Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 20 
Tomory Zsuzsa emlékére jún. 3.án életfát emelnek Csíksomlyón
  2017-06-02 22:22:10, péntek
 
  Szeretettel továbbítom:

ÉRTESÍTÉS

Tomory Zsuzsa, Magyar Adorján szellemi örökségének legértőbb őrzője volt. Ugyanakkor a magyar nyelv legféltőbb, s fennkölt ápolója és a magyar őrmúlt szenvedélyes kutatója.

016.november 5-én hunyt el az Egyesült Államok Silver Lake településén 86 éves korában.
Ezer szállal kötődött a magyarsághoz. Tizenkét éves korában vált tudatosan azzá.

Erről így írt visszaemlékezésében.

,,Erdély visszatérte utáni nyaralás alkalmával a csíksomlyói erdőszélen, egy botfaragó öreg székely szavai ébresztettek először tudatára annak, hogy az általam ismert Magyarországon túl létezik egy másik, eddig nem is sejtett, ősibb, gazdagabb, színesebb, teljesebb haza, melybe azóta is visszavágyok. Számomra ez a találkozás újjászületés volt: ekkor, tizenkét éves koromban születtem tudatosan magyarnak."

Emlékére emel életfát a család Csíksomlyón, a Fodor ház kertjében a Székely Hadosztály emlékműve mellett, 2017. június 3.-án szombaton, helyi idő szerint 18 órakor.

Az életfa alkotója, Esztány Zsolt fafaragó művész.

Beszédet mond Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke.

A Tomory családot Tomory Csaba képviseli.

Az emlékezésre mindenkit szeretettel várunk!





 
 
0 komment , kategória:  TOMORY ZSUZSA  
Tomory Zsuzsa : KARÁCSONY
  2016-12-23 21:09:31, péntek
 
  Csend csendül az éjszakába'
Az áhítat szűz fehére
Pólyálgatja a lelkeket.
Csillag mozdul, csillag szalad
A bársonyos ég alatt
Mutatja az égi utad.

Csodaszarvas lépte lobban
Csodaszarvas dala hív
Az agancsán, fényes szőrén
Ezer csillag ragyogása
Agancsa közt örök mécses:
Élet-gyermek bölcsője ring.

Csodaszarvas agancsáról
Új életnek minden méze
Csordul gyermekek elébe.
Az istállók meleg mélyén
Az állatok is őt köszöntik,
Élő szóval, szépen rendben
A teremtést ők mondják el.

A magasból angyal dunyhák
Ontják a sok csillag pehelyt,
A kis templom földi útját
Égi úttá varázsolják.
Harang szóval, ősi dallal
A kis falu így ünnepel,
S lélek szárnyon útrakel.

Betlehem városába...
***
Tomory Zsuzsa, Silver Lake, 2003








Az alábbi linkre kattintva nagyobb felbontású változatban nézhető meg
az általam szerkesztett kép. Aki akarja, innen könnyebben tudja
elmenteni:

Link
 
 
0 komment , kategória:  TOMORY ZSUZSA  
Tomory Zsuzsa halálára
  2016-11-09 21:22:01, szerda
 
  2016. november 6-án reggel az Amerikai Egyesült Államokban elhunyt Tomory Zsuzsa. A Magyarok Világszövetségének székházára kitűzték a gyászlobogót.

Elsőként a Svédországban élő Dr. Madarassy Enikő tudatta a szomorú hírt: Tomory Zsuzsa örökre eltávozott. Még megérte az október 23-i nagy felvonulás 60. évfordulóját...






Tomory Zsuzsától, Magyar Adorján szellemi örökségének legértőbb őrzőjétől, a magyar nyelv fennkölt ápolójától, a magyar ősmúlt szenvedélyes kutatójától két írásával és Bálint Miklós Bendegúz versével búcsúzunk.


Magyar Adorján-Tomory Zsuzsa: Csodaszarvas népük ajkán, avagy Magyar Genezis


Link






Tomory Zsauzsa: Magyar királyság Európában a VIII. sz. előtt


Link






Bálint Miklós Bendegúz : EMESE LÁNYA

Tolnavidék puha fészke,
Otthonaaz ősi múlt.
MagyarLélek legfőbb kincse,
Odaadón érte nyúlt.

Reménytáplálja az éltét,
Ypszilonrejti titkát,
Zöld tavaszok arany fényét,
Szarvasok szavát isszák.

Ujjong a föld Erdély táján,
Zengő patak fényre lel.
Sorsfonala termő ágán,
Alkony tündér énekel.

Adorjánnal a magyar szó,
Szakavatott doktora.
Zászlóvivő, irányadó,
Utódoknak mentora.

Szép szemei ezüst tóban,
Zafír hűség ékköve.
Imádságos Isten-szóban,
Ragyog égi fényköre.

Oldott kévét kötöz keze,
Magot nevel a karja,
Ontja szeretetét szíve,
Tollát szó ere szabja.

2014. Kikelet - Böjtmás hava Március 07.


MVSZ Sajtószolgálat

Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  TOMORY ZSUZSA  
Tomory Zsuzsa : IMA MAGYARORSZÁGÉRT
  2016-05-07 23:52:15, szombat
 
  Tomory Zsuzsa levele :

Kedves Magyar testvéreim, barátaim!

Ősi imáinkat tárgyaló tanulmányom második része népünk Istentudatával
kapcsolatos. Hitvilága ősemlék, a személyes élmény erejével fogja Jóistene kezét.

Kérem fogadjátok szeretettel, és terjesszétek egy Isten központú magyar jövő érdekében-

Jóistenünk áldását kérem mindnyájunkra.

Szeretettel : Zsuzsa



Tomory Zsuzsa : Istenünk


Link


Tomory Zsuzsa : ÉGEN MENŐ SZÉP MADÁR



A magyar ima



Link


TOMORY ZSUZSA HONLAPJA :


Link




 
 
0 komment , kategória:  TOMORY ZSUZSA  
Tomory Zsuzsa : MAGYAR KARÁCSONY GYERMEKEKNEK
  2015-12-23 05:47:31, szerda
 
  Karácsony este, amikor feltűnnek az első csillagok az égen, megszólal az angyalkák csengője magyar otthonokban: érkezik a Jézuska, a csillogó karácsonyfa, az ajándékok, a szeretet, boldogság, öröm ideje. Ezekről szeretnék most bővebben beszélni, hogy ráeszméljünk, milyen hatalmas ünnep is Karácsonyunk, a magyar Karácsony.

Tudom, újat mondok, de magyar ünnepeink mindig valami újat jelentenek a világban. A magyar Karácsony este tulajdonképpen már korábban kezdődik, mint most, december 21.-én, amikor a nap leáldozik, nyugovóra tér. Ilyenkor napunk igen gyönyörű piros színben pompázik, fénye megvilágítja a havas hegyeket, dombokat, utcákat, házak ablakait. Év közben, amikor még arany fényben ragyogott a nap, népünk Szép Miklósnak, decemberben, amikor a sok munkában elfáradtan nyugovóra tért, Öreg Miklósnak nevezték. Fehér felhőkből volt szakálla, ősz haja, láng-piros köpenyét a didergő, havas világra terítette régen és most is láthatod. Amikor Öreg Miklósunk eltűnik a látóhatár mögött, sötétség borul a tájra, majd egyenként ragyogni kezdenek az égen a csillagok. Régi emberek ilyenkor azt mondták, hogy Csodaszarvasunk felemelte koronás fejét, hiszen ő volt a csillagos ég megtestesítője. Így emlékeztek meg róla :

Amott kerekedik egy gomolyag felhő...
Csodálatos szarvas abból támad elő...
Csodafia szarvas ezer ága-boga
Ezer ága bogán ezer fénylő gyertya
Ezer égő lángjuk az égi csillagok
Gyújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak.


Tudjátok, mikor alusznak el oltatlanul a csillagok? - Helyes, bizony akkor, amikor felkel a Nap. Karácsony reggelén pedig már nem Öreg Miklósunk igyekezik a látóhatár fölé emelkedni, hanem az újjászületett fény, újjászületett napunk.

A Csodaszarvas maga pedig ezt mondta:

,,...Homlokomon vagyon fölkelő fényes nap,
Oldalamon vagyon árdeli szép hold,
Jobb vesémen vannak az égi csillagok..."


A Csodaszarvas homlokán, vagy agancsai között hozott nap és minden fény jelképe az egyenlőszárú kereszt volt, ezért gyakran így is ábrázolták.

Öreg Miklósunk búcsú estéjén maga után hagyta az év gazdag terméseit, gondoskodott arról, hogy ne éhezzenek gyermekei, a magyarok. Ezután jelent meg az e földi Csodaszarvas is magyar falvakban: agancsain gyertyák égtek, csengők csilingeltek, két agancsa között parányi bölcső a születendő fényes napocska, s sok cukorka, alma, aranydió a gyermekek számára, akik örömmel követték lépteit, amint énekkel tanította az embereket jóra, s a Jó Isten iránti hálára.

Csodaszarvasunk Örök Istenünk, Öreg Istenünk lábainál nyugodott várva, hogy megszülessen Nagyboldogasszonyunk szűz ölelésében első és egyszülött fiuk: a fény szárnyán hozzánk is érkező Élet, az Egyetemes Élet. A Jó Isten és Nagyboldogasszony volt a szent Szüle Pár, kikről karácsonyi énekeink szólnak. Ez a kép ismétlődik meg Isten teremtett világában, az Élet segítségével azóta is, minden kis teremtmény és ember születésénél. Istenfia Élet segítségével tapasztalja Isten, az Örök állandóság Ura az élet örök változását. Rajta keresztül érzi örömünket, bánatunkat szenvedésünket.

Nagyboldogasszonyunk lett édesanyja később az egész teremtett világnak, napocskáknak, naprendszereknek. Ő táplálta őket a Tejút édes tejével, s ő bízta Csodaszarvasunkra napocskánkat, Magort, hogy legyen, aki leküzdje a világűr sötétjét, hidegét. Mert bizony már pöttömnyi korában is olyan erős volt Magor, hogy ezt meg is tudta tenni. Útja közben így nevelkedett, növekedett, míg meg nem érkezett mostani helyére, Tündérszép Ilona földanyánk tündérkertjéhez.

Sokan a Tejutat szalmahullajtó útnak is nevezik. A gyermek születési helyét a jász-magyarok jászoj-nak nevezték, mely név alatt csónakot értettek. Csillagászaink csak ma ismerték fel, hogy csillagvárosunk csónak alakú, s valóban itt van a nap otthona. Néha idegenek még össze is cserélték a neveket, ezért biztonság kedvéért meg is ismételem: jászol volt az istállóban levő, szalmával bélelt etető hely, jászoj csónak és jászó a barlang jász neve. Mai tudósok már nem is tudják, hogy az újszülött napocska csónakban, barlangban, vagy istállóban született-e.

Ez az ősrégi teremtés történet ismétlődött meg a gyermek Jézus születése idején, kit a Jász-magyarok Jizzu-nak tiszteltek, ami náluk fényt, izzó fényességet jelent. A hajós és halász jászok tejút jelképe egy igen fényes, csillagpikkelyű hal, amit ők jizéter-nek hívtak, Csodaszarvasukat pedig jázinu-nak. Mindkettő nevében benne van a fényt jelentő jiz szó, s ezért tették meg Jizzu jelképévé az ezüst fényben ragyogó, csillagpikkelyű halat, a kecsegét. Ma már jász ponty is e szerepet tölti be.

A betlehemi történet alakjai az ősi fényteremtés idejére emlékeztetnek, mely az Élet születésnapja is. A felnövő gyermek Jézus ezt mondta magáról: ,,Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet." És azt is, hogy senki sem mehet az Atyához, csak Ő általa, az Élet által. Az Élet hozta fényszál mindenkiben benne van, s ez köt bennünket Teremtőnkhöz, s vezet bennünket haza, a fény honába, az Égbe.

Angyalok hozzák a karácsonyi fényt, s az élet igéretét.

Magyar otthonokban már várta a ház népét a feldíszített fenyő, mely a fény fája, mely szó fordítottja nap szavunkat adja. A fenyő az örök élet és fény szent jelképe. A rajta levő csengő hangja a csillagok fényét is idézi, az első születés szent idejét, amikor a csend csendült és megjelent az első fény e világban, mely szó ugyancsak fényt jelent.

Ott várta őket a Csodaszarvas agancsai között levő kerek tükör is, melyet a Nap világított meg, s ők a lelkiismeret aranytükrének nevezték. Az egész ház népe, még a karon ülő kis gyermekek is eléje járultak, bele néztek, hogy lássák: megőrizték-e lelkük fényét, szépségét, gondolataik, testük tisztaságát? De boldogan látták, hogy ők mindmáig a Jóisten fényben született, fényt őrző gyermekei, magyarok.







