Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 93 
x
  2012-02-15 12:57:59, szerda
 
  Balaskó Jenő
RÉG, VELED



A hülyék már akkor is érveltek,
amikor még nem voltam én, veled.
Sok törvényük felfalta Szpártákuszt,
sok királyt megettek és sok birkahúst.

Ez kell az önmagán röhögőnek:
arénában ápolhasson hullát.
Népével a kereszten hörgőnek
törvényesen megölje Johannát.
Ez a törvény megszülte jogunkat,
mit a hülték hülyére tanulnak;
maszk-pofájukhoz szenteket gyalulnak,
a hősnek szemén át gyomrába nyúlnak.

Arisztotelészt nem látják a szolgák,
majd az aréna termeli a hullát,
amig a hülyék görögül érvelnek,
s Arisztotelész nem látja a szolgát;

törvényekbe törik az egeket,
Krisztus öléből máglyát nevelnek,
s eltaposnak amikor hamuvá
roskadtam a tűz ölén rég, veled.
 
 
0 komment , kategória:  Balaskó Jenő 1.  
x
  2012-02-15 12:09:12, szerda
 
  Balaskó Jenő -
Az irigység a következő etap

Ronda zsírban lüktető agymirígy
ágyékig és vicsorogtál
kegyelemből élve bevacogtál
ki összeszórva szólsz azóta

szegénynek más kellene a többől
hiánya túladag szolídan romlik
belehűlt most társadalmi övezetbe
már tartogatott hatalom - majd ő vezet be.

A szolgaságnak ilyen vége lészen
égett mezők lusta lova -
a rondák egymást etessék teljessé -
szemem nyomán ne tűnj tova

(1967. Egy költőre.)


 
 
0 komment , kategória:  Balaskó Jenő 1.  
x
  2012-02-15 12:08:05, szerda
 
  Balaskó Jenő -
Magyarország nélkül

Én csak úgy mint mindig.
Téged, ki mindig. Én csak
puha szemednek: mindig.
Ki éjszaka titokban járkálsz. Halott.

Házmesternének kisüstit!
A tiszta blúz a melleden délig.
Repedt kályhádon zúgó fehér.
És te csak rám leszel macska félig.

Kifosztott szájú csillagebédlő.
Kinek estére zúg a blúza.
Ki hajnalig mellettem mosdasz, én nem.
Te úgy mint mindig. Én nem.

(1969)

 
 
0 komment , kategória:  Balaskó Jenő 1.  
x
  2012-02-15 12:06:30, szerda
 
  Balaskó Jenő -
A haldokló és a halál tudata

A haldokló embereket a hallgatás
és az alakoskodás összeesküvése veszi körül.

Erre a következtetésre juthat,
aki a halál tanulmányozása (tanatológia) gyorsan
fejlődő tudományának szakértője.

Ennek a összeesküvésnek a leküzdésére
könyvet írtak. Reméljük
segíti a haldoklókat.

Az ember halálrarémül a halál kísérletétől.
Próbálja: mintha nem is létezne, legalábbis
nem az ő számára. Nem én,
mások halnak meg.

365 haldokló tanulmányozása
arra vezetett, hogy az igazság tagadása
legalább 365 formában jelenik meg.

Előfordul, hogy a haldokló
ilyesmit mond: az orvosom meg akar
bizonyosodni, hogy nincs
(semmi bajom)

Előfordult a haldoklóval,
hogy nagy súly-
veszteségére indokot találjon:
diétázni kezdett.

egy haldokló, akinek vesefájdalmainak
enyhítésére morfiumra lett volna szüksége,
gyengébb gyógyszert kért, mert az
betegségének korai szakaszára emlékeztette.

A reményhez szükség van bizonyos fokú ön
állóságra, arra az illúzióra, hogy egy
egészen kicsit megváltoztathatjuk
(a világot)

A haldokló támogatásához tartozik az is, ha hagyjuk
(lemondani a hősi kezelési módokról) mert nagy
szenvedést kellene elviselnie anélkül, hogy.

