Belépés
sacimama.blog.xfree.hu
Fordulj el a rossztól és tégy jót, keresd a békét és azt kövesd!" Zsolt 33,15 Németh Jenőné Saci
1952.06.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 21 
Vitázó párbeszéd
  2016-11-25 01:38:42, péntek
 
 
Evvalena di Reirossi - Pater Prospero - Veronica Chiave: BOSZORKÁNY kontra PAP
* Szerelem, halál, átok, ördögök, szellemek, alvilág és túlvilág a spiritiszta vallásában és a lelkész hitében
* Egy katolikus pap harca egy mindenre elszánt boszorkánnyal - napjainkban

Miért vállalkoztam erre a VITÁZÓ PÁRBESZÉDRE?

,,Nekünk, papoknak olyan embereknek kell lennünk, akik ,,képesek felmelegíteni az emberek szívét és el tudják kísérni őket az éjszakában, akik párbeszédre képesen..." - Ferenc pápa.

Ferenc pápa egyháza: az emberek kísérője a fájdalomban, amely érzékennyé teszi a lelkiismeretüket.

Nem ,,a sok tanítást" sürgeti és gyakorolja, hanem olyan pályára akarja állítani az egyházat, hogy az ismét üzenetének eredeti ,,frissességével" tudjon kommunikálni a világgal, és ,,az evangélium illatát" terjessze. Ehhez az egyháznak ki kell lépnie önmagából és találkoznia kell a közömbösökkel, az ellenségesekkel és azokkal is, akik nem hisznek.

Ferenc pápa által az egyház mintha újra bekerült volna az élet körforgásába; bár ennek ára, hogy lemondott egyfajta ellentmondást nem tűrő hangnemről, arroganciáról. Mintha - legalábbis némely tekintetben - leszálltunk volna a mindenkori ,,mindent jobban tudók" piedesztáljáról...

Gőgh Tibor

 
 
0 komment , kategória:  - Gőgh Tibor  
Párbeszédes könyv
  2016-11-25 01:35:01, péntek
 
  Jézus keresztútján ott látjuk Veronicát, aki "önvalója" szerint jó és enyhíti az Úr fájdalmát. Cserébe Jézustól nagy igazságokat tudhat meg az emberi lét fájdalmainak okáról és gyógymódjáról.

Részlet a BOSZORKÁNY kontra PAP c., képekkel illusztrált, regényes formában megírt, életünk nagy kérdéseire válaszokat kereső, párbeszédes könyvből.

Nagy kegynek éreztem, hogy majdan, a feltámadását követően, a tanítványokon kívül nekem is megjelent, pedig a földi életében egyszer sem találkoztam vele. Korábban ugyan már hallottam felőle, de sohasem kerestem a közelségét. Éppen a temetőbe tartottam, amikor az Olajfák hegyénél váratlanul megszólított:
- Veronica, jó téged újra látni! Sosem felejtem el neked, amit értem tettél!
- Ó, Mester, csak a szívem szerint cselekedtem!
- Hányan mondják, hogy a szívük szerint cselekszenek, valójában azonban nem merik szívük indítását követni! Kockázatos dolog egy halálraítélten segíteni, mert talán még összefüggésbe hoznak vele. Nem érdemes a visszaadni már semmit sem képes, összetört emberre időt pazarolni, ez hiábavaló dolog sokak szemében, mert haszon már nem származik belőle.
- Én csak önvalómat nyújtottam neked, hisz másom nem volt.
- Veronica, most már te is hozzám tartozol.
- Köszönöm, Mester! Mondd, a tanítványaid fogják megváltoztatni a világot?
- Ezt miből gondolod?
- Úgy hallottam, küldetést adtál nekik Isten Országának hirdetésére, s aki csatlakozik hozzájuk, az más ember lesz.
- Bizony, sok segítséget kaphat az, aki csatlakozik hozzájuk, hogy más ember legyen, de...
- Hát mégsem mondtad el a teljes igazságot?
- Minden azon múlik, hogy az emberek felismerik-e az igazságot, s hányan lesznek, akik képesek felismerni?
- De mi az igazság? - kérdeztem türelmetlenül és izgatott érdeklődéssel.
- Az Atya szeret titeket.
- Csak ennyi? - kérdeztem kissé csalódottan.
- Mi kell még?! Ha tudod, hogy szeretnek, mindenre képes vagy, bármivel találkozol az úton, nem fogsz letérni az igaz ösvényről!
- Jézus, én szeretném látni, hogyan változtatod meg a világot! Tudom, hogy bármit megtehetsz! Földi életedben nem kértem tőled, hogy gyógyíts meg, bűnbocsánatot sem kértem, ördögűzésre sem kértelek, nem ettem a megszaporított kenyérből, és a példabeszédeidet sem hallgattam. De ha ezt megteszed, ígérem, a tanítványod leszek!
- Veronica, a világot nem én változtatom meg. Ebben a világban az emberek kaptak hatalmat a világ megváltoztatására...
... az emberek kaptak hatalmat a világ megváltoztatására... az emberek kaptak hatalmat a világ megváltoztatására... Visszhangoztak Jézus szavai, miközben az alakja egyre jobban halványodott.

