Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
Zene, margaréta
  2017-10-03 14:03:52, kedd
 
  Tornai József:

ZENE, MARGARÉTA

Megismered a gyermekkort, a végsőt,
az aggodalmakat anyád szavából;
a munkát és a könyvek szárnyát később
s amit sugall egy hullócsillag-zápor.

A sorsot, istent, zenét, margarétát;
hazád, amelynek irgalom a földje,
és az időt, a süketet és bénát
s a titkot, ahogy titok mindörökre.

Barátaid és minden ellenséget,
s a szerelmet, amelyért fizetsz százszor,
s mint aki villám-csattanásra ébred,
kísértet-arccal kimész a világból.
 
 
0 komment , kategória:  Tornai József versei  
Isten őszi szava
  2017-09-20 13:40:04, szerda
 
  Tornai József

Isten őszi szava

Istenem, öregszem,
egyre halandóbb leszek,
nemsokára megosztozik rajtam a természet
meg az örökkévalóság,
minden dallam temetési zene
az én kiszáradt kertemnek:
tegnap fényben zümmögtek
levelei.
méhekkel táncoltak a sárga és lila virágok,
a fű égre készült
kiegyenesített pengéivel.
Ma minden bogyós fürt
összeaszalódott,
fekete vénasszony-kéz.
A nyáriorgona bokra zörögve levetkőzik,
mikor végre
megérteném már
a te nyelvedet.
 
 
0 komment , kategória:  Tornai József versei  
Engem szül az idő
  2017-09-18 16:05:45, hétfő
 
  Tornai József


Engem szül az idő

,,A művészet arra való,
hogy ne haljunk bele
az igazságba."
(Nietzsche)

Az együgyű, néma kaktusz
heves szirom-lángokat vetett.
Én is úgy élem túl az igazságot,
hogy új munkába tévedek.

A virág lázas, örül,
míg szín-verése gyönyörű.
Olvassák, nem olvassák,
csak nevetek, ha hű

képmásommá lombosodik
ujjaim ágán a vers.
Egymaga törli el az ürességet,
robbanó életbe ha kezd

az írás, festmény, zene,
szobor. Méhében a semmi hiába nő,
mondja a csillag-szállta kaktusz,
engem szül az idő.
 
 
0 komment , kategória:  Tornai József versei  
Ősz és tél előtt...
  2017-09-17 17:40:26, vasárnap
 
  Tornai József

Ősz és tél előtt...

Csak egy percet adjatok, szellemek,
egy percet a fényből és kiszabadulásból,
egy pillanatot ma reggel, míg tépi
hajam és a fákat, virágokat a hideg
nyárvégi orkán, egyetlen villanást,
hogy meglássam arcotokat

a sorsom fölött ragyogni, eltűnődni,
személytelen, Én-nélküli, nem-nélküli
szellemek, kik mindig leszálltok hozzánk,
megállíthatatlan folyókhoz,
ó a mi szomjas partjainkhoz. Ha elmossa

ezt a percet is az idő (mert elmossa),
hadd maradjon egy fény-szilánk belőlünk,
egy fény-ájulat az isteniről, ég-föld
szájának megszólalásáról a szívben.
Év, tűz, csönd, kép, táj, szín, kedv:

halhatatlanság és halál a szívben.
Egy percet a hirtelen kitörő nagy
forrásból, csak egy percet adjatok
mindnyájunknak, egy percért könyörgök
hozzátok most az ősz és tél előtt!
 
 
0 komment , kategória:  Tornai József versei  
Zene, margaréta
  2017-08-14 12:19:41, hétfő
 
  Tornai József

ZENE, MARGARÉTA

Megismered a gyermekkort, a végsőt,
az aggodalmakat anyád szavából;
a munkát és a könyvek szárnyát később
s amit sugall egy hullócsillag-zápor.

A sorsot, istent, zenét, margarétát;
hazád, amelynek irgalom a földje,
és az időt, a süketet és bénát
s a titkot, ahogy titok mindörökre.

Barátaid és minden ellenséget,
s a szerelmet, amelyért fizetsz százszor,
s mint aki villám-csattanásra ébred,
kísértet-arccal kimész a világból.
 
 
0 komment , kategória:  Tornai József versei  
A nárciszokat se feledd el
  2017-03-18 19:12:14, szombat
 
  Tornai József

A nárciszokat se feledd el

A nárciszokat se feledd el,
ahogy a váza erkélyéből
sárga sereggel
integettek, mikor
délután a szobámba léptél.

A hajadon még átment egy sugár,
s az is fölvillámlott:
mészfehér kezed.
Ezt is ide-játssza a képzelet.

