Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 22 
Tomory Zsuzsa: KORONA, KORONÁZÁS, KIRÁLYVÁLASZTÁS
  2017-10-24 23:00:55, kedd
 
  KORONA, KORONÁZÁS, KIRÁLYVÁLASZTÁS ŐSMAGYAR HAGYOMÁNYAINK TÜKRÉBEN

Koronánk és a magyar királyság háttértényezőiként tudósaink az Ószövetséghez folyamodnak magyarázatokért, majd a római birodalom utódjaként fellépő római katolikus hittudósokhoz, szentekhez, nyugati történelmi eseményekhez és egyházi irodalomhoz. Talán egyszer sem találkoztam a magyar őshit ismerőihez, magyar íróinkhoz, költőinkhez folyamodó tanulmánnyal e fenti tárgyban, noha ezek elsőségi igényének jogossága vitathatatlan.
A királyság és korona ősnépeink fogalomkörének szerves része volt. Nyelvünk az örökkévalóságot jelképező körrel fejezi ki születését és hatáskörét. Őseredetileg éltető Napunkat körrel jelképezték, később a körkörös reptű sas vált a földünket átkaroló, fenntartó Nap jelképévé károly és király néven. Első királyunk tehát a Nap volt, ki éltetett, fenntartott bennünket születésünktől kezdve, s önmagunkat királyfiaknak, a Nap fiainak tudtuk. Mécs László egy gyönyörű költeménye siratja a tényt, hogy ma már csak édesanyja tudja, hogy királynak született.
Napunkról felismerték, hogy éltető erőny, jelképe a bot, vagy királyi pálca, földünk az életet befogadó, nevelő és emlékező anyag életet szülő köre. Későbbi vándorműveltségeink emlékein belül található kör és pálca jelképegyüttes, -- mint az egyiptomi ankh, s ennek sumir elődje is -- őseinknek ezen világnézetét tükrözik. Napunk király szerepéről tanúskodnak az Erdélyben máig is élő hagyományok, ezek között egy magyar esküvő részeként szerepelő szöveg, melyben a menyasszony ,,Életadó szép Napom"-nak nevezi édesapját. Ebből azt is megtudjuk, hogy a Napot nemcsak királyként, de szerető édesapaként is tisztelték őseink, s ennek nyomán magukat királyi gyermekeknek tudták.
Ugyancsak Nap-jelkép a színaranyból, több kutató feltételezése szerint a Csallóköz aranyából készült csésze alakú fejfedő, a Napból eredő Fiúság jelképe. Fejen viselve a Nap erőnyt adó, sugárzó jelképe, kézben tartva, nyílásával felfele befogadó nőiségi jelkép. Magyar Adorján a következőképpen emlékezik meg róla:
,,A magyar korona legbelső és legrégibb része egy sima aranycsésze, amely félgömbalakú. Ez ősmagyar eredetű. Vagyis nemcsak a diadém rész hanem a pántok is csak később rakattak rá... E csésze több ezeréves már s az ősmagyar fejedelmek ősrégi koronája volt. Igen sok monda szól róla még idegen népeknél is. Az ősmagyar férfiak fövege ugyanis sima, félgömbalakú sapka volt, fiataloké piros, felnőtteké aranysárga színű. Ugyanez később fémből, aranyból is készült s így válott koronává és sisakká is. Mint sisak később fülvéddel, nyakvéddel is elláttatott."
Ez a korona volt tehát a magyarság ősi, Isten adta, Napból nyert szent koronája, s ez volt a későbbi magyar Szent Koronaként ismert korona alapja a XIX. századig. A Meyers Lexikon 1896-ban még tudott e korona belső arany csészéjéről. (Magyar Adorján Jegyzetei, 7149. old.), ami csak Ferenc József koronázásakor tűnt el. Jelenlegi tudós koronakutatóink természetesen erről nem szólhattak, mivel már nem volt a korona mellett. De a Magyar Szent Korona bő méretének egy magyarázata lehet az alatta helyet foglaló, félgömb alakú arany csészekorona.
Korai ábrázolásai illetve emlékei megtalálhatók a Nagyszentmiklós-i kincs király alakjainak fején, a sumir földön kiásott, kerek aljú csészékben, az ugyancsak ilyen alakúnak ismert Ukkon poharunkban, Grandpierre Endre Aranykincsek hulltak a Hargitára című művében tárgyalt, Napból kapott királyi jelvények közötti csésze is erről tudat. Ezen királyságot jelképező aranycsésze gondolatának nyugaton a Grál edény emel emléket, mely szó figyelmeztetőként magában foglalja király szavunk mássalhangzóit, s ezzel magyar eredetét.

Fentiek szerint a korona tehát a következőket jelképezi:
1. A világot teremtő erőnyt
2. A világ anyagi részét
3. A kiáradást és teremtést
4. A befogadást és szülést
5. A Napot
6. Az apaságot
7. Az anyaságot
8. Az e szerepeket vállaló földi királyságot, ahol minden családnak az Apa volt életadó napja
9. Csésze mivoltában vízzel megtöltve a lelkiismeretet jelképező kerek tükör igazságra intő valóságát. A Grál legenda hőse nem bírta ki az ebben a tükörben látottakat, s belenézve szörnyet halt.
10. Örökkévalóság és örök visszatérés valóságát.

Korábbi és jelenkori nyugateurópai királyi koronák ékszerek, bőség-fitogtató, hatalmi jelképek csupán, eszmei mondanivalójuk csekély.
Bóna István régészünk hun nagykirályokkal foglalkozó művéből tudjuk, hogy a fenti felsorolás természetesen nem meríti ki az őskoronánkkal kapcsolatos emlékeket, hiszen mind a szittya, mind a hun korszakban voltak királyaink, s a Tárihi Üngürüsz megemlékezik Atilla király koronázásáról.
Kárpát-medencénkben a királyság megalapítását Szt. István korához fűzik a kutatók. Egy francia legenda szerint Hungária Bertájának élettörténetét 1270-ben véletlenül találta meg a korában nagy tiszteletnek örvendő, Adenes li Rois nevű belga regös. Neve fordításban Kicsi Ádám, a regősök királya. E monda szerint a Kárpátmedencében már megalapozott királyság létezett jóval az Árpádok kora előtt, s a magyar Berta királyleány vált a későbbi Charlemagne anyjává. Ezen idegen regéhez könnyen kapcsolható a további monda, melynek értelmében Charlemagne a most Magyar Szent Koronának ismert koronával koronáztatta meg magát, s ezt vitte magával a sírba is, ahonnan később került vissza Magyarországra. Az Árpádok előtti királyság létét az akkorra már kialakult vármegyerendszer erősíti.
A mai Magyar Szent Korona készítési ideje és helye egyenlőre ismeretlen. Férjem Grúziában töltött Szovjet hadifogsága idején hallották a magyar hadifoglyok először, hogy a máig is élő grúz szájhagyomány szerint náluk készült a Szent Korona.
Figyelembe kell venni azt is, hogy az örmény tudósok mindig megtisztelő figyelmet szenteltek a magyar és hun történelemnek. Erről Lukácsi Kristóf szamosújvári pap írt bővebben a Magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei című művében. Az ősi örmény történelemkönyvek tüzetes átvizsgálása máig betöltetlen nemzeti feladat. Azt is ki kell hangsúlyoznom, hogy egyedül a magyarországi örmények voltak mindig azon kisebbség, akik a befogadó magyar nemzet javát szolgálták minden körülmények között, s hazánkban sok iskola az ő anyagi áldozatukkal épült.
Korunk koronavizsgáló tudósai a Korona u.n. keresztény, illetve római katolikus eszmetartalmát keresték és magyarázták mindenkor, idegen valláselméletekre támaszkodva, noha a következő ősmagyar jelképrendszer üzenete figyelemreméltó:
1. A korona körbe foglalt egyenlőszárú keresztje Nap és ezen túlmenően fény jelentésű. Ezen fénykeresztek a teremtés minden parányának szívében benne vannak, forognak, mint a Mindenség maga. Erről ősmagyar imáink számtalanszor megemlékeznek. (L.: Erdélyi Zsuzsanna Hegyet hágék lőtöt lépék c. imagyűjteménye) Anyáink keresztszemes kézimunkái e tudatnak adnak hangot: világ (fény) a virág és a világ is. Tehát mindannyian fényből vagyunk és fényben élünk.
2. A korona pártájának váltakozó kör és ék-alakú díszei magyar és hun jelképrendszerrel ezt a két népet jelenítik meg, s foglalják egységbe. Ezek a jelképek a legkorábbi kőkorszaktól kezdve megtalálhatók hazánkban. (L.: Tomory Kezdeteink.)
3. A pártán jelenlevő gyöngyök, -- mint a magyar leányok gyöngyös pártáin is - az életadó harmatot és szüzességet jelentik: ha a virágok, növények leveleit csak megérintjük, a harmatcseppek lehullanak, ezért is vált a szüzesség jelképévé. A koronára Tündér Szűz Ilona, Életanyánk tiszteletére kerültek fel a gyöngyök. Az ő alakja vált az utódegyházakban a Kisasszony, Kisboldogasszony néven tisztelt Szűz Máriává.

A magyar koronázási szertartás a megkoronázandó személy megkeresésével indul. Tudtommal ilyen szövegek nem maradtak fenn, de nem eshettek távol a még koromban is dívó házasságkötési szokásoktól: a vőlegényt a leendő após (király esetében a nép) jó kiállása, egészsége, okossága megvizsgálása után engedi a családba. Tehát nem a kegyetlen öldöklési képesség, durvaság volt a leendő magyar király tulajdonsága, hanem a szépség, bölcsesség, egészség. Magyar népköltésünk Szent László királyról a következőképpen emlékezik meg:

Tagodban ékes, termetedben díszesb
vállaidtól fogva mindeneknél magasb,
csak szépséged császárságra méltó
hogy korona téged méltán illet

Testedben tiszta, lelkedben fényes,
szívedben bátor miként vad oroszlán
ezért neveztek Bátor Lászlónak
mikoron még ifjudad voltál. (Népköltés)

A Magyar Szent Korona esetében már tudjuk, hogy a király kiválasztását maga a Jó Isten végezte, s a leendő király fején egyszercsak megjelenik a korona. Ez történt néphiedelmünk szerint Mátyás király esetében is: a nép egyöntetűen megszavazta királyságát, s Isten kegyelméből a ,,fejére szállt" a korona. IV. Béla királyunk IV. Ince pápával folytatott levelezéséből tudjuk, hogy a nép szavazata milyen fontos tényező volt: “...márpedig, hogy népiesen, azaz közönségesen szóljunk, a nép szava Isten szava, s a tömeg véleménye a prófécia képét ölti fel."[1] ([1] Árpád-kori és Anjou-kori levelek XI-XIV. század 161. old.) A korona ezen önműködő királyválasztási folyamatának félreértett története játszódik le Charlemagne koronázása idején, amikor a pápa a háta mögé lopakodva teszi fejére a koronát, mintha azt Isten tette volna. Itt tehát magyar mintát szerettek volna követni. Idegen volt itt maga a korona és a koronázás lényege, mindkettő népünk hagyományainak értelem nélküli átvétele. Charlemagne idejében viszont a magyar koronázásnak már hagyománya volt, s ennek kialakulásához századok szükségesek.
Fontos megjegyeznünk, hogy amíg a nyugati királyok Dei gratia rex-nek, Isten kegyelméből való királynak számították magukat, a magyar királyok címe A Nap Fia, s Tas esetében a Nagyisten Fia. Kr.e. 3.000-ből származó pecséthengeren Tas már királyi széken ül, kezében kis korsó, felette a körbe foglalt napkereszt, fején szarvas lángkorona. (Tomory: A Hét Vezér nevének kapcsolatai.)
A koronázás előfeltételei között a római katolikus egyház a következőket említi Dr. Balogh Sándor tolmácsolásában: ,,Így a Koronánkkal kapcsolatban három fajta misztikumról lehet szó: a Korona mint misztikus tárgy, koronázás mint esemény, és a Korona üdvtörténeti szerepe..."
Királyaink körében fel kell említenünk a magyar ősvallási sajátosságot, vagy 'misztikumot', ha így akarjuk nevezni: a révülést. Szántai Lajos magyarságtudósunk három ilyen révüléssel kapcsolatos történelmi eseményt említ meg: Szent Margit, Szent Erzsébet és Szent Imre révülését. Az első kettő esetében az idegenből származó környezet nem ismerte ennek mibenlétét, s keményen megfenyítették a királyleányokat. Szent Imre esetében Szántai kutatása nagy bizonyossággal azt mutatja be, hogy koronázása előtt magányba vonult és halálát révülése közben hozták reá az arra megbízottak. Igy tehát a koronázás előfeltétele volt a révülés - azaz az Istennel való személyes kapcsolat kiépítése éppen úgy, mint a királyság felvállalása előtti, éveken át tartó lelki felkészülés, amint azt Nimród fiainál, Hunornál és Magornál láttuk a Tarihi Üngürüsz tolmácsolásában.