Link

 
 
0 komment , kategória:  TOMORY ZSUZSA  
Az MTA CSIKI-CSUKI MALOMJÁTÉKA
  2015-10-06 03:13:44, kedd
 
  Tomory Zsuzsa : A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA CSIKI-CSUKI MALOMJÁTÉKA

Magyar szellemű egyéneink, tudósaink ellehetetlenítése látszólag a jövőre is kiható rombolást eredményez. Ugyanakkor szellemi síkon történő, látszólagos engedmények leple alatt is működő rendszert képez. Jól indított tervének kényszere folytán, a ,,játszótárs" minden lépése az ellenfél malmára hajtja a hasznot. Gyermekkorunkban sokat játszottuk ezt a malomjátékot, gondolom még most sem ment ki a divatból, s így nem kell sokat magyarázgatnom.

Bizonyára nagyon sok területen felfedezhető ez a jelenség, de most csak a legismertebb, jelenkori csiki-csukit hozom fel: a finnugor elmélet bámulatosan működő kettős szerepét. Ismerjük megalakulása kezdő tervezetét: a magyar nép megrontására ki kellett találni egy hazúg származás elméletet, melynek elfogadása lehetetlenné teszi való történelmének felismerését, ugyanakkor megosztja a magyarság egységes világszemléletét. Ez működött is igen szépen, noha nagyjaink, ezek között Arany János is küzdött, műveltségünk ellehetetlenítése ellen, mint Az orthológusok című költeményében:

"Kisütik, hogy a magyar nyelv
Nincs, nem is lesz, nem is volt,
Ami új van benne mind rossz,
Ami régi, az meg tót."

Civilizációnk
című költeményében ennek módját is szépen elmondja nekünk, s akinek van füle a hallásra: meg is hallja:

"Ezelőtt a háborúban
Nem követtek semmi elvet,
Az erősebb a gyengétől
Amit elvehetett, elvett.

Most nem úgy van. A világot
Értekezlet igazgatja:
S az erősebb ha mi csinyt tesz,
Összeűl és - helybehagyja."


Így is történt, s az erősebbek kiagyalták nemcsak a lehetetlen finnugor elméletet, de az egész, a valóságban tetten nem érhető nyelvcsalád elméleteket, feledve azt, hogy a nyelv él, s mint ilyen nem tűri a határokat: mint búvópatak átsiklik ezek alatt, s járja a maga élet-szabta útját. Arany János említette erős csoport célja: Magyarország megszerzése. Ha a Pozsonyi Csatában elment a nyugatiak kedve Kárpát hazánk területének elfoglalásától, a szellemi, lelki síkon való rombolást választották, sunyi alattomossággal. Sajnos hosszú időre be is vált Hunsdorfer Pál karmester úr vezetése mellett. Megbízóitól ezért kapott kitüntetését tábortűzzel is megünnepelte: elégette a Szentkatolnai Bálint Gábor által összegyűjtött magyar rovásírásos emlékeket. E dicső tettéért természetesen újabb kitüntetéseket kapott megbízóitól.

Ez volt a Habsburg Csiki-Csuki megalapozott rendszerének első lépése.

Nagyjaink kezdetben küzdöttek ezen elmélet ellen, látták hibáit, buktatóit, s főleg azt, hogy ezzel ellehetetlenül a valós magyar őstörténelem, mely népünk lelkében mindig is az Égből induló Isten áldása volt. Korunkban nemzetünkre szakadó minden átoknak viszont volt egy, megrontónk áltsl előre nem látott eredménye: idegenbe üldözött hazafiak hozzájutottak a külföld könyvtáraiba, s igen sok, otthon soha nem hallott történelmi, főleg őstörténelmi adat került látókörükbe, mely mind jobban döngetni kezdte a finnugor elmélet alapjait. Jöttek a finnugorizmust cáfolni akaró eredet történetekek, melyek - akkor még nem tudtuk, nem láttuk - vélt ősisége felülmúlja a sajátunkat, s természetesen ezekből az idegen népekből származónak véltük magunkat. Pedig csak körül kellett volna nézniük, megismerni a Kárpát haza magyar népének nyelvét, szokásait, hogy világosabb kép táruljon szemeilk elé. Ez a mellék körülmény is Habsburgék terveinek támaszává vált a magyar egység megbontásával.

De a világra szakadt sok magyar még valamit meglátott: bárhova fordult a nagyvilágban, mindenütt talált ,,rokonokat": édes magyar nyelvünk egy-egy szava áttörte évezredek ködét, évszázadok hazugságait, s a nyugati történészek ,,notratic"elméletei között meglátta ősnyelvünket, melynek idegenbe szakadt csonkjai, ősregéinek félreértett árnyképei csak egy következtetést engedtek meg: nyelvünk a világ ősnyelvének egyedl életben, s lelkiségében tisztán megmaradt része. Idegen nyelvcsaládosok notratic álma a mi nyelvünkben ölt testet, viszont ennek megvalósulását nem engedhetik meg. Útjaik végén tehetetlenül felemelt kézzel mondanak le erőlködéseikről, s a ,,nostratik nyelvet" proto nyelvnek kiáltják ki, a világ bármely nyelvének végpontjához érve. Ezt a valóságot már évszázaddal korábban felfedezték tudósaink, erősen hátat fordítva a finnugorizmus bűbájának, népünket a Kárpát haza ősnépeként ismerték fel, így tárgyalták nyelvét, néprajzát. Itt most a Magyar Tudományos Akadémia által ellehetetlenített Magyar Adorjánról beszélek: ő volt az egyetlen magyar tudósunk, aki nyelvünkkel együtt néprajzunkat is tanulmányozta egy hosszú életen át, s ősiségünk tényét, kapcsolatait kidolgozta. A negyvenes években Magyarságtudományi széket ajánlottak fel neki - melynek beindulását a háború ellehetetlenítette. A háború utáni nemzedék, amint fent említettem, a MTA által hiteltelenné tett tudósokat továbbra is ebbe a kalitkába zárta.

Voltak, akik megértették Magyar Adorján mondanivalójának legalább azt a részét, hogy hazánkban ősnép vagyunk, sehonnan nem jöttünk, ide tartozunk. Ősnyelvünk tizenhat őstörzsének segítségével ,,rokonságot" fedeztek fel a világ számtalan népével, s elérkezett azon fejlődési pont, amikor már nem máshonnan eredeztettük önmagunkat, hanem tőlünk eredőnek ismertük fel a talált népeket: nem is rokonainkként, hanem származékunkként, gyermekeinkként.

Idegenek részéről már a sumir műveltség emlékeit kiásó régészek sejtették mindezt, de a MTA-tól segítséget nem kaptak ezen kutató munkához. Jelen korunkban Alinei professzor az etruszk műveltség magyar eredete mellett tör már lándzsát.

Vannak nyelvészek, néprajzosok akik a finn, a vogul, az osztják legendákban ismerik fel az ősmagyar gondolkodás parányait, de a finn szó említésekor a finnugor elméletből kiábrándultak teljes dühhel fordulnak az illető ellen, ,,nem tudod, hogy nem vagyunk rokonok?" felkiáltással.

Itt indul be a jól megtervezett Habsburg és MTA által szentesített csiki-csuki malom másik lépése: A finnugor elmélettel össze lehetett ugrasztani a magyarokat, most pedig - ellenkező irányból - ugyancsak a finnugor elmélet ver éket közénk. Közben máig őröl bennünket a Habsburgok csiki-csuki malma.

A csiki-csuki játékot jól ismerő gyermekek jól tudják, ha a játék kezdetekor sikerül valakinek saját játék gombját egy sarkalatos helyre tenni, a másik minden lépése könnyű szerrel megtörhető, s az illető menthetetlnül elveszíti a játékot.

Gondoljunk erre!

SARKALATOS PONTUNK A KÁRPÁT HAZÁBAN SZÜLETETT ŐSNÉP VOLTUNK FELISMERÉSE ÉS ÉLÉSE.

Remélhetőleg nem találkozunk már ilyen mondattal: ősnép vagyunk, a szittyáktól származunk... vagy akár kitől. Ősnép azért ős, mert tőle származnak a később született műveltségek. Ezért nevezte nagy művét Magyar Adorján is így:

AZ ŐSMŰVELTSÉG

S ez Az Ősműveltség magyarul szól hozzánk,
magyar díszekkel aranyozza be életünket és még a legegyszerűbb házi eszközök rovott díszein is megörökített világteremtés történetében gyönyörködhetünki...

Kérve kérek mindenkit, mielőtt idegen nyelveket rokonít, másokban gyönyörködik, mert évszázadokon át más példaképet hozott a csiki-csuki malomgyáros tudatukba, nézzenek mélyebben magyar ősműveltségünkbe, nyelvünkbe. Ezt cselekedem már vagy hatvan éve, s máig nem jutottam ősnyelvünk, ősműveltségünk csodájának a végére. Szükségünk van erre a tudásra önmagunkért, s a világ népeinek megsegítéséért is. Talán egyszer majd ráeszmélnek, hogy itt már nem csiki-csuki malommal, de fényt hozó csodamalommal találkoznak.

És ne felejtsük el megköszönni a Jó Istennek, hogy magyarnak teremtett bennünket.
 
 
0 komment , kategória:  TOMORY ZSUZSA  
Botos László : Lelki építkezéshez
  2015-09-28 22:28:05, hétfő
 
  Az 1920. június 4-i és az 1947. február 10-i igazságosnak nevezett békeszerződések idején, ha csak a rom. Kat. Kereszténységünk felvételétől, Kr. u. 1000-től számítjuk történelmünket a Kárpát-medencei őshaza, Európát és annak kereszténységét védő Birodalmunkat, az Antant hatalmak félrevezetett, hamis, valótlan sajtó és teljes híradás hatására feldarabolták. Azt hirdették, hogy az akkori kis, vagy történelmi hazánkba menekült népeket elnyomtuk: és népeiket erőszakkal magyarrá tettük. Ez a vakmerő merész szemenszedett rágalom, csakis a határozathozók tudatlansága következtében születhetett. Mi itt az igazság? Kétségtelen, hogy sok országunkat körülvevő nép Európát fenyegető tatár és török időszakában, a vallásháborúk úgy 30 évig tartó, Európát formáló embertelenségei korában sokan menekültek hozzánk, mint e korok kiemelkedő, Európát védő nagyhatalmához, ahol a magyar életszemlélet, a mellérendelő államforma megadta e menekülteknek a nyugodt, emberséges életlehetőséget (ekkor még sehol nem létező úgynevezett autonómiát), ami nem bontotta meg az ország egységét. Ennek támaszát a menekültek megtalálták a vármegyéink minden faji, vallási és nemi megkülönböztetés nélküli ügyvitelében, azaz törvényességében.

Éppen ezért azok az idegenekből nagy magyarokká lett honfitársaink, kik életük kockáztatásával, és sokszor nagyon gyakran életük feláldozásával is éltek, haltak, harcoltak a magyarok, a mi fennmaradásunkért. Hogy ezt egész életük folyamán fenntarthatták, azt nem lehet erőszakos - mint hirdetik - beolvasztásnak tekinteni. Hogy ezt a magyarokért való kiállásukat életükön át, s ezer éven át követték, ez csak a saját meggyőződésük, lelkiségük magyarrá válása teljes megnyilatkozásának mondhatom és ennek a bizonyítása.

Hogy kikre gondolok, amikor írom e sorokat? Egyszerű, nagyon egyszerű minden magyar történelemben jártas személy előtt tudott. Ez nyílt titok. Ezért mi magyarok nem azt nézzük, hogy ki és kinek, ki és kik voltak a felmenői, hanem azt, hogy a nevezett hogyan élt, mit tett, mivel a lélek teszi az embert azzá ami. A DNS és a szerológia, a vér kapcsolatok megállapítása a faji meghatározás egyik útja, de a lélek a tett, a tenni akarás, ami a döntő.

A magyarrá lett idegenek felsorolását kezdhetném, akár Petőfi, Kossuth és a mostani időkből csak egyet említve, Mindszenty József és sok, sok kiváló magyar egyéniség megnevezésével. De nem hagyhatom ki az aradi 13 vértanú említését sem: Knézic Károly, horvát; Damjanich János, horvát; Aulich Lajos, német; Lahner György, német; Poeltenberg Ernő, osztrák; Leiningen-Westerburg Károly, német; Vécsey Károly, lengyel; Kiss Ernő, örmény; Lázár Vilmos, örmény.
De én ezen írásomban csak egyet emelek ki: ennek az egy, emberséges, egész életén át a szegény magyarságért kiálló honfi küzdelmét említem. Az ő küzdelme talán fölér, vagy a legmagyarabb, emberséges harcot vívó, legkiválóbbjaink közé. Az egész élete harcát származásilag, vagy nevezzük fajilag, idegenként egyik legnagyobb magyarként élte és harcolta végig.

