Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Elza szeme
  2017-03-16 12:56:23, csütörtök
 
  Louis Aragon

Elza szeme

Szemed oly mély midőn szomjazva ráhajoltam
Tükrében arcukat bámulták a napok
Beléhal mind akit reménye elhagyott
Szemed oly mély lehull az emlék benne holtan

Sirály sikolt a vad tenger dühe remeg
Hirtelen kiderül s szemed színe megolvad
Felhőből szab kötényt a nyár az angyaloknak
Sosem oly kék az ég mint a búza felett

Hiába űzi a menny bánatát a kék szél
Fénylőbb a te szemed ha benned könnyed ég
Féltékeny rá a friss esők utáni ég
Legmélyebb az üveg kékje a repedésnél

Hétfájdalmú anya ó nedves ragyogás
Hét tőr ütötte át a színek szőtte prizmát
Legélesebb a nap ha könnyben úszva int rád
Kékebb az írisz is ha pettyezi a gyász

Balsorsban a szemed kettős rést nyit hol újra
Éled a mágusok csodája mikor a
Barlangban reszketőn meglátták Mária
Kabátját a szerény jászol fölé borulva

A szavak májusán egyetlen száj elég
Minden sóhajnak és minden éneknek éppen
De annyi csillag ég hogy szűk nekik az ég fenn
Add kölcsön két szemed iker igézetét

A gyermek szédülőn képektől és csodáktól
Nem tárja két szemét olyan kerekre mint
Szemed ha ámulón s áltatva rám tekint
Mintha vad szirmokat nyitna valami zápor

Villámot rejt szemed levendulája tán
Hol dúlt szerelmüket emésztik tünde férgek
Lehulló csillagok szálán lebegve élek
Mint süllyedő hajós augusztus éjszakán

Zsákmányom lett ez a dús rádium de máris
Égeti ujjamat mint tiltott lángfolyó
éden százszor is villanó illanó
Szemed az én Perum Golcondám Indiám is

Egy fényes éjszakán a világ szerteszét
Törött egy zátonyon jelzőtűz gyúlt a szirten
S én a tenger fölött ott láttam égni híven
Elza szemét Elza szemét Elza szemét

/Rónay György/
 
 
0 komment , kategória:  Louis Aragon versei  
Ballada arról, aki ......
  2011-06-30 13:31:20, csütörtök
 
  Louis Aragon

Ballada arról, aki dalolva állta a kínszenvedést

És ha kezdhetném elölről
Ezt tenném megint mi kell
Hangzik a hang lánc-zörejből
S szót a jövőhöz emel

És a cellába a vakba
Éjszaka a két pribék
Hagyd már abba ezt susogta
Még a kín ez sem elég

Élhetsz kezedben az élet
Élhetsz mint az meg emez
Nem kell egyéb csak beszélned
Térden is él az eszes

És ha kezdhetném elölről
Ezt tenném megint mi kell
Hangzik a hang lánc-zörejből
S a jövő fülel fülel

Egy szót csak s nyílik az ajtó
Egy szót csak egy szó után
Ment vagy a kíntól a bajtól
Ez a szó itt a szezám

Egy szót bár hazugot egy szót
Attól függ életed itt
Gondold meg gondold el gondold
Beh szépen reggeledik

És ha kezdhetném elölről
Ezt tenném megint mi kell
Hangzik a hang lánc-zörejből
És nekünk is megfelel

Példa is annak ki szót ért
Példa is akad elég
Egy birodalmat egy lóért
Párizs megér egy misét

Vége Vész a szó itt kárba
Maga-magát veszti el
Ez volt az utolsó kártya
Indulás Végezni kell

És ha kezdhetném elölről
Újra csak úgy kezdeném
Hangzik a hang lánc-zörejből
Mert a holnap az enyém

Haljak én Franciaország
Megmarad s meg ez a dac
Bajtárs vár a sor a sors rád
Megmagyarázni mi az

S már vezették is foly ismét
Folyt németül a beszéd
S szólt a tolmács Beszélhetsz még
És ő rázta csak fejét

És ha kezdhetném ma újból
Ezt tenném megint mi kell
A vasból láncból a gúzsból
A dal diadalra kel

S dördült a sortűz reája
S ő dalolt Fel honfiak
És nem esett el csupán a
Második sortűz alatt

S egy másik francia ének
Tolult az ajkára még
Az amelyet már teérted
Dalolunk emberiség

Illyés Gyula
 
 
0 komment , kategória:  Louis Aragon versei  
A könnyek mind hasonlók
  2011-06-30 13:05:38, csütörtök
 
