Regisztráció  Belépés
joetoth.blog.xfree.hu
pax Tóth József
1937.09.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 46 
Szerzetestől-38/639
  2015-12-06 17:05:39, vasárnap
 
  Imádság lelki világosságért.
18. Világosíts meg engem, ó áldott Jézus, belsô világosságod
fényével és vess ki szívem hajlékából minden sötétséget.
19. Zabolázd meg sok, csapongó gondolatomat, és verd szét az
erôszakos kísértéseket.
20. Harcolj keményen érettem és űzd ki a fenevadakat, azokat az
édesgetô, csábító kívánságaimat, hogy ,,békesség legyen hatalmad
által'' és dicséreted szerte hangozzék szent hajlékodban, a tiszta
lelkiismeretben.
21. Parancsolj a szeleknek és viharnak; mondd a tengernek:
csöndesedjél; és az északi szélnek: ne fújj, és mindjárt nagy csönd
lesz.
22. ,,Ragyogtasd világosságodat és igazságodat'', hogy
fényeskedjenek a földön; mert én kietlen puszta föld vagyok, míg meg nem világosítasz.
23. Áraszd reám kegyelmedet, öntözd meg szívemet mennyei harmattal,csurgasd lelkembe az ájtatosság vizét a föld színének megöntözésére,hogy jó, sôt legjobb gyümölcsöt teremjen.
24. Emeld föl lelkemet, mely a bűn terhe alatt görnyed és irányozd minden kívánságomat az égiekre, hogy megízleljem a mennyei boldogság édességét és rösteljek a földi dolgokkal bíbelôdni.
25. Szabadíts meg és ragadj ki a teremtmények múlandó
vigasztalásából; mert nincs az a teremtmény, amely képes volna
vágyaimat tökéletesen lecsillapítani és megnyugtatni.
26. Fűzz engem magadhoz a szeretet feloldhatatlan kötelékével, mert te, Uram, egymagad elég vagy annak, ki téged szeret és nálad nélkül minden csak hiábavalóság.

/Kempis Tamás Ágostonos kanonokrendi szerzetes+1471 Agnietenberg/
 
 
0 komment , kategória:  Kempis Tamás  
Szerzetestől-33/630
  2015-11-01 15:26:38, vasárnap
 
  Kempis Tamás imája az angyalokhoz és minden szentekhez

Ég polgárai, halljatok
és figyeljetek, angyalok!
Én kérlek, ki e bánatok
völgyében száműzött vagyok.

Ti örök örömök között,
én pedig szegény száműzött;
ebbôl kell megbecsülnötök:
csoda-e hogyha így nyögök?

Sokáig élni idelenn
s Krisztust nem látni sohasem:
fáj a léleknek végtelen,
kit érte lankaszt szerelem.

S mint délben aggódó ara:
kérdi, mátkája hol marad,
kihez misztikus szín alatt
e távolból is hú maradt?

Hit, remény s tiszta szeretet
kérdik Jézust, hová siet?
,,Rabbi, hol a ház, mely tied?
Mért téssz úgy, mint ki messze megy?''

,,Hogy tôled így távolodok,
ne sírj, óh lélek, ne zokogj!
Ama honba küldd sóhajod,
hová elôtted indulok!

Vigaszod támaszom legyen,
cseppenkint hulló kegyelem,
társaidtól segedelem
s hogy kínod égi bért terem.

Én az Atyához fölmegyek
s Szentlelkem küldöm el neked,
hogy benne, mint bennem, szíved
viduljon, míg jársz föld felett.''
(Babits Mihály fordítása)

/Kempis Tamás Ágostonos kanonokrendi szerzetes+1471 Agnietenberg/
 
 
0 komment , kategória:  Kempis Tamás  
Szerzetestől-32/624
  2015-10-11 19:24:33, vasárnap
 
  Kempis Tamás: (Add meg nekem, édes és szerelmes Jézusom...)

