Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Böjte Csaba: Út a Végtelenbe
  2014-03-25 12:25:06, kedd
 
  ,,Isten, mint egy gondos anya, jól feltarisznyált minket, és hiszem, hogy megadott mindent, amire földi vándorutunkon szükségünk lehet. A tarisznyánkat nem egyszer tömte tele, és hogyha elfogy belőle az elemózsia, hagyja, hogy szépen éhen haljunk, hanem azzal tölti meg, amire éppen szükségünk van. Biztatok mindenkit, bátran nyúljon be a tarisznya mélyébe, jól kotorja meg az alját, mert biztosak lehetünk abban, hogy ha Isten egy feladat elé állít, akkor az annak elvégzéséhez szükséges talentumokat is megadja."

(Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Jézus sohasem mondta, hogy kátyúmentesíti az őt követők előtt az utat. Nem mondja, hogy nem lesz a megkeresztelt, a megbérmált ember életében kísértés, vihar, gond, betegség, szomorúság, meg nem értettség, hanem azt mondja, hogy Istenbe kapaszkodva könnyebben tudja átvészelni és túlélni a nehézségeket, és ha elesett, könnyebben talpra tud állni."

(Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)



Link




 
 
0 komment , kategória:  Böjte Csaba:Út a Végtelenbe  
Böjte Csaba : Út a Végtelenbe - részletek a könyvből
  2013-07-04 07:17:51, csütörtök
 
 



,,Az emberek nem egyszer használatos zsebkendők, ha összekenődnek, akkor kukába dobjuk őket, az lenne jó, ha kimosnánk, kikeményítenénk, kivasalnánk a bűnbánatban, a bűnbocsánatban, hogy össze tudják magukat szedni. Jézus Krisztus hányszor lehajolt egy-egy emberhez, hogy felemelje." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,A hivatások között nincs rangsor: nem mondhatjuk, hogy ez értékesebb, emez pedig kevésbé az. A kertben sokféle virág van, mindenik a maga színes szirmaival, csodás illatával dicséri az Istent." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,A szerzetes számára nem a valamitől való szabadság a lényeges, hanem a valamire való szabaddá válás. Nem a valamiről való lemondás a lényeg, hanem az, hogy ezáltal a teljességet, az élő Istent szolgálhatom, és Ő szeretetben birtokolhat engem." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Hihetetlen szabadságot jelent, hogy még ha milliók is mennek át a kezemen, nem kötődöm hozzájuk, eszem ágában sincs öröklakást építeni magamnak. A földi lim-lomok olyan mulandók, ezért én szeretnék inkább örök sátrat építeni magamnak és a szeretteimnek a túlvilágon." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,...bejárhatom az egész világot, de mit használ nekem, ha a lelkem kárát vallja, ha nem tud valaki úgy rám nézni, mint egy gyermek az ő szeretett édesapjára. Sokkal fontosabb az, hogy valakinek az életében egyetlenek legyünk, mint az, hogy kötöttségek nélkül, saját kényünkre-kedvünkre, lelkileg magányosan barangoljunk életutunkon." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,A boldogságra vezető út köveire kellene rámutatnunk. Az az ember boldog, aki igazán, tiszta szívvel tud szeretni. Az az ember boldog, aki tiszta szívvel meg tud bocsátani. Az az ember boldog, aki tiszta szívvel és örömmel tud nagylelkű lenni, és bölcsen tud dönteni. Ha a gyerekeinknek ezt az utat megmutatnánk, talán könnyebben rájönnének arra, hogy az 'igen', amit a szeretet útján megfogadunk, akár a házasságban, akár a papságban, az a boldogságra vezető út fontos mérföldköve." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Nagyon nehéz egy focistának is úgy küzdenie, ha minden félresikerült rúgására »fújolásba«, átkozódásba tör ki a nézőközönség. Aki a Himalája megmászása közben lecsúszik és összetöri magát, azt senki sem szidja, hanem segítenek nekik, hogy meggyógyuljon, talpra álljon. Ugyanígy, amikor a hívek azt látják, hogy a kezdő pap, de akár az idősebb is, botladozik, nem megy minden neki száz százalékosan, akkor ne a háta mögött kritizálják, ne lenézően beszéljenek róla, hanem imádságos szeretettel, jósággal álljanak mellé, segítsék mindenben, hogy társai tudjanak lenni az Isten országát építő munkájában." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Mint pap, nem aranyoztam be egyetlen oltárt vagy szobrot sem, nem építettem a Teremtőnek kőtemplomot, de tudom, hogy most ezekben a szép, most érettségizett fiatalokban általam is odahajol Isten a gyermekekhez." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Egy-egy pusziban, szelíd hátba veregetésben, a gyümölcs ízzel megkent kenyér jóságos átnyújtásában, és a vízbe vetett, nagy sikolyokba torkolló bukfencekben benne van az Élet iránti őszinte, tiszta hódolatom, és örvendek, mert a sokszor csontomba vágó, majd' két évtizedes munkám gyümölcseiben, felnövekedett gyermekeimben viszontláthatom ugyanezt a tiszteletet az Élet iránt." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Kérem Uramat, adja meg, hogy szívéből szívembe nagy folyó fakadjon, sötét éjszakában pislákoló hitemből sok-sok gyertyaláng szülessen, és bármilyen maszatos arcban, elesett lényben is gyermekeim Őrá találjanak. Adja meg, hogy az élethez hajolva, a kicsiket gyámolítva, a gyengék hibáit eltűrve, a kereszt alatt görnyedezve, mosolyogva újrakezdve mindig-mindig Istent szolgáljam én is és a gyermekeim is." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Manapság egyetlen hajszálból, hámsejtből is meg tudják állapítani a bűnüldözők az illető kilétét. Mindannyiunkat meghatároz a DNS-ünk. Isten egyetlen sejtből építette fel anyánk méhében a testünket. Isten egyetlen sejtbe össze tudta gyűjteni azokat az információkat, amelyek minket meghatároznak. Nem kell sok porszemnek megmaradnia belőlünk, ha Isten fel akar támasztani." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Én, bár bűnös ember vagyok, mégis próbálok minden munkát becsülettel megfizetni mindenkinek. Tudom, hogy a mi Urunk sokkal jobb főnök nálam. Tudom, hogy bőségesen megfizet mindenért, amit az Ő nevében tettünk" (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,A halál küszöbén álló embernek nem a veszteségre kell gondolni, amit itt hagy a földön, hanem a végtelen távlatra, amely kinyílik előtte a halál pillanatában." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Az ember nem lehulló falevél, hanem az öröklétre meghívott csoda, Isten gyermeke." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