Segítséget jelenthet a haldoklónak az is, ha.
(megtervezheti saját temetését)

Legtöbb, amit tehetünk, ha előmozdítjuk
a végső búcsúkat és kibéküléseket. Így

alkalmat nyújtunk
a haldoklótól elbúcsúzóknak
arra, hogy
mégegyszer
(megérinthessék az elsuhanó életet)

(1972)


 
 
0 komment , kategória:  Balaskó Jenő 1.  
x
  2012-02-15 12:05:18, szerda
 
  Balaskó Jenő -
Vasasok az úton

Tegnap indult az egyik
legrangosabb tavaszi
vetélkedő: a vidéki

távolsági verseny mezőnye.
Váratlan akadályba ütköztek: a város
határában vasmunkások állták útjukat.
Elmondták: szeretnék kifejezni tiltakozásukat.

Amiatt, hogy az állami vállalatokkal
ellentétben a magáncégek még mindig
nem tettek eleget a szakszervezetek
követelésének. Egyenlőre

félbeszakították a népszerű versenyt.
Több kommentár sürgeti: a magáncégek
mielőbb teljesítsék a szervezett dolgozók
követeléseit, mert az újabb munka
beszüntetések veszélyeztetik
az amúgy is rendkívül ingatag
kerékpárversenyeket.

(1973. Ajándék Esterházy Péternek)


 
 
0 komment , kategória:  Balaskó Jenő 1.  
x
  2012-02-15 12:01:45, szerda
 
  Balaskó Jenő -
Arány
Bartók Béla emlékének 1967-ben

Ha gondolok rá.

Megjelent,
Leejtette a vázát
Kinyitotta a nyulat.

Az utolsó Árpád-házi király után
A Kárpát medencében.

Szépségből nem lesz fogalom.

Elfáradtam a belvetületen.
Ne gyömöszöld belém a pályát.

Hegyekben szívem rendben.
Illatától innen a vágy.

Szépségből nem lesz fogalom
Ne kalapáld rajtam a pólyát.

Foglalt szíve radartempó halott
Az utolsó Árpád-házi király után
A Kárpát-medencében

Radartempó szeme foglalt halott.
illatától innen a vágy.

Az ellenségnek meg kell jelenni!
Nem tanítható: belterületű.

Nem szabad előre engedni senkit.
Barátok pedig nincsenek.

Megjelent,
Leejtette az erdőt,
Kinyitotta a havat.

Az utolsó Árpád-házi király után
A Kárpát-medencében.

Gondolok rá.
Megjelent!
Le a vázát!
Kinyitotta!

A líra ennél is keményebb,
nem szabad előre engedni.

Szépségéből nem lesz fogalom:
Radartempó szeme foglalt halott.





 
 
0 komment , kategória:  Balaskó Jenő 1.  
x
  2012-02-15 12:00:40, szerda
 
  Balaskó Jenő -
Balassi

Éjszaka: hazám őre.
Dübögő levegő: csönd.
A szétvert doboknak: csönd!

A résen át: az égi visszhang.
Át a véren: az égi árnyék.
Hallgat, árad át idegenbe.

Omló várfal - dalol egy fáklya!
Lobogás, csönd: a rímes dobokban.

Halálom üsse az ország szívét!
Riadó, végvári vitéz!
Szökik az életed!

(1963)




 
 
0 komment , kategória:  Balaskó Jenő 1.  
x
  2012-02-15 11:59:34, szerda
 
  Balaskó Jenő -
DÓZSA HALÁLA


Éjfél előtt, az utolsó órában
kinéztem a száguldó csillag ablakán.

A borzalmas mező légritka terében
hatalmas sátáncsülkű állat
emeli színarany fejét,
ezüsthullán rugózik lába,
szikrázik, csikorog gyémántmező szárnya,
lengeti förtelmes füstölgő fejét
és beleordít az éj mocsarába.