A királyság elnyerésének ősmagyar előfeltétele:
1. Rátermettség: erő, szépség, okosság
2. Lelki szépség
3. Istennel kapcsolatot tud tartani népe érdekében
4. Népe oltalmazója, tanítója, fenntartója.

A Kárpát-medencében élő, majd a Brit Szigetekre vándorló kelta népek koronázási szertartása hasonló elemeket tartalmaz.
A skót és brit királyválasztás fontos eszköze a kő. A Biblia előtti időkben az emberek eskűjeiket az égből érkező, érintetlen kőre tették, eskü szavunk erre utal. Később az ugyancsak hullócsillag kövéből kivont vasból készült kard lett az Arthur legenda központja.
A sumirok legősibb naptemplomában Udug kőtáljának felirata elsőként említi meg a Bel tisztét jelentő Zagg nevet Nippurban. Ennek a Zagg-nak az értelme az idegen fordító szerint: 'A fényes kő + a Teremtő', s ez már közelebb hozza a Bibliában említett Korok köve kifejezést hozzánk. Ez a kifejezés Ábrahám előtt kétezer évvel már jelen volt a sumir földön. Zagg neve még a következő értelmet is hordozza: a trónon székelő Zakh, vagy Zakh úr lelke-lélekzete. Az idegen fordító küzd a számára homályos fogalmakkal, számunkra viszont nyilvánvaló, hogy:
1. a székely nép Szikúrjáról van szó
2. Szikúr jelképe a szikla
3. lakóhelyén székel
4. a szikecskének, tehát az új életnek ura
5. a magyarban a lélek és lélegzet egymással azonos
6. épülete a ziggurat
7. Az a körülmény, hogy a Zagg, székely eredetre visszavezethető nevet Bel tiszteletével hozza kapcsolatba, ki a Palócok Bélájának nevét rejti, az ősmagyari tájegységek jelképrendszerének keveredését mutatja e korban már a Folyamközben. (l.: Tomory A Hét Vezér nevének kapcsolatai, 41. old.)

Ezek szerint a szent kő fogalma népünknél a legkorábbi időktől kezdve ismert volt. A Brit Szigetek népei által tisztelt, s skót közvetítéssel állítólag a Folyamköz vidékéről hozzájuk érkezett kő tiszteletének eredete az ősmagyar fogalomkör része. Maga a skót név székely népünk nevének mássalhangzóit hordozza, Mac előnevük is magyar kapcsolatokat sejttet, s kutatásra vár.
Őseink írásbelisége kétezer évvel előzi meg a folyamközit, s így bőven volt idejük irodalmunkat, történelemírásunkat megalapozni és kifejteni. Ezen irodalmi és történelmi munkák jelentek meg később Sumeriában, ahol az átvevő nép a maga ízlése szerint dolgozta át ezen történeteket, de az eredeti, erkölcs és hit világába tartozó gondolatokat szépen megtartották.
Később a zsidók babiloni fogságuk idején maguk is átvették ezen műveket, s a most Thora-nak nevezett könyvben gyűjtötték őket össze. Samuel Noah Kramer The Sumerians című könyvében egy teljes fejezetet áldoz ezen átvételek tárgyalására. A Thora egy tekercsbe csavart könyv, melynek neve a magyar tűr szóból keletkezett. Ezen átvevők is később a maguk képére és hasonlatosságára írták át e műveket. Igy vált őseink szerető Jóistenéből a bosszúállás istene a Thoraban, a szerető Isten gyermekei bűnösökké. Az őstörténetünket átírók az egész világot egy ismeretlen, eredendőnek nevezett bűn súlyával terhelve szolgáltatják ki az egyedüli választott kénye kedvének. Nem olvastam még valláselméleti írást arról, hogy az ,,eredendő bűn" gondolata tulajdonképpen a Teremtőt is terheli. Gyakran írtam arról, hogy amint az ember lelke, úgy egy nép lelke sem változik. Ugyanezen egyetemes bűnösség súlyát egyedül ők vetették ki a világra a második világháború eseményei után, megfosztva az emberiséget Isten adta gondolkodási joguktól, s mindkét egyetemes bűn belénk vert tudata korcsosítja lelkünket. Sok ezer ember lett ekkor szándékosan elpusztítva, éhen-halasztva, mint például az ukránok, a középosztály és parasztság kiirtva Európa-szerte, s sorolhatnám tovább a Kelettel is, de soha egyik nép se terhelte egyetemes bűnösséggel az ezeket elkövető országokat, csak egy, a maga szenvedéséért. Éppen ezért át kell értékelni az eredendő, egyetemes bűn gondolatát az emberiség, s a magyarság teremtés óta őrzött Isten-képének, s az igazság fényében.
A királyság történetének kialakulását kutatva a tudósok szinte mindig a Bibliához fordulnak felvilágosításért. A Biblia Babilonban átírt történetei úgy emlékeznek meg Noé gyermekeiről, mintha a későbbi emberiség, s a királyság tőlük vette volna kezdetét. Kutatásaim szerint ezen Noé gyermekek mindegyike egy-egy ősmagyar törzset jelképezett az elpusztított magyar őstörténelmi művekben, s csak később váltak a világ népeinek ősatyjává: a Sem-nek nevezett fiú a sumir-szemere vonal, Kám a kunok és hunok, a Jafet-nek nevezett a jász és pannon hajósnépeket képviseli.
A nagy egyházak, a Thora bírálat nélkül átvett szövege nyomán tulajdonképpen innen számítják a világtörténelem kezdeteit, s mint hálóba bonyolítják bele ezen ferde történelem béklyójába az össze nem tartozó két népet: az alkotót és az átvevőt. Hamis leszármazási vonalak, hamis királyságok gyűjteményévé vált a most Ószövetségnek nevezett Thora. A legnagyobb 'félreértés' az eredendő bűn után a választott nép fogalmának kitermelése, mely tévedés részletes magyarázata más írás tárgya. Mindezek közepette az addig Istent dicsőítő őshit az ember hatalomszerzési eszközévé süllyedt. A hamis történetek szövevényén át még itt-ott átvilágít a valahai valóság, s nagy része visszaállítható. Ugyancsak fontos támpont a Thora a világi történelemírás számára is, de itt - hála Istennek - már merülnek fel kérdések, de a válaszok korántsem foglalkoznak szükséges mélységben e kérdésekre.
Bunyevácz Zsuzsanna írása a Grál vérvonal követése során megkérdőjelezi a Thora nyomán eddig levont következtetéseket. Megállapította, hogy a Grál vérvonal nem Sem, hanem Kham vonalán öröklődött Nimródtól Jézusig. Idézi Gardnert a következő részben: ,,Gardner arra a következtetésre jutott, hogy a 'szent vérvonal' a bibliai Hámon keresztül folytatódott. (A Teremtés könyvéből (Ter 5:32)) Ismert, hogy Noénak három fia született: Sém, Hám, Jáfet. Sémtől származnak a sémiták, Jáfettől a jafetiták, Hám fia pedig két másik mellett Kus és Kánaán. Kus pedig nemzé Nimródot is, ez kezde hatalmassá lenni a földön."
,,Magyarul, az Ószövetség összeállítói tisztában voltak azzal, hogy a szent vérvonal nem Noé Sém nevű, hanem Hám unokáján, Nimródon keresztül ment tovább.
Véleménye szerint ,,az uralkodói genealógiát tekintve elmondhatjuk, hogy Hám és Nimród dinasztiája (Káin, Lámek és Tubalkain) a Grál-királyság igazi örököse, míg a Sémi vonal kisebb jelentőségű volt. Gardner többször hangsúlyozza, hogy a Grál-királyság történetében a hámi vérvonalból származó Nimródnak van elsődleges szerepe, későbbiekben pedig megállapítja, hogy vérvonaluk Egyiptomban folytatta útját, Sém családja pedig a Biblia fő patriarchális vonalán haladt tovább Noétól. Hám és Jáfet leszármazottai Arábiában, Anatóliában és a fekete-tengeri Szkítiában, végül Európán áthaladva Írországban telepedtek le. Hám és Jáfet a skót kelták ősei. Kánaán elátkozott leszármazottai a kánaániak, akik országa a Földközi-tenger partján feküdt, területe Szidóntól Gázáig húzódott, illetve a holt-tengeri Szodomáig és Gomorráig. Mindez pedig azt jelenti, hogy az Isten kegyelméből uralkodók, a Grál-királyok vérvonala Hámon, és nem Sémen keresztül öröklődött. Sőt, a két nép - a sumerok és a héberek - története egy neves sumerológus, Kramer szerint, két nép élet-halál harca volt," majd Bunyevácz hozzáteszi:
,,Meg kell említeni, hogy a magyar néphagyomány alátámasztja a fentieket. Gönczi Tamás Nimród gyűrűje (Sárosi Kiadó) című könyvében írja róla, hogy a magyar archaikumban Nimród a világ első királya, a magyarok ősapja, a magyar mese jó óriása, a mitikus hagyomány csillagszemű óriáskirálya. Ő velünk volt egykor a csodás Napkeleten. Ő építette a már csak a homok alatt romokként heverő városokat "minden kultúra örök eredésének" a helyén. Ő volt az, aki az ősök "egynyelvét" bírta. És ő volt az, akit a Biblia a magyar néphagyománnyal ellentétben eget ostromló, Isten ellen lázadó zsarnok királynak nevez. Mindez tökéletesen beleillik abba, amit többek között Gardner is állít: az Ószövetség héber szerkesztői tudatosan nem a valódi képet festették le a világ első királyáról, mert az a végső soron Júdea királyi házának dicsőségét csorbította."
,,Ismeretes továbbá, hogy krónikáink és a néphagyomány is Nimródtól származtatja Attilát és az Árpád-házat, és tudjuk azt is, hogy Árpád-házi királyaink Isten kegyelméből uralkodó, szakrális királyok voltak" írja Bunyevácz Zsuzsanna, majd:
,,A Kánaánba betörő izraelita törzsek még nem voltak felkészülve, hogy királyságot alapítsanak. 'Ebben az időben nem volt király Izraelben, hanem ki-ki azt cselekedte, ami jónak látott' (Bír 17:6). Szükségük volt azonban valamilyen egységes vezetésre, a katonai hatalommal is felruházott bírák 250 éven át vezették a népet."

