Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
2017.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 20 
Tóth Kálmán
  2017-10-29 15:28:25, vasárnap
 
  Tóth Kálmán

Itt, itt sirjak-e...

Itt, itt sirjak-e lábaidnál,
Mint szikla mellett a patak?
Vagy elbújdossam messze, messze,
Ugy, hogy soha se lássalak;
És multam, és jövőmnek romján,
Ha mást nem birok, nem lehet,
Megmentsem legalább kezedből,
Megmentsem büszkeségemet?

Vagy, mert kevés ez egy életre,
S csak rejtett kötés a seben,
Mitől ez tán még jobban vérzik,
Kioltsam végkép életem?
Vagy vessem magam az élveknek,
És legyek hitvány, nyomorult,
Hogy tudjam azt, mért van szivedhez
Számomra elzárva az út?

Vagy, mint a hitegetett gyermek,
Várjak tovább is, türjek itt?
Kész arany gyanánt olvasgassam
A reménység filléreit?
S midőn már haldoklom a vágytól,
Éltet adjon egy mosolyod,
Hogy ujra szenvedjek, és tudjam:
Hogy belehalni nem fogok?

Vagy áldjam-e legnagyobb átkom:
Hogy téged megismertelek?
S elkábuljak a boldogságtól,
Mert egy léget szívok veled,
S kínjáért egész életemnek
Legyen az elég jutalom,
Hogy nyájas hangod, ha máshoz szólsz,
Nekem is szabad hallanom?

És lemondjak az üdvösségről,
Mert itt értem meg ég kegyét:
Hogy néha-néha szemeidnek
Mennyországába nézheték?
S ne érezzék mást soha semmit,
Csak egy haladó örömöt,
Hogy engem is megér a szellő,
Mely arczáidon fürödött?

Nem, nem tudom, hogy mit csináljak!
Csak azt az egyet érezem:
Hogy szeretlek kimondhatatlan,
És hogy szenvedek végtelen.
S hogy egy szavadtól függ most éltem,
Egy szótól a te ajkadon,
S e szót, ha még sokáig hallgatsz,
Már megérteni nem fogom!

 
 
0 komment , kategória:  Tóth Kálmán  
Tóth Kálmán
  2017-10-18 09:05:21, szerda
 
  Tóth Kálmán

Magam nevetem ki...

Magam nevetem ki sokszor a könyeket,
Mik ábrándim között két szememből folynak;
Gúnyolója vagyok magam a daloknak,
Miket a lázas szív dobogva énekelt.

De később még jobban ápolom azokat
A lázas dalokat, és szemem könyeit:
Mint érzékeny apa megtérő gyermekit,
Kikre oly boszus volt, a mig távol voltak.
 
 
0 komment , kategória:  Tóth Kálmán  
Tóth Kálmán
  2017-09-30 13:07:31, szombat
 
  Tóth Kálmán

Nem, nem...

Nem! nem!... ennek hinni kell
Ha ez is csal, ez a homlok,
Megtagadom az ég-boltot
Fényes csillagezrivel.

Ha ez is csal, ez az arcz,
Akkor semmi, s minden veszve,
Ugy a világ őrült eszme,
És az élet kába harcz.

Oh nyujtsd ujra karjaid,
S altasd el e fölvert lelket,
Dajkája a szerelemnek:
Nyájas, édes, drága hir!
 
 
0 komment , kategória:  Tóth Kálmán  
Tóth Kálmán
  2017-09-12 14:10:03, kedd
 
  Tóth Kálmán

Beszélj, beszélj...

Beszélj, beszélj, oh csak beszélj,
Hadd hallgassam édes hangod,
Mely édesebb, mint bölcsőmnél
Az altató dajka-dal volt.

Add ide kis fehér kezed,
Hadd szoritsam, hadd csókoljam,
Miként édes jó anyámét
Odahaza kiskoromban.

És borulj rám szép szeliden,
Mint rám borult kicsiny hugom,
Kinek édes ölelése
Oly jól esett egykor, tudom.

Légy te énnekem mindenem,
Dajkám anyám és testvérem,
Ugy is az egész világot
Elfeledtem értted régen.
 
 
0 komment , kategória:  Tóth Kálmán  
Tóth Kálmán
  2017-08-02 07:40:46, szerda
 
  Tóth Kálmán

Beszélj, beszélj...

Beszélj, beszélj, oh csak beszélj,
Hadd hallgassam édes hangod,
Mely édesebb, mint bölcsőmnél
Az altató dajka-dal volt.

