Regisztráció  Belépés
gabfe.blog.xfree.hu
Szeretni, bizni, remélni,minden új napnak örülni. Gab-fe edit
1952.12.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/22 oldal   Bejegyzések száma: 218 
138 éve született atomfizikusnő...
  2016-11-17 13:34:38, csütörtök
 
 



138 éve született atomfizikusnő...

Lise Meitner (Bécs, 1878. november 17. - Cambridge, 1968. október 27.) osztrák-svéd atomfizikus volt. Többek között elméleti magyarázatot adott az első maghasadásra, amelyet kollégája, Otto Hahn hozott létre 1938-ban.

Lise, tulajdonképpen Elise, Meitner 1878. november 17-én Bécsben született. Egy hiba következtében későbbi dokumentumokban gyakran november 7-e is szerepel. Ő volt nyolc közül a harmadik gyermeke dr. Philipp Meitner zsidó ügyvédnek és feleségének, Hedwig Meitner-Skrovannak, de őt nem zsidó, hanem evangélikus hitben nevelték. Polgári iskolába járt, mert gimnáziumba lányokat nem engedtek beiratkozni. Ezután franciatanári vizsgát tett, ezenkívül magántanulóként felkészült az érettségire, és 1901-ben 22 évesen megszerezte a gimnáziumi végzettséget Bécsben.

Lise Meitner 1901-ben kezdte fizika-, matematika- és filozófia-tanulmányait a Bécsi Egyetemen. Legfontosabb tanára Ludwig Boltzmann lett. Már az első évben elkezdett foglalkozni a radioaktivitás kérdésével. 1906-ban második nőként doktorált a Bécsi Egyetem fizika szakán Inhomogén anyagok hővezetése témában, és arra pályázott, hogy csatlakozhasson Marie Curie-hez Párizsban, de eredménytelenül. Doktorátusa megszerzése utáni első évben a bécsi Elméleti Fizika Intézetben dolgozott.
Berlini kutatásai

bővebben itt olvasható


Link
Haláláig munkájáért és életművéért 21 tudományos és nyilvános kitüntetést kapott. 1947-ben megkapta Bécs város tudományos becsületdíját. Ő volt az első hölgytagja az Osztrák Tudományos Akadémia természettudományos osztályának és tiszteletbeli tagja számos egyetemnek. 1949-ben megkapta a Max Planck-érmet, 1955-ben az Otto Hahn-díjat. 1966-ban Enrico Fermi-díjban részesítették érdemeiért. Róla nevezték el az 1982-ben szintetizált Meitnerium nevű kémiai elemet, és Otto Hahnnal közösen a návadói a berlini Hahn-Meitner Intézetnek.

Bár három ízben jelölték fizikai Nobel-díjra, ezt mindannyiszor megtagadták tőle, mivel a náci Németországból történő szökése miatt nem tudott Hahnnal együttdolgozni.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 
 
0 komment , kategória:  Feltalálók,és tudósokról...   
267 éve született a konzervdoboz feltalálója.
  2016-11-17 13:31:47, csütörtök
 
 



267 éve született a konzervdoboz feltalálója.


Nicolas Appert (Châlons-en-Champagne, 1749. november 17. - Massy (Essonne), 1841. június 1.), francia cukrász, a konzervdoboz feltalálója.


Nicolas Appert a konzerv feltalálója. Az ötlet lényege az volt, hogy ,,szorosan ledugaszolt, vastag falú üvegpalackokba rakott különféle élelmiszereket hosszabb-rövidebb ideig forrásban lévő vízfürdőben tartott".[3] Appert bizonyítani nem tudta, csupán feltételezte, hogy a hevítés elpusztítja vagy megváltoztatja ,,a romlást okozó fermenteket" vagyis az enzimeket (Louis Pasteur csak az 1860-as évek elején bizonyította, hogy a romlást mikroorganizmusok okozzák, amelyek hő hatására elpusztulnak, az edény lezárása pedig megakadályozza új szennyeződések bekerülését.)
Appert üveg ,,konzervdoboza"

Appert kísérleteinek nagy lendületet adott a francia belügyminisztérium 1795-ös pályázata, amely 12 000 frankot ígért annak, aki megoldja a francia hadsereg élelmiszerellátási problémáit. (Sok francia katona éhen halt és sokan betegedtek meg a C-vitamin hiánya miatt kialakult skorbutban.)

