Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Búcsú az erdőtől
  2017-12-16 19:42:27, szombat
 
  SZABOLCSKA MIHÁLY

Búcsú az erdőtől

Most megyek el innen, most megyek,
Hogy lehulltak mind a levelek,
És az erdő némán szendereg,
Most megyek el innen, most megyek!

Ott visz el az útam mellette,
Csak valahogy föl ne ébredne,
Minek szomorítnám, oh minek?
Jobb nekünk így szótlan válni meg.

Hej, ha most leveles nyár volna:
Tudom, hogy szomorún susogna,
S apró lombjairól a fáknak
Fényes harmat-könyek hullnának!...

- Most megyek innen, most megyek,
Hogy lehulltak mind a levelek,
És az erdő némán szendereg,
Most megyek el innen, most megyek!
 
 
0 komment , kategória:  Szabolcska Mihály versei  
Adventi ének
  2017-12-04 00:10:39, hétfő
 
  Szabolcska Mihály

Adventi ének

Szállj, szállj magasra, szíveink reménye
Vezess el minket Jézusunk elébe,
Ragyogj előttünk fénynek oszlopával:
Szent bíztatással.
Hogy jó az Isten, ráüt a viharra,
Vidám szivárványt sző a borulatra;
Igéje napfény, az ragyog felettünk,
Mitfélne lelkünk?
Óh jó az Isten, a mi sziklavárunk,
Nem tart soká már bûnben bujdosásunk.
Az ígéretnek földjére érkezünk,
Jézus az nekünk.
Õ lesz a váltság élet-birodalma;
Változz' örömre szívünk aggodalma.
Az elhagyottnak lesz már pártfogója,
Oltalmazója!
S lesz, lesz hitünknek diadalma, teljes,
Atyánk az Isten, irgalmas, kegyelmes,
A szeretetnek fényes napja jő fel
Idvezítőnkkel!
Szállj hát magasra, szíveink reménye,
Vezess el minket Jézusunk elébe,
Elsirni könnyünk' édes örömünkben,
Szeretetünkben!
 
 
0 komment , kategória:  Szabolcska Mihály versei  
Az olajfák hegyén
  2017-09-21 18:22:05, csütörtök
 
  Szabolcska Mihály

AZ OLAJFÁK HEGYÉN

Mester, hallottam ajkadról a szókat
és jártam Véled az Olajfák hegyén,
lenn szürke ködben rejtezett a város,
fönn glóriásan ömlött ránk a fény.
Szemed tükörén nehéz könnyek ültek
és messze intett két áldó karod,
ahol a város szunnyadott a bűnben:
- Azok majd engem megköveznek ott! -

Mester, hallottam ajkadról a szókat,
hogy áradt, zengett, terjedt a beszéd,
s láttam kigyúlni jégarcát a holtnak,
láttam a vaknak kinyílni szemét.
És szomjan lestem, ittam az Igédet,
s mint alvajáró követtem nyomod
és vállaltam a gúnyt, a szenvedésed,
én Magdaléna, a te asszonyod.

Mester, halottam ajkadról a szókat,
s a nép ajkán hallottam a morajt,
- hogy lelkesülten visszhangzá Igédet,
s tudtam, hogy egyszer megköveznek majd.
Lelkem palástját köréd szőttem lágyan,
s szívem szerelme védve átfogott,
és én véreztem minden kődobásban,
én Magdaléna, a te asszonyod.

Mester, az út még messze van odáig,
s a mi utunkon annyi kő hever,
és annyi kéz, mely felénk hajítja,
ne tudd, hogy fáj, ne tudd, hogy vérezel.
Szemem könnyével fürdetem a lábad,
hajam selymével törülöm nyomod,
s ajkam dalával az Igédet zengem
én Magdaléna, a te asszonyod.
 
 
0 komment , kategória:  Szabolcska Mihály versei  
Krisztus keresztjén....
  2017-04-13 01:14:44, csütörtök
 
  Szabolcska Mihály

KRISZTUS KERESZTJÉN ...

Krisztus keresztjén
Az van felírva,
Hogy az igazság
Nem vesz a sírba!
- Örvendjen, akit
Bántalom ér;
Ha lelke tiszta,
Szíve fehér!

Krisztus keresztjén
Az van felírva,
Hogy a szeretet
Nem vész a sírba!
- Mind e világ bár
Életedre les;
Csak te bocsáss meg,
Csak te szeress!...