Olvassuk el Gerencsén Miklós: Így élt Táncsics Mihály c. könyvét, a Móra kiadó megjelentetésében (Budapest. 1975).

Botos László


Az idegenekből magyarrá vált felsorolást folytathatnánk a Zrínyiekkel, mivel a közismeret horvát származásúnak ismeri.

Melléklet

Tomory Zsuzsa :

Hivatalos köreink nem mulasztják el megemlíteni, hogy ez a horvát család milyen szépen elmagyarosodott. A világért sem említik, hogy a Zrinyi név a magyar Szerényi elhorvátosított változata.
Gyakrabban használt Magyar Adorján idézettel kapcsolatos levél részletét és Az ősműveltségben található, Zrinyi névvel kapcsolatos megállapításait alant hozom.

ZRINYI
"...Levelem másik célja viszont a Zrinyi családdal kapcsolatos ismeretek kiegészítése, illetve kiigazítása, mi szerint e család soha nem volt horvát Times New Roman

A következőket MAGYAR ADORJÁN: ,,Az Ősműveltség" című művéből idézem szó szerint. (938 és 945 old.)

,,Szerém szavunkkal egyező a szerény szavunk is, de ezenkívül, amint erről már ,,Szemere" fejezetünkben is szó volt, a felvidéki magyarság nyelvében ma is szemere lány = szerény, szende, szemérmetes lány. Sőt a Zrinyiek e neve sem más, mint boszniai származásuk helysége Szerény, avagy Zeríny (ma Zriny) nevének elszlávosított, magánhangzókihagyásossá tett származéka, aminthogy régi okmányokban, Zrinyi Miklóst ábrázoló képeken, e hősünk neve sohasem fordul elő ,,Zrinski"-nek írva, ahogyan őt a horvátok ma nevezik és horvát hősnek állítják, hanem mindig Zrini, Serini alakban. Bár kevéssé ismert, de valóság, hogy Bosznia északibb, sík, a Száván alóli részét régebben még az ottani horvát lakosság is Alfeld-nek nevezte, azaz tehát Alföld-nek, ami tanúsítja, hogy Bosznia e gabonatermelő sík része régen, a görög háborúk előtt, még magyar, azaz szarmata, lakosságú volt, ahonnan ez őslakosság csak a török uralmat már rég elfogadott és nagyrészt mohamedán vallásra is térő szlávság telepedett, míg a kevés ottmaradott őslakosság nyelvileg elszlávosodott. De ilyen, a törökök elől elmenekült boszniai magyarok, azaz szarmaták voltak tehát a Zrinyiek, azaz Szerinyiek is. Én azonban még az első világháború után is ismertem egy boszniai magyart, aki csak jugoszláv katonaságnál tanult meg szerbhorvátul, eggyel pedig leveleztem is, aki magyarul de már csak horvát helyesírással tudott írni."
Eddig a Zrinyiekkel kapcsolatos idézet. Magyar Adorján fenti műve 945. oldalán közölt kép egy 1566 évben készült okmány másolata, s ezen Zrinyi neve még ,,Serin"-nek van írva.




Szerényi Miklós

Zrinyi Miklóssal kapcsolatban meg kell említenem Nostradamussal való kapcsolatát, s ezt jegyzeteim másolatával teszem, hiszen minden sora fontos számunkra, s intése, de javuló jövőképe is napjainkra érett meg:

Nostradamus jövendölése a huszonegyedik századról (részlet)

A Szívkirály

Bukott csillag angyala egyre támad.
Magyarhonban nála, rútabbat nem lelsz.
Ki népét egykor egymásnak ugratta,
most pártütő lett, és nagy haragra kelt.

A hatalomért naphosszakat nyelvel,
s csahos kutyáit rendre ölni küldi.
Közülük nyomban, a jog bajnokaként,
egy hős asszony emlékét kezdi tépni.

Eb szája csattog, szája genny, vércafat.
- Hat ágra feszítve a honszeretet! -
Sziklát dönt az önpusztító akarat,
hiányzó érték nála a kegyelet.

Vét, ki keresztet vet kereszténységre,
és ősi, férfi erénnyel nem számol. -
Lovag jő távolról, telve reménnyel,
SZÍVKIRÁLY vértjén, napnak fénye táncol. -

S ólomba öntve a tetemrehívás,
és bajvívó ökölbe rándul a kéz, -
gyógyító szándék, mi vezeti tettét,
ha a bárány, a farkas szemébe néz.

Mely örvénylő gödre vörösen lángol,
odvába húzódik, s mérgétől remeg.
Kiállni férfi módra most nem mer,
foglya önmagának, - otthona verem.

Ötvenhat szelleme kíséri, fojtja.
Ősének bűne húzza, nyomassza őt.
Júdás vér rajta, senki le nem mossa,
s nem állítja meg a vesztébe menőt.


Nostradamus Pannoniáról :

Link

Nostradamus élete végén, öregen és betegen kapta a megrendelést egy
magyar főembertől, hogy írjon próféciákat Magyarországról. Ez a
"nagyhírű és vitéz" nemzet fia háromezer ezüstöt fizetett
Nostradamusnak ezért a munkáért, s a megrendelő személyében gróf
Zrínyi Miklósra ismerünk, a szigetvári hősre, aki valóban három
hónappal élte túl a jóslatok szerzőjét, s 1566. Szept. 8.-án halt hősi
halált.
Napjaink történései is visszaköszönnek.

84. /
Az írott szó elhal majd,
és egyre szegényebb lesz a beszéd,
a nemzetre egy talány hoz bajt,
mely elveszi az emberek eszét.
Egész nap otthonukban ülnek,
bámulnak hazug, mozgó képeket,
s mire a bálványok ledőlnek,
már alig születnek gyermekek.

85. /
Ötven esztendő lejártán új világ lesz,
a magyarok végre kézbe veszik sorsuk.
Nem a pénz lesz az úr, hanem a munka,
a törvény az uzsorásokat sújtja.
Az ország még sokáig nem lesz gazdag,
de többé senki sem hal éhen,
a néppel új királyt is választanak,
s kezdődik elölről minden, mint régen.

87. /
Amit értelmes elme el sem képzel,
az megtörténik majd Hungáriában.
Senki nem boldogul erővel, sem ésszel,
csak gyilkos ármány és ravaszság van.
Dolgozni akarnál, de nincs munka,
pedig a földek parlagon hevernek,
aki eddig a munkát csak unta,
most koldusa lesz az idegeneknek.

90. /
Az erdőn túl él az ország jobbja,
de számában kisebbik része,
földjét az erősebb elrabolja,
ezeregyszázból nyolcvan évre.
Már csupán nyelvében él, de él még,
s gyarapszik, míg Erdőn innen fogynak,
az ő küzdelmük hozza el a békét
és egységét minden magyaroknak.


91. /
Csak temetni tudnak, nem ünnepelni,
erejük gyorsan elfogy, szalmaláng,
türelmesek, de kitartásuk semmi,
vezérük rosszul végzi mindahány.
Költőiket elfelejtik gyorsan,
akárcsak régi énekeiket,
magyar se marad sok a honban,
de magyarul szólnak az idegenek.

92. /
Immár vén és beteges koromban
távoli nemzetnek ködképeit láttam,
Isten a tanúm, hogy amit eddig mondtam,
megtörténik egyszer majd a valóságban.
Nagyhírű és vitéz nemzet fia kérte,
lebbentsem előtte föl a jövő fátylát, -
háromezer ezüst volt a munkám bére,
örvendenek neki koldusok és árvák.
93. /
Akinek mindezt írtam rendelésre,
három hónappal él tovább, mint magam.
Csatát veszít, de a harcnak nem lesz vége,
minden ledőlt toronynak súlya van.
A pogány még százhúsz évig itt lesz,
de egyre jobban gyengül -
személye két nemzet közt híd lesz,
s utódja nagy művet ír a küzdelemről.

94. /
Keletről primitív, barbár horda tör
Magyarországra, nem először.
A nép minden vagyonát elhordja,
a csőcselék a mélyből előtör.
Megérkeznek a haza elárulói,
sértődöttek, és idegenek
tíz évig tudják a népet zsarolni:
vörös és sárga a címerben egyek.

97. /
Lesz majd, hogy a pénz egyre kevesebbet ér,
s az emberek apraját eldobják,
és hiába lesznek a pénzek egyre szebbek,
súlyuk miatt már a koldusok sem hordják.
Értéke nem lesz semmi a munkának,
és nem lesz semmi haszna a pénznek,
uzsorások magyar földre licitálnak,
gazdagok helyett fizetnek a szegények.

98. /
Róka, s hiéna vezeti a népet,
alattuk szétesik az ország,
a róka egyedül sokat téved,
a hiéna megássa a sírját.
Végtelen a nép ostobasága,
de lassan feltámad az új erő,
nem hallgat róka hiéna szavára,
Pannónia nem lesz dögtemető.

99. /
Jön új nemzedék, mely erős lesz,
és nem szégyelli többé, hogy magyar,
a vének nemzedéke önmagán erőt vesz,
s nem csak önmagának túr és kapar
Erkölcsében megújul majd az ország,
és végre büszke lesz minden fia,
mert ámulatba ejti egész Európát
sokszáz évnek elteltével Pannónia

*
Sajnos, amikor a cikket lementettem, írója neve nem került a cikk oldalára. Ezért írójától bocsánatot kérek. De nagyszerű cikkét a nemzet emlékezetében meg kell tartani.

,,Zrínyi Ilona fejedelemasszony emlékére

Zrínyi Ilonának ennek a nemes lelkű asszonynak -akit házassága révén a hercegnő és fejedelemasszony cím is megilletett- hazaszeretetéért, hűségéért, érdemeiért a magyar történelmi panteonban a nemzet legnagyobb asszonyai között a helye. Méltósággal emlékezhetünk, Zrínyi Ilonára hiszen Ő a nemzet legelismertebb asszonyaival, -Boldog Gizellával, Árpád-házi Szent Margittal, Árpád-házi Szent Erzsébettel, és még sok magyar kiválósággal- azonos magasságra emelkedett jeles személyiség. Emlékezzünk erre a nagyszerű tiszta lelkületű hősre, aki 1643-ban látta meg a napvilágot és 305 évvel ezelőtt 1703 február 18-án Galatában (Nikodémia) tért meg Mindenható Urához. Abban a városban ahol Pál apostól hirdette, hogy "Ragaszkodjatok a szabadsághoz! A szabadságra Krisztus vezetett minket.." A Nikodémiában eltemetett test csak 1906-ban került Kassára a Szent Erzsébet Székesegyházba, magyar földbe végső nyugalomra.

Családjának tragédiája a leghíresebb felmenőjével Zrínyi Miklóssal a szigetvári hős ismert sorsával kezdődött kinek testvérei is mind a török elleni és a hazát oltalmazó szabadságküzdelmek mártírjai lettek. Nagybátyja a politikus, költő és hadvezér a "birodalmi" vadkannak esett áldozatul. Édesapját gróf Zrínyi Péter horvát bánt és anyai nagybátyját gróf Frangepán Ferencet 28 éves korában vesztette el, akiket Lipót császár 1671-ben Bécsújhelyen lefejeztetett. Ekkor börtönözték be Grácban gróf Frangepán Anna Katalint, édesanyját aki megőrült és 3 év múlva meghalt. Egyetlen fiútestvérét gróf Zrínyi Jánost, aki Habsburg katonatiszti szolgálatban állt a császár elfogatta nevétől megfosztatta és (Johann) Anton Gnade, (kegyelem) névre változtatta. Hosszú ideig Kufstein várbörtönében majd Grácban tartották fogva, míg 20 év gyötrelem után a börtönben 1703 november 11-én elhunyt.

