2012-09-24 08:00:41, hétfő
|
|
|
Link

Varázsa van e képnek...
Én így érzek: Legyen az bármilyen apró csoda, felfedeztem, tenyerembe tartom és különleges varázst csal a szívembe. Egy aprócska, kicsi bogár, a természet palettáin, ha rátalálok újabb kinccsel leszek gazdagabb.
Link

Egyszer egy hétpettyes katicabogárka, elindult megnézni mi van a világban.
Hívta a gyöngyvirág, hívta a vadrózsa, Ide is meg oda is bekukkant egy szóra.
Link

Nagybajuszú cincérek sétálgatni vitték. A tóparti szúnyogok kalapot emeltek.
Link

Estére elszunnyadt katicabogárka, Az éjjeli pillangó hazatalicskázta.
Link

Grylilmos: Katica-dal
Domború hátam,
Pöttyös a szárnyam.
Baktat a fűben
Hat pici lábam.
Mászom a dombra
Szárnyamat bontva.
Ringat a szellő,
Ez csak a dolga.
Szállok az égen,
Nap süt a réten.
Hét kicsi pöttyöm
Csillan a fényben.
Ámde megállok,
Rád ha találok.
Nyújtsd fel az ujjad,
Arra leszállok.
Link

Aranyos képek...
Link

Drégely László
Katicabogárka
Katica - Katica,
Ne menj a folyóra,
Folyót átrepülni
Gyönge vagy Katica.
Csinálunk szép sajkát
Zöld levélből fonva,
Az majd átvisz téged,
Gyönge kis Katinka.
Link

Kajuk Gyula:
Katica álma
Ha egyszer nagy leszek
majd légtornász leszek...
A Virágcirkusz kupoláján
a trapézra felmegyek...
és megmutatom a világnak
az összes pöttyömet...
Link

Találkozás...
Fehér Sára
Egy katicabogár
Hétpettyes kis katicabogárka
Apró lényed ültesd a világba.
Küzdelmed a hiteddel egyenlő,
S hajt előre, hajt fel, azaz erő.
Virágos rét, napsütötte liget
Perzselő forróság, mondj hát igent.
Mondd, hogy mindig szép lesz az élete,
S hogy az új érzésnek lesz hitele.
Katicabogarunk víg törtető
Féktelenség búj belőle elő.
Kíváncsisággal néz a világra,
S mint egy nagy zsákot, mélyen kirágja.
Mondd, te kicsiny lény, mi hajt előre?
Mért nem hagyod a dolgot jövőre?
Erőd fogytán van, pihenned kéne
Elnyújtózni, s nem harcolnod érte.
De kis bogarunk mit sem törődve,
Csak megy, hajtja egy vágy előre.
Egy vágy, hogy tudja, mi léte célja?
És űzi, hajtja, amíg csak bírja.
S mivel a nap lassan nyugodni tér,
Kis katicánk az útja végéhez ér.
Virágos rétnek kellős közepén,
Hol kamillák bájolognak szendén...
Ontva csalogató illatukat,
Maga mögött elhagyva az utat,
Majd keresve a legmagasabbat,
Felmászva, s benne nagyot alhat.
A kisvirág szirma rácsukódik.
Katicánk újabb napról álmodik.
Hogy erőre kapva, kipihenten,
Társaira majd tudást, s fényt hintsen.
Szuhanics Albert
Katicabogár
Röppenő katicabogár,
hirtelen a kezemre száll.
Sétálgat végig ujjamon,
pettyeit közben számolom.
Valóban hétpettyes lehet,
vagy csak ezt ti így hiszitek?
Piros a szárnya őneki,
díszítik sötét pettyei.
Oly kedves látvány ez nekem,
de szabadon hiába engedem.
Nem száll fel, sétál kezemen,
hogy miért? Számomra rejtelem.
Jól jön most egy fűszál, egy virág,
amelyik több bizalmat ád.
Az ujjam hegyét hozzá hídalom,
katica, sétálj át, ott lesz jó, tudom!
Na végre odaért, virágon pihen,
színesen virít ott, hét pettye izen:
Otthonom énnekem minden szál virág,
vidáman repkedek erdőn, réten át.
Link

Link

Link

Link

Tavasszal, amikor ébredezik a természet, és az első napsugarak átmelegítik a fákat, és a növényeket, a katicák is felébrednek téli álmukból. A legtöbbször az avarban, és a levelek alatt húzzák meg magukat, azért a levélégetést kerüljük el. A természet furcsa fintora, hogy a katicák csak akkor jelennek meg kertünkben, ha van elég táplálék. Vagyis ha nincs elég levél vagy pajzstetű növényeinken, akkor ne is várjuk a látogatásukat.
Link

Link

Forrás: Wikipédia
Link

Link

|
|
|
0 komment
, kategória: Katicabogarak... |
|
|
|