1802 őszén Appert a Párizshoz közeli Massyba költözött, ahol kisebb üzemet nyitott termékei előállítására és forgalmazására. A francia haditengerészek 1807-ben már rendszeresen és nagy mennyiségben fogyasztották Appert tartós ételeit. Amikor egy több mint négy hónapos hajóút után kibontották a korábban gondosan lezárt üvegeket, Appert így lelkesedett: ,,Amikor kinyitottuk az edényeket, és megkóstoltuk a bennük lévő 18 különféle tartósított élelmiszert, kiderült, hogy mindegyik megőrizte eredeti frissességét, és a tengeri út során a legkevésbé sem romlottak meg".[3]

1810-ben a feltaláló személyesen - az 1812-es oroszországi hadjáratára készülő - Napóleontól vehette át a tekintélyes pénzdíjat és az Emberiség Jótevője megtisztelő címet.

Appert nem szabadalmaztatta találmányát, csupán egy könyvet írt Valamennyi állati és növényi eredetű anyag több éven át való eltartásának művészete címmel. A francia konzervmester által kitalált módszert egy angol vállalkozó, Peter Durand szabadalmaztatta hazájában 1810. április 25-én. Durand konzervedényként már nemcsak üvegpalackot jelölt meg, hanem cserépedényt és fémdobozt is. A szabadalmat továbbadta két vállalkozónak, Bryan Donkinnak és John Hallnak, akik 1813-ban megnyitották a történelem első komoly, a mai konzervekhez már hasonlító dobozokat gyártó üzemüket.




A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából




Appert üveg konzervdoboza
 
 
0 komment , kategória:  Feltalálók,és tudósokról...   
87 éve született újságíró, esszéíró,a filozófia doktora.
  2016-09-09 17:33:31, péntek
 
 

Hanák Tibor (Kalocsa, 1929. szeptember 9. - Bécs, 1999. november 14.) újságíró, esszéíró, kritikus, tudósító, bölcselő, filozófus és filozófiatörténész, a filozófia doktora.

1929. szeptember 9-én született született Kalocsán, Hanák Ferenc és Bagó Julianna negyedik, legkisebb gyermekeként. A jezsuita gimnáziumban érettségizett kiváló eredménnyel 1948-ban, de törvényszerű volt, hogy egyetemre nem vették fel. A rend azonban nem hagyta magára tehetséges növendékét. Dr. Fábri Antal (szerzetes, a szegedi rendház főnöke) vezetésével 1949 januárjától megszervezték a fiatal szerzetesek és végzett diákjaik Ausztriába menekítését, elsősorban továbbtanulás céljából.[1] Ebbe az akcióba vonták be Hanák Tibort is. Az egyik lehetőség az Alberg Expressz hálókocsijának két tengelye közé helyezett pallókon való kijutás volt. Egy ilyen pallón fekve(!) robogott át[2] a határon Hanák Tibor is 1949. március elején. Erről Pomogáts Béla is megemlékezik Hanák Tibor 65 éves születésnapján.

A rend elindította életútján, egyetemi tanulmányait történelemből és filozófiából Innsbruckban végezte (filozófiatanára Brandenstein Béla, báró[3][4] volt), 1955-ben doktorált filozófiából.[5]

Ezt követően 1955-1959 között itt dolgozott: középiskolai tanárként és újságíróként is bemutatkozott, ami viszont sokkal fontosabb, érdeklődésének középpontjába a XX. századi magyar filozófia került. Ezután Bécsbe költözött, megélhetési forrása a következő bő fél évtizedben az újságírás lett. Esszéi, tanulmányai, cikkei megjelentek az Új Látóhatárban, Irodalmi Újságban, a Szivárványban, a Katolikus Szemlében, a Magyar Műhelyben, az újvidéki Hídban.