Csak te bocsáss meg
A gyűlölőknek,
S oszd szét a szíved
A szenvedőknek!
- Megmozdult a kő
Sírja felett...
Örökkévaló
A szeretet!

 
 
0 komment , kategória:  Szabolcska Mihály versei  
Virágvasárnap
  2017-04-09 14:19:52, vasárnap
 
  Szabolcska Mihály

VIRÁGVASÁRNAP

Miképp fogadjunk kétszínű nap?
Te diadalkapu: a sírba!
Derült álarca a halálnak...
Verem, virágokkal borítva.
Vaj", nyílhat-e örömre ajkunk?
Vagy jobb: bánkódva elsiratnunk?

Szent város, ünneplő ruhádat,
Kár, kár a porba leterítned.
- Nem félsz-e az Isten fiának
Leplezetten mutatni szíved?
...S szedetlen lombjaikkal a fák,
A golgotát jobban takarnák...

Választott nép, te népek népe,
Végső napod mért hogy nem ez lett?
Ha ezzel szállsz a semmiségbe:
Örök dicsőség zeng nevednek!...
Szíved úgy, pillanatnyi lázba,
Ah csak magát, magát gyalázza!

Jézus, ki jössz az Úr nevébe, -
Jövel, szállj szívünk templomába,
S ha szennyes, kufár érezésre,
Találnál ennek pitvarába:
- Míg ajkainkon szent örömdal,
Verd azt ki igaz ostoroddal.

 
 
0 komment , kategória:  Szabolcska Mihály versei  
Az ég
  2017-04-06 16:57:28, csütörtök
 
  SZABOLCSKA MIHÁLY

AZ ÉG

Az ég az én legjobb barátom,
Én együtt érezek vele;
Vígan köszöntöm, hogyha látom,
Ma tiszta, vidám reggele.
Friss szárnyait lelkem kibontja
S mint a pacsirta, fönt bolyong;
Viszont a részvét gyászba vonja,
Ha homlokán felhő borong.

Mikor haragszik, - hű barátja, -
Zsolozsmákkal csitítgatom,
Vagy áhítattal nézve rája,
Remegve, némán hallgatom.
Majd csillapulva hogy felém int
Szivárvány-szín kendőjivel:
Szent, édes érzés szárnya érint
S imádsággal felel szivem,

Nagy, mély szerelmemről iránta
Beszélhetnének a mezők
S a rét ezernyi vadvirága,
Hol annyiszor elnézem őt...
Nem csügg az ifjú oly rajongva
A szűzi, tiszta homlokon,
Mikor először csókra vonja:
Mint én az én barátomon.

Mikor más alszik, csöndes éjen,
Én ő vele beszélgetek
S szemébe elmerülve mélyen,
Vágytól, gyönyörtől reszketek,
Hosszan, soká elnézzük egymást,
S ha lehull egy-egy csillaga:
Ah, mintha - idenézve folyvást -
Ez intés nekem szólana.

Ilyenkor, mit más észre sem vesz,
Nekem kitárja titkait;
Halk, szellemnyelven szól szivemhez,
Lekötve sokszor hajnalig.
S csodás, mélységes tudománynyal,
Mi mindent mond ekkor nekem?!...
- Ha én azt gyarló, földi szájjal
Valaha kibeszélhetem!
 
 
0 komment , kategória:  Szabolcska Mihály versei  
Betlehemben
  2016-12-10 17:05:36, szombat
 
  Szabolcska Mihály

BETLEHEMBEN

Szikrázó alkonyesti csillagok már
Jelentgették a kora éjet,
Mikor fáradtan Mária és József
Betlehembe megérkezének.

Gazdája a vendégfogadó háznak
Kint állt telt háza kapujába
S a szállástkérő vándorokat durván
Továbbkergette, meg nem szánta.

Áldott terhével Mária leroskadt,
Ott közelén a vendégháznak...
És megesett a szíve-lelke rajta
Az istállóbeli szolgának.

És akkor éjjel nagy fényes csodákkal
Lőn tele az egész természet.
A vendéglő gazdája kínos-ébren
Gyötrődte át az egész éjet.

Nem bírt aludni. A búsás bevétel
Valahogy a lelkére lázadt:
Hasztalan számolt, nem tudott olvasni
Harminc ezüst pénznél továbbat.

