Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 33 
Cságoly Péterfia Béla: A kvótaper tanulságai
  2017-09-20 22:24:02, szerda
 
 



Megszületett egy döntés, amelyet a hazai, liberális, Brüsszel barát ellenzék kárörömmel, a kormány, a kormánypárt és a közvélemény nagy része érthetően felháborodással fogadott. Ezúttal azonban nem a szocialista-szabaddemokrata ámokfutás idejében megszokott impotens, sem pedig a Martonyi féle apatikus-megmagyarázós reakcióval fogadta a határozatot a magyar külpolitika, hanem - az utóbbi 60 év gyakorlatától eltérően - harcot és ellenállást hirdetett. Hozzátenném még, hogy újabb ,,nemzeti konzultáció" lehetősége is felvetetődött, joggal, a kormányzópárt köreiből, a betelepítéssel kapcsolatos durva külföldi, elsősorban a német politikai boszorkánykonyha és a brüsszeli bürokraták e tárgyú nyilatkozatözöne, fenyegetései kapcsán.

Ki kell jelentenem, hogy a rendszerváltás óta először értek maradéktalanul egyet Orbán Viktor kormányfő és a Fidesz - a magyar polgárok központi tájékoztatásának - elképzelésével. Világosan látszik ugyanis, hogy a kozmopolita, liberális sajtó elhallgatja, az immár Simicska Lajos által is támogatott műjobboldal, a Vona Gábor által vezetett Jobbik pedig képtelen normálisan, közérthetően elmagyarázni a kényszerbetelepítések igazi hátterét.

Egyértelműen, ez a nemzetközi tőke által irányított keresztényellenes terrorizmus, nem a migráció felgyorsulásával támadt fel Főnixként. Az első világháború után született meg Európa és a világ bekebelezésének, a ,,New Age" -nek újabb doktrínája. A háttérből vezénylő New Yorki székhelyű Külkapcsolatok Tanácsa [CFR] és a londoni Nemzetközi Kapcsolatok Királyi Intézete [RIIA] vette kezébe a gyeplőt, amely az angolszász világuralmi hegemónia folytatásaként most egy szélsőségesen ultraliberális és neokapitalista csoport, a Rockefellerek, a Rothschildok, a Morganok [e közismert zsidó bankárcsaládok tagjai] irányításával, kiegészülve a pénzfölötti uralmat gyakorlók által kiválogatott pártok, kormányok vezető személyiségeivel. A magyar közvéleménynek csak elenyésző százaléka van azzal tisztában, hogy ezek az intézmények irányítják a múlt század eleje óta előbb az angolszász országok, majd a világ sorsát. E terv része volt az első nagy világégés után a központi hatalmak, a hagyományhű monarchiák [Oroszország, Osztrák-Magyar Monarchia, Német Császárság] feldarabolása, uralkodócsaládjainak megsemmisítése, e folyamat része volt az immár felzárkózott, mind iparilag mind mezőgazdaságilag fejlett, versenyképes Magyar Királyságra mért trianoni, majd párizsi ,,békediktátum is. Hogy az európai, hagyományokat folytató keresztény kontinenst is céljaik [a reális gondolkodást, a fenntartható növekedést és a tradíciókat elvető fogyasztói társadalmat] igájába hajtsák, a fegyveres konfliktuson felül más eszközöket is bevetettek a tradicionális eszméket hordozó és megőrző népek számbeli csökkentésére, akár teljes kiirtására. A Világhatalom által uralt sajtó segítségével az 1930-as években újra felszínre kerültek a maltuzianista tanok propagálása, amelyben a világ túlnépesedéséről szóló hamis érvekkel kezdték az európai emberek megdolgozását. Érdekes módon pont a Rothschildok voltak ezen tudománytalan téveszmék, az emberi természetes szaporodás [keresztény értelmezésének] korlátozásainak legfőbb szószólói. Miközben az öreg földrészen egyre inkább terjedt az újabb és újabb fogamzásgátló eszközök propagálása, addig az ENSZ, főleg 1960-as évek után egyre nagyobb akciókkal állt ki - a keresztényi szolidaritásra és a humanitárius okokra hivatkozva - a harmadik világ gyermekeinek élelmiszerrel és gyógyszeres kezeléssel való megsegítése mellet. Eközben a már említett Rothschildok cégei már a föld legnagyobb fogamzásgátló és magzatelhajtó szereinek gyártói, legnagyobb piacuk pedig Európa és az Egyesült Államok. Párhuzamosan pedig a tőke sugalmazására kirobbantott I. és II. világháború borzalmainak folyamatos felidézésével, valamint a Soá érveivel módszeresen is megkezdték az európai nemzetállamok ez irányú lebontását. Fizetett megmondó embereik már az 1800-as évek végétől kezdték szajkózni, hogy a patriotizmus, a nemzeti identitás, a szülőhazához való ragaszkodás abszolút lényegtelen, hogy csak a lét a fontos, hogy egyetlen meghatározó közösség a társadalmi pozíció, amely nemzetek feletti. A globális médiaterror segítségével egyre több embert sikerült az általános ,,boldog tudatlanság" állapotába terelni, akik, lassan de biztosan elhitték az olyan ultraliberális, emberellenes filozófusok tanait, mint Karl Popper: ,,Úgy vélem, mindenkinek, aki becsüli a békét és a civilizált életet, azon kell dolgoznia, hogy felvilágosítsa a világot ennek a híres - vagy mondjam inkább hírhedt? - elvnek, a nemzeti önrendelkezés elvének gyakorlati kivitelezhetetlenségéről és antihumánus voltáról, amely ma az etnikai terrorizmus végső szörnyűségeibe süllyedt!" E gondolatok befogadását elősegítette a II. világháborúban életben maradt ifjú német és osztrák nemzedék gondosan titkolt ,,nácítlanítása", amelyben teljes bűnbánatra és szellemi- lelki feladásra kényszerítették pszichológiai terrorral ezt a nemzedéket.