Dr. Szelényi Imre a nimródi leszármazási vonalat követve a következő adatokra hivja fel figyelmünket:

,,Cham törzs, CHUS, Mesraim, Phot, CANAAN
Chus fiai: Saba, Hevila, Sabath, Regma, Sabatach később NEMRÓT (NIMRÓD).
Regma fiai: Saba, Dadan.
Mesuaim fiai: Ludim, Adamim, Labin, Phitrusim, Chasluim (philisteusok)
Canaan fiai: Sidonem, Hetheum, Jebuseum, Amorheum, Gergeseum, Haveeum, Arakaeum, Sinaeum, Aradium, Samareum, Amatheum

Ezek Cham fiai, unokai, dédunokai, akik Sidontól Gazaig, Sodomától Lesaig, foglalták el a területeket. Chus később Eritreába, Dél-Egyiptomba és Sudánba húzódott le, ahol NEMRÓT Kashurban született.
Majd így folytatja:
A vízözön utáni földkiosztással Noé ivadékai tehát elfoglalták az Ararat-hegy, Indiai-óceán közötti területet, amit a Vizözön elöntött és nagyjából el is pusztított. A geológiai és a szíriai kutatások (Barak, Cadesh, Orontes, Karkar) igazolták, hogy a vulkanikus korszak után víz borította el a területeket és a fent maradt hatalmas homokréteg után alakult ki csak az igazi kultúra. (Cath. Bibl. Encycl. I. köt. 188, 148, 1038, 139, 88-100.)
Fentebb igazoltuk már, hogy a CHAM-CHUS-NEMRÓT-csoport (családi törzs) a déli részeken: dél- Egyiptom, Eritrea és Szudán területein telepedett le (ami szintén víz alatt volt!) ahol a törzsnek újszületett tagja NEMRÓT csakhamar Mózes szerint:
,,porro Chus genuit Nemród, ipse coepit esse potens in terra et erat robustus venator coram Domino. Ob hoc exivit proverbium: quasi Nemrod robustus venator coram Domino. Fuit autem principium regni eus Babilon, et Arach et Achad, et Chalnne in terra Sennaar. De terra illa egressus est Assur et aedificabat Niniven et Plateas civitas et Cale. Resen quoque inter Niniven et Cale, haec est civitas magna." (Gen. X. 8-12.)

Mielőtt rátérnénk Mózes elbeszélésének kiértékelésére, fontos dolgokat kell megjegyeznünk. A már jelzett francia Biblia-Atlasz aminek alapján vázoltuk meg a Sem, Cham, Josafát törzseinek földrajzi elhelyezkedését (a legősibb és legjobb őstörténeti térkép), annak 11. térképe már felvázolta a letelepített törzseknek fejlődési periódusait. Így főleg igen meglepő Cham-Chus-Nemrót telepeket találunk: Tur, Turán, a Dél-Arábiai sivatag csücskében, valamint a Negeb és a Sínai sivatagokon, amik mutatják, hogy Cham, Chus, Nemrót törzsek húznak fel északnak és keletnek. Világos tehát, hogy Cham-Chus, akik sokat hallhattak Noétól az ős-hazájukról, mezopotámiai Szumériáról (onnét jött Noé is), lelkesítette és tüzelte Nemrótot, hogy oda eljusson.
Minthogy Mózes említi: ,,Kezdett hatalmas lenni a földön és izmos vadász nevében élt a törzsek között és Isten előtt is", Nemrót sok küzdelemmel és harccal be is ért Szumériába, mert Mózes már felsorolja a királyságának ősi városait, sőt azokat is, amiket már épített, kiemelve RESEN nagyszerűségét, mint a leghatalmasabb város.
Itt és most lép elő a Sem alatti rabszolgaságunk maró bánata és megaláztatása, amit Sem-Cham, Sem-Chus nem felejtett el. A hatalmas és nagy nevű Nemrót szumér király tehát rátör Sem fiaira és annak birodalmára, Assur-ra, amit elfoglal. A földrajzi, archeológiai és nyelvészeti leletek igazolják, hogy Ninivét, mint nagy birodalma fővárosát, csak ezután építtette meg Nemrót, oly hatalmas fénnyel függőkertekkel, palotákkal, csatornákkal és várakkal, ami egyedül álló az őskori történelemben. Itt virágzott valóban a szumér kultúra, K. e. 3000 - 2100. (Cath. Bibl. Encycl. 1044-1045 old.)
Nemrót-nak Assurba-való betörése és annak elfoglalása indítja el a Sem törzsnek revanche gondolatát, mert hiszen Assur elfoglalásával a Sem-Assur-Héber-Sephard törzsek szívének tört, ketté vágva az északi és déli törzseket. Nemrót hatalmas ereje és gazdagsága mutatkozik meg az egész Eufrátesz völgyében, ahol a szumér kultúra hódit és megteremti a kapcsolatot nagy bátyjával Canaannal Canaanban. Nemrót erős és virágzó birodalma a Huron és az Abana folyó határán találkozott össze Cánaannal, ami mentesítette ez utóbbit az északi Sem és Jafet törzsek nyomásától. Cánaan valóban neki lendült, és mint hatalmas birodalom bontakozik ki Aradtól egészen a Fekete-tengerig. Ekkor épültek ki Palástu függőkertjei, gyümölcsösei és szőlős kertjei. Ez volt a Canaaniták birodalma. Itt jegyzem meg, hogy a dél-arábiai városok Tur, Turán, már a Genezaret tó környékén jelentek meg, de még lent Turán sziget volt, itt már nagy város, Turral együtt, ami kis patakot jelölt kezdetük kezdetén. (Francia Bibliai Atlasz, 11. térkép).
Az összefogott erő terjed és hatalmasodik: Canaan földjén, ill. birodalmában jelennek meg ezek a nevek: Árpádu, Aradu is feljött, Emesu, Kálmánu, Kál, Kár, Kádes, Bách-sórát, Pakod, Chabar, Kerkál, Orontos, Ár-béla, Árvád, Tábor, Béga. Az egyetemes szumér kultúra telepei jelentkeznek az egész nagy birodalom területén: Ugarit, Rács-Kamra, Tura, Gabala, Bál-bek, Margah, Arszlán-tash, Kár-kemish, Riha, Abada, Bejsán, Jármuk, Nuzi, Tér, Fukhar, Gáth, Sur, Uz, Bana, Abasár, Adua, Hadad, Nemrót, Nem-ártó, Áraok, Ló. Van még egy igen fontos város: Gutha vagy Cuth az ős szumér haza területén, Bor-sippa közelében. (Atlas of the Bible, 1 - 11 térképei, Curie - Schmidt: Világtörténelem, IV. - I. köt., 16-45 old.)"
Itt meg kell emlitenünk, hogy gyermekjátékaink a mai napig megemlékeznek a ,,Ninivei Királyasszony"-ról. A ninivei udvar fénye soha el nem múló emléket hagyott népünk lelkében.


Egy lelki és társadalmi fejlődés alacsonyabb fokán élő nép nem érthette meg az ősműveltségű magyar néptől átvett gondolatokat. Éppen ennek elhomályosítására nevezik azokat, akiktől műveltségének alapelemeit átvették a mai napig barbároknak - ezzel saját elégtelenségük elé tartva a tükröt. Megértésük szintjén csak az anyagiasság, a hatalom megszerzése volt fő céljuk, s ezt ezen műveltség elsajátítása által remélték megszerezni látván, hogy ez a - magyar -- ősműveltség, s az azt hordozó nyelv az egész ismert világot magában foglalja. Céljuk tehát a világuralom anélkül, hogy ezen műveltség lelkiségét valaha is meg akarták volna érteni. Népünk első sorban való ellensége, bűnösségünk hangoztatója mindig az a nép, vagy bármi címet viselő intézmény, szervezet, mely a magyar ősműveltségből szerezte létét, s azt nem Isten dicsőségére, hanem öncélú hatalomszerzésre fordítja. Ide tartozik első sorban a választott nép és egyedül üdvözítő egyház hatalmasai.
Az idegen, maguk képére átírt Biblia, melynek meg nem értésből származó, hamis történetei elhomályosítják a valahai magas lelkiséget képviselő magyarság, s intézményeinek Istenben gyökerező jelentőségét, s ez napjainkban is folytatódik mindaddig, amíg a magyar igazságot újból fel nem kutatjuk, ezzel megajándékozva önmagunkat és a világot.
*

Magyar lelkünk és az átvevő műveltségek lelki színvonala közötti különbséget mi sem szemlélteti jobban, mint a magyar és a nagyegyházak keresztségi szertartása, illetve az azt fenntartó lelkiség közötti csillagléptékű különbség.
A nagyegyházak az újszülött gyermekről le akarják mosni az eredendő bűnt. A magyar keresztség - ahogyan azt Szántai Lajos magyarságtudóstól tanultam - a következő, csak igen röviden:
A keresztség népünknél beavatás. Görögben is a baptismos szó beavatást jelent. Szent János neve helyesen: Beavató Szent János.
Beavatás nélkül nem lehet a Táltosparipát mozgósítani, s Táltosparipánk nélkül nem tudjuk életcélunkat betölteni. A beavatás lépései A táltos kanca és a libapásztor leány című székely mesében a következők[2]:
Egy kisleány keresztelését Tündér Erzsébet végzi. A gyermek fürdőkádjába a tejút csillagporát hinti, abba a kereszt jelét rajzolva a következő jókívánságokat teszi ajándékként a gyermek mellé:
Legyen hét szépsége és hét tudománya, s bíráskodjon a természetben (a saját természetében, valamint a világéban is).

Hét szépsége a következő:

1. leánygyermeki bájossága (ezt őrizze meg egész életén át)
2. szeme ragyogása
3. arca tündöklése
4. beszéde hatalma
5. termete sugársága
6. a szerelem szépsége
7. a boldogság szépsége
s ezekkel hét ország felett legyen hatalma.

Hét tudománya:

1. Tudja elvarázsolni önmagát és az állatokat is. (Az állat szó eredetileg állapot)
2. Táltos foga
3. Szíve érzete, mely megérez mindent (egyetemes ráérzés).
4. Tudjon parancsolni embernek és állatnak
5. Tudjon uralkodni minden boszorkány hatalmán (itt a gonosz erők értendők)
6. Legnagyobb gúnárlibája legyen táltosparipája.
Ez a Hattyú csillagkép Tündérek Fordulója nevű csillaga. Itt a legcsodálatosabb az, hogy legősibb regéink megőrizték a Tündérek Fordulója csillagkép emlékét, mint első elindulásunk helyét, s ezt az emléket, az 1900-as évek népmeséi még a gyermekek birtokába adják keresztelőjük alkalmával.
7. Minden hajnalban a Hajnalcsillag tavában fürödjön, melyben a hét szépség vize van.

A hét boldogság és hét tudomány gondolatait egymás mellé helyezve alakul ki a magyarság életbölcseletének még teljesebb képe.

Itt nincsen hamis bűntudat, hanem Isten szeretett gyermekének Istenben kiteljesülő boldog élete... Tudván, hogy hagyományaink szerint minden leány tündér, bőven vannak ma is Tündér Erzsébetek, kik őseink csillagútról átmentett tudásának aranyporát hinthetik a gyermekek fürdőkádjába és ellátják őket szépséggel, tudással, ezzel figyelmeztetve őket egy életen át, hogy Isten szeretett gyermekei.
*

________________________________________
[1] Árpád-kori és Anjou-kori levelek XI-XIV. század 161. old.
[2] Szántai Lajos előadása nyomán.

 
 
0 komment , kategória:  TOMORY ZSUZSA  
Tomory Zsuzsa: KORONA
  2017-10-24 22:58:01, kedd
 
  A napokban olvastam a Magyar Demokrata 2010. június 16.-i számában Bencsik András A Korona románca cimű írását, mely Magyar Szent Koronánk történelmi szerepével, szerkezete és jelentősége egyedülálló voltával foglalkozik, számos értékes képpel egészítve ki a mondottakat. A Korona eredetével kapcsolatban a következő kérdést veti fel: ,,Lehetséges, hogy Koronánk szentsége egy elfelejtett őskoronázásból fakad..." Ő ezen őskoronázást Jézussal kapcsolja össze, tehát a történelmi tegnappal. Ezen örömteli lehetőség fennáll, de Koronánk, jelentősége, személyiségének történelem alakító ereje viszont még távolibb múltba is mutathat.

Miután véletlenekben nem, csak események összecsengésében hiszek, ugyanekkor kaptam leányomtól betekintésre Zacharia Sitchin[1] A 12. bolygó című könyvét. Az író Oroszországban született, Palesztinában nevelkedett, a bibliai tanulmányokkal kapcsolatos nyelvek, történelem jó ismerője. Angliában gazdasági tárgyakban szerzett képesítést, majd újságíróként működött. Mind e közben eredetiben tanulmányozta az Angliában őrzött sumir agyagtáblák szövegeit. Ezen munkásságának eredményeként született meg a The Earth Chronicles - A Föld krónikái - című, hat kötetes munkája, melynek első kötete A 12. bolygó címet viseli. E könyve egy földünkön kívüli műveltséget hordozó látogatók Folyamközbe érkezését, s itteni jelenlétét bizonyítja eddig többnyire még le nem fordított sumir írásos emlékek segítségével. Nagy szerepet játszott ebben a 12. bolygó, Nibiru népessége, tudása és műveltsége.