Add meg nekem, édes és szerelmes Jézusom,
hogy minden teremtményen túl benned
nyugodjam meg,
minden egészség és ékesség,
minden dicsôség és tisztesség,
minden hatalom és méltóság,
minden tudomány és elmeél,
minden gazdagság és művészet,
minden öröm és ujjongás,
minden hírnév és magasztaltatás,
minden édesség és vigasztalás,
minden reménység és ígéret,
minden érdem és kívánság,
minden adomány és ajándék fölött,
amit adhatsz, belém áraszthatsz,
minden vigasság és örvendezés fölött,
amit szívem fölfoghat, átélhet,
végül az angyalok és arkangyalok fölött,
az ég seregei fölött,
túl minden láthatón és láthatatlanon,
mindenem, ami nem Te vagy, én Istenem.
Mert Te, Uram, Istenem, mindennél jobb vagy,
Te vagy egyedül fölséges,
egyedül hatalommal teljes,
Te egyedül minden mértéket betöltô,
telisded-teljes,
Te egyedül árnyéktalanul kedves és vigasztaló,
Te egyedül hibátlanul ékes és szeretnivaló,
Te egyedül mindennél nemesebb
és dicsôséggel teljes,
akiben minden jó egyszerre és tökéletesen megvan,
mindig is megvolt és meg is lesz,
s azért kevesebb és elégtelen rajtad kívül
minden más, amit nekem adsz,
vagy amit magadról kinyilatkoztatsz, megígérsz,
amikor még nem látlak,
egészen meg nem ragadlak.
Mert az én szívem igazán meg nem nyughatik,
sem teljes megelégedésre nem juthat,
hacsak benned meg nem nyugszik,
és túl nem lép
minden ajándékon, minden teremtményen
(Jelenits István fordítása)
/Kempis Tamás Ágostonos kanonokrendi szerzetes+1471 Agnietenberg/
 
 
0 komment , kategória:  Kempis Tamás  
Bibliából és szerzetestől61/371
  2013-05-05 14:59:44, vasárnap
 
  Békesség az Urat nyitott szívvel fogadó lélekben.
1. Édes és forrón szeretett Uram, kit most ájtatos szívemmel
magamhoz akarok venni, te tudod az én gyarlóságomat és szükségemet,melyben szenvedek, tudod, mennyi bajban. és vétekben vergôdöm, mily nagy teher alatt nyögök, mily nagy kísértés zaklat, mily sok dolog háborít, mily rút vagyok a bűntôl.
2. Orvosságért jövök hozzád, vigasztalásért és könnyebbségért
könyörgök hozzád.
3. Hiszen ahhoz szólok, aki mindent tud s aki elôtt tárva-nyitva az én szívem, aki egyedül képes engem tökéletesen megvigasztalni és rajtam segíteni.
4. Te tudod, mi jóra van leginkább szükségem és mily szegény vagyok az erényekben.
5. Íme, itt állok elôtted szegényen és ruhátlanul, kegyelemért könyörögve és irgalomért esedezve.
6. Táplálj engem, éhezô koldusodat, gyullaszd fel jéghideg szívemet végtelen szerelmed tüzével, világosítsd meg vakságomat jelenléted ragyogó fényével.
7. Változtass keserűséggé részemre minden földi dolgot, adj
béketűrést minden nehézségben és viszontagságban, utáltass és
felejtess el velem minden hitvány és teremtett dolgot.
8. Emeld fel szívemet hozzád a mennyekbe, és ne hagyj bujdosni e földön.
9. Egyedül te légy ezentúl az én gyönyörűségem örökké; mert egyedül te vagy az én ételem és italom, szeretetem és örömöm, édességem és minden javam.
10. Ó, vajha jelenléteddel egészen lángra gyullasztanál, elégetnél és magadba átváltoztatnál, hogy veled egy szívvé, egy lélekké váljak a belsô egyesülés kegyelme és az égô szeretet olvasztóereje által.
11. Ne bocsáss el magadtól éhen-szomjan, hanem bánj velem
irgalmasságod szerint, amint gyakorta csodálatosan bántál szenteiddel.
12. Csoda volna-e, ha általad egészen áttüzesedném és magamban megsemmisülnék; mivel te tűz vagy, mely mindig lángol és soha ki nem alszik; szeretet vagy, mely a szíveket megtisztítja és az elmét felvilágosítja./Kempis Tamás +1471 Agnietenberg/
 
 
0 komment , kategória:  Kempis Tamás  
Bibliából és szerzetestől60/367
  2013-04-21 10:57:48, vasárnap
 
