Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Most tanultam meg, hogy nem arra kérem Istent, hogy teljesítse azt, amit én elterveztem, hanem hogy segítsen megérteni, mi az értelme annak, amit ő tesz velem. ... Ballán Mária
1957.12.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 63 
Sütő Gábor: Harmadik levél (Intelmek nem csak jobbikosoknak)
  2017-06-05 21:26:38, hétfő
 
  Idézet: "Emlékszel, előző levelemben e témakörhöz kapcsolódóan írtam, s fontossága miatt megismétlem: mindennapos feladatunk őrködni rajta, hogy minél kevesebb sikeres, vagy makulátlan gój politikus nőjjön ki. Akit pedig a közvélemény ilyennek ismer el, azt provokáljuk, kompromittáljuk, hogy pártoljanak el tőle"...

Kedves Unokaöcsém!

Örülök, hogy kedveled leveimben ,,a kissé vad zsidó nézeteket, s a zsidókra nem jellemző szókimondó nyersességet". Ezekből ezúttal sem lesz hiány. Az a hasznuk, hogy a mieink nemcsak élvezik, hanem a vadságban meglátják a nyers valóságot, a szókimondásban pedig megértik a követendő irányt. Az egyre zaklatottabb és feszültebb helyzetben mindkettőre fokozott szükségünk van. Figyelmesen olvassátok hát levelemet, s a félig-meddig kibontott hátsó szándékokat is átgondoltan (,,Jó ez nekünk, zsidóknak?") értelmezzétek, mert a vadság és a szókimondás sem teszi lehetővé, hogy mindenről teljesen leplezetlenül írjak. Esetenként csak célzok bizonyos dolgokra a mieink naprakészen tartása céljával, hiszen nyilvánosságra kerülő levélről van szó. Nem akarok vele újabb frontot nyitni önmagunk ellen, habár ebben az országban már olyan pozícióban vagyunk, hogy akár ezt is megengedhetnénk magunknak. Ellenerők ugyan akadnának nagyobbak is, mint amelyekkel elbírnánk, ám - szerencsénkre - a gójokban továbbra sincs mersz, mármint nyíltan a túlhatalmunk és a nyomulásunk ellen irányuló mersz. Ami pedig talán még fontosabb, a vezetőik nemcsak nem bátorítják őket erre, hanem le is intik, ha valaki mégis ilyesmire merészkedik.

Nehogy rosszal indítsunk, kezdjük a Jobbikkal, az egyetlen párttal, amely folytatott, de most bámulatba ejtő módon teljesen felhagyott a hasonló merész tevékenységével. Pálfordulása olyan fontos következményekkel jár a belpolitikában, hogy nem lehet túlértékelni. Írod is, te sem látod át világosan mi történik a Jobbikkal, de úgy érzed, valami pofonegyszerű agyonálcázott közjáték megy végbe, csak a logikájára nem tudsz rájönni. A Jobbik mozgalomként és kezdetben pártként hiteles volt, egyértelmű eszmevilággal rendelkezett, ha az ellenünk irányult is, ma pedig politikailag zavaros, hajlandóságot mutat összeállni bárkivel, még velünk is. Ideológiája ide-odalógiává torzult (Nagyon tetszik a találó kifejezésed!), ami gyanút keltő hatalmi ügyeskedésre utal. Végül frappánsan összegezed, hogy érted is, meg nem is, s e folyamat valahonnan ismerősnek tűnik számodra.

Nekem is hasonló a benyomásom, s rájöttem, az okára. Annak idején a MIÉP-ben lejátszódott folyamatra emlékeztet, amikor a beépített háttérhatalmunk sikeresen tönkretette az erőssé vált, de a kényszerű politikai irányváltás miatt megroggyant nemzeti pártot. Lényegében ugyanez a háttérhatalmi művelet ismétlődik a félig-meddig utódjának tekinthető Jobbikban is. Ahogy a MIÉP vergődése, úgy a Jobbik vargabetűi mögött sem országépítő, vagy nemzetvédő logika, hanem politikai ravaszkodás, egyéni ambíciók és téves számítás húzódik meg. Ezekbe, bár előidézői között vagyunk, még nem látunk eléggé bele, de az alábbiakban tárgyalandóinkból némileg körvonalazódnak. Összpontosítsunk hát ezúttal a Jobbikra, s hozzá kapcsolódó lényeges időszerű kérdésekre.

A sok kusza, ám egyre kevésbé félreérthető esemény lényegesebbjei nem is annyira a párt, mint az elnöke körül zajlanak. Talán már 2013 óta, amikor Vona Gábor, Szegedi Csanád volt alelnökük zsidó származásának a kitudódásakor kijelentette, "Ha kiderülne rólam, hogy zsidó vagyok, akkor lemondanék a Jobbik elnöki tisztségéről". Igazad van, politikus részéről ilyen értelmezhetetlen közlés igencsak szokatlan. Ha Vona nem zsidó, akkor teljesen értelmetlen, hiszen nem derülhet ki, hogy zsidó. Értelme csakis akkor lenne, ha ő zsidó. Ám valójában - hacsak nem tévedünk mégis - inkább antiszemitának álcázott politikusból filoszemitává váló, vagy önmagát annak láttatni akaró hataloméhes személlyel állunk szemben. Ezért ma sem óvakodna attól, hogy hasonló kijelentést tegyen. Az ilyen gyökeres átváltozási folyamat azonban csakis ellentmondásos lehet. A szerves részét képező ravaszkodást, zavarodottságot mutatja Vona izgága csapkodása, vergődő útkeresése. Ez mindenekelőtt a történelemben betöltött szerepének szembetűnő túlértékelésében nyilvánul meg. Látványos példáiként elkeseredettnek tűnő kísérleteket tesz rá, hogy hazai, sőt nemzetközi közéleti személyiséggé növessze ki magát. A pálfordulásának kezdeti időszakában, egy lengyel újságnak adott interjújában, előállt a TTT külpolitikai doktrínával (Tengertől Tengerig Tengely), mintha elfelejtette volna, hogy a TTT (Tiltás, Tűrés, Támogatás) az Aczél-féle kultúrpolitika jelszava volt, így eleve nem arathat vele sikert. Nem is lett a tengelyből semmi. A Visegrádi Négyeket is csak zavarta volna. (Nem akarok elébe vágni a dolgoknak, de mostanában meg némelyek már SSV, azaz Soros-Simicska-Vona tengelyt emlegetnek). Ebbe a kategóriába tartozik, hogy erőlteti a bizonytalan tartalmú és kétes kimenetelű kapcsolatokat a Budapestre akkreditált külföldi nagykövetekkel. Tolakodó üdvözletet küldött Trumpnak is a megválasztása alkalmából. Csakhogy megválasztott elnököknek általában a funkcióban lévő elnökök és miniszterelnökök küldenek üdvözletet, vagy olyan neves személyiségek, akiknek legalább a létezéséről tud a címzett. Elképzelem, hogy Trump első és egyetlen kérdése a munkatársaihoz csak az lehetett, hogy ki az a Vona?

A feltűnően gyarapodó kínai és holland kolónia mellett Magyarországon az alaptörvényben felsorolt 13 nemzeti kisebbség él. Sokan diszkriminációnak, vagy pozitív diszkriminációnak tarthatják, hogy a zsidók nem szerepelnek közöttük, de nekünk ez így előnyös. Vona azonban egy zsidó ünnep alkalmából éppen nekik küldött üdvözletet, véletlenül sem a sváboknak, vagy a szlovákoknak. E kezdeményezése is sikertelen volt, mert Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség elnöke nyílt levélben visszautasította, s kioktatta, hogy előbb ki kellene jelenteni, eddig "tévedtek, gyalázatos rossz úton jártak". Vona "elkeserítőnek" tartotta a választ, ami azt mutatja, hogy nem ismer minket, avagy - ami azért valószínűbb - személyi céljainál fogva szemet huny a nyomulásunkon. Akárhogy is van, vele együtt mindenki vegye tudomásul, hogy mi nem a megbocsátás népe vagyunk, hanem a bosszúé. Stratégiai céllal szüntelenül követeljük a bocsánatkérést, de ismersz-e egy esetet is, amikor akár csak taktikai meggondolásból is megbocsátottunk volna bárkinek? S nem is fogunk! De elvárjuk, hogy megállás nélkül esedezzenek bocsánatunkért. A múlt rendszerben a marxizmus-leninizmust tettük minden nyilvános politikai beszéd, vagy írás elkerülhetetlen összetevőjévé ("vörös faroknak" nevezték), ma pedig a holokausztot és az érte történő bocsánatkérést (akkor is, ha "sárga faroknak" nevezik). És a gójok teljesítenek is. Emlékezz vissza, a rendszerváltás utáni magyar vezetők - Horn Gyula különösen - hányszor kértek bocsánatot, de egyszer sem kaptak. Egyébként, önmagunkban, lelki békénk érdekében, mi már rég elfeledtük a holokauszt áldozatait, a naponkénti emlegetésük csak a gojok bűntudatának fenntartását célozza. Nem is eredménytelenül. Horn után, a Jobbik pálfordulása mellett, márciusban Nagy Andor tel-avivi nagykövet kijelentette, hogy Magyarországon egyre fokozódik és elharapódzik az antiszemitizmus. (És még mindig nagykövet, ami a befolyásunkat mutatja!) Húsvét előtt Rogán Antal szögezte le, hogy a magyarok sosem feledhetik el, ami történt, mert velük történt, nemzeti tragédiájuk a holokauszt. Ugyanezt a szellemet tükrözte Pintér Sándor belügyminiszter beszéde a holokauszt áprilisi emléknapján. Vagy nézd át, kormánytényezők a visszautasítás mellett is milyen érzelmes és odaadó magyarázkodással reagáltak Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnökének felszólalására, amelyben antiszemitizmussal vádolta meg Orbánt. Kell ennél több? Ám nehogy eltéveszd a választ; az előbbiek értelmében persze, hogy kell! Vég nélkül!

Vonára visszatérve, tájékozatlanságára utal az a bejelentése is, hogy európai polgári kezdeményezést indít az "egyenlő munkáért, egyenlő bért" elv általános érvényesítéséért, mivel a bérunió igazságos és esélyt jelent az EU megváltoztatására. Megvalósíthatóságát azonban semmivel nem tudta alátámasztani. Nincs is rá semmi esély. Az EU-ban, ha megmarad, lehet jelentéktelenebb reformokat végrehajtani, de a lényegét nem lehet megváltoztatni. Egyébként sem az a baj, hogy a bérszínvonal nem zárkózott fel, hanem az általános gazdasági-pénzügyi szint, és az nem is fog. Nem kell ahhoz marxistáknak lennünk, hogy lássuk, az EU nem a munka, hanem a tőke - mondhatnám a tőkénk - érdekeit érvényesítő szervezet, s mint ilyen, igazságosságra sohasem fog törekedni; pont ellenkezőleg. Ezért üres és megtévesztő fogás, amikor Vona aláírásgyűjtéssel akarja megváltoztatni a kapitalizmust. Megsúgom neked, az sem valószínű, hogy akad még megvásárolható EU-vezető, nemzeti politikus, hivatalos személy, újságíró, politológus, vagy akár közéleti személyiség, hiszen, a háttérhatalmunk technikáját ismerve, szinte mindegyiknek van már gazdája. Ezek sohasem fognak arra húzni, amerre Vona akarja, de arra sem, amerre a Visegrádi Négyek szeretnének haladni.

A fentiekben rejlik a magyarázata annak is, hogy végső soron az EU elősegíti a keresztények irtását is, ami Európában csak kezdődik, de Afrikában és Közel-Keleten már javában folyik; hivatalos adatok szerint 2016-ban kilencvenezer keresztényt gyilkoltak meg. Ilyen körülmények között, magunk között szólva, nevetséges, hogy a baloldali ellenzék, a Helsinki Bizottság, a TASZ és néhány más civilnek mondott szervezet, az EU-val karöltve abból csinál ügyet, hogy a magyar határőrök két betolakodó afgánnal szemben nem jártak el kellő szolgálatkészséggel, s ezért megbírságolták Magyarországot, a magyar hatóságok pedig a két határőrüket azért, hogy rosszul teljesítették a kötelességüket. A kilencvenezer keresztényért pedig nem szól a harang. Minket ugyan ez nem zavar, de tanulságos eset, mert mutatja, milyen ereje van annak, ha egy sugallatot beültetünk a gojok fejébe. Az EU gyakorlatilag tűri a keresztények irtását, a felbujtókat pedig békén hagyja. Ez sokatmondó tény. Sorosék láthatólag kellően kioktatták őket a teendőiket illetően. Az eredmény az, hogy bár a migránsok minden nemzetközi szabályt és emberi normát felrúgnak, az általunk irányított nemzetközi sajtót mégis a migránsok elleni ,,rendőri túlkapások" uralják. Az is kész vicc, hogy Magyarországon kívül egyetlen EU-tagállam sem védi a schengeni határokat, de még a saját nemzeti határaikat is alig. Lovagiasan ezúttal is csak Magyarország védi Európát, amely viszont ismét hálátlan. De nekünk ez is az is a kezünkre játszik. Hálatlanok lesznek azok a migránsok is, akik pedig a határmenti tranzit zónában olyan luxus körülmények között élhetnek, amelyekről sok magyar csak álmodozhat.

A Jobbik ma már hallgat róla, hogy az EU vezetői olyan árulást és embertelenséget követnek el, hogy ha a fideszesek idiótának, s egyben haza- és nemzetárulónak minősítik őket, még akkor is messze vannak a valós minősítésüktől. El kell ismernünk, Orbánnak nemcsak magyar szempontból, de Európa létérdekeit tekintve is igaza volt, amikor ellenezte Juncker megválasztását és szembefordult Merkellel, hiszen az ,,arab tavasz" mintájára ,,európai tavaszt" rendeznek. Nemcsak nem védekeznek, hanem elősegítik az Európa és a kereszténység elleni támadásokat. Végül is nekünk ez sem rossz, mert gyengíti a lehetséges ellenfeleinket, vagy ellenségeinket. De ezt is csak magunk között, mert kifelé akkor is népszerűsítenünk és védenünk kell az EU vezetőit, ha ez egyre kényelmetlenebb. Ugyanis ragozhatják, ahányféleképpen akarják, de nekünk - miheztartás végett - el kell ismernünk, az EU azért nem tudja megvédeni a határait a muszlim betolakodóktól, mert nem is akarja, holott az invázió már a kezelhetetlenség határán van. Az EU jelenlegi vezetői faji politikát folytatnak, aminek érdekében még terrorizáló (egyelőre csak politikai) fenyegetést is gyakorolnak azon tagállamok ellen, amelyek nem akarnak betolakodókat befogadni. Mi ezt csak üdvözölni tudjuk. De csak csendben tegyük!

Aztán itt vannak a jobbikos vezetők által nem kifejtett, de lépten-nyomon felmagasztalt ,,európai" és ,,XXI. századi követelmények" a kormánypolitikával szemben. Ezek ugyanolyan értelmetlenek, mint hogy ha kiderül, hogy zsidó vagyok, lemondok. Ugyanis, mondd meg már nekem, mitől lesz egy követelmény európai, vagy XXI. századi? De említhetem, hogy Vona az ügynök-kérdés kapcsán, a rendszerváltás után negyedszázaddal (!), azt az azonnali kérdést tette fel a parlamentben Orbánnak, hogy ,,Lehet-e más a rendszerváltozás?" Nem is értem a kérdését, de a megfogalmazásából kiérzem az LMP hatását. Ma már talán nem is érdemes lovagolni az ügynök-kérdésen. Egyrészt túl sok idő telt el, másrészt elvonja a figyelmet a mai égető kérdésekről. Ráadásul minden rendszerben mindenki volt valaki. Vona ki merné-e mondani, hogy nem volt, s most sem ügynök? A csicskás is ügynök a maga nemében. Egyébként nekünk nagyon kedvez, hogy Vonáék (de egyes fideszes vezetők is) elő- előhozakodnak az ügynök-kérdéssel, a munkásőrség, vagy a kommunisták régi bűneivel, hiszen ezzel elterelik a figyelmet a jelen eseményeiről, holott rájuk, sőt az országra ezek hatnak és nem az előbbiek. Akik ezt művelik, azonnal halkabbra fognák a hangjukat, ha valakik azt kezdenék feszegetni, hogy most kik az ügynökök, és nincsenek-e jóval többen, mint a régi rendszerben? Ennek lenne értelme, de ilyen veszély nem fenyeget. S ezt, persze, mi elsőként elleneznénk.

Céltévesztett és mesterkélt Vonának az úgyszintén a másik oldalra átszökkent, s a hagyományait eláruló Magyar Nemzetben megjelent Néplélek és nemzettudat című írása is, amelynek végkövetkeztetése, hogy ,,A nép a nemzet, a nemzet a nép." A magyar nemzeti gondolat ismert képviselői, köztük Veres Péter, Németh László, Bibó István, egyaránt (és persze nemcsak érthetőbben, hanem színvonalasabban is) ezt a nép-nemzeti vonalat képviselték, így ebben sincs semmi új. Mi pedig élesen szemben állunk e vonulattal. Fejtegetéseit még az LMP volt (de ma is valós) vezetője, Schiffer András is értelmetlennek találta. Pedig ők most udvarolnak egymásnak.

E kérdéssel kapcsolatban még annyit, hogy magunk között kinevetjük, sőt megvetjük ugyan a gender és egyéb mássági, szektás, vagy kisebbségi szervezetecskéket, de óvatosan támogatjuk őket, mert minél elaprózottabb a társadalom, annál jobb nekünk. A szocializmusban, főleg a Kádár-rendszer legsikeresebb éveiben e szempontból némileg szorultabb helyzetben voltunk, mert az egypártrendszer következtében erősebb és akcióképesebb volt a magyar (a gój) nemzeti egység, mint most. Nekem ez határozott véleményem - hiszen valamicskét szenvedtem is miatta - de neked is lehettek már hasonló ,,élményeid", s talán példákkal is alá tudod támasztani. Ezért nekünk nem kell sem népi, sem nemzeti tudat, még ha a vezeklő Vona javasolja is, hanem csak minél elaprózottabb és egymással szembenálló pártok, szervezetek és csoportok. Főleg a jobboldalon, de e tekintetben jobb, ha a baloldalon is ugyanez uralkodik. Elismeréssel adózunk annak, hogy az egyre kisebbé és gyengébbé váló baloldali ellenzéki pártok nem az ország javára szolgáló alkotást, teremtést ösztönzik, hanem olyannyira a tagadás, az ellenkezés, az akadályozás, a szabotázs az ellenségeskedés vezeti őket, hogy ez már a közvélemény előtt is világos, ezért egyre ellenszenvesebbek. Gondolatok helyett rendre hamis beállításokat és hazugságokat ismételgetnek. Egyértelműen Soros pártjára állnak, sőt őt a demokráciával azonosítják, ahogy teszi, például, a Hír-TV-s ,,Szabadfogás". E kormányellenességre szakosodott műsorban olyan nevetséges támadásokat is hallhatunk, hogy ,,a törvényes nem legitim", stb. Az ellenzéki vezetők a hadakozásuk hevében nem érzik, hogy mindez ellenjavallt, mert utal rá, hogy sajátos csoportérdek uralja az eljárásaikat. Ez teszi ki a mindennapjaikat, ami csak az emberek által érzékelhető kárt okoz mind nekik, mind az országnak. Ugyanúgy az is, hogy az EU-ban a saját országuk ellen szavaznak, sőt büntetőeljárásokat kezdeményeznek ellene, amit más országok képviselői meg nem tennének. Ezeket kerülni kellene, vagy elhallgatni, de ők még dicsekszenek is vele. Nekik mindezért nincs jövőjük ebben az országban, de éppen mindezért egyelőre rászolgálnak a feltétel nélküli támogatásunkra. Akkor is, ha közvetve ez ránk is rossz fényt vet, hisz a közvélemény előtt világos, hogy gyakorlatilag szövetségesek vagyunk. Ám keresve sem állíthatnánk nagyobb akadályokat a nemzeti egység útjába, hiszen mindez nemcsak a gójoknak, nekik is csak hátrányokkal és fenyegetésekkel jár, s mi ismét a nevető harmadik kényelmes szerepében a háttérben maradhatunk.

Ne feledd azt sem, hogy Vona éppen a migránsok betelepítése elleni fideszes alkotmánymódosítást akadályozta meg, amelyet röviddel azelőtt ő maga kezdeményezett, hazaárulónak nevezve azokat, akik nem szavazzák meg. Ezen a jobbikos tortán az a hab, hogy nyilatkozataiban zsinagógák, hanem mecsetek építését is támogatja.

Hozzád hasonlóan jókat derülök én is, amikor a Jobbikhoz kötődően a kormányt vádolják, a társadalmat meg ijesztgetik az orosz titkosszolgálatok állítólagos növekvő jelenlétével és befolyásával. Először is a sok jelenlévő titkosszolgálat közül miért pont az oroszt választják ki mindig? Kinek az érdeke ez? Nem a magyaroké, az biztos. Másodszor, nevetséges, de sokan mégis elhiszik, hogy az oroszok befolyásolták az amerikai elnökválasztástól kezdve az EU helyzetén, a közép-európai hangulaton át Orbánig mindent és mindenkit. Ez szüli az olyan mulattató helyzeteket, hogy az említett ,,Szabadfogás" c. műsorban ismételgetik, hogy ,,Ne legyünk orosz gyarmat!", Szeles, akarom mondani Szél Bernadett, az LMP társelnöke pedig fennhangon hirdeti Paks kapcsán, hogy ,,A kormány Putyin zsebében van", és balgán azt kérdezgeti, vajon Petőfi egyetértene-e Pakssal. Megnyugtathatjuk őket: Magyarország nem lesz orosz gyarmat, mert már EU-gyarmat. Harmadszor, megsúgom, az orosz titkosszolgálat csak szeretne annyira jelen lenni, mint az izraeli, amely befolyásolta és befolyásolja mindazt, amiről eddig szó esett. Az amerikai, vagy pláne az angol és a német titkosszolgálatok csak utánunk következnek. Negyedszer, a szerepüket túlértékelő ellenzéki pártocskák és a hangoskodó kétes indíttatású csoportocskák a kormány pontatlan ,,Állítsuk meg Brüsszelt!" jelszavával szemben (Ugyanis nem a belga fővárost, hanem az EU-t szeretné megállítani) az ,,Állítsuk meg Moszkvát!" jelszót vetette be. Ezzel ugyan egyet kell értenünk, de nevetséges. Az EU-t még csak-csak meg lehet állítani, de ha Moszkva megindul, őt nem. Ettől még mi is nagyon tartunk. Jobb nem bőszíteni az orosz medvét.

Ide kapcsolódóan két kérdést még meg kell említenem. Az első a Jobbikhoz kapcsolódik: Kovács Béla immár bohózatba illő kémügye. Állítólag több ország titkosszolgálata évek óta figyeli, ám a mai napig nem tudták lebuktatni, de még csak vádiratot sem tudtak összeeszkábálni ellene. Ha tényleg kém, ki hiszi mindezt el? Ráadásul neki EU-s munkaköri feladata a kapcsolatok tartása a volt szocialista országokkal. Lehet ez sokminden, csak nem kémügy, hanem azon túlterjedő politikai játszma, hiszen a Jobbik politikai vargabetűitől függetlenül évek óta fel-felmerül, de érezhetően nincs benne olyan fél, amelyik a lezárását akarja. A második, hogy szerintem Orbán nem akar Putyin szövetségese lenni. Egyszerűen figyelembe veszi elsősorban a gazdasági érdekeket, és hát a politikai realitásokat is. Magyarországnak az EU-ban nem sikerült felzárkóznia és nem is fog sikerülni (Más volt szocialista országoknak sem). Az EU-t ellenkező céllal hozták létre. Nem jótékonykodó a természete. Nekünk nagyon nem tetszik, hogy Orbánék ezt felismerték, különösen, hogy a keleti nyitással és egyebekkel tenni is akarnak ellene. Nem először ismerem el, hogy a maguk módján helyesen járnak el, de azért nehogy Orbán-hívő legyél! Ezzel csak arra hívom fel a figyelmed, hogy elfogulatlanul ismernünk kell a tényeket ahhoz, hogy minden esetben a nekünk megfelelő elfogultsággal értékelhessünk és dönthessünk minden helyzetben. Ha Orbán nem is tart bennünket ellenfélnek, mi őt eltávolítandó ellenfélnek tartjuk. Ezt ő is tudja, hiszen bemérhető, hogy akár Brüsszelből, akár Párizsból, vagy Berlinből jönnek az ellene irányuló támadások, valahol mi mindig ott állunk ezek mögött.

Végül ugyancsak felelőtlenségnek és elbizakodottságnak tűnik Vona kijelentése, miszerint akkor is lemond, ha a 2018-as parlamenti választásokat a Jobbik nem nyeri meg. Pedig ezt nemcsak a közvélemény tarja kizártnak, hanem már párt tagsága is. Akár ne is lebegtesse a lemondását olyan sokáig, hiszen látszólag minden oldalon bizalmat vesztett. Mégis gondolkodjunk el, tényleg minden oldalon-e? Lehet-e komoly oka rá, hogy meghökkentő állításokat és olyan kockázatos fordulatokat tegyen, mint Novák Előd alelnöknek, a párt zászlóvivőjének eltávolítása, aki egyedül sokezer szavazatot hozott a pártnak. Végtére egy párt elnöke csak nem beszél hebehurgyán a levegőbe és nem mutat be légtornász politikai attrakciókat minden indok és cél nélkül.

Bár nem zárható ki, hogy mindez a szavazóbázis növelését célzó választói centrumba törekvés jele, a háttérben kell még lennie valami nagyon is nyomós oknak; valaminek, vagy valakiknek, ami, vagy akik mindezt megkövetelték. Teszem azt, ha jelentős, vagy ő előtte annak tűnő politikai erő elhitette vele, hogy ha más lelkületet ad a Jobbiknak, azaz kiirt belőle mindent, ami még valamelyest emlékeztet a MIÉP-re, akkor erős hazai és nemzetközi támogatást fog kapni. Mondjuk, ő válthatja le Orbán Viktort, avagy Orbán legalább arra kényszerül, hogy vele koalícióban kormányozzon, s fékezze az EU vezetőknek sok gondot okozó unortodox ,,magyarságát". Megérzésem szerint a fordulatában játszhat szerepet az a körülmény is, hogy Vona kezdetben maga is Fidesz-tag volt. Mindig is az volt a benyomásom, hogy a Fidesz nem csak annyira és nem csak úgy lehet érintett, netán érdekelt ebben e fordulatban, ahogy az első pillanatban és a szavak szintjén látszik. Már az előző levelemben is céloztam rá, mindehhez óhatatlanul, de egyelőre kitapinthatatlanul köze lehet a Fidesznek. Erről még most sem tudok konkrétebbet mondani, de kitartok mellette.

Még kevésbé lehet elvetni azt a lehetőséget, hogy az előbb említett mézesmadzagot húzogató erő mégsem a Fidesz, hanem, ...hanem, ... mondjuk, a sokat szidott, de láthatatlan háttérhatalmunk. Puszta feltételezés, de esetleg erre utalhat Vona Gábor hvg.hu-nak adott sokatmondó nyilatkozata is, miszerint ,,miniszterelnökként, ha kell, átadna holokauszt-emlékművet." Bizony sokak számára elgondolkodtató lehet, hogy miért pont így és kiknek ajánlotta újdonsült önmagát, nem pedig úgy mutatkozott be, mint a magyar nemzeti érdekek védelmezője, ahogy azelőtt tette. Azon nem csodálkozom, hogy az MSZP, a DK, vagy főleg az LMP a mi álláspontunkat tartja mérvadónak, hiszen tele vannak a mieinkkel, de a Jobbikra ez nem jellemző. Magyarázatként kapcsolódhat ide az is, hogy a közeli szabadkőműves felettesem szerint annak idején zsidó személyek tucatjai szúrták ki Vona akkor még vitathatatlanul antiszemita egyéniségét, mert kinézték belőle, hogy a körülmények és egyebek /hangsúly az egyebeken/ ügyes alakításával kiformálhatnak belőle egy filoszemita politikust, anélkül, hogy ezt önmaga észrevenné, és hogy minél hitelesebbnek tűnjön, ezt a saját érdemének tekintse. Ám erről sem mondhatok egyelőre többet, annál inkább mivel nem saját kútfőből származik. Akárhogy is alakult, ne higgye senki, hogy gyermekjáték volt, s egyik pillanatról a másikra történt, de azt sem, hogy nincs benne buktató és kockázat.