Gőgh Tibor

 
 
0 komment , kategória:  - Gőgh Tibor  
Veronica útkeresése
  2016-11-25 01:33:04, péntek
 
  Evvalena di Reirossi * Pater Prospero * Veronica Chiave

BOSZORKÁNY kontra PAP, egy katolikus pap harca egy vérbeli boszorkánnyal napjainkban

A képekkel illusztrált, regényes formában megírt, életünk nagy kérdéseire válaszokat kereső, párbeszédes könyv, szeptember 1-én kerül nyomdába.

Veronica útkeresése

Eddigi életem folyamán nem mindig éreztem úgy, hogy kedves vagyok az Isteneknek. Az égiek által rám rótt megpróbáltatásokat sokszor igazságtalannak tartottam, s talán ezerszer is feltettem a kérdést: miért pont velem történt? Miért kellett annyi tragédiát átélnem? Miért haltak meg a szeretteim? Merre jár a lelkük? Miért betegedtek meg a kedveseim? Miért kellett szerelmi csalódásokat megélnem? Talán elhagyott az őrangyalom? Lehet, hogy bűnhődnöm kellett egy korábbi cselekedetemért? Talán egy korábbi életben elkövetett gaztettem miatt vezekeltem? Már ha egyáltalán van korábbi élet... Vagy talán a felmenőim vétkét kellett feloldoznom a saját testi-lelki gyötrődéseimen keresztül? Ki adja meg a választ a kérdéseimre? Azt mondják, hogy a válasz a szívünkben van, de én nem hallom meg. Ki segít meghallani? Talán hithű katolikus atyám, Prospero? Vagy Evvalena, a boszorkányos spiritiszta? Lehet, hogy pont most fogok vétkezni, mert egymással szemben álló vallások képviselőit hívom segítségül? Vajon melyiknél van elrejtve életem titka, lelkem nyugodalma? Melyikük fog a helyes útra terelni? Mi lesz, ha a boszorkány szavaiban találom meg a saját boldogságomat? Az ő lénye kit szolgálhat? Mert Prospero atya bizonyosan Jézus és Mária üzeneteit fogja átadni nekem. Ha józanul gondolkozom, ugyan milyen segítséget adhat Prospero atya szerelmi bánataimra, hiszen Ámor nyila őt soha nem érheti el, soha nem volt és nem is lesz benne tapasztalása. És Evvalena pedig mit is tudhatna a Mennyek birodalmáról, amikor szellemeket idéz és táncot jár a Holdnak? Szeretném a szívemben-lelkemben zakatoló zűrzavart, káoszt megszüntetni, megtalálni önmagamat, megtalálni a választ a kérdéseimre. Én csak egy egyszerű kereső vagyok, keresem a nekem kikövezett utat, mely a megértéshez és a bizonyossághoz vezet. A régi utak ugyan biztonságot adnak, ám az új ösvények úgy vonzanak, mint a kalandort az ismeretlen feltérképezése. Ezért Isten bocsássa meg nekem, tévelygő gyermekének, hogy a ,,miértekre" a válaszokat nemcsak az atyánál és a kereszténységben keresem!

Veronica

 
 
0 komment , kategória:  - Gőgh Tibor  
Elhagyatottságomban hogyan imádkozzak?
  2016-11-25 01:31:41, péntek
 
  - Prospero atya, elhagyatottságomban hogyan imádkozzak?
- Veronika, lehetőleg a saját szavaiddal, mint József Attila tette...

József Attila: Nem emel föl

Nem emel föl már senki sem,
belenehezültem a sárba.
Fogadj fiadnak, Istenem,
hogy ne legyek kegyetlen árva.
Fogj össze, formáló alak,
s amire kényszerítnek engem,
hogy valljalak, tagadjalak,
segíts meg mindkét szükségemben.

Tudod, szivem mily kisgyerek -
ne viszonozd a tagadásom;
ne vakítsd meg a lelkemet,
néha engedd, hogy mennybe lásson.

Kinek mindegy volt már a kín,
hisz gondjaid magamra vettem,
az árnyékvilág árkain
most már te őrködj énfelettem.

Intsd meg mind, kiket szeretek,
hogy legyenek jobb szívvel hozzám.
Vizsgáld meg az én ügyemet,
mielőtt magam feláldoznám.

1937 tavasza

Gőgh Tibor /Pater Prospero

 
 
0 komment , kategória:  - Gőgh Tibor  
Boszorkány Kontra Pap
  2016-11-25 01:30:21, péntek
 
  Részlet a "Boszorkány Kontra Pap" című könyből.

Evvalena di Reirossi - Pater Prospero - Veronica Chiave

Boszorkány Kontra Pap

Szerelem, halál, átok, ördög, szellem, túlvilág és alvilág
a spiritiszta vallásában és a keresztény hitben

Egy katolikus pap harca egy vérbeli boszorkánnyal - napjainkban

Veronika, a bensőleg vívódó nő, válaszokat keres élete labirintusában. Útkeresésében Pater Prospero segítségét kéri.