Könyvét szépen nyugodni hagytam volna, ha ismét ,,véletlenül" nem a 10. fejezetnél nyitottam volna ki, mely a nibirui érkezéssel, itteni megtelepedésükkel foglalkozik, mely kísértetiesen egybecseng Ipolyi Arnold által összegyűjtött magyar tündérhagyományok tartalmával. Ezen felismeréstől kezdve további mondanivalójával is meg kellett ismerkednem. Most ezen letelepedéssel, s az ezzel összefüggő Koronával kapcsolatos dolgokat idézem.

Ezen 10. fejezet cime Cities of the Gods - Az Istenek városai. A Föld első, külterületről érkező, értelmi lények látogatásával kezdi, mely szerinte izgalmasabb, mint Amerika felfedezésének története, s a legapróbb részletekig a sumir Teremtés eposzban megtalálható. Ezen hősköltemény azzal kezdődik, hogy Marduk földünket kiszemelte új település számára, de várnia kellett, amíg a föld addig még igen nedves talaja fel nem száradott annyira, hogy leszállásuk, építkezéseik zavartalanul mehetnek terveik szerint. A következő szövegek Sitchin angol fordításának magyar változata saját fordításban.

A mélységes Föntben
ahol eddig lakoztatok
,,A királyi Fönt Házát" én építettem
Most ennek mását
építem Lent.

Marduk célja a következő:

Amikor az Égből
gyülekezésre leszálltok
legyen éjszakára nyugvóhelyetek
mely mindnyájatokat befogad.
Ezt Babylonnak nevezem
Az Istenek kapujának.

Az író szerint az érkezők Földünket tehát nemcsak átszállóállomásnak szánták, hanem ,,otthon helyett otthon" szerepét kellett betöltenie.

Itt most pillantást kell vetnünk magyar hagyományainkra. Csodaszarvas regénk elmondja, hogy Csodaszarvasunk az Életet Földünkre a csillagvilágból hozta a Tejút egy szigtéről, majd a Vizitájon át érkezett Csallóközünkre, mely az égi Fényes Sziget e földi mása. Ezen életet, s a segítségükkel megteremtett Aranykort Tündér őseink hozták magukkal.

Tündér őseink földre érkezése regéink szerint akkor volt, amikor a Csallóköz még nem volt Csallóköz, Ipolyi gyűjtései szerint. E megjegyzés fontos időmeghatározó: Dunánk a kárpátmedencei beltenger deltáján túllépve alakította Európa legnagyobb folyami szigetét harminc millió évvel ezelőtt. A négy Duna-ág ezen beömlési helye Pozsonynál volt, amit a Biblia homályos emlékek után Pisonnak nevezett, a későbbi rómaiakkal együtt, s tévesen a Tigris és Eufrátesz vidékén keresték. A P-s mássalhangzóval alkotott szavak nyelvünkben egy vizes közeg erőteljes kiáradását jelentik (pis, fos), melynek hű forditása Pozsony német Pressburg neve.

Tündéreink is figyelték az itt történteket, vártak, míg a Csallóköz vizenyős, lápos földje fel nem száradt, mint ahogy Sitchin ,,istenei" is tették a fentiek értelmében. Sitchin a folyamközi istenek érkezésének idejét néhány százezer évvel méri. Magyar ősregénk 30 millió éves emléket hordoz. Ezek az emlékek mindig hangsúlyozzák, hogy őstörténetünk az Égben kezdődik, az ott történtek vetültek mindig földi világunkba. A két rege közötti nagy időkülönbség az eredet elsőbbségét magyar ősregénknek adja.

Ipolyi később így folytatja: ,,Tündéreinkrőli népies hagyományainkban legelül is a fentebb már érintett képzettel találkozunk, mely nékik egy külön, és pedig csodás szépségű arany boldoghont és lakot, tündérvilágot, tündérországot tulajdonít...." és ,,...regéink és mondáink sajátos élénk, eredeti képekben festik azt, szerintök majd a távol messzeségben, tengeren és pedig az operenciás tengeren túl hová az út réz, ezüst és arany egymásra következő erdőkön és hasonló folyók mellett, meg az üveg hegyeken át vezet, létezik a tündérhon."(I:129.old.)

E részt az Aranykorral kapcsolatos emlékek felidézése céljából hozom, de az Óperenciás tenger kifejezés megvilágitására is: korábbi dolgozataimban részletesen magyaráztam, hogy nem a nemlétező német Ober-Ennsből ered e név, hanem a magyar P-r pörgéssel-forgással kapcsolatos gyökből. Röviden: őseink tudták, hogy földünk forog, hogy légrétege nedvességet tartalmaz. Kétféle tengert ismernek hagyományaink: az itt említett, földünket körül vevő Óperenciás tengert, s az Ég tengerét, mely a teremtés hullámaival terhes (fény, hő, hang villamosság, stb.). Az Óperenciás tengeren őseink hagyományaik szerint könnyű szerrel túljutottak, az ezen túlról érkezőket, sőt visszatérőket is fogadtak a Kiskanász regénk elbeszélése szerint.

A sumir rege e részét vizsgálva meg kell állapítanom, hogy a nibirui érkezők már ilyen visszatérők voltak. Nemcsak a két regébe zárt időkülönbség miatt, hanem érkezésük láthatólag már egy jól bevált rendszer szerint történt: megszemlélni, kivárni amíg a földi telephely alkalmassá vált a letelepedésre. Most egy kicsit a történések elé vágva még el kell mondanom, hogy az érkezők e földi állatvilágból vett jelképes ruhában érkeztek, ami viszont szilárdan egy ősmagyar törzzsel kapcsolható össze. Nem csodálatos? Napjainkban még hatalmas hírként hatott, hogy Árpád és népe, sőt korábban Hunor is visszatérő volt a Kárpát hazában, de most már világegyetemes méretben kell a visszatérőket szemlélnünk.

Az idegen író - követve a Biblia szövegét - a jövőket isteneknek (szándékosan írom kisbetűvel) nevezi. Őseink Tündérekről beszélnek, kik fénylények, s a fény korát (arany szavunk eredetileg fényt jelentett) honosították meg hazánkban, reánk bízva ennek megőrzését, mely feladatunkat a mai napig hűségesen el is láttuk.

Sitchin istenei érkezésükkel egyidőben a társadalomépítéshez szükséges tennivalóra figyelmeztetnek:

Miután a Királyság leszállt az égből,
miután a magasztos Korona, a királyság trónja
leszállt az égből
ő....tökéletesitette a szertartásokat,
az isteni parancsolatokat...
Öt várost alapított tiszta helyeken,
nevükön nevezte őket,
központokként helyezte el őket.

Menjünk sorról sorra. A Királyság az égből szállt alá, a magasztos korona, a Királyság trónja.

Mit is mondanak ősi magyar imádságaink?

.......

Abba látok apró madarakat
De nem apró madarak hanem szárnyas angyalok
Szárnyuk alatt korona
Koronába igaz kert
Paradicsomkert

Másutt:

Koronában igaz hit
Igaz hitben Boldogasszony[2]

Tehát koronánkat égből jöttnek tudták, angyalok hozták, s gyakran szűz koronának említik. Maga a Tündér fogalom is jelent fényt, de jelent szűzességet is. Tehát a sumir tábla még azon homályos fogalmat is rögzítette, hogy a városalapításnak tiszta helyen kell történnie. Magyar hagyományaink derítenek fényt arra, hogy a Koronával érkezik el e földre az Igaz kert - tehát az Ég Urának kertje, a Paradicsomkert, vele érkezik a társadalmat felemelő igaz hit, a jóság, a fény, a szépség, mindaz, ami korukat Aranykorrá tette. Tündér társadalmunk anyaelvű, királynőjük Tündér Ilona, az Élet anyja.

Az agyagtáblák ékírói egy ősi társadalmi rendre emlékeznek, melyre fényt őshagyományaink derítenek. A Biblia ugyan megemlékezik, hogy az est hűvösében az Isten jár a paradicsomkertben, de csak ősmagyar hagyományaink tudják: a Paradicsomkert az Isten, az Ég Urának égből szállott kertje.

A továbbiakban Sitchin arról értesít, hogy az érkezők eredetileg hét várost akartak alapítani, de a továbbiakban csak öt városról van szó.

Ősregéink elmondják, hogy amikor a Tündéreket aranyéhes emberek elűzték a csallóközi boldog honukból, részben visszaköltöztek égi honukba, a Hattyú csillagkép Tündérek fordulója, Tündérek tánca vidékére, de hagytak maguk után képviselőket, kiknek hivatása az aranykori szép erények e földön való fenntartása volt. Igen érdekes, hogy az Égei tengeri szigtek neveiben, görög, s főniciai hagyományokban Magor, illetve Makar nevű tanító neve maradt fenn, ki a békés, földművelő, letelepedett élet örömeire, valamint írás-olvasásra tanította őket. A Tündérek másik része viszont Erdélybe költözött, ahol a hét tündérvárat építették. E helyek is megfelelnek a sumir ékirat követelményeinek, tiszta helyek voltak, hiszen akkor épültek hagyományaink szerint, mikor ,,a kövek még puhák voltak": nem járt ott előttük senki más. Földtanból tudjuk, hogy az ,,erdélyi alpok", tehát a Kárpátok jóval a Duna keletkezése után emelkedtek fel a folyó partjai mellett, s regéink időrendje is ezt igazolja: a Tündérek először az épülő-száradó Csallóközbe mentek, majd a később kialakult erdélyi hegyekbe, Bondavára és a többi tündérvár építésére.

A címnek megfelelően külön gonddal kell megemlékeznünk a Koronáról, a Magyar Szent Koronáról. Hagyományaink szerint az Égből szállt alá, s a Szent Korona eszme a királyság megtestesítője..

Nagyszerű fogalmazásban Szigeti István ezt mondja:

A Magyar Szent Korona Isten Égi és Földi Birodalmát jelképezi. Ez a Magyar Szent Korona misztériuma.

A csallóközi Tündérország aranya szűzarany. Tiszta. A sumir ékírók ezért hangsúlyozzák a tisztaságot, a letelepedés tiszta földjét. A Korona eredetije, akár az égi, akár földi Csallóköz aranyából készült, síma fejfedő. A király fejére helyezve a Teremtés erőit egyesíti, kézben, nyílásával felfelé tartva az anyag befogadó, megőrző, termő tulajdonságait. A két állapot, a két fogalom együttese az Életet jelenti. Hogy Tündér őseink ezt a koronát magukkal hozták-e első érkezésükkor, s elvitték-e magukkal égi otthonukba, majd újra visszahozták a Folyamközbe? - a jövő kutatása eldöntheti.

Valószínűbbnek tartom, hogy a Marduk-i visszatérés idején az érkezők már egy régen bevált őshagyomány szerint akartak eljárni, a Magyar Szent Korona Tan társadalom építő erejével: ,,ő....tökéletesitette a szertartásokat, az isteni parancsolatokat..." mondják az ékiratos emlékek.

Annyi biztos, hogy az Aranykort meghonosító Korona már itt volt nálunk a Csallóköz születése idejében, s az anyaság e szent edényéből táplálta ősanyánk a Szittya aranyon megjelenített Turulunkat is. Évmilliókkal mért időkeretet ringat Magyar Szent Koronánk, s valóban összekötő kapocs Isten égi és földi birodalma között. Az arany alap-korona feletti, ma ismert Szent Korona a Teremtés rendjét mondja el nekünk.

Sitchin a nibirui visszatérőkről elmondja alkatukat, s ruházatukat, mely némelyiküknél egy nagy hal alakját mintázza. Ezek az ,,istenek" visszatérők voltak, hiszen egy e földi állat alakját használták jelképes öltözetükként.