  Békesség az Úr Igéjének,lakomájának táplálékában részesedésből.
1. Ó édes Uram Jézusom, mily nagy az édesség, amelyet az ájtatos lélek érez, mely veled szent lakomádban vendégeskedik: ahol nem adnak eléje más táplálékot, mint csak Téged, egyetlen és végtelen szeretet,akit szívének minden vágya fölött kíván.
2. Mily édes volna, ha jelenlétedben belsô megindulástól sírhatnék és a bűnbánó Magdolnával lábaidat könnyeimmel öntözhetném.
3. De hol van ez az ájtatosság? Hol van e szent könnyek bôséges
forrása?
4. Bizony, elôtted és szent angyalaid elôtt teljes szívemnek
lángolnia és örömtôl sírnia kellene.
5. Mert te e nagy szentségben valósággal jelen vagy, noha idegen szín alatt elrejtve.
6. Tulajdon és isteni ragyogásod ugyanis oly nagy, hogy szemem bele nem tekinthet; de még az egész világ sem bírná dicsôséged és felséged tenger fényét kiállani.
7. Hogy tehát elrejted magad e szentségben, azzal csak az én
gyarlóságomhoz szabod magadat.
8. De azért valósággal bírom és imádom azt, akit a mennyekben az angyalok imádnak, én ugyan még most hit által, az angyalok pedig színrôl-színre és fátyol nélkül.
9. Meg kell elégednem az igazi hit világosságával és mindaddig abban járnom, míg fel nem kel az örök világosság napja és a példaképek árnyéka el nem tűnik.
10. Midôn pedig eljô a tökéletes valóság, megszűnik a szentségek
vétele; mert a mennyei dicsôségben uralkodó boldogoknak nincs szükségük a szentségek orvosságára.
11. Hiszen örökkön-örökké vigadoznak Isten jelenlétén és színrôl-színre látják végtelen dicsôségét; és azért az istenség fénytengerében fényességbôl fényességbe változva ízlelik Isten megtestesült Igéjét,amint kezdetben volt és mindörökké marad.
12. Ha ezeket a csodálatos dolgokat meggondolom, unalmasnak találok bármely lelki vigasztalást is; mert amíg én Uramat színrôl-színre nem látom az ô dicsôségében, mindazt semminek sem tartom, amit e világon látok és hallok.
13. Te vagy bizonyságom, Úristen, hogy semmi sem képes engem megvigasztalni, semmiféle teremtmény ki nem elégít, hanem csak te, én Istenem, kit örökké szemlélni kívánok.
14. De erre nem juthatok, míg ez a halandó élet tart.
15. Azért nem marad egyéb hátra, mint hogy nagy béketűrésre szánjam el magamat és minden kívánságomat reád hagyjam.
16. Mert a te szentjeid is, Uram, kik már a mennyországban veled
örvendeznek, e földi életükben nagy hittel és béketűréssel várakoztak dicsôséged jövetelére.
17. Amit ôk hittek, azt hiszem én is; amit ôk reménylettek, azt
reménylem én is; ahová ôk jutottak, oda, bízom, kegyelmed segítségével én is eljutok.
18. Addig is szentjeid példájával gyámolítva a hit szerint akarok
élni.
19. Van Szentírásunk is és ez az én vigasztalásom és életem tüköre;de mindenfölött a te szentséges Tested az én kiváló oltalmam és orvosságom.
20. Fôképp két dolognak érzem ugyanis ez életben szükségét, mely nélkül elviselhetetlen volna e nyomorúságos világ.
21. Míg a test tömlöcében sínylôdöm, megvallom, két dolog szükséges nekem, tudniillik eledel és világosság.
22. Azért adtad nekem erôtlen betegnek testi és lelki táplálékul
szent testedet; szent igédet pedig utaim világosságául állítottad.
23. E kettô nélkül lehetetlen élnem: mert Isten igéje lelkem
világossága, a te szentséged pedig az élet kenyere.
24. Ezeket két asztalnak is lehet mondani, mely az Anyaszentegyház tárházában jobbra-balra van felállítva.
25. Egyik asztal a szent oltár, amelyen a szent kenyér, azaz
Krisztus drága teste van.
26. A másik Isten törvényének asztala, rajta a szent tudomány, mely az igaz hitre oktat és biztosan vezet a kárpit mögé a szentek szentjébe.
27. Hálát adok neked, Úr Jézus, örök világosság fénye, a szent
tudomány asztaláért, melyet nekünk szolgáid által, a próféták,
apostolok és egyéb tanítók által készítettél.
28. Hálát adok neked, az emberi nem Teremtôje és Megváltója, ki meg akarván ismertetni az egész világgal szerelmedet, nagy vacsorát készítettél, melyen nem jelképes húsvéti bárányt, hanem a te szentséges testedet és véredet adtad ételül és italul; ahol minden hívô lelket szent lakomáddal megörvendeztetsz és az üdvösség poharával üdítesz, amelyben megvan minden gyönyörűség; s velünk együtt vendégeskednek a szent angyalok is, csakhogy boldogabb gyönyörűséggel. /Kempis Tamás +1471 Agnietenberg/
 
