|
 1/124 oldal 
|
Bejegyzések száma: 1237
|
|
|
|
|
|
2022-05-13 17:15:01, péntek
|
| |
| |
Mikor az árnyak egyre nőnek,
Nincs már értéke az időnek.
Egybefolyik nappal és éjjel,
Gondolat röpköd szerteszéjjel.
Kapkodsz utána félve, ijedten,
Jaj, mit akartam? Hova is tettem?
Tegnap még tudtad, ma már csak sejted,
Holnapra pedig elfelejted.
.
Régi emlékek, szép gyermekkor,
Mintha ma lenne, mondtad sokszor.
Kedves arcok, akik szerettek,
De a nevüket már elfeledted.
Aztán ha egy név fel fel révül
A múltnak zúgó tengeréből,
Úgy fáj, hogy bárhogyan próbálod
A vonásokat már nem találod.
.
Utunk végén másképp kell élni.
Őszi avarban csendben lépni.
Amit nem találsz emlékedben,
Keresd ott belül a szívedben.
Halk, rég hallott melódiákat,
És átélhetsz apró csodákat.
Ne kapaszkodj a múltba váltig,
Csak érzéseid őrizd halálig.
.
Ha szeretni tudsz még, az a lényeg
Mikor az árnyak égig érnek.
Csók Ilona - Árnyékban...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkorúaknak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-04-12 08:23:49, kedd
|
| |
| |
Húsz évi házasság után egyik nap figyelmesen végigmustráltam feleségemet
és ezt mondtam neki:
"Szívem, húsz éve csak egy piti kis lakásunk volt, meg egy olcsó
járgányunk, fotelágyon aludtunk és egy arasznyi átmérőjű fekete-fehér
tévét néztünk. De minden éjjel egy huszonöt éves tüzes csajjal
feküdtem le! Most van egy ötvenmillió forintos házam, egy ötmillió
forintos kocsim, egy csodálatos ágyam és egy plazmatévém. Ám éjjelente
egy negyvenes nővel kell ágyba mennem. Azt hiszem, ez így nem a
legigazságosabb..."
Feleségem igen okos asszony, és csak annyit mondott: menjek és keressek
magamnak egy huszonöt éves tüzes csajt.
És!!!
Biztosított arról, hogy akkor megint egy piti kis lakásban lakom majd,
olcsó járgányt vezetek, fotelágyon alszom és arasznyi képernyőjû
fekete-fehér tévét nézek.
Hát nem csodálatosak ezek az érettebb asszonyok? Orvosnál,
pszichiáternél jobban tudják, hogyan kell megoldást találni a férfi
klimax egyes problémáira...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkorúaknak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-04-05 14:29:01, kedd
|
| |
| |
Megváltoztam. Múlnak az évek.
Ma már egészen más vagyok,
másképp látom az őszi kertet,
másképp érzem az illatot.
Nemrég még hamvas rózsa nyílott
a sűrű, zöldülő bokrokon,
ma már lehulltak, s ott hevernek
a dértől gyöngyöző pázsiton.
Elhervadtak, ahogyan én is,
bár a szívem még úgy dobog
mint rég, amikor ifjú voltam,
s nem voltak ráncok arcomon.
De a szívem még ugyanúgy érez,
ma is éppen úgy szeretek
minden jót, amely boldoggá tesz,
s megszépíti az életem.
Ha eső mosott, én bőrig áztam,
s habár a testem remegett,
szívemből olyan melegség áradt,
mely messze űzte a hideget.
Ha vihar volt, gyakran megtépázott,
összetörve a lelkemet,
s mégis: annyiszor talpra álltam!
Mindig volt, ami éltetett.
Ha hideg volt, remegve, félve
őriztem azt, akit szeretek,
meleg kabátként átölelve,
hogy elűzzem tőle a hideget.
S most itt vagyok. Hajamra dér hull,
arcomra sűrű köd szitál,
egyedül, mint egy gyönge nyárfa,
amely oltalmat nem talál.
Mégsem félek, hisz van miért élnem!
Van két gyönyörű gyermekem!
S szeretnék értük többet tenni,
hogy ők boldogok legyenek.
Istentől már csak annyit kérek,
csak annyit adjon még énnekem,
hogy tudjak még nekik valamit adni,
amíg a földön megleszek.
Meggyesi Éva - Múlnak az évek
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkorúaknak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-03-19 07:49:59, szombat
|
| |
| |
Életünk néha váratlan fordulatot vesz, minden megváltozik, átalakul. Körülöttünk a dolgok, nem a megszokott mederben folynak tovább. Dübörögve törnek felszínre az érzelmeink. Félelmek, betegség, veszteségek, gyász, követik egymást, érzelmeink hullámvasútján. Lezuhanunk a mélybe, az érzelmek mély tengerébe. Annyira mélyre, ahonnan már csak felfelé vezethet út. Az az út, amikor a hitetlenségbe a hit elkezd finoman belesimulni, és mi, egyre többen nyújtjuk ki kezeinket a Jóisten felé. Amikor rájövünk, hogy esélyünk, mindig csak erre a pillanatra szól, és úgy kezdjük el értékelni az időt, benne a perceket, mintha már nem is lenne következő. Hirtelen, szemünk kinyílt a jóra, a szépre, és szívünk megérzi az emberséget. Aggódunk, figyelünk, együttérzünk. Elővesszük magunkból azt a képességet, amivel jó dolgokat tudunk tenni másokkal. Megállunk, lelassítunk, hogy lelkünk hazatalálhasson a szeretethez. Meglátjuk magunk körül a családot, az értéket, a lényeget, a hasznosat, azokat a dolgokat melyek felemelnek, előrevisznek, és úgy istenigazából lélekből szólnak. Megérezzük, hogy milyen törékeny az élet, és hogy milyen csodálatos benne lenni. Élni, remélni, merni, elesni, felállni, valakiért imát mondani, szeretni, és ameddig karjaink bírják, addig ölelni. (Deverdics Éva)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkorúaknak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/124 oldal
|
Bejegyzések száma: 1237
|
|
|
|
2022. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
249 db bejegyzés |
| e év: |
1633 db bejegyzés |
| Összes: |
65400 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 664
- e Hét: 30790
- e Hónap: 114699
- e Év: 489515
|
|
|
Offline
