Regisztráció  Belépés
dorotea55.blog.xfree.hu
"Széttéphetetlen kötelék a szeretet, mi köztünk él. Életünk szépség és küzdés, összeköt bennünket a hűség." Gy Marcsi
1954.01.30
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
Aratáskor
  2017-06-25 06:53:15, vasárnap
 
  Benedek Elek - Aratáskor

Megérett a búza, sárgul a kalásza
Piroslik a szeme, kész az aratásra.
Dűl a kalásztenger, a kalongyák gyűlnek,
Aratók danája hangzik mindenünnet.
Amerre én járok, mindenütt aratnak,
Izzad a szegény nép, tüzében a napnak.
Arcát a tüzes nap perzseli keményen,
Bánja is a jó nép, dolgozik serényen.
Peng a kasza, sarló, csendül hegy, völgy, róna,
Nincs az a muzsika, amely szebben szólna:
Még a pacsirta is elhallgat dalával,
A levegő-égben némán lebeg, szárnyal.

Link







Benedek Elek-Kis falumon néma csend ül...

Kis falumon néma csend ül,
de a mezőn kasza csendül,
otthon csak a beteg maradt,
a többi mind búzát arat.
Merre nézek, kalásztenger,
mindenfelé dolgos ember:
hull a földre verejtéke,
s szaporodik, gyűl a kéve.
Még a földön harmat csillog
a sarló, a kasza már ott villog.
Napfölkeltét meg se várva,
kint van a nép a határba.
Csillagok tán földre szálltak?
Búzakeresztekké váltak?
ahány csillag nyári éjjel,
annyi kereszt szerteszéjjel.
Itt is, ott is csendül a dal,
s nincs vége az alkonyattal,
együtt dalol ember, madár,
daltól zeng az egész határ.
Hej, ez a dal! Nincs szebb ennél!
Mintha mennyországban lennél,
nincsen ez kótára szedve,
csak úgy terem a szivekbe.
Szivben terem, szivhez talál,
minden szava az égbe száll
hozzá, ki mindnyájunk atyja,
ki az áldást osztogatja.
Száll az ének, száll az égbe,
a végtelen mindenségbe:
,,Uram, kitől minden ered,
áldott legyen a te neved!"




Link


 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Esős napok
  2017-03-19 12:28:01, vasárnap
 
  Benedek Elek:
Esős napok

Esőverte lombok alatt
Fázódnak a kismadarak,
Bánatosan csiripolnak:
,,Vajon mit hoz ránk a holnap?"

Felhők mögött bujkál a nap,
Az eső meg folyton szakad,
Mintha lenne világvége
Gyász borult a magas égre.

Esik, esik, folyton esik
Nap sugarát lesve-lesik:
,,Óh, te áldott nap sugára,
Ragyogj reánk valahára!"

Hát a szegény gyermeksereg!
Rabként szobában kesereg.
Nem voltak már réges régen
Sem az erdőn, sem a réten.

Kiki néznek szomorkodnak,
Aztán ők is szomorkodnak:
,,Óh, te áldott nap sugára,
Ragyogj reánk valahára!"




Link





Benedek Elek:
Most állj meg . . .

Most állj meg itt, és nézd a láthatárt.
Remeg a föld, eltörpülnek a fák.
Felhők fölrázott vánkosán a nap
lomha vért csorgat már, nem aranyat.
Fejed fölött megfordul egy madár,
a láthatár felé suhanva száll.
Szétszórja a megnyúlt árnyékokat
az úton végig-söprő alkonyat.
Magad állsz a mai nap peremén,
nincs szívedben se bánat, se remény.
Nem is sejted, mit ígér a holnapod,
de elébe kell állnod, azt tudod.
És túl kell élned; amíg csak lehet,
ugyanazt kell itt újra-kezdened,
téglánkint rakva egyre a falat
a részvéttelen ég boltja alatt,
mintha létezne beteljesedés,
s nem rész lenne maga is, az egész,
mintha az időt hagynád örökül
mi átfolyt rajtad, s nélküled röpül
tovább) az utódokra, mintha csak
az lenne lényeged, mi megmaradt
kezed nyomán, s mások javára vált...
Nos, állj meg itt, és nézd a láthatárt.
 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Dal a hóvirágról
  2017-02-09 05:53:43, csütörtök
 
  Benedek Elek: Dal a hóvirágról

Kedves virágom vagy te, hóvirág,
Gyermekkorom legszebb virága vagy.
Édes öröm szívemnek nézni rád:
Virulsz, bár dajkád a hó és a fagy.

