Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/14 oldal   Bejegyzések száma: 136 
Kun Magdolna
  2018-05-07 07:44:39, hétfő
 
  Kun Magdolna

A szív ajándéka...

A szív ajándékának
nincsen rozsdafoltja,
mert azt a lélek
gyémánttá csiszolja,
hogy az idő szürke árnya
ne maradjon rajta,
ha egyszer mégis
porba lenne
dobva.

Tudom,
odaátra nem vihetjük át
a szív ajándékát,
de sokszínű szépségét
halhatatlan lelkünk majd
úgy őrzi tovább,
mintha velünk birtokolná
az öröklét jogát
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna
  2018-05-06 08:48:15, vasárnap
 
  Kun Magdolna

Sírok Anyám

Sírok anyám, sírdogálok, mint a pergő őszi eső,
mely mélyre szántott arcomra
könnyként rácsorog,
mert ma is ugyanúgy fáj az a szívbevájó tudat,
hogy nem vagy többé nekem, bárhogy lázadok.

Úgy elzokognám minden bánatom,
mi fáradó napokon erőtlenné tesz,
de látod édesanyám, meggyűri az idő
ősz hajszállal teli fáradt fejemet.

Ma sírodnál állok és szótlan hallgatok,
csak gondolatban idézem fel égszín szemedet,
simogató szavaid, melyek bearanyozták
a kislány és felnőttkori boldog életet.

Elszállnak a hónapok, s majd elszállnak az évek
de mosolygó vonásaid élénk színben látom,
s azt a kopottá vált barna pöttyös kendőt is,
melyre rácsókoltam néha minden sóhajtásom.

Most rózsát hoztam neked, drága édesanyám,
egyszerűen fehér, halvány őszirózsát,
mely úgy illatozik fejfád árnyékában,
mintha kertedből hajolna
a sziromvégű hajtás...

Hideg az éj édesanyám, dérbe fagy a könnyem,
lábam alatt fekete föld málló rögei,
melyek úgy karcolják a rideg márványszobrot,
mint a mellette szétszórt kavicsok
törmelékei.

Lassan elköszönök, de oly nehéz a léptem,
valami visszahúz a sírhalmod felé,
talán egy hulló szirom, mit felkapva dobál
a jeges pillantású téli éji szél.

Összefacsarodott bennem a szív, ez a puhány,
darabokra hullt minden álmodás,
mert nem simíthatom arcát annak,
ki örökre itt hagyta földi otthonát.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna
  2018-05-05 07:46:49, szombat
 
  Kun Magdolna

Csendes zokogás

Magadban sirass el mindent, ami fáj,
hisz úgy sem látja más, milyen mélyre ás
lelked mélyében a csendes zokogás.

Csak némán hullasd könnyed, ne ejts hangokat,
kik sértéssel bírnak, ne sajnáljanak,
mert a sajnálat úgy sem ad, oly erős vigaszt,
hogy feledtesse veled a megbántásokat.

Ne mutasd szívednek gyengeségeit,
mert azt törik meg mindig, ki sosem vétkezik,
s csak azon tud átgázolni az egész nagyvilág,
ki alázattal védi a maga igazát.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna
  2018-05-03 08:17:06, csütörtök
 
  Kun Magdolna

Van egy ország, meseország

Van egy ország, meseország,
hol törvény írta szent dolog,
az embereknek feledni kell
a könnyet és a bánatot.

Csak mosoly lehet minden ajkon,
szívből jövő nevetés,
mely vidámsággal árasztja el
meseország életét.

Van egy világ, egy szép, új világ,
ahol álmodhat az ember,
ahol nem fájdítják szíveinket,
ha felébredünk reggel.

Ahol minden-minden titkos vágyunk
valósággá válhat,
még az is, miről azt hittük,
csak mulandó varázslat.

Most én is útra kelek, én is indulok,
az sem baj, ha talpam alatt,
rög- kavics ropog,
menni és menni kell, nem hátrálhatok,
mert ha maradok,
mese helyett könnybe szöknek
a szép gondolatok.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna
  2018-05-02 09:58:53, szerda
 
  Kun Magdolna

Várlak

Várlak, ha őszi napban sápad minden, ami él.
Ha hulló levelek nyomát görgeti a szél,
és sűrű eső áztatja azokat az avarhantokat,
ahol temetett emlékek a virágzó nyarak.