 
0 komment , kategória:  Kempis Tamás  
Bibliából és szerzetestől59/366
  2013-04-18 11:25:21, csütörtök
 
  Békesség az Úr szolgálatára fölajánlott életből.
1. Uram, ami az égen és földön van, mind a tied.
2. Azért fel akarom magamat ajánlani szent felségednek önkéntes áldozatul s mindörökké a tied maradni.
3. Uram, szívem egyszerűségében felajánlom magamat neked ma örökös szolgádul, hogy kedvedben járjak és téged örökké dicsérô áldozat legyek.
4. Fogadj el engem drága szent tested áldozatával együtt, melyet az angyalok láthatatlan jelenlétében bemutatok, hogy nekem és egész népednek üdvösségére szolgáljon.
5. Uram, eléd terjesztem könyörületed oltárán minden bűnömet és hibámat, melyet elôtted és szent angyalaid elôtt elkövettem ama naptól, melyen elôször vétkeztem, mind e jelen óráig, hogy te azokat mindenestül felgyújtsd és szereteted tüzével elégesd; bűneim minden undokságát letöröld, lelkiismeretemet minden vétektôl megtisztítsd, a bűn miatt elvesztett kegyelmedet visszaadd, mindent teljesen megbocsáss és a béke csókjára irgalmasan magadhoz engedj.
6. Mit tehetek bűneimért egyebet, mint hogy azokat alázatosan meggyónjam és megsirassam és szüntelen bocsánatért esedezzem.
7. Esdve kérlek, én Istenem, hallgass meg kegyelmesen, midôn színed elôtt állok.
8. Utálom szívembôl minden bűnömet, többé nem akarom elkövetni;hanem bánom és amíg élek, bánni fogom s kész vagyok értük bűnhôdni és tehetségem szerint eleget tenni.
9. Bocsásd meg, Úristen, bocsásd meg bűneimet szent nevedért; mentsd meg lelkemet, melyet drága véreddel megváltottál.
10. Íme a te irgalmadra hagyom, kezedbe ajánlom magamat.
11. Cselekedjél velem jóságod szerint, nem az én gonoszságom és álnokságom szerint.
12. Kezedbe ajánlom, ami jó bennem van, bár igen kevés és
tökéletlen, hogy azt megtisztítsd és megszenteld, hogy kedvesen fogadd és színed elôtt kellemessé tegyed; engem pedig, tunya, haszontalan embert, boldog és üdvösséges kimúlásra juttass.
13. Felajánlom neked az istenfélôk minden jámbor kívánságát;szüleim, barátaim, testvéreim s minden hozzám tartozók szükségeit és mindazokét, kik szeretetedért velem vagy másokkal jót tettek; akik tôlem magukért vagy övéikért imádságot vagy misét kívántak és kértek,akár még testben élnek, akár már e világból kimúltak; hogy mindnyájan kegyelmed segítségét, vigasztalásod bátorítását, veszedelemtôl oltalmat, büntetéstôl szabadulást nyerjenek és hogy minden gonosztól megmenekedve neked vidám szívvel nagy hálát adjanak.
14. Felajánlom neked könyörgéseimet és engesztelô áldozatomat kiváltképpen azokért is, akik engem valamikor megbántottak,szomorítottak vagy rágalmaztak vagy valami kárt vagy keserűséget okoztak.
15. Nemkülönben mindazokért, akiket valaha megszomorítottam,
háborítottam, megkárosítottam és megbotránkoztattam szóval vagy cselekedettel, tudva vagy tudatlanul, hogy nekünk mindnyájunknak szintén megbocsásd bűneinket és egymás ellen való vétkeinket.
16. Végy ki, Úristen, szívünkbôl minden gyanakodást, bosszúságot,haragot, versengést és mindent, ami a szeretetet megsértheti és a testvéri egyességet kisebbítheti!
17. Irgalmazz, Uram, irgalmazz azoknak, kik irgalmadért esedeznek;adj kegyelmet a nélküle szűkölködôknek, azoknak, kiknek hiányzik, és engedd úgy élnünk, hogy méltók lehessünk kegyelmedben részesülni és az örök életre eljutni. /Kempis Tamás +1471 Agnietenberg/
 
