Regisztráció  Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
x
  2013-03-01 19:20:02, péntek
 
  Takáts Lászlóné [Ibi] küldte az IWIW-en...... ........... ........... .....#7077. 2013. március 17.

Afanaszij Fet :.Kihunyt csillagokhoz
-
Vajon soká látom fényetek még,
ibolya ég kíváncsi szemei ?
Soká érzem,hogy ti vagytok a fenség,
éj templomának legszebb dísze,ti ?
E tüzek már talán nem is ti vagytok ,
fényetek mögött rég kihunytatok.
Ha meghalok, így száll versem,e fantóm -
sóhaj,felétek,fantom--csillagok !
-
(Szabó Lőrinc )


 
 
1 komment , kategória:  Afanaszij Afanaszjevics Fet 1.  
Afanaszij Afanaszjevics F
  2011-10-20 13:52:50, csütörtök
 
  A távozóhoz
szerző: Afanaszij Afanaszjevics Fet, fordító: Szabó Endre

Porfelhő kavarog
Kint az út felett -
Gyalog vagy lovas az?
Látni nem lehet.

Látom már: a síkon
Lovas vágtat át -
Ne feledj majd engem,
Távozó barát!

 
 
0 komment , kategória:  Afanaszij Afanaszjevics Fet 1.  
Fe
  2011-09-18 18:59:09, vasárnap
 
  Édes kép
szerző: Afanaszij Afanaszjevics Fet, fordító: Kosztolányi Dezső
Információ erről a kiadásról




Ó, az édes, drága
régi-régi kép:
földek pusztasága,
holdfényes vidék.

A csillag világol
lenn a táj haván
s távol, távol, távol
csilingel a szán.

(1842)





Téli kép
szerző: Afanaszij Afanaszjevics Fet, fordító: Szabó Endre
Információ erről a kiadásról




Gyönyörű kép! te oly
Kedves vagy nekem:
Hó és holdsugár a
Messze téreken,

Fehérlik a hó s a
Hold köröskörül -
S messze, messze egy-egy
Szán gyorsan röpül...

(1842)













 
 
0 komment , kategória:  Afanaszij Afanaszjevics Fet 1.  
Fe
  2011-09-18 14:19:40, vasárnap
 
  AFANASZIJ AFANASZJEVICS FET - HALLOD, AMINT SUHOGÓN






Hallod, amint suhogón elhúznak az égen a darvak?
Ékük száll magasan, déli mezőkre repül.
Foszlik a sárga levél, a nyiresben füttyög a cinke.
Azt mondod: türelem, várjuk a lanyha tavaszt.
Kedves, a messzi jövőt várjam gyönyörű közeledben?
Kinn kavaroghat a hó - csak virul arcod azért.
Gyakran tükröd elé ülsz, gyermeki szép mosolyoddal
babrálod ragyogó, dús-koszorús hajadat.
Mondd meg hát, mikor élőbb, forróbb s szebb üde arcod:
májusi reggel, a friss, fényteli kert közepén,
vagy ha tüzemnél ülsz, s én úgy féltem kicsi lábad,
hogy sziszegő szikrák gyors tüze megsebezi?

(Rab Zsuzsa)



 
 
0 komment , kategória:  Afanaszij Afanaszjevics Fet 1.  
Afa F
  2011-09-10 15:50:21, szombat
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ 2011-09-11 15:41:02


Afanaszij Afanaszjevics Fet
Nap és éj

Felfűtve vérünk, lobogott a nap.
Te gyönyörű, az eksztázist akartad,
s hogy olthatatlan vágyak izzanak
bensődben, arról vallott nékem ajkad.

Nem láttam én vak, hogy az éjszaka
ereszkedik már ránk, az élet éje,
s hogy lelked és szépséged csillaga
lehullt, hogy többé kezem el ne érje,

s elváltan értjük meg majd nagysoká,
hogy boldogságunk halt bele e csöndbe.
Mennénk utána még, de nincs hová,
s megyünk a sírba, külön én, külön te!
Fordította: Gáspár Endre



Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ 2011-09-11 15:41:02


Afanaszij Afanaszjevics Fet
Ha a nap kiragyog
keleten

Ha a nap kiragyog keleten,
neki titkomat elrebegem.

Ha patak fut a déli napon,
neki suttogom el, mi bajom.

Ha a hold süt az éjjel egén,
örömöm neki mondom el én.

