Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
Nagy Ilona
  2017-02-19 10:50:54, vasárnap
 
  Nagy Ilona

A szív csak egyszer hal meg...

Ha lopni kéne most a vén időtől,
én megtenném, ha néked adhatom,
mert megtöltöd majd minden apró percem,
ha szíved dobbanását hallhatom.

Majd félreteszek minden áldott órát,
mely rólad szólt és veled kacagott,
s ha azt kérdezed: Minek a sok limlom?
Nem engedem a sok kincskacatot...!

Mosolyodat, s kifliívét szádon,
hangodnak bársonyos nugátmelegét,
testillatodat itt a gyűrött ágyon,
s a csillagodat... életem egét.

Az órán csendben körbejár a tiktak,
most kergetem a vánszorgó időt,
úgy mondják tán... a szív csak egyszer hal meg,
ha nem talál... s ha elvesztette Őt.
...
 
 
0 komment , kategória:  Nagy Ilona  
Nagy Ilona
  2017-01-21 08:43:41, szombat
 
  Nagy Ilona

Adj nekem egy percet..

Sosem kértem semmit, most is semmiséget,
küldj egy sort, egy verset, egy ringató mesét,
talán csak egy dalt, vagy játszd az én zenémet,
keveset adj inkább, és annak is felét,

színezd úgy az alkonyt, ahogy még nem láttam,
dúdold velem együtt a holnap énekét,
fogd a kezem, vigyél, merre sosem jártam,
hadd nézzem meg veled milyen a más vidék,

járjunk kerek erdőt, olyan lányregényest,
ahol pillangókba szédül bele a rét,
lopjunk piros almát, abból süssünk rétest,
szaladjuk még körbe a világ tetejét,

kergessünk csillagot, holddal tekergőset,
fessünk kismadarat... Tudod milyet? Kéket,
és ha minden meglesz, adj nekem egy percet,
s addig ne vedd vissza, addig ne, míg élek...
 
 
0 komment , kategória:  Nagy Ilona  
Nagy Ilona/Pirospipacs
  2016-09-27 18:25:58, kedd
 
  Pirospipacs

Érints meg...!

Érints meg lágyan...!
mint harmatcsepp a szirmokat,
csordogálj le rajtam...!
mint hegygerincen a patak.

Találj meg csendben....!
mint csillagfény a kincseket,
simogass végig...!
mint tengervíz a szirteket.

Csak úgy ringass el...!
mint kószaszél az ágakat,
suttogj majd halkan...!
eszetlen, őrült vágyakat.

Kápráztass el úgy...!
mint szivárvány a kék eget,
mutasd meg nékem...!
a legcsillogóbb gyöngyöket.

Takarj mint a köd...!
a legrejtettebb tájakat,
s égess el lassan...!
mint rőzseláng a parazsat.
 
 
0 komment , kategória:  Nagy Ilona  
Nagy Ilona
  2016-09-19 06:18:03, hétfő
 
 
Nagy Ilona

Hull csillag

Jaj, mi legyen, ha szürkét szőtt az este
és széjjelfolyik hideg vállakon,
ahol már senki semmit se keresne,
csak árnyak lépnek át az árnyakon,

hol szétfeszül a csend ezernyi hangban,
s koromba hull az esti ,,élnikék",
és vágyfullasztó sóhajokba haltan
csak semmiket visz messzi, messzi, szét,

és hull a csillag, hull az égi pernye,
s a nincstelenség- fonta vágyruhát
fojtja rád, s ezt a ,,senkisemfelelte-
kérdésekbe" hamvadó éjszakát.

 
 
0 komment , kategória:  Nagy Ilona  
Nagy Ilona
  2016-09-18 08:55:24, vasárnap
 
  Nagy Ilona

Adj nekem egy percet

Sosem kértem semmit, most is semmiséget,
küldj egy sort, egy verset, egy ringató mesét,
talán csak egy dalt, vagy játszd az én zenémet,
keveset adj inkább, és annak is felét,

színezd úgy az alkonyt, ahogy még nem láttam,
dúdold velem együtt a holnap énekét,
fogd a kezem, vigyél, merre sosem jártam,
hadd nézzem meg veled milyen a más vidék,

járjunk kerek erdőt, olyan lányregényest,
ahol pillangókba szédül bele a rét,
lopjunk piros almát, abból süssünk rétest,
szaladjuk még körbe a világ tetejét,

kergessünk csillagot, holddal tekergőset,
fessünk kis madarat... Tudod milyet? Kéket,
és ha minden meglesz, adj nekem egy percet,
s addig ne vedd vissza, addig ne, míg élek...
 
