Regisztráció  Belépés
pircsi09.blog.xfree.hu
"Érkezz sírva, majd gyakorold a nevetést s mosollyal távozz" /Fodor Ákos/ Papp Irén
1936.09.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 18 
Este
  2016-05-03 21:09:35, kedd
 
  ...... .....


Móra Ferenc
...... ........... ......Este


Este van, este van,
édesapa fáradt -
aranyhajú lányom,
te bonts nekem ágyat.

Szelíden te simítsd
puhára a vánkost,
ágyam szélire is,
te ülj ide mármost.

Homlokomon a bú
nagyon elborongott,
kicsi száddal róla
leheld el a gondot.

Virágfejecskédet
hajtsd szívem fölébe,
nevess éjszakára
csillagot beléje.

Mesélj is majd egyet
szegény apukádnak,
úgy mintha mesélnél
a hajasbabának:

"Volt egy szegény ember
nagy Meseországban,
nem volt mása csak egy
aranyhajú lánya..."
 
 
0 komment , kategória:  Móra Ferenc  
Szeresd a gyermeket!
  2016-02-29 21:20:53, hétfő
 
  ...... ..........


MÓRA FERENC
SZERESD A GYERMEKET!


Szeresd a gyermeket! A sivatag hegyen,
Hol villámok között vala az Úr jelen,
E legszentebb parancs nincs kőtáblára írva -
Mosolygó kedviben, pirosló hajnalon
Aranybetűkkel ezt az örök Irgalom
Az emberszívbe irta.

Szeresd a gyermeket! Még néki szárnya van,
A csillagok közé ő még el-elsuhan,
S kitárja vidoran a mennyek ajtaját:
Hiába könyveid, hiába lángeszed,
Az Isten titkait ki nem kémlelheted,
Csak gyermeklelken át.

Szeresd a gyermeket! A lét napfénye ő,
Estellik, hogyha megy, hajnallik, hogyha jő,
Csöpp lábai nyomán az öröm kertje zsendül,
Bimbónyi kis keze áldással van tele,
S melyik szeráf-zene érhetne föl vele,
Ha víg kacaja zendül?

Szeresd a gyermeket! Hisz oly hálás szegény,
Egyszerre könny, mosoly ragyog csillagszemén,
Ártatlan kis szívét az öröm megteli,
S köszönetét, akár az esti fuvalom,
Mely félve játszadoz a harmatos galyon,
Oly halkan rebegi.

Szeresd a gyermeket, öleld szívedre őt,
Ringasd el lágyan a szegény kis szenvedőt,
Lehunyt pilláinak töröld le könnyeit:
S mig te a gyermekek könnyét törölgeted,
Egy láthatatlan kéz a csillagok felett
Letörli vétkeid!
 
 
0 komment , kategória:  Móra Ferenc  
Szeresd a gyermeket!
  2016-02-25 21:01:29, csütörtök
 
  ...... ...........


Móra Ferenc
...... ........SZERESD A GYERMEKET!


Szeresd a gyermeket! A sivatag hegyen,
Hol villámok között vala az Ur jelen,
E legszentebb parancs nincs kőtáblára irva -
Mosolygó kedviben, pirosló hajnalon
Aranybetűkkel ezt az örök Irgalom
Az emberszívbe irta.

Szeresd a gyermeket! Még néki szárnya van,
A csillagok közé ő még el-elsuhan,
S kitárja vidoran a mennyek ajtaját:
Hiába könyveid, hiába lángeszed,
Az Isten titkait ki nem kémlelheted,
Csak gyermeklelken át.

Szeresd a gyermeket! A lét napfénye ő,
Estellik, hogyha megy, hajnallik, hogyha jő,
Csöpp lábai nyomán az öröm kertje zsendül,
Bimbónyi kis keze áldással van tele,
S melyik szeráf-zene érhetne föl vele,
Ha víg kacaja zendül?

Szeresd a gyermeket! Hisz oly hálás szegény,
Egyszerre könny, mosoly ragyog csillagszemén,
Ártatlan kis szivét az öröm megteli,
S köszönetét, akár az esti fuvalom,
Mely félve játszadoz a harmatos galyon,
Oly halkan rebegi.

Szeresd a gyermeket, öleld szivedre őt,
Ringasd el lágyan a szegény kis szenvedőt,
Lehunyt pilláinak töröld le könnyeit:
S mig te a gyermekek könnyét törölgeted,
Egy láthatatlan kéz a csillagok felett
Letörli vétkeid!

 
 
0 komment , kategória:  Móra Ferenc  
Amikor a földön....
  2016-02-12 17:49:40, péntek
 
  ...... .........


Móra Ferenc:
...... ........Amikor a földön.......

Amikor a földön gyermekek zokognak,
az ég angyalkái mind elszomorodnak.
Vidám kacajuknak megszegül a szárnya,
felhőt borítanak az ég ablakára,
bánatos szemükből könnyek harmatoznak,
amikor a földön gyermekek zokognak.