De elém ha te állsz, te magad,
suta számon a szó elakad.
Fordította: Gáspár Endre


 
 
0 komment , kategória:  Afanaszij Afanaszjevics Fet 1.  
x
  2011-08-06 13:56:00, szombat
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 2011-03-24 07:30:47
Fet: Nyári éj


Suttogás: csönd: szók, jelekkel:
fülemile-dal:
holdezüst fák, csacska csermely:
álmodó moraj:

fényegyúlt éj, fényetűnt éj:
árnyak mindenütt:
édes arcon néma tündér-
játék: tiszta üdv:

rózsafelhő, - bíbor égbolt, -
szikrázó öröm: -
boldog könnyek, ölelés, csók -
s hajnal, lángözön!

/Ford.:Szabó Lőrinc/



 
 
1 komment , kategória:  Afanaszij Afanaszjevics Fet 1.  
Afanaszij F
  2011-07-03 12:51:21, vasárnap
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 2011-03-18 08:12:27


Afanaszij Fet

SZERETEK JÁRNI KINN

Szeretek járni kinn a néma téli réten,
hol a fagyott szirony szikrákat szór a fényben,
szeretem a nehéz hókucsmás ágakat,
az elfutó folyót ónszürke jég alatt.
Itt szélhordott hegyek, orkán-emelte sáncok,
amott lágyöblü völgy: egy hó-befútta árok,
a meztelen sikon dermedt fűbokor,
ott furcsa rajzu domb, akár a sírszobor -
az éj műve. S de szép, ha hófelleg gomolydul
a tükrös lékeken, fehérlő partokon túl!

fordította: Rab Zsuzsa



 
 
0 komment , kategória:  Afanaszij Afanaszjevics Fet 1.  
Fe
  2010-10-03 17:25:49, vasárnap
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... .............. 2011-06-30 11:50:25


Afanaszij Afanaszjevics Fet: Ne kérdezd kedvesem


Ne kérdezd, kedvesem, hogy min tűnődöm én,
engedj csak szótlanul a múlton elmerengnem.
Egy régi kép kísért, túl esztendők ködén,
s foszló emlék után tapogat olykor lelkem.

Hogy röppent ittasan szívem, szegény bolond!
A szépek szépe zárt bűvös boszorkány-körbe.
S vergődtem lázasan, mint vihartól sodort
galamb, az ablakon szép szárnyát összetörve.

Már nem vakítanak tündér igézetek,
meglassúdó szívem nem ver szilaj-bolondul.
De mint a gyérszavú, vén óraszerkezet,
csak egy órát jelez, ha néha-néha kondul.

Kondul, s idézi mély, ködös gyermekkorom...
A fürtös orgonát zápor-könny permetezte.
Anyám lázban feküdt, és azon a napon
kislánypajtásomat elvitték messze-messze.

A fecsketorkokon elhalt a csepp harang,
aznap szitakötők ragyogva nem cikáztak,
borzongva üldögélt a sok begyesgalamb,
s a víg madárzsivajt felitták mind a hársak.

És ekkor hirtelen, a nyurga kút felett,
ahol repedt vödör himbálódzott a gémen,
egy holló vész-szavát zengették az egek,
kiáltott bajhozón, borzongatón, sötéten.

Elszállt rég az a nap, de árnya elkísért.
A szívem nyugtalan, s vak félelem a társa.
Nézem szelíd szemed, s az a holló kísért:
most... most zeng fel gonosz, fekete károgása.

(Rab Zsuzsa)


Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... .............. 2011-06-30 11:50:25


Afanaszij Afanaszjevics Fet




Kandallónál







A tűz húny. Lángját, ingadozva

mind több árny-gyűrű fogja át.

Kékszárnyú lepke fátyolozza

így a pipacs rőt parazsát.





Szemem előtt gyönyörű álmok

sora kél a halk fény alól,

s arcok, fejthetetlen talányok,

néznek a szürke hamuból:





régi életem, óriási

menetben, tűnt kéj, néma dac...

Hazudsz, szív! -: hogy tudnád gyalázni

azt, amit oly forrón siratsz?



ford: Szabó Lőrinc



Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... .............. 2011-06-30 11:50:25


Afanaszij Afanaszjevics Fet




A tavasz illatos kegyelme







A tavasz illatos kegyelme

nem jött le ránk, nem szállt le még:

a mélyedések hóval telve,

és csikorog hajnalra kelve

a fagyos úton a kerék.




Déltájt se fűt a nap sugára,

a hársfacsúcsok színe rőt,

a nyírfasuttyók színe sárga,

s a csalogány se gyújt dalára

a ribiszkebokrok között.