Sitchin azt is említi, hogy ezeket a halruhás embereket hajósokként tartották számon, s összeköttetésbe hozza őket a sumir Oannes-el, ki ugyancsak ,,hal-ember" volt, de értelmes, emberi nyelven beszélt. A halruhás hajósok ősképe jász őstörzsünkhöz vezet, s így meg kell említenem jász-magyar őstörzsünk főbb jellegzetességeit:

A jászok vizek mellett élő, főleg hajózással foglalkozó emberek voltak. Éjszakai tengeri útjaikon a csillagok megfigyelői. majd nagy ismerői lettek. A Tejútat egy nagy, kecsege féle hallal jelképezték, amit jizéternek hívtak: e hal színe szürkésfehér, a kopoltyúját követő pikkelyek csillag alakúak. Ők maguk pedig évszázadokon keresztül ruháikat halpikkelyre hasonlító rézlemezekkel borították, melyek szépségük mellett elmondják, hogy a Tejút gyermekeinek tudják magukat. Ilyen öltözetben ábrázolták őket szittya időkben, de még a közeli múltban is a Traján oszlopon.[3]

Istenüket Jó-nak, Fiú Istenüket Jizzu-nak nevezték. A mai kereszténység hal jelképének őse hozzájuk vezet.

A sumir halruhás Oannes neve is a jász J-sz szócsoportba illik.

Magyar őshagyományaink segítségével tehát azt is tudjuk, hogy Marduk visszatérőinek útját jász ,,hajóskapitányok" egyengették. S azt is, hogy ,,emberi nyelvük" a magyar volt, talán enyhe jászos kiejtéssel.[4]

Marduk nevének magyar őstörzsi kapcsolata Marmar őstörzsünk felé mutat.

Magyar Szent Koronánk misztériuma pedig a csallóközi Arnykor emlékét ringatja.

Jelen írásom csak néhány gondolatot érint, a többi tárgyalása nagyobb munkát igényel.

*

[1] Zacharia Sitchin The 12th Planet Bear and Company Rochester Vermont, Printed and bound in India.

[2] Erdélyi Zsuzsanna Hegyet hágék, lőtöt lépék. Archaikus magyar imádságok, valamint Tomory Zsuzsa Égen menő szép madár. A magyar ima.

[3] L. bővebben: Magyar Adorján Az ősműveltség c. művének jász fejezete.

[4] Jász őskori jelenlétet tárgyalom Kezdeteink c. művem 19. oldalán, hol mind a hal és szarvas jelképeik szerepelnek, rovásirásos felirat kiséretében..



 
 
0 komment , kategória:  TOMORY ZSUZSA  
Tomory Zsuzsa emlékére jún. 3.án életfát emelnek Csíksomlyón
  2017-06-02 22:22:10, péntek
 
  Szeretettel továbbítom:

ÉRTESÍTÉS

Tomory Zsuzsa, Magyar Adorján szellemi örökségének legértőbb őrzője volt. Ugyanakkor a magyar nyelv legféltőbb, s fennkölt ápolója és a magyar őrmúlt szenvedélyes kutatója.

016.november 5-én hunyt el az Egyesült Államok Silver Lake településén 86 éves korában.
Ezer szállal kötődött a magyarsághoz. Tizenkét éves korában vált tudatosan azzá.

Erről így írt visszaemlékezésében.

,,Erdély visszatérte utáni nyaralás alkalmával a csíksomlyói erdőszélen, egy botfaragó öreg székely szavai ébresztettek először tudatára annak, hogy az általam ismert Magyarországon túl létezik egy másik, eddig nem is sejtett, ősibb, gazdagabb, színesebb, teljesebb haza, melybe azóta is visszavágyok. Számomra ez a találkozás újjászületés volt: ekkor, tizenkét éves koromban születtem tudatosan magyarnak."

Emlékére emel életfát a család Csíksomlyón, a Fodor ház kertjében a Székely Hadosztály emlékműve mellett, 2017. június 3.-án szombaton, helyi idő szerint 18 órakor.

Az életfa alkotója, Esztány Zsolt fafaragó művész.

Beszédet mond Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke.

A Tomory családot Tomory Csaba képviseli.

Az emlékezésre mindenkit szeretettel várunk!





 
 
0 komment , kategória:  TOMORY ZSUZSA  
Tomory Zsuzsa : KARÁCSONY
  2016-12-23 21:09:31, péntek
 
  Csend csendül az éjszakába'
Az áhítat szűz fehére
Pólyálgatja a lelkeket.
Csillag mozdul, csillag szalad
A bársonyos ég alatt
Mutatja az égi utad.

Csodaszarvas lépte lobban
Csodaszarvas dala hív
Az agancsán, fényes szőrén
Ezer csillag ragyogása
Agancsa közt örök mécses:
Élet-gyermek bölcsője ring.

Csodaszarvas agancsáról
Új életnek minden méze
Csordul gyermekek elébe.
Az istállók meleg mélyén
Az állatok is őt köszöntik,
Élő szóval, szépen rendben
A teremtést ők mondják el.

A magasból angyal dunyhák
Ontják a sok csillag pehelyt,
A kis templom földi útját
Égi úttá varázsolják.
Harang szóval, ősi dallal
A kis falu így ünnepel,
S lélek szárnyon útrakel.

Betlehem városába...
***
Tomory Zsuzsa, Silver Lake, 2003








Az alábbi linkre kattintva nagyobb felbontású változatban nézhető meg
az általam szerkesztett kép. Aki akarja, innen könnyebben tudja
elmenteni:

Link
 
 
0 komment , kategória:  TOMORY ZSUZSA  
Tomory Zsuzsa halálára
  2016-11-09 21:22:01, szerda
 
  2016. november 6-án reggel az Amerikai Egyesült Államokban elhunyt Tomory Zsuzsa. A Magyarok Világszövetségének székházára kitűzték a gyászlobogót.

Elsőként a Svédországban élő Dr. Madarassy Enikő tudatta a szomorú hírt: Tomory Zsuzsa örökre eltávozott. Még megérte az október 23-i nagy felvonulás 60. évfordulóját...






Tomory Zsuzsától, Magyar Adorján szellemi örökségének legértőbb őrzőjétől, a magyar nyelv fennkölt ápolójától, a magyar ősmúlt szenvedélyes kutatójától két írásával és Bálint Miklós Bendegúz versével búcsúzunk.


Magyar Adorján-Tomory Zsuzsa: Csodaszarvas népük ajkán, avagy Magyar Genezis


Link






Tomory Zsauzsa: Magyar királyság Európában a VIII. sz. előtt


Link






Bálint Miklós Bendegúz : EMESE LÁNYA

Tolnavidék puha fészke,
Otthonaaz ősi múlt.
MagyarLélek legfőbb kincse,
Odaadón érte nyúlt.

Reménytáplálja az éltét,
Ypszilonrejti titkát,
Zöld tavaszok arany fényét,
Szarvasok szavát isszák.

Ujjong a föld Erdély táján,
Zengő patak fényre lel.
Sorsfonala termő ágán,
Alkony tündér énekel.

Adorjánnal a magyar szó,
Szakavatott doktora.
Zászlóvivő, irányadó,
Utódoknak mentora.

Szép szemei ezüst tóban,
Zafír hűség ékköve.
Imádságos Isten-szóban,
Ragyog égi fényköre.

Oldott kévét kötöz keze,
Magot nevel a karja,
Ontja szeretetét szíve,
Tollát szó ere szabja.

2014. Kikelet - Böjtmás hava Március 07.


MVSZ Sajtószolgálat

Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  TOMORY ZSUZSA  
Tomory Zsuzsa : IMA MAGYARORSZÁGÉRT
  2016-05-07 23:52:15, szombat
 
  Tomory Zsuzsa levele :

Kedves Magyar testvéreim, barátaim!

Ősi imáinkat tárgyaló tanulmányom második része népünk Istentudatával
kapcsolatos. Hitvilága ősemlék, a személyes élmény erejével fogja Jóistene kezét.

Kérem fogadjátok szeretettel, és terjesszétek egy Isten központú magyar jövő érdekében-

Jóistenünk áldását kérem mindnyájunkra.

Szeretettel : Zsuzsa



Tomory Zsuzsa : Istenünk


Link


Tomory Zsuzsa : ÉGEN MENŐ SZÉP MADÁR



A magyar ima



Link


TOMORY ZSUZSA HONLAPJA :


Link




 
 
0 komment , kategória:  TOMORY ZSUZSA  
Tomory Zsuzsa : MAGYAR KARÁCSONY GYERMEKEKNEK
  2015-12-23 05:47:31, szerda
 
  Karácsony este, amikor feltűnnek az első csillagok az égen, megszólal az angyalkák csengője magyar otthonokban: érkezik a Jézuska, a csillogó karácsonyfa, az ajándékok, a szeretet, boldogság, öröm ideje. Ezekről szeretnék most bővebben beszélni, hogy ráeszméljünk, milyen hatalmas ünnep is Karácsonyunk, a magyar Karácsony.

Tudom, újat mondok, de magyar ünnepeink mindig valami újat jelentenek a világban. A magyar Karácsony este tulajdonképpen már korábban kezdődik, mint most, december 21.-én, amikor a nap leáldozik, nyugovóra tér. Ilyenkor napunk igen gyönyörű piros színben pompázik, fénye megvilágítja a havas hegyeket, dombokat, utcákat, házak ablakait. Év közben, amikor még arany fényben ragyogott a nap, népünk Szép Miklósnak, decemberben, amikor a sok munkában elfáradtan nyugovóra tért, Öreg Miklósnak nevezték. Fehér felhőkből volt szakálla, ősz haja, láng-piros köpenyét a didergő, havas világra terítette régen és most is láthatod. Amikor Öreg Miklósunk eltűnik a látóhatár mögött, sötétség borul a tájra, majd egyenként ragyogni kezdenek az égen a csillagok. Régi emberek ilyenkor azt mondták, hogy Csodaszarvasunk felemelte koronás fejét, hiszen ő volt a csillagos ég megtestesítője. Így emlékeztek meg róla :

Amott kerekedik egy gomolyag felhő...
Csodálatos szarvas abból támad elő...
Csodafia szarvas ezer ága-boga
Ezer ága bogán ezer fénylő gyertya
Ezer égő lángjuk az égi csillagok
Gyújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak.


Tudjátok, mikor alusznak el oltatlanul a csillagok? - Helyes, bizony akkor, amikor felkel a Nap. Karácsony reggelén pedig már nem Öreg Miklósunk igyekezik a látóhatár fölé emelkedni, hanem az újjászületett fény, újjászületett napunk.

A Csodaszarvas maga pedig ezt mondta:

,,...Homlokomon vagyon fölkelő fényes nap,
Oldalamon vagyon árdeli szép hold,
Jobb vesémen vannak az égi csillagok..."


A Csodaszarvas homlokán, vagy agancsai között hozott nap és minden fény jelképe az egyenlőszárú kereszt volt, ezért gyakran így is ábrázolták.

Öreg Miklósunk búcsú estéjén maga után hagyta az év gazdag terméseit, gondoskodott arról, hogy ne éhezzenek gyermekei, a magyarok. Ezután jelent meg az e földi Csodaszarvas is magyar falvakban: agancsain gyertyák égtek, csengők csilingeltek, két agancsa között parányi bölcső a születendő fényes napocska, s sok cukorka, alma, aranydió a gyermekek számára, akik örömmel követték lépteit, amint énekkel tanította az embereket jóra, s a Jó Isten iránti hálára.

Csodaszarvasunk Örök Istenünk, Öreg Istenünk lábainál nyugodott várva, hogy megszülessen Nagyboldogasszonyunk szűz ölelésében első és egyszülött fiuk: a fény szárnyán hozzánk is érkező Élet, az Egyetemes Élet. A Jó Isten és Nagyboldogasszony volt a szent Szüle Pár, kikről karácsonyi énekeink szólnak. Ez a kép ismétlődik meg Isten teremtett világában, az Élet segítségével azóta is, minden kis teremtmény és ember születésénél. Istenfia Élet segítségével tapasztalja Isten, az Örök állandóság Ura az élet örök változását. Rajta keresztül érzi örömünket, bánatunkat szenvedésünket.