- Lehet, hogy csak nekem és a hozzám hasonló elfáradt keresőknek van szükségük egy erős vezető kézre?
- Mindenkinek vannak példaképei, s nemcsak gyermekként keresünk követendő mintákat, hanem felnőttként is jó érzés felnézni valakire. De mondd csak! Tudod-e mi a hosszú házasság titka? - tette fel hirtelen az atya a furcsa kérdést.
- Vannak elképzeléseim a kérdésedet illetően - fürkésztem várakozóan Prospero atya arcát, mert úgy véltem, hogy a váratlan kérdése talán egy adoma kezdete lehet, ám tréfálkozásnak még a nyomaira sem bukkantam a vonásaiban. - Inkább kíváncsian meghallgatnám, hogy a saját kérdésedre mit válaszolsz, mint házasságon kívül élő férfi?
- A jegyeseket mindig meg szoktam kérdezni: találtatok-e párotokban valami olyan tulajdonságot vagy vonást, amiért felnéztek rá, amiért tisztelitek őt? Ez a tisztelet nagyon fontos, mert ez erősíti a kapcsolatot és teherbíróbbá is teszi. Megjegyzem, igen tanulságosak a válaszaik. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy mindenkinek szüksége van valakire, akire feltekinthet, akit elfogad vezetőnek.
- Azt hiszem, megértettelek. Tehát azért, mert keresem az utamat, illetve az útra terelőmet, ne érezzem magamat gyengének. De mondd csak atyám, Te, mint keresztény pap, milyennek látod az ezotéria térhódítását? - kérdezem óvatosan tapogatódzva. - Jó az nekünk, mármint az emberiségnek, ha ilyen sokféle vallási irányzattal találkozunk?
A szobában újra hallható lett a csönd, majd az atya mosolyogva válaszolt, valahogy úgy, ahogyan annak idején Szalézi Szent Ferenc magyarázhatott Filóteának.
- A spirituális világot egy útvesztőnek, labirintusnak látom. - Húzta össze a szemöldökét Prospero atya elkomorodott ábrázattal. - Ködszerűen gomolyognak a különféle tanok. A New Age mozgalom nem más, mint egy bevásárlóközpont, ahol a polcokra a lehető legtöbb és legkülönfélébb árut pakolják fel, hogy mindenki választani tudjon a saját ízlése szerint.

Mi köze ennek az igazságkereséshez?!

Önjelölt tanítók, mesterek rátermettségükhöz mérten gyűjtenek maguk köré kisebb-nagyobb ,,hívő sereget", tanítványi kört. Ugyan kihez és hová is csatlakoznál, Veronica? Leginkább csak saját maguk, csak ezek a mondvacsinált álmesterek értik, amiről beszélnek. Lábjegyzetek és forrásirodalom nélküli könyvekben magyarázzák a világ szerkezetét és működését, melyek legfőképpen saját, szubjektív meglátásaikon alapulnak. Semmit sem tudnak igazolni! - emelte fel az atya a hangját. - Mindenből merítenek, főleg olyat, ami jól eladható a felszínesen tájékozott ember számára. Evilági vágyaikat azonnal beteljesíteni akaró, kiéhezett emberek bizalmának elnyerésére törekszenek, melynek célja, hogy önmaguk számára megteremtsék a lehető legnagyobb jólétet. Kihasználják a bajban lévők hiszékenységét, általános igazságokkal nyugtatják meg őket, azt mondják nekik, amit hallani akarnak.
- Ezt értem, de a Bibliában is vannak jövendőmondók, próféták, nemde?
- Ők Isten törvényeinek a megtartására tanítanak bennünket. Jelen életünk meghatározza a jövőnket. Kérdés, hogy mennyire ismerjük fel hibáinkat és a helyes, követendő utat. Ezért tartották jövendőmondóknak a prófétákat, ők ugyanis tudták, hogy a bűnös életformából nem fakadhat áldásos jövő, és erre figyelmeztették is az embereket, vagyis megjósolták a várható következményeket.
- Atyám, lehet, hogy rossz néven veszed, de engem érdekel a kártyavetés. Megdöbbentően személyes dolgokat tudnak belőle kiolvasni azok, akik mesterként foglalkoznak e tudománnyal. Nekem valahol tetszik az a világ! - jelentettem ki határozottan, s némiképpen megnyugodva, hogy már nem kell tovább kerülgetnem e témát.
Prospero atya rezzenéstelenül belekortyolt a zamatos szódás borba, letette a poharát, a szemembe nézett, majd így szólt:

