Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
Garai Katalin
  2018-03-09 09:22:15, péntek
 
  Garai Katalin

Álom és valóság

Tavaszi dal zeng
a rózsaszínű hajnalban,
de lehetek én boldog?
Mennyi szép virág van
fent a tündérkertben,
integetnek felém,
múljon el a bánat
és jöjjön a remény...
De mint a tűnő perc
úgy múlik az álom,
és éget belülről a könny,
fájón, nagyon fájón.
Mert fáj a valóság,
nincs rózsaszín hajnal,
szürke az ébredés,
semmi sem vigasztal...
Messze kerget a vágy,
ahol a remény él,
oda szeretnék menni,
ahol nincs semmi kétség.
Csöndes órák estjén
csak oda szállnék,
ahol veled találkoznék...
De addig csak hull,
hull érted a könnyem,
azt mondod: feledjek,
nem megy olyan könnyen.
Dúl lelkemben a vihar,
az egekig is felér,
s a szív, a bolond szívem,
meg egyre csak remél...

Álom és valóság
küzd ebben a harcban,
imádott hangodat
hallom minden dalban,
fáradt arcodat keresem az égen,
Te vagy nekem Kicsikém
az életem - reményem...
 
 
0 komment , kategória:  Garai Katalin  
Garai Katalin
  2018-03-07 16:32:41, szerda
 
  Garai Katalin

Csendes vallomás...

Halld meg szomorú, csendes énekem,
neked dalol az életem...

a kezed add, mert félek én,
viharok, veszélyek idején...

a kezed add, mert jön a tél,
kiterjeszti szárnyait a sötét éj...

a kezed add, mert itt a tavasz,
s szerelmes szívemből szikrák hullanak...

add a kezed, mert testemben ég a láng,
a vágy, fájó sebet szaggat rám...

kezed add, mert megcsillan a fény,
tűzköddé válik a szenvedély...

add a kezed, mert e szív szeretni vágy,
elhamvaszt belül az izzóláng...

a kezed add... a Tiéd vagyok,
s ha elmész tőlem - abba én belehalok...
 
 
0 komment , kategória:  Garai Katalin  
Garai Katalin
  2018-03-06 11:00:00, kedd
 
  Garai Katalin

Csak szeress...

A magányosságból nekem már elég,
amire vágyom: szíved szerelmével ölelj át,
halk szavaiddal néha kérdenéd:
"Mi kell édesem, mond mi fáj?"

Mint egykor boldogságunk tavaszán,
megfáradt kezed cirógatna csendesen,
fejemet az öledbe hajtanám,
s nem fájna már semmi sem.

Fejemet az öledbe hajtanám,
és nem kívánnék tőled semmi mást,
a csókjaidat már nem is óhajtanám,
csak a szerelmes cirógatást.

És ahogy álmos gyerekszáj dadog,
gügyögnék hozzád, mint egy kisgyerek:
"Én mindig jó voltam...és jó vagyok...
ígérem mindig jó leszek.. csak nagyon szeress!
 
 
0 komment , kategória:  Garai Katalin  
Garai Katalin
  2017-05-12 07:48:59, péntek
 
 
Garai Katalin

Csak szeress...

A magányosságból nekem már elég,
amire vágyom: szíved szerelmével ölelj át,
halk szavaiddal néha kérdenéd:
"Mi kell édesem, mondd, mi fáj?"

Mint egykor boldogságunk tavaszán,
megfáradt kezed cirógatna csendesen,
fejemet az öledbe hajtanám,
s nem fájna már semmi sem.

Fejemet az öledbe hajtanám,
és nem kívánnék tőled semmi mást,
a csókjaidat már nem is óhajtanám,
csak a szerelmes cirógatást.

És ahogy álmos gyerekszáj dadog,
gügyögnék hozzád, mint egy kisgyerek:
Én mindig jó voltam... és jó vagyok...
mindig jó leszek... csak nagyon szeress!
 
 
0 komment , kategória:  Garai Katalin  
Garai Katalin
  2017-05-11 08:13:41, csütörtök
 
  Garai Katalin

Amikor alszol...

