Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
Kaffka Margit
  2017-05-13 08:34:41, szombat
 
  Kaffka Margit

Egy kis romantika

A mi kadétunk új mesébe kezd, -
Sok asszony csügg szaván,
Megint az apród szerepel, a régi,
S a szép királyleány.

A hölgy szíve a rács megől epedt,
A fiu kinn dalolt,
Nem látta más, csak a diszkrét öreg,
A teliképű hold.

Zengett a lant, - és ah, - szakadt a húr,
Nem látta, csak a hold, -
Megtudta mégis a király, kinek
Vad, kemény szíve volt.

Hívatja, s mond itéletet szegény
Fejére, - iszonyút.
Sötét börtönfenékre küldi őt,
A halovány fiút.

S most, - hölgyeim, - részvétük esdem én,
- Szólott a zord király:
- Ama börtönbül két ajtó viszen,
Mindkettőn könnyű zár.

Ha vakszerencse kedveli e gazt,
Válasszon, - akarom!
Az egyiket, ha nyitja, - nászruhában
Várja legszebb rabom.

Az egyik ajtón esketésre készen
Egyházfi, mátka, pap, -
Új szerelem úgy vezekli a régit,
Mire feljő a nap.

A másik ajtó, - színre és alakra
Mindenben egyező, - -
Ám halálok halála várja menten,
Ha oda nyit be ő.

A másik ajtó színre épp olyan,
És rajta könnyű zár, -
Ám ott, megette, - vakmerő fejére
A pallos éle vár.

Szól az itélet. S hosszú börtönéjen
Virraszt szegény gyerek.
Ez a pokol legrémesebb talánya!
Ki oldja, - fejti meg?

A két kapu hallgatva rámered,
Jaj! Mittévő legyen?
- És a királyi hölgy sem alhatik
A lágy hóselymeken.

Nos, - hölgyeim, - szerelmes szív előtt
Maradhat-e talány? -
Pirkad a reg, - és ablakáho' surran
A szép királyleány.

Asszonyfurfang előtt van-e titok,
Bár tömlöcéj fedi?
- A szép bűntárs a börtön ablakán
Kopogva, - int neki.

Ám, - hogy melyik ajtóhoz küldte hát?
- Kiváncsiak nagyon? -
Eddig az én mesém. Önök a többit
Fejtsék meg asszonyom!

Elhallgat a gonosz kadét,
És néma a szalon -,
Csak egy kínai bólint, vigyorog
Porcelán asztalon.

S a kékszemű Annie halkan sóhajt:
- Megmenti, tudom én!
S ha ifja egybekelt a rableánnyal,
Maga zárdába mén.

És szól a miss: Magam is azt hiszem,
Ám úgy még nemesebb,
Ha búcsú nélkül, nyomtalanul tün el,
Égő szívén a seb. - -

Az őrnagyné töpreng: Ha esze van,
Azért a lány - marad,
Mért adnók fel a szerelem jogát,
Egy - házasság miatt.

A szép Edithnek ajka megremeg,
És szól sietve: Nem!
Ezerszer inkább halva tudjam én,
Minthogy másé legyen.

Egy asszony hallgat. Álmodozva ring
A hintaszék ölén, -
S hazudja: - Ah - halálba küldeném,
S meghalnék véle én.

1905
 
 
0 komment , kategória:  Kaffka Margit  
Kaffka Margit
  2017-01-26 09:41:10, csütörtök
 
 
Kaffka Margit

Csend

Én nem tudok
A csendről, melybe száz forró titok
És jövendő viharok lelke ébred;
Hol nászát üli száz rejtett ígéret.
A csendről, melyre mennydörgés felel,
Idegzett húr most, oh most pattan el,
Vagy fölzengi a nagy harmóniát,
Az életet, az üdvöt, a halált,
Mindegy! Valami jönni, jönni fog!
- - - Ily csendről nem tudok.

De ismerem
Hol bús töprengés ág-boga terem,
A csonka mult idétlen hordozóját,
Sok, sok magános, lomha alkonyórát,
Melyből a szótalan, közömbös árnyak
Vád nélkül, halkan a szívemre szállnak,
S a szívnek várni, - várni nincs joga, -
Úgy jő a holnap, ahogy jött a ma,
Míg percre perc születni kénytelen,
- - - E csöndet ismerem.
 
 
0 komment , kategória:  Kaffka Margit  
Kaffka Margit
  2017-01-25 09:35:31, szerda
 
  Kaffka Margit

Madársors

Megsebezték szárnyam. Lombtalan berekben,
Bozótos, avaros, vad erdőbe' jártam.
Leszállott a dér is. Mindig betegebben,
Fázva bolyongtam a hideg éjszakában.
Vándortársaimtól messze elmaradva;
Megázott a fészkem, bomlott, kusza lett...
Vágytak reám, mint a menekülő vadra,
Hogy is találkoztam akkor én veled?...