 
0 komment , kategória:  Kempis Tamás  
Bibliából és szerzetestől58/364
  2013-04-11 11:30:12, csütörtök
 
  Békesség az Úr oltalmában, kegyelmében,vezetésével.
1. Uram, mi az én bizodalmam ez életben? Vagy mi az én legnagyobb vigasztalásom az ég alatt?
2. Nemde, te vagy, én Uram, én Istenem, kinek irgalma végtelen?
3. Hol volt nekem jó dolgom nálad nélkül? Vagy mikor járhattam rosszul, ahol te jelen voltál?
4. Inkább akarok szegény lenni teéretted, mint gazdag nálad nélkül.
5. Inkább akarok teveled e világon bujdosni, mint nálad nélkül az égben lenni.
6. Ahol te vagy, ott a mennyország! Ahol te nem vagy, ott a halál és pokol!
7. Te vagy az én kívánságom és azért utánad kell fohászkodnom,
hozzád kiáltanom és esedeznem.
8. Senkiben sem bízhatom meg teljesen, hogy majd szükségem idején hathatós segítséget nyújt, csak tebenned egyedül, én Istenem.
9. Te vagy az én reménységem és bizodalmam, te vagy az én leghívebb vigasztalóm és jóakaróm minden ügyemben.
10. Mindenki a maga hasznát keresi, te tisztán csak az üdvösségemet és lelki elômenetelemet akarod és mindent javamra fordítasz.
11. Akkor is, mikor különféle kísértéseket és szorongatásokat
bocsátasz reám, mind az én hasznomra rendeled, mert ezerfélekép szoktad próbára tenni, akiket szeretsz.
12. S eme próbákban éppoly szeretetre és dicséretre vagy méltó, mint mikor mennyei vigasztalásokkal látogatsz.
13. Tebenned helyezem tehát, Uram Istenem, minden reményemet,tehozzád folyamodom, a te kezedre bízom minden bajomat és aggodalmamat; mert amit te kívüled látok, mind gyarlónak és állhatatlannak találom.
14. Mert nem használ nekem az én sok jóbarátom; nem segíthetnek rajtam hatalmas pártfogóim; nem adhatnak üdvös tanácsot okos tanácsadóim; nem oltalmazhat meg semmiféle csendes és kies hely, ha te magad nem védelmezel, nem segítesz, nem erôsítesz, nem bátorítasz, nem vigasztalsz, nem oktatsz és ôrizel.
15. Mert mind, ami a béke és a boldogság elômozdítására alkalmasnak látszik, nálad nélkül éppen semmi és voltaképpen semmit sem segít a boldogságra.
16. Te vagy tehát minden jónak forrása, az élet magasztos eszménye,a bölcsesség mélysége; mindenfölött benned reményleni a te szolgáidnak legfôbb vigasztalása.
17. Rajtad csügg az én szemem, benned bízom, én Istenem, irgalmasság Atyja.
18. Áldd meg, szenteld meg lelkemet mennyei áldásoddal, hogy szent hajlékod és örök dicsôséged székhelye legyen; ne találkozzék Istenségednek ezen templomában semmi, ami szent fölséged szemét bánthatná.
19. Jóvoltod nagysága és irgalmasságod sokasága szerint tekints le rám és hallgasd meg szegény szolgád könyörgéseit, aki messze száműzve él a halál árnyékának országában.
20. Oltalmazd és ôrizd a te szolgád lelkét e mulandó élet annyi veszedelme közt: kegyelmed kísérje és vezesse ôt a békesség útján az örök fényesség hazájába./Kempis Tamás +1471 Agnietenberg/
 
 
0 komment , kategória:  Kempis Tamás  
Bibliából és szerzetestől57/362
  2013-04-04 11:07:21, csütörtök
 