Szerelmet hímzek vánkosodra,
aranyat szórok ősz hajadba,
csókot lehelek két szemedre,
s kíváncsian kihallgatom:
mit susog a szívverésed!?

Elfáradt kezeimmel megérintlek,
rád csókrózsáknak ezrét hintem,
s amíg pihensz a hóhab-ágyon,
gyönyörű álmaidra én vigyázok,
s áldom Istent, hogy miénk lett
ez a csodálatos szerelem...
tiéd a könnyem, nevetésem
tiéd szívemnek hű meséje,
csak Tiéd!

Amikor alszol:
Lelked ellopom, titkon halkan,
hogy láthassam, milyen a lelked,
miért fehérebb, mint a nárciszok,
és amikor holnap eljő a hajnal képe,
az álomágyat bevetem,
s akit álomba ringatott kezem,
felébredve, felém nevetve átölel,
még százszor jobban szeretem!
 
 
0 komment , kategória:  Garai Katalin  
Garai Katalin
  2017-05-10 11:54:27, szerda
 
  Garai Katalin

Egyszer...

Rád nem tudok gondolni másképp,
csak remegő szívvel, szomjazva,
szívemben fájó, tüzes vágy ég,
s e lángnak átadom magam.

Téged nem lehet várni máskor,
csak párás, meleg délután,
ha lepke csapong, s rőt nap lángol
a vörös-arany dálián.

Téged egyszer lehet szeretni,
egyszer, és többé sohasem,
de elmúlásomig belengi
életemet e szerelem...
 
 
0 komment , kategória:  Garai Katalin  
Garai Katalin
  2017-04-15 08:41:37, szombat
 
  Garai Katalin

Félelem

Tudod, mikor a csillagok és a fényes hold
ott fenn az égen egymásközt beszélik meg,
hogy itt a földön két embert, gúzsba tart a félelem.

Félelem, ha ránk telepszik, mit szól majd a külvilág,
érzésekkel hadakozva, mindig egymásra gondolva,
vajon nyerhetünk csatát?

Én is félek önmagamtól, mint nappal az éjszakától,
vagy a hó az olvadástól, de tudom,
ha erős leszek, csak nyerhetek.

Az ember az észnek parancsolhat, uralkodhat
test felett, de a szívnek, érzéseknek nem lehet. -
mint gejzír a föld mélyéről forróságként tőr elő.

Mertél volna lépést tenni, hozzám közelebb kerülni,
s nem félni a boldogságot,
hisz szemem csak látni vágyott.

Félned kell a félelmedet, élni kell az életedet,
mert az évek elrohannak, s mi marad,
csak a kétség, miért nem voltam bátrabb.
 
 
0 komment , kategória:  Garai Katalin  
Garai Katalin
  2017-04-14 11:34:54, péntek
 
  Garai Katalin

Belőled soha nem elég

Szívem tele van kívánsággal,
nem akar betelni az irántad érzett vággyal,
mindent szeretnék tudni rólad,
ott lenni mindenhol, ahol Te vagy,
érezni minden pillanatot amit a tested adott,
Belőled soha nem elég.

Az életet veled szeretném habzsolni,
belőled még sokkal többet birtokolni,
lehetsz számomra sok, de sosem elég,
belőled nekem több kellene még,
minden amit adtam magamból, a Tiéd,
Belőled soha nem elég.

Fontos a csókod, a tested, a lelked,
az ölelésed sosem unom meg, nem maradhat el,
elmosódik a múlt, csak a jelen létezik,
arcodat forró könnyeim öntözik,
mondd, miért szerettem beléd,
Belőled soha nem elég.

Magamhoz láncolni nem akarlak,
kövess önként, szabad akarattal,
szívemet eléd tettem, átadtam, elfogadtad,
hagyd ott ami visszahúz, a jelentől elválaszt,
hozd az örömöt, ami a szerelemhez köt,
Belőled soha nem elég.

Szívem telve hálával és szerelemmel,
mert hiszem, hogy hozzád az út szabad,
ha szemed nyitva, látod, mi okozza szomorúságom,
szükségem van Rád, kell a lényed, a fényed,
hisz nyelvemen itt a szó, tudod mi a mondandó,
Belőled soha nem elég.