Mikor a földet hó borítja még,
Nevetve bújsz ki: Ihol, itt vagyok!
A nap alant jár, szomorú az ég,
De a te arcod örömtől ragyog.

Nem pompázol tarka színekbe te,
Egy a te színed: Egyszerű fehér.
Ám a tavasz első lehelete,
Legelső csókja téged ér.

Te vagy a kikeletnek hírnöke,
A természetnek első mosolya:
Veled mozdul a föld kemény röge
S szólal meg a víg pásztorfurulya.

A furulyaszó... mintha hallanám...
Pedig de rég volt, Istenem, de rég!
Ott vagyok megint a pásztortanyán,
S terelgetem báránykák seregét.

Volt kis botocskám, cifrán faragott,
Kicsi tarisznyám, benne lágy cipó,
S ha egy-egy bárány el-elmaradott,
Hajrá! Szaladtam, mint a kis csikó.

Legjobb barátom János bácsi volt,
A vén juhász, - derék egy cimbora! -
Pipára tüzet kovából csiholt...
Oh, múlt időknek kedves pásztora!

Öreg legény volt, szépen furulyált,
A hóvirág kedves virága volt.
Ment, mendegélt s mindegyre meg-megállt:
"Né, mennyi gyócsé!" s lassan lehajolt.

Óh, hóvirágos szépséges napok!
Te vén juhász! Te bájos hóvirág!
Ti hóvirágos pörge kalapok!
Jaj, milyen szép volt akkor a világ!
 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Január
  2017-01-11 07:38:57, szerda
 
  Benedek Elek:
Január

Száll az idő, száll fölöttünk,
Sebesebben, mint a madár,
Gyűlnek az évek mögöttünk.
S vajon, hol a véghatár:
Nem tudja ezt a halandó,
Csak annyit tud, hogy mulandó
Minden itt az ég alatt -
Életünk egy pillanat.

Benedek Elek

(1859. szeptember 30.-1929. augusztus 17.)

meseíró, író és publicista



Link


 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Emlékkönyvbe
  2016-04-20 18:12:57, szerda
 
  Benedek Elek:
Emlékkönyvbe

Koldust, ha látsz, - és látsz bizonnyal -
Ajtód s szíved ne légyen zárva:
Fejed ne forditsd el iszonnyal,
Mert rongyos, piszkos a ruhája.

Ki volt, mi volt? - ne tudakoljad,
Fájdalmait ezzel is tetézve,
S amit ad jobbkezed, ugy adjad,
Hogy balkezed ne vegye észre.

Gondold, hogy e szegénynek is volt
A földi jóban része dúsan:
Hogy volt idő, mikor az égbolt
Ő rája sem borula búsan.

Gondold: a sors, mely változékony,
Király is lett már koldus, árva...
Más búja iránt légy fogékony,
Ajtós s szíved ne légyen zárva!


Link


 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Nagymama olvas
  2016-04-20 18:12:02, szerda
 
  Benedek Elek
Nagymama olvas

Olvas a nagymama, vajon mit olvashat?
Nem tesz már egyebet, csak olvas naphosszat.
Egy régi kopott könyv, öregebb ő nála,
Ott fekszik asztalán, egész nap kitárva.

Hej, ez az öreg könyv, ha tudna beszélni,
A jó nagymamáról mit tudna regélni!
Hányszor elolvasta elejétől végig...
S nem unta meg soha ezt a kopott régit.

Olvas a nagymama, elmerülve mélyen,
Hallga, csitt gyerekek, senki se beszéljen.
A kedves nagymamát meg ne zavarjátok...
Imádságot olvas, áldást kér reátok...


Link


 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Dal a hóvirágról
  2016-03-01 07:22:45, kedd
 
  Benedek Elek-
-Dal a hóvirágról

Kedves virágom vagy te, hóvirág,
Gyermekkorom legszebb virága vagy.
Édes öröm szívemnek nézni rád:
Virulsz, bár dajkád a hó és a fagy.

Mikor a földe hó borítja még,
Nevetve bújsz ki: Ihol, itt vagyok!
A nap alant jár, szomorú az ég,
De a te arcod örömtől ragyog.

Nem pompázol tarka színekbe te,
Egy a te színed: Egyszerű fehér.
Ám a tavasz első lehelete,
Legelső csókja téged ér.

Te vagy a kikeletnek hírnöke,
A természetnek első mosolya:
Veled mozdul a föld kemény röge
S szólal meg a víg pásztorfurulya.

A furulyaszó... mintha hallanám...
Pedig de rég volt, Istenem, de rég!
Ott vagyok megint a pásztortanyán,
S terelgetem báránykák seregét.