Micsoda visszhang a tükrös fényözönben,
micsoda hangorkán ez a nagy némaság!
Micsoda rothadás sustorog a mélyben
hogy ilyen verejtékpáncél döng homlokán!

Éjfél előtt, az utolsó órában,
Sírvafakadtam a világ ablakában.

Boldog ország aranyideje süllyed, felragyog holtan
gyémántféreggé töpörödve dögevő madarak ékszerbeleiben,
ferde apostolok dögevő kicsinyei nagy szivet rágnak a lét bordázatában,
s emésztett aranykor-ürülék zápora terül a földre trágyavigasznak.
Éjszaka, minden éjszaka, mikor az enyészet csendesen emészt,
amikor önmagát imádja a sátán, világot zabált, s kiköpte szivét,
éjszaka minden rácsöblű szélben, mikor a zsarnok fúldoklik álmain,
zsoldos állatai puffadtan kuksolnak lerágott jegenyék vértelen ágain:

rettentő seregről álmodik a mező, szerelmes zizegés színesedik, indul;
halkan lépdel a levert sereg, búzáról, hazáról szerelmet álmodik:
üldöző lángok nyílnak a letiport fűcsomóból,
éneklő angyalok égnek szárnyas vakító jegenyesorrá,

jegenyetüzek üldöznek a feszes ég napmellü testéhez,
harcosra forró izmokat éget a száguldó képzelet lényszemű dárdája,
avval a dárdával százezer élet száguld a zsarnok gyémántszügyének:
álmodik az élet diktatúrája, öröklött völgyet küld az űri szélnek.

Éjfél előtt, az utolsó órában,
életről álmodnak a világ udvarában.

Éjszaka minden rácsdalú szellő álmodik, hangtalan fáknak
tiltott lombjait rácseres levelek hirdetik égig a rácstitkú űrhöz,
rácstükrű tengerek lobbannak az égbe s a kékrácsú levegő világgá
pattanhat:
csillagos vasrácsban fetreng az Isten, a csillagszabású emberivadék!

Ilyen csillagok gyűjtötték össze az űri sikongást;
ilyen gyökerek égtek el lombbá ásványszerelemről a végtelen partján,
ilyen rácsokban ordított az ember, ilyen szerelemben
vérezte világát gyémántos érdes ékszerragyogássá!

Éjfél előtt, az utolsó órában
búzamesés kaszák utolsó álmában,
gyermeket álmodó anya sikolyában
megállt a nagy sereg a világ kapujában!

Sereges anyám álmaiból
hatalmas mesebeli Isten
emeli gyönyörű fejét, -
kaszák élein rugózik lába,
lengeti erdőnyi hajzatú fejét,
s bele-beledöf az ég éji mocsarába.

Félelmetes telep csillaghorzsolt agya,
millió fényforrás felizzó fogsora,
foghatatlan karjában óriás vesszive,
mint lánghegyű vasszigonyt a föld szivibe
vágja! - s megáll, nagy a fáradsága,
pihen, - s kirakja nagy fájdalmát a világ udvarába:

- s kirakja nagy fájdalmát a világ udvarába:

,,Egybegyűlt nép!
Bús fiaim!
Dózsa György vagyok még az aki voltam,
a ti vágyatokból seregetek élén!

Dózsa vagyok, a föld emlékeiben
örök veszedelem a gyémántpokolnak,
jámbor földmívelő, földjén szabad ember;
szekérlőccsel nyírtam dúló vasasokat;
emlékszetek-é?

A nagy török ellen seregből kiváltam,
párbajban leöltem a vezéröket,
emlékszetek-é?

Hadi tetteimért nemességet adtak,
nagy sereg élire engem állítottak,
nagy Buda várába urak közé híttak,
bársonyagyarakkal reámvonyítottak
hogy vessem kardotok a pogány szügyébe
mert nékik az Isten ezt rendelé;
emlékszetek-é?