Az amerikai Samuel Huntigton cikkek tucatjaiban is sugallta azt a geopolitikai alkalomszerűségekről és célszerűségekről szóló - Washington által később gyakran alkalmazott - doktrínát, amelyben az európai keresztények történelmi, kulturális, nyelvi, valamint vallási irányzatainak [katolikus, protestáns, ortodox] különbözőségei miatti ellentétek kihasználását és egymás ellen fordítását taglalják. Sokan nem emlékeznek rá, sokan nem is tudnak arról a Time magazin [1996-os] egyik számában megjelent írásról, amelyben a hagyományhű európai eszméket porig alázva fejtette ki a ,,szép új világ" vezetőinek az ezt követő ötven évre vonatkozó terveit, köztük az Európai Unióba ,,kötelezendően" felveendő Törökország és Izrael Állam elképzelését. Ennél világosabban csak a francia Le Monde cikkírója beszélt 1997 márciusában, tehát immár több mint húsz éve. Arra figyelmeztet igen arrogánsan, hogy: ,,ha Franciaország és Európa úgy döntenek, hogy továbbra is egy keresztény klubként határozzák meg önmagukat, akkor egymilliárd emberrel való összecsapásra, egy igazi civilizációs háborúra kell felkészülniük; korábbi geopolitikai vállalásaik miatt." Az egyre inkább önző liberális nyugati [és kelet-közép-európai] kispolgári társadalmakat pedig elkezdték riogatni azzal, hogy nem lesz, aki megtermeli majd a nyugdíjukat és orvosi ellátásuk árát. E folyamatos agymosásnak és az ehhez kapcsolódó pozitív befogadáspolitikát folytató angol, holland, francia, majd a német-osztrák- svéd felelőtlen ,,willkommenkulturs"-nak az eredményét már kezdjük megtapasztalni, a fehér rassz és a keresztény kultúrkör már az általános iskolákban is kisebbségbe került napjainkra a Lajtán túl... A kommunizmus összeomlása utáni űr, amely mindig hivatkozási alap volt a zsidó érdekeket maradéktalanul szolgáló, az évtizedek óta Washington uralta Nato katonapolitikai zsarolássorozatban, eltűnt. Európa keresztényeinek többségét napjainkra a tisztánlátás teljes hiánya, politikai vezetőinek legtöbbjét immár a folyamatos képmutatás és hazudozás jellemzi. Eközben a londoni és washingtoni éceszgéberek arra is rájöttek, hogy a brit-amerikai világhegemónia, és így a háttérhatalom, a New Age urainak elképzelései a porba hullhatnak. Ezért húzták és húzzák elő most, mert a török-izraeli tagság láthatólag akár egy évtizeddel is csúszik, az etnikai alapú bomba - az iszlám terrorizmus és a felpörgetett migráció - ütőkártyáját, hogy a keresztény Európa immár részleteiben megtörtént megszállását és megsemmisítését beteljesítsék. Hegymagason, ez év augusztusában a Szent Lőrinc vértanú tiszteletére tett szentmisén dr. Barsi Balázs OFM, szerzetes-hitszónok, teológia tanár azt állította: ,,a nyugati kereszténység immár meghalt, de nem baj...", a Szűz Anya Magyarországa erős bástya ezer éve!

A fentiekből következik, hogy nagyon fontos, így minden magyar, keresztény és jobboldali számára támogatandó az újabb nemzeti konzultáció pontos, precíz, minden részletre, a brüsszeli célokat is felvázoló, erre is kiterjedő tájékoztatása. Érezze mindenki, hogy Orbán Viktor és kormánya korrektül gondolkodik az identitás kérdésében, ahogy egykor a rendszerváltás óta folyamatosan félremagyarázott Szabó Dezső, a pamflet Michelangelója állította: ,,minden magyar felelős minden magyarért". És legalább ekkora feladat megérteni és megértetni minden más érvvel szemben a közös nemzethez való tartozás katarzisát, amit minden nap meg kell élni és meg kell erősíteni. Ezért kell és jó a múltba merengeni, felhasználni az irodalmat, okulni történelmünkből, merítve anyanyelvünkből. Hogy ne Európában vagy a nagyvilágban keresse bérrabszolgaként boldogulását aki magyarnak született, hanem érezze a Kárpát-haza szólító szavának és a magyar nemzethez való tartozásnak az erejét, ahogy egykor a fejthetetlen Tamási Áron írta: ,,Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." Az otthontalan embert hányja, veti a sors, az otthon lévő ura sorsának...

2017. 09. 17.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  SZÓZAT - havilap  
Szózat havilap szeptember
  2017-09-05 23:02:07, kedd
 
  Cságoly Péterfia Béla főszerkesztő írja:

Korai szeptemberi estékre ajánlom a mától olvasható Szózat havilap, www. szozat.org. friss számát. A Bolyongásokban felhívás megengesztelődésre Mária országának népeihez. A főszerkesztő megosztja Önökkel egy lidérces álmát a kánikulai Rómáról. Születésnapi összeállításunkat, amelyben Herczeg Ferencre, Harsányi Lajos papköltőre valamint Tamási Áronra emlékezünk. Kitekintő rovatunkban a litván költők modern klasszikusait mutatja be Gaál Áron, bibliai rigmusok óvodásoknak Árpádfia Levente tollából, valamint Jagos István Róbert, új szerkesztőtársunk nagy ívű összeállítása a -Kortárs- rovatban. Emellett még számtalan érdekességre, elfeledett klasszikus művekre és hiánypótló összeállításra is felhívnám figyelmüket.



Link




 
 
0 komment , kategória:  SZÓZAT - havilap  
Már olvasható a Szózat irodalmi havilap júliusi száma
  2017-07-14 18:39:46, péntek
 
  Már olvasható a Szózat havilap, www. szozat.org. 2017. júliusi száma. A főszerkesztő Gyóni Gézáról szóló elmélkedése a "Levél az olvasónak" - menüpontban, folytatják Nyírő József és Mikszáth Kálmán műveit bemutató sorozatukat, felidézik Lendvai István író, költő, a Gestapo áldozatának munkásságát. Ezen felül még sok érdekes és tanulságos írással próbálják megkoronázni a nyár pihenőnapjait. Felhívják figyelmüket a rendszeresen frissülő, főlapjukon található hírözönre, valamint a jobb sávban olvasható programajánló plakátjaikra is.


A Szózat júliusi száma : Link


A Szózat havilap honlapja : Link




 
 
0 komment , kategória:  SZÓZAT - havilap  
Megjelent a Szózat májusi száma
  2017-05-04 23:15:27, csütörtök
 
  2017. 5. szám tartalma :


Link







A Szózat havilap honlapja:


Link
 
 
0 komment , kategória:  SZÓZAT - havilap  
Saját életéből merítette a tragédiát
  2017-01-24 21:02:29, kedd
 
  Szerelem és küzdés nélkül mit ér a lét? - kérdezi Ádám Lucifertől Az ember tragédiájában. Madách Imre számtalan olyan kérdést tett fel művében, amely azóta is foglalkoztatja az emberiséget. A nagy gondolkodó, író és költő éppen 194 éve, 1823. január 20-án született.

Madách Imre nemesi családban látta meg a napvilágot, idősebb Madách Imre és Majthényi Anna elsőszülött fiaként. Talán kevesen tudják, de a család egészen a 13. századig vissza tudta vezetni származását. Imre szülei kastélyában töltötte gyermekéveit Alsósztregován. Nevelői vezették be a tudományokba, és a családi körön kívül nem is igazán volt társasága, így zárkózott ifjúvá érett. Visszahúzódó magatartását csak tovább növelte, hogy korán elvesztette édesapját. A magány elől a könyvekbe menekült, hat idegen nyelvet tanult meg (német, szlovák, francia, angol, latin, ógörög), és már akkor tollat ragadott a kezébe.





Írói ambícióit bizonyítja, hogy nagyon fiatalon, már 15 évesen lapszerkesztésen gondolkozott. Öccsével, Pállal együtt hetilapot írt Litteraturai Kevercs címmel, melynek elsőszámú olvasói a családtagok voltak. Emellett természetesen olvasta az akkori folyóiratokat és a magyar költők verseit is. Pestre 1837 őszén került, amikor beiratkozott bölcsészetet tanulni, a második évben azonban már jogot hallgatott évfolyamtársaival, köztük Andrássy Gyulával és Lónyay Menyhérttel.

