Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Väinämöinen dala
  2017-08-04 15:07:55, péntek
 
  Eino Leino

Väinämöinen dala

Mi öröm, ami az ember gyerekének jutott:
a tavasz az első,
második a nyár,
a harmadik a fennen, fehérlő ősznek öröme;
szánthat, vethet,
betakaríthat,
s lehever végül vackára verítékezve.

Mi bánat, ami az ember gyerekének jutott:
szívbéli az első,
második a megélhetés,
a harmadik a fennen, fekete halál bánata;
becsap a barátság, elszáll az élet,
egyetlen varázslat van csak:
hősöknek munkája, mersze.

Mért dalolnék én, kinek húros kantele jutott,
másféle örömről,
másfajta bánatról?
Mit se mondhatok messzi csillagok csábjáról,
tenger halairól,
mezők virágairól.
Éneklem tehát, ami ének az embernek jutott.

Nem szokás, hogy a dalia tudásról,
tanulásról daloljon,
vagy szót is ejtsen.
Ilyenhez illőbb
hirdetni: hogyan változtak évek és hetek,
mint gyúlnak a szikrák s halnak hamvukba,
s miképpen hatnak halál és élet elvei.

Minden más csak csalóka csillagok fénye,
talmi ragyogás,
tűnékeny tündöklés.
A hőshöz illőbb dalolni a tengert,
a szertelent, szentet,
félelmeteset -
a földre hajló néma éj nyugalmát.

Sokféle dal van, s számos a dalok férfia szintén.
Mégis a dal egy
mindenek felett:
emberek, eszmék, lelkek szigorú dala.
Népek múlnak,
de nem a képesség,
mely dalba remekli a lélek pompás rokonságát.

Kőháti Zsolt fordítása
 
 
0 komment , kategória:  Eino Leino versei  
Nyáresti dal
  2011-07-08 01:34:49, péntek
 
  Eino Leino

Nyáresti dal

Nyári este lágy fuvalma
rezdül: sóhajt a hegy alja,
fenyőerdő ösvényére
pereg a hold ezüst fénye.

Hajladoz a fenyő csendbe,
felkiált egy kakukk csengve,
megy a vándor, alszik gondja,
hull a holdfény a vadonra.

/Ford.: Képes Géza/
 
 
0 komment , kategória:  Eino Leino versei  
Őszi hangulat
  2011-07-08 01:33:53, péntek
 
  Eino Leino

ŐSZI HANGULAT

Itt hagytál, s hidd el, ez így jó,
legkedvesebb barátom.
Ám ifjui lángja szivednek
a szívemben él parázslón.

Az országúton, lám csak, a hóból
fölnyújtózott egy árva virág.
Sápadt virágom, mire is vártál?
Már nincs idő nőni tovább.

Ezer érzelem suhant át rajtam,
s eszembe ötlött a gondolat:
virág virult az utamon - s hervadt,
s elhánytam, mint lucskos havat.

fordította: Kőháti Zsolt
 
 
0 komment , kategória:  Eino Leino versei  
Szeretlek
  2011-07-04 20:56:31, hétfő
 
  Eino Leino

SZERETLEK

Benned szikrázó halmazban hever
sosem ejtett világok ritka kincse,
kincs, mit szomjas kezem nem érhet el,
s azt sem hagyod, hogy szemem megtekintse.

Vagy csak káprázat ez? S tán nyoma sincs e
kincsnek, amivel fennen kérkedel...
Valaki rám fellegtrónusról int le,
kit én emeltem csak az égbe fel -

S hiába tettem, hisz nincs egy rövid
pillanat, mely közönyödben megingat.
Rejtélyes ujjak szorgosan szövik

életünk sötét s arany szálait.
Mosolygunk, míg az álom karja ringat
s felrettenünk, siratva álmainkat.

(Képes Géza)
 
 
0 komment , kategória:  Eino Leino versei  
Nocturne
  2011-07-04 20:55:25, hétfő
 
  Eino Leino

NOCTURNE

Fülemüle csattog az ág-hegyén,
kalászok fölött ég a telihold.
A nyári éj boldogsága enyém -
irtásföld füstje lengő, szürke folt.
Nincs bennem öröm, bánat, se kétség;
hozzátok el zöld erdők sötétjét,
felhők pírját, búcsuzó nap fényét,
széljárta hegyek szunnyadó kékjét,
vizek árnyait, zsálya illatát:
ezekből szövöm szivem dalát.

Drága lány, édes, mint nyári széna,
szívem vágya, csöndje, - ez a dal tiéd.
Te vagy hitem. Nélküled a dal néma, -
te, tölgyfalombok zöldje, büszke, szép.
Lidércfény már nem csábítja lelkem,
a Varázshegy aranyát megleltem;
köröttem az életkör szükebb lesz,
áll az idő, a szélkakas csendes;
út előttem, engem vár vigyázva,
ez visz majd az ismeretlen házba.

(Képes Géza)
 
 
0 komment , kategória:  Eino Leino versei  
Mint virágokon, úgy lépeget
  2011-06-30 12:57:55, csütörtök
 
  Eino Leino

Mint virágokon, úgy lépeget

Mint virágokon, úgy lépeget
s mintha röpítené dallam.
Könnyedén leng, álomkép se szebb -
már itt csendül szava halkan.

Amíg virágzik az életem
s lelkemet betölti a dallam:
dalok röpítik át az éteren
s virágokon járhat szakadatlan.

/Ford.: Képes Géza/
 
 
0 komment , kategória:  Eino Leino versei  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 146 db bejegyzés
e év: 2115 db bejegyzés
Összes: 8519 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 727
  • e Hét: 7711
  • e Hónap: 67720
  • e Év: 705452
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.