Csönd helyett vers,Elkésett májusi dal,Csönd helyett vers,Elkésett májusi dal,Májusi szólam,Csönd helyett vers,Költő inkognitóban,Vers 2000-re, - evavicus Blogja - Szent-Gály Kata versei, Angelus Silesius versei, Bárd Oszkár versei, Berkó Sándor versei, Chalses Boudelaire versei, Edward Estlin Cummings versei, Ferenczes István versei, Fülei-Szántó Lajos versei, Jatzko Béla versei, Nicola Vapcarov versei, Nicolae Labis versei, Paul Eluard versei, Paul Géraldy vrsei, Pierre De Ronsard versei, Smikál György versei, Szentiváni Mihály versei, Ungvárnémeti Tóth László vers, Vályi Nagy Géza versei, Zigány Árpád versei, Zilahy Lajos versei,A Szergejevics Puskin versei,Ábr,

Továbbiak »

			evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/			Szuhanicsné Bencsik Éva 2001.01.01 Online

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 8

Csönd helyett vers

2017-09-04 21:58:08, hétfő

	Ács Károly Csönd helyett vers Verset kérsz tőlem, szépet. Tán szebbet, szebbet, mint maga a szerelem. Pedig éppen most tartozom a csendnek egy hallgatással, mert a helyemen mái zajos magam helyett fának, fának kellene felnőnie a némaságból, néma koronának, hogy a volt ember redőzött szíve, s hangos hahókban berekedt verse, verse fölött legyen takaró. Én visszafojtottam egy hosszú percre lélegzetem, s lábujjhegyen a jó alázat kútjához léptem. Néma, néma és súlytalan volt a vers, amit mondtam. De jöttél te, jöttél, s a versem kéred, és szerelmesre versz, és kiáltozóra. És úgy csókolsz, csókolsz, hogy már újra rossz vagyok, nem látok bánatot a mosolyodtól, s az éjt szeretem már, nem a napot. Rossz vagyok, s ha verset kérsz, a csendet, csendet nehéz verssel taposom, és amíg mondom százszor is, szeretlek, a vesztett némaság miatt nagyon szépnek szeretném a szót. De mégsem, mégsem fér belé a szerelem. Hordd inkább te, tízszirmú, szűz edényben, óvatosan, a két tenyereden.

0 komment , kategória: Ács Károly versei

Elkésett májusi dal

2017-09-04 21:57:14, hétfő

	ÁCS KÁROLY ELKÉSETT MÁJUSI DAL Immár elmenőben végképp távozóban fogyatkozva hőben hadd mondom el szóban vértelen-velőtlen ahogy még nem szóltam míg igazán éltem rníg köztetek voltam: nagy-nagy irigységem piros húsotokban dühös gyűlölségem minden csókotokban rútságosan szépen szépségesen rútan hogy éltemben égjen hamvadjon holtomban mert ez az én vétkem magam így átkoztam mért ne lássam ébren ha láttam álmomban ha láttam sötétben lássam világosban csak ne így időtlen csak ne így magamban mondjátok: megértem mondjátok május van de én már nem értem amit oly jól tudtam amit szentül ígértem gyönyörűn akartam túl korán leéltem míg köztetek voltam most hát ím elvérzem egy májusi dalban.

0 komment , kategória: Ács Károly versei

Csönd helyett vers

2017-08-04 15:25:33, péntek

	Ács Károly Csönd helyett vers Verset kérsz tőlem, szépet. Tán szebbet, szebbet, mint maga a szerelem. Pedig éppen most tartozom a csendnek egy hallgatással, mert a helyemen mái zajos magam helyett fának, fának kellene felnőnie a némaságból, néma koronának, hogy a volt ember redőzött szíve, s hangos hahókban berekedt verse, verse fölött legyen takaró. Én visszafojtottam egy hosszú percre lélegzetem, s lábujjhegyen a jó alázat kútjához léptem. Néma, néma és súlytalan volt a vers, amit mondtam. De jöttél te, jöttél, s a versem kéred, és szerelmesre versz, és kiáltozóra. És úgy csókolsz, csókolsz, hogy már újra rossz vagyok, nem látok bánatot a mosolyodtól, s az éjt szeretem már, nem a napot. Rossz vagyok, s ha verset kérsz, a csendet, csendet nehéz verssel taposom, és amíg mondom százszor is, szeretlek, a vesztett némaság miatt nagyon szépnek szeretném a szót. De mégsem, mégsem fér belé a szerelem. Hordd inkább te, tízszirmú, szűz edényben, óvatosan, a két tenyereden.

0 komment , kategória: Ács Károly versei

Elkésett májusi dal

2017-08-04 15:23:51, péntek

	ÁCS KÁROLY ELKÉSETT MÁJUSI DAL Immár elmenőben végképp távozóban fogyatkozva hőben hadd mondom el szóban vértelen-velőtlen ahogy még nem szóltam míg igazán éltem rníg köztetek voltam: nagy-nagy irigységem piros húsotokban dühös gyűlölségem minden csókotokban rútságosan szépen szépségesen rútan hogy éltemben égjen hamvadjon holtomban mert ez az én vétkem magam így átkoztam mért ne lássam ébren ha láttam álmomban ha láttam sötétben lássam világosban csak ne így időtlen csak ne így magamban mondjátok: megértem mondjátok május van de én már nem értem amit oly jól tudtam amit szentül ígértem gyönyörűn akartam túl korán leéltem míg köztetek voltam most hát ím elvérzem egy májusi dalban.