Akármelyik eset forog fent, szinte bizonyossággal megállapítható, hogy nemzetidegen szövetségesre talált. Márpedig pontosan ez a lényeg: ez kelt még nagyobb zavart a Jobbikban, s ezzel az országban is. A jelek szerint, az ellenzék nagy örömére, és elégedettségünkre, Vona ezt elérte.

Mindezekre a vargabetűkre a politikusok nagy része azt mondaná, egyetlen ,,logikus" magyarázat van rájuk, a pártérdek. Ám ez nyilvánvalóan túlzás, mivel a párt tagsága az elnöke tudtára adta, hogy mindez nem érdeke. Tehát más szinten kell keresnünk a magyarázatot. Csoportérdek? Bár a Jobbik vezetésének egy csoportja egyetértést mutat kifelé, s biztosan vannak, akik ezt tényleg egyetértőleg, de olyanok is, akik alkalmazkodásból teszik. Itt már megélhetési kérdésről is szó van, ezért ők le fogják beszélni Vonát a lemondásról, mert ha ő lelép, vele együtt buknak. Tehát még alacsonyabb szintre kell mennünk: maradnak az egyéni érdekek, amelyek inkább kitapinthatóak. Ezek érvényesítésével manőverezték olyan helyzetbe a Jobbikot, hogy már nem lehet jobboldali pártnak nevezni. A tagság továbbra is az, de a vezetés, ha nem is vált baloldalivá, vak ellenzékiségből, vagy egyéni ambíciókból afelé húz. Ez vonja maga után a növekvő, bár az egyelőre csak szóbeli agresszivitásukat a politikai ellenfeleikkel, és a statáriális eljárásukat az eredeti elveik mellett kitartó szervezeteikkel és tagjaikkal szemben.

Apropó, panaszkodsz, hogy nem tudsz fogást találni a kormánypárti Lőrinc nagyvállalkozó gój partnereden, mert sem az udvarlásra, sem a provokálásra nem fejti ki nézeteit a Jobbik filoszemita fordulatával kapcsolatban, így nem tudod, hogyan viszonyulj hozzá. Gyermekem, a kérdésedben a válasz, ami egyben ősi bevált taktikánk, s amelynek ismerete és főleg alkalmazása kötelező! Gój - mondod. Ebből kell kiindulnod. Ha egy gój bármi jelét is adja annak, hogy tudja, hogy zsidó vagy - kirekesztő! Ha pedig semmi jelét nem adja - burkolt antiszemita! Amennyiben az érdekeink megkívánják, senki nem menekülhet valamelyik vádunk alól. Ma már elértük, hogy a zsidó csak dicsérhető, mert ha szidalmazzák, vagy akárcsak egyszerűen rosszat mondanak róla, azonnal előkerül az "antiszemitizmus" bunkója. Ti is tartsátok mindig készenlétben. Alkalmazd csak nyugodtan. Nyilatkozz teljesen szenvtelenül minden olyan kérdésben, amelyben nem viselsz felelősséget. Minél inkább össze kell zavarni a gojokat, el kell őket bizonytalanítani. Főleg a vezető egyéniségeiket. A gójok nem jönnek rá, hogy hideg polgárháború folyik, pedig ma még eldönthetnék a harc kimenetelét, ha tudatára ébrednének, hogy harcban állnak.

Emlékszel, előző levelemben Link e témakörhöz kapcsolódóan írtam, s fontossága miatt megismétlem: mindennapos feladatunk őrködni rajta, hogy minél kevesebb sikeres, vagy makulátlan gój politikus nőjjön ki. Akit pedig a közvélemény ilyennek ismer el, azt provokáljuk, kompromittáljuk, hogy pártoljanak el tőle. Az ésszerűen és normálisan eljáró politikusokat, sőt általában az embereket, bármilyen eszközzel és áron védekezésre kell kényszerítenünk. A példák a szemed előtt zajlanak. Támadhatatlan és feddhetetlen gój személyiségnek nincs szabad út. E távlati célok érdekében a legfőbb vezető politikusok mellett is ott vannak a felfedhetetlen embereink, akik kolléga, beosztott, tanácsadó, szakértő, jóakaró, vagy barát minőségben fellépve rábeszélnek, vagy lebeszélnek, ahogy az adott esetben az érdekeink megkövetelik.

Magyarországról kitekintve pedig, joggal tartasz Trumptól, de nézz azért körül a környezetében, és vedd észre a hátrálását, amit szemléltet az első száz napjában a választási ígéretei és a tettei közötti nagyon is elgondolkodtató különbség. Látod, elértük azt is, hogy kitegye a szűrét az antiszemita Gorka Sebestyénnek. Ugyanakkor mi az USA-ban és minden országban igyekszünk a saját embereinket minél jobb kulcspozícióba helyezni. Ha odafigyelsz, már Európa elleni ,,szent háborúról" hallhatsz fenyegető kijelentéseket. Nem véletlen, egy ideje már sokan nyíltan tárgyalják az internetes fórumokon, hogy kinek kit és hogyan kell eltávolítania, vagy akár megölnie, legyen az Orbán, vagy Trump. A témakör befejezéséül, és ezt is csak úgy magunk között: soha ne veszítsd szem elől azt sem, hogy a leghatékonyabb antiszemiták egyébként is a gojokkal együttműködő és asszimilálódásra hajlamos zsidók. Ők a legtöbbször kisemberek, vagy nagy művészek, akik megbékélnek az asszimiláló gój hatalommal. Mindkettőjükért kár, mégis legalább ki kell közösítenünk őket, de jobb, ha ellenük is a legerőteljesebben lépünk fel. Ilyen áldozatokat ismét kell vállalnunk és majd újfent a gójokkal fizettetjük meg.

Valahogy úgy, ahogy bonyolult áttételeken át sikerült beugratnunk a Fidesz-KDNP vezetőit olyan kétes akciókba, amelyekből csak vesztesen kerülhettek ki. Emlékezz a net-adóra, a népszavazásra a migrációs kvótáról, az alkotmánymódosítás meghiúsulására, az elvetélt ebadóra, vagy az olimpiai pályázat visszavonására. (Vigasztalásul megrendezhetik a Maccabi zsidó olimpiát, amit már elvállaltak, bár semmiféle magyar nemzeti érdek nem fűződik hozzá. Ezt a közvélemény növekvő követelése ellenre sem fogják lemondani, mert világraszóló botrányt csapnánk). Észre sem veszik, hogy olyan ügyeket kezdeményezünk csendben, amelyek egészpályás támadás előkészítését célozzák. Emiatt a sorozatos, de sokszor megalapozatlan vádjainkra sem képesek igazán lehengerlően válaszolni. Még az ellenréveiket is a mi fogalmi keretünkön belül öntik szavakba és a védekező jelleg uralkodik bennük. Áttételesen, de ide kapcsolódik, hogy a fideszesek láthatólag azt sem is sejtik, egyszer még majd milyen nagy szükségük lenne a betiltott Magyar Gárdára és más önvédelmi csoportokra, amelyek rugalmasabban tevékenykedhetnének, s még bennünket is meghátrálásra kényszeríthetnének, nem is beszélve a randalírozó mássági és kisebbségi csoportokról. Nem véletlen, hogy hasonlóak minden országban léteznek, s folyamatos tömeg- és hatósági támogatást élveznek. Magyarországon pedig a "közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése szabálysértés" néven kriminalizálják és büntetik.

Mi pedig, élve a mulasztásaikból adódó kedvező helyzettel, ugyanakkor, a fundamentalista neoliberalizmus módszereit követve, rendszeresen botrányokat keltünk annak ,,bizonyítására", hogy a pártfogoltjainkkal együtt üldözésnek vagyunk kitéve. Mint látod, olyan ügynökhálózattal, kapcsolattartási és mozgósítási eszközökkel rendelkezünk, hogy ma már képesek vagyunk nemzetközi résztvevőkkel tüntetéseket szervezni a kormány ellen. Most éppen a Soros budapesti CEU egyetemét változtattuk ilyen eszközzé, mert Orbánék észrevették, hogy hatékonyan dolgozik a nemzetállamok ellen, sőt a migráció elősegítésében is. Nagyon jól tudjuk, szó sincs a CEU megszüntetéséről, de ezzel vádoljuk/vádoltatjuk őket, ám még ilyen hamis vádra sem képesek megsemmisítő választ adni. Orbán ugyan a parlamentben és az EU-ban is bejelentette, hogy nem akarják megszüntetni a CEU-t, de mi, ki fapofával, ki ártatlan képpel, folytatjuk az alaptalan vádaskodásainkat a megszüntetési szándékukról és, láthatod, eredményesek vagyunk; a világközvélemény nagy része, köztük az EU, nekünk hisz, a hisztériakeltésünk mellé áll. Pedig a CEU tényleg törvényfeletti és a saját kádereinket képezi. De mert ezt korlátozni akarják, igyekszünk lázadást szítani. Beépített és az egyes alkalmakra betelepített provokátoraink ebben kiváló munkát végeznek, amit nagyban segít, hogy a Jobbik az ellenzéki pártokkal együtt az Alkotmánybírósághoz fordult a CEU védelmében. Az egyetem privilegizált helyzete megvédendő, mert felforgatóképző, amire az unortodox és egyre magyarabb Orbán-kormány elleni harcunkban nagy szükség van. Akkor is, ha minden fontos ellenzékivé vált civil szervezetben, több egyetemen, a baloldali pártokban, a szcientológiai, a szabadkőműves, de még a szexuális mozgalmacskákban is a mi puszi és buzi pajtásaink ülnek vezető pozíciókban. (Tervezzük zsidó tagozatok létrehozást a fontosabb politikai szervezetekben és pártokban is, de ez még a jövő zenéje, bár kezdeti eredményeink már vannak). Igaznak tekinthetitek Raffay könyveit és nyilatkozatait is, miszerint a Parlamentben pedig a bal- és jobb oldalon egyaránt jelentős számban szabadkőművesek ülnek, sőt az egyik párt elnöke a páholy elnökségének tagja. Ők irányítják a kulturális- és oktatás világát, minek eredménye a gójoknak sugallt önmegvalósítás a nemzettudat terhére.

A naiv gójok Sorost támadják, holott Soros messze nem egyedül végzi mindezt, de nekünk éppen az a jó, ha vele nevesítik az akcióinkat és így továbbra is a háttérben maradhatunk. Ők meg vitatkozgathatnak róla, hogy Soros, vagy Trump irányítja az amerikai külpolitikát, avagy két amerikai külpolitika van. Mi azonban tudjuk, hogy egy van, amit félig-meddig a mi pénzügyi háttérhatalmunk irányít. Ha pedig számunkra valami mégis balul ütne ki, mivel Soros zsidó - ráadásul magyar zsidó - származását kihasználva olyan világméretű antiszemitázásba csapunk, hogy arról kódulnak, ami az EU-ban már el is kezdődött.

Mindennek okán hihetetlen jelentősége van, hogy a Jobbikkal megerősödött a Soros-gárda. A CEU neveltjei az egyébként bírságolást érdemlő, de mégis állami költségvetési támogatást élvező szekták és civil szervezetek bőkezű pénzelése és támogatása mellett valójában közös felforgatást végeznek. De ez folyik Macedóniában, Ukrajnában, még Oroszországban is, s mindenhol, ahol az érdekeink megkövetelik. A gójok pedig olyan szamarak, hogy a rendszerváltás óta gavallér demokratizmussal elősegítik az ellenségeik kiképzését. Nézd meg, a civil, illetve a nemkormányzati szervezeteink egyre inkább urai a helyzetnek. A gójok demokratizmusa oly mértékű, hogy nem is a magyar nevükön, hanem az angol rövidítésükkel (NGO) endzsíounak nevezik őket; ezt teszi még az ECHO TV-ben az őket támadó Sajtóklub is. Ezt jó jelnek tartjuk, mert ezáltal még tekintélyesebbek, s azzal az előnnyel is jár, hogy emiatt sokan azt sem értik, miről folyik a szó, s oda sem figyelnek rájuk. Így aztán az egyébként is gyenge kormányzati ellenpropagandának alig van hatása. Az efféle demokrácia nem más, mint politikai öngyilkosság.

Emiatt zavartalanul kialakulhatnak a párhuzamos társadalmak.

Mindezek következtében az igazságszolgáltatást is valamiféle politikailag korrekt demokratizmus irányítja. Túl sokszor keletkezik ilyen benyomás ahhoz, hogy csak látszatnak tartsuk. Vedd csak az enyhe, vagy utólag enyhített ítéleteket a bűnöző cigányok, illetve az ítéletek hiányát az oligarchák ellen. Zsidók meg egyetlen kipattant botrányban sem szerepelnek, legalábbis úgy alakítják a dolgokat, hogy ha van is benne zsidó, a kilétük nem válik köztudottá a közvélemény előtt. Pedig hát te is tudod, a botrányok, főleg pénzügyi visszaélések, alig történnek a közreműködésünk nélkül. Azt is biztosra lehet venni, hogy becsületes munkával senki sem válhatott, válhat milliomossá. Ezt a közvélemény is látja, s ezért van mégis támogatása a kormány szociális politikájának, és sokan nem hisznek az általunk hirdetett korrupciójukban és lopásukban.

A legfontosabb intelmemet utoljára hagytam. A fentiek esetenként a Jobbik bírálatának tűnhetnek, de nem bírálatként mondom, hiszen mindez a kezünkre játszik, hanem a politikai színpad hátterét akarom számotokra megvilágítani. Mindig tartsd is szem előtt, hogy a Fidesz-KDNP kormány egyetlen lehetséges szövetségesének, a Jobbiknak a saját jövőjére nézve is kétes fordulata után már nem a kormány, hanem Magyarország és a magyar nemzet sorsáról van szó, ezért nagy erők mozdulhatnak meg. Lehet, hogy tévedek, de a kormány sorsa feltehetőleg eldőlt. A gójok a demokratizmusban képesek versenyezni velünk, de gátlástalanságban - amihez, a pozíciónkat erősítve a Jobbik jelenlegi vezetése is csatlakozott - nem tudják a lépést tartani velünk. Csak azt szajkózzák, hogy mások jogának tiprásával nem lehet jogot érvényesíteni. Mi meg az ellenkezőjét valljuk, mert ennek gyakorlata emelt ki bennünket, s tarja fenn párhuzamos társadalmunkat. Vagy, ha úgy tetszik, államunkat az államban. Ezért az előnyökre és pozíciókra törekvésünknek továbbra is felül kell bírálnia bennünk minden etikai-erkölcsi meggondolást. (Idézem Sorost: ,,Nem érzem maga bűnösnek azért, mert erkölcstelen dolgokban veszek részt.") Arra kell törekednünk, hogy sem a Jobbik, sem mások ne gondolkodhassanak ésszerűen, számunkra kellemetlen tényeket, sikereket ne közölhessenek, csak elfogult, gyűlöletkeltő, harcias véleményeket egymásról, Oroszországról és Putyinról. Mint a sokasodó politológusok, vagy a megélhetési politikusok, valamint újabban bevetett, nekem ellenszenves, de támogatandó migráció- és melegpárti percember urfik-kurafik, akik szenvedélyesen támadják Orbánt, mert nemet mer mondani az EU egyébként tényleg bárgyú és öngyilkos politikájára. A helyzet kritikussá válhat bármely pillanatban, és ma még sokesélyes. Mindemellett arra vigyázzunk tehát különösen, hogy az egész szépen alakuló reményteli Judapest nehogy Iszlámpestté, vagy Budhapestté váljon, de ne legyen Brüsszel-fiók sem. Ez a mi kizárólagos felségterületünk; itt nem lehet szó mások párhuzamos társadalmáról, csak a miénkről. Ez lebegjen a szemetek előtt, akármilyen kérdést elemeztek. Remélem, mindezek fényében értitek, hogy e taktikánk mögött milyen stratégiai cél húzódik meg.

Ha fontos kérdések kapcsán kételyek merülnek fel köreitekben, írjál, szívesen ellátlak benneteket további intelmekkel.

Jahve áldjon! Ölel Unokabátyád.

- - -

* A szerző nyugalmazott nagykövet, közíró.

- - -

Megjelent a KAPU folyóirat 2017/5 számában.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Magyar Megmaradásért  
Nyílt levél az Országházban ülőknek
  2017-05-30 20:28:28, kedd
 
  Én mindig úgy tudtam, hogy a Parlamentben ülésezők az ország, a nép, a lakosság érdekeit képviselik. Azt is tanították, hogy eme elfoglaltság nem más, mint szolgálat, ami kötelez. Nem egyéni érdekek, hanem a közösség érdekeit figyelembe véve mindig a többségért hozunk döntést.

Az ország nevét meg lehet változtatni, de ettől még a lelkiség nem változik meg. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy nem a nemzet életkörülményeinek javításán fáradoznak. Minden mélyrepülésben van.

A világ számtalan országa tiltakozik a bolygóméretű tevékenység - geoengineering, közismert nevén chemtrail - által rendkívül módszeresen kémiai anyagot szóró repülőgépek ellen.

Okos tudósok és politikusok révén tudjuk, hogy ez nem más, mint világméretű vegyi háború az emberiség ellen. Az állandó vegyi permetezés létezése már régóta nyilvánvaló, és a világ számos kormánya által is elismert tény. A "chemtrail" kulcsszóra olyan elképesztő mennyiségű és sokrétű bizonyító anyag található az interneten is, aminek hamisítása képtelenség volna.

A "geoengineering" kulcsszóra - hasonlóan nagy mennyiségeben - hivatalos magyarázatok is megtalálhatók a "nem létező" jelenségre.

Röviden úgy lehetne jellemezni a helyzetet, hogy kizárólag a magyar Parlamentben ülők nem tudnak róla.

Ha egyszer a Parlament büféjéből kijövet felnéznének az égre, talán látnák az órákig tartó és fokozatosan felhővé váló csíkokat.

Nem furcsa, hogy az Uniós szabályok szerint bizonyos anyagokat tilos mérni a levegőben?

Azt is "tudjuk", hogy "Magyarországon nincsenek jelen" a MONSANTO génmanipulált vetőmagjai és halálos permetszerei, a MONSANTO mégis kitüntetésben is részesült, olyan nagyon magas adót fizetett az országunknak.
GMO vetőmag és "növényvédő szer" előállító és forgalmazó​ ​ 66 országban tevékenykedik - 700 különböző néven​ ​.

Kínában 800 000 tonna glifozátot termelnek évente​.
Az USA-ban a takarmány 88%-a, a szója pedig 93%-génkezelt!
Észak- és Dél-Amerikában 85 millió hektáron termelnek "Roundup ready" glifozát-rezisztens szóját, amit Kínába és Európába exportálnak az intenzív állattenyésztéshez. A haszonállatokban hatalmas mennyiségű a glifozát maradvány.

Magyarországra évente 550-600 ezer tonna takarmányszója érkezik dél Amerikából, ennek 95%-a GMO.

A MONSANTO 1997 óta tevékenykedik Magyarországon. 14 milliárd forintot ruházott be Nagyigmándon. A Monsanto Hungaria Kft. növényvédő szerek forgalmazásával és vetőmag termesztéssel foglalkozik. 6500 hektáron 1,3 millió zsák vetőmagot állít elő. 2012-ben 35 milliárd forintos bevétele volt.

Mikola mégis elárulta, hogy "persze most is vannak génmódosított termékek Magyarországon, például az állatok takarmányában, de ezeket nem itt állítják elő, hanem importáljuk". Tehát a nagyban reklámozott és "alkotmányos szintre emelt" úgynevezett "GMO-mentességünk" tehát pusztán csak arra vonatkozik, hogy ilyen termékeket nem szabad előállítani az országban. Import GMO-s táppal szabad etetni az állatokat - amelyeket aztán levágunk és megeszünk.

A Parlament büféjében nem?

Egy 2013-as felmérés alapján 18 EU nagyvárosban a vizeletpróbák 44%-ában glifozátot találtak.
Magyarországon a minták 30%-a volt pozitív. Az USA-ban 8x magasabb értéket találtak - ez a követendő minta?

Arra emlékeztetném Önöket, Kedves Parlamentben Ülők, hogy Önök esküt tettek a szolgálatra, az országunkra, s ha valaki ezt nem teljesíti, azt esküszegőnek nevezik.

Lehet, hogy Önök arra számítanak, hogy a káosz idején családtagjaikkal elvonulnak a jól kiépített, sokszintes alagútrendszerekbe, s ha majd tiszta lesz a levegő, a felszínre jönnek? ​ ​
Egy kietlen világba érkeznének.

Nem árt, ha tudják, bankszámláikat nem viszik magukkal, amikor meghalnak, maradnak a villák, a földterületek, és a kimenekített offshore-pénzek is. Odaát "önerőből" kell rendezni a számlájukat.
Minden tettnek nyoma van! Talán még nem késő...

"Olyan világ jön, amikor mindenki gyanús lesz, aki szép.
És aki tehetséges. És akinek jelleme van......
A szépség inzultus lesz. A tehetség provokáció.
És a jellem merénylet!... Mert most ők jönnek...A rútak.
A tehetségtelenek. A jellemtelenek.
És leöntik vitriollal a szépet.
Bemázolják szurokkal és rágalommal a tehetséget.
Szíven döfik azt, akinek jelleme van."

- ezt teszik önök most.

Egy ember , aki emberhez méltó életet szeretne élni.
123 456 789
2017.05.22



Forrás : Link




Link
 
 
0 komment , kategória:  Magyar Megmaradásért  
Kalergi - Neki köszönhetjük a migránsokat és Európa bukását
  2017-05-22 19:56:13, hétfő
 
  100 éve eltervezte, ami most zajlik. - Talán a magyar politika ismerte fel Európa kormányai közül a legtisztábban a kontinens jövőjét folyamatosan fenyegető veszélyeket. Ismert, hogy Európa kettős nyomás alá került.

Az első saját extrém liberálisai, és a szabadkőművesek által már a megvalósítás mezejére vitt Kalergi-terv aktualizált változata. Az 1920-as években Coudenhove Kalergi(1884-1972), a rendkívül színes családi összetételű, eredetileg osztrák-magyar diplomata, majd német politikus megfogalmazott koncepciója szerint Európában egy vegyes, európai-ázsiai-afrikai összetételű népességnek kell kialakulnia.

E téves elképzelés mai értelmezése szerint multietnikussá-multikulturálissá kell válnia Európa eredetileg többnyire homogén és keresztény hagyományú nemzetállamainak. Az is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi európai politikai elitek jelentős csoportjai már nem a hagyományos európai keretekben tervezik, vázolják fel jövőképüket. A másik tényező pedig az Ázsia és Afrika bizonyos régiói, államai demográfiai robbanásából, törzsi-vallási konfliktusaiból következő, Európa felé irányuló-irányított migráció.


Az törvényszerű, hogy a demográfiai robbanás sok esetben lehetetlenné teszi az amúgy is korlátozott életfeltételeket, ez felerősíti a törzsi és vallási konfliktusokat, ez a következő évtizedekben akár tíz- és százmilliós migrációt indíthat el Európa felé. Ekkora tömegek beteljesíthetik a Kalergi-tervet, végérvényesen és visszafordíthatatlanul megváltoztathatják Európa etnikai és vallási összetételét. Ez pedig véget vethet Európa eddigi történetének, az évszázadok alatt létrejött civilizációjának, kultúrájának, jogrendszerének.

Igen sajnálatos, szomorú példa Svédország mára kialakult helyzete. Az ország a korábbi évtizedekben, rendkívül fejlett gazdaságára építve páratlanul magas szintű szociálpolitikát épített ki. Ez volt a ténylegesen szociáldemokrata modell, az 1986 elején megölt miniszterelnök, Olaf Palme nevéhez társított ,,svéd szocializmus", melyet mintegy három évtizeddel ezelőtt szellemes viccek állítottak párhuzamba a ,,létező szocializmussal".

Valakik rejtett, több évtizedes sikeres aknamunkája eredményeképp a svéd identitásképből szinte már kiszorult Gusztáv Adolf és XII. Károly nagy királyok alakja, ellenben bekerült az ,,emberi jogok" túldimenzionálása. Ennek valódi tartalma mindenféle társadalmi, szexuális és egyéb deviancia, az idegen kultúrák, a migráció iránti felfokozott érzékenység és megértés.

Donald Trump, az USA a civilizált világ számára új perspektívákat felvázoló elnöke mára Svédország iszlamizációjáról beszél. A svéd nagyvárosok ,,no go" enklávéiban már az iszlám hit agresszív értelmezői a meghatározóak. A bevándorló, fiatal, műveltnek nem minősíthető tömegek fogékonyak a vallás fanatikus, agresszív értelmezésére, a befogadó állam alapértékeit támadják.

Kalergi 1922-ben, Bécsben alapította meg a Pán-Európai Mozgalmat melynek célja egy “Új Világrend" létrehozása volt, melynek vezető államai az Egyesült Államok és a vele szövetséges, föderális államok lennének. E terv szerint a világkormány létrehozásának első lépése az európai integráció megindítása lenne. A kezdeményezés legelső támogatói között voltak olyan cseh politikusok is, mint Tomáš Masaryk és Edvard Beneš, az anyagi alapot a dúsgazdag bankár Max Warburg teremtette meg a 60 000 márka pénzbeli adományával. A Pán-Európai Mozgalmat Ignaz Seipel osztrák kancellár és Ausztria későbbi miniszterelnöke Karl Renner vezette. Később olyan francia politikusok támogatták a mozgalmat, mint Léon Bloum, Aristide Briand, Alcide De Gasperi.
Az európai fasizmus felemelkedésével a Kalergi tervet törölték és a Pán-Európai Mozgalmat szétverték, de a második világháború után, hála Kalergi fáradhatatlan és őrült tevékenységének, Winston Churchill és a B'nai B'rith elnevezésű zsidó szervezet támogatásának és olyan neves lapok médiatámogatásának, mint amilyen a New York Times, a tervet végül elfogadja az Egyesült Államok kormánya. Ennek erdeményeképp a CIA végül belekezdett a terv végrehajtásába.

A Kalergi-terv





Könyvében - melynek címe: "Praktischer Idealismus" - Kalergi rámutat, hogy a jövő Európáját nem az Óvilág honos népei birtokolják majd, hanem egy fajta ember alatti ember, mely a különböző rasszok kényszerített keveredésének az eredménye.

