Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 73 
Kun Magdolna
  2017-04-19 09:43:51, szerda
 
  Kun Magdolna

Árva falevél....

Árva, kicsi falevél,
honnan fújt ide a szél,
hisz ablak, ajtó zárva,
s a kulcs az ajtózárba.
Lengő szellő hozott,
vagy holdékű csillagok,
melyeknek ezüstös fénye,
üzenetet karcol
szobám szegletébe.
Nem kérdem hol jártál,
s honnan indult lépted,
csak egy dolog a lényeg,
hogy aki elküldött téged,
az nem lehet más,
mint az a szív, ki őrt áll,
ott, ahol a szív jár.

 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna
  2017-04-17 12:42:39, hétfő
 
  Kun Magdolna

Ha fáj a lelked
.
Ha összezúzta lelked az ember és a világ,
s úgy érzed, annyira fáj, hogy nem bírod tovább,
hát keress magadnak egy rejtett kis zugot,
olyan zugot, hol elfeledhetsz minden bánatot.
.
Mert lehet, hogy a világ, csaló, hazug álnok,
de a romlatlan természet nyugalommal áldott,
olyan mély nyugalmú felüdítő csenddel,
aminek a szomorúság ellentmond'ni nem mer.
.
A természetben megleled mindazt a sok szépet,
amiben talán még sohasem volt részed,
azt az önfeledt és szabad, boldog szárnyalást,
amit akkor érzel, ha szíveden mosoly suhan át.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna
  2017-04-05 09:35:48, szerda
 
  Kun Magdolna

Sírjunk csak

Nem az a gyönge, ki könnyezni szokott,
ki fájdalmát mutatva emberként zokog,
az a gyönge, kinek fénytelen a szeme,
ki akkor is hőst játszik, ha fogytán ereje,

mert azt hiszi a könny a gyengeség jele,
s csak a bátortalanok élhetnek vele,
pedig a könny életcsatánk azon fegyvere,
mely szívünket védi, ha túl mély a sebe.

 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna
  2017-03-14 08:18:26, kedd
 
  Kun Magdolna:
.
Ölelsz-e még akkor?
.
Ha a sötétség árnyai mellénk szegődnek,
és reszketeggé teszik ráncos kezünket,
olyannak látsz-e majd, mint akkor hajdanán,
mikor csókjaidtól volt tűzforró a szám.
Ha már sérült tudatom nem emlékezik,
és fájni sem fájja többé az élet sebeit,
vigyázod-e velem azokat a jelenperceket,
ami kettőnknek még elrendeltetett.
Ha majd kibontott hajamon nem csillan a fény,
s én sem kérem már, hogy szeressél belém,
ölelsz-e még akkor is, és simítod-e arcom,
addig amíg rám nem terül a csillagfényes alkony.
Ha majd szoros kötelékünk lazulásra vágyik,
mert szivárványt fon bele egy másik dobbanás is,
megőrzöd-e szív-hűségét annak a sok évnek,
amibe kettőnk sorsa mélyen beleégett.
Vagy minden, ami voltam
el lesz feledve,
s csak szálló porszem leszek
szélnek eresztve.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna
  2017-03-03 07:27:13, péntek
 
  Kun Magdolna:

Kezem kezedben

Kezem kezedben, így reszketőn, vénen,
elsuhant életem, de vágyad még érzem,
még hallgatom szíved őrült dobbanását,
még látom szemedben a tűz lobogását.
Arcunk már ráncos, az érzés sem a régi,
de ha rád nézek, szeretnék ezer évig élni,
hisz a szív még fiatal, csak lassabban ver,
tudva azt, hogy ezzel mennyi időt nyer
a szenvedélyért, mit két szemedben látok,
mely forrón tartja az örökégő lángot,
mit nem vesz el tőlem az idő, sem jövő,
mert amíg létezem, te vagy minden erő,
mely éltet, nem hagy, bárhová megyek,
fogja a kezem, s én hiába mennék,
te nem engeded.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna
  2017-03-02 12:32:46, csütörtök
 
  Kun Magdolna

Csak ennyit akartam

Én csak boldog akartam lenni még egy kicsikét.
Érezni az ölelés puha melegét,
és elmélyülten hallgatni azokat a dobbanásokat,
amiket a szívlüktetés dallamként áraszt.