  Békesség a szorongatásban szent igéjével bátorító Istentől.
1. Jobban tetszik nekem, fiam, a béketűrés és alázatosság a
szerencsétlenségben, mint a vigasztalás és ájtatosság a szerencsében.
2. Mit búsulsz minden apróságon, amelyet ellened mondanak?
3. Ha nagyobb dolog volna, akkor sem kellene megindulnod rajta.
4. Hadd múljék el most; nem az elsô eset, nem is új, nem is lesz az utolsó, ha sokáig élsz.
5. Elég bátor vagy, míg semmi sem bánt; jótanácsokat is adsz s
másokat bíztatni és bátorítani is tudsz; de mikor a te ajtódon
kopogtat váratlanul a baj, kifogysz a jótanácsból és erôdbôl.
6. Vedd figyelembe nagy gyarlóságodat, melyet gyakran aprólékos dolgokban is tapasztalsz, de csak üdvösségedre szolgál, ha ez vagy ehhez hasonló megesik rajtad.
7. Vesd ki az eszedbôl, ahogyan bírod; s ha kellemetlen is, le ne
sújtson, se ne veszôdjél sokáig vele.
8. Legalább tűrd békével, ha örömmel nem bírod.
9. Habár nem örömest hallod is és bosszankodást érzel magadban,fékezd magad s ne engedd, hogy ajkaidról helytelen szó essék, amelyen a gyengébbek megbotránkozhatnának.
10. Majd lecsöndesedik a viharos indulat és a kegyelem
visszatértével megédesedik a belsô keserűség.
11. Még élek én, úgymond az Úr, kész vagyok rajtad segíteni és a
szokottnál bôségesebben megvigasztalni, ha énbennem bízol és ájtatosan segítségül hívsz.
12. Légy béketűrôbb és készülj nagyobb szenvedésekre.
13. Nincs minden oda, ha érzed is, hogy gyötrelem és kemény kísértés háborgat.
14. Ember vagy, nem Isten; test vagy, nem angyal.
15. Hogy maradhatnál folyton az erény ugyanazon állapotában, mikor ez az angyalnak az égben és az elsô embernek az édenben nem sikerült?
16. Én vagyok, aki a kesergôket bánatukban megvigasztalom és azokat,akik gyarlóságukat elismerik, istenségemhez fölemelem.
17. Ó Uram, áldott a te szavad, édesebb ajkamnak a méznél és a
színméznél.
18. Hova lennék ennyi sok bajomban és szorongatásomban, ha föl nem bátorítanál szent igéiddel?
19. Mi gondom vele, akármit és akármennyit szenvedek, csak végre az üdvösség révpartjára jussak!
20. Adj jó véget; adj boldog kimúlást e világból.
21. Emlékezzél meg rólam, én Istenem és igazgass engem egyenes úton a te országodba. /Kempis Tamás +1471 Agnietenberg/
 
 
0 komment , kategória:  Kempis Tamás  
Bibliából és lelkésztől116/360
  2013-03-28 19:40:46, csütörtök
 
  Békesség Jézus hatékony, közbenjáró imájából.
a) ,,És térdre esvén imádkozik vala, mondván: Atyám, ha akarod,
vedd el e pohárt éntôlem, mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tied legyen'' (Luk. 22,41).
A kertben szomorkodó Úr Jézus bánatának terhe alatt térdre esik, hogy lelkét Istenben megkönnyítse. Sötét a lelke,az ,,örök szomorúság'' képe, mert bánatát elsôsorban a bűn s az örök kárhozat okozza. Látja a bűnt rettenetes vizióban, melytôl elernyed az Isten báránya, ki elveszi a világ bűneit; érzi, hogy a bűn reászakad,és fölsikolt a teher alatt. Ah, ott vannak az én bűneim is; bár kitörülhetném rettenetes viziódból, bár leemelhetném szenvedô lelkedrôl; édes Megváltóm! Látja a poklot s a kárhozott lelkeket, és átérezte a lét érthetetlen átkát és összes borzalmait. Lelke lehajolt a predesztináció örvénye fölé, és sötétségében imbolygott, mint a kémény szikrája az óceán hullámai fölött. A lelkek elvesznek... ah, ez a Megváltó halálos bánata! Értitek-e már, hogy miért szomorú mindhalálig? Oldala mellôl dôl ki Judás; világot váltó keresztje mellett haldoklik a bal lator kétségbeesett lelke, s holnap ilyenkor elnyeli azt is az örvény, azt is, meg más sok milliót! Ó kegyetlen,istentelen, borzalmas hatalom, bűn; rajta veszi ki érte sarcát az Úr!Ô fizet érte! A mélységbôl kiáltok hozzád Uram, hallgasd meg szómat s irgalmazz nekem!