Már tudom! Fény rezgett a te ablakodban,
Nyirkos, őszi ködbe' enyhe lámpafény.
Kinyujtott kezedbe dermedten csapódtam,
A lehelletedre ébredtem fel én.
Beh jó is volt nálad... didergő madárnak,
Melengettél forró szíveden, - tudod?
Házatok békéje a szívembe áradt;
"Terülök! Terülök!" - szólt az asztalod.

Ó, de azóta már vége van a télnek,
Meggyógyult a szárnyam, repülni tudok.
És a lombok újra suttognak, beszélnek,
Hívnak, csalogatnak ismerős dalok.
Már szállnak a dalok... Kék tenger, tiszta lég,
Nagy rónák, városok, a titkok, a csodák...
Én hívem, fel se vedd! Csüggedt azér' ne légy!
Nekem verdesnem kell a börtön ablakát...
 
 
0 komment , kategória:  Kaffka Margit  
Kaffka Margit
  2016-06-24 09:19:42, péntek
 
  Kaffka Margit

Reggel

Elvitte nyugalmam egy hajnali álom,
Feledve imetten a színe, alakja,
Ködbeborítva, messzemaradva...
Valamit keresek és nem találom.
Lihegve a függöny redős szövetén
Betör a győztes, a reggeli fény,
Iromba fantomok, száz újszínű lény
Surran előttem, amig üldi a fény;
Késik egy, - már-már foglya levén
A lomha tudatnak a lét peremén -
Ám bomladozásuk szörnyű serény,
E tarka lidérchad, - de megkötöm én!
Ittfogtam a szót... ám értelme felén!...
Mi volt? Hova lett?... Idehagyta?
Más a színe és más az alakja...
Tördelt, kusza szókat még suttog az ajkam.
Valaki kacagva említi ébren:
Mit álmodhattam?... És nevetnek rajtam,
A nappal sugaras derüjében,
Diadalmas, nagy derüjében.

1906.
 
 
0 komment , kategória:  Kaffka Margit  
Kaffka Margit
  2016-06-09 10:18:23, csütörtök
 
  KAFFKA MARGIT - Litánia


Te édes-kedves társam,
Miféle szerződés ez?
Micsoda Isten írta,
Mikor szívünkbe írta?

Én puha, fehér párnám,
Min nem nyughattam eddig.
Lelkem szép muzsikája,
Mit nem hallottam eddig.
Bölcseséggel írott könyv,
Mostanig nem tanultam.
Én friss-jó egészségem;
Mily soká beteg voltam!

Én reggeli harangszóm,
Szép napos délutánom,
Szelíd, esteli lámpám,
Sűrű csillagos éjem. -
Ó, éjem, égem, kékem,
Te kedves kedvességem!
Csobogó, teli korsóm,
Friss, hajnali harangszóm,
Csendes, nyugalmas álmom,
Napfényes délutánom!

"Szerelem" - ezt már írtuk,
Prózába, versbe sírtuk.
Szerelem; - olcsó szó ez!
Szerelem! - így ne hívjuk!
Apám vagy és fiam vagy,
A mátkám és a bátyám,
- Kicsiny, fészkes madárkám,
Ideál; szent komoly, nagy, -
Pajtásom, kedvesem vagy!

Hittel és emberséggel
Első te, kit vállallak,
Kit szívvel, szóval vallak
És álmomba se csallak.
Kit bántani nem hagynék,
Kiért tán ölni tudnék.
Te édes-kedves társam,
Miféle szerződés ez?
Micsoda Isten írta?

1916
 
 
0 komment , kategória:  Kaffka Margit  
Kaffka Margit
  2016-05-16 20:49:36, hétfő
 
  Kaffka Margit :Fényben

Tudom, hogy a tavasz nem tart örökké,
Hogy elmúlnak mind a derűs napok,
Hogy a dal, hogy a tavasz idehagynak,
És ősz fejemmel magam maradok
.
Zörgő avarban, ködös alkonyattal,
A darvak búcsúzása idején
Ráérek majd jövők titkát keresni,
S borongva sírni emlékek ködén.

De ki töpreng édes tavaszi reggel
Fagyos pusztákon, hulló levélen, --
Mikor csillámos, szőke napsugárral
Végigragyogja útját a jelen.
 