 
0 komment , kategória:  Nagy Ilona  
Nagy Ilona
  2016-05-02 12:07:33, hétfő
 
  A világ peremén...

Csak ültem a világ peremén,
s lógattam lábam a semmibe,
konokul hittem, amit látok,
azt nem veheti el senki se.

Mert enyémek a fehér sziklák,
s végtelen, azúrkék tengerek,
miattam nyílnak a virágok,
és harmatosak a reggelek.

Engem simogat minden dallam,
s az éjjel szikrázó fényei,
a színek varázsos világa,
s a föld mélybe rejtett kincsei.

Csak magaménak tudtam végig,
de kiderült, nem is létezik,
lebegő cérnaszálak voltak,
és elszakadt mára mindegyik.

Elvesztettem, nem is volt enyém,
s hiszem azt, hogy mégis létezem,
most ülök a világ peremén,
s a semmimet újra keresem.
 
 
0 komment , kategória:  Nagy Ilona  
Nagy Ilona
  2016-05-01 09:05:39, vasárnap
 
  Nagy Ilona


Szívemmel hallom...

Egy pár sétál a parkon át,
két egymáshoz illő kabát,
sombokron szürke gerle pár...
tíz ujj két kezet egybezár.

Rügyet fakasztó délután,
napfény ragyog léptük nyomán,
őszülő haj, fáradt kezek...
oly vidámak, mint két gyerek.

Sugárzó arcok, fél szavak,
melyeket ki sem mondanak,
útjuk már együtt végtelen...
lelkükbe vésett szerelem.

Belém simul a gondolat,
szívemmel hallom hangjukat,
mindkettőjüket ismerem...
mi vagyunk azok... kedvesem
 
 
0 komment , kategória:  Nagy Ilona  
Nagy Ilona
  2016-05-01 08:52:25, vasárnap
 
 
Nagy Ilona

Adj nekem egy percet ...






Sosem kértem semmit, most is semmiséget,
küldj egy sort, egy verset, egy ringató mesét,
talán csak egy dalt, vagy játszd az én zenémet,
keveset adj inkább, és annak is felét,

színezd úgy az alkonyt, ahogy még nem láttam,
dúdold velem együtt a holnap énekét,
fogd a kezem, vigyél, merre sosem jártam,
hadd nézzem meg veled milyen a más vidék,

járjunk kerek erdőt, olyan lányregényest,
ahol pillangókba szédül bele a rét,
lopjunk piros almát, abból süssünk rétest,
szaladjuk még körbe a világ tetejét,

kergessünk csillagot, holddal tekergőset,
fessünk kis madarat... Tudod milyet? Kéket,
és ha minden meglesz, adj nekem egy percet,
s addig ne vedd vissza, addig ne, míg élek...
 
 
0 komment , kategória:  Nagy Ilona  
Nagy Ilona
  2016-04-30 10:38:30, szombat
 
  Nagy Ilona: Úgy kéne szeretni


Egyszer mindenkinek úgy kéne szeretni,ugy kene szeretni
mint alkonyát a Föld, forrását a tó,
tisztán, nem hazudva, odaadón tenni -
ne válhasson soha hamissá a jó,

gyengéden, mint a fény simítja a földet
szerényen virágzó dombok oldalán,
égve, ahogy tűzcsók fellegekbe törhet,
s elhamvadni benne, mint a gyertyaláng,

őrülten, miként szél csavarja a fákat,
gondolkodás nélkül, ahogy tép a szó,
várni nappalokat, vágyni éjszakákat,
amíg édes vizét viszi a folyó,

sosem félni a mát, akarni holnapot,
épp csak egymásért, önzetlenül - lenni
lélek-csupaszon - mert önmagad adhatod:
legalább egyszer úgy kéne szeretni...
 
 
0 komment , kategória:  Nagy Ilona  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2017.01 2017. Február 2017.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 238 db bejegyzés
e év: 535 db bejegyzés
Összes: 3670 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 56
  • e Hét: 4261
  • e Hónap: 29697
  • e Év: 56490
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.