- Hallottam olyan esetekről, hogy valaki ,,annyira megszerette" ezeket a lapokat, hogy az egyik reggel a kártyáitól kérdezte meg, hogy ,,ma felkeljek, vagy inkább maradjak ágyban?" Nem hinném, hogy ez jó módszer! - emelte fel a hangját Prospero atya az utolsó szavaknál. - Egy bajban lévő ember, aki jóshoz, boszorkányhoz fordul, mindent elhisz. A kártyák mindig azt üzenik, ami mélyen, benned él. Ez az ördög bibliája, mert azt olvasol ki belőlük, amit csak akarsz! Az általános és felszínes információk egy időre megnyugtatják a tanácstalan embert, de mire haza érkezik, már arra sem emlékszik, hogy mit mondott neki a jós. Csak a különös élmény marad meg benne, egy különleges emberrel való furcsa találkozás a célnak megfelelően berendezett helyiségben. Ebből az élményből táplálkozik a tévelygő lélek addig, amíg egy belső kényszertől hajtva újra meg vissza nem tér önjelölt mesteréhez. Ez viszont már szó szerint is káros következményekkel járhat, mert anyagi veszteséghez vezethet, mert úgy hallottam, sokba kerülnek ezek a tanácsadók.

Gőgh Tibor /Pater Prospero/

 
 
0 komment , kategória:  - Gőgh Tibor  
Mi lehet a lélek
  2016-11-25 01:28:19, péntek
 
  Részlet a "Boszorkány kontra pap" című könyvből

Halálra szánt élet?

- ,,Nosza, ki kell tartanod, szamártestvér, el kell viselned az ostorcsapásokat!" -

Észrevétlenül múlt az idő, miközben elmélyedtünk az útkeresések labirintusában. Gongszerű ütéseivel a falióra zökkentett ki bennünket a nehéz és csak lassan emészthető mondatok közötti csönd alélt némaságából. Három óra!
- Itt az ideje, hogy kisétáljunk a kertbe - közölte hirtelenséggel, frissen támadt ötletét az atya és máris felugrott a fotelből.
- Nagyon szeretem a kerteket, különösen májusban, amikor virágoznak az illatos orgonák - nyújtottam beleegyezésemet, s már indultunk is a hosszú folyosón, a ház túloldalán nyíló teraszajtó irányába.
- A kert mindig is fontos része volt a kolostoroknak, főleg a kerengő közepén lévő, szögletes udvar, melynek a kút, egy hatalmas lombos hárs és a szerzetesek által termesztett gyógynövények, kötelező tartozékai voltak.
- Mennyi időn keresztül éltek itt szerzetesek?
- Több mint 800 évesek a templom ódon falai. A kezdetektől a török időkig, amíg biztonságos volt, éltek itt bencések. Az első törökdúlást követően vonultak vissza anyamonostorukba, Pannonhalmára.
A teraszra lépve, a lélegzetelállítóan szép látványtól elbódulva, kicsit meg kellett állnom. A májusi zöld millió árnyalatában pompázó kert, egészen megbabonázott. A templom irányába lépcsőzetesen emelkedő arborétumot úgy ültették be, hogy az ágyások és a mögötte sorakozó kisebb-nagyobb bokrok mintegy átöleljék a szemlélőt. A gyógynövényekkel tarkított gyalogtőkés szőlők közt megfigyelhetőek már a levendula friss hajtásai és virágkezdeményei. A gyümölcsfák sora paradicsomi látványt kölcsönöz az évszázadosnak tűnő, kőkerítéssel szegényezett kertnek, mely pompás előterét képezi a mögötte magasodó Áprád-kori csodának, a Szent Jakab templomnak. Büszke tornyai magabiztos határozottsággal emelkednek a kék ég felé, s évszázadok óta mutatják a helyes irányt, Szent Pál apostol szavai szerint: ,,Ami ott fönn van, arra legyen gondotok, ne a földiekre."
...
- Sokat gondolkodtam azon, hogy mi lehet a lélek. Megegyezik a lelkiismerettel?
- Semmiképpen sem! A lelkiismeret inkább lelkünk tulajdonsága. Képesek vagyunk önmagunkra figyelni. Képesek vagyunk eredendően, tehát embervoltunknál fogva, a jó és a rossz megkülönböztetésére, bár ezt tanulni is kell.

A lelkiismeret a bennünk élő isteni szó, mely megmondja, hogy mit tegyünk és mit ne. De az élet iskolájában sok feladatot meg kell oldanunk ahhoz, hogy ezt határozottan és biztosan képesek is legyünk felismerni, mármint a jó és a rossz közötti különbséget.
- Melyik könyvet ajánlod?
- Könyvben hiába keresed. Eléd adja az élet. Az élményeidből tanulhatod meg. Tapasztalataid által belevésődik a lelkedbe.
- De mi a lélek? - kérdeztem kissé összezavarodottan.
- Énünk, személyiségünk hordozója, szellemi valóság, mely a fizikai világban testünk által nyilvánul meg, de mivel szellemi valóság, ezért elpusztíthatatlan és örök.

- Mindig létezett?
- Ó nem, életünk egy félegyeneshez hasonlítható: van kezdete, ez a fogantatás pillanata, amikor a teremtés csodája által, Isten ajándékából, megjelenünk a Létezésben, de tudod, Veronika, a félegyenes a végtelenbe, vagyis az Örökkévalóságba mutat.

