Regisztráció  Belépés
cserhat3.blog.xfree.hu
" Nem az a fontos a külsőd mit takar, hanem az, hogy a bensőd miről árulkodik, mert a lélek elől nem lehet szép külsőbe bújni!" Lovag Bornemisza Attila
1956.06.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
Kecskés Borbála: ...ha elmegyek,...:
  2017-02-19 15:46:01, vasárnap
 
  Várlak
Várlak, míg
Föl nem kérnek az utolsó táncra.
Várok, míg
Nem szólít sötét Végzet álma.
Akkor is,
Ha átlépek a Végtelenbe,
Várok Rád
Fehér fényű, nyugalmas Csendbe'.
Várlak, hol
Fények csokra szomjaz a szépre.
Várlak, hol
Csillanó-tiszta lelkek éke.
Türelmem
Habkönnyed, kristályos érzelem.
Várok, hogy
Örökké valóság légy nekem.




 
 
0 komment , kategória:  F. Kecskés Borbála  
Kecskés Borbála: Így rendeltetett
  2017-01-14 11:34:03, szombat
 
  Forog az idő kereke...
Megérjük, vagy sem,
mindig visszatér...
Nincs száz éve sem
a diktátumnak...
Néhány évtized alatt
bármily oláhcselt kibír!
Ha tudatlanság fölé lép
az ostoba butaság,
megsemmisül a
kitaláció,
sohasem lesz a
bocskorból topán!
Miként martalékos nép sem
kap soha kegyet...
Mindig elpusztul
fennhitt gőgjében
a lélektaposó elme!
Így rendeltetett!



 
 
0 komment , kategória:  F. Kecskés Borbála  
Kecskés Borbála: Holdvilágos éjszaka
  2017-01-12 14:25:52, csütörtök
 
  Ablakon jégvirág hajnala
csend honol holdvilágos éjen
békét szór a tél fénylő hava
simogat szépséges fehéren.

Félelmem a csend-ölébe bújva
érzi lelkem csillagos éjeit
holdfényben oldom újra és újra
megélt álmok kísértő perceit.

Hold táncában suhanok tova
fehér csillagszikra édeni
melegség elsuhanó haja
szívembe múlt ízét égeti.

Festmény: Gászpor Vince / Holdvilágos éjszaka



 
 
0 komment , kategória:  F. Kecskés Borbála  
Kecskés Borbála: Karácsony
  2016-12-27 17:33:11, kedd
 
  Égő csillagokkal
Angyalok kelnek.
Fénylő ezüstszárnnyal,
Hófehér ruhában
Közénk sietnek.
Minden ember szívét
Érintve kopognak,
Fásult napokba,
S unott éltekbe is
Remény sugárt' lopnak.
Titkot súgnak,
Melyet csak sejtesz.
Mély titkot, miért
Kell megnyitnod
Tudatodban alvó,
Vagy szunnyadó lelked.
Hinni másmilyen létet,
E világra küldött,
Embertestet öltött
Megváltó Szépséget!
Pedig oly egyszerű
Az éji ég szózata!
Szeretetért sír,
Csak szeretni akar!
Ezt hirdeti, kívánja,
S tőled is csak ezt várja:
Kisded hozta érzéseket,
Igetisztaságú létet.
Hőn óhajtott békességet
Felajánlja, néked adja!
Érintsen meg édes hangja!
Szíved nyissa meg dallama,
Hisz szeretetről zenél
A Mindenség szava!



