Regisztráció  Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
x
  2013-05-25 19:50:10, szombat
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ............ 2011-11-23 04:54:12

Gyüre Lajos -

Már megint az öre­gek!

S ha fel­bo­rul a szék, az asz­tal,
más nin­csen, csak kö­tél vagy vegy­szer?
Is­te­nem, már csak az vi­gasz­tal,
hogy mi is vol­tunk fi­a­ta­lok,
s ők is lesz­nek öre­gek egy­szer,
ha úgy dönt az Úr s égi ka­rok.

 
 
0 komment , kategória:  Gyüre Lajos 1.  
x
  2013-05-25 08:40:20, szombat
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ............ 2011-11-23 04:54:12

Gyüre Lajos -

Már megint

Már megint őszi sze­lek fúj­nak,
meg­ad­ja ma­gát és vet­kő­zik a nyár,
ki­áru­sít, mint a kí­nai ba­zár.

út men­ti ri­banc, fo­ga nin­csen,
ki­tár­ja a nap­nak fon­­nya­dó tes­tét,
bí­bor­ban fü­röd­nek a hű­vös es­ték.

da­gad, te­lik a hold sar­ló­ja,
őzek üze­ked­nek, sze­rel­mes bi­ka
bőg, agan­csa he­gyes, ele­ven pi­ka.

ku­ko­ri­ca su­sog sely­me­sen,
ár­va fész­ket fog­lal a lár­más ve­réb,
el­múlt a nyár, ócs­ka lom, tö­rött cse­rép.










 
 
0 komment , kategória:  Gyüre Lajos 1.  
x
  2013-05-20 04:38:52, hétfő
 
  Gyüre Lajos -
Hazajöttem

Valójában el se mentem.
Csak indulnék, de hova, hol
úgy lengne körül az éter,
hogy torkom kortyolva inná
a friss zamatot, bátran, nem
félve tüzétől, füstmarta garat
felköhögött mérgeitől, de
hova is mennék, hol rám találna
a boldogság kék madara,
vajon hol várna toll-pehely ágy
pihenésre, széket ki törölne
alám, s mondaná: ,,Isten hozott!"

Hát valójában el se megyek.
Csak indulnék vágyva mindig
tovább, a végtelenbe táguló
gondolat-mezőkön taposva
új nyomot, nem-járt ösvényt,
csak indulnék, de akkor is
hova, hol nem volnék idegen,
hol nem köszönnének rám:
,,hát te mit keresel itt, idegen?"
bár nyelveden szólok, s mégis
megtagadsz, hát ezért maradok.

Mert ez az én hazám, otthonom,
váram, menedékem, börtönöm,
nyelvem bazaltjába körömmel
vájt szűkös barlang-odúm:
a sikoltó vaskapu, az ajtó
kilincse a határ! az ablakrács
foglya, az asztal síkja a tér!
Trianon húzta cordon sanitaire,
zöld övezet a sovány repkény
a szomszéd falán, s a magasság
az antenna-felkiáltójel végtelene.
Itt vagyok otthon. Karosszékek
ölelése, gúzsbakötés-szindróma,
térd alatt keresztül seprűnyél -
papír-katonák szorítanak falhoz,
élvezik kínomat, homlokomon
verejték-eső, hátamon fénylő
kisebbségi kancsuka-bélyeg,
és nem védjegy-oltalom maradásra -
meglékelt agyamba kúszó vers-
gyökerek nyúlnak, felszívják
nedveit, s vérvörös virágot nyitnak.

De akkor is maradok, mert ez a hazám,
otthonom, házam, s ha volnék bár
nyelvem Bakonyában bujkáló betyár,
a bajban szabadító, égig magasodó
vigasztaló, istenkáromkodással
úgy imádkozó, hogy a feloldozást is
igennel tagadó, gyűlölve szerető,
koldus-fillér után egymást taposó,
kisszelmenci tragédia-jokulátor,
kalitkában élő hajléktalan csöves,
- hát kelletlen vendégnek ne hívjatok.