"Isten kezében vagyunk, és történjen bármi, meg kell tanulnunk figyelni - ahogy a táncban a lánynak - mennyei Partnerünkre. Ő az, aki vezet, és ha jónak látja, hogy e földi környezetünkből magához vegyen, ki kell tudnunk mondani bizakodó alázattal: 'Legyen nékem a te akaratod szerint!' " (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Csodálom a régi öregeket, akik mikor gyermekeik kelengyéjét megvarrták, saját halotti ruhájukat kezdték elkészíteni. Mikor meglettek vele, gondosan kivasalva, kikeményítve őrizték. Miközben varrogatták, már biztosan készültek az elmúlásra. Ezt nem könnyek közt, fájdalmas arccal tették, ez az élet része volt mindenki számára." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

Biztosan nem könnyű a babának világra jönnie, szegényke nagyon sír, de őt itt, e nagyvilágban egy csodás élet lehetősége várja olyan intenzitással, amit az anyaméhben álmodni sem tudott. Hisszük, hogy földi nehézségeink az örök életre való születésünk nagy csodái." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Az lenne jó, ha az idős korral és annak megannyi nyavalyájával való találkozás nem egy béka lenne, melyet erőszakkal kell lenyelni, hanem a mennyei Orvosunk bölcs gyógyszerének tekintenénk, amit ha elfogadunk, életet ad nekünk." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Életünk fonala olyan, mint egy végtelen pamutgombolyag, amelynek első centimétere a földi élet, a többi az örökéletünk. Rövid vándorlásunk, küszködésünk végtelen hosszúnak tűnik, de minden könnycseppünket mennyei Atyánk szárítja fel." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