Kalergi egyértelművé teszi, hogy Európa népeit sárga mongoloid népekkel és harmadik világbeli színes népekkel kell keresztezni, hogy létrejöjjön egy identitás, etnikai hovatartozás nélküli gyökértelen és soknemzetiségű sokaság melyen a jövőbeli hatalmi elit könnyűszerrel tudna uralkodni.
Kalergi első lépésben az európai nemzetek önrendelkezési joguktól való megfosztását hirdette, a későbbiekben ezen nemzetek kiirtását tűzte ki célul tömeges bevándorlás és etnikai szeparatista mozgalmak révén. Ahhoz, hogy Európát egy új vezető réteg akadálytalanul uralhassa, Kalergi egy feketékből, ázsiaiakból és fehérekből álló új, homogén faji keveréknépesség létrehozását hirdette. De ki lesz ezen a népességen uralkodó új elitréteg? Kalergi erről is felvilágosít minket:

A jövő embere kevertfajú lesz, a mai kor faji csoportjai és társadalmi osztályai lassan, fokozatosan eltűnnek a tér és idő beszűkülése, az előítéletesség megszűnése miatt. Az eurázsiai-negroid faj a jövő, mely küllemében leginkább az ősi egyiptomiakra hasonlít. Ennek a fajnak a létezése fogja a népek és egyének sokféleségét felváltani. Európa a judaizmus elpusztítása helyett - akarata ellenére -, kiművelte és erőssé tette ezt a népet, hogy ezen mesterségesen előidézett fejlődési irány során a jövő társadalmi elitjét képezzék. Egyáltalán nem meglepő, hogy az a nép, mely a gettók börtönéből szabadult, vált Európa új szellemi arisztokráciájává. Európa gondoskodása megteremtett tehát egy új, modern arisztokráciát, azokban az időkben, amikor a hagyományos európai, feudális arisztokráciát végleg szétzúzta a zsidó emancipáció. (a Francia Forradalom mészárlásai nyomán)

Bár Richard Kalergi nevét egyetlen tankönyv sem említi meg, az ő elgondolásai képezik az Európai Unió eszmei alapját. A különböző etnikai kisebbségeket előtérbe helyező és védő intézkedések és jogszabályok összessége azzal a céllal született meg, hogy elősegítse az afrikai és ázsiai népesség európaiakkal való keveredését, hogy elpusztítsák identitásunkat, hogy Európa teljes népességét egy fajta keverék, mulatt fajjá homogenizálják. Ezen intézkedéseknek nem humanitárius célja van, hanem az, hogy megvalósítsák az emberiség eddigi legnagyobb népirtását, melyet a kíméletlen multikulturalista rezsim akar elkövetni. Minden második évben kiosztják a Coudenhove-Kalergi Európa díjat azoknak az európaiknak, akik élvonalában álltak ennek a bűnös tervnek a végrehajtásában. A díjat többek közt olyan politikusoknak is megítélték, mint Angela Merkel és Herman van Rompuy.

A genocídiumra - azaz népirtásra - való szüntelen uszítás szerves részét képezi az ENSZ felhívásainak, mivel a világszervezet állandó jelleggel bevándorlók millióinak befogadását követeli Európától, hogy enyhítsenek az úgynevezett “demográfiai válságon". Az ENSZ New York-i kirendeltségének egy 2000 év január havában közzétett jelentése szerint - címe: "Immigration replacement: A solution to declining and aging population" - Európának 2025-ig 159 000 000 bevándorlóra van szüksége.

Az ember elgondolkozik azon, honnan jöhetnek ezek a számok, melyek azt hivatottak bizonyítani, hogy nekünk X év múlva Y számú bevándorlóra van "szükségünk". Könnyű belátni, hogy a "demográfiai válságot" bőkezű családtámogatási rendszerrel, családbarát értékrend közvetítésével és a családromboló devianciák hirdetésének a szankcionálásával könnyedén meg lehetne oldani. Nyilvánvaló, hogy az Európán kívüli génállomány beáramlása tönkreteszi népeink genetikai örökségét, a bevándorlásnak hála egyszer megszűnünk létezni, mint egyedi faji és etnikai csoport. A különböző deszegregációs, multikulturalista és “rasszizmus" ellenes intézkedéseknek az egyedüli célja az, hogy eltorzítsák népünket, hogy olyan ember alatti emberekké váljunk, akiknek nincs nemzeti identitása, saját kultúrája és történelme. Röviden összefoglalva a Kalergi tervben foglaltak alapozzák meg a mindenkori kormányok azon intézkedéseit és jogi szabályozóit, melyek a honos Európai népesség tömeges bevándorlással való megsemmisítését tűzték ki célul. G. Brock Chisholm az Egészségügyi Világszervezet egykori vezetője mesterien elsajátította a Kalergi terv doktrínáját, ez teljesen egyértelmű a hangoztatott álláspontja alapján: "Amit fontos lenne megtenni az, hogy mindenhol korlátozzuk a születések számát és népszerűsítsük a - rasszok közötti - vegyes házasságokat a célból, hogy létrejöjjön egy globális emberfaj, egy olyan világban, melyet egy központi kormány fog teljes egészében irányítani. "

Végkövetkeztetések

Ha körbenézünk korunk multikulturális társadalmában, nyilvánvalóvá válik, hogy Kalergi terve a végkifejletéhez közeleg, mivel napjainkban Európa összeolvadása zajlik a harmadik világgal. A faji keveredés pestise évente többezer kevert fajú gyermek megszületését eredményezi, ők “Kalergi gyermekei". A fősodratú média a félretájékoztatás és a bevándorláspárti álhumanitárius propaganda kettős nyomásával akarja a honos európai embereket szüntelenül a saját örökségük, identitásuk és származásuk megtagadására kényszeríteni.

A dolgozók millióit megnyomorító globális kapitalizmus tányérnyalói szakadatlanul arról akarnak minket győzködni, hogy identitásunk megtagadása egy “nemes", haladó és humanitárius cselekedet, hogy az ún. “rasszizmus" bűn és elítélendő. Mindezt azért teszik, mert mindannyiunkból vak, atomizált fogyasztókat akarnak nevelni, akik nem rontják nekik a “bizniszt". Napjainkban minden eddiginél fontosabb a rendszer hazugságai ellen küzdeni, hogy felébresszük az európai népek forradalmi küzdőszellemét, hogy kiálljanak nemzeti önrendelkezési és önszerveződési jogukért és felkeljenek a multikultikulturalista elnyomatás ellen! Mindenkinek látnia kell, hogy az európai integráció valójában csendes népirtás az európai gyökerű népek ellen, tehát nincs más választásunk, csak a forradalmi küzdelem létünkért, családjainkért, minden más alternatíva a nemzethalált jelenti!


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Magyar Megmaradásért  
A liberalizmusról ( a cion bölcseinek szemével)
  2017-05-22 19:49:10, hétfő
 
  A liberalizmus (szabadelvűség) hívei szerint az egyetlen igazi szabadság, a kényszerektől való mentesség szabadsága. A liberalizmus minden formája úgymond a szabadságot védi, csak éppen mást és mást értenek szabadság alatt, persze kérdés kinek a szabadságáról van szó, egyáltalán: az valódi-e? A továbbiakban azt szeretném bemutatni a ,,Cion bölcseinek jegyzőkönyvei" alapján, hogy a közfelfogás szerint 1789. július 14. -én, a párizsi Bastille bevételének időpontjával útjára indult világfelforgató liberális eszme, mire is szolgál valójában.




Nyitóképen: Egy párizsi épületen a forradalom jelszavai, melyek kiegészültek a ,,demokráciában" - mondhatnám demodiktatúrában - ma már szokványos megfigyelés tárgyi jelképével. (A demodiktatúra a demokrácia és a diktatúra szavak összeolvasztásából kreálva, de jelenthetne bemutatott diktatúrát is, ugyanis amit ma a diktatúrákból látunk, az csak kedveskedő előzetes, vagyis kismiska ahhoz képest ami jövőben lesz, ha a jegyzőkönyvekben foglaltak megvalósulnak! Ott már teljesen értéktelen lesz az egyén élete!)

"Emlékezzenek a francia forradalomra, amelynek mi adtuk a “nagy" jelzőt. Mi jól ismerjük előkészítésének titkait, hiszen teljes mértékben a mi kezünk mûve volt." (3. jegyzőkönyv)

"A régmúltban mi voltunk az elsők, akik bedobtuk a néptömegek közé ezeket a jelszavakat: "szabadság, egyenlőség, testvériség", s ezeket a szavakat azóta is sokszor megismételték ostoba papagájok; melyek mindenfelől leszálltak erre a csalétekre. Vele együtt elvitték a világ jólétét, az egyén igazi szabadságát, mely azelőtt oly jól meg volt védve a tömeg nyomásával szemben. Az önmagukat bölcseknek képzelő gójok, az intellektuelek a maguk elvontságában mit sem tudtak kezdeni ezekkel a szavakkal; nem vették észre, milyen ellentmondás van a szavak értelme és azok egymás mellé helyezése között; nem látták meg, hogy a természetben nincs egyenlőség, nem lehet szabadság; hogy a természet maga rendelte a nézetek, jellemek és képességek egyenlőtlenségét épp oly változtathatatlanul, mint az alárendelést a maga törvényei alá." (1. jegyzőkönyv)


Szabadság, egyenlőség, testvériség a ,,nagy" francia forradalom híres jelszavai (franciául: Liberté, Égalité, Fraternité) ,,igazi" hamis-gyöngyök, amint azt az idézet mondatban maguk a cionisták is elismerik! Arra, hogy mire szolgálnak ezek a téveszmék, azt nagyon pontosan megfogalmazzák:

"Hála önkéntelen, fogadatlan ügynökeinknek, a “szabadság, egyenlőség, testvériség" szavak a világ minden részén egész légiókat állítottak a mi sorainkba, akik lelkesedéssel hordták zászlóinkat. Pedig ezek a szavak mindenkor féregként mûködtek, kikezdték a gójok jólétét, aláásták mindenütt a békét, nyugalmat, egységet és elpusztították a gójok államainak összes alapját." (1.jegyzőkönyv)

Hasonlítsuk össze a francia hamis jelszavakat pl. I. Ferenc osztrák császár és magyar király jelmondatával: Justitia est regnorum fundamentum! /Az igazságosság az országok alapja/. (A felirat ma is olvasható a bécsi Hoffburg bejárata fölött.) Vajon melyik áll közelebb az élethez? A ,,szabadság, egyenlőség testvériség" jelszavakat nagyon sokan még ma is természeti törvényként határozzák meg, holott szerintem ez teljességgel hamis! A természet törvényei álláspontom szerint: Haza, Család, Igazságosság! Ha valaki kételkedne ebben, nézze meg az egyfajta kolóniákban élő emlősállatok, vagy akár méhek, hangyák ,,társadalmi" viselkedését, egymáshoz való viszonyukat. Ha pl. esetleg a Kalergi terv megvalósíthatóságára lenne valaki kíváncsi a liberalizmussal meg nem fertőzött vöröshangyáknál, helyezzen a bolyba nagy csoport feketehangyát, majd kísérje figyelemmel mi fog történni! Vagy elűzik azokat, vagy megölik! És ez igaz akkor is, ha a feketehangya bolyba vöröshangyákat helyezünk! Persze nekik könnyű! Mit tudnak ők a liberalizmusról?

"Amikor bevezettük az állami szervezetbe a liberalizmus mérgét, egész politikai alkata megváltozott. Az államok halálos betegséget kaptak - vérmérgezést. Már csak az van hátra, hogy megvárjuk haláltusájuk végét. A liberalizmus alkotmányos államokat eredményezett, amelyek a korábbi kényuralom, a gójok egyetlen oltalma helyébe léptek; az alkotmány pedig, amint önök jól tudják, semmi egyéb, mint magasiskolája az egyenetlenkedésnek, félreértéseknek, viszályoknak, párt-szeszélyeknek, egyszóval mindannak, ami arra szolgál, hogy személytelenné tegye az állami életet." (10. jegyzőkönyv)

Nézzük mire jó a liberális téveszme elterjesztése:

"Hogy a gójok intézményeit ne semmisítsük meg idő előtt, nagyon óvatosan nyúlunk hozzájuk és egyelőre csak az azok mechanizmusát mozgató rugók végeit ragadtuk meg. Ezek a rugók szigorú, de igazságos rendérzékben testesültek meg, mi a liberalizmus kaotikus féktelenségével helyettesítettük őket. Kezünk benne van a törvényhozásban, a választások lebonyolításában, a sajtóban, az egyén szabadságában, mindenekfelett azonban a nevelésben és a közoktatásban, mivel ezek az igazi szabadság sarokpillérei. Félrevezettük, elszédítettük és elrontottuk a nemzsidó fiatalságot azáltal, hogy olyan elvek és elméletek alapján neveltük, amelyekről tudjuk, hogy helytelenek, de amelyeket mégis a lelkére kötöttünk."(9. jegyzőkönyv)

"Mihelyt elismerték majd uralmunkat, a liberálisok, az utópisták, az álmodozók végképp eljátszották kisded játékaikat. Addig is azonban még jó szolgálatokat tesznek nekünk. Ezért továbbra is le fogjuk kötni gondolataikat új és látszólag haladó fantasztikus elméletek mindenfajta hiú ötletével: mert addig csavarjuk el teljes sikerrel az ostoba gójok fejeit a haladásról szóló frázisokkal, amíg nincs közöttük egy sem, aki képes felfogni, hogy ez a szó az igazságtól való eltérést takar mindazon esetekben, amikor nem anyagi törekvésről van szó, mert igazság csak egy van, és ebben haladásnak nincs helye. Mint minden megtévesztő gondolat, a haladás is az igazság elhomályosítására szolgál, hogy azt ne ismerje senki, kivéve minket, Isten Kiválasztottait, az igazság őrzőit" (13. jegyzőkönyv)


Manapság a ,,látszólag haladó fantasztikus elméletek mindenfajta hiú ötlete" közé sorolnám a klímaváltozást és a Föld melegedésének okaként a széndioxid megjelölését, (igaz újabban három éven belüli mini jégkorszakról is beszélnek) Európa őslakosságának feltétlenül szükséges génfrissítési igényét (a muszlim hordával), stb.

Henry Ford, 1921.- ben tett nyilatkozata a "Cion bölcseinek jegyzőkönyvéről":

2Az egyetlen nyilatkozat, amit a Jegyzőkönyvekről hajlandó vagyok közzétenni az, hogy ezek összhangban vannak a fejleményekkel. Tizenhat évesek, és mindvégig összhangban voltak a világhelyzettel egészen mostanáig. Most is összhangban vannak."


Van még kérdés?


Madarász László


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Magyar Megmaradásért  
Sütő Gábor : Kisebbségek és másságok rémuralma
  2017-04-03 22:58:06, hétfő
 
  A politikai korrektség háttere / A nemek ,,forradalma"? / Olimpia nem, ´ Games igen? / A magyar kisebbségeket nem pártfogolják / Korunk hősei a migránsok? / Ellenszél: Putyin, Orbán, Trump / Van-e teendőnk? /

(KIK VALÓJÁBAN A SZÉLSŐSÉGESEK?)


A körülhatárolatlan tartalmú, s éppen ennek okán a nemzetellenes neoliberalizmus és baloldaliság trónjára emelt politikai korrektség nevében ma még nemcsak lepocskondiáznak, hanem meg is büntetnek bennünket, ha jöttmentnek, betolakodónak, homokosnak, leszbikusnak, négernek, színesnek, cigánynak, másvallásúnak, zsidónak nevezzük azokat, akik pedig azok, s akiket évszázadokon át, a sértés szándéka nélkül így neveztünk. Mégis nevezzük őket ugyanígy a jövőben is, ugyancsak a sértés szándéka nélkül. Merthogy az emberi társadalomban kialakult rend szerint, egymás megértése céljából, mindenkit és mindent nevezünk valahogy, s lehetőleg a legtalálóbban. Így ésszerű, hiszen semmilyen tekintetben nem születünk egyformának, sem egyenlőnek (nemünkre, kinézetünkre, képességeinkre, lehetőségeinkre nézve és számtalan más tekintetben), ezért a különbségtétel természetes. Semmi megalázó nincs benne, hiába is próbálják bebeszélni nekünk. (A mindenki egyenlő elvnek csak az igazságszolgáltatásban kellene uralkodnia, ott meg a jelenlegi társadalmi rendszerben inkább a gazdasági-pénzügyi uralom, a kisebbségeket és másságokat előtérbe toló háttérhatalom akarata érvényesül; az igazságot nekik szolgáltatják). Egyébként, ha az embereket, szervezeteket, problémákat, jelenségeket, nem lehetne nevükön nevezni, akkor nem is tudnánk őket felismerni, minősíteni, kezelni. Káosz uralkodna el a társadalomban. Ezért eleve álszenteskedés megbotránkozni bármely elnevezésen, érinthetetlenné tenni bárkit, viszont a hozzájuk kapcsolódó tényeken és tetteken annál inkább lehet és kell vitatkozni. Ráadásul maguk az említettek is, hol hivalkodóan, hol harciasan, de jogosan, sőt egyre büszkébben annak, vagy ahhoz közelállónak vallják magukat, ahogy nevezzük őket. Méghozzá, ugyanezzel érvelve, előjogokat követelnek és szereznek, sőt intézményesített szellemi-politikai, vallási, szexuális, faji terrorjukkal egyre számottevőbb jogtalan anyagi, megnyilvánulási és egyéb előnyhöz jutnak a többségi társadalommal szemben. Gyakorlatilag a saját fenekedő, acsarkodó, szekírozó és követelődző szellemiségükben rátelepszenek a közállapotra, a közhangulatra, sőt egyre érezhetőbben ezzel fenyegetik a közhatalmat is. Kikövetelik, hogy az önmagában érdem nélküli mivoltuk jogcímén elnézően kezeljük társadalomellenes eljárásaikat, mindenkivel és mindennel szemben védelmezzük őket, önbecsülés helyett őket becsüljük, egyszóval folyamatos pozitív diszkriminációt várnak el. Túl azon, hogy eredendően mindenféle, az esetleg néha indokoltnak tűnő pozitív diszkrimináció is eleve megbélyegzi a benne részesülőket, sérti az emberi egyenlőség elvét, s nem összeegyeztethető a törvény előtti egyenlőséggel sem, ,,az egyenlőbbek" egyre nyíltabban és agresszívabban leminősítenek, lenéznek bennünket, gúnyolódnak rajtunk. Nemcsak nem hajlandók semmiféle toleranciára, hanem idegen önazonosságot iparkodnak belénk plántálni, gátlástalan és visszataszító eljárásaikkal, kihívó és ízléstelen vonulásaikkal, mértéktelenségükkel és mohóságukkal, visszaéléseikkel, romlott életvitelükkel, nem is titkolt magyarellenességükkel provokálnak bennünket. Számos európai országban pedig az erőszakos eljárásaik, sőt az egyre gyakoribb fegyveres terrorizmusuk által teremtett légkörben a hadiállapot körülményei között kell megtartani a karácsonyi, újévi és egyéb hagyományos ünnepeket.

Ámde hiába dédelgetik a kisebbségeket és a másságokat, őket nem érdekli sem a valóság, sem az igazság, sőt e magatartásukat, tehát az elidegenedést a természettől és a társadalomtól, világszerte uralkodóvá akarják tenni. Iparkodnak elérni, hogy a nemzeti érzelmű és természetes hajlamú nagy többség ne a valóságot lássa és vallja, hanem azt, amit ők sugallnak neki. Ne azt higgye, amit lát és hall, és ne aszerint járjon el, hanem képmutatóan szóljon és cselekedjen. A képmutatás azonban félreértést és békétlenséget szül, sőt mindaddig, amíg hagyjuk törtetni a politikai korrektséget, még az igazmondás is csak ugyanazt szülheti.

A politikai korrektségen lovagló izgágaság felmérhetetlen szellemi, mentális, politikai, anyagi és egyéb károkat okoz az országnak és minden tisztességes állampolgárnak, megsérti a törvényeinket, hagyományainkat, az emberi normákat és a jó ízlést, nyugtalanságban tartja a közéletet. Mintegy ráadásul, olyan tragikus következményekkel járó ,,modern" fertőző betegségeket is terjeszt, amelyek ellen ma még nincs biztosan ható ellenszer. Ezért a kisebbségek és másságok széleskörűen ,,népszerűsített" beállítottsága és hadakozó ténykedése összességében (Tehát nem önmagukban a velük született, s mind társadalmilag, mind orvosilag kezelhető adottságaik) ember- és társadalomellenesnek minősíthető, így ez az igazi szélsőséges magatartás. Ezt még tetézik is azzal, hogy mindemellett minket tartanak szélsőségesnek, sőt elviselni sem akarnak bennünket. Pedig a rendre illetéktelennek bizonyuló egyes illetékeseink gyávasága és megalkuvása miatt, a legtöbbjüket közvetve, de sokszor közvetlenül is a mi munkánk tartja el. Mindennek okán létérdekünk, hogy véget vessünk a kisebbségek és másságok rémuralmának.

Ma még dühöng, acsarkodik e természet-, ember- és társadalomellenes szélsőségeket összeesküvő szárnya alá vevő, s a pénzügyi és szabadkőműves háttérhatalom és a neoliberális, baloldali párbajsegédjeik által a világra erőltetett izgága és békétlen politikai korrektség rémuralma, ám szerencsére elkezdett düledezni.

A politikai korrektség háttere

Mi is, honnan tűnt elő, s miért uralkodhatott el a politikai korrektség alattomos és kártékony téveszméje és vált a kisebbségeket és másságokat maguk előtt toló háttérhatalom fegyverévé?

Az emberiséget tragikus tévútra tuszkoló csalóka téveszme olyan szóhasználatot, nyelvezetet, viselkedést, gondolkodást, azaz átfogó társadalompolitikai magatartást próbál ránk erőltetni, amely elkerüli, ködösíti, sértésnek állítja be az etnikai, szexuális, vallási, kulturális és egyéb kisebbségi-mássági személyek és közösségek, de még a földrajzi elnevezések eddig általánosan elfogadott megnevezését is, sőt egyáltalán említését. (Teljesen indokolatlan, hogy mi magyarok az ezeréves Pozsonyt Bratislavának, Kolozsvárt pedig Clujnak mondjuk). Tehát a kialakult közérthetőség rovására fogalmaz, eleve inkorrektnek, elítélendőnek, sőt büntetendőnek tekinti a közhasználatú megnevezéseinket. Nemcsak követeli a kisebbségek és a másságok iránti össztársadalmi toleranciát, hanem azt végtelenként és egyoldalúan fogja fel; minden kiügyeskedett előnyt szerzett jognak tekint, amitől soha többé nem lehet őket megfosztani; ahhoz csak hozzátenni lehet.

Mindez elvben mélyen sérti a demokrácia elvét, gyakorlatilag pedig elsősorban a természetes hajlamú és nemzeti érzelmű többséget, azaz voltaképpen felborítja a nemzetállamok társadalmi rendjét. Nem is kell ahhoz politikusnak lenni, hogy az ember ilyesmit ne fogadjon el. Elég józanul gondolkodni.

Valószínű, hogy a ,,politikailag korrekt" kifejezést először 1793-ban az USA-ban, jogi eljárásban használták, majd szórványosan az angolszász országokban más területeken is elterjedt. A második világháború alatt a Japánnal szembeni háborús bánásmód kapcsán jelent meg az amerikai katonai nyelvezetben. Később a nyugati baloldal ezzel jellemezte a vak sztálinistákat. Zavaros értelemben szerepelt Mao-Ce-tung piros könyvecskéjében is. Az 1970-es, 80-as években az új baloldal, a feministák, a lázadó diákok és a magukat ,,haladónak" tartó értelmiségiek politikai ellenfeleikkel szemben használták. Legújabban pedig a szabadkőműves-zsidó pénzügyi háttérhatalom és a szolgálatában álló neoliberálisok és baloldaliak a nemzetállamok elleni közös harcukban tűzték zászlajukra. Ugyanezen politikai erők hozták divatba a magyar nyelvben is, s az ő sajátos érdekeiket szolgáló gondolatrendőrséggé szeretnék alakítani.

Magát a politikai korrektséget, az angol PC (political correctness) rövidítést átvéve, a köznyelvben érthetetlen ,,píszí" rövidítésként emlegetik, hogy minél misztikusabbnak és tisztelendőnek tűnjön. A rendszerváltást követő években ennek szellemében rosszallónak minősítették és a roma szóval helyettesítették az önmagában nem sértő cigány elnevezést, ami felesleges és fura nyelvi bonyodalmakhoz vezetett. A nagy számban megjelent vallási csoportokra pedig a köznyelvi szekta helyett a kisegyház kifejezést vezették be, és sorolhatnánk a naponta hallott közismert megtévesztő nyelvi és egyéb ,,újításokat". E nyomás alatt nemrég az EMMI is szerkesztett belső használatra egy meglehetősen mulattató, de képtelen magyar-magyar szószedetet, szerencsére azonban az ajánlott helyettesítő kifejezéseik többsége a gyakorlatban nem talált elfogadásra, ám félő, hogy az ötlet nem halt el.

Európában semmiképpen, sőt a nyelvi újítások mellett a szemünk előtt folynak az önfeladó, öngyilkos eljárások: az egészséges nemzeti önvédelmi reflexek elsorvasztása, sőt tiltása, a tolerancia félreértelmezése és mindent felülíróvá emelése, a véleményterror önkéntes elfogadása, sőt túlteljesítése, egyszóval kifejezetten az önmegsemmisítés. A betolakodóknak megfelelési kényszert önként vállalva, ezrével születnek a jóvátehetetlen károkat okozó gaztettek. A keresztény templomok és emlékhelyek tömeges lerombolása, keresztény ünnepek, mint a karácsony átnevezése, semmibe vétele, sőt tiltása. Már a keresztnév kifejezés ellen is hadakoznak, és egyéb önpusztító idióta döntéseket hoznak. Még az aprópénzgyűjtő persely hagyományos disznó formája ellen is tiltakoznak, mert az állítólag sérti az sérülékeny lelkületűkről egyébként semmilyen bizonyítékkal nem szolgáló betolakodó muszlimokat. Akárcsak a kereszt a Real Madrid címerében, amit rögvest el is távolítottak. Még megbotránkoztatóbb, hogy az egyházak is lemondanak egyes jelképeikről, hagyományaikról, sőt lassan-lassan idegen isteneket imádnak élükön a mai Vatikánnal, pedig a ,,píszí" őrültséggel szemben fontos ellensúlyt képezhetnének.

Különösen dívik mindez Franciaországban, ahol a betolakodók rendszabályozása és kiutasítása helyett golyóálló üvegfallal veszik körül az Eiffel-tornyot, hogy legalább ott ne követhessenek el terrorcselekményt. Inkább elcsúfítják a fővárosukat, nevetségessé teszik önmagukat, mintsem követnék a magyar példát. Manuel Valls volt francia miniszterelnök 2016-os gyalázatos behódoló rasszista szavainak szellemében járnak el a muszlimokkal szemben is: ,,Ha 100 ezer spanyol származású francia elmenne, sosem mondanám, hogy Franciaország már nem Franciaország. Azonban, ha 100 ezer zsidó hagyja el Franciaországot, Franciaország nem lesz többé Franciaország." Mernek kicsik lenni. De ne essünk tévedésbe, nem a francia nemzet, hanem a jelenlegi vezetőik egy része. A Figaróban közzétett kemény szavú nyilatkozatban már a francia diplomáciai kar is fellázadt a Hollande-kormány külpolitikája ellen.

Angliában a szülészek kezdeményezték az ,,anya" szó kerülését, s a várandós nők ,,kismamának“ szólítását, mert állítólag sérti a transzszexuálisak jóérzését, a tolerancia hiányát feltételezi a nemüket megváltoztatókkal szemben. Az ,,várandós anyuka, édesanya vagy nevelőanya" kifejezéseket ugyancsak ki kell szorítani, mert önmagukban ,,kirekesztőek és elavultak". Ehelyett a semleges hangzású ,,állapotos ember" vagy a ,,terhes személy" használatát ajánlják. ,,Bár a terhes emberek többsége magát nőként határozza meg, nem lehetünk kirekesztőek azokkal a transzszexuális férfiakkal sem (biológiailag nő, de identitásában férfi), akik jobban örülnének, ha 'állapotos személyként', nem pedig 'várandós anyukaként' utalnánk rájuk" - állítják. Szerintük már maga a férfi vagy nő kifejezés is sértő, helyette az ,,alárendelt nemként" kell utalni a születési adottságból fakadó nemi állapotra.