 
0 komment , kategória:  Kaffka Margit  
Kaffka Margit
  2016-05-12 10:15:24, csütörtök
 
  KAFFKA MARGIT: Fényben

Tudom, hogy a tavasz nem tart örökké,
Hogy elmúlnak mind a derűs napok,
Hogy a dal, hogy a tavasz idehagynak,
És ősz fejemmel magam maradok.
Zörgő avarban, ködös alkonyattal,
A darvak búcsúzása idején
Ráérek majd jövők titkát keresni,
S borongva sírni emlékek ködén.
De ki töpreng édes tavaszi reggel
Fagyos pusztákon, hulló levelen, -
Mikor csillámos, szőke napsugárral
Végigragyogja útját a jelen...
 
 
0 komment , kategória:  Kaffka Margit  
Kaffka Margit
  2016-04-28 09:58:16, csütörtök
 
  Kaffka Margit: Egy naplókönyv utolsó oldalai

Későn indultam el, várás gyûrte szívvel.
- "Jaj, sietni kell most! Útamat vállalni,
Mozgókép-mozgalmat sorsomba vetítni,
Gázlóit gázolni, sûrûjét felverni
Szívemet göngyölni idegen szívekbe!"

Tikkadt kíváncsiság két szemem árkolta.
Minden tüskebokrot rengetegnek néztem,
Útszéli pocsolyát gázlóként gázoltam,
Minden jött-ment szívet szívemre kötöttem,
Jött egy rossz szerelem: Végzetemnek hívtam.

Most jól van! Nagyjából mindent elvégeztem.
- Kicsit szerettek is, kicsit szerettem is,
Nagyon is szerettek, nagyon is szerettem,
Szerettem és csaltak, szerettek és csaltam.
Hamar lettem készen, de nagyon elégtem.

Most leválnak rólam a szívek, nem-fájva,
Mint érett gyümölcsről magburka levásik.
- Vajon mély magomra, Magamra érzek most?
...Avagy már ezentúl Várás nélkül várok?
Mi volna még hátra? Még mit akarhatnék?

...Voltak szavak mégis, miket sohse mondtam.
Ezt: "Be jó hogy jöttél! Jaj, ne késsél másszor!
Látod, boldog vagyok!" - ilyent sohse mondtam,
Ilyen szép egyszerût, ilyen nagy biztosat. -
- Most jut eszembe, hogy sohse voltam boldog!

...Látok asszonyokat, velem egyidősök,
Most először ijed az Időre lelkük,
Gyorsabban vált csókjuk, reszketeg, siető,
Kozmetikás, hajszolt, bukdosó szerelmük.
- Mégis jó, bizony jó, hogy én letudtam már!
...Látok leányokat. Terhes szüzességük,
Ajkuk tikkadását, szemük árkos alját.
Szívünket felmaró hév kiváncsiságuk.

- Az én szemem szûzebb száz leány szeménél,
Az én várásom már szent, ünneplő ritus,
Én kicselekedtem a gonoszt magamból.
...Látok ifjakat, kik bízvást most indulnak,
Világot mintázni, s erejök elmérik.
(Hányszor koppanik még szárnyuk, mint bogáré!)
- Nékem már mi árthat? Nékem minden ártott!
Elégszer dícsértek, elégszer gáncsoltak,
Várás nélkül várom: jön-e még valami?

*

Ami még jöhetne... Váratlan ajándék,
Szép, tükröző látás, szent, dilettáns élmény.
...Hisz néha már tudok örülni egy tájnak!...
(Néha így álmodom: vállamra valaki
Hátmegöl, vigyázva meleg kendőt adna,
S lábujjhegyen, mint jött, halkan visszamenne.)
- Békéltető, enyhes, csendes, jó szerelem!
...Csak úgy venném, ahogy örülök egy tájnak...
Bizonyos, hogy nem lesz! Kicsit már mindegy is!
- Talán azért szabad Boldogságnak hívni! -
 
 
0 komment , kategória:  Kaffka Margit  
Kaffka Margit
  2016-04-02 17:11:42, szombat
 
  KAFFKA MARGIT - FÉNYBEN


Tudom, hogy a tavasz nem tart örökké,
Hogy elmúlnak mind a derűs napok,
Hogy a dal, hogy a tavasz idehagynak,
És ősz fejemmel magam maradok.
Zörgő avarban, ködös alkonyattal,
A darvak búcsúzása idején
Ráérek majd jövők titkát keresni,
S borongva sírni emlékek ködén.
De ki töpreng édes tavaszi reggel
Fagyos pusztákon, hulló levelen, -
Mikor csillámos, szőke napsugárral
Végigragyogja útját a jelen...
 
 
0 komment , kategória:  Kaffka Margit  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 8 db bejegyzés
e hónap: 252 db bejegyzés
e év: 1408 db bejegyzés
Összes: 4543 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 588
  • e Hét: 11615
  • e Hónap: 41590
  • e Év: 213826
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.