Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 57 
Helen Bereg
  2017-04-26 08:55:34, szerda
 
  Helen Bereg

Szerelem éled

Tűz ég szívemen, életem égeti lánggal emésztve.
Édes enyészet igéz életet élet elé.

Új élet kél már, hamuból nyíl égbe virággá,
Szinte a hamvaiból lesz eleven szerelem.

Mily gyönyörű élet születik hamu táp talajából.
Szép szerelem ezután nyílj nekem éltemen át.
 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
Helen Bereg
  2017-04-24 08:41:54, hétfő
 
  Helen Bereg

Az élet veled

Ha veled vagyok, minden más.
Körül ölel a megnyugvás,
két karod melegébe befészkelem magam,
nem vagyok már bizonytalan.
Nem fáj semmi.
Karodban lenni
olyan pillekönnyű érzés,
test nélküli lebegés,
mit toll nem tud leírni,
s szó elmondani.
Te bennem élsz és én benned.
Ott dobban a szíved, hol az enyém,
s az én szívem ott van a te szíved helyén.
Káoszban, mégis rendezetten.
Egy más világ gyermekévé lettem
két karodban,
veled.

Ha veled vagyok, nem múlik az idő.
A perc órákat varázsol elő.
Ész nem érti, honnan,
talán a semmiből koppan
átírva ütemével a valóságot.
Oly csodát lüktet ereimben,
oly csodát, melyhez foghatót
toll nem tud leírni
s szó elmondani.
Érzem szád íze véremmé válik,
suttogó szerelmed egyre kábít,
időtlen idővé olvad bensőmben,
s tovább lüktet ereimben
az élet.
Veled.
 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
Helen Bereg
  2017-04-23 12:39:29, vasárnap
 
  Helen Bereg

Szememben könnycsepp

Szememben könnycsepp
Csillogón, fénylőn elered,
lassan lefolyik arcomon.
Előcsalta a kínzó fájdalom.

Nem a szemem, szívem sír.
Mindegyre közeledbe vágyik.
Magányos, elhagyott, árva.
Szememben könnyezik fájva.

Csak érezni akarlak.
Csak odabújni a karodba.
Megfürödni szerelmedben,
Belenézni a szemedbe,
Megpiheni válladon,
Hallgatni suttogásod:
Szeretlek kicsi Csillagom.

Kezed kedves simogatása
Testem, fájó lelkem vágya.
Te vagy az életem.
Csak téged szeretlek.

Zakatoló, maró gondolat:
Nem szerettem így soha.

 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
Helen Bereg
  2017-04-13 16:05:44, csütörtök
 
  Helen Bereg

Szeretem érintésed

Szeretem érintésed.
Reggel összedugjuk fejünk,
Orrunk kedveskedő játéka
Elvarázsolja jelenünk.
Egymás vállán megpihen
Kényszerű elválás fájdalma.
Mesélő szemek nézik egymást,
Ujjam végigszalad szád ívén
s feltámad az elfojtott érzés:
Ó bárcsak csókolnám már az ízét!

Szeretem simogatásod.
Bőröm kezednek visszaköszön.
Délután kisszobánk varázsa
Végtelen, időtlen öröm.
Ezerszer suttogom, szeretlek.
Fülcimpádon játszik leheletem.
Édes önkívületben hallom:
Én sokkal jobban, mint te,
Nem szerettem így sosem.
Ó bárcsak együtt élhetnél velem!

Szeretem szuszogásod.
Fejed elalszik vállamon,
Lassan szemedben megpihen
A múltból s jelenből minden gond.
Gyönyörködöm, mily lágy arcod,
S kedves álmodban mosolyod.
Nézlek s magamba zárom e képet.
Így látlak lehunyt szemem vásznán,
Mikor néma torokba belehal a kiáltás:
Ó bárcsak örökké így ölelhetnélek!
 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
Helen Bereg
  2017-04-11 19:48:53, kedd
 
  Helen Bereg

Érezlek

Itt vagy.
Belesimultál napjaimba.
Ha arra gondolok,
Egyszer majd nem simogatsz,
Egyszer majd nem csókolsz,
Felsikít torkomból a kétségbeesés.

