Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Szakáli Anna : Ez a mi otthonunk
  2014-10-03 01:29:33, péntek
 
  Szakáli Anna: Ez a mi otthonunk

Ez a mi otthonunk,
hol követjük őseink árnyát.
Hol két nagy folyó csobogja
az élet himnuszát.
Hol ezüstben áll a nagytó,
mikor a Hold hinti fényét,
s aranyra vált ragyogása,
ha nyugvó Nap hoz esti békét.
Hol avar nép rejti titkát;
miénk e hon áldott hantja,
hun és magyar is mi vagyunk,
álnok, ki ezt eltagadja...

Tanú rá a tó, a hegyek,
itt éltek ők, a régiek,
itt pihennek föld-hazában,
álmuk őrzik az Égiek.
Kik voltak ők? A bátrak.
Kik háborgó tavunkon jártak.
Ismerték Emesét, ősanyánkat,
Medvetoros évben itt ültek lakomát,
számolták a Hold, az év napját,
halottaikat kincsekkel temették,
mert holtában is tisztelték,
ki közülük elment.

Otthonuk volt nekik is ez a hely,
hol ,,népek harcától zajló tengeren*"
párducként űzték a rájuk rontó ellent.
Pedig az ember egy vér.
Csak a hatalom képes
éket vetni népek közé,
hogy egyiket emelje másik fölé,
de semmi sem állandó.
S ami régi, mint az avar, mulandó.
Elporlik. Mint leomló falak,
melyek semmivé lesznek
egy évszázad alatt.

Ám a jelek fölbukkannak újra.
Rovással írt tekercsek,
vésett kövek, veretek,
rajtuk sólymok repülnek
föl a Napba, felhő magasába,
hol a lélek szivárványa emel
régi népnek égi koszorút.
Csillagok mutatta úton,
ló taposta ősi nyomon
táltos épít kőemléket.

Égi tűznek lobog lángja,
szerbe-körbe, karikába,
emelt karral, emelt fővel,
mennybe mentek szálló füsttel...
Őrzők helyett, őrzők vagyunk!
Megidézünk a rovással,
megigézünk szertűz-lánggal,
lássátok meg mivé lettünk;
vizek partján várost vetünk,
s benne örökös mementó:
Megőrizzük azt, ami méltó.
S évezredes küzdelmeink
nem vesznek kárba,
ha otthonunkból
ajtót nyitunk a világra.






SZAVAZZUNK MINÉL TÖBBEN SZAKÁLI ANNA VERSEIRE A FACEBOOKON,
a ,,Nagy Facebook vers verseny" oldalon!!!!!!!
 
 
0 komment , kategória:  Szakáli Anna versei, írásai  
Szakáli Anna : Karácsonykor
  2013-12-23 06:38:56, hétfő
 
  Szakáli Anna : Karácsonykor

Csendesen hull alá az est,
suttog a hang,áhítat lebeg.
Ég és föld összehajolva,
boldog óra közeleg.

Elmúlt évek, a múlt ébred,
emlééép, homályba hullt.
Titkot csilingel a csengő,
életünk része az a múlt.

Szárnyaló gondolat
szív rejtett zugába ér.
Itt állsz megint a fa alatt,
mint rég, és tiéd ez az éj.

Udvar és ház fényárban ég.
Fenn a Hold is, a vén öreg,
s míg táncolnak a hópihék,
ő ezüst fényében tetszeleg.

Csendes derű csendes éjen,
zeng az ünnepi háladal.
Egy kicsi gyermek született,
kit karján édesanyja tart.

Békét hirdet e szent öröm,
ma igaz az emberi könny,
ma igaz minden, ami szép,
mert istengyermek jött közénk.

2009 december





 
 
0 komment , kategória:  Szakáli Anna versei, írásai  
Szakáli Anna : Karácsonyi kívánság
  2013-12-23 06:36:47, hétfő
 
  Szakáli Anna : Karácsonyi kívánság

Karácsonyi kívánság száll,
egy gondolat hozzád repül,
mint ékes kristályfény csillan,
s az égi szentélyben szétterül.