Gróf Zrínyi Ilonának ennek a kemény jellemű de igen meleg szívű asszonynak a sorsa házasságával sem vált könnyebbé. Apósa II. Rákóczi György fejedelem a török elleni ütközet során esett el. Férje I. Rákóczi Ferenc harmadik gyermekük a későbbi "Nagyságos Fejedelem, a német-római birodalom hercege" II. Rákóczi Ferenc születése után 3 hónappal halt meg. Második házassága gróf Thököly Imrével csak rövid ideig volt szerencsés. Munkács hős védőjeként csodálatos asszonyként vívta "Dávid és Góliát" küzdelmét, ellenállva a Habsburg "divide et impera"! megosztó testvérharcot provokáló politikájának. A veszélybe sodort hazát még jobban, még több önfeláldozással szerette. A Rákóczi hercegségben védte Magyarország függetlenségét és óvta kisgyermekeinek Juliannának és Ferencnek az életét, ahol egy láthatatlan égi gondoskodás felügyelte mindhármukat. "Az Úr angyala őrt áll az istenfélők mellett és megmenti őket" (zsoltárok). Miután elárulták a hős védőt, I. Lipót császár B écsbe hurcoltatta Zrínyi Ilonát akitől rövidesen örökre elszakították kisgyermekeit. Háromévi rabság után Thököly Imre kiváltotta fogoly feleségét, akivel életük végéig a török birodalomban örök bujdosás és száműzetés lett a sorsuk. A tragikus sorsú fejedelemasszony soha többé nem látta testvérét, gyermekeit, nem ismerhette meg unokáit. Csak remélhetjük, hogy Thököly és Zrínyi Ilona a nagy délvidéki csaták során nem ütköztek meg a Zrínyi család utolsó férfi leszármazottjával gróf Zrínyi Ádámmal az unokatestvérrel, -a költő politikus és hadvezér fiával- aki hősi halált halt a hazáért 1691 augusztus 19-én Szalánkeménnél. Ha ebben az ördögi politikai-és történelmi helyzetben, -ahol külső erők uszítására a magyar a magyart irtotta és pusztította- a magyarság összefog, koncentrálja erejét és tudását, más jogokat vívhatott volna ki hazájának a nagy európai küzdőtéren.

Ha a gondviselés Ilona fejedelemasszony mellé áll, és a nemzet a magyar "Pragmatica Sanktio-t" valósíthatta volna meg, talán az egyik legnagyobb uralkodónkként tisztelhetnénk a SZENT KORONA ORSZÁGAI-nak királynőjét, hasonlóan mint mások Krisztina királynőt, Katalin cárnőt vagy éppen Viktória királynőt.Ez az asszony a hazaszeretet a női és anyai erény legkiválóbbja, a nagy szenvedések részese, a jótékonyság angyala és Isten legnagyobb kitüntetettje. Imádkozzunk érte és hirdessük a mi "Szt." Tündér Ilonánk dicsőségét mely fennmarad örökre."

Mindezt fontosnak tartottam a tárgyban elmondani.




Zrinyi Ilona fejedelemasszony


Link
 
 
0 komment , kategória:  TOMORY ZSUZSA  
Tomory Zsuzsa : ÖNMAGUNKRA TALÁLÁS
  2015-09-12 22:50:21, szombat
 
  Talán nem szükséges tovább idézni önmagunk látszólagos elvesztésének körülményeit, hiszen oly sokszor hallottuk már, hogy megfosztottak bennünket multunkról, megtagadták jövőnket. A tettesek névsora hihetetlenül hosszú. Egyben megegyeznek: mind elpusztításunkra törekenek, csak a végrehajtás tervei változnak.

Amikor a végre bekövetkezett ébredésünk hajnalán körülnézünk, mindig egy-egy ilyen útunkba vetett kőbe botlunk bele, s minden igyekezetünkkel, erőnkkel ennek eltávolítására törekedünk. Ezen munkálatok közben eltöltött idő látszólagos ellenségeinktől való megszabadulására fordítva megfoszt bennünket önmagunk bővebb ismerete felé irányuló teendők elvégzésétől. És ami a legfontosabb: megfoszt bennünket Isten központú gondolatvilágunk békéjétől.

Néhány példa:

Jobban ismerjük ószövetségi népek ügyes-bajos dolgait, mint saját hagyományainkat, s fontosabbnak tartjuk mindezt ilyen sorrendben átadni gyermekeinknek annak ellenére, hogy az előzőben emberi okoskodás eredménytelen volta, a másikban Isten központú életünk megalapozása a cél és elérhető eredmény. Hasonlítsuk össze: hányszor ejtjük ki egy-egy ószövetségi nép nevét és hányszor ejtjük ki a szót: magyar? Beszélünk minden másról, csak magyarról nem.

Beszélünk népeinkről is, mint őseinkről, de mindezek szülőanyját, a magyart felejtjük.Elfelejttették velünk mag-nép voltunkat, hiszen tudták, hogy népünk Isten kezében melengetett mag volta legyőzhetetlen még akkor is, amikor ez a Mag-nép nem vetélkedik senkivel, nem küzd senki ellen, csak ad. Adja tovább Istentől kapott kincseit, a lélek gyümölcseit.

Nemcsak népeink nevével cseréljük fel a magyar nevet. Ha más nevet nem találunk hirtelen, akkor népről beszélünk. Erről már sokszor írtam: népi hímzés, népi tánc, népmese, néphagyomány, stb. és nem azonosítjuk ezt a népet önmagunkkal, a magyarral. Ez a folyamat már Anonymus Gesta Hungarorumával érhető tetten, de ki tudja hol és mikor kezdődött. Figyeljük meg:

BORSOD

,,Mikor így gyökeret vertek, akkor az ott lakók intelmeire közös elhatározással kiküldték erős csapat élén Böngér fiát Borsot a lengyelek földje felé, hogy szemlélje meg az ország határait, továbbá gyepűakadályokkal erősítse meg egészen a Tátra-hegységig, s alkalmas helyen emeljen várat az ország őrizetére.

Bors pedig, miután elbocsátották, jó szerencsével nekivágott a dolognak, és a nagy számban összegyűjtött parasztsággal a Boldva vize mellett várat építtetett; ezt az a nép Borsodnak hívta azért, mivel kicsiny volt. Bors még összeszedte túszul a lakosok fiait, és felállította a mezsgyéket a Tátra hegyein, aztán visszatért Árpád vezérhez.

Visszatérte nagy örömöt keltett a vezér udvarában. A vezér pedig jeles cselekedetéért abban a várban ispánná tette, és egészen reá bízta, hogy annak a résznek viselje gondját."

Az az őslakos, műveltségalapító nép Anonymusnál névtelen maradt, s folytatódik így mai napig is.

Addig, amíg a magyar önnön magyarságát nem tudja, nem akarja, nem meri felismerni, szélmalomharcot folytatunk a világgal.

Magyarok vagyunk.

Magyarország magyar népe vagyunk.

A magyar Isten kegyelméből a világ fennmaradt ősnépe.

Magyar nevünk, nyelvünk, történelmünk Istennel kezdődik.


A magyar őrzi ősemlékeiben, nyelvében, műveltségében, sőt örökletes egységeiben is Isten tudatát, a hozzá való ragaszkodást. Ezen Istenhez tartozást nyelve szerkezetébe, legendáinak szövegébe építve hordozza és példájával mutatna útat a világnak is.

Ég szavunk Istent jelent: Ég áldjon!

Egy szavunkkal az Ég magaslatából a föld felé hajló Teremtő érint bennünket.

Ige: Isten szava, mely a teremtés maga.

Igaz: az Ég szent ereje, tulajdonsága. Fény.

Ezt az égi fényt hordozzuk mi, Isten nevét viselő mag nép, s hivatásunk e fényt átadni a sötét világnak. De amikor csak a buktatókat látjuk és sötét indulatokat dajkálunk: a sötétséget növesztjük csupán.

Emlékezzünk csak Jézus szavaira:

"...Hanem keressétek először az Istennek országát és az ő igazságát, és ezek mind megadatnak néktek."(Máté 6:33) E mondat részletezéséhez záró gondolatként még figyelmünkbe ajánlom a következőket: (Máté 5:43-44)

Istent kereső útunk során Atyánk önmagunkkal ajándékoz meg bennünket, fényében a sötétség látszólagos hatalma megtörik, helyét átveszi a Vele való szent kötelék, mely ebben a magyar szóbokorban nyilvánul meg.

szer - szeret - szerez (teremt).

S Őt a Tőle való örökségen: magyarságunkon keresztül érhetjük el. Megtörténtekor eszmélünk arra is, hogy mindig velünk volt...


Hogy örökre emlékezetünkbe véssük:

Magyarok vagyunk,
édes hazánk Magyarország,
magyarul beszélünk
és bölcsőnk a Kárpátmedencében ringott.



Link


Tomory Zsuzsa honlapja :


Link
 
 
0 komment , kategória:  TOMORY ZSUZSA  
Tomory Zsuzsa: ÕSTÖRZSEINK NEVÉBEN;ŐSVALLÁSUNK
  2015-09-10 17:59:14, csütörtök
 
  Hihetetlen, megújult erővel folynak nyelvünk idegen nyelvekkel való összehasonlításai. Minél jobban szétszóródunk a történelem viharaiban, annál több rokont és főleg - sajnos - őshazának vélt területeket találunk.

Minden ilyen szóhasonlítás során felszínre kerülő rokonsági kapcsolatok élő valóság részei. Az ezek nyomán felmerülő kérdések: miért ez a szó, miért itt található, hogyan és mikor került ide, stb. viszont válaszra várnak. Ilyen kutatások során kénytelenek vagyunk nyelvünket közelebbről megvizsgálni, s minél mélyebb rétegeit kutatjuk, annál nyilvánvalóbbá válik a bevallani nem mert tény: nyelvünk ősnyelv, a világ ősnyelve, de nemcsak egyszeerűen ősnyelve, hanem máig élő ősnyelve , s a talált ,,rokonok" eddig elfelejtett, elhanyagolt gyermekeink. Elvesztettük a feléjük vezető ősemlékeket, melyek most kezdenek éledezni.
A Teremtés nagy pillanatával születő nyelvünk és benne rejlő ősműveltségünk fonta fészekben fejlődött az emberiség minden ága, e földi fészekben elfoglalt helyének adottságai szerint csoportosulva. Évmilliók fejlődése során saját foglalkozási ágaiknak megfelelő szókészletük, jelképeik szerint már megkülönböztethetők voltak egymástól, mint ahogy ma is felismerjük őket, mint a magyar nyelv és műveltség részeit: székely, palóc, jász, hogy a legismertebbeket említsem. Ezen szerves műveltség elemeit Magyar Adorján ismerte fel először, s tizenhat őstörzs műveltségi termékeit összegezte számtalan írásában, de főképpen Az ősműveltség című művében. Munkamódszere - ma is egyedül álló - a néprajz és nyelvészet egymás melletti kutatása volt. E módszer eredményeként az írás előtti jelképrendszerek maguktól értetődő természetességgel simulnak a későbbi szavak és írás világába.

Ezen ősjelképek a szerves kialakulás vidékét tükrözik - az ott hangsúlyozottan élő szavakkal együtt. Példaként említem röviden, hogy a magyar ,,G" hangon nyugvó, gördülő világa, mely lágy dombokat, görgő patakokat ringat, a kun és hun népek hegyvidéki, ékes világa már a ,,K" hangot érezte közelebb magához, s kő szaván át lépett a művelődés későbbi fokaira, a koccan, kemény fogalmán túl alapot adva köveszt szaván és innen eredő főző műveltségén át a világ hason tevékenységét űzőinek, kochen, cook, stb. szavaik tükrében.

Ha meg akarjuk ismerni nyelvünket, műveltségünket, ismernünk kell ősi jelképeinket, tájszólásainkat, ősszavainkat. Ezek segítségével már könnyebben tudunk választ adni a bekezdésben felsorolt kérdésekre. Kezdeteink című írásomban hozok fel néhány ilyen példát, most csak röviden említek néhányat. Egy kőkorszaki rajzon néhány szarvas, felettük rovásunk K betűje, bennük sz betünk jele. Mindez nagyon szép, újjonghatunk, hogy íme, már ekkor is volt rovásírás, de tovább nem igen mehetünk. Ha viszont tudjuk, hogy a jászok ,,sz"-es tájszólással beszélnek, a szarvast ékes-nek, illetve saját tájszólással ékesz-nek hívják, a felettük levő két jelet már ékesz-nek, s mivel kettő van belőlük, ékeszek-nek olvashatjuk. Ezek nyomán nemcsak azt tudjuk, hogy e képet és rovásírást magyarok hagyták maguk után, de hogy ezek a magyarok ,,sz"-es tájszólású jászok voltak, kik már e korai időben is vándoroltak a Kárpátmedencén (szándékkal írom egy szóban) túli területekre, ebben az esetben nyugatra, Vézere vidékére.

