Regisztráció  Belépés
joetoth.blog.xfree.hu
pax Tóth József
1937.09.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Kutatótól-4/752
  2017-01-08 16:35:53, vasárnap
 
  James Clerk Maxwell: Kérô imádság
Mindenható Isten, aki az embert képedre és hasonlatosságodra
teremtetted és élô lelket adtál neki, hogy keressen téged és
uralkodjék a teremtményeken, taníts meg bennünket, hogy úgy kutassuk kezed alkotását, hogy szolgálatunkba hajtsuk a földet, a Te szolgálatodra erôsítsük értelmünket, s úgy fogadjuk a Te szent igédet,hogy higgyünk abban, akit Te küldtél, hogy megadja nekünk az üdvösség tudományát és bűneink bocsánatát! Ezért kérünk mindent Jézus Krisztus,a mi Urunk nevében.


/James Clerk Maxwell matematikus-fizikus +1879 Cambridge/
 
 
0 komment , kategória:  Kutatóktól  
Természetkutatótól2/193
  2011-09-01 17:07:06, csütörtök
 
  Békesség Isten szeretének Jézus általi megnyilvánulásaiból
A régi filozófusok nagyon kevéssé ismerték ezeket a fontos
igazságokat. Egyedül Jézus Krisztus fejezte ki ôket isteni tökéletességgel, oly világosan és egyszerűen, hogy a legfaragatlanabb szellemek is megértették. Evangéliuma megváltoztatta az emberi dolgok egész arculatát is. Jézus Krisztus megajándékozott minket a mennyek országának vagy a szellemek ama tökéletes államának ismeretével, amely méltó arra, hogy Isten országának nevezzék, és felfedte számunkra ennek csodálatos törvényeit; egyedül ô mutatta meg nekünk, hogy mennyire szeret minket Isten, és hogy milyen aprólékosan gondoskodott mindenrôl, ami ránk vonatkozik; hogy Isten, aki gondot visel a verebekre, nem fog megfeledkezni az értelmes teremtményekrôl, akik összehasonlíthatatlanul kedvesebbek neki; hogy Isten többet törôdik a legkisebb értelmes lélekkel, mint a világ egész gépezetével; hogy egyáltalán nem kell félnünk azoktól, akik megölhetik a testet, de a lelkeknek nem árthatnak, mivel egyedül Isten teheti a lelkeket boldogokká vagy boldogtalanokká; hogy az igazak lelkei Isten kezében biztonságban vannak a világ minden változásával szemben, mivel semmi sem gyakorolhat rájuk hatást, csak egyedül Isten; hogy egyetlen cselekedetünk sincs elfelejtve; hogy minden számba van véve, a felesleges szavakig és egy kanál vízig, amelyet jól használtunk fel;végül, hogy mindennek sikerülnie kell, ami a jóknak leginkább javára válik; hogy az igazak olyanok lesznek, mint a Nap, és hogy sem szellemünk, sem érzékeink nem éreztek soha olyasmit, ami akár csak megközelíthetné azt a boldogságot, amelyet Isten készít azoknak, akik ôt szeretik./LEIBNIZ, Gottfried Wilhelm (Lipcse, 1646 -- Hannover, 1716) német filozófus, természettudós, matematikus./
 
 
0 komment , kategória:  Kutatóktól  
Természet-kutatóktól/160
  2011-05-08 15:52:46, vasárnap
 
  Békesség Isten jelenlétének megnyilvánulásaiból.
A húsvéti időszakban idézett evangéliumi részletekben találkozunk Jézus tanítványainál olyan helyzetekkel,amikor bezártság,csüggedés,kétségek,gondjaikba temetkezés közben éri őket a Feltámadottról szóló örömhír,melyben megszólítottságukat élik át, felismerik az események mentén a jelenlétét,mely megragadja és hittel tölti el őket. Hasonló helyzetekben mi is gondolhatunk Istentől,Jézustól jövő megszólítottságunkra,amelyben jelenlétének felismerésére, megtapasztalására akar elvezetni.
Az alábbi gondolatok, felismerések olyanoktól származnak,akik természettudományos felfedezéseik mellett megszólítva érezték magukat arra,hogy erről a Jelenlétről elmondják gondolataikat, tapasztalataikat.

Isaac Newton: Isten -- a világ Kormányzója
A Nap, a bolygók és az üstökösök csodálatra méltó rendje csak egy mindentudó és mindenható Lény határozatából és uralmából eredhet. Ha minden állócsillag egy, a miénkhez hasonló rendszer központja, akkor az egész rendszer -- mivel úgy látjuk, hogy egységes terv szerint van megszerkesztve -- egy és ugyanazon Uralkodó birodalmát alkotja. Ebbôl az következik, hogy Isten élô, láthatatlan és mindenható, hogy az egész mindenségen fölül áll és teljesen tökéletes. Világos, hogy Isten szükségképpen létezik, és ezen szükségszerűség erejénél fogva mindenütt és minden idôben létezik. Mindenki vallja, hogy van Isten, de éppen ama szükségszerűség folytán, amelynél fogva van, örök is és
mindenütt jelenlévô. Ezért Ô egészen önmagával azonos, egészen fül, egészen kar, egészen megismerôerô, gondolkodóerô és hatékonyság, persze mindez nem emberi módon. Mi csak az alakokat és a színeket látjuk, csak a hangokat halljuk; magukat a szubsztanciákat nem érzékszervekkel, nem a belôlük kiinduló hatások révén ismerjük meg.
Éppoly kevéssé van fogalmunk Isten szubsztanciájáról vagy lényegérôl.
Ôt egyedül tulajdonságai és attributumai alapján ismerjük meg.
Csodáljuk tökéletességéért, tiszteljük és imádjuk mint a világ
Kormányzóját, mi, akik a nagy Világuralkodó szolgái vagyunk. Egy olyan isten, amelyik nem kormányozza a világot, amelyben nincs gondviselés és nincsenek bölcs célok, nem volna más, csak a fátum vagy a természet. A vak metafizikai szükségszerűségbôl, amely mindenütt ugyanaz, nem származik a dolgok változása. A teremtményeknek összes, az idôknek és a tereknek megfelelô különbözôsége egyedül egy szükségképpen létezô Lény eszméibôl és akaratából származhat.

