Regisztráció  Belépés
bozsanyinemanyi.blog.xfree.hu
Legyen szíved, mely sosem válik kővé, legyen kedved, mely sosem gyullad haragra, és legyen érintésed, mely sosem bántalmaz. /Charles Dickens/ Bozsányi Lászlóné. Manyika.
1948.03.10
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 50 
Dallam neked
  2018-04-08 23:48:09, vasárnap
 
  Dallam neked
...... ........Csak szavakat írok neked,
és messziről küldök hozzád
életjeleket,
oly távolra nem röpíti a szél
néma gondolataimmal az
érintésemet...
Pedig
jó lenne puhán megsimítani
mindennapoktól törődött
kedves arcodat,
jó lenne, ha hallanád
lelkemből neked kottázott
őszinte dallamaimat.

Jószay Magdolna


 
 
0 komment , kategória:  Jószay Magdolna versei  
Van..
  2018-02-25 19:37:58, vasárnap
 
  Nem attól Van

Rábukkanunk,
megtaláljuk,
csak a miénk,
úgy gondoljuk...
mienk az érdem,
mert felfedeztük,
magunkat jól
vállon veregetjük,
mert úgy hisszük,
megszereztük...

Pedig...
azelőtt is ott állt,
ugyanúgy élt és
ugyanúgy várt,
élte életét,
akárcsak mi magunk.

És nem, nem attól Van,
hogy mi rátaláltunk.

Jószay Magdolna


 
 
0 komment , kategória:  Jószay Magdolna versei  
Téli csoda
  2018-01-26 21:20:56, péntek
 
  Téli csoda

Némaság honol,
tiszta hó roppan lábam alatt.
Szemem tükrözi a szépséget,
amerre az erdei út halad.
Szemkápráztató e
csodás téli mesevilág!
Dérből horgolt csipkével szegett
levelekkel hallgatnak a fák.
Vajon álmodnak-e
hótól roskadó ágaik alatt?
Ezüsten csillogó gallyaik
vajon várják-e már a tavaszt?
Megérint a csend,
a természet ejt varázs-ámulatba...
oly tünékeny... s ha nem lennék itt,
részemmé sem válhatna e csoda.

Jószay Magdolna


 
 
0 komment , kategória:  Jószay Magdolna versei  
Miért van...
  2017-12-12 21:42:20, kedd
 
  Miért van...

Miért van, hogy nehezen szerzett
benső békénk mellé hívatlan vendégként,
fogadatlan prókátorként
társul a balsejtelem?

Miért, hogy néha a felszabadult
öröm, jó érzés vagy szerelem
mellett ott van a nyugtalanság
vagy a fémízű félelem?

Miért nem lehet tartósan élni
boldog biztonságot, nyugalmat?
Miért, hogy elmúlhat sok apró csoda
vagy derűs boldogság okozta pillanat?

Miért, hogy valami hiányzik mindenből,
egy aprócska gesztus, mimika,
egy-két szó, mozdulat, mozzanat?

A háttérben mindig ott vannak
a feltételek, ellentmondások,
meg nem értés, gátak és határok,
megannyi kőkemény akadály,

hogy nem elég a tökéletes békéhez
a tiszta, jó érzés és készség, mert
mindig van valami, ami semmi perc alatt
kegyelem nélkül mindent felülbírál.

Jószay Magdolna


 
 
0 komment , kategória:  Jószay Magdolna versei  
Te magad...
  2017-06-12 23:48:22, hétfő
 
  Te magad...

Szólj, ha tévednék - de téged
elveszíteni már nem tudlak,
ha nem vagy itt mellettem, akkor is
magamban minden percben
csak téged hallgatlak.

Nézhetek bármerre, bármit és bárhol,
mellém suhan folyton a hangulat,
és az a hangulat nem más, mint
lélekatomokból álló te magad vagy.

Jószay Magdolna



Várakozás ideje...

Ne hiányold a szikrázó napsütést,
nem tűnt el, csak most sűrűbben pihen.
Nem kell keresned, hova lett a madárdal,
sok-sok madár túlél itt a télen.

