Regisztráció  Belépés
eckerkata.blog.xfree.hu
Álmodtam magamnak egy kertet. ahol mindenkit szeretet vezérel... Fuchs Éva Eckerné Kata
2010.07.16
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
Békesség
  2018-06-09 08:31:12, szombat
 
 




Dobrosi Andrea
Békesség


A mély gondolat a csend jegyese,
ha az irgalom együtt jár vele.

Összekulcsolja hites szenvedély,
a Gyermek, ki örök hűségben él.

Magánynak gyógyír és érett gyümölcs,
alkony-nyugatban napkeleti bölcs.

Keresetlen szó, mégis megigéz,
mivel megtalálni oly nagyon nehéz.

 
 
0 komment , kategória:  Dobrosi Andrea  
Dobrosi Andrea - Ha...
  2018-06-09 08:27:37, szombat
 
 




Dobrosi Andrea
Ha...


Ha kép lennél,
én keret,
ha szín lennél,
én ecset;

ha fa lennél,
én a föld,
ha fű lennél,
én a zöld;

ha ág lennél,
én levél,
ha ég lennél,
én a kék;

ha jég lennél,
én a fagy,
ha hegy lennél,
én patak;

ha tűz lennél,
én parázs,
ha víz lennél,
én a gát;

Ha tó lennél,
én a hal,
a szél lennél,
én vihar;

ha hó lennél,
én a sár,-
ha itt lennél,
maradnál...

 
 
0 komment , kategória:  Dobrosi Andrea  
Dobrosi Andrea - Káprázat
  2018-06-09 08:19:01, szombat
 
 




Dobrosi Andrea
Káprázat


A természet ékszere a fa,
a szabadság ékszere a lég,
a szolgálat ékszere a menny,
a boldogság ékszere az ég,
a tisztesség ékszere a szó,
az irgalom ékszere a szem,
a szerelem ékszere a szív,
a bölcsesség ékszere a csend,
a keresztség ékszere a hit,
a szeretet ékszere a tett;

vajon a költészet ékszer-e?

 
 
0 komment , kategória:  Dobrosi Andrea  
A türelem tövisei
  2018-06-04 14:48:26, hétfő
 
  Dobrosi Andrea
A türelem tövisei
/részl./


Szerette a napot, annak minden színárnyalatát,
ahogy játszadozik este, reggel.
Mindig is természet közeli életmódot élt,
így nap, mint nap jutott ideje megfigyelni a természet csodáit.
Jutott ideje, mert szánt rá, mert komolyan vallotta,
hogy minden egyes földi jelenség
egy-egy kódolt üzenet az ember számára,
amit meg kell fejtenie.

A hétfőket nem szerette, de nem azért,
mert akkor a fénysugarak nem festik be pompázatos színeikkel
az eget, a fűszálak üde zöldjén nem gyöngyöződnek a harmatcseppek,
nem fodrozódik a cirmos szellőben a rét ezernyi pozsgás virága,
nem csilingelnek az erdei lombok,
mintha kis harangokat ringatna a reggeli szél,
- a hétfőknek megvolt az a sajátosságuk,
hogy a hét első munkanapjaként
egy csettintésre szét tudták törni az álmait.

Ahogy a külvilág minden rezdülését figyelemmel kísérte,
úgy itatták át bensőjét az emberi sorsok. Nem tudott egy gesztus,
egy kurta szó vagy legalább egy gondolat nélkül elmenni a fájdalom,
a harag, a düh mellett, mint ahogy egy csillogó szem, egy mosolygós,
boldog arc mellett sem.
Talán álmodozott, talán hitt.
Mindegyre arról próbálta meggyőzni önmagát,
hogy a zord hétfők után érdemes várni, érdemes hinni a keddben,
hogy ismét gyönyörködhet egy új napkeltében,
s amely nem azért olyan csodálatos, mert csodálatos akar lenni,
hanem azért, mert az a természetes.

Törődött, remélt és szeretett.
A maga módján csak, de teljes odaadással.
Lelkiismeretét ugyanúgy ápolta,
mint azt a kis kertet a rezidencia mögött a szúrós,
de kecses rózsabokrokkal,
melyek illatukkal mindig ugyanúgy rendelkezésükre
álltak mindenkinek, a kertésztől a titkárnőn át a nagykövetig.
Valahol ő is rózsa volt.
Igyekezett megszínesíteni mások túlpörgetett,
alulértékelt fekete-fehér életét, bájosan,
a maga kedvességével, érdek nélkül;
szótlanul tündökölt és szüntelenül vágyott a napfényre.
Egy vigaszt hozó, egyszerű kertész volt a metszőollójával,
akinek nem volt szíve belevágni
a jóindulatból elkövetett tévedésekbe
és a rosszindulatból elkövetett nagylelkűségbe.
Mégis szúrt, és nem azért, mert fájdalmat akart okozni,
hanem azért, mert az tűnt természetesnek.









