Regisztráció  Belépés
pircsi09.blog.xfree.hu
"Érkezz sírva, majd gyakorold a nevetést s mosollyal távozz" /Fodor Ákos/ Papp Irén
1936.09.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/16 oldal   Bejegyzések száma: 156 
Életmese
  2017-03-25 06:57:49, szombat
 
 


Kun Magdolna
Életmese

Hallgass fiam most, hadd meséljek neked
arról az életről, mit én élhettem meg,
s mindazon fájdalomról, mely szívem sebezte,
mikor először hullt arcomra a csalódás könnye.

Hallgasd csak csendben, mit mondok neked,
hisz minden szavammal téged védelek,
hogy te soha ne éld át, és te soha ne tudd meg,
milyen mikor évek bánják tévedésedet.

Tudod fiam, csak azért mesélek neked,
hogy lásd mily hatalmas az-az anya-szeretet,
amely szép szavakkal tanít, szép szavakkal vigyáz,
hogy te soha ne ismerhesd az élet fájdalmát.

Amit megosztok veled, fiam, mind azért teszem,
hogy épen hajókázhass az élet tengeren,
s hitként szolgáljon majd, hogy a te mentő csónakod
azon mesék lesznek, mit anyád rád hagyott.



 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Életmese
  2017-03-25 06:57:44, szombat
 
 


Kun Magdolna
Életmese

Hallgass fiam most, hadd meséljek neked
arról az életről, mit én élhettem meg,
s mindazon fájdalomról, mely szívem sebezte,
mikor először hullt arcomra a csalódás könnye.

Hallgasd csak csendben, mit mondok neked,
hisz minden szavammal téged védelek,
hogy te soha ne éld át, és te soha ne tudd meg,
milyen mikor évek bánják tévedésedet.

Tudod fiam, csak azért mesélek neked,
hogy lásd mily hatalmas az-az anya-szeretet,
amely szép szavakkal tanít, szép szavakkal vigyáz,
hogy te soha ne ismerhesd az élet fájdalmát.

Amit megosztok veled, fiam, mind azért teszem,
hogy épen hajókázhass az élet tengeren,
s hitként szolgáljon majd, hogy a te mentő csónakod
azon mesék lesznek, mit anyád rád hagyott.



 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
A szív háza
  2017-02-12 17:52:14, vasárnap
 
  Festmény: Peder Mork Monsted



Kun Magdolna:
A szív háza

Jó lenne egy másik ház, ahol úgy, mint régen,
vigasztalást nyernék nagymamám ölében,
mert az a kicsi ház, ahol nagymamám lakott,
nem őriz már semmi szeretet-nyomot.

Hisz idegenek lakják, idegenek védik
szeretteim ott hagyott szívbéli emlékit,
csak néhány darab földrög az, mely őrizheti még
belerögzült lábnyomuk pormélyedését.

Jó lenne egy másik ház, miben újra élne minden,
ahol nagymamám és nagypapám nevelhetne engem,
s ahol vén cseresznyefánkon lelne menedéket
az a füttyös sárgarigó, mely szép tavaszkor ébred.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Ami te vagy nekem
  2017-01-26 10:17:05, csütörtök
 
 


Kun Magdolna
Ami Te vagy nekem

Fény vagy te, játékos, szivárványos tél.
Zúzmarától megcsillanó fákon alvó dér.
Fénylő csepp a hókristályban. Elolvadozó
Hóvirág szirmában nyílt ezüsttakaró.
Kéz vagy te! Áldott kéz! Megsimogató.
Lágy tapintású ajak, mely csókra szomjazó.
Nyitott szív a jóra, s az áldást hozó szóra.
Csillagból szőtt mentőöv a süllyedő hajóra.
Kincs vagy te! Egyszerű, hétköznapi ember.
Kinek szelíd szemében hullámzik a tenger.
S ki úgy tud szeretni, hogy abban nincs hiba,
Mert szerénységében lapul a vasakarata
.
Te vagy az álom és valóság kedves otthona.
Az eltékozolt pillanatok huncut mosolya.
Te vagy maga az élet. A sötét ég, ha kék lesz.
S te vagy az őrangyalom akárhová lépek.
Te vagy a dús hegyi levegő. A sivatag forrása
Csermelyek és patakok hullámzó sodrása.
Te vagy a mindenem. A felhőn járó szerelem
S mindaz, mi széppé teszi hátralévő életem.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Évszakok múlnak
  2016-09-18 08:38:08, vasárnap
 
 
Kun Magdolna
.........Évszakok múlnak



Múlnak az őszök s jönnek újabb telek,
majd tavaszok lépnek a hóhullás nyomába,
hogy helyet adjanak a nyarak tündérének,
melynek fénysugárból áll szép selyem ruhája.

Csak te nem jössz Anyám az évszakváltozással,
a te nyomaid nem látom a régi ház körül,
ahol még minden-minden olyan maradt,
mint akkor, mikor ott éltél egyes-egyedül.

Kutatom a kertrózsái között apró lépteidet,
nehezen tipegő lábaidnak cipőnyomdokát,
de egyetlen rejtett nyom sem mutat többé arra,
hogy valaha is érezhetted a virágillatát.

Szél fújta porrá váltak a gyermekkori évek,
az ifjan megélt vágy-zenék is elhalkult már,
csak az őszezüstös időskor szívhúrja mi játszik,
néhány hervatag-gondú otthon-muzsikát.