Vidám tarkaság, kacagó nyári ég
nem szökött el, csupán átalakul.
Az idő gyorsan múlik, még ha monoton is,
minden változik, nem állandósul.

Hadd pihenjen föld, ember, természet,
ez most a várakozás ideje,
megnyugvás kell, hogy az újrakezdéshez
újjászülethessen ereje.

Jószay Magdolna


 
 
0 komment , kategória:  Jószay Magdolna versei  
A zene csodája...
  2017-01-22 19:27:40, vasárnap
 
  A zene csodája...

Hogyan is mondhatnám el,
a lélek virágai mily hálás-gyöngéden
hajladoznak a dallamtengerben?
Hogyan mesélhetnék arról,
a szárnyaló dallam miként
simogatja szét balzsamát fájó,
tépett sebeken?

Hogyan kelt reményt, ha az már
búcsút intett,
hogyan vigasztal, ha a lét már
hinni sem enged.

A zene csoda!
Legyőz parányságot, s közben
égig emel,
hitet újít, szépít, szívekhez
repít el,
kivasal sok gyűrött, megviselt
ideget,
ölelve átfog, ringat és
melenget.

A zene égi csoda, csak hallgasd
és éltet,
dallamok teremtenek benned
életkedvet.
A zene virágoskert, álom és
tünemény,
átélés, megélés, túlélés,
hit, remény.

Társam vagy, kedves, s lásd,
mi együtt éljük tisztán
zenéinket,
tudod, dallamok, ha szólnak,
mindig erősebb az érzés,
mennyire szeretlek.

Jószay Magdolna



Dallam neked...

Csak szavakat írok neked,
és messziről küldök hozzád
életjeleket,
oly távolra nem röpíti a szél
néma gondolataimmal az
érintésemet...

Pedig
jó lenne puhán megsimítani
mindennapoktól törődött
kedves arcodat,
jó lenne, ha hallanád
lelkemből neked kottázott
őszinte dallamaimat.

Jószay Magdolna


 
 
0 komment , kategória:  Jószay Magdolna versei  
Ha kérném ...
  2017-01-22 17:10:34, vasárnap
 
  Ha kérném ...

Ha kérném a nappalod,
mondd, nekem adnád-e?
Ha vágynám a hajnalod,
én pótolhatnám-e?

Ha elmennék messzire,
utánam jönnél-e?
Ha két szárnyam letörne,
válladra vennél-e?

Jószay Magdolna



Januári pillanat

Mező, tág határ -
hol most e fagyokban
bársonyfekete
varjakon kívül
madár sem jár -
a végtelen vesz körbe,
a láthatár előtt
nincs akadály.
Vajon merről
fúj most a szél?
Bárhogy állok,
metsző hidege
mindig arcomba ér.
Milyen színtelennek
tűnik így a tél...
az itt készült
színes fénykép is
lehetne tán
fekete-fehér...

Miközben bennem
születik a szó,
hangtalanul, puhán
elered a hó...

Jószay Magdolna


 
 
0 komment , kategória:  Jószay Magdolna versei  
Úgy érzem
  2017-01-22 16:51:29, vasárnap
 
  Úgy érzem

Úgy érzem, nem mondható el
szavakkal a rejtett bizonyosság,
miként tör fel mélyről a hihető valóság,
belőlem, ki álomból ébredt fel.

Úgy érzem, nincsenek szavak,
és nem kell körmönfont, cifra vallomás,
nincs, mivel kifejezném, mint más -
tudod, a szavak szertefoszlanak.

Úgy érzem, nem lehetek jó,
hogy érdemeljem és megkapjam
az álmokat, melyekről rég lemondtam,
s magába szívta jeges-fagyos hó.

Úgy érzem, nem is én vagyok,
kinek jussa lehet még igaz szív-adomány,
ám bármily hihetetlen is, a szivárvány
szemedben még mindig ott ragyog.

Úgy érzem, meseszép ajándék,
bármeddig tart is a gondtalan varázs,
hogy kezed kezembe fűzted, a parázs
nem alszik el, még sokáig ég.