b) Atyám, -- hallom a csendes éjben, -- ha lehetséges, múljék el a kehely tôlem, de ne az én akaratom, hanem a tied legyen. Múljék el e kehely, e keserű kehely, melyet haragod s igazságod szűrt a te Fiadnak, a nagypéntek vigiliájának szomorú kelyhe. Vedd el, mert természetem iszonyodik, ifjú életem rémül, szívem elszorul, s lelkem nem bírja e sokszoros pokoli kínt. Atyám, ki mondottad: ,,Ez az én szerelmes Fiam, kiben nekem kedvem telt''; Mindenható Atyám, kirôl tanúságot tettem, hogy mindig meghallgatsz engem, kérlek, ha lehetséges, hogy szent akaratod más utat írna elô nekem, változtass helyzetemen! -- Az Isten jón, rosszon vezet keresztül. A szenvedésnek legalább is oly nagy föladatai vannak, mint az örömnek; azért a legszükségesebb az, hogy jóban, rosszban egyaránt a lélek-érvényesülés isteni akaratát lássuk. Akaratodat, Uram, szent akaratodat kell
teljesítenem küzdelemben, szenvedésben, örömben, betegségben! Ezt nem értenôk meg soha, ha az Olajfák kertjének estéjét nem örökíti meg számunkra az Üdvözítô.

c) ,,És a halállal tusakodván, hosszabban imádkozik vala, és lôn
az ô verejtéke, mint a földre folyó vérnek csöppjei'' (Luk. 22,43).
Harcot vív a lélek a test, az érzék ellen. Körülötte sziklák és
tövisek, alvó tanítványok; a háttérben Jeruzsálem fölött a vészthozó viharfelhô. A halál borzalmaitól megszállt Jézus fölébreszti érzelmes,küzdelmes áhítatának összes erôit; véres verejtékben gyöngyözik imája,vágya, Istenhez való tapadása, vonzalma, bizalma; hideg, véres harmata ez tavaszi lelkének. Nem akar engedni. Sokan engednek; azt mondják,hogy nem bírják, és árulók, hittagadók, bűnösök lesznek. Jézus bírja és akarja és átfogja imájában az Istent. Vérzik, de nem enged! Ó, azok
miatt az engedékeny, haldokló lelkek miatt is agonizál Jézus, akik oly hamar fölhagynak a küzdelemmel; megmutatja nekik, hogyan kell ellentállni a rossznak ,,usque ad sanguinem'', a vérontásig. -- S pereg a küzdônek vére; a fáradt vér méreg, de ez a vér itt erô és élet; leszivárog fűre, az olajfa gyökereire; elôször ömlik ki a bűnös földre, hogy lemossa átkát. Olajjá válik, vértanúk kenetévé.Virágokban feslik ki, liliomokban, rózsákban, és Isten irgalmát és kegyelmét esdi ki, ,,jobban kiált Ábel vérénél''. -- E küzdôhöz közeledem szent alázattal, erre a véres, harmatos pázsitra leborulok én is. Ah, Krisztus arénája az én harcterem, az ô ügye az én dicsôségem; vérzek szívesen, de nem hátrálhatok!/Prohászka Ottokár +1927.Budapest/
 
 
 
 
0 komment , kategória:  Kempis Tamás  
Bibliából és szerzetestől56/358
  2013-03-24 11:46:31, vasárnap
 
