Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
2017.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 69 
Helen Bereg
  2017-09-16 12:48:13, szombat
 
  Helen Bereg

Alszom...

Alszom.
Nem, még nem egészen,
csupán
álom s ébrenlét határán lebegek.
Érzem,
ujjad lágy köröket rajzol gerincem
ívén.
Szinte hozzá sem ér.
Bágyadt,
mozdulatlan testem,
mint ki
álomvilágban ébred, odaát jár,
pedig
csak elmondhatatlan, ernyedt boldogság
zsibbaszt
e két világ határán.
Arcom
mosoly csiklandozza.
Behunyt,
mozdulatlan szemmel látom szemedben
öröm
varázsol fényes, szerelmes csillogást.
Érzed,
Te vagy a megnyugvás.
Te adsz
pihenést testemnek,
tűnő,
feledés homályát emlékeimnek.
Mosoly.
Ott maradt élet-barázdált arcomon.
Alszom
karodba simulva.
Holnap
Majd én altatlak el.
Mosolyt
én varázsolok megfáradt arcodra.
Alszol.
Nézlek majd, s kívánom, mindig így legyen.
Együtt
Álmodjuk életünk.
 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
Helen Bereg
  2017-08-23 20:12:36, szerda
 
  Helen Bereg

Párnámon álmodva

Párnámon álmodva pihenteted fejed.
Arcod kisimítja a végtelen szerelem.
Nézem, csak nézem nyugodt arcodat.
Szerelmemmel ellopom minden gondodat.

Szememmel lágyan simogatlak csak,
Nehogy véletlen álmod megzavarjam.
Édes lehet. Végtelenül boldog álom.
Huncut mosoly játszadozik szádon.

Nem tudom megállni. Nem, mégse.
Kezem cirógatva indul érintésre.
Csak cirógatni, lágyan simogatva,
Arcodat féltőn a kezembe fogva.

Ajkamon tűzként lüktet már a vágy,
Ajkaddal csókban érintkezne már.
Nem gyönyörben éledt követelőző,
Csak olyan kedves, álomból ébredő.

Félig álmodban hozzád simul testem.
Ujjaim piheként suhannak gerinceden.
Ébredsz már. Megrebben a szemed
Rám nézel. A vágyat látom benne.

A vágyat, mit vágyam felébresztett.
 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
Helen Bereg
  2017-08-16 11:07:56, szerda
 
  Helen Bereg

Kereslek

Keresem kedvesem esti szél pírjában
Elrejtve mosolygós arcod igézetét.
Felsejlő lényed vörösen izzó láva
Fénysugarában vágyódó szemembe ég.

Kereslek virágos rét színpompájában
Csillagszemed simogatására esdőn.
Égbe tárulkozó szirmok sokasága
Rejt előlem, mint Napot rejti a felhő.

Kereslek tavaszi szél fuvallatában
Lágy simogatásra kitárva lelkem.
Borzongató beteljesülésre vágyva
Szélkezed igézőn becézgeti testem.

Kereslek lombok között halk suhogásban
Hallani vélt suttogó szerelmes hangon.
Gyere, búj ide hozzám! Ébredő vágyad
Elringatom, mint leveleket rejtő karom.

Kereslek fájó szívem dobbanásában
Sírva hiányodtól őrült lángban égve.
Szenvedő, vágyódó szívem dobbanása
Dübörgi: Kedves megtaláltalak végre.
 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
Helen Bereg
  2017-06-25 12:13:52, vasárnap
 
  Helen Bereg

Majd egyszer . . .

A remény hal meg utoljára,
állítják bizton a nagy bölcsek.
Ha szemünk vággyal néz előre,
Reménykedve a boldogságban,
A jelen kínja sem fáj ma.

A kín is lehet boldogság,
Mert most vagy, most érezlek,
Csak elválaszt a távolság.