Jószay Magdolna


 
 
0 komment , kategória:  Jószay Magdolna versei  
Fontossági sorrend
  2016-12-04 16:20:57, vasárnap
 
  Idillikus kép most ez
a végtelen bizalom,
szeretni és szeretve lenni,
kendőzetlen nyugalom...
Az életben oly ritkák
e boldog pillanatok,
mikor a tiszta öröm árja
fonja körül az embert,
kizárva negatív indulatok.
Béke, öröm, biztonság, nyugalom.
Ezerszer fontosabbak, mint
bármilyen hatalom...

Jószay Magdolna
Forrás:/POET/



Ő is csak egy anya...

Szent Anna, könyörögj Máriáért!

Te, mint az ő anyja, tudod,
mint szenvedhet egy anya
az utolsó úton fia haláláért,
kinek vállán a kereszt, de az anyáén
is ott van sokszorosan,
legyen az bármily láthatatlan.
Fiát szülte szeplőtelen,
s most roskadozva, tehetetlen
kíséri annak predesztinált sorsát,
égő szemekkel, összetört lélekkel
magában víva a csatát.
Könyörgi istenét, és egyben -
nem tehet róla,
ő is csak egy anya,
Isten akarata ide vagy oda,
ha nem is tud róla,
de mélyen, magában -
üvöltve jajgatja Golgotát.

Jószay Magdolna
Forrás:Poet.hu


 
 
0 komment , kategória:  Jószay Magdolna versei  
Késő őszi harmónia
  2016-11-14 23:32:04, hétfő
 
  Két szürke kő között
késő ősszel szárba szökkent
s kinyílott egy halványlila petúnia...
akkor, mikor már
csak álom a szín, harmónia.
Ki várt rá vajon? Ki tehet róla?
Hisz már virág sincs, se híre-hamva,
csak érett avar,
mit a zord szél kavar
összevissza.

Az élet jelképe lett
két szürke kő között,
kevéssel fagypont fölött
a kimondatlan, biztos vég előtt
egy új élet teremtődött
konok önerőből,
a ritka, gyér napsugár felé
imádkozva magának utat,
leélni azt a keveset,
mi neki még adatott:
az életre - mely pár óra
csupán számára,
mégis - igent mondott.

Jószay Magdolna



Végtelennek képzelem

Régen végtelennek képzeltem az életet,
bár hallottam már, hogy egyszer eljön
a nap és nincs tovább, vége lesz...
de legyintéssel elintézve, gondolatban
fel nem fogva - hisz az olyan soká lesz -,
úgysem jön el, soha, soha az, mikor majd
megnövök, megöregszem s eltemetnek...
Ugyan, nekem anyám is mindig él majd s ez
a ház és a kert is mindig csak a miénk
lesz... hosszúnak éreztem a tartalmas
napokat, és ki nem várhatónak a lassan
mászó éveket, alig bírtam megélni, hogy
tízből mikor leszek tizenegy... s mikor
először húzhattam nejlonharisnyát, a
női büszkeség, lám, majd'' szétfeszített...
Egy örökkévalóságnak tűnt az élet, a
vágyott felnőttkor... sürgetni pedig az
időt oly kár, hisz lennék újra gyerek,
szívesen és örökre akár... visszagondolva
nem felnőttködnék, ameddig csak lehet,
jaj, de boldogan gyerek maradnék...
Mert az évek felhőként szállnak fejünk
felett, elröppennek a hónapok, hetek,
egyik évszakot még épp tudatosítjuk,
mikor már a következő lépeget a távozó
előző helyett... egy pillanat tán,
s koporsónk egy más idősíkban már ott
is áll hajdanvolt bölcsőnk oldalán.

Jószay Magdolna


 
 
0 komment , kategória:  Jószay Magdolna versei  
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 50 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 2 db bejegyzés
e hónap: 133 db bejegyzés
e év: 650 db bejegyzés
Összes: 13494 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1498
  • e Hét: 14527
  • e Hónap: 88071
  • e Év: 360685
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.