Gőgh Tibor /Pater Prospero/



 
 
0 komment , kategória:  - Gőgh Tibor  
Mit üzennek a csillagok? (3., befejező rész)
  2016-11-25 01:24:33, péntek
 
  Mit üzennek a csillagok?
(3., befejező rész)

Asztrológia, mágia, jóslás

- Hogyan tudnám a jövőmet befolyásolni?

Az asztrológia a józan ész mérlegén

Van-e valóságalapja a napjainkban oly gyakori horoszkópoknak, a modern asztrológiának, vagy nincs?

A horoszkópot készítő asztrológus még ma is lényegében ugyanazzal a módszerrel dolgozik, mint ezer évvel előtte élt előde. Ptolemaios ,,klasszikus" rendszerét veszik alapul, amelyet alapjaiban változhatatlannak tartanak. Ptolemaios kora egyik legnagyobb tudósa volt, és a tudomány akkori állásával összhangban írta mind csillagászati, mind pedig asztrológiai műveit. A mai csillagjóslás ellenben Kepler, Galilei és Newton óta véglegesen elszakadt a tudományos közélettől. Nem tartott többé lépést a tudománnyal, nem vett tudomást a felfedezésekről; még ma is a geocentrikus világban gondolkodik, amely által a mágiát a valóság megismerésében reális tényezőnek tartja. Önmagába zárkózásának egyenes következményeként ezoterikussá vált, magán viselve azóta is a ,,beltenyészet" minden hátrányos következményét. Ettől függetlenül az asztrológusok ma is természettudósoknak tartják magukat, és mindent megtesznek, hogy ezt a tudományos közélet is elfogadja.
A csillagképek nem valóságos létezők az égbolton, amely bármiféle ,,kozmikus hatás" előfeltétele lenne, hanem az emberi képzelet alkotásai. A csillagképek alakját a költői képzelőerő hatásán kívül még az a gyakorlati szempont határozta meg, hogy segítsenek a tájékozódásban égen és földön, térben és időben. Kevesen gondolnak azonban arra a tényre, hogy a csillagképek kialakulásába milyen döntően belejátszott az akkori mágikus világkép. Az ókori népek nem ismerték az általános tömegvonzás törvényét, csak azt tudták, hogy a mozgás az élet jele, mert kövek nem képesek maguktól mozogni. Ezért úgy képzelték, hogy az égitestek emberfeletti élőlények, angyalok vagy istenek, akik úgy mozognak az égbolton, mint az emberek a föld felszínén. A térbe rajzolt csillagcsoportosulások teljes egészében önkényesek, optikai illúzióval magyarázhatók. Nem egy csillagkép esetében előfordul, hogy csillagjai olyan távol vannak egymástól, hogy valójában különböző galaktikákhoz tartoznak.
Jelen esetben a mezopotámiai hagyományokkal foglalkozunk, mivel ez gyakorolta a legnagyobb hatást az európai tudományra. Mindazonáltal nem lenne fölösleges az indiai, a kínai, az egyiptomi és az azték asztrológia áttekintése sem. Az említett kultúrák mindegyikében találkozhatunk számottevő csillagászattal és asztrológiával, és mindegyik kialakította a saját eszmevilágát tükröző csillagképeit is. Vajon beszélhetünk-e a csillagképek valóságos egzisztenciájáról, ha figyelembe vesszük, hogy bizonyos égitestek egyaránt megtalálhatók pl. a kínai és a hellén asztrológiában, csak éppen más-más csillagképek részeként, és értelem szerint különböző hatást is tulajdonítanak nekik. Egyszerűen szólva tehát zodiákus (állatövi) jegy, mint olyan: nincs, nem létezik.
Amikor a csillagászok azt a kifejezést használják, hogy ,,a Nap a Kos csillagképben van", ez azt jelenti, hogy a Földről nézve a Nap a Kos alakzat csillagjai előtt tűnik fel hajnalban. A Nap tehát nincs ,,benne" a csillagképben - ahogyan azt az asztrológusok értelmezik -, semmi köze azokhoz a csillagokhoz. A Holdra szálló űrhajós pl. egészen más csillagok előtt látja felkelni a Napot ugyanabban az időben. Hasonló a helyzet a bolygók esetében is. A bolygók sem a csillagképek részei, tehát nem is irányítják az állatövi jegyeket. Öt évezreden át csak öt bolygót ismertek; az utolsó századokban felfedezett másik három csak azért fedte volna fel hatását, mert a csillagászok felfedezték őket? Az asztrológusok még ma is a régi geocentrikus rendszerben számolnak. Nem vesznek tudomást az egyes csillagok saját mozgásáról, és úgy tekintik az égitesteket, mint amelyek mozdulatlanul az égboltra vannak erősítve.
Az asztrológia ma már sokkal inkább a hit, mint a tudomány tárgykörébe tartozik. Kinek-kinek a józan belátásán múlik mennyi hitelt ad az asztrológiának. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a horoszkópnak, vagy általában az áltudományoknak hitelt adni nem játékszer. Az asztrológia és mindenféle jóslás nemcsak az egyén életére, hanem társadalmi vonatkozásában is félrevezető, s ezért káros.
A horoszkópok, az asztrológia, a tenyérjóslás, a kártyavetés, a jelek értelmezése, a jövőbelátás, médiumok felhasználása mind arra törekszik, hogy hatalma legyen az idő, a történelem és végsőroban az ember felett. Emellett művelői arra vágyódnak, hogy magukhoz szelídíthessék a rejtett hatalmakat. Ellentmondanak annak a szerető, félelemmel teljes tiszteletnek és imádatnak, amellyel egyedül Istennek tartozunk.
Veronika, amennyiben feltétlen megbízunk abban az Istenben, aki nekünk a földi életet ajándékozta, akinek nap mint nap érezzük gondviselő jelenlétét, aki folyamatosan kinyilvánítja, hogy vezet minket, sokszor úttalan utakon, megpróbáltatásokon keresztül is, akinek megcsodáljuk műveit, akihez tartozunk és akivel megéljük a feltétel nélküli szeretetet, miért lenne szükségünk arra, hogy valamely, általa alkotott teremtményéhez forduljunk segítségül, útmutatást és erőt kérve földi zarándokutunk folytatásához, melynek végső célja maga a teremtő, gondviselő, minket megváltó szeretetével körül ölelő és önmagához hívogató örök Atya?!
(A cikk megírásához felhasználtam Orvos Levente Modern asztrológia és "new age" c. összeállítását, melyet IV. éves teológusként készített, Veszprém, 1999.)

