Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Baranyai Attila
  2016-04-04 22:46:54, hétfő
 
  Baranyai Attila
Kedvesem

Kedvesem.
Hogyha múlnak az évek,
maradok veled,
szemem mélyül szemedbe,
s fogom két kezed.

Ha szólít a végtelen,
én kísérlek el,
átfonódva lelkeddel,
végzetem ölel.

Hogyha csillaggá leszel,
felfénylek veled,
és el-sugárzom neked,
lángszerelmemet.

Ha porlad égitested,
én is por leszek,
s ekkor részecskéiddel,
újjáéledek.
Kedvesem
 
 
0 komment , kategória:  Oláh Gabriella  
Oláh Gabriella
  2016-04-03 08:57:47, vasárnap
 
  Oláh Gabriella

Valamit mindig elveszítek

Volt valahol,
valaha egy álom,
de mindent elveszítek,
így ezt sem találom.
Sem fiókok mélyén,
sem emlékeim
kopott szegélyén,
így hát nem kutatom,
nem keresem tovább,
hogy miért bújt előlem
csak ő tudja az okát.
Az álmok elrepülnek,
a hajnal lopja őket,
emlék nélkül, puhán,
foszlányokat hagynak
néha maguk után.
Ami megmarad
inkább rém, mint álom,
őket jobb is
soha nem találnom.
Amit tudatom
önmagából kizárt,
mégis kutatom,
mert érzem a hiányt
mit bennem itt hagyott,
nélküle most éppen
magányos vagyok.
Minden éjszakán
esdekelve kérem,
jöjjön vissza hozzám,
rejtőzzön el bennem,
mindegy milyen mélyen,
tudnom kell, hogy itt van,
hiszen álmok nélkül
lehetetlen élnem.
 
 
0 komment , kategória:  Oláh Gabriella  
Oláh Gabriella
  2016-04-03 08:54:21, vasárnap
 
  Oláh Gabriella
A könnyek útja


Fáradt a szem, sarkában gyémánt csillogás.
talán egy könnycsepp, semmi más.
Lassan elindul, útja csendes, nesztelen,
oka nem fontos, ne keresd, rejtelem.
Lelked, szíved, vagy fájdalmad indítja el,
sokszor a boldogság is könnyet terem.
Arcodon fényes patakként hagy nyomot,
ha felszárad, sója olyan, mint finom homok.
Letörlöd a kiszáradt meder emlékeit,
A könnyek tengere egy időre búcsút int.
Nyugszik minden, mi fájt belül,
létedre a béke csendben ráterül.
Befed, mint áldott takaró a reszketőt,
Puha fészkében nem számolod a múló időt.
Engeded, hogy léted élni hagyjon,
mosolyogsz magadon, a síró bohócon.
 
 
0 komment , kategória:  Oláh Gabriella  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2017.05 2017. Június 2017.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 5 db bejegyzés
e hónap: 230 db bejegyzés
e év: 1690 db bejegyzés
Összes: 4825 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1890
  • e Hét: 16881
  • e Hónap: 64704
  • e Év: 290769
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.