James Clerk Maxwell: Kérô imádság
Mindenható Isten, aki az embert képedre és hasonlatosságodra
teremtetted és élô lelket adtál neki, hogy keressen téged és
uralkodjék a teremtményeken, taníts meg bennünket, hogy úgy kutassuk kezed alkotását, hogy szolgálatunkba hajtsuk a földet, a Te szolgálatodra erôsítsük értelmünket, s úgy fogadjuk a Te szent igédet, hogy higgyünk abban, akit Te küldtél, hogy megadja nekünk az üdvösség tudományát és bűneink bocsánatát! Ezért kérünk mindent Jézus Krisztus, a mi Urunk nevében.

Albert Einstein: A vallás kozmikus élménye
A vallás kozmikus élménye a természettudományos kutatás legerôsebb és legnemesebb motívuma.
A misztikum élménye a legmélyebb és legmagasztosabb érzés, amire képesek vagyunk. Egyedül csak ebbôl eredhet igazi tudomány. Ha ez az érzés idegen, ha valaki már nem tud csodálkozni, nem képes elveszíteni magát a tiszteletben, az lelkileg máris halott. Annak tudása, hogy a kikutathatatlan valóban létezik; s hogy a legmagasabb igazságként és a legragyogóbb szépségként nyilatkozik meg, amirôl nekünk csak halvány sejtelmünk lehet -- ez a tudás és ez a sejtelem minden igaz vallásosság magja.
... Az én vallásosságom egy magasabb természetű végtelen szellemi lény alázatos imádásában áll, amely lény apró részletekben ad hírt magáról, s e részleteket mi a magunk gyönge és elégtelen érzékeivel föl tudjuk fogni. Ez a mély, érzésszerv a meggyôzôdés egy magasabb gondolkodó erô létezésérôl, amely erô a kikutathatatlan világmindenségben lesz kézzelfoghatóvá, ez adja Istenképzetem tartalmát.

Charles Duke: (Nyolc hónappal a Hold-utazásom után lettem keresztény...)
Nyolc hónappal a Hold-utazásom után lettem keresztény. Egy éjszaka fölébredtem, s éreztem, hogy a mindenható Isten jelen van a szobában. Hirtelen a vállamon éreztem a kezét, majd szabályosan kihúzott az ágyból. Lenyűgözô élmény volt. Fölkeltem, átmentem másik szobába, letérdeltem, magasba emeltem a kezemet és egészen átadtam magamat az Úrnak. Szívembôl fakadt a szó: ,,A tied vagyok!'' Igen, élményem volt vele, az élô Istennel, s ez az élmény olyan lenyűgözô, hogy emellett a Hold-utazás maradéktalanul elhalványodik.
=====================================
NEWTON, Sir Isaac (Woolsthorpe, 1643 -- Kensington, 1727) angol
matematikus, fizikus és csillagász. Munkásságával megalapozta a
klasszikus elméleti fizikát. Megfogalmazta a tömegvonzás törvényét. Fénytani kísérleteiben kimutatta, hogy a fehér színű fény a szivárvány színeire bontható (Newton-gyűrűk). Felállította a fény korpuszkuláris elméletét, kidolgozta a differenciál- és integrálszámítás egyik változatát.
MAXWELL, James Clerk (Edinburgh, 1831 -- Cambridge, 1879) angol fizikus. Munkássága: a Maxwell--féle elektromágneses fényelmélet, a Maxwell--féle sebességelosztás, a Maxwell-féle egyenletek, amelyek az elektrodinamika törvényeit foglalják magukban alapvetô jelentôségü a fizika történetében.
EINSTEIN, Albert (Ulm, 1879 -- Princeton, 1955) a legjelentôsebb
fizikusok egyike. A modern elméleti fizika, az általános és a
speciális relativitáselmélet megalapozója. A fizika számos más területén is sok korszakalkotó tudományos felismerés fűzôdik a
nevéhez. 1921-ben fizikai Nobel-díjat kapott.
DUKE, Charles (1935--) amerikai űrhajós. Ô a tizedik ember, aki a
Holdra lépett. 1972-es űrutazása után mintegy nyolc hónappal megrázó istenélményben volt része. Azóta egy bibliacsoporttal prédikációkat tart, és betegek gyógyulásáért imádkozik.

Az idézetek a "Die schönsten Gebete der Welt" című német gyűjtemény magyar fordításából /Ford.:Lukács László/


LinkCh.Duke holdkutatása
 
 
0 komment , kategória:  Kutatóktól  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 5 db bejegyzés
e év: 92 db bejegyzés
Összes: 841 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 14
  • e Hét: 1045
  • e Hónap: 2940
  • e Év: 44358
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.