Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Baranyai Attila
  2016-04-04 22:46:54, hétfő
 
  Baranyai Attila
Kedvesem

Kedvesem.
Hogyha múlnak az évek,
maradok veled,
szemem mélyül szemedbe,
s fogom két kezed.

Ha szólít a végtelen,
én kísérlek el,
átfonódva lelkeddel,
végzetem ölel.

Hogyha csillaggá leszel,
felfénylek veled,
és el-sugárzom neked,
lángszerelmemet.

Ha porlad égitested,
én is por leszek,
s ekkor részecskéiddel,
újjáéledek.
Kedvesem
 
 
0 komment , kategória:  Oláh Gabriella  
Oláh Gabriella
  2016-04-03 08:57:47, vasárnap
 
  Oláh Gabriella

Valamit mindig elveszítek

Volt valahol,
valaha egy álom,
de mindent elveszítek,
így ezt sem találom.
Sem fiókok mélyén,
sem emlékeim
kopott szegélyén,
így hát nem kutatom,
nem keresem tovább,
hogy miért bújt előlem
csak ő tudja az okát.
Az álmok elrepülnek,
a hajnal lopja őket,
emlék nélkül, puhán,
foszlányokat hagynak
néha maguk után.
Ami megmarad
inkább rém, mint álom,
őket jobb is
soha nem találnom.
Amit tudatom
önmagából kizárt,
mégis kutatom,
mert érzem a hiányt
mit bennem itt hagyott,
nélküle most éppen
magányos vagyok.
Minden éjszakán
esdekelve kérem,
jöjjön vissza hozzám,
rejtőzzön el bennem,
mindegy milyen mélyen,
tudnom kell, hogy itt van,
hiszen álmok nélkül
lehetetlen élnem.
 
 
0 komment , kategória:  Oláh Gabriella  
Oláh Gabriella
  2016-04-03 08:54:21, vasárnap
 
  Oláh Gabriella
A könnyek útja


Fáradt a szem, sarkában gyémánt csillogás.
talán egy könnycsepp, semmi más.
Lassan elindul, útja csendes, nesztelen,
oka nem fontos, ne keresd, rejtelem.
Lelked, szíved, vagy fájdalmad indítja el,
sokszor a boldogság is könnyet terem.
Arcodon fényes patakként hagy nyomot,
ha felszárad, sója olyan, mint finom homok.
Letörlöd a kiszáradt meder emlékeit,
A könnyek tengere egy időre búcsút int.
Nyugszik minden, mi fájt belül,
létedre a béke csendben ráterül.
Befed, mint áldott takaró a reszketőt,
Puha fészkében nem számolod a múló időt.
Engeded, hogy léted élni hagyjon,
mosolyogsz magadon, a síró bohócon.
 
 
0 komment , kategória:  Oláh Gabriella  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2017.01 2017. Február 2017.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 293 db bejegyzés
e év: 590 db bejegyzés
Összes: 3725 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 197
  • e Hét: 3092
  • e Hónap: 36537
  • e Év: 63330
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.