,
Mintha tegnap készült volna.

El-elnézem s addig nézem,
Míg a szemem könnybe lábbad;
Hulló könnyem harmatával
Öntözök meg minden szálat.

A kéz, mely e hímet varrta,
- Itt árnyalta, ott megtörte -
Az a kedves, selyemlágy kéz
Mozdulatlan mindörökre!

Játszi munkán soh'se babrál,
Öltés közben nem sugárzik;
Itt hagyta a kis rózsákat
És elvitte ujjacskáit.

Sírban, árnyban porladó kéz,
Nem lesz itt már soha dolgod!
Nem érzed, ha csókom hull rád,
Azt se, ha rád könnyem omlott.

Csak én érzem - rád gondolva -
Bársonyodnak könnyü hamvát:
Mintha felhős homlokomat
Lágyan végig simogatnád...

Link

 
 
0 komment , kategória:  Endrődi Sándor  
x
  2011-11-12 20:54:55, szombat
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........ 2011-02-04 07:26:41

...



Endrődi Sándor - A szabadsághoz

Nagy isten, kit e gyáva, kéjelgő kor
Bálványai közt immár elfeled:
Dicső, felséges, százszor szent szabadság!
Hadd emeljem föl hozzád lelkemet.
Bár vésztől űzve, megrabolt erővel -
Nem nyomorultan lépek még eléd!
Vágyam szomjazza tűznapod sugárit,
Szivem világod égi melegét.

Hozzád jövök a végső fájdalommal,
Melyet nevezni nem tud ajakam,
Hozzád jövök, hogy büszke lángjaidnak
Tüzében ujjáteremtsen magam.
Hozzád, hogy gondolatok ős - forrása,
Mindent betöltő, védő szeretet,
S ha lenne hangom, mely örök maradna,
Azzal nevezném áldott nevedet!

Szabadság! Hősök, vértanúk virága!
Vakító tűzzel égő tiszta nap!
Ki tündöklővé csókolod az eszmét
S hamuvá perzseled a trónokat.
Ki mindent nagygyá, teremtővé varázsolsz,
Hova csak fényed egy lengése jut
Kiért meghalni minden életnél szebb
S ki nélkül élni - nincsen iszonyúbb!

Oh szent szabadság! még csak most tudom, hogy
Mi vagy te, milyen drága vagy nekem,
Csak most, midőn reményem üszkén állva,
Kivüled mindent el kell vesztenem!
S szégyen reám, hogy volt idő a melyben
- Vergődő árny! - lázongtam ellened,
Azoknak adva szívem egész teljét,
a kik nem értettek meg engemet!

Szégyen reám, hogy leghűbb lángjaimmal
Hitvány romokká égettem magam,
S a szenvedélyek árján elmerűlve,
Álmot szőttem az üdvről - hasztalan!
Hogy égi lánggal rabságért esengtem
S hagytam láncokra verni szívemet...
De most szétzúzlak áldatlan bilincsek,
És rabszolgátok többé nem leszek.

Kitéplek lelkemből ti gyászemlékek,
Első, utolsó gyötrő szerelem!
Hideg éj helyett forró világosság,
Tűz, élet, lelkesedés kell nekem!
Im! m i n d e n e m e t adom e bilincscsel
Mely most vérző szivemtől elszakad,
Hadd legyen éltem tiszta, mint a napfény
S halálom egykor büszke, és szabad!

Link




 
 
0 komment , kategória:  Endrődi Sándor  
x
  2011-11-01 20:55:24, kedd
 
 

....



Endrődi Sándor. - Hajók találkozása

Éjjel, ha tengeren
Két gálya egymás mellett elmegyen:
Árboclámpájuk rögtön felrepül,
Köszöntik egymást ismeretlenül,
Ottkünn a tengeren.

Sötéten, hallgatag
Bolyongjuk át a földi utakat;
Van fájó szívünk, könnyező szemünk,
És egymás mellett mégis elmegyünk
Sötéten, hallgatag...

Link






 
 
0 komment , kategória:  Endrődi Sándor  
E Sándor
  2011-05-12 21:41:11, csütörtök
 
 


...



Endrődi Sándor - A folyó.

Hogyan? Ti szabályozni jöttök
Lelkem folyóját , édes jó urak?
Hogy el ne késsem, hát előre
Köszönöm szíves fáradtságotokat.
Bizony bolondúl éltem eddig,
Rendetlen nap volt mindegyik napom.
Ássuk meg hát a rendes árkot,
Melyben ezután pályám' folytatom.

A rakoncátlan vad folyóbul
Mely még mindegyre cél nélkül rohan:
Legyen áldásos, nyugodalmas,
Embert és árut szolgáló folyam.
Tanuljanak meg ,,folydogálni"
A szeszélyes szökdelő habok:
Mit ér a végtelenbe törni
S nagy vágyainkkal elenyészni ott?