Nagyboldogasszonyunk lett édesanyja később az egész teremtett világnak, napocskáknak, naprendszereknek. Ő táplálta őket a Tejút édes tejével, s ő bízta Csodaszarvasunkra napocskánkat, Magort, hogy legyen, aki leküzdje a világűr sötétjét, hidegét. Mert bizony már pöttömnyi korában is olyan erős volt Magor, hogy ezt meg is tudta tenni. Útja közben így nevelkedett, növekedett, míg meg nem érkezett mostani helyére, Tündérszép Ilona földanyánk tündérkertjéhez.

Sokan a Tejutat szalmahullajtó útnak is nevezik. A gyermek születési helyét a jász-magyarok jászoj-nak nevezték, mely név alatt csónakot értettek. Csillagászaink csak ma ismerték fel, hogy csillagvárosunk csónak alakú, s valóban itt van a nap otthona. Néha idegenek még össze is cserélték a neveket, ezért biztonság kedvéért meg is ismételem: jászol volt az istállóban levő, szalmával bélelt etető hely, jászoj csónak és jászó a barlang jász neve. Mai tudósok már nem is tudják, hogy az újszülött napocska csónakban, barlangban, vagy istállóban született-e.

Ez az ősrégi teremtés történet ismétlődött meg a gyermek Jézus születése idején, kit a Jász-magyarok Jizzu-nak tiszteltek, ami náluk fényt, izzó fényességet jelent. A hajós és halász jászok tejút jelképe egy igen fényes, csillagpikkelyű hal, amit ők jizéter-nek hívtak, Csodaszarvasukat pedig jázinu-nak. Mindkettő nevében benne van a fényt jelentő jiz szó, s ezért tették meg Jizzu jelképévé az ezüst fényben ragyogó, csillagpikkelyű halat, a kecsegét. Ma már jász ponty is e szerepet tölti be.

A betlehemi történet alakjai az ősi fényteremtés idejére emlékeztetnek, mely az Élet születésnapja is. A felnövő gyermek Jézus ezt mondta magáról: ,,Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet." És azt is, hogy senki sem mehet az Atyához, csak Ő általa, az Élet által. Az Élet hozta fényszál mindenkiben benne van, s ez köt bennünket Teremtőnkhöz, s vezet bennünket haza, a fény honába, az Égbe.

Angyalok hozzák a karácsonyi fényt, s az élet igéretét.

Magyar otthonokban már várta a ház népét a feldíszített fenyő, mely a fény fája, mely szó fordítottja nap szavunkat adja. A fenyő az örök élet és fény szent jelképe. A rajta levő csengő hangja a csillagok fényét is idézi, az első születés szent idejét, amikor a csend csendült és megjelent az első fény e világban, mely szó ugyancsak fényt jelent.

Ott várta őket a Csodaszarvas agancsai között levő kerek tükör is, melyet a Nap világított meg, s ők a lelkiismeret aranytükrének nevezték. Az egész ház népe, még a karon ülő kis gyermekek is eléje járultak, bele néztek, hogy lássák: megőrizték-e lelkük fényét, szépségét, gondolataik, testük tisztaságát? De boldogan látták, hogy ők mindmáig a Jóisten fényben született, fényt őrző gyermekei, magyarok.







Link

 
 
0 komment , kategória:  TOMORY ZSUZSA  
Az MTA CSIKI-CSUKI MALOMJÁTÉKA
  2015-10-06 03:13:44, kedd
 
  Tomory Zsuzsa : A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA CSIKI-CSUKI MALOMJÁTÉKA

Magyar szellemű egyéneink, tudósaink ellehetetlenítése látszólag a jövőre is kiható rombolást eredményez. Ugyanakkor szellemi síkon történő, látszólagos engedmények leple alatt is működő rendszert képez. Jól indított tervének kényszere folytán, a ,,játszótárs" minden lépése az ellenfél malmára hajtja a hasznot. Gyermekkorunkban sokat játszottuk ezt a malomjátékot, gondolom még most sem ment ki a divatból, s így nem kell sokat magyarázgatnom.

Bizonyára nagyon sok területen felfedezhető ez a jelenség, de most csak a legismertebb, jelenkori csiki-csukit hozom fel: a finnugor elmélet bámulatosan működő kettős szerepét. Ismerjük megalakulása kezdő tervezetét: a magyar nép megrontására ki kellett találni egy hazúg származás elméletet, melynek elfogadása lehetetlenné teszi való történelmének felismerését, ugyanakkor megosztja a magyarság egységes világszemléletét. Ez működött is igen szépen, noha nagyjaink, ezek között Arany János is küzdött, műveltségünk ellehetetlenítése ellen, mint Az orthológusok című költeményében:

"Kisütik, hogy a magyar nyelv
Nincs, nem is lesz, nem is volt,
Ami új van benne mind rossz,
Ami régi, az meg tót."

Civilizációnk
című költeményében ennek módját is szépen elmondja nekünk, s akinek van füle a hallásra: meg is hallja:

"Ezelőtt a háborúban
Nem követtek semmi elvet,
Az erősebb a gyengétől
Amit elvehetett, elvett.

Most nem úgy van. A világot
Értekezlet igazgatja:
S az erősebb ha mi csinyt tesz,
Összeűl és - helybehagyja."


Így is történt, s az erősebbek kiagyalták nemcsak a lehetetlen finnugor elméletet, de az egész, a valóságban tetten nem érhető nyelvcsalád elméleteket, feledve azt, hogy a nyelv él, s mint ilyen nem tűri a határokat: mint búvópatak átsiklik ezek alatt, s járja a maga élet-szabta útját. Arany János említette erős csoport célja: Magyarország megszerzése. Ha a Pozsonyi Csatában elment a nyugatiak kedve Kárpát hazánk területének elfoglalásától, a szellemi, lelki síkon való rombolást választották, sunyi alattomossággal. Sajnos hosszú időre be is vált Hunsdorfer Pál karmester úr vezetése mellett. Megbízóitól ezért kapott kitüntetését tábortűzzel is megünnepelte: elégette a Szentkatolnai Bálint Gábor által összegyűjtött magyar rovásírásos emlékeket. E dicső tettéért természetesen újabb kitüntetéseket kapott megbízóitól.

Ez volt a Habsburg Csiki-Csuki megalapozott rendszerének első lépése.

Nagyjaink kezdetben küzdöttek ezen elmélet ellen, látták hibáit, buktatóit, s főleg azt, hogy ezzel ellehetetlenül a valós magyar őstörténelem, mely népünk lelkében mindig is az Égből induló Isten áldása volt. Korunkban nemzetünkre szakadó minden átoknak viszont volt egy, megrontónk áltsl előre nem látott eredménye: idegenbe üldözött hazafiak hozzájutottak a külföld könyvtáraiba, s igen sok, otthon soha nem hallott történelmi, főleg őstörténelmi adat került látókörükbe, mely mind jobban döngetni kezdte a finnugor elmélet alapjait. Jöttek a finnugorizmust cáfolni akaró eredet történetekek, melyek - akkor még nem tudtuk, nem láttuk - vélt ősisége felülmúlja a sajátunkat, s természetesen ezekből az idegen népekből származónak véltük magunkat. Pedig csak körül kellett volna nézniük, megismerni a Kárpát haza magyar népének nyelvét, szokásait, hogy világosabb kép táruljon szemeilk elé. Ez a mellék körülmény is Habsburgék terveinek támaszává vált a magyar egység megbontásával.

De a világra szakadt sok magyar még valamit meglátott: bárhova fordult a nagyvilágban, mindenütt talált ,,rokonokat": édes magyar nyelvünk egy-egy szava áttörte évezredek ködét, évszázadok hazugságait, s a nyugati történészek ,,notratic"elméletei között meglátta ősnyelvünket, melynek idegenbe szakadt csonkjai, ősregéinek félreértett árnyképei csak egy következtetést engedtek meg: nyelvünk a világ ősnyelvének egyedl életben, s lelkiségében tisztán megmaradt része. Idegen nyelvcsaládosok notratic álma a mi nyelvünkben ölt testet, viszont ennek megvalósulását nem engedhetik meg. Útjaik végén tehetetlenül felemelt kézzel mondanak le erőlködéseikről, s a ,,nostratik nyelvet" proto nyelvnek kiáltják ki, a világ bármely nyelvének végpontjához érve. Ezt a valóságot már évszázaddal korábban felfedezték tudósaink, erősen hátat fordítva a finnugorizmus bűbájának, népünket a Kárpát haza ősnépeként ismerték fel, így tárgyalták nyelvét, néprajzát. Itt most a Magyar Tudományos Akadémia által ellehetetlenített Magyar Adorjánról beszélek: ő volt az egyetlen magyar tudósunk, aki nyelvünkkel együtt néprajzunkat is tanulmányozta egy hosszú életen át, s ősiségünk tényét, kapcsolatait kidolgozta. A negyvenes években Magyarságtudományi széket ajánlottak fel neki - melynek beindulását a háború ellehetetlenítette. A háború utáni nemzedék, amint fent említettem, a MTA által hiteltelenné tett tudósokat továbbra is ebbe a kalitkába zárta.

Voltak, akik megértették Magyar Adorján mondanivalójának legalább azt a részét, hogy hazánkban ősnép vagyunk, sehonnan nem jöttünk, ide tartozunk. Ősnyelvünk tizenhat őstörzsének segítségével ,,rokonságot" fedeztek fel a világ számtalan népével, s elérkezett azon fejlődési pont, amikor már nem máshonnan eredeztettük önmagunkat, hanem tőlünk eredőnek ismertük fel a talált népeket: nem is rokonainkként, hanem származékunkként, gyermekeinkként.

Idegenek részéről már a sumir műveltség emlékeit kiásó régészek sejtették mindezt, de a MTA-tól segítséget nem kaptak ezen kutató munkához. Jelen korunkban Alinei professzor az etruszk műveltség magyar eredete mellett tör már lándzsát.

Vannak nyelvészek, néprajzosok akik a finn, a vogul, az osztják legendákban ismerik fel az ősmagyar gondolkodás parányait, de a finn szó említésekor a finnugor elméletből kiábrándultak teljes dühhel fordulnak az illető ellen, ,,nem tudod, hogy nem vagyunk rokonok?" felkiáltással.

Itt indul be a jól megtervezett Habsburg és MTA által szentesített csiki-csuki malom másik lépése: A finnugor elmélettel össze lehetett ugrasztani a magyarokat, most pedig - ellenkező irányból - ugyancsak a finnugor elmélet ver éket közénk. Közben máig őröl bennünket a Habsburgok csiki-csuki malma.

A csiki-csuki játékot jól ismerő gyermekek jól tudják, ha a játék kezdetekor sikerül valakinek saját játék gombját egy sarkalatos helyre tenni, a másik minden lépése könnyű szerrel megtörhető, s az illető menthetetlnül elveszíti a játékot.

Gondoljunk erre!

SARKALATOS PONTUNK A KÁRPÁT HAZÁBAN SZÜLETETT ŐSNÉP VOLTUNK FELISMERÉSE ÉS ÉLÉSE.

Remélhetőleg nem találkozunk már ilyen mondattal: ősnép vagyunk, a szittyáktól származunk... vagy akár kitől. Ősnép azért ős, mert tőle származnak a később született műveltségek. Ezért nevezte nagy művét Magyar Adorján is így:

AZ ŐSMŰVELTSÉG

S ez Az Ősműveltség magyarul szól hozzánk,
magyar díszekkel aranyozza be életünket és még a legegyszerűbb házi eszközök rovott díszein is megörökített világteremtés történetében gyönyörködhetünki...

Kérve kérek mindenkit, mielőtt idegen nyelveket rokonít, másokban gyönyörködik, mert évszázadokon át más példaképet hozott a csiki-csuki malomgyáros tudatukba, nézzenek mélyebben magyar ősműveltségünkbe, nyelvünkbe. Ezt cselekedem már vagy hatvan éve, s máig nem jutottam ősnyelvünk, ősműveltségünk csodájának a végére. Szükségünk van erre a tudásra önmagunkért, s a világ népeinek megsegítéséért is. Talán egyszer majd ráeszmélnek, hogy itt már nem csiki-csuki malommal, de fényt hozó csodamalommal találkoznak.

És ne felejtsük el megköszönni a Jó Istennek, hogy magyarnak teremtett bennünket.
 