A fiatal, visszahúzódó fiú az egyetemi évek alatt kinyílt, diáktársaival kéziratos lapot szerkesztett, úszott, vívott, festett, zongorázott, részt vett az egyetemi ifjúság báljain, kirándulásain, színház- és koncertprogramjain, és a szerelem is megtalálta. Diáktársának húgába, Lónyay Etelkába szeretett bele, aki első verseinek múzsájává vált. Nem csoda, hogy ekkor jelentek meg első művei is a Honművészben, majd az első kötete is: a 26 költeményt tartalmazó Lantvirágok. Később azonban édesanyjával és testvéreivel visszautazott Nógrádba, és magánúton folytatta és fejezte be tanulmányait.




csesztve.hu

Ügyvédi vizsgája után, 1843-ban Nógrád megyében tiszteletbeli aljegyző lett. A visszahúzódó Imrét itt Szontágh Pál, legkedvesebb barátja csalta el társaságba. Még egy Nógrádi Képcsarnok című füzetet is összeállítottak a megyei közélet nagyobb alakjait bemutató epigrammákból. Bár 1844-től táblabíró, majd élelmezési főbiztos lett, az írást sem hagyta abba, alkotott verseket, elbeszéléseket, esztétikai értekezéseket és hat drámát is.

A szerelemben azonban nem volt szerencséje. Feleségét, Fráter Erzsébetet 1845-ben vette el anyja akarata ellenére. A két asszony később sem kedvelte meg egymást. Bár Madách eleinte boldognak érezte magát családja körében, csesztvei birtokán, a szabadságharc idején kiújult régi szívbaja, és ágynak esett, a forradalom leverése után pedig két tragédia is érte. Befogadott ugyanis egy politikai üldözöttnek: Rákóczy Jánost, Kossuth titkárát, és amikor lebukott, elfogták és majdnem egy teljes évig fogságban tartották. A vizsgálat végén bizonyítékok híján elengedték, de Pesten kellett maradnia felügyelet alatt. Mire hazaért, feleségét hűtlenségen kapta, ezért a családi béke odalett, és 1854-ben elváltak. Madách ezután édesanyjával élt, csalódása és magánya elől pedig ismét az írásba menekült.




csesztve.hu

Ekkor született meg az emberiség nagy drámája is, bár az első vázlat már a fogság alatt elkészült Lucifer címmel. A második változatot magával vitte Pestre is, ahol Arany János véleményét kérte ki. A mű hatalmas sikert aratott a Kisfaludy-társaságban, és megjelenése után rögtön taggá is választották Madáchot. A mű népszerűsége pedig azóta, az elmúlt 150 évben is töretlen, számtalan nyelvre lefordították, hazánkban pedig egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak. A mű olyan kérdéseket tesz fel, amellyel mindannyian találkozunk életünk során. Az egész emberiség sorsával foglalkozik, miközben személyes történetünket is felfedezhetjük lapjain. Az életrajzírók szerint Madách Imre saját élettörténetét mesélte el benne.

Ahogy Palágyi Menyhért fogalmazza meg Madách Imre élete és költészete című 1900-ban kiadott könyvében: ,,Madách Imre életrajza legjobb s legrészletesebb magyarázata az ő főművének, mert e műben ő tudatosan egész élettörténetét foglalta össze a maga sajátos, önalkotta költői módszerével. Mikor családi boldogsága összeomlott és maga alá temette ifjuságának legédesebb álmát, életének nagy özönvizéből egy hatalmas erőfeszítéssel mindent megmenteni iparkodott a költészet számára, ami még megmenthető volt. A sors azért sujtotta oly kegyetlenűl az embert, hogy annál nagyszerűbb életre támaszsza benne a költőt."


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  SZÓZAT - havilap  
Erdélyi János: Egy székely ballada – "Barcsai"
  2017-01-22 00:34:17, vasárnap
 
 



A Magyar Kultúra Napjára egy érdekes tanulmányt közlünk Erdélyi János, Felvidéken, a Kassa közeli Kiskaposon 1814. április született tanár és költő, a Kisfaludy Társaság egykori titkárának tollából. Korának egyik polihisztora volt, ügyvédi diplomája megszerzésre után lelkes művelője és kutatója lett a magyar irodalomnak, a magyar múltnak, a magyar kultúrának. A közölt székely ballada, ,,Barcsai," más olvasatban is fellelhető, Kriza János néprajzkutató, unitárius püspök gyűjtéséből, amit érdekességképpen az eredeti közlemény után bemutatunk.

,,Legkönnyebben össze lehet téveszteni a népköltészetet a nemzetivel. Itt azon alapvonások teszik a különbséget, melyeket akkor vesz föl a népjellem, mikor nemzet lesz a népből. Bárminő szerződések, alkotmány és uralkodási forma íratnak is a nemzet oklevelébe, mindez a nép szellemén nem változtat, hanem csak új vonásokat tesz ahhoz.

Így vesz föl némely sajátságot a nemzet külső jelekben is, minő a zászló, címer, színek, öltözet, viselet: de ezek is tagadhatlanul oly formát és jellemet fognak ölteni, melynek első eszméje a néptömeg kedélyéletében gyökerezik. Innen van aztán ama bűbájos ragaszkodás a nemzeti színekhez, zászlókhoz a csatában; innen az öltözet és viselet iránti nem előszeretet, hanem tősgyökeres hajlandóság."

- Erdélyi János: Népköltészetről

Hogy több mint ezer éves magyar kultúránkat méltóképp ünnepeljük, mellékeljük a Nagy Lajos gyűjtötte balladaszöveg rovással irt változatát, mert Nagy egy másik közleményében célzott arra, hogy rovásfaragott botot szorongató öreg pásztortól hallotta népköltészetünk- balladáink több jeles kincsét. A rovásos változat Tisza András úrnak, a számítógépes rovásírás egyik létrehozójának és művészének köszönhető.

*

Erdélyi János: Egy székely ballada

A ,,Kolozsvári Közlöny" 1858. 81. számú Tárcájában Nagy Lajos közléséből egy minden tekintetben figyelemre méltó balladát olvasunk, melyet mint írja, azelőtt öt évvel egy ifjú székely elmondása után írt le a Nyárád mentén. Nagy Lajos köszönetet érdemel mindnyájunktól, s példája követésre méltó, mert ki tudja nem volnánk-e bőviben az efféle népi ereklyéknek, ha találkoznék egy-egy Nagy Lajos kellő figyelemmel s gyöngyé műérzékkel az érzékkel az érzések iránt.