Jézusarcú zászlók alatt éheztetek,
virágborús Rákoson elém térdeltetek:

'Nemes Székely Györgyünk, más itt az ellenség,
vitéz Parasztcsászár, Budának vezessél,
égessük a gyémántbékaszeműeket,
nyálukat szárasszuk az éhes kaszákon,
mert ők aranyláncok rozsdálló hazánkon,
mert ők beengedik a sárga németet,
mert ők megfúlnak a vízözön töröktűl
mert ők megfúlnak az vízözön Kelettűl,
mert nékik a vérző hazánk koszorúja
gyémántkő-korona villogó szívünkből!
Nemes Székely Györgyünk, hitünk Kőcsászára,
vezess az urakra, magyarra, tatárra!'

- és könnyekig zúgtatok a letiport földön,
akkor már láttam, micsoda fohász
micsoda áldozás lesz a Nagyalföldön,
hogy az urak borát mind szemükbe öntöm,
házukat várukat mind a földig döntöm
és Bakócz Tamásból nem lesz földi isten,
keresztes kardommal szívét felköszöntöm,
s röhöghetnek rajtam gyolcsaikba gyúrva
cafrangos hölgyeik, dárdahegyre húzva!

Faggyatok márvánnyá ti országpusztítók,
vitézszomorítók és parasztbutítók,
kik parancsot köptök a nagy Budavárból,
reszkető lelketek gyémántmocsarából,
hogy a veszély elmúlt és a jobbágycsürhe
mezei munkával Istent dicsőítse!
Isten nékünk másképp rendelé,
cimborák, magyarok,
emlékszetek-é?

Szólott az egekből hangos galambbúgás,
szállt Rákos mezején rémes harangzúgás,
rózsás markotok ráégett a rácsra,
fantasztikus rózsák kúsztak a kaszákra,
ijesztő lángok nyíltak a letiport fűcsomóból,
éneklő angyalok égtek szárnyas lobogó jegenyesorrá,
jegenyekürtök recsegtek a feszes ég napmellű testébe,
karunkról forró izmunkról röpültek a lányszemű dár-
dák,
százezer élet rontott a sátán gyémántfüst poklának;
- erdőnyi öklötök zúgott a végekig,
parókiák füstjét küldve Szolimánnak!"

Így szólal Dózsa György, s iszonyú szeméből megered a vér a gyóntató
vér -
és már jönnek a hullarabló senkik pazar zsoldosai hogy felcseng a sár
a döghülye sár,
de kaszák glóriája védi és szentként áll a nagy parasztvezér,
a tetemrehívottak elrémülnek látván koronát feszítő fejét,
égő haragjában az ég aljára ájul, lángokkal kötözé felnégyelt tetemét,
s a lég belereccsen amint belezúdít roppant ökleivel, - s imígyen kiált fel:

,,Mikoron seregem nagy búsultába'
sárkányt ment írtani a sötét pusztába,
egy fejét letépte, száz nyílott röhögve,
szász kaszás jobbágy lett cseléd örökre
és csak sírtak ríttak nagy nyavalyában,
ó micsoda zápor a Nap sugarában,
vérző szívük izmát karukra feszíték,
iszonyú futásuk világra ereszték
és a Napba vágták utolsó kaszájuk:
hogy az gonoszokat aláhajégáljuk!
- mert az úri csürhét egymagunk megennénk,
de ő egymagában sohase áll elénk,
Istent-Földet rabol gyémántszekerébe,
fúlánkját belövi csecsemők szívébe
ó, saját igéddel vagy Istenhez kötve
de az ő Istenük dől reád dörögve
és cselédszemekből pislog könyörögve!

Én az úri csürhét egymagam felfalnám
gyémántszajha anyját ha karomba fojthatnám,
- de millió csápú rovar a vadonban,
sátánszaporaság a sűrű pokolban,
bársonyos Zápolyák nyílnak a bimbókból,
ékköves szablyájuk patazik fű helyén,
smaragdhabjaikon hajózik a halál,
hozza a bibliát apostol Werbőczi;
jaj micsoda árnyék a nap köpenyében,
micsoda csillag állhat ellenében,
ordíthat Dózsa György a hazába szerteszét:
a felmentő sereg sohase érkezék!