De vagy.
De szeretsz.
Szemed csillog, ha rám nézel.
Huncut nevetés bohóckodásomon
Már ott billen szemed sarkában,
Még ki sem mondott mondaton.
Tudod, mindjárt egybeölelkezve
kacagunk boldog önfeledten.

Itt érezlek most is.
Pedig messze vagy.
Szívem felett játszó kis medálhoz ér a kezem,
És testemben vibráló boldogság önt el.
Ó ha le tudnám írni az érzést,
Mely most könnycseppben koppant az asztalon!
De nem tudom.
Leírhatatlan vonzalom.

Lenéztem a cseppre.
Benne csillogott szivárványszínben a boldogság.
Igen a boldogság is könnyet csal a szembe.
Hosszú évek siralma, sivársága után,
Az ész nem akarja elhinni
Naponta ezerszer hallott suttogásod:
Örökké szeretlek.
Te vagy az életem.
Nélküled nem éltem.
Nélküled nem élhetek.
Ugye, nem hagysz el sosem?

Ó Istenem!
Mondd meg őszintén! Biztos, megérdemeltem,
Hogy sok-sok év után ennyire szeressenek?
Bűnös vagyok,
Mert szeretem minden idegszálammal,
Azt, akit nem szabadna,
Akibe beleremegek, ha hozzám ér.
Többször is elküldtem,
Hogy megnyugodjon a lelkiismeret.
Mindketten belehaltunk a vágyba,
Egymással átélt ezer csodába.
Megfogadtam, többet nem teszem,
Megyek, de csak ha ő küld el.

Itt vagy.
Igen itt érezlek.
Most is csilingel fülemben a nevetés,
Most is érzem ajkad puha selymét
Végigcsókolva bőrömön felejtve leheleted ízét.

Egymást szorítjuk.
Kapaszkodva a jövőbe.
Szavak nélkül is tudjuk:
Életünk lett e szerelem.

 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
Helen Bereg
  2017-04-04 08:01:21, kedd
 
  Helen Bereg

Hallgatom a csendet

Hallgatom,
mint ver ütemet csendre a szív,
mit zenél vágyat pergetve,
egyre ölelésedre hív.

Hallgatom,
hogyan sír szívemben a hiány.
Néma ajkon sikoltó zene
lehet ily karcolóan lágy.

Hallgatom,
mit suttog igézőn a szellő,
vajon tőled szállt-e ide
szerelmes szóban libbenő,
szívemet simogató zene:
Szeretlek édes szerelmem.

Hallgatom,
semmiből csendülő édes hang,
mint töri meg fülem csendjét
szívem kételyébe marva,
képzelem e vágyott szavakat,
vagy szerelmed küldte felém.

Hallgatom,
mint éled szerelmem a csendre,
mint űzi el a születő,
hiányból sarjadó kételyt.

Hallgatom,
érzem szerelmes szívverésed
versben éled a csendre:
Szeretlek örök szerelemmel.
 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
Helen Bereg
  2017-04-03 10:43:24, hétfő
 
  Helen Bereg

Szeretem érintésed

Szeretem érintésed.
Reggel összedugjuk fejünk,
Orrunk kedveskedő játéka
Elvarázsolja jelenünk.
Egymás vállán megpihen
Kényszerű elválás fájdalma.
Mesélő szemek nézik egymást,
Ujjam végigszalad szád ívén
s feltámad az elfojtott érzés:
Ó bárcsak csókolnám már az ízét!