Szerelem gyúlt a szívembe, ne vedd semmibe,
nem úgy adtam, mintha ajándék volna,
ha boldogan vállalod, szíved örül, s kitart,
rájössz majd, nem tudsz élni nélkülem,
s Te mondod akkor nekem,
Belőled soha nem elég.
 
 
0 komment , kategória:  Garai Katalin  
Garai Katalin
  2017-02-01 11:42:11, szerda
 
  Garai Katalin

Idő

Idő, idő, könyörgök néked,
ne vedd el tőlem e néhány szép emléket,
ne mosd el őket, mint eső a port,
ne tűnjenek el a végtelenbe,
hadd szorítsam őket a két kezembe.

Idő, idő, könyörgök néked,
a gyönyörű órák, az édes percek,
testünk mint két csepp a végtelenben,
egyek lettünk a hold fényében,
boldogok vagyunk, s szállunk a fénnyel.

Az az édes perc, melyben együtt lehettünk,
had maradjon az a perc szent nekünk,
ne tegyél semmit nyomtalanná,
szomorú szívemet boldogtalanná,
vérző szívemre írt te hozzál,
édes perceiddel vigasztaljál.

Idő, idő, könyörgök néked,
ne engedd, hogy csókjainkat
úgy említsük, mint a múltat,
ne hulljon érte szívem vére,
s ne gondoljak két szemére.

Idő, idő, könyörgök néked...

Engedd, hogy gondoljak a vágyra,
a csókra, az ölelésre,
imádkoztam földhöz és az éghez,
a vigaszt adó szép reményhez,
mindez a múltba ne vesszen,
hogy mindent az idő eltemessen.

Idő, idő, könyörgök néked,
nekem ő az áldott szerelem,
jó lenne hallani szíve dobbanását,
látni a vágytól égő arcát,
de jó lenne, ha mindezt visszaadnád.

Ne engedd, hogy bármi eltakarja mosolyát,
ne hagyd, hogy kialudjon a gyertyaláng,
ne engedd közé és közém a feledés fátylát,
úgy hagyd itt őt nálam, mint életem lángját
idő, idő, könyörgök néked...

Idő, idő, könyörgök néked,
ne vedd el tőlem e szép emléket,
vidítsd fel szívemet, ne hagyj feledni,
jobb néha nevetni, mint mindig sírni,
engedd Őt nékem örökké szeretni.

Ajánlom örök szerelmem jeléűl neked Kedvesem...
 
 
0 komment , kategória:  Garai Katalin  
Garai Katalin
  2017-01-29 10:08:05, vasárnap
 
  Garai Katalin

Fekete lovasok

Alkonyodik...
Az esthajnali égen
komor, bús felhők
egymást kergetik,
szobám falán az
árnyak egyre nőnek,
sokáig nézném őket,
akár pirkadatig.
Az árnyak közé
hangok is vegyülnek,
hangok, szavak,
könnybe fúlt sóhajok,
vagy felhevült képzeletem
hallja csupán őket,
mint vágtatnak ők, a
"fekete lovasok"?
Bárcsak lenne mindig
tűnő az árnyék,
s ne lenne az árny
sötét éjszaka,
mert hosszú az éj,
s messze még a hajnal,
vajon megvirrad-e rám valaha?
...de eljött a hajnal,
s vele a fénysugár,
nem engedte építsem
a hidat lankadatlan,
ne várjak hiába reád,
ez az híd legyen
közös köztünk...

Lépj hát, indulj, érezned
kell kezdetektől fogva,
ez vágyaim hídja, mely
hozzám elvezet...

Egy tündöklő csillag
jelent meg az égen,
biztató fénye tisztán
rezeg felém,
itt a földön is kigyúlt
egy drága csillag, melyet
ott látok ismét lobogni
szerelmem lángoló szemén.

Kérlek, nézz rám! -
S érezd, sosem vágytam
még így szerelmes ölelésed,
sosem szerettelek még ennyire...
 
 
0 komment , kategória:  Garai Katalin  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 216 db bejegyzés
e év: 1381 db bejegyzés
Összes: 7949 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 321
  • e Hét: 8471
  • e Hónap: 59528
  • e Év: 359282
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.