Nem ez azonban az első eset. Még 2011-ben jelentette be az amerikai külügyminisztérium, hogy az útleveleken lecserélik az édesanya, illetve édesapa kifejezéseket, és helyettük semlegesnek minősített megjelölést használnak. Az édesanya és az édesapa helyett az ,,egyes számú szülő" és ,,kettesszámú szülő" elnevezés kerül a dokumentumba. A minisztérium közleménye szerint ,,ez az előrelépés annak érdekében történt, hogy nemileg semleges leírást biztosítsunk egy gyermek szüleiről, és ezzel elismerjük a különböző típusú családok létét".

A svédországi Egalia (Egyenlőség) óvodában pl. nincsenek ,,kisfiúk" vagy ,,kislányok", csak ,,barátok". A mesterséges megszólításokban megnyilvánuló svéd kezdeményezés a nemi sztereotípiáktól mentes nevelésre irányul. Ugyanitt ,,semleges", vagy ,,harmadik nemű" illemhelyek kialakításán és azon is tépelődnek, hogy a férfiaknak is az ülve pisilés javallott. (Olyan kezdeményezésről azonban még nincs hír, hogy a nőket rábeszéljék az állva pisilésre, pedig az igazi egyenjogúság ezt is megkövetelné, avagy nem?)

Azonban akár tetszik a szexuális másságoknak, akár nem, nem avult el, hogy a gyermeket nők szülik, s a várandósság idején ők kismamák, nem pedig ,,terhes személyek". Terhes, sőt egyre terhesebb személyek a normalitás határán túllépő másságiak és kisebbségiek. Egyelőre kisebbség, mert - szerencsére - ők vannak kevesebben a józan, de érthetetlen módon csendes többséghez képest, amelynek ki kellene mondani végre, hogy mindegyikük elmehet az egyes számú meg a kettesszámú szülőjéhez panaszkodni, vagy sündörögni. Azokkal együtt, akik azon törik a fejüket, hogy milyen marhaságot találjanak ki kínjukban, s tovább borzolják a kedélyeket. És az a baj, hogy szokott nekik sikerülni. Az ellentmondókat nácinak, szélsőségesnek, rasszistának, nacionalistának nyilvánítják, megbélyegzik, háttérbe szorítják. A legtöbbször nem is találnak hatékony ellenállásra. A gondolkodásra képtelen, csak az önmegvalósításával törődő és fajilag vegyes emberfajt akarnak kitenyészteni, ami az emberi társadalom pusztulásához vezethet.

Ma már nálunk is minduntalan kiérezhető a ,,píszí" a hírközlésben, a közéletben, a politikában. Bosszantó, hogy még a művészeti zsűrik is ennek megfelelően hozzák a döntéseiket, amiket ráfognak a manipulálható közönség-szavazatokra. Olyanokat juttatnak tovább, akik nagy része az angolra, vagy az olaszra hasonlító nyelven gajdol és rikoltozik, miközben vonaglik és dobálja magát a színpadon. A filmfesztiválokon azok nyernek, akik a sajátságos kisebbségi-mássági óhajoknak mennek elébe. Zajlik a zsidóságukkal és a magyarellenességükkel kérkedők kitüntetése. Még hivatalos állami megnyilatkozásokban is elő-előfordul kisebbségek és másságok, de még a Habsburgok méltatása is.

Egyes tv-vitaműsorok egymást múlják felül a hasonló értelmetlen, de hangzatos megtévesztő megállapításokkal. (Tisztelet azoknak, akik komolyan veszik a feladatukat, mint az Echo TV hasonló programjai). A megtévesztőkhöz tartozik a Heti Hetes, a ,,megújult" Civil Kaszinó, a Sas-kabaré, a Szabadfogás, stb. Ez utóbbiban, például, elhangzott a lehetetlenség határát a túloldalról súroló állítás, miszerint ,,Orbán Viktor polgárháborút indított az ország ellen" (Egyesek hidegháborút hallottak, de a logikátlanságukat tekintve majdnem mindegy). Ezt a televíziós különítményt az elnevezésével összhangban érezhetően egyetlen cél vezérli; Orbán szapulása szabadfogással, azaz bármilyen módon. Ezt viszont összeszokottan, rutinosan, egyetértésben végzik, s ha véletlenül valamelyikük erről elfeledkezik, vagy tényleg igyekszik helyesen látni a helyzetet, azonnal lehurrogják, ott helyben kiközösítik. Többségükben árnyalatnyi törekvés sem kitapintható arra, hogy valamelyest is kiegyensúlyozottan, tárgyilagosan magyarázzák a helyzetet a nézőknek. A szocializmusban az ilyesmit megvadult kispolgári nézeteknek minősítették. Akkor is a kisebbségi-mássági, avagy az őket feltétel nélkül istápoló ide-odalógusok (Majdnem gondolkodókat írtam) álltak mögöttük. A ,,Szabadfogásban" elhangzottak ezért csak azokkal a pódiumukra festett torz arcfestményekkel vannak összhangban, amelyek mögött ülnek a műsor szereplői. Egyik-másik arcfestmény szaggatott vonallal függőlegesen ketté is van vágva, mintha skizofréniára utalna. De lehet, hogy mindez csak a mostanában divatba jött kisebbségi-mássági művészietlen kifejezési és rendzavarási szabadosság része. Semmiképpen nem árt azonban felhívni a figyelmüket rá, hogy a lakossági kezdeményezésre létrejött, a hideg idő ellen ruhanemű felajánlásával védekezést nyújtó ,,Szabadfogas" mozgalom nemcsak egy ékezettel különbözik tőlük, hanem utat mutat a felesleges, a szavak csűrésével-csavarásával és nagyotmondással foglalkozó, önmagukat politológiainak tartó gyülekezeteknek. Feltűnő, hogy a hasonló összesereglések eszeveszetten sokasodnak, pedig semmi szükség rájuk. A kisebbségi-mássági törekvések mellett burjánzásuknak az is oka lehet, hogy nem intellektuális-gondolkodási képesség és tisztességes tájékoztatási szándék kell hozzájuk, hanem csak tudálékosság, készség frázisok pufogtatására és a kormány intézkedéseinek ócsárlására. A közéletet mérgező nézeteik, szégyent nem ismerő eljárásaik udvarlábasok az egyre ésszerűtlenebbé váló SZDSZ-utód ellenzék és a szabadkőműves-zsidó pénzügyi háttérhatalom ügynökei által híreszelt téveszmékkel.

A nemek "forradalma"?

A kisebbségi-mássági vonalon fut a feminizmus és a legújabban megjelent őrület, az úgy nevezett nemi mozgalom is, amely politikailag korrekten ,,gender movementnek" hívandó, hogy előkelőbb, misztikusabb, s eleve tekintélyuralmi legyen. Már számos szervezetük van, amelyek szerint immár a félszázat is meghaladja a titokzatos módon újként megjelenő és sokasodó faji jellegű másság-változatok, azaz a nemi korcsosulások száma, amelyeket mind messzemenően tiszteletben kellene tartanunk. (Egyes források szerint a számuk jelenleg pontosan 58. Az igazi pontosítandó kérdés azonban az, hogy hirtelenjében vajon milyen okoknál fogva szaporodtak fel világszerte? Talán mert tudatosan és tervszerűen terjesztik?) A nemi másságok közelebbről meghatározatlan ,,modern és nyitott társadalmat" követelnek, de valójában másságivá, azaz természetellenessé akarják tenni a jelenlegi társadalmat, ám semmiképpen sem jobbá. A tevékenységük középpontjában is a megfoghatatlan politikai korrektség nemi téren történő abszolút védelmezése és immár "tudományos" terjesztése áll, azaz ugyancsak a világra akarják erőltetni a társadalomellenes hamis tudatukat. Kihívó és gusztustalan pózolásukkal önmaguk elismerik, hogy nem olyanok, mint a többség. Akkor azonban azt is el kell fogadniuk, hogy a többség nem olyan, mint ők, ezért ajánlatos lenne, hogy meghúzzák magukat mássági mivoltukban, ahogy azelőtt tették. Sokan talán már nem is emlékeznek rá, hogyan is volt mindez nem is olyan régen, amikor többség, kisebbség, másság tudtak egymásról, de békében éltek egymás mellett, mert nem emelték kultusszá a nemi korcsosulásokat. E mássági agyalágyultság nálunk most abban csúcsosodott ki, hogy az ELTE-n ,,Társadalmi nemek tanulmánya mesterképzési szak" indul. Az idegenül ,,Gender Studies" néven futó mesterképzés (ízlelgessük egy kicsit a ,,mesterképzés" szót, meg hogy a szexuális nemeket immár a ,,társadalmi nemek" rangjára emelték) állítólag társadalomtudományi alapokon nyugvó interdiszciplináris program, melynek középpontjában a társadalmi nemek közötti viszonyok és a társadalmi struktúra közötti kölcsönhatások elméletileg megalapozott és szisztematikus módszertani apparátussal történő probléma-orientált vizsgálata áll. A szárnyaló fogalmazás ellenére e kezdeményezésnek semmi köze a tudományokhoz, annál több az ember- és ezen belül a férfiellenes okoskodáshoz, miközben nemlétezőnek tekinti a nők által is elkövetett szóbeli, lelki, fizikai erőszakot. Gyakorlatilag nemi háborút indít, ami tragikus következményekkel járhat. Semmiképpen nem forradalom, talán inkább ellenforradalom; de akármelyik is, a válaszunk legyen ,,Nem!" Bizonyosan ebben a szellemben született az üdvözlendő kormánydöntés családtudományi szak indításáról a Corvinus egyetemen. Mindezek miatt egyre kérdésesebb, hogy a rendőrség és a kormányszervek miért védelmezik a nyomuló kisebbségeket és másságokat, illetve miért azokat rendszabályozzák, büntetik, akik szembe mernek szállni társadalomellenes megnyilvánulásaikkal. Egyre sürgetőbb, sürgessük is, hogy minél előbb találják meg a helyes utat: a másságok-kisebbségek is, de a kormányszervek mindenképpen.

Olimpia nem, Maccabi Games igen?

Országunk az ötkarikás játékok hét alapítója közé tartozik. Ezért az 1896-os első modernkori olimpia színhelyéül szóba jött a millenniumi ünnepségekre készülő Budapest is, de már ekkor hasonló méltatlan vita bontakozott ki, mint jelenleg. Majd 1914-ben a NOB Budapestnek ítélte az 1920-as játékok rendezési jogát, amire az ismert 1919-es nemzetellenes események miatt nem kerülhetett sor. Aztán ígéretet kaptunk rá. hogy 1948-as játékok helyszíne Budapest lesz, de a politika ismét közbeszólt. A gáncsolók mindig ugyanabból a kisebbségi-mássági körből kerültek ki, akárcsak a maiak: alapvetően a szabadkőműves-zsidó kapcsolódású, külföldi mintákra hangolódó, a nemzeti érzéstől és érdekektől elszakadt baloldali-liberális politikai erők. Ők akadályozták meg az 1996-os világkiállítást is. Ezúttal a semmiből (Vagy ismét a Soros György-félék pénzéből?) ripsz-ropsz megjelent Momentum Mozgalom, amely akárcsak a fő hazai pártolója, az LMP, ugyanazon a kisebbségi-mássági vonalon fut, mint az SZDSZ, a rendszerváltás utáni legkártékonyabb magyarellenes párt. Nem az ország helyzetének megkönnyítésére, nem nemzeti sikerekre törekednek, hanem a tagadás és a merjünk kicsik lenni téveszme bajnokai ők is. Ám ugyanezzel a hévvel támogatnak bármiféle kisebbségi-mássági rendezvényt, nyílván a tervezett budapesti zsidó olimpiát is. Ki tudja, talán még összefüggés is lehet a feltétlen tagadásuk és a valószínűnek látszó feltétel nélküli igenlésük között. Netán még az olimpiától visszalépésünk és a Maccabi Olimpia között is létezhet holmi egyelőre ismeretlen összefüggés. Nem azért mondatták-e le velünk az olimpiát, hogy a zsidó olimpiára fordíttathassanak minden pénzt és erőfeszítést?

A budapesti olimpia hívei e kérdésben is olyanokkal állnak tehát szemben, akiknek nincsenek gátlásaik. S mindez csak kívülről látszik kisszerű politikai játszmának - ahogy némelyek akár tévedésből, akár álcázásként próbálják beállítani - a háttérben az a nagy kérdés, hogy megengedhető-e a magyarságnak világraszóló sikerélmény. Ugyanis csak egyetérteni lehet Az Ybl-díjas építészmérnök Jánossy Péter Sámuel véleményével: ,,Minden egy forint, amit az olimpiára költünk, a multiplikáló hatás miatt 12 forintot hozna be a költségvetésbe. A GDP 3 százalékról megugrana 6-7 százalékra. Ez lehetővé tenné a bérfelzárkóztatást a Nyugattal szemben. Az olimpia megerősítené, egyesítené a V4-eket, akiket be lehetne vonni a rendezésbe. Mi a lenézett, szétlopott volt szocialista országok megerősödnénk lelkileg és gazdaságilag. Az aláírásgyűjtés nemzetellenes uszítás. Ne hagyjuk magunkat. Hajrá magyarok!"

Hajrázzunk tehát, s mindenki lássa be, hogy mindezek okán, magyar fejjel gondolkodva, az egyetlen logikus hazafias parancsoló lépés csak az lehet, ha az olimpiától visszalépéssel összhangban a kormány visszavonja az 2019. július 29 és augusztus 7 közötti Maccabi Games Budapesten, népszavazás, vagy nemzeti konzultáció nélkül elvállalt megrendezését is.

A rendezvényre, ugyancsak a megkérdezésünk nélkül szánt 2,1 milliárd forintos támogatást pedig az árva magyar műemlékek védelmére fordítja, amelyek porladoznak, miközben a zsidó emlékművek és emlékhelyek mindinkább beborítják a fővárost és az országot. Annál inkább követelő így eljárni, mert a tagadhatatlanul rasszista alapon szervezett olimpia magával az olimpiai eszmével ellentétes, hiszen kirekesztő alapon különbözteti meg az embereket, csak zsidó sportolók részvételét teszi lehetővé. (Ők pedig még az ellen is tiltakoznak, és sértőnek minősítik, hogy a zsidó temetőben keresztény is fekszik). Túl ezen, számunkra nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mert törvényszerűen ide vonzza a terroristákat. Ráadásul már eddig is túl sok ,,nemzetközi" zsidó szervezet összejövetelének adtunk helyet - ugyancsak a magyar nép megkérdezése nélkül - amelyek egytől egyig magyarellenes és kormányellenes szellemben zajlottak, de - példátlan módon - még csak szóvá sem tettük. Pedig nem nehéz belátni, hogy a folyamatossá és uralkodóvá vált nemcsak szükségtelen, hanem kártékony filoszemitizmus a kisebbségek-másságok rémuralmát erősíti.

A tagadhatatlanul rasszista jelleget viselő, betolakodásnak minősülő zsidó olimpia Budapesten megtartása ellen már mozgalom szerveződik az Interneten és a közéletben. Támogassuk, adjunk neki lendületet, s más módon is próbáljuk elősegíteni a kormány kívánatos döntését.

Természetesen semmi kifogás nem merülhet fel az ellen, ha valamely nemzet sporteseményt szervez külföldre szakadt leszármazottainak - bár más példa nemigen akad rá - de mi sem természetesebb, mint hogy ilyen rendezvénynek az anyaország, azaz a Maccabi Gamesnek maga Izrael adjon helyet. Ugyanis kifejezett rasszizmusnak minősíthető önmagában az a fondorlatos igény is, hogy a rendezvényeiket harmadik országokban akarják megtartani. A magyar nemzetet igencsak szétszabdalta ugyanaz a szabadkőműves háttérhatalom, ám eszünkbe sem jutna, hogy Tel-Avivban rendezzünk magyar olimpiát, de még Pozsonyban, vagy Kolozsváron sem. Tisztafejűek és mértéktartók maradunk, nem hozunk más országokat olyan kellemetlen helyzetbe, hogy nemet kelljen mondaniuk. Jelenleg pedig van elég gondunk, ne vegyük a nyakunkba másokét, ne vállaljunk felesleges kiadásokat, munkát, beláthatatlan kockázatot. Ilyen lépés logikusan következik a határozott és mindenki által változatlanul támogatandó eljárásunkból is, ahogy a betolakodó migránsok ellen megvédjük a határunkat és az EU határait. Senki nem veheti zokon, hogy sem az arcátlanul, sem a sandán betolakodók között nem teszünk megkülönböztetést.

E lépés annál inkább parancsoló, mert mostanában, nem tudni milyen jogcímen, de a Tett és Védelem nyíltan rasszista indíttatású zsidó szervezet mellett bizonyos jogi és erőszakszervek is üldözni kezdenék azokat, akik magyarabb Magyarországot akarnak, ezért szólnak, főleg, ha tesznek is valamit. Ez egybeesik az elkülönülést kultiváló egyes zsidó szervezetek és vezetők elképzelésével, miszerint nem a magyarság, hanem a sokszínűség - azaz a megosztottság - jelent biztonságot a zsidóság számára. Szemükben minden nemzeti önvédelem antiszemitizmus, a zsidókat észrevevő és megnevező magyar pedig náci. Szerintük és hazai baloldali-neoliberális támogatóik szerint ez a ,,szélsőségesség" csak úgy küzdhető le, ha az európai civilizációt felváltja egy kevert hitű, kultúrájú, fajú, gyökértelen szürke népség, amelytől a zsidóságnak nem kell tartania. Féltékenyen dolgoznak is rajta, hogy a hasznos idióták szintjére süllyesszék a magyarokat is. A történelem folyamán a rasszista zsidó álláspontot mindig is jellemezte az igény, hogy minden befogadó országnak a zsidó érdekek szerint kell átalakulnia, akkor is, ha a nemzete sérül vagy belepusztul.

A hazánkban regisztrált kisebbségieknek (érdekes módon a sokasodó zsidó szervezetek ellenére a zsidóságot nem sorolták közéjük, holott éppen ők különülnek el leginkább) és a másságiaknak örülniük kellene, hogy egyenjogúak, az elképzeléseik szerint élhetik az életüket akkor is, ha bizonyos vonatkozásokban óhatatlanul elkülönülnek. Ennek ellenére természetesen megkérdőjelezhetetlen, hogy az állampolgáraink etnikailag nem magyar eredetű része teljes egyenjogúságot élvez (Valljuk ezt annak ellenére, hogy a magyar kisebbségeket egyetlen szomszédos országban sem így kezelik, sőt kifejezetten faji meggondolásokból akadályozzák a létüket), de vitán felül áll, hogy előjogokat nem követelhetnek. Azt is tudomásul kell venniük, a kormányszerveinknek pedig következetesen, kivételezés nélkül érvényesíteniük kellene, hogy érdekütközés esetén a magyar nemzeti érdek a mérvadó. E tételt alkotmányozási szintre kell emelnünk, mivel jelenleg egyes kisebbségek és másságok tekintetében ez fordítva van.

Mindezek okán mostanában túl sok politikailag korrekt, azaz részrehajló, igazságtalan bírósági ítélet, vagy ítélet enyhítése születik, mintha csak létezne valami elkülönülő háttérhatalom a magyar jogi karban is. Elismerten hoztak nem egy téves ítéletet. Akad politikailag kifejezetten inkorrekt is, mint a Budaházyé. Azt meg még minősíteni is nehéz higgadtan, hogy a törvény szerint 3 év jár a zsidóság történelmének egyetlen eseménye, a holokauszt valamely részletének akár indokolt megkérdőjelezéséért, vagy nemzetidegenek által gyűlöletbeszédnek nyilvánított kijelentésért, de csak 1 egy év a magyar nemzeti jelképek gyalázásáért. Sajnos, ma ez a 3:1 javukra arány az uralkodó az élet szinte minden területén, mégis ők a legkövetelődzőbbek. Klikkek, csoportok, sőt személyek mondvacsinált ,,joga" akadályozza a közösségi jog érvényesülését. Szégyen a törvényhozókra, akik ezt kialakították, még nagyobb szégyen azokra, akik elnézik, és szégyen valamennyiünk számára, hogy hagyjuk a politikai korrektség intézményesített és törvényesített garázdálkodását. Ugyanakkor részükről naponta elhangzik az antiszemitizmus vádja, az izraeli nagykövetek rendszeresen beavatkoznak a belügyeinkbe. Mindez tűrhetetlen, de az illetékeseink tűrik. Ezért fordulhat elő büntetlenül olyasmi, hogy a tel-avivi magyar nagykövet a hazánkban ,,egyre fokozódó és elharapódzó antiszemitizmusról" beszél az izraeli hivatalos személyeknek. És még mindig nagykövet; félő, hogy az is marad.

A magyar kisebbségeket nem pártfogolják

Érthető, hogy mind a kormányok, mind a társadalmi erők szabadulni akarnak az atom-világháborúval fenyegető politikai-ideológiai szembenállástól, de ez nem jelenthet korlátlan pragmatizmust, vagy toleranciát. Minél több tagja van az EU-nak és a NATO-nak, esetleg annál inkább lehet érvényesíteni a nemzeti érdekeket és törekvéseket. Éppen ezért rajtunk kívül senki nem adja ingyen a támogatását e szervezetekbe belépéshez. Külpolitikai szempontokból ellenjavallt, mégis folyik a magyar kisebbséggel, de Magyarországgal is nyilvánvalóan barátságtalan, ráadásul ukrán taggal alig rendelkező ukrajnai felső vezetés melletti feltétel nélküli rendszeres magyar kiállás. Arra a nemzeti érdekek helyett ,,értékalapú" Martonyi-féle külpolitikára emlékeztet, amely kezdeményezően, minden feltétel nélkül hivatalos magyar nemzeti érdekké nyilvánította több szomszédos és környékbeli ország EU-, vagy NATO-csatlakozását, de amiért soha semmi ellentételezést nem kértünk, s nem is kaptunk. Minket senki nem támogat feltétel nélkül, sőt egyre több feltételt szabnak. Ennek fényében kérdéses, akár kül-, akár belpolitikai szempontból jó-e az nekünk, ha az ukránok vízummentesen jöhetnek be hozzánk, mikor e lépést még az EU és Oroszország sem szorgalmazza.

Emlékezni kell rá, semmilyen haszonnal nem járt számunkra, hogy Romániát is minden feltétel nélkül hozzásegítettük EU-tagsághoz és más nemzetközi pozíciókhoz. Nem kaptunk cserébe semmit, sőt azzal fenyegetnek bennünket, hogy a Tiszáig tolják ki a határukat! A magyar-román viszonyt sem az rontotta el, hogy 2016. december 1-i ünnepi fogadásaikon - ami nekünk gyásznap - nem jelenhettek meg a magyar diplomaták, ami kapcsán a kisebbségiek-másságiak ismét csak támadták a kormányt. Persze, lehetett volna kisebb csinnadrattával, bejelentés nélkül végezni. Ám ettől függetlenül csak zavart és kárt okoznak azok, akik az intézkedést, mindentől elszigetelten vizsgálva, elmarasztalják.

Számon kell tartanunk azt is, hogy az EU vezetőinek egyszer sem jutott eszébe a majd egy évszázada rossz helyzetben lévő magyar kisebbségek ügye, pedig sokkal inkább korlátozzák őket, mint a migránsokat. Nem érzékelik, hogy egyre szükségesebb a székely autonómia, miközben kezüket-lábukat törik a muszlim migránsokért és a régebben betelepültekért. Pedig az elszakított magyarság nem csökkenő problémái nagyon is valós és égető európai kérdések, amelyeknek még a nyugat-európai országokban is van bizonyos támogatottsága. Mindennek ellenére is akadnak, főleg ellenzékiek és nemzetidegenek, akik ,,több Európát" akarnak.

Korunk hősei a migránsok?

A népvándoroltatásban érintettek, mind az európaiak, mind azok, akik önként, vagy kényszerből elhagyják hazájukat, a háttérhatalom, konkrétebben az amerikai-izraeli politika áldozatai. A migránsok többsége azonban nem menekült, hanem gyakorlatilag betolakodó. Politikai menekült alig van közöttük, ilyenről nem is hallunk. Kiképzett terrorista annál több. A legtöbb migránsnak már van kisebb-nagyobb hazai, vagy európai priusza. Társadalmi, vallási, szexuális és egyéb nézeteik integrálhatatlanok az európai kultúrába, hiszen erkölcsi köntösbe bújtatott keresztényellenességről és fehérember-ellenességről van szó, beözönlésük pedig honfoglaló jellegű. Faji háború fenyegetésével kell szembenéznünk, ami egyes afrikai és közel-keleti országokban gyakorlatilag már folyik is.

Kártékony minden más megközelítés és minősítés, amivel a hívogatóik és simogatóik mentegetik őket. A berlini terrortámadásra például Gyurcsány azonnal kijelentette, hogy nem látnak terroristát minden migránsban. Ez önmagában helyesnek hangzik, csakhogy átgondoltan képmutató, mert egy konkrét véres terrortámadás elítélése helyett az elvont elv hangoztatása éppen a lényegről vonja el a figyelmet. Persze nem minden betolakodó terrorista, de politikai naivitás, vagy tudatos félrevezetés ilyen helyzetben ezzel előhozakodni. Más baloldali és neoliberális ellenzékiek is lényeget megkerülő módon reagálnak az ismétlődő terrorista akciókra. A jelenlegi hazai jobb- és baloldali ellenzék álláspontja gyanúsan közel áll a kisebbségi-mássági törekvésekhez, s a külföldi befolyásolási szándékok elősegítéséhez. A hazaárulástól sem visszariadó, s a problémáink megoldásáért semmit sem tevő, de szószátyárkodásban verhetetlen ellenzéki pártocskák és egyes civil szervezetek által teremtett állandósított nyugtalan légkör, csatazaj mögött sajátos célok követése folyik: rombolják, pusztítják mindazt, amit a természet és a társadalom évezredek alatt létrehozott. Napjainkban ez abban csúcsosodott ki, hogy még véletlenül sem nemzeti érzelmű magyar embert jelölnek köztársasági elnöknek sem, hanem olyan személyt, akinek ismert a migráns-simogatókhoz kötődése. Mindez Brüsszelből is eszelős megerősítést kap; mostanában Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt hirdeti, hogy nem a migránsok, hanem Donald Trump, Kína és Oroszország jelenti a veszélyt. Újra is választották annak ellenére, hogy a lengyel kormány megvonta tőle a bizalmát. Avagy éppen ezért?

Ennél már csak Juncker, Merkel és híveik álláspontja erkölcstelenebb, akik a háttérhatalom érdekeit védik, nem elkötelezettek az európai népek, még a saját népeik mellett sem. Merkel eljárása a legbecstelenebb, aki ellátogatott a berlini terrorista akció helyszínére és részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, azaz úgy tett mintha nem az általa folyamatosan hívott betolakodók rémtetteiről lenne szó, holott a terrorista akcióknak távirányított zombi minőségében éppen ő az egyik fő okozója. Politikája következtében Németország ma már a zsidók mellett a muszlimok kedvenc országa is lett, s a németek immár abban a kegyben részesülnek, hogy hamarosan két filoszemita közül választhatnak kancellárt: Merkel, vagy Schulz. A maga nemében ez történelmi eredmény, csak éppen ugyanolyan rossz útra tereli őket, mint a fasizmus. A nemzetrontó törekvések keretében a Merkel által vezetett "kereszténydemokrata" CDU-ban Midu (Muslime in der Union) néven még muszlim csoportosulás is alakult. Sajtóhírek szerint az alakuló ülésén az ,,Allah akbar" felkiáltás is elhangzott.