Ezernyi úri dög tátogat szablyámon,
aranygőz lelkükkel vágtatnak a réten
s aranylobogóval hirdetik halálom
hogy Dózsa serege nincs már fenn az égen,
hogy kivájt szemekkel rohadnak a fákon,
hogy az urak ilyet nem röhögtek régen,
hogy Dózsa György fején Martin-kohó lángol,
hogy büdös tetemét eszme eszi éppen,
hogy a lábainál serege viháncol
s Dózsa-húst zabálnak egymást tépve érte!
- Szétszakadt arcukon az a hímzett fátyol:
mert Dózsa György mindezt élve végignézte!"

Éjfél előtt, az utolsó órában,
csillagokat rombol haláltusájában:

,,Herélt istencsorda, ti nemtelen szépség,
ténfergő, árva fegyvertelen népség,
hát ki védné tovább sápadt koronátok,
idegen hódítók pajzsán lakomáztok,
felnégyelt testemet égre szegeztétek,
az a sok gyémántszeg szátokba enyészett,
széttépett nagy szívem századokba szállott
és nem bírom nézni döghaláltusátok,
gyémánt lávatenger lángjaivá váltok,
zsoldos szolganyelvvel szívemet nyaljátok,
iszonyú halálom arannyá gyúrjátok,
aranyizmaimat ebként cibáljátok,
csapdostok-verdestek, a lég smaragdcsörgés,
minden szerelmetek egy sárkányüvöltés
és csak sírtok-ríttok nagy nyavalyában,
gyémánt Dózsa-varjak a halálországban,
mintha Dózsa György is csak szolgátok lenne:
mindőtök markában egy Zápolya-penge!

Nincsen több levegőm, hová lett világom,
érzem, most megfojt roppant nagy halálom,
túl e gyémántketrec síkongó rácsain
erdőnyi Dózsa György közeledtét látom:
szitává lőtt tüdők, térdre roskadt csontok,
vérbe fagyott egek, égre fordult torkok,
égre fagyott szemek olvadnak a rétre,
légritka terekben ordítanak: félre!

Kohók templomában verejték a szentség,
- püspök uram, mondja, mi van erre mentség,
- mert amíg az oltárt hitünkből teremtik,
kiontott vérünket nercbundákba mentik,
kiontott vérünkből egy-akol, s hány pásztor!
kiontott vérünkre várnak valahányszor,
kiontott vérünk az jó művészi téma,
szentséges vérünkön röhögő sok béna,
ágyúval lőtt szívünk nem jó igaz szóra:
operált artisták oktatnak a szóra!
Jaj, micsoda árnyék a nap köpenyében,
micsoda csillag állhat ellenében,
zokoghat Dózsa György a hazába szerteszét:
a felmentő sereg sohase érkezzék!"

Éjfél előtt, Dózsa, az utolsó órában,
holtan esett össze a világ kapujában.

Halálorgonasípok nyílnak a gyémánt fűcsomóból,
sikongó angyalok nyúlnak szárnya gyémánt jegenyesorrá,
jegenyekürtök recsegnek a gyertyás és lobogó agyáig,
testünkre forró aranyat csurgat elárult csillagok halott viaszmása
smaragdfekélyek sejtjeit hagyva a halált burjánzó gyémánt világra.

Boldog utód, ha egyszer belépsz a nagy mezőbe,
búzakoszorút kötni lángoló szép fejedre,
ne feledkezzél el a mosolygó kalászról -
íme a vérző ének, Dózsa haláláról.