A ballada címe ,,Barcsai"; maga így hangzik:

Apám, apám, apám, lelkem, édes apám!
Anyám asszony bizony Barcsait szereti
,,Hallod asszony, hallod, mit mond a kis gyerek?"
,,Hallom, uram, hallom, lelkem jámbor társam,
5. Részeg a gyermek, nem tudja mit beszél."
Ottan elindula ajh! ki Kolozsvárra,
Fele útját mene, onnan visszatére,
Hazájához ére.
,,Nyiss ajtót, nyiss ajtót, asszony, feleségem.
10. ,,Nyitok lelkem utam, lelkem jámbor társam,
Hogy vessen nyakamba vántoros szoknyámat,
Hogy kössem előmbe patyolat ruhámat,
Hogy tegyem fejembe rece fátyolomat,
Hogy húzzam lábomba szép piros csizmámat."
15. Akkoron berúgá palota ajtaját.
,,Add elé, add elé a nagy láda kulcsát."
,,A szomszédba jártam, kerten átalhágtam,
Ottan elvesztettem a nagy láda kulcsát,
Hanem megtaláljuk szép piros hajnalban."
20. Akkoron berúgá nagy láda oldalát.
Csak kihengeredék belőle Barcsai.
Ajh! megfogá őtet, s egybe fejét vevé.
,,Állj elé, állj elé asszony, feleségem!
Három halál közöl melyiket választod.
25. Vagy főbe lőjelek vagy fejed vegyem
Vagy hét asztal vendégnek vígan gyertyás tartasz?"
,,Három halál közöl én is azt választom:
Hét asztal vendégnek vígan gyertyát tartok."
,,Hallod ím szolgáló, hozd be a végvásznat,
30. S a nagy kászu szurkot.
Tetején kezdjétek, talpig tekerjétek,
Talpánál kezdjétek, tetig égessétek."
Istenem, Istenem, mit nem cselekedtem,
Megöltem Barcsait s kedves feleségem!

Ritka levén a szerencse, hogy igazán népköltői darabokkal újonnan találkozzunk, a midőn a jelen költemény felett valódi örömet nyilvánítanám, célosnak vélek egy két észrevételt, magyarázatot alá függeszteni. Legelsőben is meg van cáfolva az a hiedelem általa, hogy már nem találtatik népünkben ős eredeti alak, valódi típus. Ez a ballada kétségkívül olyan, a mint utóbb meg fogom magyarázni és bebizonyítani. De elébb szólok a külsejéről.

A kéz alatti ballada rímtelen, benne semmi külformaiság, mint a sándorvers tizenkét szótaga, sorközépen hűségesen megtartott metszettel. Két sor (8. és 30.) csak hat szótag, más kettő (26. és 31.) egy-egy szótaggal hosszabb, azaz tizenhárom szótag. Az előadás párbeszédi; legvégén két sor monológ, magán beszéd. E tekintetből úgy látszik, a ballada két részből áll. Egyik a ballada maga, másik ama két végső sor, mely az én hitem szerint nem tartozik szorosan a műhöz, és igen könnyen lehető, hogy később vettetett utána valamely kegyes vezeklő elme által, ki a férj vad eljárását, kegyetlenségét akarta szelídíteni általa. Mindamellett jó helyen áll más tekintetben, mert az nem egyéb, mint szólamló adat arra, hogy a költői igazság kiszolgáltatása a műből elmarahatlan. E részből a népi műérzéket példásan ábrázolja, de nem állítja ki az előzmények után várható erőteljes befejezést, ha még erre szükség volna, megengedvén mindazonáltal, hogy a népi balladák befejezése olykor igen halvány, elmosott, de éppen azért, legalább az én csekély belátásom szerint, mert többnyire ki vannak pótolva, mint jelenleg is.

Azonban mindezt föltéve, de nem vitatva, érdekesebbnek látom arról szólani, mennyiben és miben felel az meg a művészi kívánalmaknak és hogy igazolható édes testvérisége más magyar népi efféle termékkel.

Szembetűnő mindjárt a ritka rövidség, szabatos, föltétlen, egyenes beszéd, mely kereken fely, mint a parancsolat, és az ezzel járó sebessége a cselekménynek vagy történetnek. Továbbá jelzők kevéssé használtatnak, kivéve, a hol külső, látás alá eső, tehát festői szolgálatot tehetnek, mint az asszony öltözékeinek elírásánál, aztán a nagy láda, piros hajnal említésekor. Egyébiránt ha egész lelkéből akarja magát kifejezni a bensőséges tartalom, bőven és minden tartózkodás nélkül haszáltatik ugyanazon szó ismétlése, igen megegyezőleg a népi előadásról tett régibb észrevételemmel, melyet a jelen ballada is bizonyít, ,,hogy a kettőztetés (itt hármaztatás sőt négyeztetés is) több erőért használtatik, mi különös emphasis mellett annál nagyobb egyszerűséget ád a szólamlásnak;" ilyenek az első sorban:

,,Apám, apám, apám, lelkem édes apám"
Hallod, asszony, hallod? (3. sor)
Hallom uram, hallom (4. sor)
Nyiss ajtót, nyiss ajtót (9. sor)
Nyitok lelkem utam, lelkem jámbor társam (10. sor)
Add elé, add elé (16. sor)
Állj elé, állj elé (25. sor)

Mindezen ismétlések gyorsaság, meglepetés, indulat kifejezései, s ekképp az előadás lényegéhez szorosan tartozó formák és módok, miből talán azt lehetne következtetni, hogy magok az úgynevezett refrainek sem akarnak egyéb lenni, a népi példák után, a kötészetben, mint a költemények pathószát, egységét fenntartó, kifejező módok, pl. Aranynál ,,Ágnes asszony" balladájában. ,,Oh irgalom atyja ne hagyj el." Bajzánál a skót balladában: Edvárd, Edvárd, melyhez az eredetiben még az oh felkiáltás is oda toldatik a versszak közepén, végén, és sok más egyebütt, pl. a magyar dalokban ,,haja hajh!" s több ilyen felkiáltások, csakugyan a költemény pathószának hordozói.

Nevezetes továbbá az ismétlések egy más neme, de a mely már az elbeszéléshez tartozik, s ennek szabatosságát fejezi ki és szintén gyakori a népköltészetben hon és kívül. Ezek bizonyos válságos beszéd vagy beszédválság, mikor a felelet magában hordja vagy ismétli a kérdést, p. o.

,,Add elé a nagy láda kulcsát (15. sor)
,,Elvesztettem a nagy láda kulcsát (18. sor)
,,Három halál közül melyiket választod?" (24. sor)
,,Hét asztal vendének vígan gyertyát tartasz?" (26. sor)
,,Három halál közül és is azt választom (27. sor)
,,Hét asztal vendégnek vígan gyertyát tartok (28. sor)

így a 15. és 20.. sor Akkoron berúgás tb. aztán 31. és 32. csupa ismétlések s mégis mennyire helyükön!

Az egész költemény harmincnégy sor s úgyszólván minden szót ismétel s annyi cselekményt állít elő, hogy igen tartalmasnak mondható, nem felejtkezvén meg az elevenségről, mely az egészet szapora mozgalomban tartja.