Aztán: kicsapni minden lépten
Színes füvek, és virágok miatt:
Vagy bús dalokat énekelni
Magányos partok jégszikláinak.
Biz' ezek őrült kedvtelések,
Két kézzel lopják az időt, erőt:
A bölcs folyamzaj nélkül omlik
S jól ásott medre biztosítja őt.

Hiába! dalból, álmodásból
Mai napság már élni nem lehet,
Álmodni szép, ah! szép valóban -
Mégis! Használni szebb és üdvösebb.
Lelkem folyója, csillapodj' hát!
(Meglássátok, hogy rögtön szót fogad.)
Szilaj, regényes, szép vizem, te!
Hurcolj hajót, és forgass malmokat.

Mi ez? A csacska, fodros hullám
Szirt - ágyból rémülten felszökik?
A próbamalom összezúzva?
A hajó dirib - darabbá törik?
Az égre! Legyetek irántam
Kissé elnézők, édes jó urak!
Lelkem hibás, hogy hűbb eredmény
Nem jutalmazza fáradtságtokat!

Lelkem hibás, mely - míg ti bölcsen
Kenyérrel, békével beéritek -
Örök bújával tovazajlik
S nem ismert tengerek felé siet.
Hideg szabályt, jégbölcsességet
Nem tűrnek büszke szenvedélyei:
Nektek egy zug és nyugalom kell:
Örök harc, és végtelenség kell neki!

Link



 
 
0 komment , kategória:  Endrődi Sándor  
E Sándor
  2011-02-04 07:32:34, péntek
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........ 2011-02-04 07:26:41

...... .....



Endrődi Sándor - A szeretetről

Valakit, valamit szeretni kell.
Istent, szülőföldet, hazát.
Kinek lelkében nincsen szeretet:
Az élete csak pusztaság.

Valakit, valamit szeretni kell.
Nyíló virágot, kék eget.
Minden koldusnál százszor koldusabb,
Ki senkit, semmit nem szeret.

Valakit, valamit szeretni kell.
Jók úgy vagyunk, ha szeretünk.
Az Isten a szeretet tüzét
Szövétnekül adta nekünk.

Valakit, valamit szeretni kell.
Hogy szívünk boldogabb legyen.
Kivert kutyánál is gazdátlanabb
Az ember, hogyha szívtelen.

Valakit, valamit szeretni kell.
A szerető szív tündököl.
S Isten világa örök éj marad
Annak, ki mindent csak gyűlöl.

Link


 
 
0 komment , kategória:  Endrődi Sándor  
E Sándor
  2011-01-02 11:41:15, vasárnap
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ............2011-01-02 06:47:00

...



Endrődi Sándor - Epilog a tücsök-dalokhoz

Komor, hideg, téli estén
Elmerengek hamvas tájon, nap lementén,
Hej, fölém is tél borúl már,
Innen-onnan énnekem is alkonyul már.

Puszta minden körülöttem...
Elborongok szomorún az esti ködben,
Utlan-uton, árnyból-árnyba,
Késő estből ismeretlen éjszakába.

*

Nem csüggedek én, nem csüggedek én,
Ha zord is az éjjel:
Kigyullad a fény az Isten egén
S megvi a sötéttel.

A sir sem egyéb mint hű menedék, -
Elringat a béke:
Csak szárny a halál, melyen tovaszáll
A lélek az égbe.

Link



 
 
0 komment , kategória:  Endrődi Sándor  
E Sándor
  2010-05-20 14:17:46, csütörtök
 
 
...... .....



Endrődi Sándor - Kis imádság a szülőkért

Akik minden gondjaikkal
Értem élnek, rám vigyáznak:
Áldd meg, Isten, két kezeddel
Jó anyámat, jó apámat!

Link



 
 
0 komment , kategória:  Endrődi Sándor  
E Sándor
  2010-02-18 17:32:31, csütörtök
 
  Endrődi Sándor

Ünnep...... ........... .....



Minden népnek van egy-egy ünnepnapja,
Mikor a szíve szerint ünnepel.
A magyarnak, hogy ünnepet ülhessen,
Előbb okulni és dolgozni kell.

Szép, szép föllelkesedni néha-néha
A porba roskadt dicső multakon.
De tenni, tenni egyszer a jövőért:
Áldóbb erő, gyümölcsözőbb haszon.

A hétköznapok komoly gondja közt majd
Eljön végtére a nagy ünnep, el,
Ha minden ember, minden magyar ifjú
Megteszi egykor, amit tenni kell!

Link
Szent István király

 
 
0 komment , kategória:  Endrődi Sándor  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 11 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 680
  • e Hét: 680
  • e Hónap: 91780
  • e Év: 1787665
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.