 
0 komment , kategória:  TOMORY ZSUZSA  
Botos László : Lelki építkezéshez
  2015-09-28 22:28:05, hétfő
 
  Az 1920. június 4-i és az 1947. február 10-i igazságosnak nevezett békeszerződések idején, ha csak a rom. Kat. Kereszténységünk felvételétől, Kr. u. 1000-től számítjuk történelmünket a Kárpát-medencei őshaza, Európát és annak kereszténységét védő Birodalmunkat, az Antant hatalmak félrevezetett, hamis, valótlan sajtó és teljes híradás hatására feldarabolták. Azt hirdették, hogy az akkori kis, vagy történelmi hazánkba menekült népeket elnyomtuk: és népeiket erőszakkal magyarrá tettük. Ez a vakmerő merész szemenszedett rágalom, csakis a határozathozók tudatlansága következtében születhetett. Mi itt az igazság? Kétségtelen, hogy sok országunkat körülvevő nép Európát fenyegető tatár és török időszakában, a vallásháborúk úgy 30 évig tartó, Európát formáló embertelenségei korában sokan menekültek hozzánk, mint e korok kiemelkedő, Európát védő nagyhatalmához, ahol a magyar életszemlélet, a mellérendelő államforma megadta e menekülteknek a nyugodt, emberséges életlehetőséget (ekkor még sehol nem létező úgynevezett autonómiát), ami nem bontotta meg az ország egységét. Ennek támaszát a menekültek megtalálták a vármegyéink minden faji, vallási és nemi megkülönböztetés nélküli ügyvitelében, azaz törvényességében.

Éppen ezért azok az idegenekből nagy magyarokká lett honfitársaink, kik életük kockáztatásával, és sokszor nagyon gyakran életük feláldozásával is éltek, haltak, harcoltak a magyarok, a mi fennmaradásunkért. Hogy ezt egész életük folyamán fenntarthatták, azt nem lehet erőszakos - mint hirdetik - beolvasztásnak tekinteni. Hogy ezt a magyarokért való kiállásukat életükön át, s ezer éven át követték, ez csak a saját meggyőződésük, lelkiségük magyarrá válása teljes megnyilatkozásának mondhatom és ennek a bizonyítása.

Hogy kikre gondolok, amikor írom e sorokat? Egyszerű, nagyon egyszerű minden magyar történelemben jártas személy előtt tudott. Ez nyílt titok. Ezért mi magyarok nem azt nézzük, hogy ki és kinek, ki és kik voltak a felmenői, hanem azt, hogy a nevezett hogyan élt, mit tett, mivel a lélek teszi az embert azzá ami. A DNS és a szerológia, a vér kapcsolatok megállapítása a faji meghatározás egyik útja, de a lélek a tett, a tenni akarás, ami a döntő.

A magyarrá lett idegenek felsorolását kezdhetném, akár Petőfi, Kossuth és a mostani időkből csak egyet említve, Mindszenty József és sok, sok kiváló magyar egyéniség megnevezésével. De nem hagyhatom ki az aradi 13 vértanú említését sem: Knézic Károly, horvát; Damjanich János, horvát; Aulich Lajos, német; Lahner György, német; Poeltenberg Ernő, osztrák; Leiningen-Westerburg Károly, német; Vécsey Károly, lengyel; Kiss Ernő, örmény; Lázár Vilmos, örmény.
De én ezen írásomban csak egyet emelek ki: ennek az egy, emberséges, egész életén át a szegény magyarságért kiálló honfi küzdelmét említem. Az ő küzdelme talán fölér, vagy a legmagyarabb, emberséges harcot vívó, legkiválóbbjaink közé. Az egész élete harcát származásilag, vagy nevezzük fajilag, idegenként egyik legnagyobb magyarként élte és harcolta végig.

Olvassuk el Gerencsén Miklós: Így élt Táncsics Mihály c. könyvét, a Móra kiadó megjelentetésében (Budapest. 1975).

Botos László


Az idegenekből magyarrá vált felsorolást folytathatnánk a Zrínyiekkel, mivel a közismeret horvát származásúnak ismeri.

Melléklet

Tomory Zsuzsa :

Hivatalos köreink nem mulasztják el megemlíteni, hogy ez a horvát család milyen szépen elmagyarosodott. A világért sem említik, hogy a Zrinyi név a magyar Szerényi elhorvátosított változata.
Gyakrabban használt Magyar Adorján idézettel kapcsolatos levél részletét és Az ősműveltségben található, Zrinyi névvel kapcsolatos megállapításait alant hozom.

ZRINYI
"...Levelem másik célja viszont a Zrinyi családdal kapcsolatos ismeretek kiegészítése, illetve kiigazítása, mi szerint e család soha nem volt horvát Times New Roman

A következőket MAGYAR ADORJÁN: ,,Az Ősműveltség" című művéből idézem szó szerint. (938 és 945 old.)

,,Szerém szavunkkal egyező a szerény szavunk is, de ezenkívül, amint erről már ,,Szemere" fejezetünkben is szó volt, a felvidéki magyarság nyelvében ma is szemere lány = szerény, szende, szemérmetes lány. Sőt a Zrinyiek e neve sem más, mint boszniai származásuk helysége Szerény, avagy Zeríny (ma Zriny) nevének elszlávosított, magánhangzókihagyásossá tett származéka, aminthogy régi okmányokban, Zrinyi Miklóst ábrázoló képeken, e hősünk neve sohasem fordul elő ,,Zrinski"-nek írva, ahogyan őt a horvátok ma nevezik és horvát hősnek állítják, hanem mindig Zrini, Serini alakban. Bár kevéssé ismert, de valóság, hogy Bosznia északibb, sík, a Száván alóli részét régebben még az ottani horvát lakosság is Alfeld-nek nevezte, azaz tehát Alföld-nek, ami tanúsítja, hogy Bosznia e gabonatermelő sík része régen, a görög háborúk előtt, még magyar, azaz szarmata, lakosságú volt, ahonnan ez őslakosság csak a török uralmat már rég elfogadott és nagyrészt mohamedán vallásra is térő szlávság telepedett, míg a kevés ottmaradott őslakosság nyelvileg elszlávosodott. De ilyen, a törökök elől elmenekült boszniai magyarok, azaz szarmaták voltak tehát a Zrinyiek, azaz Szerinyiek is. Én azonban még az első világháború után is ismertem egy boszniai magyart, aki csak jugoszláv katonaságnál tanult meg szerbhorvátul, eggyel pedig leveleztem is, aki magyarul de már csak horvát helyesírással tudott írni."
Eddig a Zrinyiekkel kapcsolatos idézet. Magyar Adorján fenti műve 945. oldalán közölt kép egy 1566 évben készült okmány másolata, s ezen Zrinyi neve még ,,Serin"-nek van írva.




Szerényi Miklós

Zrinyi Miklóssal kapcsolatban meg kell említenem Nostradamussal való kapcsolatát, s ezt jegyzeteim másolatával teszem, hiszen minden sora fontos számunkra, s intése, de javuló jövőképe is napjainkra érett meg:

Nostradamus jövendölése a huszonegyedik századról (részlet)

A Szívkirály

Bukott csillag angyala egyre támad.
Magyarhonban nála, rútabbat nem lelsz.
Ki népét egykor egymásnak ugratta,
most pártütő lett, és nagy haragra kelt.

A hatalomért naphosszakat nyelvel,
s csahos kutyáit rendre ölni küldi.
Közülük nyomban, a jog bajnokaként,
egy hős asszony emlékét kezdi tépni.

Eb szája csattog, szája genny, vércafat.
- Hat ágra feszítve a honszeretet! -
Sziklát dönt az önpusztító akarat,
hiányzó érték nála a kegyelet.

Vét, ki keresztet vet kereszténységre,
és ősi, férfi erénnyel nem számol. -
Lovag jő távolról, telve reménnyel,
SZÍVKIRÁLY vértjén, napnak fénye táncol. -

S ólomba öntve a tetemrehívás,
és bajvívó ökölbe rándul a kéz, -
gyógyító szándék, mi vezeti tettét,
ha a bárány, a farkas szemébe néz.

Mely örvénylő gödre vörösen lángol,
odvába húzódik, s mérgétől remeg.
Kiállni férfi módra most nem mer,
foglya önmagának, - otthona verem.

Ötvenhat szelleme kíséri, fojtja.
Ősének bűne húzza, nyomassza őt.
Júdás vér rajta, senki le nem mossa,
s nem állítja meg a vesztébe menőt.


Nostradamus Pannoniáról :

Link

Nostradamus élete végén, öregen és betegen kapta a megrendelést egy
magyar főembertől, hogy írjon próféciákat Magyarországról. Ez a
"nagyhírű és vitéz" nemzet fia háromezer ezüstöt fizetett
Nostradamusnak ezért a munkáért, s a megrendelő személyében gróf
Zrínyi Miklósra ismerünk, a szigetvári hősre, aki valóban három
hónappal élte túl a jóslatok szerzőjét, s 1566. Szept. 8.-án halt hősi
halált.
Napjaink történései is visszaköszönnek.

84. /
Az írott szó elhal majd,
és egyre szegényebb lesz a beszéd,
a nemzetre egy talány hoz bajt,
mely elveszi az emberek eszét.
Egész nap otthonukban ülnek,
bámulnak hazug, mozgó képeket,
s mire a bálványok ledőlnek,
már alig születnek gyermekek.

85. /
Ötven esztendő lejártán új világ lesz,
a magyarok végre kézbe veszik sorsuk.
Nem a pénz lesz az úr, hanem a munka,
a törvény az uzsorásokat sújtja.
Az ország még sokáig nem lesz gazdag,
de többé senki sem hal éhen,
a néppel új királyt is választanak,
s kezdődik elölről minden, mint régen.

87. /
Amit értelmes elme el sem képzel,
az megtörténik majd Hungáriában.
Senki nem boldogul erővel, sem ésszel,
csak gyilkos ármány és ravaszság van.
Dolgozni akarnál, de nincs munka,
pedig a földek parlagon hevernek,
aki eddig a munkát csak unta,
most koldusa lesz az idegeneknek.

90. /
Az erdőn túl él az ország jobbja,
de számában kisebbik része,
földjét az erősebb elrabolja,
ezeregyszázból nyolcvan évre.
Már csupán nyelvében él, de él még,
s gyarapszik, míg Erdőn innen fogynak,
az ő küzdelmük hozza el a békét
és egységét minden magyaroknak.


91. /
Csak temetni tudnak, nem ünnepelni,
erejük gyorsan elfogy, szalmaláng,
türelmesek, de kitartásuk semmi,
vezérük rosszul végzi mindahány.
Költőiket elfelejtik gyorsan,
akárcsak régi énekeiket,
magyar se marad sok a honban,
de magyarul szólnak az idegenek.

92. /
Immár vén és beteges koromban
távoli nemzetnek ködképeit láttam,
Isten a tanúm, hogy amit eddig mondtam,
megtörténik egyszer majd a valóságban.
Nagyhírű és vitéz nemzet fia kérte,
lebbentsem előtte föl a jövő fátylát, -
háromezer ezüst volt a munkám bére,
örvendenek neki koldusok és árvák.
93. /
Akinek mindezt írtam rendelésre,
három hónappal él tovább, mint magam.
Csatát veszít, de a harcnak nem lesz vége,
minden ledőlt toronynak súlya van.
A pogány még százhúsz évig itt lesz,
de egyre jobban gyengül -
személye két nemzet közt híd lesz,
s utódja nagy művet ír a küzdelemről.

94. /
Keletről primitív, barbár horda tör
Magyarországra, nem először.
A nép minden vagyonát elhordja,
a csőcselék a mélyből előtör.
Megérkeznek a haza elárulói,
sértődöttek, és idegenek
tíz évig tudják a népet zsarolni:
vörös és sárga a címerben egyek.

97. /
Lesz majd, hogy a pénz egyre kevesebbet ér,
s az emberek apraját eldobják,
és hiába lesznek a pénzek egyre szebbek,
súlyuk miatt már a koldusok sem hordják.
Értéke nem lesz semmi a munkának,
és nem lesz semmi haszna a pénznek,
uzsorások magyar földre licitálnak,
gazdagok helyett fizetnek a szegények.