Én akkor is maradok, mert ez a hazám.

Kassa, 2005. febr. 5-én.
 
 
0 komment , kategória:  Gyüre Lajos 1.  
x
  2013-05-19 14:36:04, vasárnap
 
  Gyüre Lajos -

...... ........... ........... ..........Ünnep előtt

...... ........... ........... ........... ..........Ég
...... ........... ........... ..............s földig érő
...... ........... ..............szárnyas tűzmadarak
...... ........... ...........pázsitos selyemfű röptetője
...... ............alattunk feszül negyven év védőháló
...... ......sziklafala fölöttünk magasodik pelikán csőre
...felszántott csillagmezők barázdáiban lépdel a Gazda
csilingel a nap perzselő sugarában parázslik a végtelen Idő
......cédrusok úsznak a felhők tetején habfehér szoknyák
......bálba készülnek fehér-feketében a frakkos gólyák
......lábukon kibuggyan a vörösen kelő nap hajnalpírja
......hűvös a reggel tedd fel kalapod és befelé imádkozz
......csak a szív a jóság míg bírod a hűségbe oltott mész
......éget tartani erővel tetőt csillagokat mert a boltozatos
......menny kapuja nyílik fiakban felsorakozva csizmasark
......vető hátgörbítő néma daccal bírod még asszony téged
......ki kérdez a ház három sarka a tiéd a rég holtaké élőké
......a jövő is ha áll még a rosta ég a roskatag alap a kötés
......bírja még állja a habarcs a tetőgerenda és ép a cserép
...... ........... ........... ..............föld föld
...... ........... ........... .......föld föld föld föld
...... ........... ........... .........öld öld öld öld
...... ........... ........... .........dől dől dől dől

 
 
1 komment , kategória:  Gyüre Lajos 1.  
x
  2013-05-17 13:10:58, péntek
 
  Gyüre Lajos - Felszedték sátrukat

Felszedték sátrukat a pásztorok
Miközben angyalok énekeltek
Apraja-nagyja nyáj körül forog

Szelíd juhokat tereltek tova
S az égi mannára vártak éhhel
Szitkot szórtak mert az ég mostoha

Nem adott mannát és a fű se serkedt
Kiszáradtak a bő folyók kutak
És messze hagyták az ősi berket

S bár harsogott a győzelmi ének
Nem borultak térdre az erős kosok
Csak a birkák s a fogatlan vének

Aszott füvet perzselt a napkorong
Kutyák tépték egymást visongva míg
Hátukon csattant az eldobott dorong

Puskák végén remeg a célkereszt
A tüdő a szív és ujjak begye
S szétnyílik az ég mint almagerezd

Kassa, 2006. január hava
 
 
0 komment , kategória:  Gyüre Lajos 1.  
Gy Lajos
  2011-11-22 21:51:43, kedd
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... .............. 2011-09-04 09:55:04

...... ........



Gyüre Lajos - A pocsolya

Előbb csak kis tócsa,
semmire se jó,
nem járja dereglye,
nem szeli hajó.
Szélről, az út mentén,
elárvult kotyor,
esővizet iszik,
lihegve kortyol.
Nyeli a friss esőt,
míg gödre telik,
nő, nő mind nagyobbra,
duzzad estelig.
Hajnali tengerár,
benne fürdik a nap,
karimája lecsüng,
ázott, nyűtt kalap.
Habot vet, hullámzik,
mérges minitenger,
haj, ez az őserő,
ha belelépsz, elnyel.
Zord, mint tenger mélye,
bőszen csapkod, árad,
de ha kisüt a nap,
volt, nincs, kiszárad.