S az istállószolgának akkor éjjel
Csodálatos álmai voltak:
Kárpitjai a kéklő menny-íveknek
A jászolfákig lehajoltak.

A szarufákról fényözön sugárzott...
A négy fal nőttön-nőtt föl az égnek...
S hajnalra-kelve remegő szivében
Még visszhangzik az angyal-ének,

Az istállót fényes templomnak látja
- Barmai nagy-csendesen állnak -
És látja álmélkodva folytatását
Az éjjeli álomlátásnak.

S míg jönnek a pásztorok és a bölcsek,
Ő a jászol belső végében,
Maga se tudja, mért, csak boldogan ott
Sír, sír rejtelmes örömében.
 
 
0 komment , kategória:  Szabolcska Mihály versei  
Adventi ének
  2016-12-09 11:30:32, péntek
 
  Szabolcska Mihály

Adventi ének

Szállj, szállj magasra, szíveink reménye
Vezess el minket Jézusunk elébe,
Ragyogj előttünk fénynek oszlopával:
Szent bíztatással.

Hogy jó az Isten, ráüt a viharra,
Vidám szivárványt sző a borulatra;
Igéje napfény, az ragyog felettünk,
Mitfélne lelkünk?

Óh jó az Isten, a mi sziklavárunk,
Nem tart soká már bűnben bujdosásunk.
Az ígéretnek földjére érkezünk,
Jézus az nekünk.

Ő lesz a váltság élet-birodalma;
Változz' örömre szívünk aggodalma.
Az elhagyottnak lesz már pártfogója,
Oltalmazója!

S lesz, lesz hitünknek diadalma, teljes,
Atyánk az Isten, irgalmas, kegyelmes,
A szeretetnek fényes napja jő fel
Idvezítőnkkel!

Szállj hát magasra, szíveink reménye,
Vezess el minket Jézusunk elébe,
Elsirni könnyünk' édes örömünkben,
Szeretetünkben!
 
 
0 komment , kategória:  Szabolcska Mihály versei  
Karácsony
  2016-12-09 10:04:53, péntek
 
  Szabolcska Mihály

Karácsony

Egy nap meg egy este
Minden esztendőben:
Szeretném, ha király
Lehetne belőlem!

Ha nem is, ha nem is
Valami sokáig:
Karácsony estétől
Karácsony napjáig.

Karácsony estéjén,
Hogy a csillag támad:
Kinyitnám aranyos
Gyöngyös palotámat.

Minden elhagyottat
Oda gyűjtögetnék,
Sápadozó árvát
Szárnyam alá vennék.

Ha koldus, ha bűnös:
Nagy birodalmamba'
Szerető szó nélkül
Senki sem maradna.

Könnyet ahol látnék:
El azt sem kerülném,
Szép selyem kendőmmel
Szépen letörülném!

... Karácsony estéjén
Minden esztendőben,
Szeretném, ha király
Lehetne belőlem!

 
 
0 komment , kategória:  Szabolcska Mihály versei  
Karácsony este
  2012-12-21 20:09:12, péntek
 
  Szabolcska Mihály

Karácsony este

Nincs szebb ünnep
Karácsony napjánál.
Karácsonynak
Szép est hajnalánál.
Tele fénylő,
Csodás költészettel,
Mennyei nagy
Édes szeretettel.

Pásztoroknak
Angyali szó hallik,
A mennyország
A földig lehajlik,
Kis Betlehem
Szalmás jászolára...
A szegények
Vigasztalására.

Hajh, ti bölcsek,
Pásztorok, királyok.
Úgy eláldom
A találkozástok.
Karácsony est
Legnagyobb csodáját:
A szeretet
Szent harmoniáját!

Boldog idő,
Földreszállt mennyország
Gyere vissza
Még egyszer mi hozzánk.
Óh, jelentsd meg
Még egyszer mi nekünk:
Emberi, szent
Egy-testvériségünk.

Legalább így
Karácsony napjára,
Gyere vissza
Ez önző világra.
Kemény szívünk
Lágyítgasd puhára, -
A szegények
Vigasztalására!
 
 
0 komment , kategória:  Szabolcska Mihály versei  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 191 db bejegyzés
e év: 2615 db bejegyzés
Összes: 9012 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2345
  • e Hét: 2345
  • e Hónap: 45974
  • e Év: 865526
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.