Több német nyelvű bölcseleti folyóirat, valamint filozófiai lexikon rendszeres munkatársa. Fő érdeklődési területe természetesen a magyar filozófiatörténet és a marxista ideológia. Jelentős kritikai tevékenységet folytat mind a bölcselet, mind az irodalom terén. Német (Philosophischer Literaturanzeiger, Zeitscrift für philosophische Forschung) és más idegen nyelvű folyóiratokban folyamatosan jelennek meg tanulmányai, cikkei.[6]

Megélhetési szempontból is jelentős változás életében, hogy 1966 szeptemberétől a Szabad Európa Rádió bécsi munkatársa lett. Legismertebb állandó rovatai a Nyugati levelek[7], majd a Nyitott szemmel,[8] de többször felolvasta írásait az Ötágú síp című irodalmi műsorban is.[9]

Élete végéig a rádió munkatársa maradt. Juhász László, a SZER egyik bécsi tudósítója így emlékezik: "A hatvanas évek közepén, Tormay és Lauringer távozása után került hozzánk a filozófus Hanák Tibor, aki rendkívül nagy tudású, sokoldalú és kellemes kolléga volt."[10]

Műsorait saját neve alatt szerkesztette, így személye ismert volt a magyar belügyi szervezetnél. Többször próbálták Őt is különböző fondorlatos módon hazatérésre rávenni - hasonlóan, mint kollégáit - de szerencsére nem sikerült. Idézzük itt újra Juhász Lászlót: "Bizonyára nem véletlen, hogy röviddel a belépésem után itthoni hozzátartozóimat meghurcolták, megfenyegették, és arra igyekeztek rávenni, hogy csábítsanak haza. Miután ez a kísérlet kudarccal végződött, a Népszabadság és a televízió Kékfény műsora - számos kollégámmal együtt - CIA-ügynöknek minősített."[10] Hanák Tibor személyét illetően még ennél is tovább mentek: a 70-es évek végén egy - nem hivatásos - újságíró a Népszabadságban Magyarország Első Számú Közellenségének nevezte.[11] Teljesen nyilvánvaló, hogy Ceausescut utánozta, aki Wass Albertet illette ugyanezzel a minősíthetetlenül durva ,,címmel".[12]

Hanák Tibor nagy tisztelője volt Wass Albertnek, levelezésben álltak egymással. Így nyilván tudott arról is, milyen merényleteket kíséreltek meg Wass Albert ellen. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Ő sem tért vissza többé hazájába, még kitüntetése átadásának alkalmából sem. Visszatérve munkásságához: A megszűnt (Bécsi) Magyar Híradó folytatásaként - többek között köztiszteletben álló amerikai magyar személyiségek (Varga Béla, Varga László, Kovács Imre) biztatására -1980 márciusában Hanák Tibor főszerkesztésében beindult a Bécsi Napló.

Rádiós állása mellett 1984-ig szerkesztette a kéthavonta megjelenő, ma is élő színvonalas újságot. Mindenre volt ideje, ami írásról szólt: maradandót alkotott esszéíróként is, Borbándi Gyula Nyugati magyar esszéírók antológiája sem jelenhetett meg Hanák Tibor írása nélkül.[13] Közben eljött az idő, hogy filozófiatörténeti kutatásait, kritikus elemzéseit rendszerezze. Első könyvét Londonban adják ki, címe: Ideológiák és korunk (1969). Lukács Györgyről szóló monográfiája 1972-ben jelent meg, amely a lukácsi életmű első magyar nyelvű részletes áttekintése volt. (Ezt rövidesen németre is lefordította.) Élete fő művei kétségtelenül a XX. századi magyar filozófiát ideológiai teljességigénnyel elemző és összefoglaló három nagy magyarul ( Az elfelejtett reneszánsz, 1981; Az elmaradt reneszánsz, 1979; és A nélkülözhetetlen bírálat, 1983), és németül ( Die Entwicklung der marxistischen Philosophie, 1976; Die marxistische Philosophie und Soziologie in Ungarn, 1976; és a Geschichte der Philosophie in Ungarn, 1990.) megjelent kötetei.