Link

 
 
0 komment , kategória:  Gyüre Lajos 1.  
Gy Lajos
  2011-11-12 16:27:55, szombat
 
 



Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ ... 2011-02-19 07:02:16

Gyüre Lajos -

Ti­sza part­ján 2
(poszt­mo­dern tra­gé­dia)

vi­zek pas­kol­nak
ki­hull a nap­fény
bo­gár­er­dő
te­me­tő­vi­rág
va­la­mi itt be­lül
né­ma gya­log­lás
ök­len­de­zés
ha­lott őrü­let
agyon­mo­sott
gon­do­lat­fosz­lány
a jég­szek­rény fa­lán
há­nyás után
lehugyozott
tűz­pa­rázs
töp­pedt ba­kancs
száj­té­pés
ex­hi­bi­ci­o­nis­ta
ádámok part­ta­lan
ma­ga­mu­to­ga­tá­sa
an­gyal­csi­ná­lók
vér­fo­lyó­ja
hor­dók öb­le
ci­án­me­ző
tá­to­gó ha­lak
arany­köd pik­kely
hal­ele­del man­na
ti­sza­vi­rág­tánc
a vi­lág púp­ján
el­úszó zsír­folt
nyár­son­sült
nap­sze­let
vis­­sza­pil­lan­tó tü­kör
fény­nya­láb eső
sa­va­nyú bél­sár
özön­víz szindró­ma.



Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ ... 2011-02-19 07:02:16

Gyüre Lajos -

Ta­va­szi halk ima

Hol a szí­ved a szád íze
Ke­gyet­len tél volt fa­gyos sze­les
Bó­lin­tunk ré­gi verk­li­re
Sú­lya nincs sza­vak sze­ress sze­ress

Vét­künk ha volt a ve­zek­lés
Med­dig tart még és mi­ért
Szab­dalt tes­tünk jár­ja a kés
És az ágy­tól a ka­pu­ig kí­sért

Ádáz csör­te ha­lá­lig tart
Sza­vak pen­gé­je szív­be márt­va
És mint bom­ba tép­te ba­zalt
Nincs több új­ra és nincs több hát­ha

És még­is van jel ra­kás­nyi
Csak lát­ni hin­ni kell itt be­lül
Hol a szív ta­nyá­zik s vár­ni
Pün­kösd láng­ját mi­kor ránk te­rül.


 
 
4 komment , kategória:  Gyüre Lajos 1.  
Gy Lajos
  2011-08-28 11:24:43, vasárnap
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... .............. 2011-08-28 11:21:39

Gyüre Lajos versei
Tömeg
J. A. halálának 70. évfordulójára

Mester, ez nem az a tömeg,
itt gátat mos a gyűlölet,
tajtékos salak tör utat
habzón, pusztít, rombol, ölet. A gőg, butaság öklel, tol
ravaszul faltörő éknek,
itt nincs helye tiszta szónak,
okos, megtartó ígéknek.

Mint ama borsó, visszahull,
elpereg, gurul szerteszét,
az értelem halott, a szó
csahos, veszettkutya-beszéd.

Mondaná nagyapám, szegény:
,,botod legyen kutyák között,"
most is hallom, pedig már rég
az ákácosba költözött.

Itt nincs okos gyülekezet,
hol meghányhatnánk száz bajunk,
hogy széthullik nemzetünk, és
hogy ,,mint pusztul el szép fajunk".

Itt csak tömeg van, sikamlós,
guanó és nyúlós massza,
köd a fejekben, s az utcán
botok, hogy rendőrt riasztna.

Feldobja magát a mélyből -
virgonc halacska a sár, bűz,
betakar jótékony iszap,
s fejfádon idegen betűz.

Itt csak tömeg van, éhes az
ölésre, harcra, és vérre,

miközben ráhullsz tépetten
Hádes áldozat-kövére.