  Louis Aragon

A könnyek mind hasonlók

A szürke égen angyalok fajanszból
A szürke égen fojtott zokogás
Eszembe jut pár régi nap Mayence-ból
A Rajna mélyén sírt a villigyász

Sikátorok sötétjén néha néma
Szívében késsel hevert egy baka
És ránk tört az a szörnyű béke néha
Hiába dőlt a dombok mámora

Nyakaltam a cseresznyeszesz nedűjét
És lopva váltott esküink szavát
Templomok paloták ó gyönyörűség
Húszéves voltam S álom a világ

Mit tudtam én még kudarcról s bukásról
Hazád ha tiltott szerelem szegény
S már csak a hamis próféták szavából
Merít vígaszt a félhalott remény

Eszembe jut most pár tétova halk dal
Eszembe jutnak a krétajelek
Rájuk sütött a falakon a hajnal
S nem tudta senki mit jelentenek

Ki tudja hol kezdődik el az emlék
Ki tudja hol ér véget a jelen
Hol lényegül át románccá a nemrég
S hol lesz fakó papír a gyötrelem

A vesztesek kék tekintete félszeg
Mint ábrándjaim tetten ért gyerek
Váltott az őrség dobbantak a léptek
S a rajnai csönd meg-megremegett.

/Ford.: Rónay György/
 
 
0 komment , kategória:  Louis Aragon versei  
A szeretet nem puszta szó
  2011-06-30 13:02:13, csütörtök
 
  Louis Aragon: A szeretet nem puszta szó
Louis Aragon

A szeretet nem puszta szó

Midőn rámleltél olyan voltam mint egy kivetett kavics a parton
Mint valami fura dolog amit senki se tud mire tartson
Mint régi szextánsra tapadt moszat amit partra hajít a dagály
Mint köd amely kéretlenül az ablakra ül s be-beszáll
Mint mások-hagyta rendetlenség egy szállodai szobasarokban
Mint ünnep utáni reggel a téren szétszórt zsírpapírokban
Mint potyautas aki a vonat-lépcson kuporog
Patak amit eltérítettek útjából a gonosz parti lakók
Erdei vad mely az autók reflektorába belekábul
Éjjeli őr aki hajnalban hazatart robotából
Mint rossz álom mely a börtön homályában sehogyse oszol
Mint madár mely őrjöngve verdes a házban ha fogoly
Mint gyűrű piros nyoma a megcsalt szerelmesek ujján
Mint egy kocsi amit sorsára hagytak állva az utcán
Mint egy eltépett levél mely a szél szárnyán tovaszáll
Mint lesülés a kézen amit otthagyott a tavalyi nyár
Mint téveteg tekintete annak aki érzi messzire tévedt
Mint podgyász amit a megőrzőben ottfeledének
Mint egy ajtó vagy ablak ami nyitva maradt valahol
Mint a seb melyen a villám a fába s a szívbe hatol
Mint egy kő mely az útszélen ott marad emlékeztetőnek
Mint baj mely mint a véraláfutás nem szüntethető meg
Mint hiábavaló hajókürt a távoli tengeren
Mint kés emléke a húsban amely nem múlik el sohasem
Mint elcsatangolt ló amely inna s a mocsár körül ődöng
Mint vánkos amely lázálmas éjjelen összegyűrődött
Mint káprázó szemmel a napra szórt durva szitok
Mint a harag ha látjuk hogy a földön semmi se változott
Úgy leltél te rám az éjben mint egy szóra mely jóvátehetetlen
Mint a csavargóra ki aludni az istállóba hevert le
Mint ebre amely nyakörvén másnak a nevét viseli
Mint egy régvolt emberre aki zajjal és dühhel telis-teli
 
 
0 komment , kategória:  Louis Aragon versei  
Nincs boldog szerelem
  2011-06-30 12:47:14, csütörtök
 
  Louis Aragon

Nincs boldog szerelem

Semmi sem végleg az emberé Gyöngesége
Ereje szíve sem S hogyha kitárja két
Karját árnyéka a kereszt árnyéka épp
S csak összetöri ha öleli örömét
Furcsa és keserű meghasonlás a léte
És nem boldog a szerelem

Élete Olyan az mint a másfajta sorsra
Szánt fegyvertelenül szolgáló katonák
Hajnalban kelteni őket mi haszna hát
Ha estére is éppoly tétlen-tétovák
Mondjátok Életem De ne könnyeket ontva
És nem boldog a szerelem

Szerelmem gyönyörű szerelmem szenvedésem
Magamban hordalak mint sebzett madarat
S nem sejtve néznek ők hol utunk elhalad
Ismétlik a szivem szőtte szép szavakat
Melyek nagy szemedért meghaltak alig-élten
És nem boldog a szerelem!