Látod Anyám lassan véget ér az élet,
nem leszünk majd mások csak hulló porszemek,
melyek úgy követik egymást a végtelen nagy térben,
mint sárgult őszidején a hulló levelek.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Jönnél e velem
  2016-09-10 06:55:30, szombat
 
 
Kun Magdolna:
.........Jönnél-e velem?

Jönnél-e velem, dombon-hegyen át,
mikor lehullják levelüket a színes őszi fák,
s dühödt szelek marcangolják büszke ágait,
hogy porba temessék a nyarak álmait.

Jönnél-e velem, mondd, jönnél-e akkor,
mikor égi mennydörgés vad ereje tombol,
s útmutató csillagfények nem világlanak,
azon a kavicsrögös úton, hol lépteink halad.

Jönnél-e velem, mondd, jönnél-e kedves,
ha tudnád, hogy vesztes minden olyan perced,
ami felém, űz, felém, hajt, felém, vezérel,
s aminek az igazában magad sem hiszel.

Jönnél-e, parancs nélkül, önként, kéretlen,
hogy szebbé tedd, s jobbá tedd röpke életem,
s hogy könnyebben viseljem el a magány hidegét,
mely nélküled, lassan végleg felemészt.

Vagy inkább maradnál, messze, tőlem távol,
hol minden szerelem hűlt parázson lángol,
ahol az élet is, csak ütött-kopott hangszer,
melynek elszakadt húrján két szív sóhaj halt el.

 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
A pad
  2016-07-30 17:11:44, szombat
 
  ...... ...........


Kun Magdolna
A pad


A pad mesél, mesél,
farésein időtlen az óra,
pedig senki
nem hallgatja már
panaszsirámait,
csak a magány az
mely néha
felfigyel a szóra,
mi oly esendő és kérlelő,
mint az elhagyott szerető,
ki visszavárja kedvesét
hosszú évek óta.
A pad igaz beszéde
sohasem csalóka,
mert, amit elmond
bölcs kérés a jóra,
s amit súg csupán ennyi,
vigyázz a szóra,
mert az a szerelem
örök megrontója.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Várakozás
  2016-07-04 20:59:40, hétfő
 
  ...... .......


Kun Magdolna
...... .............Várakozás


Anyám a kerítésnél állt,
és várt, és várt, rendületlen várt,
miközben arcáról lehervadt a szelíd mosolygás.
Mert mint mindig, s mint minden időben,
a megszokottnál jóval később érkeztem.

Anyám nem szidott meg, és nem is könnyezett,
csak szomorúan nézett, mint ki elveszett
ebben a hatalmasnak tűnő, bűnös világban,
ahol az idő mindig a pénz markában van.

Szégyelltem magam, nagyon szégyelltem,
mert megláttam pár rejtett könnyet anyám szemében,
s tudtam, oly nagyon tudtam, hogy szíve fájdalma
nagyobb, mint a végtelen, ami az időt forgatja.

Már megtanultam én is, milyen fájó arra várni,
kit csak néha-néha lehet karunk közé zárni,
mert az idő, a végtelen, ebben a bűnös világban,
változatlanul a pénz markában van
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Szeretnék egy meseerdőt
  2016-05-25 09:32:40, szerda
 
  ...... .......


Kun Magdolna
.........Szeretnék egy meseerdőt


Szeretnék egy meseerdőt,
olyan álommal szőtt, elérhetőt.
Kis házikót patakokkal,
lágyan formált dús fodrokkal.
Virággal telt selymes rétet,
tücsökhangút, mely dalra késztet.

Elsuhanó pillangókat,
szivárványon hintázósat.
Magas hegyen lágy szirteket,
rajta délceg törzsű fenyveseket,
szélben hajló búzatáblát,
mely égig nyújtja dús kalászát.

Ezerszínű rózsakertet,
mi illatával könnyet ejtet.
Hegyoldalon zuhatagot,
mely a napfénytől tükröt ragyog.

Ívelt folyót sebes árral,
benne halat, ezer számmal,
vén tölgyfákat nagy lombokkal,
hol mókus ugrál víg mosollyal.

Tiszta vizű, édes tengert,
melyre a nap csókot lehelt,
dzsungelt, ahol sok száz állat,
szabadon és büszkén járhat.

Szeretnék egy jobb világot,
miben mindig szépet látok,
s nem lesz benne gyűlölet,
csak el nem fogyó szeretet.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kik már nem lázadoznak...
  2016-05-19 10:02:34, csütörtök
 
  ...... .........


Kun Magdolna:
...... ........... Kik már nem lázadoznak...



Ők azok, kik már nem lázadoznak,
kik mindent úgy fogadnak, ahogy odaadják azt,
mert ők azok, kik még nem feledték el,
hogy az egyszerű alázat egekig emel.

Ők azok, kik mindig rejtett könnyel sírnak,
kik mély fájdalmukban is köszönik a Napnak,
hogy ma is rájuk virradt aranyló sugára,
mely elviszi őket majd egy szeretőbb világba.

Ők azok, kik ma is tudják, mi a becsület,
s mi az a kitartás, mi járatlan utakon átvezet,
mert az ő szívük sosem volt oly érzéketlen kő,
mit nem lágyított puhára, csak a temető.

Hát ti, akiknek megadatott ma minden földi jó,
legyen ez a pár sor a sors-útravaló,
azért, hogy ti sem feledjétek megbecsülni azt,
mit azoktól kaptatok, kik most nem lázadoznak..
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
     1/16 oldal   Bejegyzések száma: 156 
2017.03 2017. Március 2017.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 14 db bejegyzés
e év: 54 db bejegyzés
Összes: 4796 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1077
  • e Hét: 6087
  • e Hónap: 47707
  • e Év: 109483
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.