Regisztráció  Belépés
skorpiolilike.blog.xfree.hu
"A szeretet és a bizalom elválaszthatatlanok! Egyik sem létezik a másik nélkül." Pné Marika
2016.01.12
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
Éva Hirth: Minden ragyog
  2018-03-07 14:31:24, szerda
 
  Éva Hirth:
Minden ragyog

Naponta rám köszönt a kikelet,
zengnek a légben a madárénekek,
oly kitartóan csalogatja párját,
végre tavasz van, a csókokat várják.

Az ágak, bokrok zöld ruhát öltenek,
a sok virág illatával ébredek,
nézem a tavat, egy hal nagyot kortyol,
a pók is megérkezett, most éppen horgol.

A hangyák is szorgosan dolgoznak,
jó nagy kenyérmorzsákat pakolnak,
méhek repkednek virágról - virágra,
ráköltöznek a gyenge szirmokra.

Csitt, figyelj kicsit, én hallok valamit,
egy vakond épp a kertben szorgoskodik,
eljött a harkály a fákat tisztítani,
itt a tavasz,mindennek, újra kell ragyogni.




 
 
0 komment , kategória:  3 - Éva Hirth  
Hirth Éva: Gyönyörű hajnal
  2017-11-27 15:18:09, hétfő
 
  Hirth Éva:
Gyönyörű hajnal

Ma hajnalban előbb keltem, mint a nap,
a szabadban daloltak a madarak,
kortyolgattam az isteni kávémból,
szép lassan visszatértem álmomból.

Kócos hajamon szaladgált a szellő,
kávé illattal telt meg a levegő,
a csodás végtelenről ábrándoztam,
a nap társaságára már úgy vágytam.

Sok felhő kószált már fenn a magasban,
várták a napot, mikor áll ablakában,
arra jártak a pink színű fellegek,
átölelték a gyönyörű, kék eget.

A halovány pink színek elillantak,
utat nyitottak a napsugaraknak,
mi aranyra festette a világot,
és a dombon hagyott egy aranyláncot.

Arcomat kényeztette melegével,
mintha simogatott volna két kezével,
a fák lombjai közül rám kacsintott,
arany fénye a kávémban megmártózott.

 
 
0 komment , kategória:  3 - Éva Hirth  
Hirth Éva: Napként ragyogok
  2017-11-27 15:12:43, hétfő
 
  Hirth Éva
Napként ragyogok

Fényeket küldök a fellegeknek,
szerelmet a szerelmemnek,
kell a fények alatt táncolnom,
édes szerelmemet csókolnom.

Átkarolom az égi fényeket,
átkarolom a fájó szíveket,
én vagyok a fény az éjszakában,
csillag szerelmem szobájában.

Napként ragyogok, ha akarod,
bearanyozom az egész napod,
imádom minden porcikádat,
őrzöm minden egyes éjszakádat.

Fényeket küldök a fellegeknek,
világosságot szép szemeidnek,
te a boldogságot adtad nekem,
tőled ragyog így az én életem.
 
 
0 komment , kategória:  3 - Éva Hirth  
Hirth Éva: Csak még egyszer
  2017-11-27 15:09:07, hétfő
 
  Hirth Éva:
Csak még egyszer

Ó, csak még egyszer szerethetnélek,
csak még egyszer, mielőtt utam véget ér.
Együtt nézni a napfelkeltét,
együtt várni, hogy nyugovóra tér.
Szeretni téged, csak még egy kicsit,
míg szívünkben lüktet a vér,
még egyszer önfeledten csókolni ajakad,
mielőtt az életem csendesen véget ér.

Még mielőtt végleg elmegyek,
egy kicsit hinni szeretnék benned,
a szó, mit kimondok, ne reppenjen tova,
hisz nálad van szavaimnak otthona.
Örülni szeretnék neked,
és mindennek, ami igazán jó,
ha fekete falak ölelnek át,
ha lelkemben már gyász honol,
akkor hiába is szeretnék bármit,
már nem érzem, mi volt szép és jó.
 
 
0 komment , kategória:  3 - Éva Hirth  
Éva Hirth: Hideg van
  2017-11-06 12:18:22, hétfő
 
  Éva Hirth:
Hideg van

Zúzmara csilingel a faágakon,
csipkedi orcámat a fagyos hideg,
a dér már sátrat vert a fűszálakon,
hajladozva, és vacogva megremeg.
Az ég is kitárja csodás kék szemét,
bámul rám, és folyton felém kacsingat,
bárányfelhők vonulnak szerteszét,
a hegyek felé, egy elbandukolgat.
Odamegyek, megrázom az ágakat,
és a hajam deres színekben csillog,
az igazi ősz hajszál a fejemen marad,
a napsugara pedig már, úgy ragyog.
Imádom, mikor minden szép hódarás,
a természet így, ezerszer csodálatosabb...