A terroristák, a hangoztatott ideológiájukkal összhangban, a gyakorlatban éppen azzal mutatják ki valódi európaellenes, keresztényellenes és fehér ember elleni szándékaikat, hogy még az őket hívó és kifejezetten szeretettel fogadó országok népe ellen is véres terrortámadásokat követnek el. Ahogy egyébként, a történelem tanulsága szerint, az agresszorokhoz hasonlóan, a betelepülők és a betolakodók is elsőként mindig a szálláscsinálóikkal végeznek. A legfelsőbb német politikusok - akik láthatólag arra büszkék, hogy immár semmire nem büszkék, s lassan már azt sem tudják, hogy fiúk-e, vagy lányok - és a hírközlő eszközeik jó része joggal tarthatnak ettől, hiszen gyakorlatilag azonosultak a politikai korrektség követelményeivel és igyekeznek meggyőzni a német, sőt az európai társadalmakat annak üdvözítő mivoltáról. Mi több, iparkodnak takargatni és eltussolni mind migránsok, mind a kisebbségek és másságok által elkövetett bűncselekményeket. Szerencsére nem feltételezhető, hogy ez kitörlődik a német nemzet tudatából, de átmenetileg olyan súlyos következményekkel is jár, hogy ma már a németek menekülnek Németországból és felmerül az erkölcsi-politikai társadalmi felbomlás veszélye.

Nem sorolható kifejezetten a politikai korrektség körébe, de ugyanolyan megtévesztő és félrevezető, hogy mostanában még a nemzeti érzelmű politikai erők is szinte egyedül a kisebbségek és a másságok bálványának hitt Soros Györgyöt látják az Európa számára gyászos fejlemények mögött. Nem vitás, hogy főszereplőként ott áll, de egyedül neki sem annyi pénze, sem akkora hatalma nem lenne, hogy mindazt megtegye, ami a népvándoroltatás és a sajátos igényeket általános emberi jogoknak beállító civil szervezetek lázítása kapcsán zajlik. Ő is csak az igazi tettesek, a szabadkőműves-zsidó pénzügyi háttérhatalom ügyeletes faltörő kosa. Talán éppen az a fő feladata és szerepe, hogy elvonja a világ figyelmét erről a háttérhatalomról.

Magyarország a világ előtt bebizonyította, hogy a migráns beözönlés csak akkor állítható meg, ha a nemzetállamok megvédik a határaikat, hiszen az EU tagállamok (elsősorban Görögország, Olaszország és maga Németország) egyszerűen nem teljesítik szerződéses kötelezettségeiket a schengeni határ védelmére. Enélkül Európa átjáróház mindenkinek, a terroristáknak is. Annak fényében, hogy a már itt lévő migránsokkal pedig se a franciák, se a németek nem tudnak mit kezdeni, mégis folytatják a fogadásukat, nyugodtan állítható, hogy a jelenlegi vezetőik továbbra sem akarnak foganatosítani intézkedéseket országaik és Európa idegen megszállása ellen. Egyesek még azt is el akarják hitetni velünk, hogy a migránsokat keblükre ölelő országok nincsenek döntési helyzetben, mivel úgy érzik, jóvátételt kell fizetniük a gyarmatosításért. Ám ki hiszi el, hogy az annak idején véres kegyetlenséggel végrehajtott és jelenleg más módszerekkel, de ugyanolyan kegyetlenséggel folytatott újragyarmatosításért hirtelen lelkiismeret-furdalás kerítette őket hatalmába. Jogos lenne, hogy fizessenek, de hagyják ki belőle a közép-európai országokat, amelyeknek sohasem volt gyarmatuk, de még hasonló gondolatuk sem, sőt maguk is a kizsákmányoltjaik közé tartoztak és tartoznak ma is, az EU ellenére is.

Az EU és sok nyugat-európai politikus a tolerancia jegyében naponta próbál lenyomni a torkunkon hajmeresztő ,,újításokat", de ideje megálljt parancsolni a hagyományainkat és a természet rendjét romboló hangoskodásnak. A szellemi-lelki gyarmatosítást támogató kisebbségi és mássági vezetők pedig e politikusok párbajsegédjei. Együtt hihetetlenül nagy károkat okoznak a nemzeteinknek. Érthetetlen, hogy miért tűrjük a rendre illetéktelennek bizonyuló illetékes szervek és politikusok garázdálkodását, ahelyett, hogy összefognánk és véget vetnénk az összeeszkábált korcs szellemi-lelki és politikai rémuralomnak.

De megközelítendő e kérdés más oldalról is. Bizonyos személyek, időnként még egyes hatóságok részéről is feltűnő túlérzékenység és megalapozatlan jogi-közigazgatási erőszakos eljárási készség mutatkozik minden olyan személy, szervezet, vagy kezdeményezés ellen, amelyben a magyar szó szerepel. A magyar szót - értve alatta a nemzeti érdekeink megfogalmazását, védelmét és érvényesítését - azonban egyetlen választott, vagy kinevezett személy, illetve szervezet sem sajátíthatja ki, főleg nem büntethet másokat azok képviseletének a szándékáért. Ellenkezőleg, védelmezni és egyetlen hatalmas folyamba kell csatornázni a magyarság kifejeződési formáit és törekvéseit.

Ellenszél: Putyin, Orbán, Trump

Kezdettől fogva volt ellenszél, sokféle, s mára szerencsére felerősödőben van. Gyorsan világossá vált ugyanis, hogy a politikai korrektség a szabadkőműves-zsidó pénzügyi elit, a háttérhatalom fegyvere, s az érintett országokban megindult a harc a nyomulása ellen. Számos országban, köztük olyan nagyhatalmakban, mint Oroszország és Kína, teret sem engedtek neki. Az ellenszél egyik jele volt az összeesküvés elméletek megjelenése. Az ellenük indított megveszekedett támadások pedig azt jelezték, hogy jó irányba fúj. Az összeesküvés elméletek (konteo, azaz konspirációs teóriák) ugyanis leleplezték, hogy a világunkban zajló események célja más, mint ahogy a politika és a hírközlő eszközök be próbálják állítani. A háttérhatalmi, valamint kisebbségi-mássági erők ezért emlegetik gúnyosan és próbálják alaptalannak beállítani az összeesküvés elméleteket. Az elméletek azonban mindig jelenségek, események, folyamatok kapcsán és csak akkor keletkeznek, ha ezek és a hivatalos magyarázatuk között jelentős a különbség, viszonyuk ellentmondásos, vagy nincs is magyarázat. Tehát az alapvető ok mindig maga az esemény. Nem születik összeesküvés elmélet összeesküvés ténye, legalábbis alapos gyanúja nélkül. Az Oroszország és Magyarország ellen állandósult támadások, a Trump elleni fenyegetések, az intézkedéseivel szembeni ellenállás, az európai nemzetállamok elleni migráns betolakodás brüsszeli segítése egyaránt a szervezettség jeleit mutatják, arra engednek következtetni, hogy a háttérhatalmi összeesküvésnek még olyan részletei vannak, amelyek világraszóló meglepetést okoznak, amikor kiderülnek

Az ellenszél eseményei közül, a sokasodó spontán egyéni és tömegmegmozdulások mellett, említésre méltó, hogy 2014 júniusában, a nyilvánosság teljes kizárásával, Bécsben létrejött egy Ellen-Bilderberg elnevezésű nemzetközi szervezet. (A Bilderberg-csoport a világ legbefolyásosabb bankárait, üzletembereit, politikusait tömöríti, akik 1954 óta minden évben összegyűlnek a szabadkőműves-zsidó pénzügyi háttérhatalom irányvonalának meghatározására). Kezdeményezője Konsztantyin Malofejev orosz iparmágnás. Részt vesz benne a francia Marion-Maréchal Le Pen (Jean-Marie Le Pen unokája), Heinz Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt elnöke, Volen Sziderov, a bolgár idegenellenes Attaka-párt alapító elnöke, a melegházasság ellen lobbizó Családok Világkongresszusa (WCF), a horvát jobboldal több képviselője és más nemzetközi közéleti szereplők. Az Ellen-Bilderberg kifejezetten Brüsszel ellen és a nemzeti államok mellett politizál. Putyin levelet intézett a konferenciájukhoz. (Magyar politikus részvételéről nincs hír, de a moszkvai előkészítő értekezletükön megfigyelői minőségben részt vett Prőhle Gergely államtitkár-helyettes. - Internetes források szerint a néppártosodása előtt némi kapcsolat volt a Jobbikkal is). A szervezet támogatja Oroszország politikáját, ellenzi a migrációt, az állami terrorizmust, fellépést tervez a szabadkőműves-zsidó pénzügyi háttérhatalom ellen. Malofejev célja összehozni az európai és az orosz jobboldali értelmiséget, arisztokráciát és üzletembereket, hogy ,,közös keresztény válaszok szülessenek Európa kapcsán". A szépen hangzó általános cél konkrétan azt jelenti, hogy Malofejev és a Szent Balázs Alapítványa ,,a meleg lobby" ellen harcol, mert szerinte ma ez jelenti a legnagyobb veszélyt az európai keresztény kultúrára. Mindez jól hangzik, de bizonyos ellentmondásosságra utal, hogy az 1815-ös Szent Szövetséget tekintik példaképnek. Törekvéseik nagy része helyesnek és támogatandónak tűnik, de értékelésükkel célszerű kivárni.

Ennél sokkal fontosabb jelenség, a Visegrádi Négyek egységes, az EU jelenlegi vezetésétől markánsan elkülönülő álláspontja és az érezhetően növekvő szerepe a migráció kérdésében is, valamint az, amit néhány hírközlő eszköz elhamarkodottan, vagy célzatosan ,,Putyin-Orbán-Trump tengelynek" nevez. Ilyen tengely, természetesen, nem létezik, de bizonyos kérdések hasonló kezelése megfigyelhető, ami mindenképpen üdvözlendő.

Közülük Trump szerepeltetése igényel némi magyarázatot. Az USA-ban súlyos társadalmi problémává vált a fizikai munkás fehér férfiak elégedetlensége helyzetük folyamatos romlása miatt, lévén, hogy a tőke gátlástalan profithajhászása érdekében a könnyebben kizsákmányolható feketék, a latin-amerikaiak és a nők ,,pozitív diszkriminációját" részesítette előnyben. Ők lettek Trump támogatói szemben Hilary Clinton ,,píszí" taposómalmaival. A fehér amerikai polgár, ha a külpolitikára is odafigyelt, érdekes fejleményekkel szembesülhetett. Az USA az iraki kormányt támogatta az Iszlám Állam elleni harcban, holott az Iszlám Állam éppen az USA és Izrael segítségével jött létre, csak úgy tettek, mintha szemben állnának vele, bár az a Szaúd-Arábia, amelyet viszont szerettek, az USA-tól kapott fegyverekkel támogatta az Iszlám Államot. Asszad szíriai elnököt sem szerették, támogatták az ellene harcolókat, kivéve az Iszlám Államot, amely pedig tényleg harcolt Asszad ellen. Iránt sem szerették, habár Irán támogatta az iraki kormányt az Iszlám Állam elleni harcban. Mintha Obama és Clintonné azt akarta volna elérni, hogy az ellenségeik vereséget szenvedjenek, de úgy, hogy ne ha az ellenük harcoló ellenségeik győzzenek, akiket ők még kevésbé szeretnek. De Szaddam Huszein és Oszama bin Laden is szövetségesük volt, mégis halálos ellenséggé váltak és ki is végeztették őket. Az amerikai polgár tehát képtelen volt eligazodni, s úgy látja, veszélyes az USA barátjának lenni. Főleg ha még eszébe jut, mindez azzal kezdődött, hogy megszálltak két országot is, hogy kiűzzék onnan a terroristákat, akik nem is voltak ott, amíg ők oda nem mentek azzal az ürüggyel, hogy kiűzzék őket. Obama - akinek a teljes anyakönyvi nevéből mind önmaga, mind hívei mindig kihagyják a leglényegesebbet, a Husseint - hét országot bombázott (Afganisztán, Irak, Líbia, Pakisztán, Szomália, Szíria, Jemen), Izraellel együtt támogatta az ,,arab" tavaszt és az Iszlám Állam létrehozását, azaz tömeggyilkos, ám a ,,píszí" értelmében mégis Nobel-békedíjat érdemelt. Mivel mindezen józan ésszel képtelen eligazodni, az amerikai polgár azon töpreng, tényleg amerikai gondolkodásmódról és érdekekről van-e szó.

Távolról mindez rémesen hasonlít a hazai baloldali-neoliberális pártocskák ,,egységére", amelyben nekünk kellene eligazodnunk. Már ha fontosnak tartanánk. Az egyik kész mindenkivel együttműködni, csak az a kis párt és XY ne legyen közöttük; a másik is kész az egységre, csak az a harmadik és NN ne legyen benne; ez utóbbi is kész egységre lépni, de XY nélkül nem; a negyedik is az egység híve, de kizárná belőle azokat, akik másokkal nem értenek egyet, és így tovább. Vívják a maguk szűk érdekvédelmi, erős kisebbségi-mássági jeleket viselő harcukat, a nemzetről pedig teljesen elfeledkeznek. És ebben ugyanúgy őszinték, mint az amerikai megfelelőik; még a szóhasználatukban is kerülik a nemzet szót.

Az amerikai polgárra visszatérve, a konkrétumukat újból áttekintve, rá is jön: izraeli, pontosabban szabadkőműves-zsidó háttérhatalom érdekei irányították az előző amerikai kormányokat, amiről egyre többet hall, s meg is dicséri önmagát, hogy nem érti a politikájukat, sőt nem is akar vele egyetérteni. Inkább Trumpra szavaz hát, mert logikusabb dolgokat hall tőle: ,,Három kézkezetmos-zombizóna van, amit amerikai politikusok jobban szeretnek békén hagyni: a közjóléti kiadások, a Wall Street és a Pentagon. A közjólétisektől jönnek a szavazatok, a Wall Streettől a semmiből teremtett pénz, a Pentagonból pedig a csinált ellenségek és a biztonság látszata." De még az is tetszik neki, hogy Trump kijelenti: "Én továbbra is kiszámíthatatlan akarok maradni", mert ő ebben éppen a ,,píszível" szembeni kiszámíthatóságot tapintja ki, és ezt tartja az új elnök erősségének. Azt is kiérzi az új elnökből, hogy megakadályozza az USA széthullását, mely folyamat a kisebbségi-mássági elnökségek alatt meg is indult, amire nemcsak orosz, hanem amerikai és más tudományos elemzések is figyelmeztettek.

A hazai hírközlő eszközök többsége vak gyűlölettel viseltetik Putyinnal, Orbánnal és Trumppal szemben. Nyíltan ,,tematizálják" eltávolításukat, de még esetleges meggyilkolásukat is, ami mutatja, hogy a háttérhatalom mi mindenre képes. Tény, hogy Trump nem politikusi nevelést kapott, de lehet, éppen ezért válhat államférfivá, ahogy a kezdeti lépései sejtetik, bár a végleges értékeléssel esetében is célszerűbb kivárni. Trump az ellenfelei legártatlanabb megfogalmazása szerint megosztó ember. Ezt az értékelést óvatlanul egyes jobboldali gondolkodók is elfogadják. Pedig ez logikai bukfenc: ugyanis láthattuk, a ,,píszí" az eleve megosztó, s annak védelmében most Trumpot, Putyint és Orbánt próbálják előttünk megosztóként feltüntetni.

Van-e teendőnk?

Mindenekelőtt tudatosodjon bennünk, hogy az egyre sokasodó kisebbség és másság ,,teremtésének" és kivételezett helyzetbe juttatásának politikája kártékony és baljóslatú, talán egyenesen végzetes stratégiai célokat követ. A pénzügyi szabadkőműves-zsidó háttérhatalom ezúton akarja ,,megoldani" az általa másképpen megoldhatatlannak látott problémákat: a túlnépesedés eltúlzott és a tőke érdekei szerinti kezelését, valamint a nemzeti államok megszüntetését, pontosabban a többségi nemzeti egység megteremtésének megakadályozását az egyes országokban. E céljai elérésére kialakított ideológiai, szexuális, vallási, faji és politikai terror már-már polgárháborúval fenyegeti Európát, de lehet, hogy a világunkat is. A migránsok nem is titkolják, nemcsak azért jönnek - a háttérhatalom nemcsak azért küldi őket - hogy jobban éljenek, hanem hogy megteremtsék a saját, előbb párhuzamos, majd uralkodó társadalmi rendszerüket, megsemmisítsék a kereszténységet és a fehér fajt. Bűn lenne elfelejtenünk, hogy ez parancsként a zsidó és a muszlim szentírásokban egyaránt szerepel; ha most szemben is állnak egymással, e kérdésben szövetségesek velünk szemben. (Sem az iszlám, sem a zsidó elit nem emelte fel a szavát sem az Európában elkövetett iszlám terrorista akciókkal, sem a világban beindult véres keresztényellenes üldözéssel szemben). Saját belső bitangjainkkal közösen e három erő akarja felőrölni a magyar Magyarországot is. Ezért kell mindenképpen és haladéktalanul megállítani, sőt visszafordítani e folyamatot. Mivel az életünkről van szó, azt is mondhatnánk, hogy a rendelkezésünkre álló bármi módon és áron. Különben Magyarország, de Európa is elvész. Hatalmas harc bontakozott ki a ,,píszí" hívei és ellenzői között minden nemzetközi fórumon; ha akarnánk, akkor sem maradhatnánk ki. Ám átéltük mi már a forradalom exportját, a demokrácia exportját, és át kell élnünk a már régebben betelepültek segítségét élvező másvallású népesség exportját is.

Mi magyarok régóta e politikai-gazdasági, vallási és természetellenes célokat követő pszichológiai-mentális hadviselésének célpontjai vagyunk, amely olyan erővel és kifinomultsággal folyik, hogy nem eléggé érzékeljük, de eljött az ideje, hogy felfogjuk végre és léphessünk is. Kigyomlálják, sőt gondolatbűnné nyilvánítják a hagyományos józan ész szerinti gondolkodást, s kiirtanak az általuk teremtetett mesterséges helyzet elleni minden ellenállást, lázadást, sőt a másféle gondolatokat is elkezdték gyilkolni. Eljutottak a szellemi terrorig, sőt kierőszakolták annak a büntetését, amit ők gyűlöletbeszédnek nyilvánítanak. Még azt is elérték, hogy a magyar közéletet mindig jellemző vicceket is politikailag inkorrekten tiltják, sőt büntetik. Orbán Viktor a legkedveltebb céltáblájuk, de célpontjuk minden nemzeti érzelmű és természetes hajlamú magyar, főleg az értelmiségiek. Itt van tehát az ideje, hogy a leghangosabban felemeljük végre tiltakozó szavunkat, és tegyünk is nemzetünk érdekében. Ne maradjunk le a történelemről, lássuk előre, hogy néhány év múlva csak annyit tehetünk (sokadszorra történelmünkben), hogy ostorozzuk magunkat a hajdani tétlenségünkért. Kerüljük el, éljünk a világban körvonalazódó kedvező lehetőségekkel.

Természetesen, ne a mások iránti tiszteletünk és az idegenek iránti figyelmességünk felszámolása kerüljön sem az állampolgári, sem a kormányzati törekvéseink központjába, hanem megkérdőjelezhetetlenül a magyar nemzeti érzésünk és érdekeink, s akkor eleve a helyére kerül minden. Már azzal is ebbe az irányba mozdulunk ki, ha a maga módján és a maga helyén mindenki a természetes emberi és a magyar nemzeti törekvések mellett áll ki. Szavakban is, tettekben is és megingathatatlanul. Ne becsülje le senki a saját lehetőségeit. Érjük el, hogy ne azok írják a történelmünket, akiknek pénzük van minden mesterkedésre, vagy akiknek a magyar állampolgárság csak álcázás, hanem, akik félreérthetetlenül bizonyítják, hogy nemzetünk javát akarják. Ellenfeleink folyamatosan nemzetellenes éllel követnek el agressziót az értelemtől és az érzelemtől kezdve az egészségen és a közügyeken át az anyanyelvig szinte minden ellen, ami a természetes hajlamú és nemzeti érzelmű emberek sajátja. Tiltják a bírálatot, a szabad vélemény-nyilvánítást, s meg szeretnének fosztani bennünket a védekezés jogától. Gúnyolják, kinevettetik, ellenzik és akadályozzák a kormánynak az ügyeskedéseik ellen foganatosított intézkedéseit. Orbán-Putyin-Trump szövetségen köszörülik a nyelvüket. Harsogják, ugyan mit tud tenni Orbán Viktor, s olyan kis ország, mint mi. Emlékezzünk azonban Szentgyörgyi Albert meglátására, hogy ,,Minden ország akkora, amennyivel hozzájárul az emberiség fejlődéséhez, függetlenül attól, hogy a térképen mekkora terület jelöli helyét a világban." S mi jelenleg példamutatóan járulunk hozzá Európa és a kereszténység védelméhez, ezzel mindannyiunk jobb jövőjéhez. Ezért járjunk csak hazánkban és a világban nyitott szemmel, tudatosan, büszkén és bizakodva. Romboló idegen téveszméktől ne sajnáljuk a keresetlen szavakat. Azokat támogassuk szavunkkal, szavazatunkkal és tettünkkel, akik nemzeti elkötelezettségéről meggyőződtünk. Ma még félelemből, politikai meggondolásból sokan nem mutatják igazi önmagukat, de ha pozícióba juttatjuk őket, többen és erősebbek leszünk. Önmagától semmi sem fog menni, csak ha cselekszünk, feledve minden bizonytalanságot, kishitűséget, amivel a szabadkőműves háttérhatalom a kisebbségek és a másságok segítségével be akar oltani bennünket.

A kisebbségiek pedig őrizzék meg a kultúrájukat, legyenek méltó állampolgárok; a másságiak éljék a maguk életét csendben és rendben, ahogy régen tették, s ha akarják és lehetséges, gyógyíttassák a betegségüket. Mindehhez az összes támogatást megkapják azzal, hogy éppen a nemzeti összefogásunk eszméje szünteti meg a politikai, faji és más előítéleteket.

Mindannyian legyünk tisztában vele, hogy mit hoz a jövő, az nem magától az előreláthatatlan jövőtől függ, hanem tőlünk, valamennyi-ünktől; ennek tudatában cselekedjen és járjon el mindenkinek a maga helyén és környezetében. Segítsünk kialakítani a kormány által politikai célként meghirdetett új nemzetpolitikát, s ne engedjünk a nemzeti önrendelkezésből. A tudományos, szakmai és politikai gyakorlat ismeretében a jövő sejtése felelősséget ró tehát, mindenkire, különösen az írástudókra. Egyénileg nem vagyunk döntéshelyzetben, szavunkat azonban fölemelhetjük, s a szűkebb környezetünkben intézkedhetünk is. Tartsunk rá megfellebbezhetetlen jogot, hogy őszintén kifejezhessük érzelmeinket, méltósággal ítélhessünk, kimondhassunk, amit látunk, minősíthessük, amit hallunk, s mindenekelőtt követeljük meg, hogy a mi szavaink és tetteink legyenek az iránymutatóak mind a politikában, mind a társadalmi életben. S ha erre tudatosan törekszünk, döntéshelyzetbe kerülhetünk, elősegíthetjük a kormány helyes törekvéseinek hatékonyabb megvalósítását. Legyen közös gondunk, hogy ne a természetes nemzeti társadalom sajátjának számító ,,anya" szó, hanem a kisebbségek és másságok rémuralma kerüljön minél előbb a történelem süllyesztőjébe.

- - -

* A szerző nyugalmazott nagykövet, közíró.

- - -

(Megjelent a Kapu 2017/3 számában.)

Sütő Gábor



Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Magyar Megmaradásért  
A Monsanto tulajdonába került a magyar termőföld
  2017-03-28 20:49:14, kedd
 
  A földárverés után végül a Monsanto tulajdonába került a magyar termőföld / Az Orbán-kormány az egyik oldalon lazítana a génkezelt-növényekkel kapcsolatos tiltáson, míg a másik oldalon sikerült magyar termőföldhöz juttatni a vegyipari cégből magát vetőmaggyártóvá átnevező Monsantot.

A Földet a gazdáknak! program nemcsak arra volt kiváló terep, hogy a földesurak birtokkoncentrációját elősegítse, a kisebb birtoktestek segítségével is sikerülhetett a különböző tőkeérdekeltségeknek elérnie a célját.

Egy ilyen zsebszerződésre emlékeztető eset után sikerült a Monsantonak magyar termőföld tulajdoni jogához jutnia, ezzel bővítve a hazai birtokait.

Még Magyar Zoltán, a Jobbik agrárpolitikusa vitte a parlament elé azt a különös ügyet, igaz, akkor még nem lehetett tudni, hogy emögött a Monsanto áll.

Az amerikai cég magyar leányvállalata bővíteni szerette volna Komárom-Esztergom megyei, nagyigmándi vetőmagüzemét. A szomszédos bábolnai oldalon, az üzemtől csak egy úttal elválasztva egy 86,76 hektáros állami föld terült el. Ebből szeretett volna magának egy darabot a társaság, de erre nem kapott lehetőséget a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől. Utóbbi azonban nem sokkal később megosztotta a területet: három darab háromhektáros részt kihasított belőle, és értékesítette őket három különböző magánszemélynek, emlékeztet keddi cikkében a Magyar Nemzet.

Hamarosan már egy tulajdonosa volt a három parcellának: a háromhektáros ingatlanokat a tulajdoni lapok szerint a bábolnai bejelentett lakcímmel bíró Bernáth István földműves vette meg, már 2014-ben. Bernáth István a parcellákat 2015 elején összevonta a már meglévő 1,9 hektárjával, így összesen 10,98 hektár földje lett. A földműves 2016 elején ugyanakkor már szántó és géptároló művelési ágra kért engedélyt az adott területre, idén január 17-én pedig épület létesítésének feljegyzése iránti kérelemmel élt. Ennek nyomán a korábbi szántóföld ma már ,,kivett telephely, udvar, géptároló és parkoló" minősítésű, és a Monsanto Hungária Zrt. tulajdona a tulajdoni lapra feljegyzett széljegy szerint. A földműves ugyanis eladta a területet a multinak, amely korábban hiába próbálta megszerezni, tudta meg a lap.

,,A hivatalosan GMO- és zsebszerződés ellenes magyar kormány a jelek szerint maga asszisztált ahhoz, hogy a Monsanto tovább terjeszkedhessen Magyarországon, ráadásul állami földön. Az ügy ismét rámutat a Fidesz-KDNP totális hiteltelenségére: maga vesz részt zsebszerződésekben és a GMO terjedésében, miközben ellenkezőjét prédikálja. Az LMP feljelentést tett az ügyben, és várja, hogy az bűnüldöző szervek kivizsgálják az ügyet"

- reagált az esetre közleményében Sallai Róbert Benedek, az ökopárt szakpolitikusa.

Arról viszont nincsen információk, hogy az állami földterület mennyiért cserélt gazdát, és hogy végén a Monsanto mennyit fizetett érte. Szépen összeállanak a mozaikdarabkák:

Nyílt lapokkal: a Földművelésügyi Minisztérium lazítana a GMO-mentességünkön

Az FM 2016 61/2016. (IX. 15.) számú rendelete, amely a GMO-mentességre utaló jelölést határozza meg, elég világosan fogalmaz:

"A GMO-mentességre utaló jelöléssel ellátott növényi eredetű takarmány és élelmiszer GMO-t legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhat, feltéve, hogy a GMO az Európai Unióban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik és a takarmányban vagy élelmiszerben való előfordulása véletlen vagy technikailag elkerülhetetlen".

Most ezt a 0,1 százalékos szintet akarja a magyar felelős/nemzeti/polgári/keresztény tárca 0,9 százalékra emelni. Ez azt jelenti, hogy abban az élelmiszerben, amit a fogyasztó GMO-mentesnek gondol, és ennek tudatában vesz le a polcról, biztosan tartalmazni fog génkezelt alkotóelemet.