0 komment , kategória: Ács Károly versei

Májusi szólam

2011-06-18 12:11:17, szombat

	Ács Károly Májusi szólam Barátaim, legyünk ma mások! Legyünk kora kapunyílások, pattanó pántok, lehulló rácsok, bármilyen furcsa: legyünk virágok! Az ám: virágok! Önfeledt kelyhek, amint lassan csordultig telnek. Azok: virágok! Egy szál lehelet, foszló szirmú füst, lágy földi felleg... Virágok reggel: kacagó harmat, virágok délben: kibomló hajzat, virágok este: elnémult ajkak, virágok éjjel: éppen csak vannak. Virág-emberek, ember-virágok, sohasemvolt világra várók, mi hódítjuk meg a világot - barátaim, ne legyünk mások!

0 komment , kategória: Ács Károly versei

Csönd helyett vers

2011-06-18 12:05:03, szombat

	Ács Károly Csönd helyett vers Verset kérsz tőlem, szépet. Tán szebbet, szebbet, mint maga a szerelem. Pedig éppen most tartozom a csendnek egy hallgatással, mert a helyemen mái zajos magam helyett fának, fának kellene felnőnie a némaságból, néma koronának, hogy a volt ember redőzött szíve, s hangos hahókban berekedt verse, verse fölött legyen takaró. Én visszafojtottam egy hosszú percre lélegzetem, s lábujjhegyen a jó alázat kútjához léptem. Néma, néma és súlytalan volt a vers, amit mondtam. De jöttél te, jöttél, s a versem kéred, és szerelmesre versz, és kiáltozóra. És úgy csókolsz, csókolsz, hogy már újra rossz vagyok, nem látok bánatot a mosolyodtól, s az éjt szeretem már, nem a napot. Rossz vagyok, s ha verset kérsz, a csendet, csendet nehéz verssel taposom, és amíg mondom százszor is, szeretlek, a vesztett némaság miatt nagyon szépnek szeretném a szót. De mégsem, mégsem fér belé a szerelem. Hordd inkább te, tízszirmú, szűz edényben, óvatosan, a két tenyereden.

0 komment , kategória: Ács Károly versei

Költő inkognitóban

2011-06-18 12:03:58, szombat

	Ács Károly KÖLTŐ INKOGNITÓBAN Az emberek között embernek öltözött. Ha sírni kellett, sírt is, vagy nevetett, azértis. Úgy lépkedett a földön: lépte se különbözzön. Vigyázott, hogy a csókja ne legyen holdízű, hóka, se túl lobogó lángos, se jó, se rossz a szájhoz. Csak a szemével volt baj: ködlött rajta egy sóhaj, és tüzelt egy szivárvány, és tátogott egy sárkány. Akárhogy is vigyázott: a szeme, szeme más volt! Nyitotta vagy lecsukta: a szeme elárulta. S az emberek között pőrére vetkőzött, s ha sírni kellett, nem sírt, és fölnevetni nem bírt, s úgy lépkedett a földön: léptével különbözzön, s úgy csókolt, hogy a csókja, akár a holdízű hóka, akár lobogó lángos, de jó, de rossz a szájhoz. S a terek és az utcák biztos jelekből tudják, s az általa érintett küszöbök és kilincsek kiáltják, nyikorgó, zörgő hangokon: itt járt a költő!

0 komment , kategória: Ács Károly versei

Vers 2000-re

2011-06-18 12:01:54, szombat

	ÁCS KÁROLY Vers 2000-re ,,Nem tudjuk szeretni magunkat, És nem hisszük el, hogy szeretnek..." Ady Kezdjük hát az utolsó évet, ha az Isten is úgy akarja... S ha átjutunk az ezredváltón egy év múlva, vagy tegnap óta, kezdjük a számolást elölről, évezredben is gondolkodva. Századunk, a huszadik század így visszájáról is félelmes: Ezt mind átéltük? és túléltük? Reméljük, visszajátszás nem lesz! Ám akkor elvesztjük örökre, kit elhagytunk, azt a pár embert. Anyánk például. Maradjon ott, süppedő sírjában feledve? Nem, őérte vissza kell mennünk, s nem mentség, hogy késő, vagy messze... Aztán, volt egy gyerekkorunk is, azt se kéne hogy por temesse! Gyerekkorunk, és a költészet... Pár rím, pár ritmus, életpótló: ,,Szeretném, hogyha szeretnének" meg ilyenek, Adytól, Tóthtól. És amit magunk hozzáírtunk? Az is a miénk, bármily torzó... Enyém, tiéd, övé, senkié ez egy szent év, és egy új század! Nem felejteni: szeretni kell magunkat, s mindent, mit a mánk ad. Az idő is Isten kezében: óvilág int az újvilágnak.

0 komment , kategória: Ács Károly versei

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 8

2018. április

Hét	Ked	Sze	Csü	Pén	Szo	Vas


						1

2	3	4	5	6	7	8

9	10	11	12	13	14	15

16	17	18	19	20	21	22

23	24	25	26	27	28	29

30

Blog kereső

Bejegyzések
ma:	1 db bejegyzés
e hónap:	196 db bejegyzés
e év:	1041 db bejegyzés
Összes:	10138 db bejegyzés

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Ma: 11591
e Hét: 17306
e Hónap: 89416
e Év: 374849

Szótár

Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.