Alkotó munkáját a tragikus hirtelenséggel bekövetkező szívroham és annak következményei miatt 1991 decemberében volt kénytelen abbahagyni, halála 1999. november 14-én következett be. Életműve így sem csonka, de bizonyos, hogy a felhalmozott óriási ismeretanyag birtokában tehetségét és szorgalmát ismerve a filozófus társadalom, de minden, irodalmat szerető magyar sokat veszített korai eltávozásával.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából







Az elfelejtett reneszánsz
Hanák Tibor
A magyar filozófiai gondolkodás a század első felében


 
 
0 komment , kategória:  Feltalálók,és tudósokról...   
428éve született szerzetes, matematikus, fizikus.
  2016-09-08 12:17:51, csütörtök
 
 




Marin Mersenne (Oizé, ma Sarthe, Franciaország, 1588. szeptember 8. - Párizs, 1648. szeptember 1.) francia szerzetes, matematikus, fizikus. Minorita szerzetes, René Descartes, Pierre de Fermat és Christiaan Huygens kortársa. Nevét viselik a Mersenne-prímek. Fizikusként a mechanika, akusztika és optika területén végzett tudományos munkákat. Kiadta Euklidész, Arkhimédész, Pergai Apollóniosz munkáit. A zene történetére fontos a Harmonicorum libri XII. című francia nyelven is megjelent műve.
Marin Mersenne egy kisvárosban, Oizé-ben született, szeptember 8-án, egy parasztcsalád gyerekeként. Még ugyanezen a napon megkeresztelték. Fiatalkora óta érdeklődéssel nézte a világot, szeretett tanulni. Miután szülei megteremtették tanulásának anyagi feltételeit, 1604-ben a Collège du Mans tanulója lett, nyelvtant tanult.

21 éves korában, 1609-ben a La Flèche-i jezsuita iskolába iratkozott be, ami akkor az egyik legmodernebb gondolkodású iskolának számított. Itt végzett többek között Descartes is, aki nyolc évvel volt fiatalabb Mersenne-nél, és aki később barátja lett. Ebben az iskolában 1611-ig végzett tanulmányokat a tudomány, filozófia területén.

Mersenne apja azt szerette volna, ha fia a helyi egyházkerületbe került volna, de látva fia tanulásszeretetét, tehetségét, Párizsba küldte tanulni. A Legkisebb Testvérek rendjének kolostorába került. Párizsba érkezve a Collège Royale du France hallgatója lett, folytatta azonban filozófiai tanulmányait is, kiegészítve teológiával, a Sorbonne-on.

Miután befejezte tanulmányait, továbbiakban oktatással foglalkozott. 1611. július 17-én belépett az 1436-ban alapított Legkisebb Testvérek rendjébe, aminek fő tevékenysége a vallásoktatás, a tudományoktatás volt. 1613 júliusában pap lett a Place Royale kolostorban. Az első állása 1614-ben volt, a neversi kolostorban, ahol filozófiát és teológiát tanított a közösség fiataljainak 1618-ig. Ezek egyike volt Hilarion de Coste, későbbi barátja és életrajzírója.

bővebben életzet itt olvasható:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Marin_Mersenne
 
 
0 komment , kategória:  Feltalálók,és tudósokról...   
102 éve született fizikus
  2016-09-08 11:24:16, csütörtök
 
 



James Alfred Van Allen dr. (1914. szeptember 7. - 2006. augusztus 9.) amerikai fizikus, tudós.