Mi Atyánk

Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben,
egy és örök Isten. Te vagy erős várunk
nékünk, kiben bízhatnánk, ha nem
tebenned. Hozzád szól néma fohászunk,
ne hagyd, hogy gyűlölködő elleneink
rajtunk győzedelmeskedjenek, fordítsd
orcád mireánk és hallgasd meg, Urunk,
gyötrelmekben fetrengő néped imáját.
Halld meg gyenge szavunk, mert már
kiáltani sem tudunk, torkunk szakajtja
a bűnből táplálkozó dögletes levegő,
szemünk elhomályosítja a káini füst.
s lassan elfogy az erőnk, míves szavunk,
csak káromlásra nyílik ajkunk, holott imát
kellene mondanunk jóságodért, hogy
megtartottál minket a nagy Veszedelem
idején is, mikor mindenek odavesztek,
puszta életünk hozzuk most csak eléd,
lásd meg nyomorúságunk, testünk fakadó
keléseit, lépteink vigyázzad, nehogy saruink
sustorgása hangjával felverje nyugalmából
a felettünk győzőket, s nagy felindulásukban
megrontsák saját bálványaikat, s haragjukat
zúdítsák fejünkre miatta, ártatlanokra.
Lágyítsd meg szívüket irányunkban, mert
nem vétkeztünk többet, mint más népek, kik
ellened lázadtak, idegen isteneknek aranyból
bálványokat emeltek, s neved gyalázattal
vették szájukra. Tenfiadra kérünk, vedd le
rólunk sújtó kezed, mert már komor kovácsok
kalapálta vas kampóikkal falhoz láncoltak
elleneink, s nyelvünk kapdossák élesre kifent
késeikkel. Urunk, istenünk, lásd be, ha nyelvünk
kivágják, mivel dicsérjünk akkor téged, bár
bűneink miatt megérdemelnénk a pokolra veszej-
tést, a gyalázat terhét hordozni homlokunkon,
halálunk órájáig a jegyet, mert bűnös nép vagyunk
mi testestül-lelkestül. Dicsekvéseinktől, mint édes
bortól megrészegülve magunknak tudtuk be erőd,
másra mutogattunk, mikor magunk vétkeztünk,
pirongatásod elhárítván nem igyekeztünk a keskeny
útra, hogy hozzád közelítsünk, bocsánatért lábad elé
boruljunk. Oldozz fel hát minket bűneink alól, hogy
emelt fővel dicsérhessünk téged, mert tiéd az ország,
a dicsőség, s a hatalom örökkön örökké.
Ámen


Bethesda vizét...

...nem láttam én, partján
nem ültem, mint a sánták, bénák és vakok,
de hullámai bennem fel-felverődnek,
lépésem felfogják sós hullámok, habok,
és visznek Krisztus felé szárnyas
angyalok.
Földi kincseim mind-mind elé rakom,
forró fövenyes partján ott a parittyám,
morajló vizéből feldobott iszapom,
ékszeres ládám titkos lakatját nyitnám,
tele ékes gyönggyel, szép, mives szavakkal
mondanám: neked hoztam, győztes harcon
nyertem, és most itt van, ez a fegyverem,
tollam: kardom.
S ha merülnék, nyújtana megváltó kezet
(munkálna bennem a múló emlékezet),
emelne föl magához, s várna egy szóra,
,,Uram Jézus, segíts!", vagy valami más
hasonlóra.
De nekem - partra vetett hal félig halva -
a forró fövenyre dőlve nincs más gondom,
csak keresni, lelni új, míves szavakra,
tölteni napom, s várni, hogy hull a manna,
az éltető, mely testemet úgy járná át,
hogy szülne új igéket,
nevét tenném föléje, mint felségjelként
tündöklő éket,
s hályogos szemem nem látja, hogy jön felém,
váltott lovakon nyargal szolgád, küldötted -
s mielőtt szólanék szép míves szavakkal,
elföldel, és puha szárnyával betakar,
futó homokból fejemhez párnát görget
Mihály, a szárnyas angyal.

Karácsony

Karcsú kémények bodroznak,
csöndes a karácsonyeste.
A hó az utat belepte,
sátra az égi titoknak.