Egy másik, ismertebb szobor egy férfit ábrázol, s általában a sarlós embernek nevezik. Ennyi, amit tudunk e kárpátmedencei lelőhelyű, Kr.e. 4.500-ból származó szoborról. Ha viszont tudjuk, hogy székely népünk fő jelképe az ék vonal - kedves viráguknak, a szekfűnek a szirmai is ilyen ékecskék - sziklás vidéken éltek, ezek zeg-zúg vonalai is diszítő művészetük részei a szőlő levél ékes mintájával együtt, a szoborra nézve feltűnik, hogy arca hangsúlyozottan ék alakú, ruháját zeg-zúg vonal díszíti, s a férfi vállán nyugvó sarló neve náluk szike , így e (nem sarlós!) szikés emberben székely testvérünket ismerjük fel, s tisztelhetünk.

Ha tudjuk azt, hogy a magyar jelképe a kerek mag, a legősibb ásatási rétegeinkben található edények ,,magos" mintái elmondják készítőiknek őstörzsi hovatartozását. Sőt, azt is tudjuk ekkor, hogy a domború, magos minta hímelvű, a bemélyített, kerek (hivatalosan poncolt) nyomok nőelvű társadalmukról ad hírt.

Ugye, így már jobban otthont lelünk a hazában?

Most gyakorlás képpen felsorolom e tizenhat őstörzset. Hangsúlyos mássalhangzóik mindig Istenük, nevük és életfontosságú tárgyaik része. Valamennyien magyarok, a magyar ősműveltség szerves részei.

Magyar, hun, kun, szemere, besenyő, jász, avar, palóc, székely, kabar, kazár, török, szolim, marmar, körös, pannon.

Magyar Adorján Az ősmműveltség 446. oldalán vázlatban foglalja össze őstörzseink, magyar ősműveltségünk kapcsolatait.

A kérdés tehát nem az, hogy ez, vagy az a nyelv rokona-e a magyarnak, hanem az, hogy melyik nyelvi őstörzs képviselteti magát a legbővebben nyelvében.


1. Magyar G, GY, H - M,N szócsoport magos, gömbös világa

2. Kun, hun K, T -N szócsoport ékes, kemény környezete

3. Fekete kunok ugyancsak a kő alapszó világában éltek, jelképük a csapott ék.

4. Szemere SZ, S Z, C, CS -M, N szócsoport szemes, gabonás, mézes és édes vidéke, vándorműveltségeink letéteményesei.

5. Besenyő B, P, V, V - S, SZ szócsoport a víz, a becézés és szépség eszméjét és szavait őrzik. Ősjelképük a csepp, s ez későbbi mintáik alapja. Művészetük a kárpátmedencei őstenger növény és állatvilágát jeleníti meg napjainkig. Szerintük a teremtett világ vízbuborékként úszik az Ég tengerében. A quantum fizika legújabb eredményei ugyan ezt mondják a világmindenség szerkezetével kapcsolatban.

6. Jász S, SZ, Z, ZS, C, CS - J szócsoport Jó Istene, izzó napja, jázminos világa hagyatkozott a mára.

7. Székely Sz-K szócsoport a teremtésbe ágyazott szikecske éltető szerepének tudatát dajkálta sziklás székhelyeiken. Ősi istentiszteleti helyek szakos, székes világa az ő gondolatmenetüket követi.

8. Kazár K-Z szócsoport kosszarvu, csavart jelképrendszere a kora kőkorszak óta kárpátmedencei edényeinken őrzi emléküket.

9. Kabar K, H, G, GY-B, P, F, V szócsoport bak és csöcs jelképe ugyancsak a legkorábbi kárpátmedencei edénydíszek közé tartozik a kecske megjelenésének pillanatától, békásmegyeri ásatásaink tanúsága szerint. Ez a vonalvezetés látható az Etelközből visszatérők tarsolylemezein, s a keleti egyházak ma hagymadíszűnek mondott, valójában az ősi kecskecsös alakjára mintázott templomtornyain.

10. Török T, D-R,L szócsoport az örök visszatérés fogalmára fektetett súlyt nyelvi és jelképrendszerében. Földanyájuk Turán neve ma félreértett, de még ma is magyari népekre alkalmazott fogalom. Az angolok Arthur legendája az ő világképükön nyugszik. A bizánci történetírók ,,turk"-jai ennek a magyar tájszólásnak a képviselői, s nem a később törökként említett nemzeté.

11. Körös K, H, G, GY - R, L szócsoportunk képviselői a teremtés gömb alakjának egysíkú földi vetületét használták jelképül. Ők őrizték meg az idő születésének fogalmát kor szavukban, s az önmagába visszatérő egyenes vonala szülte körök, kerekek adta mozgásszabadságot. Hazájuk jól követhetően a Körösök vidéke, ahol e terület névadói is. Kertjeik, kerek templomaik máig is nyomon követhetők. Szent ünnepük a Karácsony, Korasszonyuk[1] és az életszületés ünnepe. A karácsonyi kerecsenröpítés a fény szárnyaira bízott élet megjelenését ünnepli.

12 Avar B, F, P, V - R szócsoportunk a befejezett, s e földben megjelenő teremtésnek ad hangot. Jelképe a keresztirányban terjedő fény jele: az egyenlőszárú kereszt, s ez volt első eszmélése óta. Hangjai tisztán őrzik az ég és föld kapcsolatát, amint azt felső, középső, alsó ajakhangú mássalhangzóikon át adják tudtunkra. Kerek váraik e mértani idom teremtésbeli helyét, s annak erősségét hozza emberközelbe. Baranya Nagyboldogasszonyuk, s Virona Földanyánk nevei máig élnek kárpátmedencei képviselőik ajakán.

13. Palóc B, F, P, V - L szócsoportunk az avar szócsoport légiesített rokona. Az erő-anyag kapcsolatát mássalhangzóik helyzetével, szómegfordítással fejezték ki. A teremtés menete, kapcsolata nyelvszerkezetük nyomán igen világosan érthető.

14. Pannon B, P, F, V-N szócsoportunk a kör nyújtott árnyékát, vetületét használta jelképül. Mint ilyen ezen népcsoport is két gyújtópont köré építette társadalmát, s mint ilyen, szerves életü vándortársadalmaink közé tartozik. Soraikból kerültek ki a későbbi hajós népek, a venétek, főníciaiak. Ősemlékük a fény, fordítottja a már anyagibb természetű nap. Életfájuk a fenyő, fény szavunkból eredt névvel. A fenyős karácsonyfa az ő hitviláguk része, hiába akarják néprajzosaink igen késői eredettel a németektől behozott szokásnak hinni a karácsonyi fenyőt.

15. Szarmata S, Sz, Z, Zs, C, Cs - L, R szócsoport a szellem és szelídség szavait őrzi. A világban megjelenő fény jelképe a szarmaták zászlain még jelenlévő sárkány volt. A pazyryki temetkezőhely szittya harcosának tetova mintáján a sárkány szájából jön elő Kisgöncölünk képe.[2]

16. Marmar M, N - R, L szócsoport szavai a földi édesség mellő, máló szavait őrzik. Mint a besenyők vízbuboros világegyeteme, a marmaroké a málna gömböcskéi fejezik ki ugyan ezt a gondolatot, s magyar magos össztudatukat. A földi élettel kialakult mord, marcona, s fordítottjaik a rém, s remegés szavak is ide tartoznak. A Rómát alapító Romulus és Remus személye őshitviláguk része, a kelta hitvilág Mac Morna nevű egyéniségével együtt. Ez utóbbi halál jelképű, mint a székely balladák márna nevű hala, a merülés és mélység fogalmaival együtt.


Ismerkedjünk velük, hiszen oly nagy szüksége van a világnak útmutatásunkra!


[1] Tomory Zsuzsa Karácsony, kézirat

[2] Vanished Civilizations, Mc Graw-Hill Book Co. Inc., Edited by Edward Bacon, 302. old.


Tomory Zsuzsa : MAGYAR ŐSVALLÁSUNK ALAPELEMEINEK RÖVID VÁZLATA

Őseink vallása az igazság és szeretet teremtő egysége és annak élése. Minden szavuk, minden jelképük mögött a Teremtés legmélyebb ismerete volt, melynek minden szála az Ég Urához vezetett, s Vele alkotott egységet a szeretet erejével. Minden tudásukat nyelvük szerkezetébe is beleépítették. A korábbi mondat nyelvünk következő összefüggésében nyilatkozik meg: szer (egymás közötti kapcsolat)- szerez (teremt)- szeret ehhez nem kell magyarázat...). Minden, amit Istenről tudnunk kell, nyelvünkbe van ágyazva, s ez ősiségük legfőbb bizonyítéka. Vegyük csak a Biblia teremtéssel kapcsolatos részének egy mondatát: "... és Isten lelke lebegett a vizek felett...." Magyar nyelvünk ezt a tudatot a következőképpen adja át: Élő lelke lebegett a lé felett. Tudták, hogy az él - lé gondolatpáros anyagi megfelelőlje az élet alapja, melynek további gondolatpárosa az ezen nyugvó élet -- lélek. Lélek elevenít minden élőlényt. Isten Élő nevét ma is használjuk, amikor az Élő Istenre esküszünk. Istenünk tehát nem a természeti erők vak játéka, hanem az azokat irányító Élő Isten, ki az élet erejével egyéni életünknek is része.
E földi elindulásunk szent helyének, Tündérkertjének a Csallóköz emlékét őrizték meg hagyományaink, ahol minden csupa fény, ahol mindenki széppé változik. Ez volt a régi aranykert, aranykorunk boldog ideje. Midőn ezt a boldogságot később idegenek kapzsisága elűzte, képviselői, a Tündérek - ősregéink fénylényei -- Erdélybe, majd vissza, égi honukba költöztek. Innen jön le hattyú, vagy öregasszony képében ősanyánk, Tündér Ilona igaz embereket keresve. Ha talál ilyent, magával viszi a mennyei Tündérországba. Ha nem, hattyú képében úszik a Dunán és sírva siratja az elveszett tündérkertet.
Őseink fogalom- és jelképtárában a következőkkel találkozhatunk, csak vázlatként megemlítve:

Istennel kapcsolatos fogalmunk:

Ég
-a Mindenség Urának legősibb neve. Ma is használjuk Ég áldjon köszöntésünkben, s ezzel valóban áldást hozunk arra, akit így köszöntünk. Milyen szép volna, ha a mai értelmetlen szia helyett az Ég Urát tisztelnénk köszöntésünkben: Ég áldja édesanyám, Ég áldjon Marika, Pistike, kedves barátom, stb. Gyermekkoromban, a harmincas években a falvak lakóssága még így köszöntött mindenkit, akkor is, ha városi emberek közé vezetett az útjuk. Ha gyermekeink ezt megtanulják és használják, egy életre szóló erőt adunk nekik.

ég - a határtalan Mindenség

Egy - Isten egy neve, mely az egység fogalmát is magában hordozza

ég- - az égés folyamata, mely életünk alapja: az anyagcsere lassú égése melegíti testünket. A teremtés ős-tűzének melege van még napjainkig is jelen a világmindenségben.

Egyház - az Ég Urát szerető emberek lelki közössége. Nincsenek kőtáblákba vésett hittételei, tagjait csak a szeretet köti egy teremtő egésszé.

Ige - Isten szava, a teremtés maga. Egyedül nyelvünknek van külön szava erre.

Igaz - eredetileg a fény eredőjét jelenetette: az Igazság fényében. S ez az eredő az Ég Ura maga. Akkor, amikor az Igazsághoz ragaszkodunk, Istent dícsőítjük.

Ágas - ékes Csodaszarvasunk ősmagyar neve. Ő a világegyetem anyagi részének megjelenítője. Agancsain gyújtatlan gyulladó csillagok ragyognak, közöttük hordozza szép napunkat, homlokán az esthajnal csillag, mellén a hold ragyog, s ahány szőre-szála, annyi csillag van rajta. Karácsony éjjelén ő hozza el Isten áldását, s a jövő év ajándékát, gyermekeknek cukorkát, diót, narancsot. Felnőttnek, gyermeknek az évre vonatkozó tanító éneket is mond, majd ismét felemelkedik, s az Ég Tengerének habjaiba merül. Népünket látogató Csodaszarvassal még magam is találkoztam gyermekkorom boldog éveiben.

A Teremtés mögött álló Öreg Isten neve mindig egy mássalhangzós. (Ég, Él, Ős, stb.) A teremtésben, tehát anyagban megjelenő Fiú Isten neve két mássalhangzós. (Mag, Jizzu, stb.)

Hol található Isten e világban?

Isten mindenütt jelen van. József Attila szép költeménye szerint még a sóban, a jó tejecskében is. Isten jelenlétének egy szép jelképe a nevéből származtatott

Mag - a kerek magocska neve. Kerek a föld, a nap, a bolygók, testünk parányai, s kerek magocskában nyugszik szemmel láthatóan az élet. Ha igen vigyázva ketté választunk egy ilyen magocskát, mint gyermek az anyméhben, egy apró növényke látható: van két levélkéje, aminek szikecske a neve, van szára és apró gyökere, melyet gyököcskének hívnak. A mag belsejében lévő élet és fény növeli ezt a kis növényt majdan hatalmas meggyfává, melynek gyümölcsében ismét sok-sok ilyen magocska rejlik.