1935-ben az Iowa Egyetem elvégzése után 1939-1942 között a Carnegie Institute, 1942-től a második világháborúban az USA Haditengerészeténél folytatott haditechnikai kísérleteket. 1946-1950-ig a Johns Hopkins Egyetem, 1951-1952-ben Iowa Egyetem tanára, 1953-1954-ben a Princetoni Egyetem munkatársa. 1939-ben professzor. A kozmikus sugárzás tanulmányozására 1949-1957 között több expedíciót vezetett. 1955-ben javasolta, hogy fejlesszenek ki egy tudományos műhold kutatási programot. 1957-1958 között a Nemzetközi Geofizikai Év (NGÉ) kozmikus sugárzási kutatásaiban irányító szerepet vitt. A Szputnyik-1 űrkísérlet hatására felbocsátott Explorer-1 elsődleges célja a kozmikus sugárzás mérése volt, és lehetőleg a dr. James Van Allen által megjósolt, a Földet övező sugárzási öv jelenlétének kimutatása. A tudományos siker hatására további űrprogramokban vett részt. 1985-ben visszavonult az egyetemi oktatástól.

Elismerései

Az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának tagja.
elnevezték róla a Van Allen sugárzási övezetet, miután 1958-ban az Explorer-1 felfedezte, az Explorer-3 megerősítette elképzelését a Föld sugárzási övezetéről.
1960-ban a Time magazine az év emberének (Man of the Year) választotta.
1962-ben Guggenheim-díj-at kapott.
1977-ben William Bowie-éremben részesült.[1]
1989-ben a munkásságát Crafoord-díjjal jutalmazták.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 
 
0 komment , kategória:  Feltalálók,és tudósokról...   
309 éve született természettudós.
  2016-09-08 11:14:46, csütörtök
 
 




Georges-Louis Leclerc de Buffon (Bourgogne, Montbard község, 1707. szeptember 7. - Párizs, 1788. április 16.) gróf, francia természettudós.

Már fiatal éveit is a természettudományoknak szentelte. Kingston herceggel beutazta Franciaországot, Olaszországot és Angliát. Visszatérte után 26 éves korában a párizsi akadémia tagja lett, 1739-ben a Jardin royal des plantes igazgatójává tették. Többek társaságában egy nagy, összefoglaló természetrajzot jelentetett meg, 44 kötetben. XV. Lajos francia király grófi méltóságra emelte. Szülőhelyén emléket és 1851-ben Párizsban a Champs-Élysées-en bronzszobrot állítottak emlékére. Még életében egy életnagyságú képet készítették róla «Majestati naturae par ingenium» felirattal. Nem minden tekintetben alapos, de prózájának szépsége miatt fölülmúlhatatlan hatalmas munkája: Histoire naturelle générale et particuliére, mely 1749-től 1780-ig jelent meg Párizsban és a Föld keletkezésére vonatkozó elmélet mellett az ember és a négylábú állatok természetrajzát, a madarakét és ásványokét tartalmazza. E munkája több kiadást ért meg.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 
 
0 komment , kategória:  Feltalálók,és tudósokról...   
250 éve született az atomelmélet védelmezője.
  2016-09-08 11:05:06, csütörtök
 
 



John Dalton (Eaglesfield, 1766. szeptember 6. - Manchester, 1844. július 27.) angol fizikus és kémikus volt, az atomelmélet védelmezője.

Hatéves korában derült ki róla hogy dikromata (színtévesztő).[1] Tudományos érdeklődése igen sokrétű volt. Jelentős kutatásokat végzett a színvakság és színtévesztés területén. A vörös és zöld színek összetévesztését ma is daltonizmus néven ismeri az orvosi szaknyelv.[2]

Démokritosz után 2200 évvel ismét felismerte az atom jelentőségét. Róla nevezték el az atomi tömegegységet daltonnak és a tökéletes gázok elegyeiben a parciális nyomásra vonatkozó Dalton-törvényt.
Kvéker családban született Eaglesfieldben, a cumberlandi Cockermouth közelében. Apja takács volt. Tizenöt éves korában bátyja, Jonathan mellé szegődött, hogy segítsen egy kvéker iskola működtetésében a közeli Kendalban. 1790 körül azt fontolgatta, hogy jogot vagy orvostudományt tanuljon, a családtagjai azonban nem bátorították - az Anglikán Egyháztól elszakadók (a dissenterek) ebben az időben nem tanulhattak vagy taníthattak az angol egyetemeken -, így Kendalban maradt 1793 tavaszáig, amikor Manchesterbe költözött.