Forrás: vilaglato.info

Admin: A Monsanto és a Bayer AG fúziója miatt a magyar föld végül is így német tulajdonba kerül majd. Ezzel a megoldással a Monsanto lehetőséget kapott vetőmagüzemének bővítésére, így a ma még többnyire GMO mentes - Magyarországon termelt - vetőmagokat nagyobb mennyiségben tudja kivinni azokba a pl. EU-n kívüli országokba, ahol tiltják a GMO-val fertőzött magvak vetését, és helyette GMO-val fertőzöttel tudja elárasztani Hazánkat! "Köszönjük" "magyar" kormány, hogy mindent elkövettek népünk egészséges élelmiszerrel történő ellátása ellen! Ajánljuk olvasóink figyelmébe a honlapunkon megjelent korábbi írást: Ezt akartátok?! Megkapjuk...


Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Magyar Megmaradásért  
Elhallgatott Jézus előtti tény, kereszt-ény Köristenség
  2017-02-26 19:21:29, vasárnap
 
  Hova tűnt Vörös Győző ím már hat évvel ezelőtti szenzációs felfedezése? Hova süllyesztették a tudást, a tényt, ami minden kétséget kizáróan bizonyítja, egyértelművé tette, hogy a Szent Korona Pantokrátora ősi köristenség jelkép, hogy Jézus születése előtti az a kép, amelyet Jézus képeként és mint Pantokrátor őriz a világ egyetlen Szent Koronájaként megnevezett ereklye, ereklyénk?

Miért nincs újabb kutatásról hír? Miért hallgatják el - ha már tudták rég, ha nem - a korona kutatás, a keresztény műveltség egyik, ha nem a legjelentősebb felfedezését?

A Szent Korona Pantokrátorát egyiptomi királysírban is megtalálták

A hazai sajtó új ellenszenzációja 2012 nyarán keltett az olvasókban felháborodást. Egyik neves napilapunk a következőket írta: "nem királysírt fedeztek fel a magyarok Egyiptomban?" A cím tartalmával nem lett volna semmi gond, ha a végén kérdőjel helyett felkiáltójel szerepel.


Igen, a fenti cikkből és a vezényszóra beinduló ellentámadásból egyértelműen megtudhattuk, hogy a magyarokkal ismét baj van. Királysírt utoljára egy Karol Michailovszky nevű lengyel kutató talált, 1964-ben. Vörös Győző Hogy miért is volna baj, azt csak a thébai templom körüli események ismeretében ítélhetjük csak meg. Foglaljuk tehát össze, mi is történt Thébában?





Egy fiatal magyar, aki egyébként nem régész, hanem egyiptológus, Vörös Győző - Kákossy tanítvány - engedélyt kapott az egyiptomi kormánytól, hogy a Királyok Völgyében feltáró munkát végezzen az úgynevezett Thot-hegyen. Ezt a munkát 1995 őszétől 1997 tavaszáig el is végezték. Montuhotep fáraó 4000 éves téglatemplomát tárták fel, természetesen csapatmunkában, ahol a régész Pudleiner Rezső és a csapat többi tagja is jelentős szerepet kapott. A kutatás vezetője az elvégzett munkáról 1997 őszén az Egyptien Archeology című londoni szaklapban számolt be.

2011. januárjában azonban valami rendkívüli történt Thébában. Vörös Győző kiváló szakmai érzékkel észrevette, hogy a Thot-hegy tulajdonképpen egy természetes piramis és kikövetkeztette, hogy abban (az eddigi gyakorlat szerint) fáraósírnak is kellene lennie. Hamarosan meg is találta a bejáratot egy 35 méter magas sziklafalon. Amikor oda feljutottak láthatták, tapasztalták, hogy hatalmas föld alatti termek vannak belül, egy hatalmas, teljesen kifosztott szarkofággal. A rablók a sziklasírt már régen kisöpörték, így értékes objektumokat és szokásos egyiptológiai leleteket ott nem találtak.

Tekintettel azonban arra, hogy Vörös Győző engedélye nem erre a területre szólt, szervezett és feltáró kutatást itt nem végezhetett, kénytelen volt azzal megelégedni, hogy bejárták és lefényképezték a termeket. Az egyik helyiségben nagy örömükre egy Kopt-szentélyt fedeztek fel, a falon egy ember nagyságú Pantokrátor-képpel, melyet a fiatal tudós időközben megjelent Templom Théba koronáján című könyvében színes képpel be is mutatott. A fiatal magyar a fenti címen írt könyvében beszámolt a kinti munkáról, Montuhotep Szenhkáré templomáról és a sziklasírról, melyről feltételezhető, hogy a templomtulajdonos fáraó sírja lehetett. Ugyanakkor beszámolt a Pantokrátor-képről, mellyel kapcsolatban - igen helyesen - összefüggést látott Boldog Özséb fehércsuhás pilisi pálosaival.




Tébai kápolna "Pantokrator" mennyezeti freskóval

Eddig a tények, s a velük kapcsolatos hírek megmozgatták az ország közvéleményét, amely az elmúlt években egyre kiéhezettebben fordul az ősi múltunk és őstörténelmünk felé. Megmozgatták azonban a politikát is, hiszen Orbán Viktor fogadta a fiatal tudóst, és megígérte az új kormány támogatását tevékenysége folytatására. Megmozdult a hazai média is és örömmel mutatta be - szokásos, bár lelkendező és szenzációt tálaló felvezetésben a valóban jelentős munka eredményeit. Ezek következtében Vörös Győző sztár lett, magyarul: a nemzet észrevette, hogy van közünk az egyiptológiához és Egyiptomhoz, sőt örömmel vette tudomásul, hogy az áttörést a fiatalok vitték végbe. És végül megmozdult a szakma is, amelynek mindez nagyon nem tetszett. Megszólaltak a szakmai nagyok, akik addig észre sem vették Vörös Győző munkáját, és még az akadémiai sajtótájékoztatóra sem figyeltek oda.

A fiatal csapat nagy sikere miatt azonban azonnal reagálni kellett, és az eddig semleges nagyok egyszerre csak ágyúval kezdtek tüzelni a fiatal tudósra. Szemére hányták, hogy királysír felfedezéséről beszél, holott nincsenek bizonyítékai. Szemére hányták, hogy - komoly eredmény nélkül - hatalmas felhajtást csinált maga körül. Továbbá azt, hogy kisajátította magának a fentebb még nem létezőnek minősített eredményeket, és munkatársait, nevezetesen Pudleiner Rezső régészt kirekesztette a sikerből. Maga a szakma nagyfőnöke, Szabó Miklós professzor, az Akadémia régészeti bizottságának vezetője is nyilatkozott. Közölte a lelkendező társadalommal, hogy az a bizonyos Vörös Győző nevű magyar egy uzurpátor, azaz bitorló. De egyébként sem régész - ilyen végzettsége nincs -, hanem csak egy mezítlábas egyiptológus.

Ennek a hivatalos szakvéleménynek az alapján a nagyérdemű közönség most már hiteles forrásból is megtudhatta, hogy Vörös Győző tulajdonképpen nem más, mint egy “szélhámos", aki királysír-feltalálónak adja ki magát, pedig legjobb esésben is csak mázlista, amúgy pedig tiszteletlen kezdőnek tekinthető.
Nyilatkozott Kákosy professzor is, aki szakmailag megalapozatlannak és etikátlannak minősített a Vörös Győző-i hencegést. Ez a vélemény meglepő, mivel Vörös Győző könyvének éppen ő volt a lektora.

Ha Kákosy prof. úr eredménytelennek és fennhéjázónak találta a Templom Théba koronáján című könyvet, akkor bőven lett volna ideje és módja kételyeit először a tanítványának, majd a nyilvánosságnak is elmondani. Ugyanez a véleményem egyébként Pudleiner Rezső régészről is, aki a csapat második embere volt, és minden lehetősége meglett volna, hogy szakmai vonalon leleplezze a hamisításokat.

Szerkesztői megjegyzés a hozzászólások és némi utána olvasás után: Kákossy professzor nem támadhatta Vörös Győzőt, mivel korábban meghalt. Ellentétben a fentiekkel, "Kákossy nagyra becsülte Vörös Győzőt, legjobb tanítványának tartotta". A vonatkozó hozzászólás alább olvasható.

Link

Ez a felismerés érdekes módon csak akkor érett publikálásra alkalmas szakvéleménnyé, amikor egy láthatatlan karmester beintett, és a szakma, valamint a liberális média "felfedezte", hogy súlyos professzionális és etikai hibák, sőt mulasztások terhelik Vörös Győzőt. Ha egy verébre a szakma ágyúval kezd lődözni , annak fontos okának kell lennie. Az okok többnyire háromfélék lehetnek: emberi, szakmai és politikai okok. Úgy ítélem meg, hogy jelen esetben a szakmai és emberi okok összevágnak, ezt szakmai féltékenységnek nevezik. Honnan veszi magának a bátorságot egy szakmai senki (Szabó prof. szerint bitorló), hogy régészeti diploma nélkül, alig 25 évesen megtaláljon egy királysírnak is valószínűsíthető fáraósírt. Azt ugyanis utoljára egy Karol Michailovszky nevű lengyel kutató talált, 1964-ben. ( III. Thutmosis fáraó halotti templomát.) Castiglione László (1964), Kákosy László (1983) és az úgynevezett Ramesszida-program óta senki sem ért el Egyiptomban számottevő eredményt. A szakma érzékenysége és féltékenysége tehát alapvetően érthető. De a felfedezés óta már több, mint két esztendő telt el. Vajon miért nem tudott róla a szakma? Netán senkit sem érdekeltek az ott történtek? Ugyanis az elmúlt években elég sokan jártak náluk. Úgy tűnt, hogy mindent ismernek, hisz a szakma, a média és közéleti személyiségek sorra látogatták a Vörös-team-et, de eddig senkinek sem szakmai, sem emberi ellenvetése nem volt velük szemben. A szakma felháborodása tehát indokolatlannak látszik, arról nem is beszélve, hogy nevetséges az a feltételezés, miszerint Vörös Győző reklámkampányt szervezett volna maga körül. Netán a magas kutatói fizetésből? Aztán éppen itt, Magyarországon, ahol a média a liberálisok zsebében van, akik zsigerből utasítanak vissza mindent, ami magyarnak tűnik?

Nem, a média logikusan viselkedett, mert a szenzáció - amit részben ők maguk keltettek - a lapok érdeke. De talán a kormányváltás és az Orbáni gesztus is belejátszott ebbe, így nincs benne semmi rendkívüli. Ami viszont nagyon is elgondolkoztató: az a hirtelen össztűz, amit a jelenleg külföldön lévő ifjú tudósra zúdítottak, ahelyett hogy előbb egy hazai szakmai fórumon vitatták volna meg, hogy történt-e szakszerűtlenség vagy éppen bitorlás, hisz ez már súlyos vád, amit bizonyítani kellene. Az a véleményem, hogy itt másról, sokkal többről van szó. Egy látszólag véletlen dologról, a Pantokrátor képről, melyet Vörös Győző bemutatott, ésBoldog Özséb a Pálos rend alapítója amellyel kapcsolatban az is kiderül, hogy megtalálási helye valószínűleg egy proto-keresztény templom, mely mintegy 1600 éves lehet, így a benne lévő feliratok és képek is ebből a korból valók.




Boldog Özséb a Pálos rend alapítója

Kiderült közben az is, hogy ezek a ma koptnak mondott keresztényeket akkor anakorétáknak nevezték, akik - számtalan vélemény szerint - az eredeti Jézus-hit követői voltak. Ezeknek a vezetője volt (állítólag) az a thébai Szent Pál, aki az ottani fehér-szerzetesek rendjét megalapította. Aligha véletlen viszont az, hogy a fehér csuhás magyar Pálos rend megalapítója, Boldog Özséb éppen róla nevezte el a magyar pálos (pilisi) rendet.
Az egyiptomi fehér szerzetesrend is pálos rend volt, csak hát ott őket Bálosnak (Pálosnak), vagy Pilisi-nek (Philistin-nek) nevezték. És ne feledjük, hogy Árpád fővárosa a Pilisben volt, valamint azt sem, hogy Árpád papsága és szolgálattevő udvari törzse a Pilisiek (a Pálos-Bálosok) voltak.
Ezt bizonyítja az a történelmi tény, hogy a kicsinyke Pilis megye volt az ország első megyéje, míg csak a keresztény vallás fel nem oszlatta, és a fővárost el nem vitték erről a tájról. Az egyiptomi anakorétákat másként manicheusoknak nevezték. Ők ugyanis a Mani-kus vallásnak, az egyistenhitnek a képviselői voltak, akik az Apa-Anya-Fiú háromszentségét hirdették. Tagadták viszont a római zsidó-keresztény egyház paulinus tanait és az ősi napisteni erkölcsöket vallották. Éppen ezért eretneknek minősültek, akiket a katolikus egyház V. századi győzelme után Ázsia- és Európa-szerte üldöztek és gyilkoltak. Ez volt az oka annak, hogy Egyiptomban is a föld alá kényszerültek. (Ne feledjük, Pantokrátor a Szent Koronánhogy ez idő tájt égettek fel az ősi könyvtárakat, így az alexandriait is, hogy megsemmisítsék az ősi napisteni vallási iratokat, és a Jézus tevékenységével kapcsolatos egyiptomi és arameus okmányokat.)





Tulajdonképpen itt jutottunk el a lényeghez. A feltételezhető királysír egyik termében volt ezeknek az első Jézus-hitűeknek az egyik temploma. Ebben a templomban szerepel egy rendkívül fontos jelkép, a Pantokrátor-kép, ami tulajdonképpen Jézus-Istent jeleníti meg, nevezetesen a partus-avar keleti ornamentikával. Ennek a thébai Pantokátornak azonban van egy nagy baja: azonos a magyar korona felső Isten-Pantokrátorával, egy díszes trónuson ülnek, egyazon kultikus pózban. Jobb kezüket parthus módra üdvözlésre emelik, bal kezükkel a Könyvet (a Törvénytáblát) tartják. Fejük körül glória látható, melynek egyaránt három belső sugárnyalábja van. Az istenalaktól jobbra és balra a Napnak és a Holdnak az ábrája van, ami az Őstérnek, a Csillagrendszernek az uralmát jelenti. (A magyar korona Jézus-Pantokrátorának a glóriájában csak két sugárnyaláb van, és más a feliratos ábra. Mindezek szinte kísérteties pontossággal egyeznek meg egy állítólag 600 éves intervallum ellenére.) A thébai Pantokrátort ugyanakkor egy körlánc veszi körbe és a főalak alatt két egyenlő karú kereszt látható.




Jézus a Szent Koronán

Ez az egyiptomi Pantokrátor óriási felfedezés. Ennek léte nemcsak azt jelenti, hogy a kereszténység első 400 éve másként alakult, mint azt ma tanítják, hanem az úgynevezett proto-keresztény vallások szerepének átértékelése is szükségessé válik. A thébai Pantokrátor semmiképpen sem "keresztény" Pantokrátor. Sokkal inkább “körösteni", vagyis Kör-isteni Atya, a Nap és Hold főistene a neve. (A keresztény szó akkor nem létezett, illetve nem is létezhetett, mert a kereszténység nem a kereszttől kapta a nevét, hiszen ez csak a 400-as években jelent meg mint jelkép. A Kriszt-nek vagy Christ-nek nevezett Krisztus Köristent jelent, akárcsak a Christien-nek, Kristian-nak írt nevek, melyek az ősi magyar nyelven Kör-istent jelentenek. - szerkesztői megjegyzés: ezzel a betoldással persze bátran vitatkozhat bárki, aki egy kicsit foglalkozott már a témával, de ez itt most ne legyen vitatéma!) Ez az aligha vitathatóan 1600 éves Pantokrátor van jelen a magyar koronán, melyet ma pápai koronának tanítanak, s a koráról éppen napjainkban folyik éles vita.Csomor Lajos és Pap Gábor ugyanis egységes avar koronáról beszélnek, ami azt jelenti, hogy Árpád előtti korban készült, tehát minimálisan is a VIII. században, de inkább előtte.

A hivatalos és akadémikus tudomány ezt kétségbe vonja, és azt bizonygatja, hogy a korona maximum az 1200-as években készülhetett. Sőt azt is sugallják, hogy a mai formáját II. József korában hamisították össze, amiben lehet igazság, ami a hamisításokat illeti. Szerkesztői megjegyzés: több képet egyértelműen kicseréltek a Szent Koronán a Habsburgok uralkodásának idején, amelynek éppen - "Mah-Méh-királynő" (?) Nimród korona- Nagyboldogasszony esett áldozatul.




Nimród koronaként számon tartott koronakincs (Bagdad) Herodotos: "az Ister felett lévő országot méhek birtokolják"

A Vörös Győző-i Link "világbotrány" azonban összedönti ezeket a magyarellenes hamisításokat és torzításokat. Meg kell ugyanis válaszolni az alapkérdést: mit keres egy anakorétamanicheus Atyaisten-Pantokrátor (nem Jézus az, mert a nap és hold a főistent jelenti) a magyar koronán, vagy ha fordítva teszem fel a kérdést: Mi köze van az avar-hun-magyar koronának Egyiptomhoz? A válasz erre a második kérdésre is nagyon kellemetlen, mert azt kell mondani, hogy: sok. Badiny Jós Ferenc és mások is arról beszélnek, hogy a Kárpát-medencében méheknek nevezett nép élt valaha. Badiny Jós Ferenc prof. ezt a mah-gar névvel indokolja. Az egyiptomi fáraók és istenek mézeskas alakú koronát viseltek, melyet kétoldalt méhszárnyak vesznek körül, és belőle egy kunkor, a méh csápja emelkedett ki.

Szerkesztői megjegyzés: Childerich meroving uralkodó sírjának és a Kárpát-medencében és az eurázsiai pusztán (sztyeppén) feltárt szkíta, szarmata, avar, magyar sírok míves arany (ott méh) mellékleteiről már ne is beszéljünk?!

Mindennek felvetése azonban pontosan úgy tilos, mint a sumér-magyar kapcsolatok létezése, és a róla való beszélgetés is, akadémikus körökben. Az egyiptomi kapcsolat felvetése pedig már ennél is nagyobb bűn. Vörös Győző a szó szoros értelmében a méhkasba nyúlt, mert az ősegyiptomi igazság egy szeletét tette le a közvélemény asztalára. A feltárt történelmi tényeket továbbra is elhallgatják.



Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Magyar Megmaradásért  
Zentai Ákos : Karthágó valljon színt!
  2017-02-02 21:26:18, csütörtök
 
  Múltunk tisztázása, az igazság megtalálása fontos kérdés, mivel azok leszünk, aminek gondoljuk magunkat. A magyarság sok évszázados hányattatása akkor érhet véget, ha a magunkról kialakult kép végre a méltó helyére kerül. Érdeklődve kísérem figyelemmel a kitalált középkor elmélettel kapcsolatos irodalmat és Tóth Gyula ezzel kapcsolatos felismeréseit (13.), melyekből kiderül, hogy a Római Birodalom kései időszaka erősen érintett az idő- és a történelemhamisításban.

A második században egy pun származású császárdinasztia is feltűnt, melynek kapcsán ráterelődött a figyelmem a punok történetére. Tóth Gyula írásainak segítségével - azoknak módszertanát felhasználva - sikerült eljutni odáig, hogy most egy sor bizonyítékát tudom bemutatni annak, hogy az egykor gazdag, nagy hagyományokkal rendelkező ókori pun néppel közös műveltségbe tartozunk. Az alábbiakban igyekszem bemutatni azoknak az egyezéseknek és kapcsolódásoknak a sorát is, amelyek az észak-afrikai pun-berber és a kárpát-medencei magyar hagyomány és emlékanyag között megtalálható. Tekintettel arra, hogy az ismert írott emlékek jó része elfogult, mivel ellenségként tekintett a punokra, nem kezelhető fenntartások nélkül, így az alábbi munkában nagy teret adtam a nyelvi emlékekben rejlő összefüggéseknek. Kiss Dénes fogalmazta meg, hogy a magyar nyelvnek emlékezete van, ezt az emlékezőképességet igyekszem feltárni a fennmaradt formájukban ismert földrajzi elnevezések, személynevek és használatban lévő szavak kapcsolatai útján, melyek sokat elárulhatnak azoknak eredetéről, jelentéstartalmuk kialakulásáról.


A punok vallásáról fennmaradt emlékek szerint Baál istenbe vetett hitük jellemezte a lelki életüket. Abból lehet tudni, hogy nagyon fontos dologgal állunk szemben, hogy az utóbbi évszázadokban és még napjainkban is tart egy erős lejárató hadviselés Baál hitével szemben, ami fel kell, hogy keltse a gyanúnkat. Ennek jelentőségére Born Gergely, Tulipánbál című előadássorozata (3.) irányította rá a figyelmemet, melyből sok gondolatot merítettem. Baál kapcsán azok az új keletű, bikafejes, trónuson ülő istenség ábrázolások telepedtek be a köztudatba, melyen áldozatokat, gyakran gyermekáldozatokat mutatnak be az istenség kegyeinek elnyerése érdekében. Ennek szellemében állítják be a történetírók a punokat is, holott erre a meghamisított feljegyzéseken kívül semmiféle hiteles forrás vagy közvetlen régészeti emlék nem utal. Ezzel kapcsolatosan egy sor kérdés vetődik fel. Mi az oka annak, hogy a fajtárs-fogyasztásra utaló kifejezést egy pun vezér nevéből kellett megalkotni? Mivel vívta ki egy ókori hadvezér a világ haragját, hogy a kannibál kifejezést magáról Hannibálról kellett elnevezni? Napjainkban készült filmek főszereplőjét, a legkönyörtelenebb és legközönyösebb szadista alakját (Hannibal Lecter) is a punok nagy vezérének nevével adják el. Véletlen ez? Vajon az az ókori történelmi személy, aki Észak-Afrikából indulva, átkelt az Alpokon és számos ütközetben megsemmisítő vereséget mért a rómaiakra, több mint másfél évtizedes itáliai tartózkodás után, sem tudta Rómát térdre kényszeríteni? Milyen célok vezérelték és milyen lehetett a világlátása? Többek közt ezekre is keressük a választ.

Sajnos a punokat lejáratók táborába a hazai történetírás is beállt. Kertész István: Hannibál, A pun háborúk kora című munkájában (5.) a következőket írja egy korabéli ábrázolásról:" A karthágói közös áldozóhelyen (Tófet) előkerült sztélé gyermeket feláldozni vivő pap képével - Kr. e. 5-6 század fordulója." Ezzel csak annyi gond van, amellett hogy ebből a megállapításból átsüt a tananyagnak való megfelelési vágy, hogy a papnál nincs semmi az élet kioltására alkalmas eszköz és semmi sem utal az ábrázolásból arra, hogy ez be is következne. Ellenben a felnőtt alak, jobbjával pártus módon üdvözlést mutat be, balján egy gyermek ül. Sokkal inkább egy ifjú trónörökös, vagy fontos személy bemutatása történik az ábrázoláson. Az alak feje felett három ősképi mintázat látható, ami napszimbólum és elő- vagy őskeresztény jelképnek tekinthető. (9.) Ezek a jelképek többek közt székely-kapukon, mángorlókon is feltűnnek.






Karthágói sztélék Nap-szimbólummal


A teljes tanulmány az alábbi linken olvasható :


Link
 
 
0 komment , kategória:  Magyar Megmaradásért  
Sütő Gábor : Második levél (KAZÁR PARAINÉZIS)
  2016-12-20 14:25:46, kedd
 
  A tavaly nyári válaszom így fejeztem: / "A fentiek tudatában kár hát az alijázáson morfondíroznod, hiszen hamarosan Izraelben érezheted magad anélkül, hogy akár egy lépést is kellene tenned; nézz szét, ez az ország már most is alig-alig magyar ország. Ezért a gojokkal egyenlőségre törekvésedből ideje neked is átállnod az egyenlőbbek tudatára."

Kedves Unokaöcsém!

Legutóbb tavaly nyáron válaszoltam a leveleidre. Elégedetten nyugtázom, hogy voltaképpen helyénvalóan jártál el, mikor a parainézis-válaszomat megjelentetted, mert neked címeztem ugyan, de minden zsidó zsidónak és kazár zsidónak szólt. Ráadásul sikerült olyan mindinkább olvasott helyen közzétenned, mint a Kapu tavalynyári dupla száma. Annak is kényelmesen, díványon fekve olvasható mellékleteként. Mit-mit, de a Kaput, ,,az értelmiség magyar folyóiratát", mi is olvassuk. Néha írjuk is, mint ahogy levelem közzétételével tulajdonképpen te magad is írtad. Az általad jelzettek mellett magam is jó visszhangokat kaptam a parainézisemre. Mármint a mieinktől. Ám a gojok részéről sokkal több szitkot, átkot alig leplező ledorongolás jutott el hozzám. Ez még örvendetesebb, mert mutatja, hogy jó az irányvonalunk. Az ő bosszankodásuk, vagy tetszésük biztos iránytű számunkra; néha talán biztosabb, mint a saját vélekedésünk. Ezért e levelemet is igyekszem úgy fogalmazni, mint parainézist, azaz intelmet. Ha kijön a lépés, jelentesd meg ezt is. Miért ne tennénk? Mindenhol ott kell lennünk, s nemcsak tájékozódnunk, hanem tájékoztatnunk, tájolnunk és lelkesítenünk kell a mieinket, még jobban megértetni velük, hogy a gátlásosság és a rugalmatlanság, vagy az elvi politika nem a mi sajátunk.

Mi több, pozícióink megerősödtek, így az óvatosság is egyre kevésbé sajátunk. Ilyesmikkel vesztegessék az időt a gojok, de a mieink ne terheljék vele az agyukat, hogy mindig a rafinériára, a fineszre koncentrálhassanak.

Éppen ezért örömömre szolgál, hogy az eseményekkel lépést tartó meglátásaiddal kapcsolatban már alig kell bírálóan fogalmaznom. Kezdesz öntudatos zsidóvá válni. A történelmünk, s egyben az egyéni sorsod fintora, hogy teszed ezt most, amikor kazárrá is kell lenned. Kívülről legalábbis, ha befelé nem is. Ugyanis könnyen lehet, hogy ez a jövő szava. De ne értetlenkedj és ijedezz, máris részletesebben kitérek rá.

Az első levelem a ,,Zsidó parainézis" alcímet viselte. A világesemények, ezen belül főleg az ukrajnai fejlemények, most a ,,Kazár parainézis" alcímet követelték ki. Azt legszívesebben csak neked mondanám, nem kötném mások orrára, nekünk, kazároknak származásilag alig van közünk a héber faji szemitizmushoz. Ne mereszd a szemed, elárulom, hogy te is kazár vagy! Légy benne biztos, mert alaposan megvizsgáltam családfánkat. Az őseink annak idején Galíciából, a hajdani kazár birodalom területéről települtek be. A kazárokat vérségileg nem tartják zsidóknak, de felvették a zsidó vallást, ezért tulajdonképpen zsidók is. Voltaképpen a közös vallás, de még inkább a csillapíthatatlan nyomulási, uralkodási vágy kapcsol össze bennünket. S magad is tudod, ez is mindkettő széttéphetetlen és örök kötelék, akárcsak a vérségi; így is kell kezelnünk őket. Ám megnyugtatlak, mindez nem jelenti, hogy nem vagy zsidó, legalábbis a vallásod és a jellemed szerint. Ezért ne is csinálj ebből problémát, egyszerűen vedd tudomásul, s lépj túl rajta, csak ne felejtsd el, s tekintsd megbízható szövetségeseknek a kazár zsidókat, ha ilyenként felfedik előtted magukat. Tartsd azonban magad nyugodtan zsidónak, főleg kifelé, hiszen Magyarországon nincs ennél jövedelmezőbb, no, hogy is mondjam, ... foglalkozás.