(1963. György fiamnak)




 
 
0 komment , kategória:  Balaskó Jenő 1.  
x
  2012-02-15 11:58:10, szerda
 
  Balaskó Jenő -
KONZERVEK


Egy kiállítás képei
(Tóth János filmművésznek ajánlom)

Vegyes gyümölcsízek.
Vannak gyümölcsök, amelyek
egymagukban nem adnak jó ízt.

Ilyen: az alma.
(Körte, birsalma, dinnye.)

Ezeket a gyümölcsöket más
gyümölcsökkel keverjük,
amelyeknek átütő, jellegzetes ízük
az egész lekvárt megízesítik.

Így a fent említett
gyümölcsökhöz málnát, meggyet, ribizlit,
sárgabarackot tetszés
szerinti mennyiségben kever
hetünk.*

Már az ókori görögök
és rómaiak is használtak
cementszerű kötőanyagokat.**

A rómaiak felismerték azt is,
hogy az őrölt tetőcserép
hasonló tulajdonságokkal bír.

Mint történeti érdekességet
meg kell jegyezni, hogy már a kínai fal
építésénél is használtak cementszerű kötőanyagot.

A rómaiak a betont is ismerték
és Plinius le is írja
a ciszternáknál alkalmazott keveréket.

John Smeaton angol mérnök
1756-ban megbízást kapott.
Világítótorony építésére.
Legelőször is olyan mészmintákat
szerzett, amelyek?

Valamint a közönséges mészmintákat is
megpróbálta salétromsavban feloldani
és tapasztalta, hogy a jó hidraulikus!
- tulajdonságú meszek nagyobb
mennyiségű maradékot hagytak
hátra míg a közönséges mész
minták tökéletesen feloldódtak.
A savban oldhatatlan maradékról
kiderült, hogy az agyag és homok.

Az így kiégetett termék egészen új
tulajdonságokkal rendelkezett.
Ellenben ha finom porrá őrölték,
gyorsan római cementnek nevezték el.
(Mely névvel azt akarták kifejezni,
hogy cementje ugyanolyan vízálló, mint a rómaiak.)
Parker római cementje
románcement néven hamarosan
elterjedt, s már Amerikába is eljutott.

Magyarországon,
a Lánchíd építésénél először
emelt aknamedencékben
égették ki.

Gyárat alapítottak. Az égetést
alacsony hőmérsékleten végezték;
leírásukban közlik: az égetést
távozásukig kell folytatni.

Cementjét cementnek nevezte el,
mert szilárdsága és színe az
általánosságban elfogadott színével
és szilárdságával megegyezett.
Bár a cement kialakulását
az irodalom általában az
említett szakembereknek
tulajdonítja: már előttük
is tudományos alapokon
kutatták a cement elő
állításának kérdéseit. Orosz
országban is foglalkoztak
kötőanyagok kutatásával.

Az első hely e téren Csel
ijevet illeti akinek
orosz nyelvű könyve jelent meg.
Vegyük figyelembe az akkori
könyvnyomási nehézségeket és
elhúzódó kísérleteket (mint
Jung: Mész és cementipari techno
lógia című könyvében köz
li) - azt vonhatjuk le hogy őt
illeti elsőség a mész
és agyagból való cement
gyártás kutatása terén.

Megértette, hogy milyen fontos
a komponensek finomra őrlése.
Mivel könyvével nem volt célja
szabadalmakat vagy jogot szerezni,
találmánya nem vált ismertté.
Így Aspdint tartják a feltalálónak.
A magyar cementgyárak története.

a) Tatabányai Cement- és Mészművek.

b) Lábatlani Cement. A gyár neve
Dunavölgyi Mészművek volt.
Az alapító még a kezdeti időben társult.
Így indult meg a cementgyártási kísérlet.
1867-ben.
És így a termelés a gyár alapításakor
a dolgozók létszáma volt.
c) Dunai Cement- és Mészművek
d) Hejőcsabai Cement- és Mészművek
e) Bélapátfalvai Cement- és Mészművek.