"Sokszor a földön nem látjuk Isten jóságos jelenlétét, sok mindent nem értünk, de egészen biztos, hogy halálunk után fejünkhöz kapunk, és megdöbbenve látjuk, hogy minden nehézségnek, fájdalomnak megvolt az értelme, mennyi csoda volt az életünkben, egy-egy nehéz pillanatban hányszor jelent meg Isten a szeretetével, és lendített át egy-egy akadályon, amit mi véletlennek tudtunk be, vagy esetleg csak legyintettünk rá: 'Áh, ez semmiség!' " (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Nem az a feladatunk, hogy felnőttként is kiskamaszt, bulizgató sihedert játsszunk, hanem hogy váljunk gyümölcstől roskadozó fává, aminek ágairól gyermekeink, unokáink bőven lakmározhatnak, s melynek hűsítő árnyékában szívesen megpihennek, váljunk olyan fává, amely életében és holtában is gazdagítja szeretteit." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Bízz Istenedben, aki létrehívott, aki megajándékozott a bontakozó élet csodájával. Ő azt akarja bölcsességével, jóságával, szeretetével, hogy mindent megismerj, és te is megtapasztald a létezés örömét." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,...minden nap ajándék, hogy te magad is ajándék legyél." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Nem hiszem, hogy Isten csak úgy szórakozásból engedné meg a nehézségeket, a betegséget, a gondokat, a tragédiákat. Nem lehet, hogy véletlenül elbóbiskolt, és emiatt becsúszott egy fájó esemény. Mindennek értelme van a földön." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
 
 
0 komment , kategória:  Böjte Csaba:Út a Végtelenbe  
Böjte Csaba : Út a Végtelenbe - részletek a könyvből
  2013-05-27 10:12:32, hétfő
 
 




"A papnak királyi feladata is van. Jézus Krisztus is uralkodott, elsősorban önmagán. Uralkodott úgy, hogy szolgaként képes volt megmosni az apostolok lábát. Köztük volt Júdás is, akinek a zsebében már zörgött az árulók pénze, és még neki is megmosta a lábát, le tudott ülni vele egy asztalhoz, sőt a finom falatot is jóságosan odanyújtotta neki." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Az isteni alázatnak kell a szemünk előtt lebegnie, amellyel Krisztus térdre borul Jeruzsálem falai előtt, sír, hogy 'hányszor próbáltalak összegyűjteni titeket, mint kotlós a szárnya alá a csibéit, de ti nem akartátok' [Lk 13,34]. A pap az az ember, aki egész életét arra szenteli, hogy odatérdeljen Jézus mellé, megölelje és azt mondja neki: 'Ne búsulj, ne sírj, nézd, itt vagyok, jöttem, segítek a fránya kiscsibéket összeszedegetni, szeretlek téged, számíthatsz rám!' " (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

"Minden hivatás egyformán szép és jó. Ha egy fiú gondolataiban újból és újból egy lány arca jelenik meg, az azt jeleni, hogy számára Isten a házasság gyönyörű hivatását szánja, és jól teszi, ha elkezd udvarolni, mert Isten hívását követi azzal, hogy meghódítja, feleségül veszi és boldoggá teszi választottját." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Jézus mindenféle embert hív, nem csak az okosakat, nem csak a jókat, nem csak a szelídeket, sokszor olyanokat is, akik a ,,mélyből" jönnek, talán mert ők könnyebben meg fogják érteni bűnös embertársaikat." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Megrendítő élmény volt számomra, mikor először megértettem, hogy hivatásom nem egyéni, egyszemélyes vállalkozás, Isten nem zsebre tett kézzel nézi egy felhőről a küzdelmemet, hanem a vállát a vállam mellé téve dolgozik velem." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Az esővíz a sáros agyagon keresztül jut a föld mélyébe, és kristálytiszta forrásként tör újra elő, hogy csillapítsa szomjunkat, így a pap méltatlansága nem akadályozza meg, hogy Krisztus cselekedjék általa a szentségek kiszolgáltatásakor." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