Főleg John Gough vak filozófus és polihisztor támogatásának köszönhetően - akitől ekkori tudományos ismeretei javát szerezte - Daltont kinevezték a matematika és a természetfilozófia tanárának a manchesteri dissenter akadémián. 1800-ig őrizte meg ezt az állását, amikor az iskola rosszabbodó pénzügyi helyzete miatt feladta és magánórák adásából kezdett élni.

Zsenge korában nagy befolyással volt rá egy Elihu Robinson nevű prominens eaglesfieldi kvéker, aki képzett meteorológus volt és hangszerkészítő, és akinek a hatására érdekelni kezdték a matematika és a meteorológia problémái. Kendali éveiben Dalton problémamegoldásokat és különböző témákban kérdéseket küldött a Gentlemen's and Ladies' Diaries almanachnak, és 1787-ben meteorológiai naplót indított (amelybe a következő 57 év során több, mint 200 ezer megfigyelést jegyzett be).[3] Nagyjából ugyanekkor újra felfedezte George Hadley atmoszferikus cirkulációról szóló elméletét (mai neve Hadley-cella).[4]

Első publikációja az 1793-ban megjelent Meteorológiai megfigyelések és esszék (Meteorological Observations and Essays) volt, amely már tartalmazta több későbbi felfedezése magvait. A megközelítés eredetisége ellenére a mű nem vonta magára más korabeli tudósok figyelmét. Második munkája, Az angol nyelvtan elemei (Elements of English Grammar) 1801-ben jelent meg.
Színlátási zavara--erről itt olvashat..

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 
 
0 komment , kategória:  Feltalálók,és tudósokról...   
97 éve született a beültethető pacemaker feltalálója
  2016-09-07 14:33:44, szerda
 
 



Wilson Greatbatch amerikai mérnök, a beültethető pacemaker feltalálója 95 éve, 1919. szeptember 6-án született.

Egy építési vállalkozó és egy titkárnő egyetlen fiaként látta meg a napvilágot Buffalóban. A második világháborúban a haditengerészetnél fedélzeti tüzérként, majd egy zuhanóbombázón géppuskásként szolgált. A háború után egy évig telefonszerelőként dolgozott, mielőtt 1952-ben a Cornell, majd 1957-ben a Buffalói Egyetemen villamosmérnöki diplomát szerzett.
A pacemaker egy véletlen folytán született meg. Egy oszcillátor szerelésekor a 10 kiloohmos ellenállás helyett, eltévesztve a színkódot, egy 1 megaohmos (azaz százszor akkora) ellenállást húzott ki az alkatrészek közül. Amikor ezt bekötötte az áramkörbe, először egy 1,8 milliszekundumos impulzus, majd egy másodperces szünet keletkezett, mialatt az áramkörben a tranzisztoron át nem folyt áram, majd megismétlődött a lüktetés jelensége.
Visszaemlékezése szerint abban a pillanatban átvillant rajta, hogy egy szívritmus-szabályzót tart a kezében, de szüksége lesz még egy szívsebészre, aki hisz benne. Kétévnyi munkájába került, amíg tökéletesítette a pacemakert. Az első példányt 1958. május 7-én adta át a buffalói veteránkórház sebészének, dr. William Chardacknek, majd Dr. Andrew Gage szívsebészt is bevonták a munkába. Akkor úgy gondolták, hogy tízezer ember életét mentheti meg az apró készülék, de 2010-ig csak az USA-ban 3 millió, világszerte több mint 10 millió ember szívritmusát szabályozza.
Az első sikeres pacemaker-beültetést egy buffalói kórházban végezték el 1960-ban. A 77 éves beteg még 18 hónapig élt a készülék implantálását követően. A szabadalom 1962-ben született meg. 1970-ben alapította meg a cégét, amelyben szívritmus-szabályozókhoz gyártott akkumulátorokat. 1983-ban a megelőző ötven esztendő legfontosabb tíz fejlesztése közé választották a beültethető szívritmus-szabályozót.
1988-ban Akronban (Ohio állam) beiktatták az amerikai feltalálók hírességének csarnokába, amivel nagy példaképe, Thomas Edison nyomdokaiba lépett. Idős korában is rendszeresen látogatott el iskolákba, hogy a tudományról beszéljen a diákoknak. "Tíz dologból kilenc nem működik, de a tízedik kárpótol a többiért" - fogalmazott egy alkalommal, amikor feltalálás iránti szenvedélyéről beszélt.
Utolsó éveiben sem maradt távol a tudomány világától, fiatal feltalálókat buzdított arra, hogy kutassanak fel új energiahordozókat, mert a Föld energiakincse megítélése szerint 2050-re kimerül. Az AIDS ellenszerének megtalálása is foglalkoztatta. 2011. szeptember 27-én hunyt el.


