Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
Ballada a tavaszról
  2017-02-08 13:51:29, szerda
 
  Charles D'orléans

BALLADA A TAVASZRÓL

Kecses tavasz, megmutatod,
milyen jól érted dolgodat,
csak nyűg a tél, a gondja sok,
míg te a föld öröme vagy.
Tart tőled a leggonoszabb
évszak, amelynek vársz nyomában,
s előled rögtön elszalad,
mikor megérkezel vidáman.

Szakálla fehéren lobog
a télnek, rét s erdő elagg,
hideg van, eső és lucsok,
a tűzre új hasábokat
vet az ember - s otthon marad.
De mint új tollba bújt madárban:
a kedv bennünk is égre csap,
mikor megérkezel vidáman.

Télen felhőkből szőtt, kopott
köpenybe bú az ég, a nap,
de - áldassék az Úr - ahogy
megjössz, minden világosabb
és szebb is lesz egy perc alatt,
veszít a tél a nagy tusában,
az új esztendő lábra kap,
mikor megérkezel vidáman.

Baranyi Ferenc
 
 
0 komment , kategória:  Charles D'orléans versei  
Rejtett bánat
  2011-06-30 19:22:40, csütörtök
 
  Charles D'orléans

REJTETT BÁNAT

Arról nem beszélek,
csak gondolkodom,
hogy nagyon-nagyon
fáj bennem a lélek.

Hogy keserűséget
rejt a mosolyom:
arról nem beszélek,
csak gondolkodom.

Sóhajt-fojtva élek -
nem mutathatom
tenger bánatom.
Hogy belül mit érzek:
arról nem beszélek.
 
 
0 komment , kategória:  Charles D'orléans versei  
Nyomorúságos pór a tél
  2011-06-30 13:22:10, csütörtök
 
  Charles D'orléans

NYOMORÚSÁGOS PÓR A TÉL

Nyomorúságos pór a tél,
de csupa kellem, báj a nyár,
április, május várja már
s reggel, este nyomába tér.

A nyár folyót, erdőt, mezőt
bebújtat tarka köntösébe,
nincs évszak, melynek színe több -
ez a természet rendelése.

Ha tél van, gond csak gondot ér,
hó, szél, dara, eső csupál,
boldog, ki jó zugot talál.
Igazat szól, ki így beszél:
nyomorúságos pór a tél.
 
 
0 komment , kategória:  Charles D'orléans versei  
A közöny balladája
  2011-06-30 13:21:10, csütörtök
 
  Charles D'orléans

A KÖZÖNY BALLADÁJA

Szépség sebezte szívemet -
kegyetlen, édes gyötrelem!
Szerelmi láz égette meg -
szenvedtem is keservesen,
de változott a helyzetem:
jó orvosnak vitt erre útja,
barátom ő, neve Közöny,
kikúrált, neki köszönöm,
hogy a seb nem fakad fel újra.

Hogy szívem többé nem beteg:
csakis neki köszönhetem,
szerényen kértem: ha lehet,
a gyógyulás örök legyen.
Ő bölcsen válaszolt nekem:
"Óvd kebledet, ha szembefúj a
szerelem szele perzselőn,
ha jól vigyázol, esküszöm,
hogy a seb nem fakad fel újra.

A háló, amit kivetett
a Gyönyör: áthullt a szemen,
hajszolni a veszélyeket
az ifjúság nem rest sosem,
fel is szította rendesen
a vágyat benned, lángragyúlt a
szikra - szerelmi tűzözön.
Megszántalak - s most már öröm,
hogy a seb nem fakad fel újra."
 
 
0 komment , kategória:  Charles D'orléans versei  
Tűz, tűz kell...
  2011-06-30 13:19:55, csütörtök
 
  Charles D'orléans

TŰZ, TŰZ KELL...

Tűz, tűz kell, ha itt a tél,
s inni, inni kell, ha nyár van,
higgy a rég bevált szabályban
bárhol járj, akárhol élj.

Ámitás, hazug szeszély
csöppnyi sincs e jótanácsban:
tűz, tűz kell, ha itt a tél,
s inni, inni kell, ha nyár van.

Csak meleg fogást egyél
hónak, fagynak évszakában,
s hűtsön friss gyümölcs, ha nyár van -
ád az Isten majd, ne félj.
Tűz, tűz kell, ha itt a tél!
 