Csikorog a vásott csizma,
ma mindenki jó és boldog,
dalolnak égi koboldok,
él mind, aki hittel hitt ma.

Kinyílik a szív, a lélek,
az ölelés könnyű teher,
nem bánt vagyon, és kincs se kell,
belefér minden kis élet.

Mert megszületett a Gyermek,
menny Báránya, a jó Pásztor,
ma minden ének hozzá szól,
zengik kicsi kunyhók, termek.

Földig hajolva

Már nem nehéz mindig közelebb
Mindig lejjebb. Csak óvatosan

Orra bukva és térdre esve
Csak ne ottmaradva hogy rohan

Az idő felkelni addig is
él az ember más szóval kínlódik
mint a káposzta hús nélkül
az első és utolsó vérig

csak ép ésszel mert minek is él
ha már képtelen gondra szóra
csak felállni bár a tartóoszlop gerinc
már készül az isteni kézfogóra.

Hogy tartott sátrat emelt zsákot
szorított gyeplőt a göbös kéz
futott a láb s nem sípolt a gége
ma rom gúnyos fintor az egész

Mintha nem lett volna tegnap
Mintha a tegnap is ma volna
Mintha a múlt idők ködéből
Nem én egy másik ember szólna.



















































 
 
0 komment , kategória:  Gyüre Lajos 1.  
Gy Lajos
  2011-08-28 11:19:42, vasárnap
 
 
Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... .............. 2011-08-28 11:15:41

Gyüre Lajos versei
Apám a lovon
szőrén ülve csak úgy paraszti módra
nyergünk tán sohse volt még így igaz
lóra is csak akkor ült amikor legelőre
vitte a Sárit a Szellőt két lovunkat

hadd harapjon selymes friss füvet
már ha megvan a két legelőjog
kárba ne vesszen és marad a here is
mert a lóherével csínján bánva mindig
télire hagyva gonddal csűrbe takarva
és nem a szikkasztó asztagba rakva
védve naptól széltől és a zimankós téltől
szénával szerezve jó eledel majd
hozzá jól megtermett szép burgundi
répát habzsol vígan a Sári a Szellő
mint aki tudja ők szánották földjét
húzták csűdig süppedt lábbal a boronát
ott az Ung-hát szűzen feltört Pap dűlőjén
majd a téli napokban lesz rá bő idejük
habzsolhatja a jászol előtt az abrakot
míg a gazda a szőrükből a port kikeféli
és vakarójából az istálló piacára veri
mígnem fényes szőrük villan a napkeltében.

Istenem itt van a képe előttem nézem az arcát
büszkén úgy ül a Sárin mintha csatából jönne
győztesen ünnepi díszben fegyverétől
megszabadulva vidáman tudva hogy ellene
új csatára már nem készül mert fogytán ereje
ó mily távoli képek mind csak a képzelet szárnyán
úgy repül erre meg arra mint ahogy én akarom
hej pedig ha tudtam volna száz tehertől hajlik a
válla akkor is ha ülve lován legelőre vitte.

Tűnődéseim II.

Ahogy ültem

Ahogy ültem, ahogy álltam,
tükörbe néztem, és
megláttam magam
- nagyapámban.

Ahogy a gyeplőt tartotta,
fogta egy marokra,
ostora nem volt,
- elég a szó, mondta.

Hamvazószerda

Nagyanyám fahamuval
kisúrolt minden edényt,
napraforgóolajtól
fénylett az asztal, a szék,
és hamvazószerdától
böjt idején húsvétig
kis, és nagy lábas, fazék,
tányéron, késen, villán
hírmondónak sem maradt
egy szemernyi zsíradék,
s húst nem ettünk, csak halat.

A család anyai ágon
pápista, így rendeltetett,
az apain kálomisták,
állva dicsérték az Eget,
böjtölünk, mondta nagyapám,
(tán hogy egyiknek se fájjon,)
bár nem az a bűn, mi bemegy,
hanem mi kijön a szájon.