  Békesség a felemelő,erőt adó isteni kegyelemből.
1. Uram Istenem, aki engem képedre és hasonlatosságodra teremtettél,add nekem, könyörgök, azt a kegyelmet, amely, mint az imént mutattad,oly fölséges és üdvösségemre annyira szükséges, hogy legyôzzem az én rossz természetemet, amely bűnre és veszedelemre vonz.
2. Mert érzem ,,testemben a bűn törvényét, mely ellenkezik lelkem törvényével és engem mint valami rabot'', arra visz, hogy sok dologban az érzékiségnek engedjek; s nem is vagyok képes szenvedélyeinek ellenállni, hacsak szívembe nem öntöd szentséges kegyelmedet s ez védelmemre nem kel.
3. A te kegyelmedre mégpedig nagy kegyelmedre van szükségem, hogy a természetet meggyôzzem, amely kiskoromtól fogva szűntelen a rosszra hajlik.
4. Mert mióta Ádámban, az elsô emberben, elesett és a bűn által
megromlott, e szeplô büntetése örökség gyanánt minden emberre
átszállt; úgyhogy ugyanazon természet, melyet te jónak és igaznak teremtettél most már a bűntôl és gyarlóságtól megromlott természet,mivel indulata, ha magára van hagyva, gonosz és alávaló dolgokra vonz.
5. Mert az a kevés erô, amely benne maradt, olyan, mint a hamuban lappangó szikra.
6. Ez maga a természetes ész, mely sűrű ködbe borulva ítélni tud
ugyan a jó és rossz között és látja, mily távol van az igaz a
hamistól; de nincs ereje mindazt teljesíteni, amit jónak tart s nem is bír már sem az igazság teljes világával, sem indulatai józanságával.
7. Innen van, én Istenem, hogy a ,,belsô ember szerint gyönyörködöm a te törvényedben'', hisz tudom, hogy parancsod jó, igaz és szent,minden gonoszságot megfenyít és a bűn kerülésére ösztönöz; de a test szerint a bűn törvényének szolgálok, midôn inkább az érzékiségnek engedelmeskedem, mint az észnek.
8. Innen van, hogy ,,megvan bennem az akarat a jóra, de a
véghezvitelre nem jutok''. (Róm 7,18)
9. Ez az oka, hogy sok jót akarok, de kis akadály miatt meghátrálok és szándékomtól elállok; mert hiányzik a kegyelem, mely gyarlóságomat gyámolítaná.
10. S innen van, hogy a tökéletesség útját ismerem és elég világosan látom, hogyan kell cselekednem de mivel romlottságom terhe alatt görnyedek, nem emelkedem föl arra, ami tökéletesebb.
11. Ó, mily szükséges nekem, Uram, a te kegyelmed, hogy a jót
megkezdjem, folytassam és végrehajtsam!
12. Nélküled semmit sem tehetek, de mindent elbírok veled, ha a te kegyelmed gyámolít.
13. Ó, valósággal mennyei kegyelem, mely nélkül tulajdon érdemeink és a természet minden ajándéka semmit sem érnek.
14. Kegyelem nélkül semmit sem ér elôtted, Uram, a tudomány és a gazdagság, semmit a szépség és testi erô, semmit a ragyogó elme és ékesszólás.
15. Mert a természet ajándékai jókkal, rosszakkal közösek; de a
kegyelem, vagyis az isteni szeretet a választottak tulajdon ajándéka;akit ez díszít, méltó az örök életre.
16. Annyira fölülhalad mindent ez a kegyelem, hogy sem a jövendölés ajándéka, sem a csodatevô erô, sem bárminemű mélységes ismeret nem ér semmit nélküle.
17. Sôt a hit, remény és egyéb erények sincsenek kedvedre a szeretet és kegyelem nélkül.
18. Ó áldott kegyelem, mely a lelki szegényt erényekkel gazdagítod és a bôvelkedôt szívbôl alázatossá teszed!
19. Jöjj, szállj le hozzám s töltsd el szívemet kora reggel
vigasztalásoddal, hogy lelkem el ne epedjen bágyadtságtól és szívbeli szárazságtól.
20. Kérve-kérlek, Uram, hadd találjak kegyelmet színed elôtt; mert elég nekem a te kegyelmed, ha nem is kapom meg a többit, amit a természet kíván.
21. Ha velem van a te kegyelmed, nem félek én semmi bajtól, ha zaklat is a kísértés és gyötör a sok háborúság.
22. Ez az én erôsségem, ô ad jótanácsot és segítséget.
23. Hatalmasabb minden ellenségnél és bölcsebb minden bölcsnél.
24. Ô az igazság mestere, a fegyelem tanítója, a szív világossága, a szomorúság eloszlatója, a sanyarúság enyhítôje, a félelem elűzôje, az ájtatosság növelôje, a könnyek fakasztója.
25. Mi vagyok nála nélkül, mint száraz fa és haszontalan, kivetni
való tôke?
26. Azért, Uram, hadd elôzzön és kövessen engem mindenkor a te
kegyelmed és adja, hogy folyton-folyvást jóban foglalkozzam a te szent Fiad, Jézus Krisztus által. /Kempis Tamás +1471 Agnietenberg/
 
 
0 komment , kategória:  Kempis Tamás  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 46 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 5 db bejegyzés
e év: 92 db bejegyzés
Összes: 841 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 14
  • e Hét: 1045
  • e Hónap: 2940
  • e Év: 44358
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.