A kazár tudat most újraformálódik, s azért is van jövője, mert a kazárság fogalmának beemelésével a politikába még inkább összezavarjuk a goj magyarokat. Valójában nem igazán tudják megkülönböztetni a zsidókat és a kazárokat, ezért inkább hallgatnak, mint más kérdésekben is. Elértük, hogy lassan már a saját származásukat sem tudják bizonyítani, pedig tényleg az egyik legősibb nép. Ezért veszélyesek számunkra. Az MTA (a múltkor Magyarellenes Tudománytalan Alakulatnak neveztem, mivel találóan annak tartja az a kevés magyar értelmiségi is, aki még mer önállóan gondolkodni) képtelen rá, hogy világosságot teremtsen, ami a kezünkre játszik. Persze, képes lenne, ha hagynánk, de szerencsénkre a kulcspozíciók ott is a mi kezünkben vannak. Sőt az MTA a szellemi nyomulásunk nélkülözhetetlen eszköze. Feltétlenül a befolyásunk alatt kell tartanunk továbbra is. S amíg ezt biztosítani tudjuk, addig nincs keleti ősmagyar történet, turul, kurultáj, meg ilyesmi, csak finnugor-magyar rokonság. És nincs Petőfi-kultusz sem. Széchenyi meg csak hadd forogjon a sírjában.

Felvetésedre válaszolva közlöm, hogy éppen hasonló meggondolásokból csináltunk/csináltattunk kérdést a bevásárlóközpontok vasárnapi nyitva tartásából. A Fidesz-KDNP erőfeszítései ellenére elértük, hogy vasárnaponként a gojok ne templomba járjanak, hanem vásárolni, mert a vallás, akárhogy is nézzük, főleg ha a saját helyzetünkből indulunk ki, valamiféle tartást ad az embernek. Nekünk pedig olyan gojok kellenek, akiknek nincs tartásuk. Ezért ellenség számunkra a kereszténység és minden más vallás a sajátunkon kívül. Öngyilkos eljárásnak tartjuk ugyan, de örömmel látjuk, hogy több nyugat-európai országban tucatjával, Franciaországban pedig százával rombolják le a keresztény templomokat, amiről a saját médiájuk hallgat, akárcsak a magyar média. Magyarországi eredményeink egyébként szintén kiemelkedőek. Túl azon, hogy egyes oktatási intézményekben már kötelező tantárgy a holokauszt, a Mazsihisz, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Rövidítve EMMI. - Jaj, de borzasztó ez az elnevezés, s még a rövidítése is! De a lényeg, hogy finanszírozza a nyomulásunkat!) 7,5 millió forintos támogatásával az új tanévre minden általános iskolába eljuttatandó zsidó hittankönyvet adott ki az iskolák első osztályai számára. Erre mondják a demagóg gojok a magyaroknak, hogy a ti adóforintjaitokból. S igazuk is van. Igen, el tudjuk érni, hogy így legyen. Még azt is, hogy az EMMI illetékese kijelentse, a tankönyv megmutatja az Ószövetség embert, nemzeteket, és világot formáló tanítását, amelyre alapszik az egész világunk. Minden elérhető fórumon terjesztjük eszméinket, az Újszövetséget meg olvassa otthon, aki akarja.

A szellemi nyomulásunkról jut még valami az eszembe. Emlékszel, az előző levelemben kifiguráztam, hogy a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjára kiírt pályázatot a Malom jeligéjű magyaros jellegű pályamű nyerte ugyan, ám a kormánybiztos úgy döntött (amihez volt némi közünk), hogy mégis a másodikként rangsorolt, zsidó elemekre emlékeztető Életkert terv valósul meg, amit ő - nem tudom, hogy megtévesztésül, vagy védekezésül - sámándobos pavilonnak nevezett el. Tiltakozott minden érdekelt szövetség és személy, de eredménytelenül. Mint olvashattad, most azt tervezzük, hogy a hazaszállítandó pavilont Karcagra telepítjük. Semmi értelme, de szerintünk Karcagon még kevés a zsidó emlékhely. S ha már a helyi ipart nemrég még jellemző malmokat felszámolták, legyen ismét legalább egy jelképes malmuk, akkor is, ha a menóránkra hasonlít. De valahogy a nagykunok nem lelkesednek érte. Ezek az elmagyarosodott nagykunok, no meg a jászok is, magyarabbak a magyaroknál. Tartok tőle, nekünk, zsidóknak-kazároknak, sok bajunk lesz még velük.

Mindemellett nemcsak a tudomány és a művészetek vonalán nyomulunk, hanem társadalmi tevékenység más területein is. Főleg a politikában. A befolyásunk titka sem annyira a zsenialitásunk, vagy az egyébként nem létező elveink helyessége, hanem a leplezett faji együttműködés. Mihelyst a zsidó, vagy a kazár hatalmi pozícióba kerül, mindent megtesz azért, hogy fajtársait is befolyásos szintre helyezze. Ez így van nemcsak a pénzvilágban, hanem a politikában, a művészetekben, mindenhol. Ott vidéken nektek is így kell eljárnotok. Számunkra egyetlen kulcspozíció sem jelentéktelen, mindenhol ott kell lennünk. Nem zavar bennünket az sem, ha a befolyásos helyekre került zsidók segítségével az ízléstelen, beteg fércmunkáink kapnak díjakat a művészetek világában. És ez nemcsak Magyarországon van és lesz így, hanem a világban is. A közelmúltbeli fejlemények is láttatják. Amikor Izrael kilépett az UNESCO-ból, mert Palesztina felvétele miatt antiszemitának tartotta, az USA habozás nélkül követte. Izrael ellenezte az általa antiszemitának tartott bolgár UNESCO-főtitkár ENSZ-főtitkárrá választását is, s az USA ismét habozás nélkül követte. Ezért lett az ENSZ főtitkára egy nekünk jobban megfelelő portugál politikus.

Figyelj is minderre, hiszen örvendetes, hogy az Izrael USA sorrend egyre inkább megfelel a realitásoknak; az USA fegyverét mi csörtetjük! Remélhetőleg ezt Trump sem lesz képes megzavarni. Nekünk ugyan sokkal jobb lenne, ha Hilary Clinton lett volna az elnök, de az amerikai médiánk hiába sulykolta a közvéleménybe, hogy behozhatatlanul ő vezet. 57 befolyásos médiaeszköz támogatta 2-vel szemben, s kis túlzással, az egész világ el is hitte, hogy Hilarynk győz. A Newsweeket már ki is nyomtatták és utcára küldték címlapján Hilary győzelmével. A finisben mégis lemaradt. Ezrek, ha nem milliók betegedtek bele a vereségébe. Sajnos, az nevet utoljára, aki a szinte teljes ellenszél ellenére is a Fehér Házban nevet. Eléggé meg is rázott bennünket, hogy annak az Amerikának, amelynek sikerült győzelmes színes forradalmakat szítani a Balkánon, az arab térségben, Ukrajnában, most a saját fehér forradalmával kell szembenéznie. Azoknak lett igazuk, mint Putyin és Orbán, akik nyíltan Trumpnak drukkoltak. Sőt ez az Orbán az idei Bálványosi Szabadegyetemen tartott beszédében a világon elsőként állt ki Trump mellett, amit egyetlen hivatalban lévő kormány- vagy államfő sem tett meg. Még elemezzük, mit tudhattak ezek ketten, hogy sikerült a befutóra tenniük.

Hilarynk veresége nem jó előjel, de biztos vagyok benne, hogy a FED segítségével előbb-utóbb Trumppal is kijövünk. Ne félj, nem lesz itt olyan kennedys mindenre kiterjedő változás, csak egy kis hangulatváltozás, hiszen a kennedys vég őt is fenyegetheti. Esetleg némi értékrend változás, de szigorúan a jelenlegi keretek között. Könnyen lehet, csak annyi a különbség közöttük, hogy Hilaryval ,,szót értünk", Trumppal meg ,,majd csak szót fogunk érteni". Egy dolog, ami a választási kampány során elhangzik, és más a gyakorlatban megvalósítható politika. De azért, az ördög vigye el, él bennem a kétely, hogy tévedek, és ez a Trump bele fog vágni egy nemzetközi rendszerváltásba. Ugyanis zavar nagyon - és szerintem ennek a begyűrűzése szüli EU pánikoló trumpokalipszisét is - hogy Trump az egész kampány alatt nem méltatta a demokrácia exportját és az emberi jogokat, amelyekre épült az USA politikája, s amelyekre hivatkozva a NATO-val beavatkozhatott tucatnyi országban és likvidálhatta millió és millió potenciális ellenségünket. De nem emelte a magasba a politikai korrektséget sem. Az USA keleti és nyugati partjain megszervezett szándékosan polgárháborús színezetű tiltakozásokkal erre a kötelezettségére figyelmeztetjük. Mellesleg az is forog a fejemben, hogy talán még könnyebb is lesz Trumppal, mint bajlódnunk az egyébként bekalkulált női szeszéllyel. Hiszen, látod, Thereza May angol belügyminiszterként az EU-népszavazás előtt még aggodalmát fejezte ki a Goldman Sachs vezetőinek (Biztosan tudod, hogy a világ egyik legismertebb befektetetési bankja) országa esetleges kilépése miatt, most meg, hogy ő lett a brit kormányfő, nemcsak Brexittel, hanem egyenesen ,,kemény Brexittel" fenyeget.

Folytatva a felvetéseid megválaszolását, a fentiekkel rímel, ezért nem kell csodálkoznod rajta, hogy egyes politikusok, a pártjaik tévelygéseit takargatva, az 56-os évforduló ünnepségein csak Kádárt kárhoztatták, őt és csak őt nevezték gyilkosnak, de meg sem említették az 56-ot okozó Rosenfeld (Rákosi) Matyinkat, vagy az élcsapatunkat, a félelmetes ÁVH-t vezető Eisenberger Benjáminunkat (Péter Gáborunkat) és más hőseinket. Ezt én is észrevettem. Főleg a vidéki szónokok között akadtak ilyenek, de nem is akárkik. Neveket nem mondok, hiszen nyílván ugyanazokra gondolunk. Nekünk ők kellenek, mert az ilyen hozzá nem értő történelemhamisítók segítségével érjük el, hogy a magyarok egymás között vitatkozzanak, vergődjenek azon, hogy miért és mi is történt 1956-ban, de ne tudjanak egységes álláspontra jutni.

Mi viszont jól tudjuk, a rákosista ötösfogatunk elfogult és bosszúvágyó politikája mellett az egésznek az a magyarázata, hogy az akkori kétpólusú világpolitikai helyzet egyszerűen nem tette lehetővé egy kis ország akaratának érvényesülését a nagyhatalmi érdekekkel szemben, akár forradalom, ellenforradalom, szabadságharc vagy bármely más formában is akarták megvalósítani. (Még az sem volt megengedhető, hogy 1954-ben egy kis szocialista ország nyerje meg a labdarúgó világbajnokságot). Kádárral meg még jól is jártak a magyarok, ugyanis sokkal rosszabb sorsuk lett volna, ha Rákosi, vagy Gerő tér vissza. Ennek a lehetősége fenn is állt, mert a szovjet vezetésben voltak, akik ezt tartották jó megoldásnak. Tetszik nekünk, vagy nem, el kell ismerni, a szovjet vezetés e kérdésben túllépett önmagán, képesnek bizonyult az adott körülmények közötti realistább döntésre, belátta, hogy nem lehetett ismét zsidót ültetni a magyarok nyakába.

Ezzel kapcsolatosan kérdezted azt is, van-e annak alapja, hogy Horn Gyula unokahúga, Havas Szófia az orosz televízióban zsidóellenes pogromként állította be 1956-ot, a pesti srácokat lefasisztázta, s azt is állította, hogy a Szovjetunió elleni fegyveres harc az USA érdeke volt. Hát, hallod, nem irigylem a magyar politikusok és történészek helyzetét, mert 1956-ot egyetlen fogalommal magam sem tudnám meghatározni. Látod, maguk a magyarok sem képesek rá, s mi azon vagyunk, hogy e kérdésben soha ne is legyen nemzeti egység. Ennek hiánya sokféle értelemben jelent biztosítékot számunkra. Ezért e kérdésed nagyon is jogos. A tőlünk idegen nézőpontokból megfogalmazható választ keresve, vitathatatlanul szólnak érvek a szabadságharc, s a forradalom mellett, de - főleg azt követően, hogy ösztönzésünknek engedve Nyugat egyre inkább beavatkozott - az ellenforradalom mellett is.

(Ha megjelenteted e levelem, ezt az ellenforradalomra vonatkozó részt lehet, hogy célszerű kihúzni. Ugyanis megsúgom, a kisiklatott rendszerváltással nem az eredeti magyar nemzeti óhajok, hanem pontosan az ellenforradalmi célok valósultak meg - nem utolsó sorban éppen Hornnak köszönhetően - és ez zavarólag hathatna még a mieinkre is. Ugyanis az MSZP-SZDSZ koalíció alatt a rendszerváltás előnyeit egyre kevesebben élvezték, hátrányait egyre többen szenvedték. Csak mostanában tapasztalható némi egyensúlyra törekvés. Ezért bővebb magyarázat nélkül mindebből egyesek még azt a következtetést vonhatnák le, hogy a jobboldal szociálisan érzékenyebb, mint a baloldal).

Azt azonban jól látod, hogy a Rákosi által vezetett zsidó ötösfogat nekünk kedvező, de nem átgondolt politikája 1956 egyik fő oka volt, amit a befolyásunknak köszönhetően történészek, politikusok egyaránt elhallgatnak. Pedig a zsidó túlhatalom miatt még Moszkva is megrótta őket; személyesen Berija figyelmeztette Rákosit, hogy ne váljon Magyarország zsidó királyává. Így, ezekkel a szavakkal. A jövőre nézve megnyugtató számunkra, hogy sem az akkori, sem a mai zsidó túlhatalomról senki nem mer beszélni, holott még az MSZMP nevezetes négypontos oknyomozó határozata is az első helyen említi. Ezért nekem tulajdonképpen tetszik Havas Szófia gátlástalansága, ahogy nagyon tetszett Horn Gyuláé is. Te jól tudod, hogy mi évtizedekig dolgoztunk egymás mellett, ezért igazán jól ismertem őt. Nála gátlástalanabb politikust (de mondhatnék személyt is) nem is csodálhattam eddig. Emlékszem, Szófiában beosztott diplomataként, feljelentette a nagykövetét, hogy nem viselkedik kommunistaként és 1956-ban pufajkásként fegyverrel védte a szocializmust. Ámde amikor az erőviszonyok változtak, habozás nélkül tőkéspárti politikussá vált, előkészítette Magyarország NATO-tagságát, s az általa jóváhagyott nemzetközi szerződések párját ritkító kedvezményeket biztosítottak a nyugati országok multinacionális cégeinek. Nem is véletlen, hogy az EU brüsszeli központjában éppen róla és nem más magyar politikusról nevezték el az egyik termet.

Ez az ellentmondásosság, következetlenség és köpönyegforgatás az, ami beszédesen tükröződik az október 23-i ünnepségeken elhangzottak összevisszaságában. Az MSZP elhatárolódott, de megértően viszonyult Havas Szófia kijelentéseihez. E pártban egyébként az a vicces kérdés járja, hogy mondd, ki nem volt még a párt elnöke? A legújabb viccük éppen ez az elhatárolódó megértés, vagy megértő elhatárolódás. Molnár Gyula, aki pillanatnyilag a párt elnöke, összevissza beszélt a betelepítési kvóta elleni alkotmánymódosítás kérdésében. Október 23-án ünnepi megemlékezés helyett pedig olyan értelmetlenséget állított, hogy az oroszok beleszólnak a magyar politikába. Ez még Kádár alatt sem sikerült olyan mértékig, mint szerették volna, ma meg az EU és NATO-tag, azaz a sokat emlegetett szabadkőműves-zsidó irányítás alatt lévő Magyarország politikájába csak szeretnének beleszólni. Ezt majd csak akkor tehetik meg, ha a Putyin helyén is a mi emberünk ül. Ezt elérendő, az ellenzéket pártoló Political Capital, Helsinki Bizottság, TASZ, Krétakör és néhány más szervezet nem véletlenül ugyanazt állítja, aminek elhitetésén mi is fáradozunk: minden néppárti politikus Putyin barátja, a Kreml ügynöke, stb. Putyint és Oroszországot vádoljuk mindennel, ami a világban kellemetlen Washington és Tel-Aviv, akarom mondani Tel-Aviv és Washington számára. Akárcsak ahogy Magyarországon is Orbánt és a Fidesz-KDNP-t hibáztatjuk mindazért, amit elkövettünk és elkövetünk.

Ezek primitív, átlátszó, megtévesztő, és jórészt haszontalan vádaskodások, hiszen minden józanul gondolkodó, a politikában valamelyest jártas ember tudja, hogy hazugok. A vak is látja, hogy még Orbán győzelmeit is vereségnek állítják be. Miért tesszük, s tettetjük velük, kérdezed. Azért, mert nekünk most így hasznos. De ha egyszer az érdekeink azt kívánnák, hogy fordítva tegyék, dicsérjék azokat, akiket jelenleg bírálnak, habozás nélkül rávehetnénk őket. Ahogy elértük azt is, hogy a sajtó, akarom mondani a média, ma már nem tájékoztat, hanem politikai harcot folytat, érdekeket képvisel, rádumál, vagy ledumál. Remélem, átlátod, s érted a csíziót. Ennek olyan előnye is van - amin magamban jókat kuncogok - hogy nemcsak a baloldali, hanem a jobboldali politikusok nagy része is, miközben mindenért Putyint hibáztatja és okolja, észre sem veszi, hogy az amerikai és az izraeli nagykövet naponta beavatkozik a magyar belügyekbe, gyakorlatilag helytartók, és az általunk irányított média minden fellépésüket népszerűsíti, a kormányzati szervek pedig kussolnak. Mivel mostanában a politikusokat is azért tartják, hogy korruptak és hazugok legyenek, ne pedig a valósággal kínlódjanak, nagyon vigyázunk rá, hogy ezekben a politikusokban és újságírókban ne bízzunk, mert szélkakasként viselkednek. Ahogy érzékeltettem, tulajdonképpen az volt maga Horn Gyula is.

No de hadd cibálják csak egymás haját, nekünk ez kedvező feltételeket teremt. Az a legfontosabb, hogy a szellemi-politikai nyomulásunk okán - amit egyes meg-megszólaló gojok szellemi-politikai terrorizmusnak neveznek, talán nem is teljesen alaptalanul - arra kényszerülnek, hogy egyre inkább hozzánk és ne a saját érdekeikhez viszonyítva ítéljenek meg mindent. Magunk között elismerhetjük, hogy megköveteljük ezt a fajta politikai korrektséget, de jól tudjuk, hogy valójában tényleg szellemi-politikai terrorizmus, azaz zsidó-kazár cenzúra a goj eszmék ellen. Amikor pedig mi magunk ítélünk az első és egyben az utolsó, tehát az egyetlen kérdés, amit felteszünk az, hogy jó-e ez nekünk, zsidóknak (és kazároknak)? Nektek is mindig ebből kell kiindulnotok.

E téren elért sikereinket és befolyásunkat láthatod abban is, hogy ma már a Zsidó Világszövetség után a Cionista Világszövetség is Budapesten tartja az ülését. Ez olyan szerzett jog már, amiről soha nem mondunk le, s ha pedig valamely kormány nem engedélyezné, világméretű kampányt kezdenénk ellene. A szeptemberi kongresszusunkon Heisler András, a Mazsihisz elnöke, éppen ennek szellemében tette helyre az egyébként mellettünk felszólaló, de a migráció veszélyéről is beszélő Mikola István államtitkárt. Idézem neked, mert iránymutató. ,,Nem tartjuk egészségesnek - mondta - hogy a népszavazást néhány héttel megelőzően egy cionista konferencián vezető kormányzati politikus az antiszemitizmussal összefüggésben a menekültekkel és az európai migrációval foglalkozzon." Talán emlékszel rá, hogy egy évvel előtte, a Zsidó Kulturális Fesztivál megnyitóján, a zsinagógában lehurrogtuk és kitapsoltuk Latorcai Csaba helyettes államtitkárt is, aki egyébként ugyancsak eléggé hajbókoló beszédében ki merte jelenteni, hogy akkor is fel kell szólalni, ha valakit alaptalanul vádolnak antiszemitizmussal. Orbán Viktort is kifütyültük az MTK új stadionjának avatásán. Mivel az általa szorgalmazott alkotmánymódosítás számunkra ellenjavallt módon erősítené az ország szuverenitását még akkor is, ha ,,európai" kiskaput hagy azzal, hogy az Országgyűlés jóváhagyásához köti a kötelező betelepítést. Ők tudják, mit tesznek, de szerintem az igazi megoldás az lenne, ha az alkotmány eleve minden betelepítést és betelepülést megtiltana, amit mi úgyis ki tudnánk játszani. A javaslat megtorpedózása tehát csak arra hivatott, hogy megértesse vele, és mindenkivel: a gojoknak meg kell tanulniuk, velünk kell előzetesen egyeztetniük, a mi ügyeink, legyenek azok akár pillanatnyi érdekeink, mindenek felett állnak, senkiével nem hozhatók párhuzamba, mert az maga az antiszemitizmus.

Apropó, kérdezed, hogyan lehet egyértelműen megállapítani, hogy valaki antiszemita-e, vagy nem, mert te nemigen találkozol antiszemitákkal. Nézd, azokon, akik szívből utálnak bennünket és ezt kifejezésre is juttatják, csak kuncogok, mert bőven van ugyan miért utálni bennünket, de az utálat önmagában ártalmatlan. Ennek ellenére nevezd csak őket antiszemitának. Ám azok veszélyesebbek, akik a szabadkőműves-zsidó vagy izraeli-amerikai összeesküvésről beszélnek, főleg őket kell antiszemitának tartani és nevezni is. E vonatkozásban figyeld és tekintsd követendőnek a Tett és Védelem szervezetünk mindenre kiterjedő tevékenységét. Legutóbb az MVSZ '56-os kiállítását támadta a Mindszenty József bíboros fényképe alatti felirat miatt, miszerint ,,Ő mentette a zsidókat, és mentette volna a magyarokat is, ha a zsidók hagyják." Még ilyesmit sem lehet szó nélkül hagyni. A TEV, a Mazsihisz és az EMIH mellett, a mi pajzsunk és kardunk. Látod, nincs is rá szükség, hogy titkolja a faji alapú működését. Magam is alig hiszem, de a kekeckedő gojok elleni feljelentései a magyar bíróságok részére végrehajtandó utasítások. Szükség van erre akkor is, ha Magyarországon annyira nincs komoly antiszemitizmus, hogy a hiánya nekünk néha még problémákat is okoz. Esetenként szélsőjobbos látszattal kell mesterséges ürügyeket fabrikálnunk. Ennél már csak a sokszor túl nyilvánvaló, látványos és közutálatot kiváltó kormányzati filoszemitizmus jelent számunkra nagyobb gondokat. De antiszemitizmus nélkül is szüntelenül antiszemitáznunk kell, mert csak ezzel biztosítható a kormányszervek hátrálása, az újabb kártérítési-kárpótlási és egyéb igényeink kielégítése, amiből - ne feledd - te is részesülsz, bár szerencsénkre sem te, sem a szüleid nem szenvedtek miatta. Zsidó-kazár sorsközösségünk mindig és mindent felülír, s ehhez mindegyikünknek tartania kell magát. Nagyon fontos kérdést vetsz fel, tehát. Ezért jól jegyezd meg: nem az antiszemita, aki utálja a zsidókat, vagy a kazárokat, hanem az, akit mi zsidók és kazárok utálunk, teljesen függetlenül attól, hogy az illető antiszemita-e valóban, vagy nem. Ezen mostanában annyi változás van, hogy most már - legalábbis átmenetileg - nemcsak az rasszista, aki antiszemita, hanem az is, aki muszlimellenes, s ezzel még inkább felmentjük magunkat az érdemi vita alól.

Az antiszemitizmus témájához szerencsénkre egyre kevésbé, de mégis kapcsolódnak a Jobbikra vonatkozó kérdéseid is. Írod, nem világos számodra, mi történik Jobbikban, mi a Vona Gábor által meghirdetett ,,új lelkületük" politikai tartalma. E pártban végbemenő valóban talányos irányzatú változásokat látva, szorítkozhatnék olyan lakonikus megjegyzésre, hogy magyarellenes tevékenység folyhat a nemzeti trikolor magasba emelése mellett is, sőt talán így a leghatékonyabb. Ez azonban jelenleg még inkább látszat, felsejlő tendencia, ezért egyet, s mást hozzá kell fűznöm. Kezdem azzal, hogy a Jobbik is próbálkozott a Tett és Védelem szervezetünkhöz valamelyest hasonló saját szervezet, a Magyar Gárda létrehozásával, de a kormányszervek e kérdésben is a mi pártunkra álltak. Keményen értésre adták: zsidó gárda lehet, esetleg cigány is, de magyar semmiképpen. Ezért a magyar gárda egyre inkább nyűg lett a nyakukon. Most meg hogy Vona szerint ,,új lelkületük" van, azok, akikbe ezt sikerült belelehelnie, láthatólag le is mondtak róla. Úgy határoznám meg a Jobbik visszafejlődésének irányát, hogy ellenzékisége ellenére ,,fideszesedik". E közeledést mutatja, hogy hivatalosan ugyancsak ,,néppárttá" vált és "Valódi nemzeti konzultációt" kezdeményezett. Azzal is próbálkozott, hogy benyújtotta a Fidesz szószerinti alkotmánymódosítási javaslatát, csak kiegészítve a letelepedési kötvényt tiltó mondattal. Csakhogy eredetileg a Fidesz a néppárt, s a nemzeti konzultáció az ő módszere. Az alkotmánymódosító javaslatának kisajátítása és beterjesztése a Jobbik nevében pedig, a sorsától függetlenül, nem múlta felül a politikai ügyeskedést. A Jobbiknak, ha már lelkületet váltott, valami újjal és eredetivel kellene fellépnie, nem pedig a Fideszt utánozni. Erőlködéseiből kiérződik, hogy kiürült, vagy nem is volt magyar szellemi holdudvara, amivel egyébként - s ezt örömmel állapítjuk meg - egyetlen másik párt, maga a Fidesz-KDNP sem dicsekedhet. Ezzel együtt ez a visszafejlődés számunkra egy árnyalattal mégis elfogadhatóbb, mint amit a Jobbik akkor képviselt, amikor még nem volt néppárt, s volt még rá némi esélye, hogy 2018-ban váltópárt legyen. Az alkotmánymódosítással kapcsolatos hol támogató, hol ellenző kijelentéseik, majd a bojkottjuk miatt már elvesztette ezt az esélyt. Röviddel a szavazás előtt Vona hazaárulónak nevezte azt, aki majd nem szavazza meg a Brüsszel által erőltetett kötelező betelepítési kvótát akadályozó fideszes alkotmánymódosítást, azaz előre minősítette önmagát. E lépésével ráadásul még egységesítette is az ellenzéket, azaz, kis túlzással, elérte azt, amit az MSZP és Gyurcsány évek óta sikertelenül igyekszik elérni. Mivel pedig azt is ígérte, hogy lemond, ha nem nyerik meg a 2018-as választást, kezdek hallani olyan véleményeket, hogy nem kellene addig várnia, meg hogy az ,,új lelkülettel" gyakorlatilag már le is mondott. Azt azonban még ki kell derítenünk, miért fontosabb számukra a letelepedési kötvény, mint az általuk oly sokat emlegetett magyar haza védelme. Ezért egy kicsit várjunk ki a végleges értékelésünkkel. Az világos, hogy az eredeti Jobbik megszűnőben van, a párt hitelességi válságban van és alkalmazkodása folyik valamihez, vagy valakikhez. Én kitartok a ,,fideszedése" mellett, s azt feltételezem, hogy csak puhítani próbálja a magának kiszemelt 2018-as koalíciós partnerét.