Lelkét láttatja az ember,
szenvedés, gond, öröm alatt.
Miért húznál magad köré
ólmos szürkeségből falat?

A szerencse elkísér majd,
ha szeret és örül szíved,
és te soha ne üss tovább,
ha mégis néha megütnek.

Kívánni másnak igazán jót
tiszta, komoly szóval szabad,
így élhetsz ép lélekkel,
és így leszel te is szabad.

Öltöztesd tested új ruhába,
lobog a tűz, a gyertyafény.
Így köszönt rád a szeretet
ezen a békés szent estén.

2008 december







Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakáli Anna versei, írásai  
Szakáli Anna karácsonyi üzenete
  2013-12-23 06:34:38, hétfő
 
  Közeledik a nagy ünnep, várjuk karácsonyt, a szentséges éjt, a megszületést. Ám az ünnep lényege még sem a születés maga, hanem a megtestesülés, az eljövetel.

A krisztusi hitben nevelkedett emberek szeretnének megfelelni a tanításoknak, ám önző érdekek, szeretetnélkülivé akarják átformálni a világot. Ezekre a helytelen cselekedetekre mutatnak példát a médiában.

Mégis, a keresztények száma növekszik, és az emberek hőn várják annak az eseménynek a megemlékezését, megünneplését, amely az élet igenléséről, evilági életünk átformálásáról, a megújulásról és a szeretetről szól.

A megtestesülés azért fontos, mert nélküle nincs megdicsőülés, nincs feltámadás, mint ahogy mag nélkül, szárba szökkenő kalász nélkül, nincs kenyér sem. Mint ahogy akkor sincs, ha a simogató szellő nem hoz esőt, ha sötét porfelhő takarja el az érlelő Napot, vagyis: szeretet nélkül az igaz élet nem létezhet.

A szeretet az a kulcs, amely táplálja lelkünket, s a lélek gondoskodik testünk épségéről. Ez, a legalapvetőbb vágy ember és ember között, az anya és a gyermek, a szomszédok, nemzetünk tagjai között, és ha beteljesedik, akkor eljön a béke, és nem hagyja magát legyőzni a gonoszság, az irigység hatalma által.

Erre tanít majd bennünket Isten fia, ezt az üzenetet hozza el nekünk a mennyek országából. A szeretet szétárasztása, hordozása, kötelessége a keresztény embernek. Ennek az állapotnak az eléréséhez ad nekünk segítséget a hitünk és karácsony ünnepe.

Tegyük fel bátran a kérdést magunknak: kinek szolgálok én az életemmel? Ha egy ország vezetője akarok lenni: valóban a népemet szeretném-e szolgálni, vagy idegen szándékok szerint akarok cselekedni.

Ha egyszerű ember vagyok: azt, és úgy tettem-e, ahogy a szeretet kívánja? Kinek adtam segítséget? Kinek voltam oltalmára? Támogattam-e a családom, a népem, az országom? Hányszor segítettem barátaimnak, munkatársaimnak, polgártársaimnak?

Természetes, hogy néha tanácstalanok vagyunk, megbotlunk. Hiába jelentjük ki: én szeretek mindenkit! Ez csak akkor igaz, ha ennek megfelelően cselekszünk.

Nem kellenek nagy dolgok! Nem kellenek drága ajándékok, hízelgő figyelmesség. Jó szó kell, egy-egy mosoly, s nem ítélkezni, egymás háta mögött.

Néha elutazni, elvinni szeretetünket, amint ezt tették a somogyfajszi gyerekek, akik eljöttek hozzánk, és amint ezt teszi, a zamárdi Betlehemes Társulat, akik csendes örömmel évek óta járják a falvakat.

Szent Márton nem hivalkodott szeretetével, Szent Miklós püspök sem. Csak adtak. Az egyik, köpenyének felét adta egy koldusnak, a másik élelmet, ruhát a szegény, sokgyermekes családoknak. Mi volt e tett, ha nem szeretet? Tetteik, önfeláldozásuk, lehetett volna szeretet nélkül? Nem. Mert a szeretet belső szükség. Csend, béke, egy jászol, egy bölcső, melyben kisded alszik édesen.