Várlak, ha hó dermeszti lépésnyomomat.
Ha elfagyott lábaimon piros vér fakad.
Hisz mindaddig, míg várlak, hinni tudom azt,
hogy egyszer összeér kezünk az őszi fák alatt.

S akkor bármily hideg lesz is a jégkristályos tél,
összetartozásunkat már nem választja szét,
sem a földi mélység, sem a magasságos ég,
mert Isten rója hűségünkre a bilincsek szegét.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna
  2018-05-01 11:39:45, kedd
 
  Kun Magdolna:

Kezem kezedben

Kezem kezedben, így reszketőn, vénen,
elsuhant életem, de vágyad még érzem,
még hallgatom szíved őrült dobbanását,
még látom szemedben a tűz lobogását.
Arcunk már ráncos, az érzés sem a régi,
de ha rád nézek, szeretnék ezer évig élni,
hisz a szív még fiatal, csak lassabban ver,
tudva azt, hogy ezzel mennyi időt nyer
a szenvedélyért, mit két szemedben látok,
mely forrón tartja az örökégő lángot,
mit nem vesz el tőlem az idő, sem jövő,
mert amíg létezem, te vagy minden erő,
mely éltet, nem hagy, bárhová megyek,
fogja a kezem, s én hiába mennék,
te nem engeded.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna
  2018-04-19 07:08:29, csütörtök
 
  Kun Magdolna:

Míg szívedben élet muzsikál


Mikor a szomorúság kedvedet szegi,
s a mélabú szemedből könnyeket csal ki,
akkor se engedd, hogy legyőzötté válj,
mindaddig, míg szívedben élet muzsikál.

Te csak hallgasd és hallgasd azt a dallamot,
ami ott legbelül a szívben nyittatott,
s hagyd, hogy üteméből merjen erőt lelked,
mert csak így lehet hős az, aki csatát vesztett.

Van, mikor elbukunk, van, mikor győzünk,
mert a világ, s a sorsunk, örök ellenségünk,
de ha hitünket nem adjuk és harcolunk érte,
térdre rogy az ember esküdt ellensége...


 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna
  2018-03-10 14:35:49, szombat
 
  Kun Magdolna

A hiány és a szív

A hiány mélységéből
nem vezet fel út,
bárhogy kapaszkodunk,
a gyökér visszahúz,
mert a hiány gyökere
földbe vájja magát,
és háncskéreggel védi
könnyes táptalaját,
melyet nem szakít szét
a folyton futó idő,
sem a lanyhulni látszó
vézna embererő.
Így átkos győzelmével
halhatatlan marad,
csak a szív veszti el egészét
a bánat súlya alatt.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna
  2018-03-01 13:03:17, csütörtök
 
  Kun Magdolna

Ahogy én szeretlek

Egy puha lélegzetvétel vagyok sejtjeid között.
Pár mosolygó mozdulat, mikor nevetsz.
Az egész gyarló világot lábad elé tenném,
hogy tudd- senki nincs, aki ennyire szeret-
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna
  2018-03-01 12:36:01, csütörtök
 
  Kun Magdolna

Az utolsó dal

Földi érzés bűvkörében megállnak a percek.
Mikor tűzrózsát hint a szél a kora éji estnek
S valahol távol egy csöppnyi madár dalol,
Melynek begyét átdöfte a szúrós tövisbokor.
A szenvedő madár mégsem hullat könnyet,
Csak önfeledten énekel a síró embereknek.
Szépséges dalától zokog a világ összes fája,
Mert mind szívében ott fáj a kismadár halála.

E parányi tövismadár az élet nagy csodája,
Mosolyogva röppen az égi mennyországba.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
     1/14 oldal   Bejegyzések száma: 136 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 247 db bejegyzés
e év: 1412 db bejegyzés
Összes: 7980 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1184
  • e Hét: 13419
  • e Hónap: 64476
  • e Év: 364230
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.