Mondám e ballada festői részét. Ímé a nő ruházatának leírása most is, pedig a nagy sietségben vagy talán azért oly részletes, hogy idő nyeressék általa? Mindegy! Ki ne emlékeznék meg itt a Népdalok és Mondák III. kötetében 153. lapon 260. számú balladára, hol az anya mondja leányának: öltözz fel, ily szavakban részletezve:

,,Húzd fel a csizmádat,
Szép karmazsin csizmát,
Vedd rád selyem ruhád,
Szép pár selyem ruhát,
Tegyél az ujjodba
Tíz pár arany gyűrűt."

És mostan:

,,Hogy veszem nyakamba vántoros szoknyámat,
Hogy kössem előmbe patyolat ruhámat,
Hogy tegyem fejembe rece fátyolomat,
Hogy húzzam lábomba szép piros csizmámat."

Megjegyzem a 20. és 21. sort együtt a csak szóért, melynek hamar, könnyen, csekély munkával egy értelmű jelentése van itt is, mint egyebütt a népi mondásokban, p. o. Oláh Gerő balladájában (Népd. és Mondák I. k. 376. lap)

,,érjük el ama nagy őzet."
A fakó ló csak eléri,
Oláh Gerő csak ellövi.

Vagy az ilyen közmondási alakok:

,,Erőtlent az erős csak zsákba rázza."

Jelenleg:

,,Csak kihengeredék belőle Barcsai."

Jegyzést teszek még a két hosszú sorra; egyik a 26., másik a 32. Ezek mindegyike hosszabb egy szótaggal, mint mondám, de ha a 25. és 26. így adaték:

,,Vagy főbe lőjelek vagy fejed vegyem vagy
Hét asztal vendégnek vígan gyertyát tartasz,"


megvolna a kellő szabadosság. Hasonóul van rá példa, mely szerint a harminckettedik sor is rövidíthető egy taggal a teteig szóban, mely így is rosszul van a mai tetejéig helyett, s kellene lenni, az én hitem szerint, tetig alaknak, mint a már említett 260. számú balladában (Népde. és Mondák III. kö. 153. l.) a végső sor e helyett ,,halálom órájaig" így áll: halálom óráig; tetekeig h. tetig ugyanazon analógia. aztán a tat=tet ebben: hajó tatja, tetje, mi egyik példa a Lugosy-féle magyar, megyer szóidomulásra.

Jegyzést teszek a két rövid vagyis fél-fél sorra:

Hazájához ére (8. sor)
A nagy kászu szurkot (30. sor)

Ezekből hiányzik a sor egyik fele, vagy ismétlésnek kellene állani kiegészítőül.

Vagy végre még utolsó megjegyzésem az 5.; 11.; 12.; 13. és 14. sorra. Az 5. sorban e. h. részeges így volna javítandó részeg az (a gyermek); a gyermekről részegest minek volna mondani! A többi sorok elején a hogy helyett álljon mindenütt hadd. Most még egyszer, könnyebb olvasás végett így próbálom, merem az egészet közleni:

Barcsai

Apám, apám, apám, lelkem édes apám,
Anyám asszony bizony Barcsait szereti'
,,Hallod asszony, hallod, mit mond a kis gyerek?"
,,Hallom uram, hallom, lelkem édes jámbor társam,
Részeg az a gyermek, nem tudja mit beszél."
Ottan elindula ajh! ki Kolozsvárra,
Fele útját mene, onnan visszatére,
Onnan visszatére, hazájához ére.

,,Nyiss ajtót, nyiss ajtót asszony, feleségem.
,,Nyitok lelkem utam, lelkem jámbor társam.
Hadd vessen nyakamba vántoros szoknyámat,
Hadd kössem előmbe patyolat ruhámat,
Hadd tegyem fejembe rece fátyolomat,
Hadd húzzam lábomba szép piros csizmámat."

Akkoron berúgá palota ajtaját.
,,Add elő, add elé a nagy láda kulcsát."
,,A szomszédba jártam, kerten átalhágtam,
Ottan elvesztettem a nagy láda kulcsát,
Hanem megtaláljuk szép piros hajnalban."

Akkoron berúgá nagy láda oldalát.
Csak kihengeredék belőle Barcsai.
Ajh! megfogá őtet, s egybe fejét vevé.

,,Állj elé, állj elé asszony, feleségem!
Három halál közöl melyiket választod:
Vagy főbe lőjelek vagy fejed vegyem vagy
Hét asztal vendégnek vígan gyertyás tartasz?"

,,Három halál közöl én is azt választom:
Hét asztal vendégnek vígan gyertyát tartok."

,,Hallod ím szolgáló, hozd be a végvásznat,
Hozd be a végvásznat s a nagy kászu szurkot.
Tetején kezdjétek, talpig tekerjétek,
Talpánál kezdjétek, tetig égességek."

Istenem, Istenem, mit nem cselekedtem!
Megöltem Barcsait s kedves feleségem!



Gyűjtötte Nagy Lajos 1853-ban, egy ifjú székely elmondása szerint, a Nyárád folyó mentén.
In: Kolozsvári Közlöny1858./61.

*
Kriza János gyűjtése

"Barcsai"

Menj el uram, menj el ajh ki Kolosvárra,
Ajh ki Kolosvárra, apám udvarába,
Hozd el onnat, hozd el a nagy vég vásznakat,
A nagy vég vásznakat s ingyen kapott gyócsot. -

Ne menj apám, ne menj, ajh ne menj hazól ki,
Anyám asszony bizon Barcsait szereti. -
Hallod asszony, hallod, mit ebeg a gyermek?
Ne hidd édes uram, részeg az a gyermek. -

Azzal elindula az asszony szavára,
Az asszony szavára ajh ki Kolozsvárra.
Mikor fele utját elútazta volna,
Csak eszibe juta kisebb gyermek szava,
Ahajt megfordula, haza felé tére,
Haza felé tére, hazájába ére.

Nyiss ajtót, nyiss ajtót, asszony, feleségem!
Mingyárt nyitok, mingyárt édes jámbor uram!
Hadd vessem nyakamba viselő szoknyámat,
Hadd kössem előmbe az előruhámat. -

Nyiss ajtót, nyiss ajtót, asszony, feleségem!
Mingyárt nyitok, mingyárt édes jámbor uram,
Hadd huzzam lábamba fejelés csizmámat,
Hadd kössem fejemre viselő ruhámat.

Nyiss ajtót, nyiss ajtót, asszony, feleségem:
Ajh mit tuda tenni, ajtót kelle nyitni. -
Add elé, add elé a nagy láda kólcsát. -
Nem adom, nem adom a nagy láda kólcsát. -
A szomszédban jártam, kerten átal hágtam,
A nagy láda kólcsát ottan elhullattam;
Hanem megtaláljuk szép piros hajnalkor,
Szép piros hajnalkor, világos viradtkor.

Ahajt csak bérugá gyontáros ládáját,
Végiglehasitá[!] az egyik oldalát.
Csak kihengeredék Barcsai belőle,
Ajh kapja a kardját, fejit vevé vélle. -

Hallod feleségem, hallod asszony, hallod,
Három halál közzül melyiket választod?
Avagy azt választod: hogy fejedet vegyem,
Vagy selyem hajaddal házam kisöpörjem?
Avagy azt választod, reggelig virrasztasz,
Hét asztal-vendégnek vigan gyertyát tartasz?
Három halál közzül én is azt választom,
Hét asztalvendégnek[!] vigan gyertyát tartok.