Míg szendereg, mindenki suttog, halkan jár, és ebben a csendben meghallhatjuk a szeretet hívó szavát.

Ne feledkezz meg te sem a szeretetről.

Kívánom, hogy mindannyian rátaláljunk karácsony ragyogó fényeire!


Szakáli Anna
2013. december 19.




 
 
0 komment , kategória:  Szakáli Anna versei, írásai  
Szakáli Anna: A fény születése
  2013-12-21 06:07:14, szombat
 
  Szakáli Anna: A fény születése
(Rege iu: 2003-ból)

Elesett, lerogyott fáradt csodaszarvas,
fején napkorona, halványodik fénye.
Hol vagy turulmadár, égi-földi társam,
hogy fölsegítenél, elbukó Nap fényét
hogy visszahozhatnám? -

Sötétségből válasz hozzá nem érkezik,
gyengülő erejét lassan összeszedi,
síró embereknek könnyeit felissza,
indul tovább félőn, hosszú vándorútra.

Nehéz már a teher, hunyó Nap korongja;
jaj, mi lesz népemmel, szegény emberekkel?
Lába rogyadozik, ina hogy megfeszül,
a sötét erőknek szarvas ellenszegül.

Elesett, lerogyott fáradt csodaszarvas,
fején napkorona, halványodik fénye.
Hol vagy turulmadár, égi-földi társam,
hogy fölsegítenél, elbukó Nap fényét
hogy visszahozhatnám?

Segíts föl, emelj föl, tűzmadár az égre,
segíts föl, emelj föl csillagos mennyekbe.
Lábam rogyadozik, inam sajog, feszül,
sötétség félelme gyenge szívemre ül.

Mennyek országából, iszonyatos távol,
valaki feleszmél szarvas imájától.
Hívó imádságra mennyek Királynéja,
vigyázó szemeit nyitja világunkra.

Nem hagylak magadra, Teremtő szent fia,
nem hagylak magadra, embernek magzata,
mert Teremtő adja embernek szent lelkét,
mert az Anya adja fiának életét.

Emeld föl fejedet, nyisd föl tekinteted,
lelkednek hajléka össze ne omoljon,
sötétség világa, hogy el ne árasszon,
áradó félelem kétségbe taszítson.
 
Küldöttét elküldi, repül tűzmadárként,
miként a gondolat, futó pillanatként.
Világot átfogó hatalmas szárnyakkal
jön a turulmadár nagy szárnycsapásokkal.

Szárnya ereszkedik, szarvast átalfogja,
lassan megemeli, égre felhelyezi.
Azon az éjszakán a fény megszületik,
halvány napkorongnak fénye erősödik.

Világnak világa, fény világossága,
emberi szíveknek minden szorongása,
emberi lelkeknek nagy nyomorúsága
tűnik a semmibe, semmi messzeségbe,
tűnik mindörökre.

Csodálatos szarvas szikrázó patája
veti csillagokat mennyei magasba.
Égnek peremére hajnali fény kúszik,
égő napkorona égre emelkedik.

Turul élet ágát csőrébe felveszi,
kitárt szárnyaival népét védelmezi.
Azon az éjszakán mennyek sötétjéből
fiú megszületik életadó fényből.

Hogy el ne átkozzon sötétség világa,
szálljon rád őseink vezérlő áldása:
Elméd tisztasága jó utat válasszon,
Világnak Világa fénnyel elárasszon!


2003 december








 
 
0 komment , kategória:  Szakáli Anna versei, írásai  
Szakáli Anna : Fohász, születés előtt ; Várj engem!
  2013-12-03 02:16:41, kedd
 
  Fohász, születés előtt

Parányi mocorgó létem
lebbenő hófehér fátyol...