Mag-úr - az Élet és Teremtés Ura. Fény szárnyán ő vesz részt a teremtés nagy munkájában. Őt hívja népünk Teremtő Istennek, Szép Istennek, Szerelmetes Istennek. Minden szép, amit teremt. Szép a virág, amint kertünkben látjuk, de szirmainak egy parányát, ha megvizsgáljuk górcső (mikroszkóp) alatt azt látjuk, hogy csodálatosan szép szerkezetének legkisebb része is. Szerelmetes Istennek azért hívjuk, mert szerelemmel szereti e világot éppen úgy, mint Atyja, az Ég Ura szereti fiát és rajta át a teremtést. Ilyen szerelmetes szerelemmel kell szeretnünk őt nekünk is. (Jézus beavatásakor elhangzott szózat: +Ez az én szerelmetes Fiam, akiben én gyönyörködöm.)

Meggy - a Teremtő jelképe. A meggyfa fája piros, virágja fehér, levele zöld: ezek a magyarság ősi színei is.

Megyer - a teremtő erő Ég felé mutató jelképe. Szalagokkal díszített, virágos meggyfából készült megyer az élet jelképe. Leánykák hajába tűzött meggyfa virág csokrocska, s piros, fehér és zöld szalagocskák hirdetik, hogy ők is Isten magyar gyermekei. Új házak felhúzott falaira tűzött, szalagokkal díszített fácska az élet erejét hívja e házra és minden lakójára ugyanúgy, mint a Májusfa.

Magyar - a Mag Urának, Istennek a gyermeke, a mag erejéből támadt élet, s valaha embert jelentett. E szerint a magyar minden embert Isten gyermekének tudta, s e szerint kezelte is. Embersége egyetemes szerepre emeli.

Ős - Istenét mindenek ősének tudja a magyar. Miután ős, ősz is. Ezen magyar gondolatjáték meg nem értett parányai váltak őshitünk utódvallásaiban a lobogó, őszhajú öregembernek rajzolt Istenévé, mert nem fogták fel, hogy nyelvünkben ez a párhuzam csak jelkép éppen úgy, mint az örök - öreg gondolatpáros. Aki örök, az öreg is... Így tehát az

Öreg Isten elnevezés Örök Istenünket jelenti, ki a teremtés mögött álló Őserő, kinek létéről a fekete palástján ragyogó csillagok adnak hírt. Ő az, akiről Berzsenyi Dániel költőnk így emlékezik meg:

Isten, kit a bölcs lángesze fel nem ér
Csak titkon érző lelke óhajtva sejt
Léted világít, mint az égő nap
De szemünk bele nem tekinthet...

Magyarok Istene a teremtésben megnyilvánuló Örök és egyetemes Isten.

Nagyboldogasszonyunk - Öreg és Örök Istenünk párja, a teremtés Csipkerózsika álmát alvó ősanyaga, Ősanyja. Istenünk érintésére gyúltak kebelében a teremtés tüzei, s szülte időtlen idők vajudásával első és egyszülöttüket a fény szárnyán érkező Életet, -- kit Fiacska néven is tisztel népünk, -- s a fényből alkotott világot.

Kisboldogasszonyunk - a Föld, Ő szüli, táplálja az életet e földön.

Tündér Ilona - Kisboldogasszonyunk, Kisasszonyunk ősmagyar változata. Selyemsár haja a napsugár és érő buzaföldek aranya, szeme kék, mint az ég, ruhája fodraiban kisded lelkek várják megszületésük idejét. Ő Magúr, Magyar arája, ki nászuk után a

Magyar Ilona nevet vette fel. A magyar leányok tudták, hogy anyai örökségként minden leány tündér. (Tündér szavunk a fénnyel és szűzességgel azonos.)

Nap - Isten jelképe. Fény szárnyán érkezik az élet e földünkre. A napot nem imádta népünk, se semmi más teremtett lényt, tárgyat, ezek csak mind Istenre emlékeztető jelképek voltak. Az emberek Napkeltével ébredtek, s napfényben, tiszta vizben mosakodtak, a napfénytől aranyosra festett lég volt aranykendőjük, melybe törölköztek. A gyermekeknek számos napköszöntőt tanítottak. Például:

Én kicsike vagyok
Nagyot nem mondhatok
Mégis az Áldott Napnak
Dícséretet mondok.
Ó Nap, ó Nap míly gyönyörű vagy
Az Úr jósága mily nagy!


Amikor felhők mögé bújik a nap így hívogatták:

Süss föl nap,
Fényes Nap,
Kertünk alatt a kis bárány
Majd megfagy.

E két találomra kiragadott Napköszöntő közül az utóbbit énekelték is, s így dallal váltak egyé a daloló világmindenséggel, ahol szól a szőlő, cseng a barack és kacag a hajnal. Isten teremtő dalának hullámai ringatják a Teremtést. (Dalos Isten dolga dal, dallal dolgozik...)
Tekintetük ébredésük első pillanatától már a határtalan ég minden csodájára ámul, s nem arra, hogy milyen ruhát, cipőt vegyen fel aznap az iskolába, munkahelyre. Ezeknek is megvan a maga rendje, de a nap első cselekménye az Istennel való kapcsolat ápolása. Ébredéskor napjukat a gyermekek is imával kezdték:

Én Istenem felébredtem
Te őrködtél énfelettem,
Köszönöm, hogy megtartottál,
Hogy felettem virrasztottál.
Óvj meg ma is Szent Kezeddel
Szent Kezedből ne eressz el,
S végy oda mind akit szeretsz
Óh hallgasd meg kérésemet. Amen.

Felnőttek imája a lélek virágait tárja a Teremtő elé:

"Segíts Istenem, hogy segíthessek!" (Jobb Vilma)

Csillagok- Őseink tudták, hogy a nap is csillag. Nevüket, állásukat ismerték, s éjszakai útjaikban fontos útmutató szerepük volt. Tudták, hogy minden embernek van egy csillaga. Mátyás király és kedvesének csillaga a Hollókő-i vár felett ragyog.

Fény - tudósaink mai napig nem tudják, mi a fény. Csak visszaverődését láthatjuk. Őseink tudták, hogy Isten első és egyszülötte, az Élet, az egyetemes, nagybetűs Élet fény szárnyán érkezik közénk. Az Élet és Fény-gyermeket a Titkok Gyermekének és a Szenvedés gyermekének is nevezték. Nyelvünkben egy ez a két szó, hiszen beszélünk sajgó fényről és sajgó fájdalomról is.
Fény szavunk Nap szavunk fordítottja, összetartoznak, hiszen a Nap Isten fényének közvetítője.
Jézus saját magáról is azt mondta, hogy "Én vagyok az út, az igazság és az élet". Én vagyok az Élet... Őt is a fájdalom és titok gyermekének tartották életének krónikásai. Népünk így ismerte őt, az egyetemes élet megszemélyesítőjének, mikor azt mondták:

"Jézus szenvedése mindenkiben, mindnyájunkban benne van..."
(Erdélyi Zs.: Hegyet hágék, lőtöt lépék.) Az Élet szenvedése.

Fenyő - a Nap és Fény fája. Ágai keresztekben végződnek, tűlevelei a napsugarakat mintázzák, fája lobbanékony, hirtelen fényt adó. Egyetlen más nép se tudja szótárában ezen összefüggéseket kimutatni. Éppen ezért fel kell ismernünk, hogy a karácsonyfa ünnepe népünké volt a legősibb idők óta.

Rózsa - sár (fény) szavunk fordítottja és fényt jelent. Számtalan "Fehér Rózsa Mária", -- mely szerint Mária Kisboldogasszonyunk a fehér fény megtestesítője -- imánk őrizte meg e fogalmat, valamint a "Selyemsárhajú Tündér Ilona" képe.

Hit - híd mai és jövendő világunk között. Őseink réz - ezüst - és aranyhidon járva jutottak el Istenhez. Ezen fényhidakon csak bűntelen emberek járhatnak.

Bűn - a Nap szó fordítottja és sötétséget jelent. Bűnös ember az, aki önnön szántából a sötétségben botorkál. Azért is nem járhat fényhidon, hiszen akkor eloszlana körülötte a sötétség - akarata ellenére, hiszen a fény mindenkor legyőzi a sötétséget.

Táltos - Isten által rendelt tanítónk. Táltossá válni nem lehet, ez Isten ajándéka. Táltosaink dallal, szeretettel, nem pedig kőbevésett hittételek kikövetelésével tanítanak dalra, szeretetre, szép életre, Isten közelében élt életre.

Táltos paripa - minden ember szíve-lelke mélyén él saját táltosparipája, mely hivatása betöltését segíti elő. Táltosparipánkat Isten szabad ege alatt tudjuk elérni, a szeretet erejével élesztgetni, a hivatástudat parazsával útnak indítani, hogy tér és idő feletti szárnyalása bennünket is magával ragadjon, s az ég dús ajándékát hozhassuk le onnan magunkkal, hogy a világot gazdagítsuk, boldogítsuk.

Keresztség népünknél beavatás. Görögben is a baptismos szó beavatást jelent. Szent János neve helyesen: Beavató Szent János.
Beavatás nélkül nem lehet a Táltosparipát mozgósítani. A beavatás lépései A táltos kanca és a libapásztor leány című székely mesében a következők ( Szántai Lajos előadása nyomán) :
Egy kisleány keresztelését Tündér Erzsébet végzi. A gyermek fürdőkádjába a tejút csillagporát hinti, abba a kereszt jelét rajzolva a következő jókívánságokat teszi ajándékként a gyermek mellé:
Legyen hét szépsége és hét tudománya, s bíráskodjon a természetben (a saját, valamint a világéban is).

Hét szépsége a következő:

1. leánygyermeki bájossága (ezt őrizze meg egész életén át)
2. szeme ragyogása
3. arca tündöklése
4. beszéde hatalma
5. termete sugársága
6. a szerelem szépsége
7. a boldogság szépsége
s ezekkel hét ország felett legyen hatalma.

Hét tudománya:

1.Tudja elvarázsolni önmagát és az állatokat is. (Az állat szó eredetileg állapot)
2. Táltos foga
3. Szíve érzete, mely megérez mindent (egyetemes ráérzés).
4. Tudjon parancsolni embernek és állatnak
5. Tudjon uralkodni minden boszorkány hatalmán (itt a gonosz erők értendők)
6. Legnagyobb gúnárlibája legyen táltosparipája. Ez a Hattyú csillagkép Tündérek Fordulója nevű csillaga. Itt a legcsodálatosabb az, hogy legősibb regéink megőrizték a Tündérek Fordulója csillagkép emlékét, mint első elindulásunk helyét, s ezt az emléket, az 1900-as évek népmeséi még a gyermekek keresztelője alkalmával birtokába adják.
7. Minden hajnalban a Hajnalcsillag tavában fürödjön, melyben a hét szépség vize van.

Kövessük ezeket az ősi célokat rejtő tanácsokat tehetségünk szerint.

Tükör - Igazmondó aranytükrünk: a lélek és lelkiismeret jelképe. Ez a legősibb korok óta jelenlévő, s legtovább fennmaradó jelképünk. (népünk tükröseit) Lelkiismeret helyett népünk gyakran használja a lélek szót: örül bennem a lélek, stb. kifejezésekkel. A tükörben - legyen az álló víz, csiszolt érc, vagy üveg felülete - anyagtalan másunk jelenik meg. Ezért is lélek-jelkép. Ezen másunk mindig pillanatnyi valónkat tükrözi: nem hazudik soha. Ebből tudjuk, hogy gondoztuk-e testünket, lelkünket. A napontai tükörbe nézés egyengeti útunkat az igazság és helyes önmegismerés útján. Népünk szobáiban mindig előkelő helyet foglalt el a kerek tükör. Pásztoraink pedig mindig magukkal vitték e kerek tükör kicsinyített mását, szép, díszes tokban, melyre mindig valami - számukra fontos - jelképet faragtak.