Lásd még: A Katolikus Egyház Katekizmusa, Jövendölés és mágia (2115-2117. pontok)Link

Gőgh Tibor

 
 
0 komment , kategória:  - Gőgh Tibor  
Mit üzennek a csillagok? (2. rész)
  2016-11-25 01:22:06, péntek
 
  Mit üzennek a csillagok? (2. rész)

Asztrológia, mágia, jóslás

Hogyan tudnám a jövőmet befolyásolni?

A babiloni mágusok nem foglalkoztak mai értelemben vett asztrológiával, azaz egyéni sorsokról való csillagjóslással. Lassacskán azonban megjelent az egyéni, személyes érdeklődés is.
A városállamok közötti háborúskodás létbizonytalansággal járt, s a köznapi emberek - ahogyan bizonytalan időkben lenni szokott - támaszt keresve a babonák és varázslások felé fordultak.
Míg az asszír-babiloni asztrológia inkább évszázadok alatt megfigyelt konstellációkkal és azok szabályos váltakozásaival dolgozott, a személyes jellegű jövendőmondás új paramétereket hozott be a gyakorlatba; az idő, a hely, a születés napja és órája. Megjelent a horoszkóp (görögül: megnézni az órát).

Ekkoriban kezdett beszüremkedni az asztrológia sok, eredetileg tőle független mágikus tanítás is. Miután a Pártusok megszállták Mezopotámiát (Kr. e. 141-től) a kaldeusok (mágusok) egyre nagyobb számban menekültek el onnan. Néhányan Szíriában és Görögországban iskolát vagy szektát alapítottak, melyeknek izraeliták és görögök is tagjai lehettek. Ezek aztán önkényesen felvették a mágusi címet. A tehetségesebbek úgy biztosították megélhetésüket, hogy megnyerték egyes magas rangú állami tisztviselők bizalmát, és császári kormányzók udvari tanácsadói lettek. Mások városról városra vándorolva közönséges csillagjóslással keresték kenyerüket és kihasználták az egyszerű népek hiszékenységét.

A görög filozófusok, mint Platón és Arisztotelész, szintén különbséget tettek a tudós ,,perzsa mágusok" és a népszerű ,,varázsló mágusok" között. Az ókorban kevesen tudták megkülönböztetni az asztronómiát az asztrológiától, vagyis a matematikai csillagászatot a csillagjóslástól. Még ma is sokan összetévesztik a két kifejezést.
A rabszolgák és hódítások útján az asztrológia Rómába is eljutott, bár váltakozó szerencsével; az elfogadástól az elvetésig. A kaldeusok vagy a császári tanácsadó rangjáig emelkedtek fel, vagy elűzték őket.

A keresztény hit erősödésével hanyatlani kezdett az asztrológia, sőt majdnem eltűnt. Az egyházatyák és zsinatok világosan és határozottan kifejtették álláspontjukat az asztrológiáról. Az apostolok és egyházatyák úgy emlegetik a kozmikus erőket és hatalmakat, mint amelyek már teljesen a feltámadt Krisztus uralma alatt állnak. A hatásuk érezhető, de nincs többé hatalmuk a keresztségben újjászületett hívő lelkek fölött (vö. Kol 2,15). Szent Ágoston püspök (354-430), fiatal korában az asztrológia lelkes híve volt, később azonban hosszas vajúdás után elvetette azt. Rájött, hogy a konstelláció nem határozhatja meg az ember sorsát, ti. az egyidejűleg született embereknek és az ikreknek is gyakran egészen különböző jellemük és életük van.