"Nehogy azt higgyük, hogy a pap egy másik bolygóról jött, tökéletes lény, mentes minden emberi gyöngeségtől, tévedéstől, kísértéstől, bűntől. Őt is ugyanabból az anyagból gyúrták, mint akármelyik embert. Csak a szentségek kiszolgáltatásában van meg a biztosíték, hogy bűnössége sem tudja megakadályozni a kegyelem gyümölcsét, míg más cselekedeteiben a gyengeségének, gyarlóságának emberi pecsétje nyomot hagy." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Egészen biztos, hogy az elkötelezettség, a felelősségvállalás, az odaszentelődés, az életre szóló igenek kimondása válságba került a fejlett államokban." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,...az ember hálás, örül mindannak, amit a jó Isten adott neki, ezért viszonzásul önmagát adja ajándékul. Nagyon szeretnénk ezt szépen megélni, nem visszatartani semmit, Istennek szánt ajándékká válni testestül-lelkestül, de az ember megtapasztalja, hogy milyen gyenge és gyarló, és hol ezt, hol azt kicsinyesen visszalop magának." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Az élő Istennek érzelmei és vágyai is vannak, személyes, élő kapcsolatra törekszik az emberrel. Az Istennel való kapcsolat nagyon mély és érzelemmel teljes. Olyan intim, diszkrét és finom hívás ez, amiről nagyon nehéz beszélni. Olyan kapcsolat, amelyben nincsen testiség, amelyben nincsen anyagi vetület, de ettől még egészen valóságos." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)





 
 
0 komment , kategória:  Böjte Csaba:Út a Végtelenbe  
Böjte Csaba : Út a Végtelenbe - részletek a könyvből
  2013-05-26 10:29:13, vasárnap
 
  Néhány szép idézetet gyűjtöttem Gyermeknapra Böjte Csaba: Út a Végtelenbe című könyvéből:







"Nekem minden gyerek olyan, mint egy csoda. Ha megtudnánk, hogy valamelyik poros pincéből előkerült egy eredeti Rembrandt-festmény, akkor az ország legjobb művészettörténészei, restaurátorai összeszaladnának, hogy megcsodálják, és bármennyire piszkos, szakadt a kép, megpróbálnák restaurálni, térden állva, fehér kesztyűben milliméterről milliméterre megpucolnák, és megtennének mindent, hogy előjöjjön az eredeti ragyogás, a színek, a formák szép csodája. Miért? Mert egy nagy művész, egy zseni alkotta. Hiszem, hogy a világ legnagyobb művésze, a jó Isten teremtette az embert, még az elhagyott utcagyermeket is." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

"...Tudniuk kellene, hogy az anyagi javak legjobban gyerekbőrben maradnak meg, persze csak akkor, ha tisztességgel, nem elhanyagolva, de nem is elkényeztetve neveljük fel a gyermeket. A bankba tett vagyonkánkat a gazdasági válság rozsdája szétrághatja, az infláció molya megeheti, de a szeretettel felnevelt gyermekeink idős korunkban mellénk tudnak állni, életet, reményt jelenthetnek számunkra, számíthatunk rájuk. A nyugdíjpénztárba betett pénzecskénkben hiába bízunk, a vagyonkánkért gondozó ,,kedves nővér" soha nem fogja könnyes szemmel, gyermeki ragaszkodással megcsókolni lehanyatló kezünket, és nem fog virágot öntözni, gyertyát gyújtani a sírunkon. És csak gyermekeink fognak számunkra unokát szülni, akikre majd vigyázó szeretettel nézhetünk le a mennyek országából." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

"Nagyon sokszor azt tapasztalom, hogy az anyagi gondoskodást túlhangsúlyozzák. Nem akarom lekicsinyelni a pénz fontosságát, de nem lenne szabad az első helyre tennünk. Népünk nagyjai közül sokan nagy szegénységben nőttek fel. [...] nem a híres, sok-sok szemléltetőeszközzel felszerelt iskoláktól és a talicska számra behordott játékoktól váltak értelmes, értékes felnőttekké, hanem a családi szeretet életadó melegétől, a jóságos édesanya, édesapa folyamatosan dolgozó, példaadó jelenlététől és néhány falusi, egyszerű tanár emberséget és műveltséget adó oktatásától." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

"Ha van valahol egy gyerek, aki azért sír, hogy vegye már valaki ölbe, ne hagyják egyedül a sötétben, akkor egész biztos, hogy valahol van egy nő is, egy férfi is, aki pedig azért sír, hogy úgy ölbe venne ő is valakit, úgy dédelgetne már ő is valakit. És egész biztosan van valahol egy otthon, amelyik azt szeretné, hogy a pókhálós csendjét fölverje a gyerekkacaj." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

"A gyereknek meg kell maradnia annak, aminek Isten akarta: szép ajándéknak. Minden felnőttnek meg kell találnia a saját útját, reményét, és nem a gyereknek kell értelmet adnia a szülő életének." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

",,A gyermeket úgy kell szeretni, hogy majd egyszer, szabad döntése után ki tudjon repülni a családból, és önálló életet kezdjen, melyet jósággal segíthetünk, de nem manipulálhatunk semmilyen módon. Neki a saját szép álmait kell megvalósítania." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