98. /
Róka, s hiéna vezeti a népet,
alattuk szétesik az ország,
a róka egyedül sokat téved,
a hiéna megássa a sírját.
Végtelen a nép ostobasága,
de lassan feltámad az új erő,
nem hallgat róka hiéna szavára,
Pannónia nem lesz dögtemető.

99. /
Jön új nemzedék, mely erős lesz,
és nem szégyelli többé, hogy magyar,
a vének nemzedéke önmagán erőt vesz,
s nem csak önmagának túr és kapar
Erkölcsében megújul majd az ország,
és végre büszke lesz minden fia,
mert ámulatba ejti egész Európát
sokszáz évnek elteltével Pannónia

*
Sajnos, amikor a cikket lementettem, írója neve nem került a cikk oldalára. Ezért írójától bocsánatot kérek. De nagyszerű cikkét a nemzet emlékezetében meg kell tartani.

,,Zrínyi Ilona fejedelemasszony emlékére

Zrínyi Ilonának ennek a nemes lelkű asszonynak -akit házassága révén a hercegnő és fejedelemasszony cím is megilletett- hazaszeretetéért, hűségéért, érdemeiért a magyar történelmi panteonban a nemzet legnagyobb asszonyai között a helye. Méltósággal emlékezhetünk, Zrínyi Ilonára hiszen Ő a nemzet legelismertebb asszonyaival, -Boldog Gizellával, Árpád-házi Szent Margittal, Árpád-házi Szent Erzsébettel, és még sok magyar kiválósággal- azonos magasságra emelkedett jeles személyiség. Emlékezzünk erre a nagyszerű tiszta lelkületű hősre, aki 1643-ban látta meg a napvilágot és 305 évvel ezelőtt 1703 február 18-án Galatában (Nikodémia) tért meg Mindenható Urához. Abban a városban ahol Pál apostól hirdette, hogy "Ragaszkodjatok a szabadsághoz! A szabadságra Krisztus vezetett minket.." A Nikodémiában eltemetett test csak 1906-ban került Kassára a Szent Erzsébet Székesegyházba, magyar földbe végső nyugalomra.

Családjának tragédiája a leghíresebb felmenőjével Zrínyi Miklóssal a szigetvári hős ismert sorsával kezdődött kinek testvérei is mind a török elleni és a hazát oltalmazó szabadságküzdelmek mártírjai lettek. Nagybátyja a politikus, költő és hadvezér a "birodalmi" vadkannak esett áldozatul. Édesapját gróf Zrínyi Péter horvát bánt és anyai nagybátyját gróf Frangepán Ferencet 28 éves korában vesztette el, akiket Lipót császár 1671-ben Bécsújhelyen lefejeztetett. Ekkor börtönözték be Grácban gróf Frangepán Anna Katalint, édesanyját aki megőrült és 3 év múlva meghalt. Egyetlen fiútestvérét gróf Zrínyi Jánost, aki Habsburg katonatiszti szolgálatban állt a császár elfogatta nevétől megfosztatta és (Johann) Anton Gnade, (kegyelem) névre változtatta. Hosszú ideig Kufstein várbörtönében majd Grácban tartották fogva, míg 20 év gyötrelem után a börtönben 1703 november 11-én elhunyt.

Gróf Zrínyi Ilonának ennek a kemény jellemű de igen meleg szívű asszonynak a sorsa házasságával sem vált könnyebbé. Apósa II. Rákóczi György fejedelem a török elleni ütközet során esett el. Férje I. Rákóczi Ferenc harmadik gyermekük a későbbi "Nagyságos Fejedelem, a német-római birodalom hercege" II. Rákóczi Ferenc születése után 3 hónappal halt meg. Második házassága gróf Thököly Imrével csak rövid ideig volt szerencsés. Munkács hős védőjeként csodálatos asszonyként vívta "Dávid és Góliát" küzdelmét, ellenállva a Habsburg "divide et impera"! megosztó testvérharcot provokáló politikájának. A veszélybe sodort hazát még jobban, még több önfeláldozással szerette. A Rákóczi hercegségben védte Magyarország függetlenségét és óvta kisgyermekeinek Juliannának és Ferencnek az életét, ahol egy láthatatlan égi gondoskodás felügyelte mindhármukat. "Az Úr angyala őrt áll az istenfélők mellett és megmenti őket" (zsoltárok). Miután elárulták a hős védőt, I. Lipót császár B écsbe hurcoltatta Zrínyi Ilonát akitől rövidesen örökre elszakították kisgyermekeit. Háromévi rabság után Thököly Imre kiváltotta fogoly feleségét, akivel életük végéig a török birodalomban örök bujdosás és száműzetés lett a sorsuk. A tragikus sorsú fejedelemasszony soha többé nem látta testvérét, gyermekeit, nem ismerhette meg unokáit. Csak remélhetjük, hogy Thököly és Zrínyi Ilona a nagy délvidéki csaták során nem ütköztek meg a Zrínyi család utolsó férfi leszármazottjával gróf Zrínyi Ádámmal az unokatestvérrel, -a költő politikus és hadvezér fiával- aki hősi halált halt a hazáért 1691 augusztus 19-én Szalánkeménnél. Ha ebben az ördögi politikai-és történelmi helyzetben, -ahol külső erők uszítására a magyar a magyart irtotta és pusztította- a magyarság összefog, koncentrálja erejét és tudását, más jogokat vívhatott volna ki hazájának a nagy európai küzdőtéren.

Ha a gondviselés Ilona fejedelemasszony mellé áll, és a nemzet a magyar "Pragmatica Sanktio-t" valósíthatta volna meg, talán az egyik legnagyobb uralkodónkként tisztelhetnénk a SZENT KORONA ORSZÁGAI-nak királynőjét, hasonlóan mint mások Krisztina királynőt, Katalin cárnőt vagy éppen Viktória királynőt.Ez az asszony a hazaszeretet a női és anyai erény legkiválóbbja, a nagy szenvedések részese, a jótékonyság angyala és Isten legnagyobb kitüntetettje. Imádkozzunk érte és hirdessük a mi "Szt." Tündér Ilonánk dicsőségét mely fennmarad örökre."

Mindezt fontosnak tartottam a tárgyban elmondani.




Zrinyi Ilona fejedelemasszony


Link
 
 
0 komment , kategória:  TOMORY ZSUZSA  
Tomory Zsuzsa : ÖNMAGUNKRA TALÁLÁS
  2015-09-12 22:50:21, szombat
 
  Talán nem szükséges tovább idézni önmagunk látszólagos elvesztésének körülményeit, hiszen oly sokszor hallottuk már, hogy megfosztottak bennünket multunkról, megtagadták jövőnket. A tettesek névsora hihetetlenül hosszú. Egyben megegyeznek: mind elpusztításunkra törekenek, csak a végrehajtás tervei változnak.

Amikor a végre bekövetkezett ébredésünk hajnalán körülnézünk, mindig egy-egy ilyen útunkba vetett kőbe botlunk bele, s minden igyekezetünkkel, erőnkkel ennek eltávolítására törekedünk. Ezen munkálatok közben eltöltött idő látszólagos ellenségeinktől való megszabadulására fordítva megfoszt bennünket önmagunk bővebb ismerete felé irányuló teendők elvégzésétől. És ami a legfontosabb: megfoszt bennünket Isten központú gondolatvilágunk békéjétől.

Néhány példa:

Jobban ismerjük ószövetségi népek ügyes-bajos dolgait, mint saját hagyományainkat, s fontosabbnak tartjuk mindezt ilyen sorrendben átadni gyermekeinknek annak ellenére, hogy az előzőben emberi okoskodás eredménytelen volta, a másikban Isten központú életünk megalapozása a cél és elérhető eredmény. Hasonlítsuk össze: hányszor ejtjük ki egy-egy ószövetségi nép nevét és hányszor ejtjük ki a szót: magyar? Beszélünk minden másról, csak magyarról nem.

Beszélünk népeinkről is, mint őseinkről, de mindezek szülőanyját, a magyart felejtjük.Elfelejttették velünk mag-nép voltunkat, hiszen tudták, hogy népünk Isten kezében melengetett mag volta legyőzhetetlen még akkor is, amikor ez a Mag-nép nem vetélkedik senkivel, nem küzd senki ellen, csak ad. Adja tovább Istentől kapott kincseit, a lélek gyümölcseit.

Nemcsak népeink nevével cseréljük fel a magyar nevet. Ha más nevet nem találunk hirtelen, akkor népről beszélünk. Erről már sokszor írtam: népi hímzés, népi tánc, népmese, néphagyomány, stb. és nem azonosítjuk ezt a népet önmagunkkal, a magyarral. Ez a folyamat már Anonymus Gesta Hungarorumával érhető tetten, de ki tudja hol és mikor kezdődött. Figyeljük meg:

BORSOD

,,Mikor így gyökeret vertek, akkor az ott lakók intelmeire közös elhatározással kiküldték erős csapat élén Böngér fiát Borsot a lengyelek földje felé, hogy szemlélje meg az ország határait, továbbá gyepűakadályokkal erősítse meg egészen a Tátra-hegységig, s alkalmas helyen emeljen várat az ország őrizetére.

Bors pedig, miután elbocsátották, jó szerencsével nekivágott a dolognak, és a nagy számban összegyűjtött parasztsággal a Boldva vize mellett várat építtetett; ezt az a nép Borsodnak hívta azért, mivel kicsiny volt. Bors még összeszedte túszul a lakosok fiait, és felállította a mezsgyéket a Tátra hegyein, aztán visszatért Árpád vezérhez.

Visszatérte nagy örömöt keltett a vezér udvarában. A vezér pedig jeles cselekedetéért abban a várban ispánná tette, és egészen reá bízta, hogy annak a résznek viselje gondját."

Az az őslakos, műveltségalapító nép Anonymusnál névtelen maradt, s folytatódik így mai napig is.

Addig, amíg a magyar önnön magyarságát nem tudja, nem akarja, nem meri felismerni, szélmalomharcot folytatunk a világgal.

Magyarok vagyunk.

Magyarország magyar népe vagyunk.

A magyar Isten kegyelméből a világ fennmaradt ősnépe.

Magyar nevünk, nyelvünk, történelmünk Istennel kezdődik.


A magyar őrzi ősemlékeiben, nyelvében, műveltségében, sőt örökletes egységeiben is Isten tudatát, a hozzá való ragaszkodást. Ezen Istenhez tartozást nyelve szerkezetébe, legendáinak szövegébe építve hordozza és példájával mutatna útat a világnak is.

Ég szavunk Istent jelent: Ég áldjon!

Egy szavunkkal az Ég magaslatából a föld felé hajló Teremtő érint bennünket.

Ige: Isten szava, mely a teremtés maga.

Igaz: az Ég szent ereje, tulajdonsága. Fény.

Ezt az égi fényt hordozzuk mi, Isten nevét viselő mag nép, s hivatásunk e fényt átadni a sötét világnak. De amikor csak a buktatókat látjuk és sötét indulatokat dajkálunk: a sötétséget növesztjük csupán.

Emlékezzünk csak Jézus szavaira:

"...Hanem keressétek először az Istennek országát és az ő igazságát, és ezek mind megadatnak néktek."(Máté 6:33) E mondat részletezéséhez záró gondolatként még figyelmünkbe ajánlom a következőket: (Máté 5:43-44)

Istent kereső útunk során Atyánk önmagunkkal ajándékoz meg bennünket, fényében a sötétség látszólagos hatalma megtörik, helyét átveszi a Vele való szent kötelék, mely ebben a magyar szóbokorban nyilvánul meg.

szer - szeret - szerez (teremt).

S Őt a Tőle való örökségen: magyarságunkon keresztül érhetjük el. Megtörténtekor eszmélünk arra is, hogy mindig velünk volt...


Hogy örökre emlékezetünkbe véssük:

Magyarok vagyunk,
édes hazánk Magyarország,
magyarul beszélünk
és bölcsőnk a Kárpátmedencében ringott.



Link


Tomory Zsuzsa honlapja :


Link
 
 
0 komment , kategória:  TOMORY ZSUZSA  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 22 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 100 db bejegyzés
e év: 1433 db bejegyzés
Összes: 22881 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 7664
  • e Hónap: 127794
  • e Év: 2257322
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.