Wikipedia..
 
 
0 komment , kategória:  Feltalálók,és tudósokról...   
141 éve született a Volkswagen Bogár tervezője
  2016-09-05 18:25:32, hétfő
 
 




Ferdinand Porsche (Maffersdorf, 1875. szeptember 3. - Stuttgart, 1951. január 30.) mérnök, a Volkswagen Bogár tervezője. Több német tank tervezéséhez is hozzájárult. Fia, Ferry Porsche a Porsche autók névadója.
Maffersdorf városában született, az Osztrák-Magyar Monarchiában. Maffersdorf később a csehszlovák állam területére került. Saját magát mindig szudétanémetnek vallotta.

1890-ben mint fiatal bádogosinas jelent meg a Ginzkey szőnyeggyár maffersdorfi telepén, ahol az egyik tetőcsatornát javította meg. A reichenbergi iparvidéken sok textilgyár volt, ezek egyike volt az, amelyben Porsche először találkozott a korszerű technikával. Nagyon szerette a gépeket, gyakorta benézett a gépházakba, megcsodálta a hatalmas gőzgépeket és áramfejlesztőket. Otthon a padláson berendezett kis műhelyében drótok és galvánelemek szövevényében hamarosan ő is tudott kicsiny villanyizzókat fellobbantani.

Felszabadulásnak nevezték akkor azt munkát, amikor a mestertanoncok elkészítik a ,,remeket", amivel bizonyítják, hogy elsajátították a szükséges ismereteket az adott mesterségben. Ezen vizsga után a Vereinigte Elektrizitäts AG. Bela Egger, vagyis Egger Béla bécsi magyar vállalkozásához került. Napi munkája mellett a k.u.k. Gewerbeschule, a Császári és Királyi Ipariskola tanfolyamait is elvégezte, és beült a Technikai Múzeum elektrotechnikai előadásaira, mint ,,fekete", azaz be nem iratkozott, tandíjat nem fizető hallgató. Bizonyítványt ugyan nem kapott, de sok értékes ismeretet szerzett. Nemsokára Egger gyárának próbatermében alkalmazták, ahol a konstrukciós munkákban is részt vehetett.

1897-ben Ludwig Lohner k.u.k. Hofkutschenfabrikant, azaz udvari kocsigyártó cégéhez került. A vállalat villamos autókkal kísérletezett. Ekkoriban még egyáltalán nem látták tisztán, hogy villamosság, gőz vagy benzinüzem lesz-e a gépkocsi hajtóereje, Lohner a villamosságra gondolt. Porsche és Lohner 1900-ban szerkesztették meg villamos hajtású automobiljukat, amellyel 80 kilométert lehetett utazni újratöltés nélkül. A motor az elülső kerékagyat vette körül, hiányzott tehát a közlőmű, tengelykapcsoló stb. A kocsiszekrény még erősen hasonlított a korabeli lófogatú Viktória-hintóhoz. (A kocsit az 1900-as párizsi világkiállításon mutatták be, és az angolok szívesen kifizettek 60 ezer aranykoronát a csaknem hangtalanul suhanó automobilért.)