Még sötét van, meleg e test,
bölcső, mely táplál, ápol.
Végigélni a fejlődést
küzdelmes, veszélyes út.
Dobogó lüktetés létem,
áradó forrás, csodakút,
mely csírájából én lettem,
aki jött, fény honából,
kicsi ember, élő magzat,
- mocorgó jel a holnapnak -
testemben új, parányi mag
rejtezik, mert a körforgás
örök, szüntelen létezik...

Én, a baba! Élet vagyok,
kit ringatnak angyalrajok.
Pereg a régi, érett szem,
de mindig új terem, mindig
lesz, ki szeretetet áhít,
gyöngéd érzelem gyümölcse
sejtek halmazává válik;
az ige újra testté lesz,
érző lélek lakik benne,
kapott arcom tiszta tükör,
mintha Isten mása lenne...

És eljön a nap. Mélység,
titkos sötétség nem rejt...
Vajon milyen lesz ott lent?
Mit rejteget az ismeretlen?
Kérlek, legyen az otthonom
béke sziget, szent nyugalom.
A lét tomboló zajában
olyan hely, hova nem hatol
vak gyűlölet, nincs bántás,
türelem lesz és áldás...

Legyen úgy, hogy a földi lét
- kikhez küldött a jó szándék -
hozza meg a várt reményt!
Tartson erősen az a kéz,
mely oltalmaz, ha jön a vész.
Köszönöm, teremtő Isten
az édesanyát, édesapát!

Indulok. Hív a fény,
már várnak odaát...



Várj engem!

Hajszálereken sarjadó ágak kúsznak,
utakat hálózva egyik, másikat kerül.
Fraktálok képletrendszerén belül,
kusza-szabály szerint sűrűn átfon,
elindul a vér, lüktető kánon,
lassan hozzád ér szívem hangja:
Élek! Várj engem anya!




 
 
0 komment , kategória:  Szakáli Anna versei, írásai  
Szakáli Anna : Adventus Domini; Advent fényei
  2013-12-01 17:33:59, vasárnap
 
  Szakáli Anna : Adventus Domini

Várlak,Uram! Jöjj hát, szelíd leszek!
Irigy vágyak, most ne gyötörjetek!
Nem kell diadal, békesség csupán.
Vendéget várok csendes éjszakán.

Üdvös cél lesz minden nap előttem,
tiszta lélek, szerető erőben.
Ez a gazdagság bennem virágzik,
egy ház, melyből semmi sem hiányzik.

El ne tévedj! Nálam gyertyák égnek.
Jöjj el hát hozzám - bornak, kenyérnek!
Jó leszek én, Uram, majd meglátod,
minden vétkezőnek megbocsátok.

S bár sok terhet a sors vállamra tesz,
tudom, ha eljössz, majd Te segítesz.
Várlak, Uram ! Ajándékunk Te vagy,
dicső fényű, Isten-küldte csillag.

2009 november



Szakáli Anna : Advent fényei

Fagyot lép az éj, sóhajt a téli szél,
valaki elindult, valaki útra kél.
Béke, hit, szeretet a remény oldalán,
legyen csendes társunk, fohász a jó után.

Küldd el őt, Uram, megváltó szíved lényét,
s hogy idetaláljon, lelkünk mécsese ég.
Vezesse őt mennyből hófehér angyal
esti felhőn kigyúlt csillagakarattal.

Ablakokban fénylő gyertyaláng világol,
sötét éjben el ne tévedjen a vándor.
Tiszta gondolatban tiszta lesz a lélek,
a bűnt messze űzni segíts, Uram, kérlek!

S a gonosz zokogva, félőn zsolozsmázzon,
kegyelemért Isten trónjához kiáltson!
Advent fénye hozza, eljön a kegyes nap,
szeretet tüzével most diadalt arat.

És hirdesse fennen az Úr, aki áldott,
hirdesse a békét, való igazságot!
És ha eljön az éj, a várva várt óra,
megszületik Jézus, éji harangszóra.

2010 november




 
 
0 komment , kategória:  Szakáli Anna versei, írásai  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 40 db bejegyzés
e év: 1186 db bejegyzés
Összes: 22634 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 29648
  • e Hónap: 139005
  • e Év: 1798372
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.