Amikor a földön gyermekek nevetnek,
nagy az öröm kéklő mezején a mennynek.
Jókedvű angyalkák le-lekukucskálnak,
fellegek nyílásán csókokat dobálnak,
szivárványszalagból csokrot kötögetnek,
amikor a földön gyermekek nevetnek.
 
 
0 komment , kategória:  Móra Ferenc  
Az aranykrajcár
  2015-07-21 11:06:26, kedd
 
  ...... ...........


Móra Ferenc :
...... ..........AZ ARANYKRAJCÁR


'Fehér liliomszál,
Nevető tulipán,
Mi van a kezedben,
Aranyos Julikám?'

"Hajlós fűzfavessző,
Mogyorósuhogó:
Fényes aranykrajcár,
Mint a nap, ragyogó!"

'Fehér liliomszál,
Nevető tulipán,
Ugy-e nekem adod,
Aranyos Julikám?'

"Se mákos kalácsért,
Se mézes kalácsért,
Oda nem adhatom
Senki szép szaváért."

'Fehér liliomszál,
Nevető tulipán,
Mit csinálsz hát vele,
Aranyos Julikám?'

"Kertem közepébe
Aranymagot vetek,
Az aranykrajcárból
Aranyfát nevelek."

'Fehér liliomszál,
Nevető tulipán,
Mi terem majd a fán,
Aranyos Julikám?'

"Aranyóra lánccal
Terem apukámnak,
Gyöngyös aranyfüggő
Terem anyukámnak!"
 
 
0 komment , kategória:  Móra Ferenc  
Árvák beszélnek...
  2015-07-21 10:47:26, kedd
 
  Fotó: 1940-ből



Móra Ferenc:
...... ...........Árvák beszélnek..


A hajnalicskák még nyitottak,
S rigó fütyült a körtefán,
Mikor a katonavonathoz
Kimentünk apuka után.
Dalolva ment el s azt igérte,
Énekszóval hozzák haza...
Ragyogd be őket, irgalomnak
Aranyos csillaga!


Azóta várjuk, egyre várjuk,
Hoz-e már háború-fiát,
Megfogta-e az aranyréten
Az ezüstszőrű barikát?
Csengettyű lesz-e a nyakában,
És lesz-e annak szép szava?...
Ragyogd be őket, irgalomnak
Aranyos csillaga!


Azóta várjuk, egyre várjuk,
S rossz apukánk azért se jön,
Pedig a téli-zöld se zöld már
S csak varjú károg a tetőn.
Jaj, milyen csúnya a ruhája,
Milyen ijesztő a szava!...
Ragyogd be őket, irgalomnak
Aranyos csillaga!


Pedig jó volna már, ha jönne,
S ő szegne kenyeret nekünk -
Tán a karéjt nagyobbra szabná,
Most olyan sokat éhezünk.
Szedne tar gallyat is az erdőn,
S melegebb lenne a szoba...
Ragyogd be őket, irgalomnak
Aranyos csillaga!


Hiszen olyan sok kisgyereknek
Itthon az apukája már,
Egyiknek szeme van bekötve,
A másik sántikálva jár.
Jaj, de jó lesz, ha a miénk is
Majd bolondozva jön haza!...
Ragyogd be őket, irgalomnak
Aranyos csillaga!


Kiszaladunk a kisajtóba,
Ott lesz a Bodri is hamar -
Nem mondjuk meg, hogy a gonosz csont
Szünetlen szűköl és kapar.
Jobbrul a bádoghuszár várja,
Balrul a menyasszonybaba...
Ragyogd be őket, irgalomnak
Aranyos csillaga!


Fölkapaszkodunk az ölébe,
És átöleljük a nyakát,
S hogy megváltozott mostanában,
Bepanaszoljuk anyukát!
Fekete lett fehér ruhája
S fehér a fekete haja...
Ragyogd be őket, irgalomnak
Aranyos csillaga!
 
 
0 komment , kategória:  Móra Ferenc  
A hegedű
  2014-11-17 21:58:10, hétfő
 
  ...... ............


Móra Ferenc
...... ........A HEGEDŰ



Gyerek voltam még, annak is aprócska.
Egyéb játékom nem volt, csak egy ócska,
Vén hegedű, mit poros nyugalomban
Leltem a lomban, valamely sarokban.
Az Isten tudja,ott ki felejtette,
Hol porlad a kéz, amely odatette:
De megörültem én neki felette,
Bár nem is sejtém, mire való vóna.

Mellette nyűtten hevere vonója.
Róluk a port biz le se törülgettem
Hanem azonnal szolgálatba vettem:
Lónak a hangszert, kardnak a nyirettyüt.
Mulattam vélük hol külön, hol együtt,
Mikor miképpen kívánta a játék.

Az igaz célra rá mégse találék,
Bármi csapongó a gyermeki elme.
(Ó, ha ma olyan félannyira lenne!)
Megesett olykor, persze akaratlan,
Hogy vonómmal a húrok közé kaptam:
Zörgött, csikorgott, kínosan sikongott,
De nem kedveltem ezt a fura hangot.