Inasom, inasom, én kisebb inasom!
Hozzad elé, hozzad a nagy kászu szurkot,
Hozzad elé, hozzad a nagy vég vásznakat,
A nagy vég vásznakat, ingyen kapott gyócsot.
Fejinél kezdjétek, talpig tekerjétek,
A sok ingyen gyócsot fejire kössétek,
Fejénél kezdjétek, talpig szurkozzátok,
Talpánál kezdjétek, végig meggyujtsátok.
Fejihez állitok egy oláh furujást,
Lábához állitok egy cigán hegedüst.
Fujjad oláh, fujjad az oláh furuját,
Huzzad cigán, huzzad a cigán hegedüt,
Fujjátok széltibe, huzzátok izibe,
Mostan hadd vigadjon feleségem szive.




Nagy Lajos gyűjtése

"Barcsai"


Apám, apám, apám, lelkem édes apám,
Anyám asszony bizony Barcsait szereti'
,,Hallod asszony, hallod, mit mond a kis gyerek?"
,,Hallom uram, hallom, lelkem édes jámbor társam,
Részeg az a gyermek, nem tudja mit beszél."
Ottan elindula ajh! ki Kolozsvárra,
Fele útját mene, onnan visszatére,
Onnan visszatére, hazájához ére.

,,Nyiss ajtót, nyiss ajtót asszony, feleségem.
,,Nyitok lelkem utam, lelkem jámbor társam.
Hadd vessen nyakamba vántoros szoknyámat,
Hadd kössem előmbe patyolat ruhámat,
Hadd tegyem fejembe rece fátyolomat,
Hadd húzzam lábomba szép piros csizmámat."

Akkoron berúgá palota ajtaját.
,,Add elő, add elé a nagy láda kulcsát."
,,A szomszédba jártam, kerten átalhágtam,
Ottan elvesztettem a nagy láda kulcsát,
Hanem megtaláljuk szép piros hajnalban."

Akkoron berúgá nagy láda oldalát.
Csak kihengeredék belőle Barcsai.
Ajh! megfogá őtet, s egybe fejét vevé.

,,Állj elé, állj elé asszony, feleségem!
Három halál közöl melyiket választod:
Vagy főbe lőjelek vagy fejed vegyem vagy
Hét asztal vendégnek vígan gyertyás tartasz?"

,,Három halál közöl én is azt választom:
Hét asztal vendégnek vígan gyertyát tartok."

,,Hallod ím szolgáló, hozd be a végvásznat,
Hozd be a végvásznat s a nagy kászu szurkot.
Tetején kezdjétek, talpig tekerjétek,
Talánál kezdjétek, tetig égességek."

Istenem, Istenem, mit nem cselekedtem!
Megöltem Barcsait s kedves feleségem!






Forrás : Link


A Szózat havilap honlapja : Link
 
 
0 komment , kategória:  SZÓZAT - havilap  
Cságoly Péterfia Béla: A keresztény fehér faj a migráció
  2017-01-15 11:37:21, vasárnap
 
  A Szózat havilap szerkesztőjénekírása:

Cságoly Péterfia Béla: A keresztény fehér faj a migráció árnyékában

Épphogy túl volt a világ az óév utolsó napjaiban elkövetett iszlám merénylethullám, és Európa egyes nagyvárosainak nőlakossága ellen, immár hagyományosnak tekinthető, iszlám gyökerű provokátorok által elkövetett zaklatás és nemi erőszak áradaton, még épphogy eltakarították szerte a szilveszteri bulizások szeméthegyeit, amikor megjelent a világhálón egy döbbenetes videó. Tragikusan bizonyítva, hogy minden más állítással szemben milyen jövő vár a fehér rassz számára, ha maga alá tudja gyűrni a keresztény gyökerű Európát és hagyományrendszerét a harmadik világból jövő színesbőrű bevándorolók és muzulmán migránsok áradata.

niggerfergek * A Facebook live videón a 18 éves, fogyatékos fehér fiút, négy, afroamerikai - betörésért is körözött - fogvatartója megkötözte, száját leragasztották, majd a ruháját levágták róla. Ezután cigarettacsikkeket nyomtak el rajta, majd késsel vágták le a haját egészen addig, amíg nem vérzett a fejbőre. Kínzói közben nevettek és ettek, és különböző fehérellenes rasszista megjegyzéseket tettek. A megkínzott áldozatot súlyos állapotban vették észre az utcán, miután két napig kínozták. A chicagói rendőrség nem sokkal később megtalálta az elkövetőket: két-két néger férfit és nőt.

* A szálak az ilyen jellegű atrocitásoknál sokkal régebbre és messzebbre vezetnek világszerte, mint legtöbben gondolnák. E cselekmények - a pozitív diszkrimináció átka, az elrettentő hatású megtorlások elmaradás miatt - szinte hetente ismétlődnek meg Európában is, az utóbbi évtizedben napjainkig. Az áldozat közvetlen környezetének kivételével, például, ki emlékszik vissza arra a Sternben is leközölt esetre, arra az akkor 76 éves nyugdíjas német férfira, akit 2007 karácsonyakor vert félholtra, ,,shitty Deutsch"(1) kiabálások közben két fiatalkorú, egy, oda pár éve menekült 17 éves görög, és egy már ott született török származású fiú. Eltörték a lábát, leköpték, és eközben súlyos koponyatörést és belső vérzést szenvedett. Mindezt azért, mert rájuk szólt, hogy ne cigarettázzanak a metróban. Biztosan felvetődik önökben a kérdés, mi az összefüggés az ilyen jellegű erőszakos cselekmények, a fehér rassz elleni inzultusok és az iszlám terrorizmus között. Már indíttatása is magáért beszél, gyökere a régmúltba nyúlik vissza. II. Manuel bizánci császár mondta: ,,Mohamed nem hozott létre semmi újat; csak gonoszságot és embertelenséget; hogy kardal erősítse a hitet, amit prédikál." Ha az elmúlt egy évtized tapasztalásait vesszük figyelembe szerte a világon, az iszlám előretörésének árnyékában, kétségtelen, hogy a regensburgi egyetemen 2006-ban tartott beszédében XVI. Benedek emeritus pápa nem gyűlöletből idézte ezt a kijelentést. A világ liberális bértollnokai, többek közt az amerikai polkorrekt sajtó gyöngye, a New York Times, azonnal megvádolta az emeritus pápát: ,,nézeteltérést szít a keresztények és muzulmánok közt". Ugyancsak ne gondolja senki azt se, hogy itt valami zsigeri muzulmánellenesség vagy iszlám fóbia dolgozatom mozgatórugója. Már a kétezres elején olvasható volt a Princeton Egyetem tanárának, Bernárd Lewisnek azon értekezése, amelyben kifejti: ,,egyértelműen a keresztény és a muszlim vallási összecsapás" az évtized legtöbb eszkalációjának fő indítéka.