"Egy fiatalt szinte megfojt az, ha a szülők, a nagymama, a nagytata, az égvilágon mindenki csak érte él. Nem kap levegőt, nem tud élni, mert minden mozdulatával, szavával, eredményével igazolnia kell azt a folytonos, hatalmas elvárást, amelyet a családja beléje, mint életük legnagyobb vállalkozásába, beruházott. Isten úgy szeret bennünket, hogy megtartja szabadságunkat. A szülőknek is meg kellene ezt tanulniuk isteni Mesterünktől." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

"A kétezer év alatt nem került szebb eszme, szebb kihívás élő ember elé, mint a család. Ezt az életformát maga Jézus Krisztus szentelte meg azzal, hogy harminc éven át családban élt." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)





 
 
0 komment , kategória:  Böjte Csaba:Út a Végtelenbe  
Böjte Csaba : Út a Végtelenbe - Csaba testvér gondolatai
  2013-05-05 06:11:26, vasárnap
 
  IDÉZETEK A KÖNYVBŐL :

" Az esküvőn ,,két ember jön be a templomba, két fiatal térdel az oltár elé, és egy entitás áll fel, egy házaspár lép ki az ajtaján. Ők már nemcsak az emberek és az Isten szemében egyek, hanem ők maguk is egynek érzik magukat, társuk álmait, vágyait, örömeit, fájdalmait reálisan a magukénak érzik." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)


A házasság a legalapvetőbb, legfontosabb életadó közösség, az emberi szeretet bölcsője. Az őszinte szeretetet, a másik elfogadását, a hűséget, a bizalmat, a reményt, a kiengesztelődés és az újrakezdés nagy ajándékát a családban tapasztalja meg a felnövekvő ember, hogy ezeket az értékeket az életükben és az egyházban is tovább tudják majd vinni. Az ember a családban sajátítja el a kitartás képességét, ismeri meg a munka örömét, a testvéri szeretetet, a nagylelkű megbocsátást." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

"A házasság nem sántíthat: nem lehet csak az egyiknek jó. Hiába mos, főz, takarít szépen a feleség, ha közben szenved, mert a férfi későn jár haza, elszórja a pénzt. Hiába robotol a férfi, ha a feleség nemigen ad neki figyelmet, kedvességet." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

"Isten mindent azért ad, hogy többek legyünk, hogy boldogabbak legyünk, hogy kacagjon a szemünk, hogy szárnyaink nőjenek, és az erő és a bátorság forrása fakadjon fel a szívünkben," (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)


,,A gyümölcsfa azért bont virágot, hogy a méhecskéket magához vonzza, hogy megtermékenyüljön, hogy gyümölcsöt tudjon teremni. Az lenne természetes, hogy a nő is azért szépítse, csinosítsa magát, hogy mint a virág, illatozó, szép és bomló legyen, hogy odaajándékozza magát, és a szerelmes ölelésből, boldog egymásra találásból újabb, mélyebb szeretet szülessen, vágyva vágyott élet fakadjon, és ne azért, hogy terméketlen virág maradjon." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

"Az emberré válás nagyon fontos része, hogy miután megtapasztaltuk a gyermeklét gondtalan, játékos korszakát, majd megtapasztaljuk az ifjúkor világot felfedező, lüktető erejét testünkben, lelkünkben, továbbhaladjunk, és elkötelezett kapcsolatban, a házasságban társunkkal felfedezzük egymás lelkét, testét, azt is, hogy milyen csodálatos édesanyának, édesapának lenni, megtapasztaljuk azt a gyöngéd szeretetet is, amit ember csak a gyermekétől kaphat meg. Ez az élet rendje. Majd eljön az az idő, mikor a gyermekeink gyermekeinek is tudunk örvendeni, és hálás szívvel tudunk nézni Isten legcsodálatosabb ajándékára, a megszületett életre." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

Világunk annyira komoly felnőtt lett, lassan elfelejtünk játszani, pajkosan kacagni, vidáman megfogni egymás kezét, csak úgy mint a jó testvérek!! Nehéz igazságokkal ijesztgetjük magunkat, egymást, a szüleire ráhagyatkozó gyermek bizalma lassan kivesz a szíveinkből. Jézusnak is csak a komoly arcát ismerjük, pedig a mi Urunk, mielőtt egyetlen okos beszédet tartott volna, vagy egyetlen csodát tett volna, már játszott Názáret poros utcáin a gyermekekkel. A nagy Isten első társai ezen a földön a kacagó, játszadozó gyermekek voltak! Ő maga egy kisgyermeket állít elénk példaképpen, biztat, hogy merjünk mi is önfeledt, vidám gyermekek lenni!! Sőt egyenesen azt mondotta, ha nem leszünk olyanok mint a gyermekek, akkor nem enged be az Ő országába! Szeretettel, Csaba t.