Mikor reggel azzal kelek,
Minden este azzal fekszem,
Hogy hiányod egyre mardos,
Csak álmomban ölel karom.
Ujjaim a semmit simítják,
Nem játszanak hárfahúron,
Gerinced ívén megpihenve.
Szemünknek villanása sem
Egyesül szivárványívben,
Incselkedő ajkunk nem éli meg,
Éppen elcsókolt csók csodáját,
Nem égeti önfeledt vágy,
Akkor suttogom reménnyel
A bűvös két szót: Majd egyszer.

Majd egyszer!
a hajnal veled ébred,
az est veled múlik el.

Majd egyszer!
Megéljük az élet csodáját,
Mit örök szerelmünk varázsa
Gyönyörűségesen széppé tesz.

Majd egyszer!
Lehet csak húsz év múlva,
Mikor göcsörtös bottal
Együtt éljük életünk,
Mikor már csak a szemünk
Villanása rejti a csodát.
Közös élet csodáját.

Majd egyszer! Lehet.
Nem lehet! Biztosan tudom
Majd egyszer így lesz!
Majd egyszer így lesz, Csillagom.
 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
Helen Bereg
  2017-06-19 07:38:52, hétfő
 
  Helen Bereg

Boldog álom

Éjjel álomvágy hajtott feléd,
Besuhantam Kedvesem, melléd.
Átölelt lágyan szellőkarom.
Átjárt a végtelen nyugalom.

Odasimultam óvni álmod,
Együtt élni a boldogságot.
Összefonódva eggyé lenni.
Nem mérlegelni, csak szeretni.

Sóhajtottál ölelve párnád.
Riadtan odabújtam hozzád,
Azt hittem ébredsz, lejár az álom
Megtörik nyugalmas boldogságom.

Halkan suttogtad: Édes Párom!
Egyetlenem! Örökké várom,
Hogy csak az enyém légy Életem.
Azután nem válunk el sohasem.

Válaszoltam a suttogásra:
Megígérem, Életem társa,
Neked adom halálig életem,
Nem válunk el Kedves, sohasem.

Boldog mosolyt láttam arcodon.
Ismét átölelt két karom.
Nem is tudom, mikor múlt az álom
Ébren is éreztem a boldogságom.
 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
Helen Bereg
  2017-06-18 08:41:56, vasárnap
 
  Helen Bereg

Sziréndal...
(szonettkoszorú, 2.szonett)

Rímeket zenél a boldog szerelem.
Fülemben zendül bódító szódallam,
versekké formálódik s csábít halkan,
mint szirén édes hangja a tengeren.

Gyere! Gyere! Ölelkezzünk kedvesem!
Simuljon ajkamhoz tűzzé lett ajkad,
testükön gyöngyözzön izzadság-harmat!
Én most elhallgatok, te dalolj nekem!

Halk sóhajod hárfapendülés legyen!
Csendbe olvadó hangtalan nyugalom.
Pianissimo! Érezd együtt velem!

Ölelj át s hallgasd hangtalan énekem
mint vergődik néma kéjben ajkamon
míg karodban égő vágyam megpihen.

 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
Helen Bereg
  2017-06-17 12:59:25, szombat
 
  Helen Bereg

Egy szerelem pillanatai
(szonttkoszorú, 1.szonett)

Káprázat

Vállad ringató napsugár-nyoszolya.
Simító kezed elvarázsol oda,
hol pasztellé halványul tegnap mocska,
s lesz fejemen tövis helyett korona.

Szemed lágy csilláma szemembe olvad.
Íriszed kékjének kedves mosolya
rám nevet, mint aki nem láthat soha
gyönyörűbbet, szebbet sem ma, sem holnap.

Káprázat tündérmesét játszik velem.
Fájdalom, bánat megszűnik karodban.
Egy másik világra csukódik szemem,

szonettként dalol megújult életem.
Szabályos ritmusa elernyed, dobban,
rímeket zenél a boldog szerelem.
 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
Helen Bereg
  2017-06-17 07:40:27, szombat
 
  Helen Bereg

Ébredezés

Hamvas reggelt köszöntött az éj,
S bár még nyirkos volt ablakomon a sötét,
Ég s Föld határán felfeslett a hajnal,
Vöröses betűkké formálódott lassan:
Neked nyújtózkodik a pirkadat!
Hagyd ott dunyhád, kel a Nap!