Én csak szerelemre vágytam, így alkony idején,
mikor lelkünkben a nyár már fehér hajú tél,
s mikor biztosra véljük, hogy oly kevés idő az,
amitől szökevény életünk értelmet kaphat.

Én csak szeretni akartam, ifjú hévvel, lázzal,
hogy az öregség fájásától ne a halál után vágyjam,
ha nem élettel teljen meg minden egyes nap,
amit így alkony tájt az Isten megadhat.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna
  2017-02-20 09:01:13, hétfő
 
  Kun Magdolna

Gyönyörű sors

Addig áldd a sorsod, míg van, ki átölel,
ki minden éj múltával veled ébred fel,
ki rád gondol nappal, neked visz rózsát,
s benned látja régvolt, büszke ifjúságát.

Addig áldd a sorsod, míg van, ki szépnek lát,
ki letörli arcodról a könnyek garmadát,
és csókot ad vigaszképp, szelíd ringatást,
hogy felleld benne szívének puha vánkosát.

Addig áldd a sorsod, míg nem vagy egyedül,
míg van ki két karodban, el-elszenderül,
hogy féltett kincsű álmait veled ossza meg,
mert tudja, álmodni is, csak érted érdemes.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna
  2017-02-05 09:45:50, vasárnap
 
  Kun Magdolna

Ma este

Ma este pillangó leszek kedvesem
és összegyűjtöm az ég bíborfény-porát,
hogyha nem gyúlnának tűzszikrák az éjben,
szárnyaimon lásd a csillagragyogást

Ma este hozzád szállok észrevétlenül
s körbetáncollak egy villanásnyi percre,
hogy a pillekönnyű mozdulatok élet-szépsége
minden fájdalmadat párnád alá rejtse

Ma este én leszek a szó, a mese és a vers,
a felkacagó szép-ábránd ajkad szegletén,
s az a szívalakba fűzött szivárványos könnycsepp,
mely ott álmodik csodát szemed kék színén
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna
  2017-01-28 12:55:59, szombat
 
  Kun Magdolna

Ringass

Ringass, csak ringass! Oly szép az ölelésed!
Félhold ívben feszüljön a kéjtől éledt test!
Lágy mozdulattal lihegjen a földön járó idő,
Mely egy utolsó tánccal még égig emelhet.

Szeress, csak szeress! Szememben fény vagy!
Örökifjú élet, mitől megdobban a szív.
Egy őrült, vad éjszakáért mindent elcserélek,
Ha szerelmed lángja az, mi lobogásra szít.

Csókolj, csak csókolj! Tűzfelhőkben lássam,
Megremegő ajkad, melyből feltör majd a láz.
S a pokol tornácán sem oltsd el égő vágyam,
Hadd olvadjon véremmel a felizzó parázs.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna
  2017-01-22 11:45:47, vasárnap
 
  Kun Magdolna

Szívedhez közel

Nem kérek nagy teret, elég egy villanásnyi hely,
elég egy pillanat-dobbanásnyi jel,
s én ütem leszek szíved közepében,
érezzem, ha túlgyorsul, őrült lüktetése.
Ott egy apró hajszálérbe megkapaszkodom,
lágyan bele bújva halkan suttogom;
egy parányi ponton, ahol forró heve ér a vérnek,
oda rejts el engem örökös emléknek.
Amikor elsodornak csapdába hullt évek,
s jönnek hideg napok, fagyos jege télnek,
Én akkor is ott leszek, sosem engedlek,
mint parányi gyöngyszemet - ékként szeretlek,
mert azt a kavicsot, azt az értéktelen követ,
mit kezem kezedbe nyújtott, és utamon is követ,
annak kristály titkát rég megfejtetted,
s ezért jól tudjuk mennyit ér egy egész életnek.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 73 
2017.03 2017. április 2017.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 266 db bejegyzés
e év: 1147 db bejegyzés
Összes: 4282 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 862
  • e Hét: 862
  • e Hónap: 50263
  • e Év: 170999
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.