 
 
0 komment , kategória:  F. Kecskés Borbála  
Kecskés Borbála: virrasztó-Csütörtök
  2016-03-25 16:05:47, péntek
 
  Tizenkét ember - kiket tudásban,
s hitben összeköt a Mester; együtt
emlékeznek a szabadulásra,
Egyiptomi keserűség sötét
múltjára. Méltóság a csendben,
s a pillanat Uruk kezére esik,
miként töri meg a pászkát, szavát
szomjúhozva lesik; mert az Ő Teste
érettük adatik - és a bor:
Isten Fiának vére, mely érettük
ontatik. Hát vegyétek! Egyétek,
s igyátok a bűnök bocsánatára
és cselekedjétek emlékére! Lám,
hitetekben is elárultatott a
Getsemáne-kertbe'; Véle nem
virrasztottatok, pedig lelkében
félelem lakott! Szívében fájdalom;
szenvedésben magány; kézfogás
nélkül fájdalmas imája - kínok
tengere tajtékzott vállára. És
az átvirrasztott szenvedésben
csókkal elárultatott; ám a
cselvető jutalmul harminc ezüsthöz
csúf halált kapott, s az Igazság
immáron megkötözve áll és
a félelem bére rátelepszik
az Olajfák hegyére! Nos, ilyetén
lőn az Igazság, ha nyakára hág
hamis főpapság, s felettébb ujjong,
nem sejtvén idejét annak a napnak,
mikor a harangok csendben maradnak:
Érette hallgatnak!



 
 
0 komment , kategória:  F. Kecskés Borbála  
Kecskés Borbála: pokoljáró - Péntek
  2016-03-25 15:59:47, péntek
 
  A kapzsiság tövéről sok hajtás
fakad, felnövő játéka gonoszságban
marad, s bizony fertőzi az ember
lelkét, miként a farizeusokét, kik
félvén a Szót, az Isteni jogrendet is
félre tették; s az összerabolt vagyonok
fölött a zsinagógákba az önkény is
beköltözött; s vádlott lett az Isten Fia
Istenkáromlással - az Isten maga és
a főpap Reá bűnöst kiáltott;
Szanhedrin előtt áll a bűntelen Vádlott,
cinkosságban érve a törvénytudókat;
s a Nagytanács őrült akarata lévén
Pilátus kényszerűn korbácsoltat,
flagrum szaggatja húsát az Ártatlannak
s gúnyban fejére töviskoronát raknak,
ám a kínzott, alázott Igazság vére
sem kelt könyörületet Heródes
szívébe', s hatalmát megtagadva
az ítélet jogát idegenre hagyja
és idegen enged választást a népnek,
s Bűntelent bűnösre cserélnek és
Reá halált feszítéssel kiáltanak
s Vérét testálják fiaikra míg
Palesztina kormányzója kezét mossa;
stációin a szenvedő Testnek, poklon
kínzott vállaira keresztet is tesznek,
s péntek délután megfeszítették ott fönn,
a Golgotán és a gyermek-Jézus
meggyötört pillantása anyját látja és
utolsó szava a próféciát zárja: elvégeztetett...
Utolsó sóhaja a koponyák hegyén:
Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.




 
 
0 komment , kategória:  F. Kecskés Borbála  
Kecskés Borbála: Egy találkozó margójára
  2015-06-14 15:23:03, vasárnap
 
  Gondolkodom...mily szavakat szóljak?
Mi lenne legillőbb: biztatás, netán
dicsérete e találkozónak?
Fél évszázad tellett, hogy elhagytuk
gyermeki voltunkat, ötven év illant





Gászpor Vince: A kis libapásztor c. festménye /MÚLT-IDÉZŐ/
 
 
0 komment , kategória:  F. Kecskés Borbála  
Kecskés Borbála: Felnövök
  2015-01-15 13:41:43, csütörtök
 
  Felnövök lassan a szavakkal, milliónyi,

kövek alá pergett gondolattal; olvasom

újra és újra az ismert érzéseket: a

kiteljesedés gyötrődő perceit - talán

enyhíti a dallam létünk égő sebeit

és a múlt lüktető ütemében jelenünk

másmilyen jövőért suttog titkon imát

és egyre hallhatóbb lesz e kérő suttogás,

mert kódolt tettek hamis tézisében semmi

sem marad titok - felvillan egy láthatatlan

kéz, s kitár új ablakot, hol csodálhatod a

regéket és közel kerülsz történetek

rémseregéhez; talán meghallják egyszer és

felnőnek a tolmácsolt igéhez, hogy hittel

kell élni s pörgő idő rohanó léptében

végre észhez térni; de csak hangoztatunk,

betűk erdeit rajzolva harcolunk, a

hideg-tisztaságú oldalakat könnyel

mosva hidegebbre, s múlt árnyékában várjuk

a semmitmondó időt és akarunk békét

sírni a szívekbe, de félek, nem jut el az

ének bezárt fülekbe, s értetlenné válik

ige és szó - nem talál nyitott szívekre.