Késő nincs már idő az élni-tanuláshoz
Egy szívvel sírjuk el mikor az éj takar
Mennyi kínból fakad akármi röpke dal
Percnyi kis örömért fizetni mennyi jaj
S mennyi bú könnye kell egy gitár dallamához
És nem boldog a szerelem

Nincs szerelem mely fájdalommá ne érne
Nincs szerelem amely ne gyötörne szivet
Nincs szerelem amely ne hervasztana meg
S hazám szerelme is éppúgy mint a tied
Nincs szerelem amely ne zokogáson élne
És nem boldog a szerelem
De a kettőnké kedvesem

/Ford.: Rónay György/
 
 
0 komment , kategória:  Louis Aragon versei  
Még
  2011-06-30 12:11:07, csütörtök
 
  Louis Aragon

Még

Egy nap többé a dal se szárnyal
Új perc áll a régi helyén
S mint szétszakadozó madárraj
Széthull e szív is mely enyém

Mielőtt a jövő e zápor
Jön és mesénk semmibe tűnt
S a nap az élet ablakáról
Letörli egybefont nevünk

Egy percre egy szemvillanásra
Amíg van itt még valaki
Gondoljatok a fuvolásra
Vessetek pár garast neki

Hogy szerelnünk tűnő zenéje
Csak még egyszer felhangzana
Mielőtt végleg elenyészne
Az utolsó nap végszava

Somlyó György fordítása
 
 
0 komment , kategória:  Louis Aragon versei  
A szeretet nem puszta szó
  2011-06-26 16:46:37, vasárnap
 
  Louis Aragon

A szeretet nem puszta szó

Midőn rámleltél olyan voltam mint egy kivetett kavics a parton
Mint valami fura dolog amit senki se tud mire tartson
Mint régi szextánsra tapadt moszat amit partra hajít a dagály
Mint köd amely kéretlenül az ablakra ül s be-beszáll
Mint mások-hagyta rendetlenség egy szállodai szobasarokban
Mint ünnep utáni reggel a téren szétszórt zsírpapírokban
Mint potyautas aki a vonat-lépcson kuporog
Patak amit eltérítettek útjából a gonosz parti lakók
Erdei vad mely az autók reflektorába belekábul
Éjjeli őr aki hajnalban hazatart robotából
Mint rossz álom mely a börtön homályában sehogyse oszol
Mint madár mely őrjöngve verdes a házban ha fogoly
Mint gyűrű piros nyoma a megcsalt szerelmesek ujján
Mint egy kocsi amit sorsára hagytak állva az utcán
Mint egy eltépett levél mely a szél szárnyán tovaszáll
Mint lesülés a kézen amit otthagyott a tavalyi nyár
Mint téveteg tekintete annak aki érzi messzire tévedt
Mint podgyász amit a megőrzőben ottfeledének
Mint egy ajtó vagy ablak ami nyitva maradt valahol
Mint a seb melyen a villám a fába s a szívbe hatol
Mint egy kő mely az útszélen ott marad emlékeztetőnek
Mint baj mely mint a véraláfutás nem szüntethető meg
Mint hiábavaló hajókürt a távoli tengeren
Mint kés emléke a húsban amely nem múlik el sohasem
Mint elcsatangolt ló amely inna s a mocsár körül ődöng
Mint vánkos amely lázálmas éjjelen összegyűrődött
Mint káprázó szemmel a napra szórt durva szitok
Mint a harag ha látjuk hogy a földön semmi se változott
Úgy leltél te rám az éjben mint egy szóra mely jóvátehetetlen
Mint a csavargóra ki aludni az istállóba hevert le
Mint ebre amely nyakörvén másnak a nevét viseli
Mint egy régvolt emberre aki zajjal és dühhel telis-teli
 
 
0 komment , kategória:  Louis Aragon versei  
A könnyek mind hasonlók
  2010-06-22 22:16:42, kedd
 
  Louis Aragon

A könnyek mind hasonlók

Ki tudja hol kezdődik el az emlék ?
Ki tudja hol ér véget a jelen ?
Hol lényegül át románccá a nemrég,
S hol lesz fakó papír a gyötrelem ?
 
 
0 komment , kategória:  Louis Aragon versei  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 265 db bejegyzés
e év: 1279 db bejegyzés
Összes: 7715 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1163
  • e Hét: 1163
  • e Hónap: 62789
  • e Év: 434884
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.