Bennem csak legyintett a gondolat,
Megmelegítettem másik oldalam.
Befészkelte magát szemembe az álom,
Odabújt, megpihent kispárnámon.
Búcsúcsókját rám csókolta az éjjel.
Aludj még! Elringatlak álommesével!

Jó lett volna hallgatni még e csábos
Hangtalan duruzsoló, simogató álmot,
Mégis kinyitottam résnyire szemem,
Ágyam szélére ültem s a levegő hűs selyem
Lágyságával simult végig testemen,
Gyengéden ébresztgette alvó pihéimet:
Ébredj! Ma egy szebb napra kelsz fel!
Megújulva várja, este majd boldogan temesd el!
 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
Helen Bereg
  2017-06-01 10:41:04, csütörtök
 
  Helen Bereg

Ha nem teheted ...

"Ha nem teheted azt, amit akarsz,
Azt kell akarnod, amit tehetsz!"

Így élem évek sorát.

Élettapasztalat?
Nem tudom,
Csak találgatom:
Lehet balgaság,
Égő remény,
Örök fény,
Szentkép a falon,
Hazug mankó,
Véremmé vált,
Mondvacsinált
Álboldogság.

"Ha nem teheted azt, amit akarsz,
Azt kell akarnod, amit tehetsz!"

Tűz betűivel belevéstem
Billogát zsigereimbe.
Életem mottója,
Ima, mely füzéren rója
A skandáló szavakat.
Boldog, ámító malaszt.

"Ha nem teheted azt, amit akarsz,
Azt kell akarnod, amit tehetsz!"

Mióta rátaláltam,
Néma torokkal,
Csikorgó fogakkal
Mormolom,
Suttogom
Szemem emelve ég felé,
S lesütve magam elé:

"Ha nem teheted azt, amit akarsz,
Azt kell akarnod, amit tehetsz!"

Futnék, ha lehetne
Lelkem menekítve,
Ne fájjon szívemben
A bántás ezer élű kése.
Nem. Nem futok mégse.
Maradok,
S hogy túléljem ép ésszel,
Boldog lélekkel,
Becsapom magam
E két sor zenéjével.

"Ha nem teheted azt, amit akarsz,
Azt kell akarnod, amit tehetsz!"

Igen.
Kell!
Akarni kell az életet,
Akarni, amennyit lehet.
Ketrec rácsain
Nem összetörni.
Tudván tudni:
Míg nem jön a halál,
Rácsokig tart a szabadság.

Hogy ez megalkuvás?
Nem. Ez a boldogság.
Észben dobogó szív
Képes csak érezni így.

"Ha nem teheted azt, amit akarsz,
Azt kell akarnod, amit tehetsz!"

Mormolom most is.
Összekulcsolt kezem
Szorítja a semmit.
Eszemnek nem fáj a kín,
Boldogságot e két sorból merít,
S mellkasomban bent
Nem érzek semmit sem.
 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
Helen Bereg
  2017-05-28 14:30:00, vasárnap
 
 
Helen Bereg

Végre éreztem

Végre éreztem is, mit üzentél felém.
Simogattalak, féltékeny ne légy,
Hisz téged szeretlek senki mást.
Tiéd az életem, lelkem egy életen át

lásd engem nem mar a kétség
tudom, szíved, lelked az enyém

Hallgattam szerelmed suttogó szavát
Megpihent bennem a boldogság
Mikor ajkadra csókoltam: szeretlek,
Mikor ajkamra súgtad: Én jobban mint te.

lásd engem nem mar a kétség
e három szó mindig bennem zenél

 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 69 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 206 db bejegyzés
e év: 2759 db bejegyzés
Összes: 5894 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 191
  • e Hét: 191
  • e Hónap: 53842
  • e Év: 573370
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.