Kereszt - mindenkoron fényjelkép. Kétféle keresztet ismert népünk. Az egyenlőszárú keresztet és a keresztfát.
Az egyenlőszárú keresztet néha körbe is rajzolták. Ez volt a Nap jelképe. Őseink tudták, hogy mindenben fény van, s ezt a tudásukat asszonyaik keresztszemes kézimunkákkal fejezték ki. Testünk minden sejtjében is fény lakozik: ezt a fényt is egyenlőszárú kereszttel fejezhetjük ki, s ez avat valamennyiünket kereszténnyé. Őseink tudták azt is, hogy ezek a keresztek forognak, mint a világmindenség minden részecskéje is az Élet jegyében. “Forogjatok szent keresztek" ősi imáink vissza-visszatérő kérése.
A keresztfa a napból pattant fény jelképe. Ez őrzi életünket, vetéseinket, házainkat. Ezen útmenti keresztfa elé vándoroltak anyáink még életemben is imádkozni, felvirágozni, hogy áldást hozzanak a falura.

Angyal - őseink hite szerint három angyal vigyáz valamennyiünkre. Tudták azt, hogy az angyalok fénylények, hiszen őket is a fényhez hasonlatos szavakkal biztatták: "Forogjatok szent angyalok..." A mellénk rendelt egyik angyal őriz, a másik tanít, a harmadik a lelkünket várja.

Madár: -- lélekjelkép, az anyagot és erőt összekötő lélek és élet jelképe

Székelykapu --kerete az anyag jelképe, az ezen belül felkelő Nap az életet hozza, s így oltárrá avatja; dúcában tanyázó galambok a lélek lelképei. Tájolásával bizonyos ünnepeket, legtöbbször a téli, vagy nyári napéjegyenlőséget jelezték.

Turul madarunk kiemelten napjelkép: röpte jelképezi a Nap látszólagos körpályáját, s ő is a teremtés eszköze.

Csengő, harang: lélekjelkép, a jó ember érzékeny lelkiismeretének jelképe. Amint a csengő a legkisebb fuvallatra is hallatja a hangját, lelkiismeretünk is ilyen érzékenyen válaszol a tanításra, s Isten teremtésben megnyilvánuló szavára.

Mén rud: hunmagyar népünk Mén Istenének tiszteletére épült oszlop, fenti jelentéssel. Ipolyi Magyar mithologiája ezen mén-rud, illetve Nimród méreteit is megadja. Ezen Mén Isten neve szerepel a világ imáinak végén Amen alakban, ami éppen olyan megerősítés, mint a magyar igaz.

Az életfa: a világokat összetartó erő jelképe. Magyar életfa volt a Csodaszarvas agancsa, a fenyő, a virágos életfa, melyen egy tőből ezer virág virított, a háromágú gyertyatartó, szádokfáink.

Gyertya: az égi fény jelképe. Gyújtatlan gyulladó gyertyáink pedig az égi csillagok.

Zászló: rúdja a teremtő erő, lapja az anyag jelképe, a kettő együtt életjelkép. Népi imáink mennyei ászlója az északi fény piros-fehér-zöld lobogása: e színek a legősibb idők óta nemzeti színeink: Tündér Ilona és Magúr színei. Az északi fény ritka, de néha látható fehér-kék színei fehér-hunjaink nemzeti, s Temise Kisasszonyuk jelképes színei. Ez ment át később a kék-fehérben ábrázolt kersztény Szűzanya színeivé.

Kalács: Boldogasszonyunk hajfonatát mintázza, s az életben jelenlévő Teremtő jelképe. Hasonló gondolatot rejt népünk azon figyelmeztetése, hogy minden búzaszemen Jézus arca van jelen.

A palócvidéki karácsonyi ostya: napjelkép. Palóc népünk a napot "eleven ostyának is hívta, s ez figyelmeztette, hogy fényt eszik, amikor magához veszi éppen úgy, mint amikor táplálékot vesz magához. Minden földi táplálék: fényparány, olyan csomagolásban, amit el tudunk fogadni. Naponta fényt eszünk és fényt iszunk. Fényt és életet.

A Kör, a Korona a teremtett világ jelképe, melyet a Madár hord szárnya alatt:"szárnya alatt korona, koronában igaz hit, igaz hitben Boldogasszony..." Más ima szerint: "Felnézek magas mennyországra, ott látok egy szűz koronát, kivül aranyos, belül irgalmas..."(Erdélyi Zsuzsanna Hegyet hágék lőtőt lépék) E gondolat jegyében tiszteljük Magyar Szent Koronánkat.

Nemzeti címerünk: őseredetileg az élet edényét, kupáját jelentette, melynek két partját az élet alapját képező négy erő köti össze. A mellette álló angyalok közül a jobb oldalon álló Magor teremtő lelkének, a bal oldalon álló Hunor lelkének és Isten-ostora szerepének jelképe. A helyettük később használt két lombos ág közül a makkos tölgyfa Magor jelképe, az olajfa dárdás levele Hunoré. (Tomory Zsuzsa Nemzeti címerünk) Ezen élet-edény meg nem értett képe ment át a lovagkor címer pajzsaira.

Papi testületünk

Táltos
- korábban már említettem, ő volt népünk dalos tanítója, aki népünk életét a fény útján egyengette. Táltossá válni nem lehet. A Táltost Isten jelöli ki, az Ő ajándéka. Önzetlenül járja a vidéket, s hajtja végre Istentől rábízott feladatát.

Rózsapásztor - rózsabástyában tartja az Isten-tiszteletet. Rózsa szavunk a sár (fény szó) fordított alakja. A rózsapásztor tehát a fény pásztora, aki fénytemplomban őrzi a reá bízott fényt. Kisasszonyunk, Fehér rózsa Mária a fehér fény megtestesítője. Képzeljünk el egy ilyen rózsatemplomot, fénytemplomot, milyen csodálatos lehetett!

Rózsalányok - szerepük a Virágvasárnapi körmenet során rózsaszirmok - tehát a fény -- hintése a rózsapásztor útjára.

Gyula- az égi fény őrzője, ő hozza le az új tűzet az égből, ő lobbantja lángra az anyagot tükör segítségével. Az ő hivataluk örökletes hivatal volt a Tuhutum vezér ivadékai közül. (Tomory Zsuzsa Karácsony, Heraldika Kiadó Budapest, 2005)

Regősök - a fény szolgái voltak, régi dolgok megőrzői, lelkek erősítői.

Ünnepeink :

Karácsony
- a világot szülő Nagyboldogasszonynak, a fény és életszületésnek az ünnepe. A római egyház Szent Családjának öreg Józsefe (kinek személyével a hivatalos egyház szemmel láthatóan nem tud mit kezdeni) Öreg és Örök Istenünk emberré lefokozott képe; a kisded földi családfáját is igyekeznek megokolni, mert már nem tudják, hogy mindez nem földi eseményekre vonatkozik, hanem a Fény és Életszületés csodájára. Jézus később maga is figyelmeztet erre: "Én vagyok az út, az igazság és az élet."Ezen egyetemes életszületés ismétlődik a teremtmények életében azóta. Karácsonyunk valaha az Újév kezdetét is jelölte, mikor a Nap újjászületve biztosítja a jövőt, az új életet. A karácsonyi kerecsen repítés is a Nap föld körüli útját és lelkünk szárnyalását teszi szemléletessé.

Karácsonykor látogatta a magyar falvakat a Csodaszarvas. Isten hirnökeként énekével tanította a népet, idézte gondolataikba az ős teremtés emlékét, s hozta magával az élet termékeit, a gyermekeknek pedig almát, aranydiót, cukorkát.

Egyéb ünnepeink közül csak néhányat említek meg.

Nagyboldogasszonyunk ünnepei

Kisasszonyunk
számos ünnepe ősi keletű, s nyugati kereszténységen belül nem található. Ilyen például az említett Sarlós- és Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe.

Újév kezdetén indultak el a farsangi vígasságok, a párválasztás előünnepei.

Február második napja az új tűz, s az ősi tavaszkezdet ünnepe.

Február harmadika "Balázsoló nap", a fénnyel gyógyítás emlékünnepe.

Farsang vasárnapja a Dunántúlon a Busó járás, illetve Turkajárás, az újjáéledő Élet ünnepe.

Kiszekihordás , a tél jelképes - a falu határain túlra való -- kihordása egy felöltöztetett szalmabábú - a Kiszebaba -képében. A tavasz kezdete.

Suprikálás - betegségűző tevékenység, amikor kis vesszőköteggel ütögetik gyengén a meglátogatott egyén lábát, s így űzik ki belőle a betegséget, vagy az arra való hajlamot. A vesszőköteg mindig fénnyalábot jelképez.

Virágvasárnap, vagy Barkaünnep : ősi fényünnepünk, melyet a rózsapásztor és rózsalányok segédletével rózsa-bástyában ünnepeltek.

Húsvét, a megtestesülés ünnepe (Baranyai Piroska: Husvét)

Májusfa állítás az új élet reményének ünnepe

Szűzgulya hajtás - a társadalom öntisztító tevékenysége, amivel betegséget, lustaságot több eredménytelen figyelmeztetés után kiűzték maguk közül.

A tavaszi napforduló Magor és Tündér Ilona nászünnepe, akit ezután már Magyar Ilonaként tiszteltek.

Pünkösd a pannonok Nap és Fényünnepe

Nyári napéjegyenlőség az új tűz ünnepe. Előestéjén minden tüzet eloltottak a házakban, hogy másnap, a Gyula által, napból gerjesztett égi tűz legyen ezévi tűzük kezdete. Ekkor történt a fiatalok "egybe regölése": négyszög alakú máglya mellett foglalt helyet a falu népe:

"Tűzét megrakoljuk, négyszögre rakoljuk,
Egyik szögén ülnek szép öreg emberek,
Másik szögén ülnek szép öreg asszonyok,
Harmadikán ülnek szép ifjú legények,
Negyedikén ülnek szép hajadon lányok!"

A közösség éneke regölte egybe az egymást választó fiatal párokat, miközben a legények átugrottak a tűz felett. Ez a “tűzön való átmenés" népünknél soha nem fajult el a későbbi társadalmak tűzáldozataivá. Az ezt követő tánc ugyancsak a teremtés eszköze, s ima volt. Párválasztás mindig a szépség, ügyesség, okosság jegyében történt, s ennek bizonyítását célzó kérdések az esküvő előzményeinek menetébe is bele lettek iktatva.
A magyar tánc feltartott kezekkel, egyenes derékkal való Isten elé állás, s a magasabb életközpontok ébresztője ellentétben a ma dívó, alacsony ösztönöket kiszolgáló u.n. táncokkal.
Azt is meg kell említenem, hogy népünk kívánságai mindig csak a jó felé irányultak. Soha meg nem átkoztak élő lelket. Ártó szavakat csak a gonosz felé küldtek: elküldték a jégesőt a sivatagba, ahol ártani senkinek nem tud, de használni talán igen, vagy eloszlatták a viharfelhőket, a betegséget a megsemmisülésbe küldték. Ember, állat, növény felé csak a jót hozták elérhető közelbe mondókáikkal.
Minden munkájukat áldással kezdték. A férfiak végezte vetést mindig kalap levéve, áldó imával kezdték. Megáldották a vetendő magokat, s az édes anyaföldet. Megáldották életterük minden részét: a házat, gyümölcsöst, állatokat, a házukba térő idegeneket is kapuáldással fogadták.
A gyermek is áldás volt, nem teher. A kismama áldott állapotáról lehetett hallani csupán. A szülőágy Boldogasszony ágya volt, ahol a teremtés ismétlődik újra és újra. Őseink gyermekeikben látták a Teremtés megtestesülését, ezért is hívták gyermekeiket Életemnek, Angyalomnak, Csillagomnak, s hívják a mai napig is.
Nem szóltam bővebben az ima szerepéről, mely mindennapi életük szerves része volt, Istennel való kapcsolatuk őre, hidja, útja. Életük minden mozzanatát ima kisérte. Volt imájuk felkelésre - lefekvésre, mosdásra, öltözködésre, egymás áldására. Voltak pénteki hasznos imáik, világbékéért való imáik. Mindezek segítségével hidalták át a téridő korlátait, s ez segítette őket mindenkor belátni a Teremtő ablakán. Az imában a család minden tagja részt vett.
E családnak mindenkori feje és főpafőpapja az édesapa volt. Az ő hivatása volt családja számára a fény útját egyengetni. Jézus apostolai között csak egy volt apa, s őt nevezte ki egyháza fejévé.
A keresztszülők szerepe hatalmas: ők voltak felelősek a gyermek lelki épségéért.
A lehető legrövidebben szerettem volna szülők figyelmébe ajánlani magyar életünk lelki kincseit, hogy ezekkel gazdagodva Isten felé fordulva élhessék fényéletüket.