 
0 komment , kategória:  Charles D'orléans versei  
Hagyjon el a gond
  2011-06-30 13:18:52, csütörtök
 
  Charles D'orléans

HAGYJON EL A GOND

Hagyjon el végre engemet
a gond, a gyötrődés, a bánat!
Ők kormányoztak már, e hármak -
csodálkozom, hogy így esett.

Igérem, többé nem vezet
egyéb: a józan ész csupán csak,
hagyjon el végre engemet
a gond, a gyötrődés, a bánat!

Vissza többé ne térjenek
e hívatlan, mihaszna társak,
ha mégis meglátogatnának:
az Úristen torolja meg!
Hagyjon el végre engemet
a gond, a gyötrődés, a bánat.
 
 
0 komment , kategória:  Charles D'orléans versei  
A Fájdalom szálláshelyén
  2011-06-30 13:17:31, csütörtök
 
  Charles D'orléans

A FÁJDALOM SZÁLLÁSHELYÉN

A Fájdalom szálláshelyén
tanúja voltam síri táncnak:
a Gond, a Vénség és a Bánat
szokásos táncát láttam én.

A Balsors verte könnyedén
a dobot - s dobogtak a lábak,
a Fájdalom szálláshelyén
tanúja voltam síri táncnak.

Dallamtalanul sírt felém
gyászéneke e társaságnak,
a Nyűg is tűzbe jött - de fáradt
voltam s aludni tértem én
a Fájdalom szálláshelyén.
 
 
0 komment , kategória:  Charles D'orléans versei  
Csak alamizsnát vár
  2011-06-30 13:16:33, csütörtök
 
  Charles D'orléans

CSAK ALAMIZSNÁT VÁR

Csak alamizsnát vár a rab,
reményt a jobbra legalább -
addig járok a porkoláb
nyakára, míg önként nem ad.

Élelme, pénze nem maradt,
éhsége szinte már kiált:
csak alamizsnát vár a rab,
reményt a jobbra legalább.

Egyebe sincs: adósa csak,
nem tisztelik jogos javát,
ezért szánjátok legalább -
szokás szerint mást úgyse kap.
Csak alamizsnát vár a rab.
 
 
0 komment , kategória:  Charles D'orléans versei  
Ballade május első napjáról
  2011-06-30 13:14:03, csütörtök
 
  Charles D'orléans

BALLADA MÁJUS ELSŐ NAPJÁRÓL

Sokáig szunnyadtál, szivem,
gyötört a bú, a fájdalom,
most ébredj, indulunk, hiszen
erdőben járni jó nagyon -
ím, újra itt az alkalom.
Tisztások bűvös rejtekén
madár zajong az ágakon
tavasszal, május elsején.

Lám, ünnepel a Szerelem
istene is e szép napon,
hívei kedvére teszen,
csodás, mit ád, a jutalom.
És mindent zöld pompába von,
virágra, rétre dől a fény,
határunk megszépül nagyon
tavasszal, május elsején.

Szorongás fojtogat, szivem,
szünetlen szenvedsz, jól tudom,
hisz távol tőled kedvesem,
kinek hiánya bánt nagyon,
ki tudja, mikor láthatom?
Most más vigaszra nincs remény:
erdőben vár a nyugalom
tavasszal, május elsején.

Szép hölgy, egyetlen angyalom,
majd száz napig sorolhatom
mindazt, amit kiállok én,
előtör minden bánatom
tavasszal, május elsején.
 
 
0 komment , kategória:  Charles D'orléans versei  
Nézem, mily szép a sok virág,
  2011-06-30 13:12:19, csütörtök
 
  Charles D'orléans

NÉZEM, MILY SZÉP A SOK VIRÁG

Nézem, mily szép a sok virág,
ha nyílik Ámor évszakában,
cicomázkodnak mindahányan,
színekből szőnek új ruhát.

A szívnek ifjuságot ád
a kert, hol ily nagy illatár van,
nézem, mily szép a sok virág,
ha nyílik Ámor évszakában.

Virággal ékes minden ág,
madarak táncolnak vidáman,
s fürdőznek tiszta dallamárban
a földek, rétek és tanyák.
Nézem, mily szép a sok virág.
 
 
0 komment , kategória:  Charles D'orléans versei  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 352 db bejegyzés
e év: 1366 db bejegyzés
Összes: 7802 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1589
  • e Hét: 19506
  • e Hónap: 81132
  • e Év: 453227
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.