Gászpor Vince: Felnövök című festményéhez írt vers



 
 
0 komment , kategória:  F. Kecskés Borbála  
F. Kecskés Borbála Kivándorlás című verse
  2014-12-11 12:44:32, csütörtök
 
  Gászpor Vince Kivándorlás című festményéhez



Elhagytak, drága Hon, feledve múltad és

vajúdó jövődet. Elfogyunk lassan az

ősi földdel; megfeszített tested fölött

várnak a Hadészi szököttek. Átok-

kufárok Atroposzt játszanak, a teremtés

egysége lassan szétszakad. Isten nevét

csalja pénzhajhász gyülekezet; vagyonok

utaznak fenn, s a mélyben kenyérre számol

a szegény, s imát rebeg.


El innen, el, élni kell, hát menni

kell! Pedig külhonban is hamis a szó.

Feledésbe merül, mi is volt jó! A jog

már csak kiskapukon lépdel, nem lehet

a kuszaságot kibogozni ésszel. Kolomp

hangja lett a kifordított Ige, rá-

telepszik a közöny küszöbére; s mégis,

erre lép, ki új hazát keres! Mit önként

emelsz válladra, korhadt, ámító kereszt!

Mindegy, hegyeken innen, vagy túl - ha nem hajt

az ősi fa apró leveleket, csodás,

egykori színekből csupán száraz emlék

lehet! S ha törzsében féreg rág, pusztul az

akarat, csak szolgákká váltok a fénylő

Nap alatt egy hamis holnapban; 'hol trónért

viaskodnak az újszülött szörnyek. S az

elfútt levél, ha keres és kutat, nem

talál testvérre, mert felmorzsol és felfal

a Nyugat



 
 
0 komment , kategória:  F. Kecskés Borbála  
F. Kecskés Borbála verse
  2014-10-08 16:43:10, szerda
 
  Elmentél; a csendben szél fútta felém

suttogásod. Hangtalan intésben lebbent

a búcsú súlytalanná vált mosolya.

Nem értem, miféle kuszaságot

szőtt az élet játszadozó, színes fonala?

Bár gondolatom a tegnap gyönyörű

félelmében magányos ürességgé nőtt,

árvasággá terebélyesedett - és

csak bámulni tudtam, hogy fénylő szemű

virágok pillái lecsukódnak, ugyan,

miért is örüljenek? Észrevétlen

pompájukban nem dicsérem arcukat,

s nem simogatom dúdolón engem hívó

ajkukat, az egyetlen éltető csodát,

mert nem érdekel a vígadó madár-

harsogás és kertem szépséghangú csendje

lassú halált ringat - szolid szelíden,

miként rigóim dala ríkat, s hervadó

fanyarban száll kacaja, dermedt szívem

fövenyén zörren a színek halmaza.

Legyőzött az idő, a sietős Úr és

kétkedő szavú emléke bánatos

percekben pengeti a tegnapot, jelet

ró lelkembe, hogy látnám végre a mát,

s a holnapot. Hiába mutat mulandó

részeket, nem értem e fájó földi

életet, e tompán suttogó, elhagyó

földi érzéseket...






F. Kecskés Borbála verse Gászpor Vince festményére
 
 
0 komment , kategória:  F. Kecskés Borbála  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 19 db bejegyzés
e év: 335 db bejegyzés
Összes: 4398 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 667
  • e Hét: 3516
  • e Hónap: 14736
  • e Év: 116497
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.