A század elején új autót, ún. Mixtwagent szerkesztett, ami 33 ezer koronába került. Egyet Rotschild báró, egy másikat Ferenc Ferdinánd vásárolt meg. 1902-ben tartalékosként vonult be az őszi nagygyakorlatra, és ott személyesen vezette a trónörökös kocsiját.

A kocsiban egyenáramú dinamó és az elülső hengereknél elhelyezett négyhengeres benzinmotor dolgozott. Lohner kísérletezésre csaknem egymillió koronát költött s anyagilag nem bírta tovább, ezért szabadalmait eladta az Austro-Daimlernek, Porsche pedig ment konstrukciói után, az Austro-Daimlernél kapott technikai igazgatói állást.

Az Austro-Daimlernél szerkesztette meg a Maja nevű kiskocsit. (Maja Jellinek lánya, annak Mercedes Jellineknek a húga volt akiről a híres autótípust nevezték el.) A kocsi 30 lóerős benzinmotorjával, négyfokozatú sebességváltójával kora egyik legjobb konstrukciója volt.

Versenykocsit is tervezett, amit Tulipánnak nevezett el, s az akkor különös formájú kocsi a Prinz Heinrich-versenyen 176 versenyzővel szemben lett első. Amikor az Austro-Daimler és ©koda közös vállalkozásban részt vettek a Monarchia hadseregének felfegyverzésében, a ©koda által gyártott nehéztüzérségi anyag szállítására, vontatására Porsche különféle vontatókat, vonatokat szerkesztett.
bővebben a továbbiakat itt olvashatja:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ferdinand_Porsche





Lohner-Porsche elektromos autó
 
 
0 komment , kategória:  Feltalálók,és tudósokról...   
114 éve született az építőipar gépesítésének úttörője.
  2016-09-02 15:17:53, péntek
 
 




Szőke Gyula (Bp., 1902. szept. 2. - Bp., 1975. okt. 16.): gépészmérnök, Kossuth-díjas (1955), az állami építőipar gépesítésének úttörője. Oklevelét a bp.-i József Műegy.-en szerezte (1927). 1927-től a Láng Gépgyárban, majd az Első M. Gazdasági Gépgyárnál (1928-30) állt alkalmazásban. Szaktudását ezután külföldön tökéletesítette. 1930-33-ban Franciao.-ban, a Boulogne-Billancourt-i Telefonanyagok Gyáránál dolgozott. Hazatérése után a Simon-féle Felvonó-Gyártó és Javító Üzem megbízott szakértője lett. 1945 után a Felvonó szakértő és Vizsgálóbizottság tagja, ezután a korszerű építőipari géppark mo.-i kialakításával foglalkozott. 1949-ben belépett a M. Gyárépítési Vállalathoz, a későbbi 21. sz. Építőipari Vállalat jogelődjéhez, amelynek 1954-től főmérnöke volt. Itt közreműködött az új, magas fokú helyszíni előregyártási technológia kialakításában, a vasbetonból készült szerkezeti elemek beemeléséhez és rögzítéséhez szükséges újfajta berendezések konstruálásával. Az első ~-féle emelődaruk, az ,,emelő-kétlábak" és a speciális ,,billenő- bikák" jelentősen hozzájárultak az új építés-gépesítési technológia kialakításához. Többszörös újító, sztahanovista volt. 1962-ben a 21. sz. Építőipari Vállalattól ment nyugdíjba. Rakodószerkezetekkel és építőipari kisgépek fejlesztésével haláláig foglalkozott. - Irod. Vándor Kálmán: Sz. Gy. (Építők Lapja, 1955. ápr.).

Magyar Életrajzi Lekxikon
 
 
1 komment , kategória:  Feltalálók,és tudósokról...   
     1/22 oldal   Bejegyzések száma: 218 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 35 db bejegyzés
e év: 582 db bejegyzés
Összes: 34838 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3503
  • e Hét: 18313
  • e Hónap: 73042
  • e Év: 1075044
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.