|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
|
|
2021-01-28 20:53:48, csütörtök
|
| |
| |
Kamarás Klára:
A költő és múzsája
A költő fölött elszáll az idő.
Mi megmarad, talán a gondolat,
mert életünk, mint múló pillanat,
úgy tűnik el, hogy meg se mérhető,
mit értünk el, s értelme volt-e? Ír
az ember, ha úgy érzi, írni kell,
és az se számít, ki olvassa el,
s megőrzi-e a türelmes papír...
A múzsa az, ki mindig megmarad
holtában is örök fiatalon:
csókja ott lángol egy-egy verssoron,
s felhők között száll, míg a föld alatt
porlad ki róla írt - ne vedd zokon-,
már könyve is poros a polcokon.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kamarás Klára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-01-28 20:47:35, csütörtök
|
| |
| |
KamarásKlára:
A lombok között szél zihál
a lombok között szél zihál
és tépett szárnyú angyalok
reszketve súgnak új imákat:
- Törvényt Urunk! Törvényt, erőt,
hogy lerázhassuk unt igánkat!
a lombok között szél zihál,
a porban rongy plakátok úsznak,
jajong már, ki tévútra tévedt,
bocsánatáért esd az Úrnak:
- Látod Urunk, velünk kiszúrtak.
a lombok között szél zihál,
nagy förgeteg lehet belőle,
ma még csak halk a jaj, nyögés,
de orkán lehet már jövőre.
- De mondd, kinek megy rá a bőre?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kamarás Klára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-10-04 17:51:45, vasárnap
|
| |
| |
Kamarás Klára:
Pillanatkép
Számítógép előtt ülök.
Élet helyett, élet elől...
élet elől, halál elől,
betűk közé,
szavak mögé
menekülök.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kamarás Klára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-19 17:34:53, szombat
|
| |
| |
Kamarás Klára:
Úgy kellene
Úgy kellene, mint őszi lomb a szélben,
hullani, hullni napfényben pörögve,
bíborban és aranyban tündökölve,
mielőtt eltűnünk a sárban mindörökre...,
de csak mint fáradt, szürke köd lapályon,
úgy borongunk az átokverte tájon,
és mindig akad vérző seb, mi fájjon,
s nincs már idő új dalra, új örömre.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kamarás Klára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-19 15:38:16, szombat
|
| |
| |
Kamarás Klára: Hajnali blog
Nem keresem a rímes szavakat,
csak annyi kell, mi magától akad,
a sor végét cifrázni nem fogom,
inkább legyen dobpergéssel rokon,
legyen a vers dal, néha víg zene,
máskor anyák siratóéneke.
A ritmus klasszikus vagy rap vagy bármi más,
de dobogjon, mint száz szívdobbanás,
vagy suhogjon, mint madár ívelt szárnya,
kopogjon, mint versenylovak patája,
legyen dühöngő orkán... vagy bűvös szavak
csobogjanak, mint sziklák közt patak...
Hol ritmus nincs, az csak széttördelt próza,
aki így ír, a költészet adósa!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kamarás Klára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-08-11 23:21:20, kedd
|
| |
| |
Kamarás Klára:
Leszünk-e...?
Leszünk- e még, mint gyemekek, fehérek,
s őszinték, mint egy vízzel telt pohár ?
Most minden árnyék, végtelen mocsár,
határa nincs a földnek és az égnek.
Leszünk-e még, mint a gyermekek, fehérek?
Ha majd a vágy emléke is csak emlék,
és csendben tovaszáll a szerelem,
mondd, néha mégis megfogod kezem?
Lesz szép szavad ... virág, mit vízbe tennék,
ha majd a vágy emléke is csak emlék ...?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kamarás Klára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-07-12 23:04:23, vasárnap
|
| |
| |
Kamarás Klára
A pletykás
Szomszédasszony!
Egyet mondok:
azok ketten
rég' bolondok.
Komámuram,
mit szól hozzá?
Egyedül csak
kend ne tudná?
Kibékülnek,
összevesznek...
Mi lehet a
vége ennek?
Az nem pletyka,
drága ángyom,
ha megvédem
igazságom!
Baj van köztük,
Isten mentse!
Kifigyeltem
tegnap este...
Jó, hogy látom,
komámasszony!
Megsúghatom,
de hallgasson...
Senki másnak
nem mondanám,
csak maguknak,
ipám, napám!
Mennyi pletyka,
ugyan honnan?
Én csak egy-két
szót, ha mondtam...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kamarás Klára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-04-29 18:51:26, szombat
|
| |
| |
Semmi és soha
(Kosáry Domonkoshoz)
Itt nem változik semmi és soha.
Megyünk, amerre sodor a tömeg.
Elöl ordít pár bérenc, vagy vezér,
s utána már egy dühödt nyáj liheg.
Birkák akolja ez, nem ember otthona,
és nem változik semmi és soha.
Csillagot teszünk tornyok tetejére,
aztán szétverjük, köpünk az egészre.
Dicsőitünk, majd sárba rántunk,
örökké körbe-körbe járunk.
Szobrot avatunk, emlékhelyeket:
legyen amit ledönteni lehet...
Halottakat temetünk és kiásunk,
újraföldelünk, rehabilitálunk...
Koszorúzás és sárdobálás
és hazugság és árokásás...
Nem lát a kerge nyáj, csak háborog...
Lola asszony a sírjában forog!
Mért járunk körbe? Mennyi ostoba...
és nem változik meg a kör soha.
Kamarás Klára
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kamarás Klára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
2021. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
27 db bejegyzés |
| e év: |
319 db bejegyzés |
| Összes: |
4454 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 51
- e Hét: 51
- e Hónap: 5890
- e Év: 55493
|
|
|
Offline