A fehércement gyártását 1950-ben
megszüntették és a gyártóberendezést
cement gyártására alakították át.
f) Selypi Cementművek.

Mivel a Vulkán-cement nem felelt meg,
beszüntették. Eladták.
A Cementgyári Uniónak.
Az kibővítette és megindította a cementgyártást
A gépeket gőzgép hajtotta kötéláttétellel.

Ez magával hozta
a nyersoldal
és cementoldal
bővítését is.

Megépült egy kő és szénbunker,
egy új kőszárító és felszereltek
egy Krupp nyerscsőmalmot.

A vagonürítéssel járó fizikai
munka kiküszöbölésére
vagonbuktatót építettek.

Itt állítják elő a fehércementet,
itt a gyorsankötő duzzasztócementet.
Déry Tibor
Bernáth Aurél életműve
kiállításának megnyitóján
többek között
ezeket mondta: ***
Azt a megtisztelő feladatot kaptam, nyissam
meg Bernáth Aurél barátom
életművének kiállítását.

A termek nyitva vannak.
Ha volna kulcsom
amellyel a kiállítást az értelem
számára is meg tudnám nyitni,
könnyű volna a dolgom.

Ilyen kulcs azonban nincs.
Egy életműnek számtalan bejárata van,
majdnem azt mondanám, minden
látogató számára külön ajtó,
melyen csak ő fér át.

Igyekezzünk megérteni egymást:
e háborúzó vad világban,
melyben élünk,
ez minden menedékünk.

A művészet talán
talán segítségünkre
tud ebben lenni.

Nem vagyok
(képzőművészeti) kritikus,
de azt hiszem, hogy Bernáth
Aurél művének egyik nagy erénye,
hogy összebékíti
az embereket. Összebékíti,
sőt kibékíti
őket. Említettem,
hogy életműveknek nincs kulcsuk.
Elárulom a magamét: számomra
Bernáth Aurél egy szép
világot teremtett. Mondhatnám,
úgy is: egy harmonikus világot.

Bernáth világának vezető
szólama azonban a szépség,
minden szolgálójával, kik serényen
gyülekezve azon munkálkodnak,
hogy elviselhetővé tegyék
világunkat.

Megnevezném
a rendkívüli műszi (művészi)
tapintatot, amely az előttünk
álló műből kizárt
minden olyan elemet, mely
világának szolíd dallamát meg
zavarhatná.

Nevezzük meg
továbbá a tökéletes egyen
súlyérzéket mely ennek
a világnak az alkatrészeit oly
türelemmel illesztette egymáshoz,
hogy bárhonnét nézzük,
nem billennek meg.

Bernáth Aurél egy szép
világot teremtett, mondtam.
Tegyem hozzá a jobb
érthetőség kedvéért, hogy
költői világot, melynek tüzeit
édeni líra éleszti. Ha
végignézem e képtára mintha
egy versgyűjteményen járnék végig.
Ezért is oly kedves
és megható szívemnek.

Ne feledjük el, hogy Bernáth
Aurél egyik kezében ecsetet de
a másikban tollat tart.
g) Beremendi Cement
A Beremendi Cementgyárat
Schaumburg Lippe herceg alapította
nedves gyártási technológiával.
Az alapozási munkákat februárban kezdték
meg. Schaumburg eladta a gyárat.

1950-ben a gyárat
teljes kapacitás érte. (Üzembe helyezték.)
1956-ban két új
egyenáramú szénhárítóval,
majd négycsövű csomagológéppel
egészítették ki.
500-as cementet állít elő.

És közösen, hangosan mondjuk:

A hidraulikus kötőanyagok fogalma:

Hidraulikus kötőanyagnak nevezzük
Azokat a kötőanyagokat
Amelyek finomra őrölt állapotban
Vízzel elkeverve
A víz felvétele következtében
Rövidebb-hosszabb időn belül
Megszilárdulnak
Szilárdságukat fokozatosan növelik
És kőszerű
Vízben nem oldódó
A víz támadásával szemben
Ellenálló képződményt adnak!