S ahogy fotelbe ültél,
éppen a nárciszok alá,
mert ott oltogatta őket a homály,
a könyvállvány tetején,
és keresztbe tett térddel
omlottál hamuvá.
 
 
0 komment , kategória:  Tornai József versei  
Féltestvérem, a természet
  2011-07-19 13:52:00, kedd
 
  Tornai József:

Féltestvérem, a természet

" Isten az ellentmondások erdeje."
(Rilke)

Féltestvérem, a természet
iránti részeg szomjam nem enyhül,
inkább erősödik, ahogy öregszem,
hiába tartom föl a fejem:
bőröm-húsom semmit se ér a
bódult fák, hegyek, csillagok,
állatok érintése nélkül.

Bekerítenek az erdők, festett sziklák,
vizek, nem hagynak moccanni
egyetlen lépést sem, azt mondja az isten:
sírjál zöld ölelésemtől még részegebben!
 
 
0 komment , kategória:  Tornai József versei  
Árnyékos vadvizek
  2011-07-19 13:34:38, kedd
 
  Tornai József

Árnyékos vadvizek

Árnyékos vadvizek
partjain nő a sás.
Áll a nád, napokig
nyomja a hallgatás.

Egy bíbic elsuhan,
part mentén fölragyog.
Néha nagyot kiált:
visszhangzik rá a domb.

Árnyékos vadvizek
partjain nő a sás.
Áll a nád, napokig
nincs más vigasztalás.
 
 
0 komment , kategória:  Tornai József versei  
Talán éppen én nem?
  2011-06-18 23:23:10, szombat
 
  Tornai József

Talán éppen én nem?

Áldassék az este, áldassék a reggel,
éjszaka, ne csapj rám szirtisas szemekkel!
Elmém meg-megakad, hűl-lassul a vérem,
hosszú időimet szűkebbre cseréltem.

Mit akarhatok még? Miben reménykednék?
Félvak tekintettel csak látni szeretnék.
Kérdeni az istent: megvagy, mint tanultam?
Folyó, tenger helyett eltűnhetsz a porban?

A magam módjára, ahogy Weöres Sándor,
írni a verset, mint tyúk, ha kotkodácsol.
Múlt-ötvözte rigmust vagy épp szürreálist,
avangárdos viccet, paraszti reálist.

Mentő varázsigét a kis kőrisfáért
vagy egynapi sírást, mérgezett kutyámért.
Ma betakarolni a szerelmi termést,
holnap megátkozni szerelmem hamvvedrét!

Sem ősi örömöt, sem modern fájdalmat
nem tartok kétféle csírát hajtó magnak.
Ami itt körülvesz: a csillagtájékok,
szülőméhem voltak, enyém a gyerekjog.

Kezemet ráteszem hitetlen tollamra,
sose gondoltam, hogy más dolgom is volna.
Öregen, hajolva, nyekergő, csúf nyakkal
dulakszom még mindig maradék-magammal.

Az ember nem lehet, bár szeretné, isten,
de a szellem moccan összes idegünkben,
vérünkben. És szavunk, tettünk is fölavat
a természet értő rokon-tanúinak.

Bölcsesség? Mit mondjak? Az a hű, az a bölcs,
tornázni aki tud az üresség fölött.
Jön a nihilizmus, butaság, babona;
ködevéssel szemben légy pegazus-pata!

Meghalni, elmenni? Hova tudnék? A nagy
mindenségből jöttem, hol millió a nap,
és aszteroida, pulzár mindétiglen.
A kozmosz kozmikus. Talán éppen én nem?
 
 
0 komment , kategória:  Tornai József versei  
Életem irányjele
  2011-06-18 23:17:54, szombat
 
  Tornai József

Életem irányjele

Élnek, de már meghaltak,
halottak, de még élnek:
Ott ülnek a muzsikusok
a pódiumon. Már vége a zenének.

Testvérek, barátok, szerelmesek:
elárulók és komédiások,
azért nem járhatok velük
a földön, mert a vermükbe Iátok.

Évek, üres évszázadok, hiányzó
szavak, mint világparti kövek:
halott élőim, jobban a mélybe húznak,
mint sírba a nagy öregek,

akik szépen-csúnyán elmentek,
de addig követtem és szerettem
mindegyiket, míg valahol
vadlúd-kiáltásuk egy esten

föl nem hangzott: tudtam, hogy
nekem üzennek; hiába,
de hangjuk életem irányjele,
röpülésük a titkos szárnya.
 
 
0 komment , kategória:  Tornai József versei  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 127 db bejegyzés
e év: 2551 db bejegyzés
Összes: 8948 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 144
  • e Hét: 10716
  • e Hónap: 34578
  • e Év: 854130
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.