 
 
0 komment , kategória:  3 - Éva Hirth  
Éva Hirth: Földig érő ágak
  2015-09-26 19:03:55, szombat
 
  Éva Hirth:
Földig érő ágak

Lelkem nyugalomra vágyott,
szívem a természetbe táncolt.
A folyóparton, mit benőtt a gyom,
bujkáltam át, a földig érő ágakon.

A természet lágy ölén csend uralkodott,
hatalmas fát láttam, szinte csalogatott,
az öreg fa lomjai alá értem,
csodálkozva, az arcába néztem.

A fa, mely már sok mindent megérhetett,
tátott szájjal néztem, és nem lepődött meg,
egy bibircsé kos orrú öreget láttam,
kacsingatott, hívott: gyere bátran.

Olyan volt, mintha nevetett volna,
olyan volt, mintha a nyelve is kilógna,
tar ágak mutattak a folyóra,
hatalmas lábaival, mintha lubickolna.

Mellé ültem, vártam talán átölel,
de nem mozdult, csak a levelek a szellővel.
Sokáig maradtam, együtt néztük a vizet,
mit lassan, csendben, a ködfátyol beterített...
 
 
0 komment , kategória:  3 - Éva Hirth  
Mikor nagy a bánatod, úgy érzed elég volt, feladod...
  2015-09-20 17:22:56, vasárnap
 
  Mikor nagy a bánatod,
úgy érzed elég volt, feladod!
Ülj le, s még egyszer gondold át,
e- rossz döntés, hány embert magával ránt...
Hány embernek tönkre teszed az életét,
mert te nem érezted ...az élet szépségét...

(Éva Hirth)
 
 
0 komment , kategória:  3 - Éva Hirth  
Éva Hirth: Harmatcseppek
  2015-09-20 17:21:02, vasárnap
 
  Éva Hirth
Harmatcseppek

A bokor már messziről csillogott,
meg is néztem, vajon mi van ott?
Messziről olyan volt, mint a kristály,
milyen csodás is volt e- látvány.

A nap sugara megcsillant rajta,
szemeim majdnem megvakította,
de csak egy pókháló cikázott jobbra-balra,
a kis ágakat a pók, oly sűrűre fonta.

A gyenge vesszőkbe kapaszkodott,
rajta millió harmat csepp csillogott,
a szél ahogy a bokrot fújdogálta,
a harmatcsepp, kéjes nász táncát járta.

A sűrűre font háló alá, a pók beköltözött,
sokat dolgozik, mert az ősz beköszöntött,
néhány levél már sárgulni kezdett,
de még a sok zöld színbe beleveszett.

Minden nap van valami ragyogó,
az élet ettől olyan csoda jó!
Mikor reggelente járom az utamat,
a meglepetés, soha el nem maradhat.

 
 
0 komment , kategória:  3 - Éva Hirth  
Éva Hirth: Megkeresem
  2015-09-20 16:51:34, vasárnap
 
  Éva Hirth:
Megkeresem

Nem értem, miért ébredek fel,
nem jó egyedül kelni minden reggel.
Nincs ki megkérdezné, hogy aludtál?
Nincs kivel kávézni, mielőtt elindulnál.

Nem tudom meddig bírom így,
már a remény is eltaszít....
A magányt már megszerettem,
pedig el kén kergetnem!

Talán lesz még ki velem kel fel,
kit haza várhatok ebéddel,
ki virágot hoz nekem,
ki oda súgja, hogy jó velem.

Kivel jókat kacagunk,
kivel összebújva, szomorúan sírunk.
Ki többé nem engedi el a kezem,
s megtartja,örökké a szívem.

Nem adom fel! Nem tehetem!
Bárhol is van, megkeresem...
Tudom, hogy képes vagyok arra,
hogy valakivel éljek ,összebújva.

Együtt mindent megoldhatunk,
Együtt, a fellegekben járhatunk,
hát keresek tovább,ha én nem,
valaki ...majd csak rám talál...

 
 
0 komment , kategória:  3 - Éva Hirth  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 3 db bejegyzés
e hónap: 290 db bejegyzés
e év: 1408 db bejegyzés
Összes: 54159 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1895
  • e Hét: 10415
  • e Hónap: 131725
  • e Év: 490464
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.