,,...jó dolog gondoskodni családunkról, jó dolog az asztalfőre ülni, és családfői feladatainkat felemelt fővel, büszkén teljesíteni. Jó látni a párolgó levest kanalazó, kacagó nagycsaládot, jó tudni azt, hogy a meleg étel, a tiszta, szép ruha, a jókedv az én becsületes munkám gyümölcse. [...] ha csak egyetlen ilyen percet élhetek át, már azért is érdemes volt megszületnem. Isten ugyanezt a büszke férfiúi örömöt szeretné minden férjnek felkínálni. Isten azt akarja, hogy minden férfi megtapasztalja a családját összefogó, méltósággal az asztalfőre ülő családapa örömét, büszkeségét." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)



Út a Végtelenbe - Csaba testvér gondolatai Isten ajándékairól

Az Ablak a Végtelenre igazából a hit szintjén szeretett volna világosságot gyújtani, hogy a gondolkodó ember tisztán lásson, értse meg a világunkat összetartó csodálatosan szép igazságokat, törvényeket. Az Út a Végtelenbe a kibontakozás, a megvilágosodás könyve, az igaz emberré válás útján szeretne társunk lenni. Álmaink, önmagunk csendes valóra váltásában szeretne vezetni, bátorítani, vigasztalni, mellettünk lenni. Jézus Krisztus a katolikus egyház hét csodálatosan szép szentségét mint vándorlásunkat segítő mankót és úti eledelt kínálja fel nekünk. Általuk táplál, vigasztal, megmos, felemel, újból és újból a Végtelenbe vezető pályánkra helyez minket.

A nagy Isteni igazságok körüli kisebb testvéri útkereséseim gondolatok csupán, amelyek nekem, a kósza vándornak a megvilágosodás útján hasznos társaim voltak. Persze tudom, hogy ugyanazt az igazságot nagyon sok irányból meg lehet közelíteni, sokkal tudományosabban vagy árnyaltabban ki lehet azokat bontani. Egyszerű könyveimet elsősorban felnövekvő szép fiaimnak és a hittel ismerkedő, az igazságra szomjas embereknek írom, és az a célom, hogy a titkokat ők is megértsék, a végtelenhez tartó vándorútjukra könnyedén magukkal is vigyék.

Csaba testvér

Születéstől a halálig nem vagyunk egyedül — Isten a szentségeivel látható módon meg akar ajándékozni bennünket. Értjük-e, miért adja őket, és hogyan tudnak segíteni minket? Talán szüleink által ránk hagyott, lejárt szavatosságú, ünnepélyes, jámbor, de lényünk magvát nem érintő ceremóniának, szokásnak tartjuk felvételüket? De az is lehet, hogy kopott, értéktelen, felesleges lomként elvetjük magunktól őket, hogy könnyedebben, szabadabban mozoghassunk?
Ahhoz, hogy valamit elfogadjunk, megszeressünk, életünkbe építsünk, meg kell értenünk — ezért a kereső emberek kérdéseit tettem fel Csaba testvérnek nem csupán a szentségekről, hanem az adott korforduló kihívásairól és az értéket szétbomlasztani igyekvő folyamatokról is. Ő most sem tesz mást, mint az Ablak a Végtelenre című könyvben, válaszaival fényt gyújt, hogy segítsen eligazodni a mai élet kihívásainak, örömeinek és nehézségeinek labirintusában, hogy életünk végén hazaérkezzünk oda, ahonnan elindultunk, Isten szerető karjaiba.

Karikó Éva


Link






 
 
0 komment , kategória:  Böjte Csaba:Út a Végtelenbe  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 40 db bejegyzés
e év: 1186 db bejegyzés
Összes: 22634 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 29648
  • e Hónap: 139005
  • e Év: 1798372
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.