Szeretem simogatásod.
Bőröm kezednek visszaköszön.
Délután kisszobánk varázsa
Végtelen, időtlen öröm.
Ezerszer suttogom, szeretlek.
Fülcimpádon játszik leheletem.
Édes önkívületben hallom:
Én sokkal jobban, mint te,
Nem szerettem így sosem.
Ó bárcsak együtt élhetnél velem!

Szeretem szuszogásod.
Fejed elalszik vállamon,
Lassan szemedben megpihen
A múltból s jelenből minden gond.
Gyönyörködöm, mily lágy arcod,
S kedves álmodban mosolyod.
Nézlek s magamba zárom e képet.
Így látlak lehunyt szemem vásznán,
Mikor néma torokba belehal a kiáltás:
Ó bárcsak örökké így ölelhetnélek!

 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
Helen Bereg
  2017-04-02 08:09:15, vasárnap
 
  Helen Bereg

Ébred a reggel

Tegnap emlékére ébredt a reggel.
Metszőn valóságos volt a kép.
Beleborzongott takaróm ráncaiba,
oda, hol tested melege játszott nemrég.

Nem mozdultam, pillám sem rebbent.
Éreztem testek pulzáló sóhaját,
éreztem a hozzám simuló lehelet
ütemekre szaggatott mohó vágy.

Csak feküdtem, bénult forrongással
álom s ébrenlét felfeslő határán,
titkon reméltem, ha kezem kinyújtom
ott leszel mellettem, odabújsz hozzám.

Csalóka remény,
tűnő álomkép!
Ne játssz így velem!
Könyörgöm, ne tedd!

Tegnap emlékére ébred a reggel.
Lassan szétfoszló, csalóka varázskép
beleolvad takaróm ráncaiba,
Oda, hol éled a ma, a holnapi emlék.
 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
Helen Bereg
  2017-04-01 08:13:31, szombat
 
  Helen Bereg

Reggeli ima

Míg bíborra fordul az éj,
Míg mára ébred a hajnal,
Ajkam néma imát mormol,
Mit csak szívem, más nem hallhat.

Istenem! Nem láthatlak,
Csupán bensőmben érzem,
Értem is vagy valahol,
Meghallod könyörgésem.

Add, hogy reggel vele
Ébredjen az álom,
Fejem megosztozzon
Fejével párnámon!

Add, hogy szemére
Csókokkal fessek
Boldog ébredést!

Ajkáról halljam
Még félálmában,
Szerelme enyém!

Érezzem vágya
Vágyamtól égve
Testemhez simul!

Legelső legyek,
Kit meglát reggel
S este az utolsó!

Nem akarok többet,
Nem kérek semmi mást,
Ha ott vagy valahol
Meghallottad imám.

Istenem! Nem láthatlak,
Mégis érzem a remény
Hajnalpírt fest lelkemre,
Mint ablakomra a fény.

Már bíborra fordult az éj,
Már mára ébredt a hajnal,
Ajkamon elhal az ima,
Mit csak szívem, más nem hallhat.
 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
Helen Bereg
  2017-03-31 11:56:15, péntek
 
  Helen Bereg

Szerelmem

Szerelmem szellőszínű szivárvány.
Puha, együtt lélegző simogatás.
Képek riannak szemem előtt,
Rájuk koppan tegnapból a múlt.
Fakuló emlékem képei csupán.

Szerelmem megbújó zsarátnok
Pillanat pernyéjével fedett parázs.
Karodban megpihen a lelkem.
Múlt koppanása zenévé csendesül,
Emlékképekre szerelmed tövisálmot sző.

Szerelmem boldogság, vágy és remény,
Szemed mosolyától újrafestett élet,
Összeölelkező, vég nélküli megsemmisülés.
Múltból jövőnek teremtett ígéret: te és én.
 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 57 
2017.03 2017. április 2017.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 266 db bejegyzés
e év: 1147 db bejegyzés
Összes: 4282 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 419
  • e Hét: 419
  • e Hónap: 49820
  • e Év: 170556
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.