Már nem előre

Már nem előre, csigamód
visszafelé araszolok
az időben,
kihátrálok a múltamba,
szedegetem elhullatott
éveimet.
Micsoda idő és emlék!
A ma, a tegnap úgy hullik
darabra, szilánkokra szét,
hogy összerakni sem tudom,
nem simul egésszé a kép,
mi marad, nem más, csak hamu,
csak törmelék.
De, hogy araszolok vissza
az időben,
mindegyre szebb, tisztább a kép,
mit százszor elfeledtem rég,
felragyog, mint eső után
a nyári ég.












 
 
0 komment , kategória:  Gyüre Lajos 1.  
Gy Lajos
  2011-02-21 11:18:28, hétfő
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ ...2011-02-19 07:53:46

Gyüre Lajos
A halottak nem öregednek

A halottak nem öregednek,
várnak türelmesen az utolsó kürtszóra,
arcukon a bőr csontig simult hártya,
pergamen, de a lélek él, hiába marják

testük a párkák, porrá őrli az Időmalom,
s ha harsan Jerikó kürtje, úgy kelnek fel,
mint az álmukból ébredő szeretők,
mert a halottak nem öregednek.

Lassan öregebb leszek apámnál,
akár tegezhetem is, elküldhetem
gyufáért. Szúrágta fejfája rég a múlté,
de hordom arcát, megszólítanak,
hol jár erre mifelénk, rég láttuk,
lám, nem látszik a kora, arca a régi,
mert a halottak nem öregednek.

Hogy megy a sora, nem vágyik vissza,
nem gyötri honvágy, az Ung-hát a Tőgyes,
a Pipogya, a Szúnyogláza, a Veresdomb
szőleje, jaj, de az már nincs, tövestül
kivágták, ilyen a falu, ha nekem nincs,
neked se legyen. Holtig bánta, benne élt,
mert a halottak nem öregednek.

Húgocskám még ma is csak ötéves,
játszótársul a halált választotta,
fehér fátyla a szélben máig lobog,
itt bent legbelül, hol a lélek lakik,
az értelem kussoló kutyaként hátrál,
felködlik az égi arc, a szemek tükre,
mert a halottak nem öregednek.

Az utolsó napon felkélnek, ellepik a földet
harsány, fiatalos kedvvel munkához látnak,
megtelnek velük az üres termek, a pusztuló
gyárak, átlépnek a képzelet véges határain,
és jaj! Nem ismernek ránk, barázdás, vénülő
arcunk nékik idegen, csak ők maradtak üdék,
fiatalok, mert a halottak nem öregednek.



Patak

Sziklák mosodája

szivárvány vízcsepp-ragyogás

simára csiszolt idő

zúgók himnusza

időtlen idők nyugalma

záporok dagálya

tengerek tükre

pisztrángpikkely-villogás

fecskeitató csobogó

falevél-hajó ringatás

szomjas rekettye-kocsma

padmaly-sepregető

pöröly-pattogtató

nekiiramodó suhanc

leánycomb-simogató

tarajos hullámverés

szelíden csobogó

sóhaj-marasztalás

tilinkót terelő zene

gyermekcsacsogás-öröm

hozottat kérdezetlen rakó

találtat messze ragadó

félrevert harangzokogás

nyári asztma-száradás

szüreti hordómosó

dana-dana pendülés

rétek csavargója

hosszútávfutók

dőlt fatörzs-akadálya

szomjat oltó hűs nedű

korsók bugyogása

folyók véredénye

hajszálér-tolulás

halálba siető vándor

kaput kerülő tolvaj

egymaga alfa és ómega.






 
 
0 komment , kategória:  Gyüre Lajos 1.  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 10 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 7558
  • e Hét: 65781
  • e Hónap: 200000
  • e Év: 990864
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.