*
Az 1920-as években beinduló Turáni mozgalom tagjai szerették volna megszervezni a magyar egyházat. Egyik vezető egyéniségük Szépvizi Béla volt, aki Magyar Adorján segítségét kérte ehhez. Egyik ilyen kérésére a következő tanító levelet küldte Magyar Adorján Szépvizi Bélának 1928. II. 14-én a magyar ősvallással kapcsolatban:
"... Amit önök most ősvallásnak neveznek, vagy sejtenek, nem állaná ki a tudomány kritikáját, sem a kereszténységgel való versenyt, mert az nem más, mint csupa meg nem értett maradvány, veszett fejszének még csak a nyele sem, csak buborék, amely a mély vízbe esett fejsze után felszáll és elpattan..." (Részlet.)
Magyar Adorjánnak van egy máig kiadatlan, 170 oldalon felüli munkája, melyben a magyar ősvallás lényegét fejti ki, melynek minden szavát tanítani kellene.
Őseink élettapasztalata, tudása, bölcsessége alkotta hitük minden tételét, ez lelkük és mindennapi életük szerves része volt. Ezt a hitet csodás ajándékként, fényajándékként helyezték minden gyermek bölcsőjébe, ki ezzel növekedett, teljesítette be életfeladatát, s ezt adta tovább ismét saját korosztályának.
Ahhoz, hogy magyarul tudjuk Istent dícsérni, ezt a már-már elveszett tudást kell ismét fellelni. Magyar vallást nem lehet idegenből összeszedegetni. Magyar vallásunk egy állandó és teljes Isten felé fordulás virága. Ismernünk kell a magyar földben, magyar nyelvünkben, magyar szokásainkban gyökerező valóságát. Mivel engedtük, hogy ezt a virágot a világ politikai hatalmasai kitépjék kezünkből, visszaszerzése nem könnyű, de még megtehető. Keressük mindenütt népünk lelkét, befogadó szeretetét, mindent megbocsájtó jóságát, Istenes életét. Ez a lélek jelen van falusi öregeink környezetében, néprajzunk kincseiben, nyelvünk szerkezetében, dalaink szépségében. Keressük fel ezeket a forrásokat, s a megtalált parányokat építsük életünkbe , hogy egyszer újra élő valóságként virágozhasson ősvallásunk.
Imádságos könyvnek ajánlom Erdélyi Zsuzsanna Hegyet hágék lőtöt lépék című imagyűjteményét. Költőink istenes verseit egy kötetbe gyűjtve születhetne meg a világ legszebb imakönyve.
Amíg ősvallásunk részleteit keressük és fedezzük fel újra alapjait, máris gyakorolhatjuk ennek lényegét: az igazság tiszteletét és a szeretetet. Adjunk meleg fészket ennek önmagunk életében; így világítsuk egymás Isten felé vezető útját, s a világot. Legyünk tudatában annak, hogy Isten különös kegyelme magyarnak születni.
Így legyen.

Isten áldását kérem mindnyájunkra.



TOMORY ZSUZSA HONLAPJA :



Link


 
 
0 komment , kategória:  TOMORY ZSUZSA  
Tomory Zsuzsa:NYELVÜNK, MINT A VILÁGÖRÖKSÉG VÉDETT RÉSZE
  2015-09-05 19:35:54, szombat
 
  NYELVÜNK, MINT A VILÁGÖRÖKSÉG VÉDETT RÉSZE

A Magyarok Világszövetsége közlésében megjelent, Dr.Nyisztor Tinka pusztinai lakos alant teljes egészében közölt beszámolója indított a következő gondolatok megfogalmazásához.

Trianonban elszakított országrészeink magyarsága hihetetlen harcot folytat magyarsága, s nyelve megtartásáért. Egymás után érkeznek a hírek magyar iskolák, tanítás, templomok és egyéb műveltségi lehetőségek megőrzésére irányuló tevékenységek elleni intézkedésekről. Szélmalomharcot folytattunk most már közel száz éve, melynek - koromnál fogva - élő tanúja vagyok. E helyzet egyetemes javítására a következő javaslatot terjesztem népünk és hivatalosaink elé:

JAVASLAT

Tekintettel arra, hogy nyelvünk 68% ősetimont tartalmaz, ez a százalék egyúttal ősiségének jele is, ajánlom, hogy

MAGYAR NYELVÜNK A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZEKÉNT

EGYETEMES TÁMOGATÁST ÉLVEZZEN.


Eddigi, nem magyar nyelvészeti munkák, a világ anyanyelvét (Nostratic theory) keresve mindig megtorpannak az utólsó lépésnél ezt nevén nevezni, amikor eszmélnek, hogy ez az anyanyelv a magyar. Itt nevünk helyett mindig a proto-nyelv kifejezést használják, noha ezek legtöbbje nyugodtan behelyettesíthető a magyar szóval. E felől bővebben Szerves Magyar Nyelvtudomány című írásomban lehet tájékozódni honlapomon. /http://tomoryzsuzsa.weebly.com/ Az alant felhozott írásaim is itt megtalálhatók.

Link

Ezek:

Magyar Adorján munkáiból gyűjtött négyezer szavas szószedetem egymagában döntő tényező lehet a valóban tudományos érdeklődő számára.

Angol magyar nyelveredet című munkám az angol - kelta - latin szavak magyar tövét hozza felszínre.

Az egyiptomi harmadik dinasztia székely származásával foglalkozó tanulmányom a nyelv és néprajz együttes szerepével kapcsolatos eredmények lehetőségét tárja fel.

Ide tartozik a Tűzköves-i szikés egyén ugyancsak székely voltának felismerése már az őskorban.

Mario Alinei professzor az etruszk nyelvet a magyar ősnyelvből származtatja. Ezzel kapcsolatos tanulmányom honlapomon olvasható.

Magyar honfitársaink kimerítő munkái bőven adatolják a világ majd minden helyén tanulmányozott nyelvek magyar alapjait.

Ezek közé tartoznak jelen korunk szerzői tollából, hivatalos kiadásban megjelent művek, vagy számos szerő művei íróasztal fiókjában várják a jövőt a következő nyelvekkel kapcsolatban:

az ősegyiptomi -

a kelta - Timaru Kast Sándor

a sumir - Bobula Ida és A. Deimel nyomán többek

Magyar Adorján a következő nyelvek magyar kapcsolatait tárgyalja Az ősműveltség című művében:

etruszk

olasz

latin. Itt meg kell említenem, hogy anyanyelvi szinten beszélte e nyelvet.

német

török

görög

francia

szláv nyelvek

a főniciai

az oromo, vagy galla észak-afrikai nyelv

Nt. Szabó Zoltán öt északafrikai, magyarral rokon nyelv kapcsolatait tárgyalja. Mint sok tudós esetében láthatjuk: anyagi akadályok miatt könyve még nem kerülhetett kiadásra.

Mindennél fontosabb a több, mint nyolcezer éves rovásírásunk magyar nyelv jelenlétét bizonyító ereje, s jelenkorunk kiváló tudósai,Friedrich Klára és férje Szakács Gábor fáradhatatlan kutató és tanító munkássága, valamint Torma Zsófia, az első magyar régésznő munkásságának fontosságát elénk táró tanulmányai. Teljes, átfogó képet honlapjuk segítségével nyerünk. Dr, Madarassy Enikő Torma Zsófia munkásságát tárgyaló műveivel együtt korszakalkotóak.

Íróasztal fiókjába zárva várják az ősszövegek rovásírásos megfejtéseinek közlését, melyek Oláh Imre Jenő, Madarász Kinga munkásságának gyümölcsei.

Ugyancsak íróasztal fiókjában várják Hegedűs György egyiptomi hieroglifák magyar nyelvünkkel és rovásunkkal kapcsolatos tanulmányai.

Jelen bevezetőm csak figyelemkeltés. Részletes kidolgozása később következik. Forrásmunkái honlapomon találhatók.
*
Ebbe a sorba tartoznak neves emberek gondolatai magyar ősnyelvünkkel kapcsolatban. Nálunk sokak számára ezek már közhely számba mennek, de nem magyarok számára mindez megelpő újdonság.

Teller Ede (1908-2003) életének 95 évéből 77-et külföldön élt, de még közvetlenül halála előtt is tökéletesen beszélt magyarul, sőt magyarul írta verseit is. Éppen ezért fontos, amit a magyar nyelvről mondott Pakson a Mai Nap, Budapest, 1991.9. száma közlése szerint:


"...új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar."

Hallottuk-e, hogy mit mondtak magyar akadémikusok rólunk?

- A Magyar Tudományos Akadémia 1860-as kiadott szótárából kiderül, hogy (Ez a Czuczor-Fogarasi értelmező szótár, melynek előkészítésében Vörösmarty Mihály is részt vett.) a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos véleménye akkoriban az volt, hogy a magyar nyelv ősnyelv, s például az ókori nagy nyelvek (és nyomukban a mai európai nyelvek) is a magyar nyelvnek csupán "leány-nyelvei", vagyis különbözőképpen romlott változatai.

Még a romlás okát is megmagyarázza a szótár előszavának írója:

"E leánynyelveken azt tapasztaljuk, hogy az anyanyelv szavaival jobbára úgy bánnak, mint merő lelketlen anyaggal, melyet majd megcsonkítva, majd megtoldva, néha kisimítva, majd öszvevisszahányva saját szerveikhez és izlésökhöz idomítanak a nélkül, hogy gyökeiket és képzőiket épségben hagynák, s alapérteményökről öntudatok volna.

Ezekben a szoros értelemben vett nyelvalkotó érzék és szellem kihalt, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség működik.

" Tehát a magyarból lett leány-nyelvek (ógörög, latin, mai európai nyelvek stb.) keletkezésének oka:

kihalt e népekből a nyelvalkotói érzék, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség működött.

A szótára a megfelelő címszavakban rendre meg is adta, hogy az a szó mely nyelvekbe került át az ősi időkben: latin, ógörög, szanszkrit, német, angol stb.

És egy másik, magyarországi "akadémikus":


Paul Hunsdorfer arról is nevezetessé vált, hogy elégette a Szentkatolnai Bálint Gábor által összegyűjtött magyar rovásírásos emlékeket.

Mellesleg ő az egyike, aki kitalálta nekünk a finnugor eredetet, s erről Arany János a következőkben számol be:

Arany János : Az orthológusok

"Kisütik, hogy a magyar nyelv
Nincs, nem is lesz, nem is volt,
Ami új van benne mind rossz,
Ami régi, az meg tót."

Mit mondtak a külföldiek a magyar nyelvről?

- Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos
nyelvtan megalkotója is volt, mondta :

"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

- N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):

"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy
meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

- George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában
sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a
magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."

- Grover S. Krantz amerikai kutató:

"A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv,
megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

- Ove Berglund svéd orvos és műfordító:

"Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Fent említett írásaim angol változatai is elérhetők honlapomon.



A moldvai Pusztinában élő Nyisztor Tinka - aki mellesleg Lausanne-ban doktorált - érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet. Alább olvasható felszólalása.

Bákóba is eljutott a norvég- és az UNICEF-támogatás. 50 falut fognak támogatni. A megyei tanács elnöke összeszedte a csángó gyerekeket (október 23-án) és elmondta, hogy megalázó a magyarok támogatása, csak megszégyeníti a jó moldvai román méltóságot, azzal a kis pénzzel, amivel támogatják a csángókat.

Ezt mondta Drágos Benea október 23-án a bákói Történelmi Múzeumban a csángó gyerekeknek, akiket a Katolikus Kollégiumból vittek oda, hogy meglátogassák a múzeumot:

Az új projekt segítségével (csak gondolom, hogy a norvég pénzről van szó!) megszüntetik a magyar nyelv oktatását, elbocsátják a magyar tanárokat (mintha ők alkalmazták volna) és bevezetik az olasz nyelvet, mert az hasznos és szép. A csángó nyelv ( a magyar szót nem mondta ki, az TABU Moldvában) rusnya, haszontalan, sérti a román büszkeségüket a csángóknak.

Csak azért gondolom, hogy a norvég támogatásról van szó, mert előtte két nappal Ponta és a bukaresti norvég nagykövet, meg az UNICEF képviselője Bákóban indították útjára azt a projektet, amelyből a bákói hátrányos helyzetű gyerekeket támogatják 50 faluban.

Mintha kezdeném megérteni a magyarországi történéseket a norvég támogatás körül!

Ide Romániába, Bákóba alig érkezett meg a támogatás és rögtön a baloldal kampányol vele. Rögtön a magyar nyelvet akarják irtani. Nem tisztem utána nézni, de megérne "egy misét"!!!!!!


Nyisztor Tinka PhD
Pusztina


TOMORY ZSUZSA HONLAPJA :


Link
 
 
0 komment , kategória:  TOMORY ZSUZSA  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 20 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 40 db bejegyzés
e év: 1186 db bejegyzés
Összes: 22634 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1732
  • e Hét: 45842
  • e Hónap: 155199
  • e Év: 1814566
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.