Add ide kis fehér kezed,
Hadd szoritsam, hadd csókoljam,
Miként édes jó anyámét
Odahaza kiskoromban.

És borulj rám szép szeliden,
Mint rám borult kicsiny hugom,
Kinek édes ölelése
Oly jól esett egykor, tudom.

Légy te énnekem mindenem,
Dajkám anyám és testvérem,
Ugy is az egész világot
Elfeledtem értted régen.
...

 
 
0 komment , kategória:  Tóth Kálmán  
Tóth Kálmán
  2017-07-29 08:09:15, szombat
 
  Tóth Kálmán

Egy szó

Ha a megsértett szenvedély
Szivemben föl nem lobban:
És nem mondom ki azt a szót,
A mit akkor kimondtam;

S ha te kimondod azt a szót,
Mit lelkem ugy ohajtott,
Mit félig megnyilt ajkidon
Hiú gőg visszatartott;

Nem lesz semmivé mindenünk,
Mint akkor semmivé lett...
Istenem! néha hogy vesz el
Egy szó miatt két élet!
 
 
0 komment , kategória:  Tóth Kálmán  
Tóth Kálmán
  2017-07-29 07:47:53, szombat
 
  Tóth Kálmán

A szerelem
Minek mondjátok egyre, szüntelen,
Hogy: égi láng, mennyszikra, szívtavasz,
Én mondom meg, hogy mi a szerelem:
Csupán a vérnek részegsége az.

Hisz láttatok szerelmest, eleget
Ugyan mi volt? mámoros! - semmi más,
Csakhogy ezt csók okozta bor helyett,
Vagy egy szép arcz, néha csak egy vonás.

Ha részeg, vagy szerelmes valaki,
Épen egyformán által alakul;
Vidámmá lesz a bús ifju, a ki
Elmélázott azelőtt szótlanul.

A másik meg, kin nem fogott a bú,
Ki oly vidám s élénk volt szüntelen:
Egyszerre csak mogorva, szomorú,
Hasznavehetlen ficzkóvá leszen.

S a harmadik, egy csendes jó gyerek,
Ha sokat ivott, mindent összetör,
Körüle nem maradhat semmi meg,
A mi értékes: butor, vagy tükör.

Igy törtem össze én is mindenem,
Mikor szerelmes voltam, az alatt;
Hejh pedig az - érzem egy életen -
Több volt ám, mint pár rongy butordarab!
 
 
0 komment , kategória:  Tóth Kálmán  
Tóth Kálmán
  2017-07-28 08:34:47, péntek
 
  Tóth Kálmán

Az idő

Olvastam valaha
Tudósok könyvéből,
De csak most hiszem el,
Hogy oly hamar vénül
Az idő.

Még nálatok vagyok
Még akkor, azalatt
Mint fürge kis fiú,
Ugy siet, ugy szalad
Az idő.

És alig hagytam el
Ajtótok, kaputok,
Már mint egy vén, öreg.
Csak ugy tipeg tapog
Az idő.
 
 
0 komment , kategória:  Tóth Kálmán  
Tóth Kálmán
  2017-06-07 08:35:05, szerda
 
  Tóth Kálmán

Hogy elhallgattak a dalok...

Hogy elhallgattak a dalok,
Mik azelőtt zengének;
Lásd, lásd, tied volt egyedül
A világban járt ének.
Most világuk egy kis szoba
A kiömlő daloknak,
Miket sokszor nem is a lant,
Egy tekintetem mond csak!

Oh de szép a költészet igy,
A te meleg szivednél,
Hol oly nagy értelmet lehel
A legkisebbik csép vér;
Hol minden ugy megértve van,
Mit lázasan kiejtek,
S ölelő karod koszorú
Reád hajló fejemnek.
 
 
0 komment , kategória:  Tóth Kálmán  
Tóth Kálmán
  2017-05-31 08:04:34, szerda
 
  Tóth Kálmán

Ha valahol...

Ha valahol társaságban
Rajtam egy kis vidámság van,
Csak rád kell gondolnom ottan,
Hogy mindjárt elszomorodjam.

S ha valahol búbánat bánt,
Nem kell más, csak gondoljak rád,
Hogy egyszerre kedvem legyen -
Oh de csodás a szerelem!
 
 
0 komment , kategória:  Tóth Kálmán  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 20 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 202 db bejegyzés
e év: 3053 db bejegyzés
Összes: 6188 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1875
  • e Hét: 7202
  • e Hónap: 48573
  • e Év: 648594
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.