(1972)

* Horváth Ilona: Szakácskönyv; az MNDSZ kiadványa, 1956
** Dolezsai-Pauka: Cementgyártás; Műszaki, 1964
*** Élet és Irodalom, 1972. okt. 7.



 
 
0 komment , kategória:  Balaskó Jenő 1.  
x
  2012-02-15 11:57:04, szerda
 
  Balaskó Jenő -
Országjárás Petőfivel

Berek Kati verset mond a réten
- juhászbojtár hallgatja

Tüzesen süt le a nyári nap sugára
az ég tetejéről a juhászbojtárra

Berek Kati a János Vitéz
kezdő sorait mondja egy alföldi

réten fiatal juhász
hallgatja a verset és pontosan

tudja megénekelt bojtár
kollégája nem más mint

Kukorica Jancsi is tud
a vers írójáról

is Petőfiről

Egy másik képsor falusi
iskolába visz

Ha majd a bőség kosarából
mindenki egyaránt vehet - hangzik

Berek tagolt magyarázó hangján
azután kiderül a bőség kosara

a jognak asztalánál a szellem
napvilága e viszonylag egyszerű

képek érthetetlenek a gyereknek
nyilván nem magyarázta meg neki senki

Mit tud róla mit tud
Petőfiről szereti

nem szereti Zolnay Pál
és Berek Kati ezekkel a kérdésekkel indult

Berek Kati verset mond és kérdez
Míg a vers szól arcokat látunk

A figyelem az öröm vagy
épp a közöny az érdektelenség

tekintetével a szín
helyek szőlőskert falusi

udvar hentesbolt kis
iskolások gimnazisták

a látogatás mind vár
atlan előkészítetlen

Vannak idős emberek
akiknek agyában elmosódott

iskoláskori emlék
Petőfi van kinek

eleven máig is vele
élő lelki
szellemi tulajdon

Egy öreg cigányembernek a Zöld
Marci a kedvence egy asszony

arc a reszket a bokor
ra derül fel

Az ELTE bölcsész
lányainak vit
ája magasbb szín
vonalú kitágul
s benne helyet kap

a költészet hivat
ása korunkban

Okos vállalkozás az év
forduló emlékezései közben

okos és gyakorlatias
vállalkozás ez a film

a népköltő Petőfi képét
keresi a nép közt A felvett

anyag s a mögötte levő élmény
anyag órjási hogy összegez most Berek

Kati aki végig a versmondó
s a riporter ezúttal egybe

olvadt szerepében

Bár végig Petőfiről
van szó mondja volta

képpen mégsem csak
róla de a kultúr

a művészet és költészet ír
ánti igényről próbáltunk

tájékozódni Petőfi
Sándor neve mivel indul

hattunk ez a
név amelyről legalább minden

ki hallott az országban ő az ki
nek szobra áll csaknem minden fő

téren kiről ha máshonnan nem
iskola leckék homály

ából mindenkinek
kell legyen vala

micske képzelete

Négyórás film készül
és az eredmény

bonyolult én azt hogy egész
életet végiggürcölt idős

parasztember tudatában nincs hely
igény a versre megérthetőnek találom

Nagyobb baj az hogy ez a
mai fiatal Petőfi-kép

oly iskolás sok tanár
nem tesz meg mindent

Egyetemistákkal folytatott beszélgetésekből
tűnik elő milyen sok függött gyermek

korunkban attól jó vagy rossz
magyar tanárunk volt-e

És aki megszerette
közülük Petőfit az a legtöbb
je nem órákon hanem otthon

A négyszer negyvenöt
perces érdekes

dokumentum első
részét a tévé

sugározza ma este
csütörtökön (kósa)

(1972)



 
 
0 komment , kategória:  Balaskó Jenő 1.  
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 93 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 12 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2181
  • e Hét: 35947
  • e Hónap: 101126
  • e Év: 2268387
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.