A középkorban az európai keresztények már jól tudták, hogy az égitestek nem angyalok vagy istenek, mégis azt hitték, hogy az ember jelleme és sorsa a mindenkori csillagállásoktól függ. A XIII. századtól kezdve egyre jobban elterjedt Ptolemaios műveinek latin fordítása, és az asztrológia a csillagászattal együtt közös tantárgy lett az európai főiskolákon. Háromszáz éven át Róma püspökei is foglalkoztak asztrológiával. III. Pál pápa asztronómusa, Lucas Gauricus, előre jelezte a földrengést és pestisjárványt, amely 1540-ben bekövetkezett. A pápa az ő tanácsára hívta össze a Trienti Zsinatot 1545-ben, amely kiközösítés terhével megtiltotta a híveknek a csillagjóslást és az ezzel kapcsolatos könyvek használatát. Meg kell jegyezni azonban, hogy a püspökök különbséget tettek a személyi szabadságról ítélkező (judiciális) csillagjóslás és a természetes (naturális) asztrológia között.

Éppúgy, mint az ókorban, még a XVI. században is két szálon fut az asztrológia gyakorlata. A következő században, a tudományosság terén bekövetkező forradalmi változások után, a naturális asztrológia letisztul, és lassacskán kialakul belőle a matematikai csillagászat tudománya, végül pedig a modern asztrofizika - ahogy ezt már a babiloni mágusok tudományával kapcsolatban is megjegyeztük. Ekkor azonban még szó sincs ezekről a forradalmi változásokról, hiszen továbbra is általánosan a földközpontú világkép uralkodik. Továbbá ebben az időszakban a tudományos módszer még általánosan filozófiai volt, az újkori természettudományra jellemző tapasztalati módszer még nem terjedt el. Ezenkívül a tudomány még alig húzta meg a határt az alkímia és általában az ezoterizmus kétséges szomszédsága között. Mielőtt tehát az Egyház döntéséből messzemenőbb következtetéseket vonnánk le, ne felejtsük el, hogy az megfelelt a kor addigi általánosan elfogadott tudományos ismereteinek: harmonikusan illeszkedett az akkori geocentrikus világképbe. Az Egyház asztrológiával kapcsolatos középkori döntései csakis ebből a nézőpontból érthetőek.

Johannes Kepler volt az, aki végleg leszámolt a régi csillagászattal. Miután felfedezte és közzétette a bolygók heliocentrikus (napközpontú) mozgásának három törvényét, új alapokra helyezte a naturális asztrológiát is. Hiába igyekezett azonban az asztrológiai összefüggéseket megmagyarázni a zenei hangzatok, hatásszögek, vonzóerők és mágneses erők elméletével, a végén meg kellett állapítania, hogy sok más ismeretlen hatóerő is van, amelyekkel nem tudunk számolni, és ezért az előrejelzések bizonytalanok.
Miután kiderült, hogy a Föld nem a világ középpontja, az asztrológia néhány év alatt minden hitelét elvesztette. A XVII. század végén a Tudományos Akadémiák megalapítása után, minden európai fővárosban kizárták az asztrológiát az egyetemi tantervekből, mivel természettudományos szempontból teljesen alaptalannak ítélték. Ehhez az is hozzájárult, hogy sokan visszaéltek a csillagjóslással és felelőtlenül kihasználták a tudatlanok hiszékenységét.
A háttérbe szorult csillagjóslás most már tehát teljesen és végérvényesen különvált az asztronómiától. A csillagászok gyakorlatilag 1650 után többé már nem foglalkoztak horoszkópkészítéssel, az asztrológusok viszont nem tartották fontosnak, hogy lépést tartsanak a tudomány fejlődésével.

Kepler törvényei szerint egészen pontosan előre lehetett jelezni a bolygók égi helyzetét. Csak az nem volt még világos, hogy miért épp ilyenek a bolygópályák. Nem sokat váratott magára az új világkép egzakt matematikai megalapozása. Isaac Newton (1643-1727) volt az, aki sok egyéb felfedezése mellett megalapozta az egész mechanikát. Mindenekelőtt felfedezte a gravitációs törvényt, amely által sikerült matematikai és fizikai alapokra helyeznie Kepler elgondolásait. Ezen felfedezését ,,Philosophiae naturalis principia mathematica" (A természetfilozófia matematikai alapelvei) c. korszakalkotó művében tette közzé 1686-ban. Ez végre tényleg az ember szolgálatába állította a fizikai erőket; a tömegvonzás képlete leleplezte az égitestek mozgásának titkát. A Newtoni kijelentés, miszerint a tömegvonzás törvénye a ,,világmindenség minden tömegére" kiterjeszthető, akkor nyert végső igazolást, amikor a Naprendszer három külső bolygóját is felfedezték. Ugyanezt tapasztalták a galaxisokban, a galaxishalmazokban sőt az ún. szuperhalmazokban is. Úgy látszik a tömegvonzás a kozmosz egyik legfontosabb erőhatása, hiszen lényeges szerepe van továbbá a világegyetem természetének kialakulásában is.
Talán nem túlzás azt mondani, hogy a Newton törvények által végérvényesen lezárult egy korszak az emberiség történetében. Megváltásunk XVII. évszázadában végre a természettudomány is megszabadult a ,,a világot fogva tartó sötét fejedelemségek és hatalmasságok" hatalmából.