De már az újjászületésre

biztos jel fönt a daru-ék, -

míg szemmel röptüket kísérve

az úton áll a puszta szépe,

és arca hamvas pírban ég.

ford: Tellér Gyula



Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... .............. 2011-06-30 11:50:25


Afanaszij Afanaszjevics Fet




Mily tiszta lég







Mily tiszta lég! Micsoda éj!

mint alszik az ezüst levél,

mily fűz-árnyékot hord a föld,

mily álom rejti az öbölt,

mint halkul a hullámzaj el

mily csenddel telve a kebel!




Éjféli fény! Nap vagy te, nap,

csak szebb a fény, s homályosabb

az árny, s nem sóhajt a levél,

tisztább az ész, szebb a kedély,

s eldobva szenvedélyeket,

- most vennék mély lélegzetet!




ford: Lothár László





 
 
1 komment , kategória:  Afanaszij Afanaszjevics Fet 1.  
Fe
  2010-10-03 13:55:42, vasárnap
 
 



Fet, Afanaszij Afanaszjevics

Jöttem üdvözölni téged,

Szépen elmesélni sorban,

Hogy a napfény szinte éget,

Reszket, táncol fán s bokorban;



Elmesélni, hogy feléledt

Már az erdő minden ága,

Víg madárdal, boldog ének

Száll derűs hajnalra várva;



Elmesélni: tegnap óta

Mit se hervadt szenvedélyem,

Lényed s minden boldog óra

Szent varázsát épp ugy érzem;



Elmesélni: mindenünnen

Jókedv áramlik szobámba,

És a lelkem lelkesülten

Egyre énekelni vágyna!

Galgóczy Árpád


Fet, Afanaszij: Neked én semmit sem mondhatok...

NEKED ÉN SEMMIT SEM

MONDHATOK...



Neked én semmit sem mondhatok,

Nem is zaklatlak egyáltalán,

S miben hallgatva biztos vagyok,

Arra semmiért nem célzok ám.



Nappal alszik az éji virág,

De ha fák mögé leszáll a nap,

Csendben nyílik a leveles ág,

S hallom, hogy bont a szív szirmokat.



Reszketek... Nyirkos az éjszakám,

Lelkem beteg, fáradt és nyomott,

Nem is zaklatlak egyáltalán,

Neked én semmit sem mondhatok.

(Fordította: Szöllősi Dávid)

2011. július 21.




 
 
0 komment , kategória:  Afanaszij Afanaszjevics Fet 1.  
Fe
  2010-07-07 07:59:16, szerda
 
  Fet, Afanaszij Afanaszjevics
Soha (Magyar)

Fölébredek. Igen: koporsó fája...
És kínlódva kinyújtom a kezem,
elfulladón segítségért kiáltva.
Haláltusámra még emlékezem -
igaz tehát! S alig moccanva szinte,
kelek fel, korhadt házam szétfeszítve.

Kilépek. Fehér-éles téli fény.
Nem kérkedem már. Hóbuckába botlom.
Üreg tátong a sírkamra helyén.
Gyerünk haza. Majd elámulnak otthon!
A régi park, igen. Tudom az ösvényt.
Mégis - minden megváltozott. Mi történt?

Most már futok. Hódombok. Téli fák
fekete, mozdulatlan ága-karja.
Se hang, se nyom. Kietlen némaság.
Mint mesékben a holtak birodalma.
De ott a ház! Roggyant a fala, megdől.
Lehanyatlik karom a döbbenettől.

Mély hó alatt alszik a kis falu,
ösvény, csapás nem visz hozzá sehonnan.
Pedig ez az! A roskatag falú
kápolna, még a harangláb is ott van.
Mint fagykolódó vándor hómezőn
áll, a felhőtlen távolba veszőn.

Szironyos hó. Se madár, se bogár...
Igen... A föld kihűlt, kihalt az ember.
Kihez küldött vissza a sír? Ki vár?
Mit kezdjek megőrzött lélegzetemmel?
E holt vidéken lelkem mit kereng még?
Mi nyűgözi ide? Hol várja emlék?

Hová itt, hol a térben az idő
csak tévelyeg, hol nincs kit megölelnem?
A legutolsó élet széditő
terhével, Halál, fogadj vissza engem!
Föld holtteste, repülj, némán, vakon,
holttestemmel az örök utakon!

Rab Zsuzsa



 
 
0 komment , kategória:  Afanaszij Afanaszjevics Fet 1.  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 11 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1462
  • e Hét: 3566
  • e Hónap: 94666
  • e Év: 1790551
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.