 
 
0 komment , kategória:  Dobrosi Andrea  
Részben az egész
  2018-06-04 14:41:22, hétfő
 
 




Dobrosi Andrea
Részben az egész


Félig élni hogy lehetne,
mindent remélni, hogy lehet,
ha tompítjuk a színeket,
ha a teljességtől félve
szemünkben megrészegülnek
a földi-égi részletek?

 
 
0 komment , kategória:  Dobrosi Andrea  
Hova szállsz?
  2018-06-04 14:30:23, hétfő
 
 




Dobrosi Andrea
Hova szállsz?


Összefércelt szavak
szőttesén ülsz,
a messzeségbe
röpíted magad.
S mind magasabbra érsz,
bomlik szavad.
Romlandó lelked
közöny marja szét -
öröm, hogy távol élsz.
S nem menekülsz
a végtelenbe.
Mert nem a tiéd.
Nem a tiéd az idő,
nem a tiéd a tér,
de tied a könny,
tied a remény
eme fény-világ
sötét szőttesén.

 
 
0 komment , kategória:  Dobrosi Andrea  
Vagyok és lehetek
  2018-06-04 14:08:15, hétfő
 
 




Dobrosi Andrea
Vagyok és lehetek


Őrlődésemben
már-már granulátum a gondolat:
ki vagyok?
A mindenség apró kavicsai közt
biztos egy.
Lehetek sarjadó búzaszem,
erjedő bor a kétely mámorában;
ha elhiszem.
Része lehetek a haladásnak,
a növekvő egésznek;
de az is lehet,
talán álmodtam, (álmodom)
hogy vagyok -
és minden pillanatot
fékez bennem az ébredés.

 
 
0 komment , kategória:  Dobrosi Andrea  
Legalább
  2018-06-04 13:40:02, hétfő
 
 




Dobrosi Andrea
Legalább


Lelke arany, ragyog benne a jóság,
szívének kontúrján ott lófrál a nap:
a várva várt, mézízű, apró csodák.
Csak, (míg burkot ölt a csend) nem látszanak...
Kiabálni kellene, üvöltenie; de ő szótlan
alkot-létezik, hangjában hanga van.
Ki az, ki neszét már észre sem veszi,
kinek arcán a névtelenség nevet,
talán - mint egy nagy bohóc - saját magán?
Valami hibát még rejthet az Isten,
egy foltot szépen terített asztalon,
valami homályos végrendeletet
ebben a világban, hogy itt egy ember,
egy lángnyaláb ...szeressétek legalább!

 
 
0 komment , kategória:  Dobrosi Andrea  
Medvetánc
  2018-06-04 12:34:03, hétfő
 
 




Dobrosi Andrea
Medvetánc


Terveket szőttem,
mint gyermek,
ki nem ismeri még
csöpp szemében a terhet:
egyszer felnő,
kis kabátja már kicsi,
mackójánál maga behemótabb;
s csak terveket sző,
mert körülötte mindenki tervez.
(Aludj szépen - súgják -
te ehhez úgysem értesz...)
Terveket szőttem,
holott terveket szőni itt
nem elfogadott.
Majd én meghozom - hallom újra,
és más megmondja, mit.
Felnőttem, de csak terv vagyok.
Nekem a kiskabát,
a mackó a minden,
azok a csöpp szemek,
ahogy rám néznek a szőnyegen
s tudatják: ,,szőjünk terveket!"

 
 
0 komment , kategória:  Dobrosi Andrea  
Mit mondhatok, ha többet mond a csend?
  2018-06-04 12:30:05, hétfő
 
 





Mit mondhatok, ha többet mond a csend?
Mit mondhatok, ha nincs mért szólni már?


(Dobrosi Andrea)

 
 
0 komment , kategória:  Dobrosi Andrea  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 128 db bejegyzés
e év: 756 db bejegyzés
Összes: 12473 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 435
  • e Hét: 7114
  • e Hónap: 33071
  • e Év: 346107
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.