(A cikk megírásához felhasználtam Orvos Levente Modern asztrológia és "new age" c. összeállítását, melyet IV. éves teológusként készített, Veszprém, 1999.)

Gőgh Tibor
 
 
0 komment , kategória:  - Gőgh Tibor  
Szerelemben, szeretetben - a síron túl is
  2016-11-25 01:20:10, péntek
 
  Szerelemben, szeretetben - a síron túl is

- Prospero atya, mit gondolsz, nem felelőtlenség sírig tartó hűséget esküdni, miközben sejtésed sincs arról, hogy képes leszel-e szerelemben, szeretetben megmaradni választottad mellett?

- Vannak erre a kérdésedre nagyon értékes, személyes ismeretségi körömben megtapasztalt, pozitív példáim.

Zsuzsa néni férje rákos beteg lett, még mielőtt nyugdíjba vonulhatott volna és sajnos hamarosan át is lépett az örökkévalóságba. Az igazán nagy csapás akkor érte, amikor egy autóbalesetben a harmincas évei közepén járó egyetlen fiukat is elveszítette, akinek se párja, se gyermeke még nem volt. Így öregségére teljesen egyedül maradt. Hozzá hasonlóan megözvegyült egy régi munkatársa is, akinek ugyan három gyermeke is volt és már több unokája, de a munkahely és a párkapcsolatok miatt a gyerekek a szülői háztól valamennyien távol éltek. Így lett Zsuzsa néni és Laci bácsi friss nyugdíjasként egy pár. Több mint 20 éven át éltek egymással, ugyan külön háztartásban, de sok közös együttléttel, programmal tarkított életet. Zsuzsa néni mindig arra panaszkodott, hogy amikor Laci bácsinál alszik, kénytelen elviselni, hogy a hálószobában még mindenütt a volt feleség használati tárgyait látja. Papucsa, melyet a lakásban esténként használni szokott, még mindig úgy pihent az ágya mellett, ahogyan élete utolsó napján odatette. Laci bácsi évtizedek múltával sem feledte el imádott feleségét, akit sajnos oly korán elveszített.

Szerelmük a síron túl is tartott. A Gondviselés úgy rendezte, hogy ott lehettem Laci bácsi halálos ágyánál. Ő is rákos lett, de már 85 évesen. A betegágyon nehezen kiejtett szófoszlányaiban visszaemlékezett azokra az időkre, amikor még tornászként mindenki csodálta kisportolt, férfias testét és bánatosan mutatott magára, hogy mivé lesz az ember, ha megöregszik és megbetegszik! Zsuzsa néni akkor fölé hajolt, s azt súgta a fülébe: ,,Lacikám, én még mindig szerelmes vagyok beléd!" Laci bácsi napokon belül azzal a tudattal költözött el a jó Istenhez, hogy őt még így is szeretik. Zsuzsa néni pedig, aki jóval fiatalabb volt Laci bácsinál, soha többé nem keresett bizalmas kapcsolatot férfival. Csendesen őrzi szerelmük emlékét, miközben várja, hogy az Atya házában ismét egyesülhessenek!

Gőgh Tibor /Pater Prospero/





 
 
0 komment , kategória:  - Gőgh Tibor  
Sötétbe borul a táj, amikor úgy érzed
  2016-11-25 01:17:08, péntek
 
  ,,Az egész törvény ebben a mondatban teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat" (Gal 5,14).

Szeretni? Minek? Felesleges.

Sötétbe borul a táj, amikor úgy érzed, hogy nincs gyümölcse igyekezetednek.

,,Az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutottam, mivel az igaz utat nem lelém."
(Dante: Isteni színjáték - Első ének - POKOL - A sötét erdőben)

- Prospero atya! Belefáradtam a szeretetbe, mert mindig csak adok, miközben megannyi hálátlanságban van részem.
- Veronika, a szeretetből táplálkozunk, etetjük egymást, s csak akkor kaphatunk, ha előbb képesek vagyunk adni is. Próbáld ki az aranyszabályt: ,,Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük" (Mt 7,12).
- Pont ezért panaszkodom! Én mindent megtettem, de viszonzást...
- Szereteted ne halászhálóként használd, mellyel embereket szerzel magadnak. Fókuszáld inkább oda, ahol testi vagy lelki ínséget tapasztalsz. Attól pedig, aki csupán kifosztani szeretne, zárd el a szíved.

Goethe azt állítja: ,,Szeretni és szeretve lenni a legnagyobb boldogság a világon" - úgyhogy mindenképpen érdemes kockáztatni.
 
 
0 komment , kategória:  - Gőgh Tibor  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 21 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 26 db bejegyzés
Összes: 3945 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 264
  • e Hét: 2144
  • e Hónap: 10641
  • e Év: 254802
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.