A politikai korrektség és pozitív diszkrimináció zagyvaságának mantrája miatt a szólásszabadság állítólagos ,,őshazájában" az USA-ban tilos a feketéket feketének vagy négernek nevezni. Miközben az egyik leghíresebb egyetemen, pontosan egy évtizede, hónapokig nem lehetett tanítani fekete aktivisták miatt Arisztotelészt, Platónt vagy Machiavellit és Kantot fehér bőrszínük okán, [Dead White Males, halott fehér férfiak, gajdolták országnak-világnak] mint az ,,európai férfiuralom" jelképeit, addig a fekete közösségeknek példaképe már régen nem Martin Luther King néger prédikátor és polgárjogi aktivista. Viszont máig töretlenül népszerű az az Európában alig ismert, az 1952-ben született, kemény bűnözői múlttal rendelkező Malcolm X néger fajvédő; aki a fehér elnyomással szemben a fehérek gyűlöletének volt apadhatatlan szavú hirdetője; a gyilkosságaikról, fehérek elleni támadásaikról elhíresült ,, Muslim Mosque", a Fekete Muzulmánok alapítója és egyik vezető személyisége. Malcolm áttért szunnita muzulmánként Mekkába is elzarándokolt, agyonlövése után az erőszakos cselekményeikről elhíresült fanatikus muszlim fekete mozgalmak fényes ikonja lett. Véleményem szerint ez az oka egyebek mellett, az ISIS videóiban is feltűnnek az európai nem arabok oldalán, az Egyesült Államokból jött, sok esetben már nem arab, hanem afroamerikai fanatikusok, akik hol Irakban, hol Afganisztánban, Csecsenföldön vagy legújabban Szíriában mészárolják le szakmányban a keresztény vallásúakat. Tapasztalhatjuk, a szálak előbb vagy utóbb mindig keresztezik egymást. Csak látszólag erőltetett felvetésem múltkori elemzésemben az Antikrisztus jövetelének előkészítéséről, a Sátán által elkötelezettek által.(2) Aquinói Szent Tamás a tesszalonikiakhoz írt második levélhez fűzött kommentárjában két eszközt sorol fel, mellyel az Antikrisztus a világot meg fogja téveszteni: Először látszólagos csodái és másodszor - hatalma - ,,per potentiam saecularem" révén. E hatalom egyik fontos eszköze a világállam és a multikulturális társadalom. Egyértelmű a keresztény [fehér, európai] emberek vallási és kulturális gyökereinek elvesztését, migrációval, a népek összekeveredésével, szemmel láthatóan a háttérből tudatosan segítik elő, sőt szervezetten támogatják. Semmi más nem köti az embert annyira, mint a tradíciók, a vallás és hit, egy nemzetet támogató szakrális erő, egyfelől, az anyaföld, népének ősisége, történelme és kultúrája másfelől. A XXI. század Nostredámusának is nevezhetnénk Guillaume Faye francia politikai közírót, aki az orosz képviselőházban többek közt a fehér európaiak jövőjét vázolta apokaliptikus előadásában. (3) «Szerintem ugyanis nem ,,bevándorlásról", hanem gyarmatosításról és invázióról van szó, amely megváltoztatja Európa biológiai és etnokulturális alapját, ugyanakkor úgy vélem, hogy nem kell engedni a reménytelenségnek, mert a harc csak most kezdődött el, és az azonos eredetű népeknek össze kell fogniuk; Az idegen invázió demográfiai mérlege rettenetes Franciaországra és Európára nézve egyaránt; Ezt a tömeges etnikai inváziót a hatvanas évektől kezdve szándékosan provokálta ki a marxista és trockista elvektől megfertőzött jobb- és baloldali politikusok nemtörődömsége, az olcsó munkaerőre éhező gyáriparosok kapzsisága, az értelmiségiek befolyása, akik ,,többfajú társadalmat" követeltek az emberi jogok vallásának parancsára, amelynek gyökerei az elvilágiasult keresztény erkölcsbe nyúlnak vissza. Az ,,invázió kollaboránsai" Franciaországban és Európában egy olyan rendszert építettek ki, amely sokkal inkább az idegeneket részesíti előnyben a bennszülött állampolgárokkal szemben. Csak nagyon ritkán fordul elő, hogy az illegális bevándorlókat kitoloncolják, mindenféle társadalmi előnyöket és előjogokat élveznek, a ,,rasszizmusellenesség" követelménye miatt gyakran büntetlenek maradnak és megkülönböztető törvények védik őket, noha jelenlétük óriási mértékben [ötven év alatt több mint ezer százalékkal!] növelte a bűnözést; A tömeges etnikai gyarmatosítás jelenségéhez társul az a tény, hogy az offenzíva élére az iszlám áll. Ez a totalitárius és agresszív ideológia-vallás 1300 év óta állhatatosan Európa inváziójára törekszik.»