Egyszer azonban, Isten tudja honnan:
Hozzánk egy vándor egyszerre betoppan.
Orcája sápadt, a ruhája tépve,
Nem mertem nézni ragyogó szemébe.
Megáll előttem, a hegedűt nézi,
Csak nézi, nézi s kezembül kivészi.
Lágyan, szeretettel lefújja porát,
Megpengeti halkan a húrok sorát,
Aztán szilajan álla alá kapja,
A tépett vonót a húrokra csapja,
És húzza, húzza egyre tüzesebben.
Sohse hallottam, ilyet életemben!

Olyan volt, mintha röpitne hinta
És rengve-ringva szállnék föl a mennybe,
Az Isten elejbe s kristályteremekbe
Az angyalok serege játszna velem.
Aztán olyan volt, mintha anyám
Ringatna lágyan szelíd karán
S már szenderegtem lassú dalán,
Mikor a vándor ment, ahogy jött: lopva,
Hegedűm dobva szótlan a sarokba.
Én meg sieték, lázban dideregve,
Csuda-hegedűm zárni a szivemre.
Esengtem neki, kezem összetéve
(Ki nem volt gyerek, kinevethet érte):
Hogy jöjjön elő a tündér, aki benne
Lakik s az elébb szívem telezengte!
Csak jöjjön elő fátyolköntösében,
Ahogy tanultam a dajkamesében,
Csak jöjjön elő a drága, a fényes
S ami az enyém, minden az övé lesz!
Csak jöjjön elő: rimánkodtam egyre...
S még szorosabban szorítom szivemre.

A fa nyöszörgött, mintha lelke lenne:
Megtudom mindjárt, hogy mi lakik benne?
Faragó-fúró szerszámot kerestem:
A hegedűnek húrjait leszedtem,
Fájának vésőm neki feszitettem
S csak ahogy széttört apró darabokra,
Néztem zokogva a drága romokra.

Ó, de nem a kárt, nem a játék vesztit:
Sirattam azt, hogy nem találtam semmit...
Azóta eljárt az idő felettem,
Nemcsak megnőttem, hanem ez egyben,
Meg is öregedtem: hiába tanultam,
Meg nem javultam, máig se okultam.
Ma is, ami szép akad az utamba,
Lelket keresek gyerekésszel abba,
Mindig apróra bontogatom.
S a semmit mindig megsiratom.

(1923)
 
 
0 komment , kategória:  Móra Ferenc  
Kertem alján
  2014-11-10 21:15:01, hétfő
 
  ...... ............


Móra Ferenc:
...... ....... Kertem alján


Kertem alján
lombot ontva
vén akácfa vetkezik,
ablakomba
búcsút mondva
nyújtogatja ágkezit.

Ha szükellő
őszi szellő
simogatja sudarát,
gallya rebben,
halk zörejben
sírja vissza szép nyarát.

Puszta ágad
bármi bágyadt,
bármi búsan bólogat,

vén akácom,
e világon
nincsen nálad boldogabb!

Viharával,
nyomorával,
átaluszod a telet-
új virággal,
lombos ággal
kelteget a kikelet.
 
 
0 komment , kategória:  Móra Ferenc  
Fecske hívogató
  2014-03-13 23:36:52, csütörtök
 
  ...... ..........


Móra Ferenc:
...... ..... Fecskehívogató

Villás farkú fecskemadár,
jaj de régen várunk!
Kis ibolya, szép hóvirág,
kinyílott már nálunk!

Fátyolszárnyú kis méhecskék
zúgva-döngve szállnak.
Cifra lepkék, kék legyecskék
ide-oda járnak.

Rózsa, rózsa, piros rózsa
nyitogatja kelyhét;
itt a tavasz, lessük,
várjuk a csicsergő fecskét.

Nyújtózik a hóvirág
Nap kergeti a telet.
Hancúroznak friss szelek.
Nyelvecskéjével a fű
tavaszt kóstol: jó ízű!

Bimbót bont a barka már.
A hóvirág? Ő sem vár.
Hosszú volt a tél nagyon.
Jót nyújtózik a napon.
 
 
0 komment , kategória:  Móra Ferenc  
Rózsák mellé
  2013-10-15 23:36:03, kedd
 
 
Móra Ferenc
Rózsák mellé


Ha én lehetnék az idő,
De jó is lenne néked!
Én téged, szépséges szivem,
Szépséged teljességiben
Jaj, hogy megőrzenélek!


Ha én lehetnék az idő,
Fejed fölött megállnák,
Hogy nyarad sohse múljon el,
Hogy hozzád sohse jusson el
Az ősz, a tél, az árnyék.


Ha én lehetnék az idő,
Virág virágra kelne,
Ahol a lábad földet ér
S az örök ifjúságodér'
Mind téged írigyelne.


Ha én lehetnék az idő,
Ó, éltem rózsaszála,
Tisztán, fehéren és üdén
Röpítenélek által én
A halhatatlanságba!
 
 
0 komment , kategória:  Móra Ferenc  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 18 
2017.02 2017. Március 2017.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 14 db bejegyzés
e év: 54 db bejegyzés
Összes: 4796 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 367
  • e Hét: 2999
  • e Hónap: 44619
  • e Év: 106395
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.