Volt kis botocskám, cifrán faragott,
Kicsi tarisznyám, benne lágy cipó,
S ha egy-egy bárány el-elmaradott,
Hajrá! Szaladtam, mint a kis csikó.

Legjobb barátom János bácsi volt,
A vén juhász, - derék egy cimbora! -
Pipára tüzet kovából csiholt...
Oh, múlt időknek kedves pásztora!

Öreg legény volt, szépen furulyált,
A hóvirág kedves virága volt.
Ment, mendegélt s mindegyre meg-megállt:
,,Né, mennyi gyócsé!" s lassan lehajolt.

Óh, hóvirágos szépséges napok!
Te vén juhász! Te bájos hóvirág!
Ti hóvirágos pörge kalapok!
Jaj, milyen szép volt akkor a világ!





Link


 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Megjöttek a fecskék
  2015-05-04 22:06:27, hétfő
 
  Link





Benedek Elek: Megjöttek a fecskék

Mikor szép csendesen leszállott az este,
Érkezett meg hozzánk a legelső fecske.
Fáradt volt szegényke. Leszállt. Aztán nézte:
Vajjon megvan-e még az ő puha fészke.

És jött a második. És jött a harmadik.
Aztán jöttek többen. Mondottak valamit.
Mit? Azt én nem tudom. Talán imádkoztak.
Imé, beteljesült, mire vágyakoztak.

Künn az eresz alatt könnyes szemmel álltam.
Szóltam a fecskéknek: bejöhettek bátran.
Szavamat, úgy látszik, fecskék megértették.
Az eresznek alját nagy hamar ellepték.

Kiki reá talált a maga fészkére.
Mindenikben egy pár pompásan elfére.
Ottan meghúzódtak. Halkan csicseregtek.
Aztán szépen, lassan, mind elszenderedtek.

Szendergő fecskéknek jóccakát mondottam.
Aztán lepihentem: Ő róluk álmodtam.
Velük is ébredtem, mikor a nap felkelt.
Mind azt csicseregték: jó reggelt, jó reggelt!
 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Várok egy estét...
  2015-01-25 08:22:15, vasárnap
 
  Benedek Elek:
Várok egy estét...

Várok egy estét... Várva- várom.
Pedig rég elszállt ifjúságom.
Száll, száll a lelkem, nem pihenve,
Száll messze földre, Betlehembe.

Millió csillag ragyog az égen,
De nem világit egy se nékem,
Mit én keresek, az a csillag
Messze, messze, Keleten csillog.

Várok egy estét... minek várom?
Hisz már az élet őszét járom.
Hiába állok én már lesbe,
Nem énnekem szól ez az este.

És várom mégis epedően,
Habár a napom lemenőben.
Várom, mint várták hajdanában
A pásztorok a pusztaságban.

Érzem, szívemnek ifjodása
Ama csillagnak ragyogása,
S unokáimmal összebújva,
Ez estén gyermek leszek újra.

Várok egy estét... Várva- várom,
Reszkető karomat kitárom.
Örüljetek, közeleg az angyal,
A szózatos arany haranggal!

Örülj te is, öreg szívem te!
Új élet száll a kebelembe.
Nem érzem már az öregségem
Feltámadott szép gyermekségem.








Link


 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Reggeli dal
  2013-04-13 17:56:31, szombat
 
  Benedek Elek:
Reggeli dal

Felébredt a nap, kapuját kitárta,
Nótával köszönti a dalos madárka.
Ébredez az erdő, már a rét sem alszik,
Madár dalolása messzire elhallszik.

Harmat rezeg az ágon, fénye meg-megcsillan,
Rásüt a napsugár s egyszerre elillan.
Ragyog az áldott nap, a szellő se lebben.
S dalol a kis madár mindig ékesebben.

Fölkelt a méh is, döngicsél a réten,
Zümmög a bogárka, röppenésre készen,
Szárnyát száritgatja meleg napsugárban,
Megfürödvén előbb harmatos virágban.

Dalolj madár, dalolj, örvendezz a nyárnak,
Dalolj, amig a szép napok le nem járnak.
Majd jön az őszi szél, elhervad a virág...
Dalold, amig lehet! ó, de szép a világ!





Link


 
 
2 komment , kategória:  Benedek Elek  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 3 db bejegyzés
e hónap: 45 db bejegyzés
e év: 592 db bejegyzés
Összes: 9111 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1665
  • e Hét: 12118
  • e Hónap: 41317
  • e Év: 481881
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.