Ha ezeket a tíz éve elhangzott állításokat olvassuk, nem kétséges,Faye időben figyelmeztetett, és ezért még szélesebb körű az európai Unió és vezető hatalmai politikusainak mérhetetlen felelőssége a jelenlegi helyzetért. Érdekes adat, hogy az Eurostat 2007-es, tehát tíz évvel ezelőtti felmérése szerint, a tagországokban legalább 18,5 millió fő harmadik világbeli bevándorló tartózkodik, akiknek több mint az egyharmada, 6-8 millióan, illegális tartózkodó. És napjainkban? Ki tudja... Miközben a multinacionális vállalatok ösztönzésére leginkább befogadásra kész államok mára az erkölcsi és közbiztonsági összeomlás szélére kerültek - mint Németország, Franciaország, Svédország vagy Dánia - a nyilvánvalóan felheccelt, elsősorban -csak látszólag - gazdasági indíttatású bevándorlók és járuléka, a migráns bűnözés elterjedése miatt. Mindezek fényében az is kétséges, hogy meddig és kikre terjeszthető ki az európai katolikusok hagyományos szeretete és a korlátozások nélküli befogadása a migránsoknak, még ha Ferenc, a megválasztott pápa, ezt ajánlja is. Világos és egyértelmű lett mára a tézis, az üldöztetésekre hivatkozók áradata valamint a nemzetközi, elsősorban a ,,dzsihád" gerjesztette iszlám terrorizmus nem egy kriminalizált vallási fanatikus agyának torzszüleménye, hanem egy vallási sugallattal elindított, politikai elképzelésbe illesztett stratégia. A globális terrorizmus igazi élethalálharc, azonban a fentiek következményeként állítható, hogy főbb szervezeteinek kialakulása, mint az Al'Káida, vagy az Isis létrehozása a háttérből gyámkodó amerikai titkosszolgálatnak köszönhető, mint ahogy egykor Carl Schmitt állította: ,,megkülönböztetni kell a hagyományos partizánt az abszolút partizántól". Ezt a fajta fegyveres összecsapás mentes mindenféle erkölcsi igazságtól, alapjaiban ellenkezik mindenféle klasszikus ideológiával és logikával. Miért is? Schmittet értelmezve a ,,klasszikus partizán" egy idea rabja, álmokat -Isten, haza, család - hajszoló, emiatt az ,,abszolút" fogalmat korunk terroristáira kell vetítenünk. Miközben az USA puritán-kálvinista gyökerű, apokaliptikus látomásokkal agyonterhelt, mára már genetikailag idealista, hiszékeny és így agymosott polgárai a sajtó hatására országukat a szabadság földi zászlóvivőjével, a messianisztikus jóval azonosítja, elnökei a más ideológiákat és eszmeiségeket hordozók, a ,,gonosz" elleni harcban, a ,,Pax Americana" természetében megvalósítanak minden nemtelen és erkölcstelen emberiségellenes tettet. Ezért követelik az USA politikusai a feltételek nélküli toleranciát, végzik a mindenkire kiterjedő lehallgatásokat, más országok állampolgárainak ítélet nélküli fogva tartását, vagy akár megkínzását, megölését jogszerűen alkalmazandónak vélik. Megerősítették törvényekkel is, mint a Patriot és a Homeland Security Act, amelyek következmények nélkül lehetővé teszik a minden bizonyítékot nélkülöző vélt cselekvések, a gyanús személyek elleni bármilyen intézkedést. Schmitt úgy vélekedett,[már 1925 körül] hogy egy konkrét nagy tér egyetemessé tétele, [a béke ürügyén] valójában az amerikai imperializmus külpolitikai érdekeinek elfogadtatását szolgálja. Így megvalósulni látszik Aldous Huxley tézisregénye ,,A világok legjobbika" rémlátomása a totalitárius[világ]államról. De még inkább idecsatolható vissza Szent János, akinek evangéliumában nagyon fontosak az Apokalipszis idevonatkozó részei, melyek azonban már sokkal nehezebben érthetők, hiszen itt látomásokkal van dolgunk, melyek szinte kiprovokálják a többféle értelmezést. Néhány látomásban közülük jelen és eljövendő egyszerre mutatkozik: ,,A sárkány haragra lobbant az asszony ellen, és harcba szállt többi gyermekével, akik megtartják Isten parancsait és kitartanak Jézus tanúsága mellett.(4) Fontos látni, hogy az Antikrisztus bár különösen Jézus Krisztus istenfiúságát tagadja, pusztító agitációja elsősorban mégsem a vallás területén működik: ,,Hatalma [a vadállaté] kiterjedt minden törzsre, népre, nyelvre és nemzetre. A föld lakói mind leborulnak majd előtte."(5) E ,,hatalom" legfőbb szolgái pedig az iszlám dzsihád árnyékában bujtogatók, a szabadkőműves páholyok, a B'nai Brith Rágalmazásellenes Liga, az Amerikai Zsidó Bizottság és az Amerikai Zsidó Kongresszus. Kérdés hát, hogyan lesz tovább? Több elemző az erőszakos migráció újbóli fellendülését, számainak növekedését várja a tavasz beköszöntével. A magát demokráciának nevező parlamentáris diktatúrák kormányai, a megvesztegetett államfők és uniós bürokraták nem tudják-, nem akarják megfelelő erő bevetésével kezelni ezt a helyzetet.

Hazánk és Európa talán még fellelhető becsületes politikusainak fel kell vállalnia a harcot, minden nemzetközi ál humánus tiltakozás ellenére is, akár fegyveres beavatkozással, az embercsempészek elrettentő megbüntetésével, akár kivégzésével, azzal párhuzamosan, hogy a gazdasági menekültek fajra, nemre és vallásra való tekintet nélküli visszatoloncolására intézkedéseket tegyenek. ,,A keresztény hit forrásaiban a háború és béke fogalmai kettős, lelki és politikai értelemben szerepelnek. A háború a bűn következménye; mivel Isten dicsősége még nem valósult meg teljesen ebben a világban, a háborúnak és békének evilági értelme és jelentősége is van; Krisztus összes hívei érezzék át, hogy saját külön hivatásuk van a politikai közösségben: példájukkal mindannyian mutassák meg, hogy él bennük a kötelesség tudata, és hogy odaadóan szolgálják a közjót." (6) Olvasható, Szent Tamás e tézisében bizonyos kompromisszumokat teremt, amikor a háborút a ,,jogos önvédelem" kategóriáján keresztül ítéli meg. Igazságos ok, törvényes tekintély és erkölcsileg elfogadható szándék és eszközök kellenek a háború elfogadhatóságához. A szeretet etikájából kiindulva ítéli meg tehát Szent Tamás a kérdést, mert véleménye szerint a nagyobb jó megteremtése a végső cél, a közjó végső fokon történő biztosítása nagyobb érték, mint a háború által okozott kár. Most 2017-ben, akárcsak Hunyadi János és Szent Kapisztrán János nándorfehérvári hősök korában, Szűz Mária Országának, a katolikus magyarságnak, a kereszténységnek és Európa kulturális gyökereinek megmaradása a tét.



1.szarházi német
2.http://www.szozat.org/index.php/level-az-olvasohoz
3.magyarul a teljes szöveg Gazdag István fordításában olvasható: A fehér világ jövője a XXI. században
4.Jel 12,17
5.Jel 13,7
6. Somfai Béla SJ: Háború és béke a katolikus egyház tanításainak fényében


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  SZÓZAT - havilap  
Szózat havilap januári száma
  2017-01-12 14:33:17, csütörtök
 
  Megjelent a Szózat Irodalmi havilap januári száma:


Link


A Szózat havilap:


Link




 
 
0 komment , kategória:  SZÓZAT - havilap  
Szózat havilap decemberi száma
  2016-12-12 18:28:05, hétfő
 
  Szeretettel továbbítom a hasznos oldalt:


Már olvasható a Szózat havilap, www. szozat.org. decemberi száma. Hétköznapi balgaságainkra hívja fel a figyelmet Czipott György -Levél az olvasónak- karácsonyi köszöntőjében, megjelent Orbán Viktor kormányzásának filozófiai bírálata. Megemlékezünk József Attila és Tatay Sándor halálának, Vörösmarty, Tömörkény István és Tompa László születésnapja évfordulóján, Szentjánosi Csaba naplóbejegyzésével és a költőóriás három legszebb versével zárjuk a Bella István emlékévet, újabb anyagok a Gyóni- emlékév kapcsán, megtudhatják, hogy került Jézus Maroskendre. Új novellával jelentkezik Barkuti Jenő, Bányai Tamás, Bene Zoltán, Ágoston T. László, Büki Attila, Csernák Árpád, Petrozsényi Nagy Pál, valamint több más érdekfeszítő cikkel, novellákkal, versekkel együtt várjuk a kedves Olvasót.


AKTUÁLIS TARTALOM: Link


A honlap főoldala : Link




 
 
0 komment , kategória:  SZÓZAT - havilap  
Szózat havilap októberi száma
  2016-10-15 20:27:11, szombat
 
  A Szózat irodalmi havilap októberi száma



Link




 
 
0 komment , kategória:  SZÓZAT - havilap  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 33 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 40 db bejegyzés
e év: 1186 db bejegyzés
Összes: 22634 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3026
  • e Hét: 25452
  • e Hónap: 134809
  • e Év: 1794176
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.