A leveleidben feltett más kérdéseken töprengve, de főleg az eseményeket látva, sokmindenről kellene még írnom, de csak a fontosabbakra térek ki. Az eltelt közel kétéves időszak mozgalmas volt a világban, de Magyarországon is. ,,Muszlim időszak" - írod egy helyen. De nem árt mélyebben nézned a dolgok mögé. Valóban csak az-e? Nem a miénk is? Ha a parainézis szellemében gondolkodva válaszolnom kell rá, azt mondom, hogy is-is, akarom mondani ISIS. Hiszen láthatod, még azok a gojok is, akik alaposabban beleásták magukat napjaink fő kérdésébe, rátapintottak, hogy céltudatos népvándoroltatásról van szó, amit Izrael és az USA az ISIS kalifátus segítségével céltudatosan idézett elő, és szervezett meg, hogy Európát engedelmesebbé tegye. Vésd a kobakodba, hogy most Európa (Európa és már nem Brüsszel) gyengítése a fő irányelvünk.

Jól is haladunk. A magyar kormány már félmilliárd eurót költött a migránsok elleni védekezésre, amit a magyar lakosság fizet meg. (Az akció sikere miatt átmenetileg még azt is elnézzük, hogy a holokauszt-iparunk kissé háttérbe szoruljon). A migránsok mégsem hálásak a magyaroknak. De még az általuk védelmezett EU sem hálás nekik, amelytől pedig még pénzügyi hozzájárulást sem kérnek a migráns probléma kezeléséhez. Ellenkezőleg, azért állnak ki, hogy az EU a balkáni országoknak nyújtson anyagi segítséget a migránsok ellen. Képzeld, ez a fontos nekik. Nemrég volt egy Martonyi nevű külügyminiszterük, aki meg nem győzte hangsúlyozni, hogy más országok EU-, vagy NATO-tagsága magyar nemzeti érdek, s minden feltétel nélkül meg is szavazta. A mai világban ilyen egyoldalú szamár, akarom mondani szamaritánus magatartást mások nem tanúsítanak. Te is tudod, a magyarok, hagyományos bárgyú lovagiasságból és öncélú büszkeségből, a történelem folyamán mindig is védték Európát, ahogy most is teszik, mégis őket tekintik a legkevésbé európainak. A közvélemény-kutatások ennek ellenére is Magyarországon mérik a legnagyobb EU támogatást. Néha még én sem értem, mi folyik itt.

Emlékszel, annak idején Gyurcsány, az EU-t megelőzve, egymillió ázsiait akart Magyarországra betelepíteni. Bár az ázsiaiak alatt ő remélhetőleg minket, azaz a zsidókat és a kazárokat értette. Magamban kérdezem: normálisak ezek? Jehova, ments meg minket, zsidókat, meg kazárokat, hogy ilyesmire vetemedjünk. Mi több, az úgy nevezett baloldali ellenzéki pártok nyíltan a migránsok mellett foglaltak állást; a kormánnyal és a magyar lakossággal szemben be akarták őket fogadni. Tették ezt abban a hitben, hogy az amerikai elnökválasztásokon az ő jelöltjük, azaz a mi jelöltünk, Hilary Clinton győz. Jó pontokat akartak szerezni előtte, Brüsszel előtt, meg előttünk. Az ilyen politikusokra vonatkozóan már nem is azt kérdezem, hogy normálisak-e, hanem állítom, hogy nem normálisak, de még azt is, hogy nem is magyarok. Néha felsejlik bennem, csak nem kriptozsidók ezek, vagy legalábbis kriptokazárok? Mint ahogy azt sem értem, az MSZP vezetői hogyan képviselhetnek nyilvánvaló hazugságot, azt állítva, hogy az EU nem is akar kötelező betelepítési kvótát, azt csak Orbán találta ki, mikor az EU vezetői naponta szólítanak fel a kvóta teljesítésére. De nem tetszik nekem azok érvelése sem, akik párhuzamot vonnak az 56-os magyar menekültek és a mostani migránsok között, elmarasztalva a kormányt, hogy nem akarja fogadni a migránsokat, miközben a magyar menekülteket más országokban fogadták. Csakhogy azt is el kell ismernünk, a magyar menekültek általában európai kulturális és szakmai szinten voltak, szerényen és békésen viselkedtek, nehézségek nélkül képesek voltak alkalmazkodni a befogadó ország körülményeihez, míg a migránsok mindezeknek híján vannak. Következményként az ellenzéki pártok egyre komolyabb bírálatoknak vannak kitéve, mert a közvélemény látja, hogy akadályozzák a kormány munkáját, rontják az általános helyzetet és közérzetet. Mindezt az ellenzéki és az úgynevezett baloldali politikusoknak nem lenne szabad figyelmen kívül hagyniuk, s a körültekintő politikusoknak nem lenne szabad elkövetniük. A közvélemény érzékeny a nyilvánvaló hazudozásokra és csúsztatásokra. Ez azért érzékeny kérdés számunkra, mert mégis csak az esetleges szövetségeseinkről van szó.

Mindeközben mi viszont mi ügyesen belefolytunk a letelepedési kötvények rendszerébe, amin keresztül azt hozunk be - akár Schwartz (Soros) György barátunkkal együttműködésben is - akit akarunk. E négy éve folyó akciónak semmi köze a migránsokhoz, sem az EU erőszakolta kvótához. Legfeljebb annyi, hogy az eddig közel húszezer betelepülő suttyomban bevásárolta magát az EU-ba is. Igaz, a magyaroknak nemzetbiztonsági kockázattal jár, s a magyar állam politikailag, pénzügyileg egyaránt ráfizethet, de egyes goj vezetőknek és nekünk előnyös. A párhuzamosan csendben folyó zsidó betelepülésre nézve is jótékony, mert elvonja róla a figyelmet, ami a mindenkori magyar kormánynak is jól jön. Nem véletlen, hogy kormánytényezők erről sohasem nyilatkoznak. Hogy miért? Mert ennek intézése nem az ő kezükben van és soha nem is lesz. Erről titkos államközi szerződésekkel gondoskodtunk már régebben, s úgy, hogy kötelezőek legyenek minden magyar kormány számára. Igazad van tehát, amikor írod, hogy a zsidók betelepülése kötvény nélkül is akadálytalan, sőt elősegített. Csakhogy azon nekünk nincs közvetlen pénzügyi hasznunk; a letelepedési kötvény viszont busásasan fizetett. A fiúk talán kissé túl is léptek a magyarok által eltűrt határon, ugyanis, ha a közvélemény nem is tud róla, a rendszernek Moszkvában és Isztambulban már önálló külképviselete van, de Kijevben és máshol is akad ügyintézője és gyakorlatilag mindenhol árusítják. Ha kiderül, hogy szinte párhuzamos külképviseleti hálózat kiépítése folyik, ebből még újabb botrány is lehet azon kívül, amit a Jobbik felszított. Egyébként kötvénnyel, vagy kötvény nélkül, azokat és olyan számban telepítünk be Magyarországra, akiket és ahányat csak akarunk. Ha akadályoznák, azonnal világraszólóan rasszizmust (antiszemitizmust) kiáltanánk, ami mindig hatékony fegyvernek bizonyul.

Azt nyilván tudod, hogy a kerítés felhúzása, Európa védelmének jelszava alatt, élvezte a támogatásunkat. No, nem a gojokat féltjük az muszlimoktól, hanem önmagunkat; Magyarországon nem akarunk iszlám konkurenseket. Mi ezt a földet második Izraelnek tekintjük. Elég végigsétálnod, valamelyik főbb utcán, parkon, vagy a Duna parton, és láthatod, hogy már majdhogynem az is. Itt már az emlékhelyek többsége zsidó vonatkozású, magyar egyre kevésbé akad. Erről el is mondok neked egy közelmúltbeli tanulságos esetet. Néhány ismerősöm kezdeményezte az óbudai Tégla utca átnevezését a holokauszt áldozat Gelléri Andor Endre nevére. Olyan ellenérveket állítottak velük szembe, hogy a Tégla utcának sohasem volt más neve, a lakosok ehhez szoktak. A posta, a rendőrség így ismeri, s mivel itt van a Margit kórház, a mentősöknek is a Tégla utca ismert. A Tégla utcát könnyű megjegyezni, egyszerűbb beírni a nyomtatványokba, címzésekbe. Egy utca átnevezése óriási költségekkel és adminisztratív bonyodalmakkal jár. A XVI. kerületben Gellériről már neveztek el utcát. Kérlek szépen, z ellenzőknek mindenben igazuk volt, mégis az ismerőseim győzedelmeskedtek, egyszerűen azért, mert elkezdték pedzegetni az ellenzők antiszemitizmusát. Jelentéktelen ügynek tűnik, de hidd el, hihetetlen jelentősége van. Először is újabb szerzett jog, amit már nem vehetnek el tőlünk; ha kísérleteznének vele, elkezdenénk antiszemitázni. Másodsorban felmérhetetlenül fontos, hogy a zsidó jelenlétet mindenhol jelezzük, akkor is, ha egyáltalán nem jellemző az adott környékre. Ha ilyen könnyen megtehetjük, miért ne tennénk. A gyáva gojok magukra vessenek. Ezt folytatjuk évtizedek óta. Ennek köszönhetően Budapest, ha a földrajzi környezete, az építészeti stílusai, no meg a Duna nem különböztetnék meg, ma már elmenne izraeli városnak. Sőt, lehet, hogy nincs is olyan izraeli város, amelyben a holokausztnak és általában a zsidóságnak annyi emlékműve és emlékhelye lenne, mint itt. E hetekben már a nagyobb vidéki városokat is elárasztjuk botlatókövekkel. És még mennyi tervünk van! Például még a budai várat kell elfoglalnunk. De ott is ,,felfedezünk" majd egy ősi zsinagógát, vagy kultikus zsidó fürdőt. Sőt azt is bebizonyítjuk - mert az MTA csak igenel a ,,történelmi" felfedezéseinkre - hogy a vár alatti barlangrendszert is zsidók és kazárok építették ki. E törekvésünk keretében mindig követeltük és követeljük ma is, hogy a magyar kormány létesítsen zsidó emlékműveket, állítson helyre zsinagógákat és elhanyagolt zsidó temetőket a szomszédos országokban is. Ilyen képtelen követelésekre mások az ajtóra mutatnának nekünk, de nem úgy a magyar kormányok.

Bővebben ki kell fejtenem az előbb említett második Izrael koncepciót, ugyanis az ukrán helyzet alakulásának függvényében, valamelyest módosulhat, hiszen a második Izrael ott, kazárföldön lehetne az igazi, nem annyira Magyarországon. S itt térek ki rá, hogy osztom a félelmedet az ukrán helyzettel kapcsolatban. Nem volt nehéz alaptalan ígéretekkel kazár útra terelni Ukrajnát, hiszen ha jól megnézed, a felső vezetésükben alig van ukrán, hanem döntően a mieink. Ezért most ismét arra kényszerülünk, hogy külföldi zsoldosokat szerződtessünk, mert az ukránok nagy többsége nem akar a testvéri orosz nép ellen harcolni, különösen nem kazár vezetés alatt. Sajnos, Oroszország túl erős az ukrán kérdésben, mi viszont el akarjuk érni a célunkat, a nagy kazár birodalom újraélesztését, és ez háború közeli helyzetet idézett elő. Így, vagy úgy, de megoldjuk. Emlékezz a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett irányelvére, miszerint Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni, valamint a gojok által is lépen-nyomon idézett Alliance Israelitée korabeli felhívására: ,,Az egész földkerekségen nincs egyetlen darab föld sem, amelyet könnyebben leigázhatnánk, mint Galíciát és Magyarországot. E két országnak mindenképpen a miénknek kell lennie, mert számunkra ott a legkedvezőbbek a körülmények." A gojok, de egyesek közülünk is, hamisításnak tekintik, akárcsak a ,,Cion bölcseinek jegyzőkönyvét". Hamisítás, vagy nem, helyes irányelv, és folyik a megvalósítása. A gojok szerencsénkre csak idézgetik, elítélgetik, de gyakorlatilag semmit nem tesznek ellene. Ily módon, ha mindent leleményesen kézben tartunk, belátható időn belül három zsidó ország is lesz: Izrael, Galícia-Kazárföld és Magyarország. De nem teszünk le a negyedikről sem: Oroszországban létezik a volt Zsidó Autonóm Terület Birobidzsán fővárossal, ahol 1918-ban mi hoztuk létre az első zsidó telepeket, amelyek továbbra is fennállnak. S ha már itt tartunk, méltatlanság lenne elfeledkezni az ötödikről, a világhatalmasságunk, a FED által uralt USA-ról.

Ne gondold, hogy mindez puszta álmodozás. Magunk között elismerhetjük, jól látják e helyzetet azok a gojok, akik a szabadkőműves-zsidó háttérhatalmunkról beszélnek, amelynek sok európai ország, főleg a német, de néhány más ország kormánytagjai gyakorlatilag nemcsak hűséges, hanem öntevékeny ügynökei, előtérbe tolt bábfigurái. Schwartz (Soros) György szavaival élve, ,,a mi embereink". Kulcspozícióba juttattuk őket, s olyan odaadóak, hogy minden EU-s alá- és fölérendeltségi viszonyt megszegve, európaiságukból teljesen kivetkőzve gátlástalanul, de a magyar kormány, illetve a Visegrádi Négyek miatt sajnos nem akadálytalanul folytathatják az európai nemzetállamok elleni politikánkat. De értékelendő, hogy erőt és határozottságot csakis velük szemben és a saját nemzeteik ellenében mutatnak. Még számunkra is félelmetes, hogy etekintetben mi mindenre képesek. Te sem lelkesedj értük mértéken felül, mert mégis csak mórok, akik kivitelezik az akaratunkat, s ha megtették a kötelességüket, mehetnek, amerre látnak, levesszük róluk a kezünket. Ahogy szoktuk. Annál inkább, hogy - el kell ismernünk - bűnösök ugyan, de mégsem ők az igazi bűnösök. Majd kapnak jó nyugdíjat, bár arra sincs szükségük, hiszen a siker érdekében hagynunk kellett, hogy megszedjék magukat. Túlzottan is gondoskodnak önmagukról. A Lisszaboni Szerződéshez 2009-ben csendben csatoltak egy jegyzőkönyvet az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességéről. Eszerint az EU brüsszeli helyiségeit és épületeit nem szabad átkutatni, a hivatalnokok pedig ,,hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásaikat is beleértve, mentességet élveznek a bírósági eljárások alól. Ez a mentesség hivataluk megszűnését követően is megilleti őket". Azaz, tehetnek, amit akarnak, mentesülnek minden felelősség alól, s nem is büntethetőek. Az EU-biztosok pedig még a mandátumuk lejárta után három évig évente 31 millió forint ,,átmeneti járadékra" jogosultak. Nem szívesen teszem, de el kell ismerni, amit egyes goj újságírók ismételgetnek: ezrek és ezrek élnek mélyszegénységben, vagy egész életen át nem keresnek 31 milliót, s a kormány alig-alig tud valamit is segíteni nekik, ezek meg könnyedén dúsgazdagokká váltak. A feltehetőleg nemsokára uralomra kerülő muszlimok elől pedig majd kivándorolnak valahova. Mert ha valami számunkra nemkívánatos gyökeres változás nem áll be a brüsszeli apparátusban, az általad is emlegetett muszlim uralom bekövetkezik.

Látom a szemedben a nyugtalanító kérdést, hogy muszlim országlás esetén velünk mi lesz? Jogos a kérdés, de ne félj, kockáztatunk, ám előrelátóan és biztosítékokat teremtve. Ezért kell megértetni azt is a mieinkkel, hogy ma már nem elég egyszerűen cionistának lenni, hanem a gojokat következetesen a Talmud előírásainak szellemében kell kezelniük. Sokan nem teszik és még sokan hajlanak az asszimiláció felé is. Emlékezz és szüntelenül emlékeztess Yehezkel Dror, a jeruzsálemi Hebrew University politikai tudományok tanárának tanítására: ,,Ha a zsidóság megmaradása forog kockán, akkor az erkölcsnek semmi helye nincs".

Először is, magunk között elismerhetjük, a népvándoroltatás a legembertelenebb akció mind a teljes bizonytalanságba kényszerített muszlimok, mind a biztos pusztulás irányába tuszkolt keresztények számára. Nem humánus meggondolások vezérlik sem a szereplőket, sem a háttérben állókat, így minket sem. Ahogy jeleztem, minket nem is vezethetnek humánus szempontok sem Magyarországon, sem a világban, csak a finesz és a rafinéria. Ezért tartjuk ellenjavalltnak azt is, hogy a neoliberális EU szót emeljen a közel-keleti és afrikai keresztények irtása ellen. Hallgat is, bár a jelek szerint egyébként sem aggódna. Nem is tetszik nekünk, hogy Orbánék meg ezzel szemben, az EMMI-ben helyettes államtitkárságot hoztak létre a keresztényüldözés ellen. Az viszont tetszik, hogy az ismétlődő Élet Mentében nyugodtan gyalázhatjuk a keresztény magyarokat, s még szóvá sem teszik.

Másodszor, nekünk az átmeneti látszatbéke a muszlimokkal - majd alaposan átgondoljuk, hogy szemita, vagy keresztényellenes alapon hozzuk létre - nem fog gondot jelenteni sem Magyarországon, sem Európában. Akkor sem, ha nem lesz egy könnyű játék. Merthogy határozottan fennáll a veszély, hogy harcolni képes magyarok nélkül mi sem éljük, vagy élhetjük túl a muszlim terjeszkedést, de szerencsénkre, mindig akadnak magyarok, akik azt hívén, hogy önmagukért harcolnak, mi értünk és helyettünk fognak harcolni. Legfeljebb szép és megható európai jelszavak alatt. A muszlim nyomulás emiatt biztosra vehető áldozatokkal jár számunkra. A gyengébbjeink ugyanúgy elhullnak, mint a második világháború során. Olyan áldozat ez, amit ismét vállalnunk kell, mert mi, akik megmaradunk, ettől leszünk erősebbek, ahogy a második világháború után is erősebbek lettünk. Áldozatainkat majd ismét megfizettetjük a gojokkal. A muszlimok ugyanis nem magyarok, őket nem tudjuk olyan könnyedén az ujjunk köré csavarni, de ismétlem, a szemita, vagy talán inkább valami más alap, mondjuk a keresztényellenesség, vagy pénzügyi érdekeltség majd összeköt bennünket. Legrosszabb esetben átmeneti zsidó-muszlim közös uralom lesz. Ezért tartsd meg a muszlimokkal kapcsolatos kételyeidet, figyelj oda mindenre, de most mutass bizalmat a múlandó látszatszövetségünk iránt. Hiszen, láthatod, egyelőre úgy irányítjuk őket, ahogy akarjuk, s szinte észre sem veszik, hogy azokhoz menekülnek, akik régen a gyarmatosítóik voltak, s ma is a bajaik okozói. A keresztényellenességben máris tökéletes az egyetértés. Másfelől amerikai fegyverekkel, hamis ígéretekkel mi űztük el őket a saját hazájukból, ám nézd meg, támadnak-e bennünket, vagy tesznek-e szemrehányást Izraelnek és az USA-nak? Eszükbe sem jut! A Soros-féle ügynökeink úgy megdolgozták őmuszlimságukat, hogy ellenkezőleg, az őket befogadó, hozzájuk a saját hazájukban máris szolgaian alkalmazkodó európai keresztényeket támadják! És ennek így kell folytatódnia, amíg csak le nem igázzuk Európát.

Ez, persze, még a legjobb esetben sem lesz akadálytalan és harc nélküli folyamat. El kell ismernünk, hogy Orbán és eszmetársai, de a közemberek jó része is eléggé világosan látják a helyzetet, s átlátják, hogy mit művelünk, akkor is, ha mirólunk nem mernek egy szót sem ejteni, csak Brüsszelt ostorozzák. Igaz, tulajdonképpen Brüsszel is mi vagyunk. Mivel azonban előbb-utóbb határozott állásfoglalásra kényszerülnek, nagyon az utunkban állnak. Figyeled, Kövér László ki is mondta, hogy ,,a saját önazonosságának, önrendelkezésének és önbecsülésének fenntartása és védelme nélkül egész Európa, az egész Európai Unió tragikus vesztese lehet az Európán kívüli nagyhatalmi erők és az államok fölötti, demokratikus felhatalmazás és ellenőrzés nélkül működő háttérhatalmak gátlástalan érdekérvényesítésének." Ennek a goj gyereknek a bajusza alól néha értelmes dolgok hangzanak el. Más kérdés, hogy nem értünk vele egyet, de magunk között, a saját helyzetünk és törekvéseink helyes értékeléséhez tudnunk kell, hogy vannak, akik átlátnak rajtunk és pillanatnyi szövetségeseinken.

Orbánnak és híveinek, amellett hogy ki kell védeniük a jobb és baloldali ellenzék sokszor külföldről inspirált és támogatott folyamatos támadásait, el kell kerülniük a csapdáikat, ellensúlyozni kell a saját melléfogásaikat és ügyeskedéseiket is, kuliként egyre több embert kell cipelniük a hátukon, akikről nem is sejtik, hogy kiknek dolgoznak. Ezért ne ábrándítsd ki őket, hagy higgyék, hogy a legfőbb ellenségeik még most is a kommunisták, s támadják csak őket. Lehet még csodálni is az erejüket, kitartásukat, még az eredményeiket is, de csak idő kérdése, hogy meddig bírják, s akkor jön el a mi időnk, a rendszerváltáson belüli rendszerváltás. Sok, neked is ismerős arc fog feltűnni.

Mindezek okán mindennapos feladatunk ügyelni rá, hogy minél kevesebb sikeres, vagy makulátlan goj politikus nőjön ki. Akit pedig a közvélemény ilyennek ismer el, azt kompromittáljuk, hogy fokozatosan pártoljanak el tőle. A példák a szemed előtt zajlanak, nem akarom idézni őket. Támadhatatlan és feddhetetlen goj személyiségnek nincs szabad út. E távlati célok érdekében a legfőbb vezető politikusok mellett is ott vannak a felfedhetetlen embereink, akik kolléga, beosztott, tanácsadó, szakértő, jóakaró, vagy barát minőségben fellépve rábeszélnek, vagy lebeszélnek, ahogy az adott esetben alkalmazandó taktikánk megköveteli.

Ezen intelmek szellemében zárom soraimat.

Shalom! Néhány kérdésed megválaszolatlanul maradt, de jövőre majd ismét írok. Addig is, Jahve óvjon!

Nagybátyád.

* A szerző nyugalmazott nagykövet, közíró.

- - -

Megjelent a KAPU 2016/11-12. számában.



Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Magyar Megmaradásért  
Hopi próféciák
  2016-08-09 23:10:31, kedd
 
  A Hopi nemzet egy különös, ősi nép amely bölcsességével és az emberiség sorsának javítására irányuló cselekedetekkel hívta fel magára a figyelmet. Több ezer éves, sziklába vésett tudáson alapuló próféciáikat felelőtlenség lenne egy legyintéssel elintézni. A Hopik egyik üzenetét Fehér Toll adta közre.





És most Fehér Toll haldoklik. Fiai mind csatlakoztak őseikhez, és hamarosan ő is velük lesz. Így aztán senki sem maradt, senki sem idézheti fel és adhatja tovább az ősi bölcsességet. Népem belefáradt a régi szokásokba - a nagy szertartások, amelyek az eredetünket beszélték el, ahogyan megjelentünk a negyedik Világban, szinte mind el lettek hanyagolva, elfeledetté váltak, persze ezt is megjósolták előre, hogy így lesz. Az idő egyre fogy.

Az én népem várja Pahana-t, az elveszett Fehér Testvért, [a csillagok közül] mint ahogy az összes testvéreink várják Őt a Földön. Ő nem hasonlít a most ismert a fehér férfiakra, akik kegyetlenek és kapzsik. Megjósolták az ő felbukkanásukat is, hosszú idővel ezelőtt. De mi még mindig Pahana-t várjuk.

Ő a vének által őrzött szent táblák hiányzó részeivel és azokkal a jelképekkel fog érkezni, amelyeket a távozásakor vitt magával, ily módon bizonyítva, hogy Ő a mi Igaz Fehér testvérünk.

A negyedik világ(korszak) a vége felé közeledik, és elkezdődik az ötödik világ. Ez a vének mindenhol tudják. A Jelek az évek során beteljesedtek, és így csak kevés idő maradt.

Az első jel: Hallunk majd Pahanához hasonló, fehér bőrű emberek érkezéséről, de ők nem úgy élnek, mint Pahana. Ezek az emberek elveszik a földeket, amelyek nem az övék. És ezek az emberek távolról sújtanak le ellenségeikre villámmal.

Ez a második jel: a Földjeinken hangos, forgó kerekek gördülnek át. Édesapám fiatalkorában saját szemével látta ezt a jóslatot beteljesedni: a fehér emberek társzekereken hozták családjukat a prérin keresztül.

A harmadik jel: Furcsa bölényhez hasonló bestiák lepik el nagy számban a földjeinket, amelyeknek nagy, hosszú szarva van. Fehér Toll ezt a saját szemeivel látta - ez volt a fehér ember marhacsordáinak a megérkezése.

Negyedik jel: A földeket vaskígyók szelik át.

Az ötödik jel: A földeket keresztben hosszában óriási pókhálók lepik el.

Hatodik jel: Földjeinket keresztben hosszában kőfolyók borítják, melyek fölött délibáb lesz.

Hetedik jel: Hallani lehet majd arról, hogy a tenger fekete színű lesz, és emiatt nagyon sok élőlény elpusztul.

Nyolcadik jel: Olyan ifjakat fogtok látni, akik népemhez hasonlóan hosszú hajat viselnek, és felkeresik a törzseket, hogy eltanulják életmódjukat és bölcsességüket.

A kilencedik és az utolsó jel: Hallani fogtok egy föld feletti, égi lakóhelyről, amely szörnyű robaj kíséretében lezuhan. Úgy fog kinézni (az égen), mint egy kék csillag. Ezután nagyon rövid időn belül megszűnnek népem szertartásai.





Ezek a Jelek mutatják, hogy nagy pusztítás közeleg. A világ ide oda rázkódik majd. A fehér ember harcot vív más népek ellen az ő földjeiken - olyan népek ellen, amelyek a bölcsesség fényét először vették birtokukba. Sok olyan tűz és füstoszlop lesz, mint amilyet Fehér Toll látott nem messze innen a sivatagban. Azonban amelyek most következnek el, betegséget és nagy halálozást okoznak.

Sokan a népemből, akik megértették a jövendöléseket, biztonságban lesznek. Azok, akik népem lakóhelyén élnek vagy fognak tartózkodni, szintén biztonságban lesznek. Azután nagyon sok mindent kell majd újjáépíteni. És hamarosan - az események után - Pahana visszatér. Magával hozza az ötödik világ(korszak) hajnalát. Elülteti a bölcsesség magjait az emberek szívében. A magok elültetése már most is folyamatban van. Ezek segíteni fogják a belépést az ötödik világkorszakba.

De Fehér Toll ezt már nem fogja megérni. Öreg vagyok és haldoklok. Te - talán meg fogod látni. A maga idejében, a maga idejében...


A TELJES CIKK ANGOL VÁLTOZATBAN IS AZ ALÁBBI LINKEN OLVASHATÓ:


Link




 
 
0 komment , kategória:  Magyar Megmaradásért  
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 63 
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 67 db bejegyzés
e év: 1011 db bejegyzés
Összes: 22459 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2424
  • e Hét: 2424
  • e Hónap: 133687
  • e Év: 1391865
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.